Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-27 / 176. szám
Városépítő táborozok Gödöllőn A Gödöllői Agrártudományi Egyelem nemzetközi építőtáborának lakói városunk szinte minden pontján tevékenykednek. A Szabadság téren a szovjet testvérmegyéből, Omszk- ból érkezett diákok a kerítésoszlopok alapjait ássák. Egy másik csoport fiú a János utcában az állványössze- szerelés körül segédkezik. Ugyanott lengyel lányok az egri tanárképző hallgatóival a már elkészült lakások ablakait tisztítják. i A » reo i ivicu T i III. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM mmmv 1976. JÚLIUS 27., KEDD Fűben, fában az orvosság Hétszáz hektáron terem gyógynövény Levendula, kamilla: kellemes illatot érez az ember akkor is, ha csak kimondja a nevüket. Vászcnzacstkóba varrva, a ruhásszekrényben függött valaha a 'molyok ellensége, a fehérneműik, lepedők, párnahuzatok illatosító ja: a zör- gősre száradt levendula. Nagyanyáink házipatikájában fémdobozban, vás^onzacskó- ban, cserépbögrében mindig ott volt a kamilla aranysárga virága, a köhögés, hurut, gyo- monrontás, szemgyulladás és sok más kisebb-nagyobb betegség gyógyítója. Ételízesítő és gyógyszer Gyógynövényeink közül talán ez a kettő a legismertebb és a legkeresettebb, de sorolhatnánk a kakukkfüvet, zsályát, édesköményt, tavaszi héricset, fehérürmöt, tárkonyt, amelyekkel egyaránt ízesítettek ételeket és gyógyítottak betegségeket évszázadokon Jegyzet Kevesebb papírt POSTÁT BONTOTT a terület vezető pártíunkcionáriusa, amikor beléptem hozzá, s láttam, elkomoruló arccal válogat a súlyra is tekintélyes borítékok halmazában. Ez a MÉSZÖV-tői jött, emez a METESZ-től, a sokpecsétes a tanácstól, aztán az egyetem rektori hivatalától, néhány pedig országos főhatóságtól. Hogy mit tartalmaznak? Mint rendesen: tájékoztatókat, ös<z- szefoglalókat, jelentéseket, tervezeteket. Számoszlopok- kal, kimutatásokkal, vitajegyzőkönyvekkel. S ki győzné felsorolni, mennyi érkezik egy-két hét alatt! Hát még elolvasni, érdemben tanulmányozni őket, véleményt formálni róluk, megjegyezni, esetleg megvitatni, ami szükséges! ... Áradatként hömpölyög felfelé is, lefelé is az iratfolyam, s egy valamire való tájékoztató anyag nem is adja 20—30 oldalnál alább. Tudom magam is. Nevem véletlenül felkerült és rajta is maradt egy megyei tanácsi elosztólistán, s azóta is kapom a vaskos csomagokat. A legutóbbiban negyvenkét oldal volt csupán a napirendi előterjesztések anyaga, s még mellékelve hozzá egy 14 oldalas jelentés, a megyei földhivatal munkájáról, annak nyilvántartási tapasztalatairól. S ez még csak nem is a rekord, mert a legnagyobbak a félszáz oldalt is meghaladják. Néhány hónapja egy egészen kis Pest megyei faluban jártam, a tanácselnökkel volt dolgom, aki beszélgetés közben egyre sűrűbben pillanthatott órájára. Aztán kifakadt. Most éppen egy tűzrendészet! bizottsági ülésre várták, ahol ott lesz a tsz-el- nök, az iskolaigazgató és még jó néhány vezető. Aztán egy állategészségügyi értekezlet lesz, melyen nagyjából ugyanazok lesznek jelen. Az előterjesztések pedig ott lanulnak degeszre tömött aktatáskájában, de őszintén megmondja, még beoillantani se volt ideje. Jó. ha elolvassa azokat, amelyeket, alá kell írnia és felfelé küldenie. Azon a hérészt vesz. HAT ÍGY ÁLLUNK valahogy a közigazgatásban, sígy a vállalati gazdálkodásban, így szinte mindenütt, ahol őrölnek a hivatalok malmai és végtermékük, f papír, folyamban áramlik felfelé és lefelé. Időnként vannak nagyobb csapolások, mint például a tanácstörvény megszületése és a közigazgatási műn- Ica átszervezése után. Elzárnak jó néhány eret, de aztán eltelik néhány hónap, néhány év, és ismét szinte ott vagyunk a papíráradattal, ahol azelőtt. Tv-ben látjuk és rádióban is hallgatjuk, hogy olykor legegyszerűbbnek látszó ügyekben, mint például néhány száz forintos szociális segély kiutalásában, milyen bonyolult előírások vannak, s kérdőívek számtalan rovatát kell kitöltenie az amúgyis nehezen eligazodó idős embernek, amíg érdemi intézkedésre sor kerülhet. Mindezeket a bürokrácia megátalkodott konoksága és vasfejűsége teremtené? Régen tudjuk, hogy igen is, meg nem is. Van konokslg is és vas- fejűség — pontosabban szólva, egy rossz hivatali magatartásra hangoltság, többnyi, re az egyéntől függően — ez sem lebecsülendő dolog. Ám valóban vannak más, nyomós, objektív okok, amelvek szívós felderítése, kiküszöbölése, megváltoztatása sokkal-sokkal nehezebb, minit a körülmé- nyeskedő tisztviselőt gyorsaságra, egyszerűségre és jó belátásra bírni. Egész adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszerünk korszerűsítésre szorul, mind technikai értelemben, mind pedig a követelményrendszer tekintetében. A velük összefüggő jogszabályok, előírások is egyszerűsítést kívánnak, s aki tudja, hogy itt mi mindenről van szó. azt is érti: ez egyáltalán nem csekély dolog! MÉLTATLAN ÉS IGAZ- SÄGTALAN tehát lebürokra- tázni olyan derék közhivatali vagy gazdasági adminisztrációban dolgozó embert, akit ten egyébként a kilencedik bi- érvényes utasítások és előíráadatszolgáltatásira. A bürokrata ott kezdődik, ahol az ember érzéketlenné lesz mindenféle emberi viszonylattal szemben, s ha lehet, még körülmény eskedő módon csavar is egyet az ügymeneten, mert irtózik az egyszerűtől. Amii pedig az adatszolgáltatás csökkentését illletí, arra ugyan bő lehetőség nyílik számos helyen, viszont a modern gazdasági és igazgatási apparátusok is természetszerűen egyre több és pontosabb adatot követelnek, hogy megalapozott döntést hozhassanak. Technikai értelemlsen ezt csak a számítógéprendszerek, központi elektronikus adattárolók. adatbankok oldják meg kívánatos módon, ügyviteli értelemben, pedig az ilyen eljárásoknak megfelelő egyszerűsített, gyors ügyintézések. Ha viszont azokra a lehetőségekre és tartalékokra gondolunk, amelyek mindenütt, a saját területünkön mutatkoznak, akkor feltétel nélkül állíthatjuk: kevesebb papírralis lehet! Rövidebben és egyszerűbben, lényegretörőbben is lehet. Az együttműködés, a kölcsönös tájékoztatás, testületi munka pedig egyáltalán nem azt jelenti, hogy mindenin nek, mindenről azonos részletességgel kell informálódnia. Most, az adminisztratív létszámzárlat, minden nehézségével és problémájával nagyon is felszínre hozta és éles megvilágításba helyezte az igazgatás, az adminisztráció, a nyilvántartás és adatszolgáltatás eljárásibeli és technikai- technológiai gyengéit OKTALANSÁG LENNE, ha nem vonnánk le mindenütt a szükséges tanulságokat, ha nem ismernénk fel, hogy merő fecsegés magas termelékenységű munkáról beszélni ott, ahol meddő, időfecsérlő, lassú és körülményes az az adminisztrációs-i gazgatá só szektor, amely egymással ösz- szeköti, informálja, utasítja és szabályozza a termelófolyama. tokát, vagy az állampolgárt mint egyént is ekként szolgálja. (r—a) keresztül hazánk falvaiban és városaiban. Vajon milyen szerepük van ma, hol foglalkoznak termesztésével, milyen módon dolgozzák fel ipari célokra gyógynövényeinket? Nem kell messze menni Budapestről a válaszért: a gödöllői járásban dolgozik az ország egyik legkorszerűbb gyógynövémytermesztő és feldolgozó mezőgazdasági üzeme, a Szilasmenti Tsz. Oda látogattunk el, ahol a pekikenő júliusi kánikulában mintegy 700 hektáron illatoznak a legkülönfélébb gyógynövények. Gulyás András vegyészmérnökkel beszélgettünk, aki a tsz gyógynövény-feldolgozó főágazatinak üzemvezetője: Világszerte keresik — Vatn egy régi mondás, fűben, fában az orvosság. Mennyire érvényes ez napjainkban? — Erre a kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni, az igazság sokkal bonyolultabb, mint gondolnánk. Az itt termelt gyógynövényeket ' az ipar, a mezőgazdaság, és az élelmiszeripar dolgozza fel. Legtöbbjüknek kettős, néha hármas funkciója is lehetséges, a feldolgozáson belül. Például gyógyszeralapanyag, konyhai fűszer és illóolaj egyaránt előállítható belőlük, igen széles skálája sorolható fel a nálunk termesztett gyógynövényeknek, melyek 99 százalékát a MEDIMPEX közvetítésével forgalmazzuk az egész világon. A kamilla nemesített fajtája nemcsak Magyarországon, de világviszonylatban Klub Csehszlovákiában Lőcsén a szégyenkelrecnél A gödöllői művelődési ház egyik legnépszerűbb köre az Utazók klubja, melynek tagjai hazai és külföldi utakon is rendszeresen részt vesznek. Barkóczi István, a városi tanács művelődési osztályának vezetője arról tájékoztatott, hogy július 23-án, pénteken negyven klubtag indult Gödöllőről Csehszlovákiába. A tervek szerint a csoport ezerkétszáz kilométert tesz meg vonaton, buszon és gyalog. Az első napon Pozsonyba érkeztek, majd innen Kőhalomra (Kameny Mlyn). Ezt követően Nagyszombatra, Trencsénybe, Lipótvárra, Gal- gócra és Moravára látogatnak el. Megtekintik Zsolnát is, s a Felső-Vág völgyének legforgalmasabb és egyben legnagyobb városát, Rózsahegyet. Ügy tervezték, hogy fölfedezik majd a aeményíalvi barlangot. Ellátogatnak Késmárkra, megnézik Lőcsén a harangtornyot, a szegyenketre- cet és a Thurzó-házat. A katlanban fekvő bányászváros, Selmecbánya is sok érdekes látnivalót tartogat számukra. A lévai vár alól már hazafelé indulnak, Surányon át Érsekújvárra, majd 30-án itt szállnak vonatra az esti órákban. Cs. J Finnországban első helyezett Nemzetközi gyermekrajzverseny Hyvinkää városában 1976 április elsején nyitották meg a nemzetközi gyermekrajzversenyt. A gödöllői Imre úti általános iskola V/A osztályos tanulója, Reichard Lilla első helyezést ért el. A finn város által kiadott reprezentatív érmet, s a verseny oklevelét kapta meg a nyertes. A nemzetközi gyermekrajz- tárlaton argentin, bolíviai, brazil, bolgár, kanadai, hindu, japán és sok más nemzetiségű gyermek munkáit mutatták be, s közülük négyezret díjaztak. A finnországi versenyen két korcsoport szerepelt, az 5 és 10 év közöttiek, valamint a 11 és 15 év közötti gyermekek. Mindkét csoporton belül első, második és harmadik helyezést adtak ki. Magyarországról húsz gyermek küldött rajzot Hyvinkää-ba. ,...akinek szüksége vagyon...” Három falu rengetege „Erdeje lévén itt a mélt. feladata a száztíz hektáros uraságnak, tűzre való szabad . szövetkezeti erdő gondozásának lignatiónk vagyon, fát pénzen nem veszünk; sőtt épületre való fa is, akinek szüksége vagyon, ingyen engedtetik a mélt. uraságtúl.” — írta két évszázada Pintér András, Valkoi és Hivizy Páll. Sz. Lászlai helységnek fő bírája. A vácszentlászlói Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezethez tartozó harmadik falu, Zsámbok, máshonnan szerezte a tüzelőnek, építőanyagnak valót. „Edgy darab nádasunk lévén határunkban, annak részét tek. uraságunk jó voltá- búl magunk számára fűtőnek, födél foldozásnak usuállyuk.” — vállja Szabó Máté zsámboki főbíró. Az erdész valkói A tizennyolcadik századi Magyarország még bőviben volt az erdőnek, s a nagybirtokos herceg Esterházy Miklós megszervezése, irányítása. Jelenleg egy tízhektáros területen folyik művelés, állagmegóvás. Harminc hektárra fiatal erdőt telepítenek, fenyő- és tölgyfacsemetékkel. Ha valaki elültetett és fölnevelt egy fát, már volt értelme életének, mondta évszázadokkal ezelőtt egy ókori bölcs. A fa hosszú idő alatt bontja ki széles lombkoronáját. hizlalja évgyűrűit. Az erdők nevelése is csak évtizedek után hoz látható eredményt, altkor mutatkozik meg, hogy értő kezek gondozták elültetése óta. Az idén 790 köbméter Pintér József sem negyedéves. vagy akár néhány esztendőre szóló tervekről beszélt. Szabadkozott, hogy még semmit nem tud új munkahelyéről, hat-hét hónap egy erdész s' életében igen röpke idő. hatalmas erdejében bizonyára észre sem lehetett venni, ha két falujának, Valkónak és Vácszentlászlónak százhetven- hat családja vágott magának tüzelő és épületfát. Ma kincsünk az erdő, s még most is nagy kiterjedésű valkói rengeteg avatott művelője, védője többségében a gödöllői erdő- gazdaság. Az értékes anyagot és friss, tiszta levegőt termelő erdő minden hektárját őrizni, kezelni kell. Megtartása és védelme céljából 1976 janáurja óta a Zöldmező Termelőszövetkezet is függetlenített erdészt alkalmaz, a valkói születésű Pintér Józsefet. A fiatal szakember Az erdész először tízéves korában szemrevételezi alaposabban a facsoportot, erdőrészletet: ha ennyi időt megért, már érdemes tisztítani. Majd ötévenként, fejlődésétől, állapotától függően, úgynevezett növedékfokozó gyérítésre van szükség. Negyedév telik el, mig sor kerülhet a törzskiválasztó gyérítésre s a véghasználatra. Ennyi idő kell, míg megvillanhat a fejsze, a gépfűrész a zöldülő erdőben, s megkezdődhet a tarra vágás, a kitermelés. Az erdőben csak időnként van szükség fizikai munkára, ezért az erdész jobbára szerződött, alkalmi munkásokkal dolgozik. De ők sem innen-on- nan szerveződnek, értenek a fához, minden szezonra Val- kóról kerül ki egy hattagú brigád. A szövetkezet erdeiből hét- százkilencven köbméter fa vár kitermelésre, jövőre négyszázhetvenegyet terveztek. Egy- egy erdő értéke fái fajtájától is függ: a téeszhez tartozó rengeteg kilencven százaléka akác, s az nem a legjobb árú fa, de megóvása, tisztítása környezet- és természetvédelmi szempontból nem kevésbé fontos népgazdaságunknak. Kétszáz esztendeje, a három falu főbírájának vallomása idején a községek épületben való gyarapodása leginkább attól függ, hogy van-e a határban erdő, s beleengedi-e a? uraság a jobbágyokat. S mi; a tizennyolcadik század közepén a valkóiak és a szentlász- lóiak fából építkezhettek, a szegény zsámbokiaknak csak tetőfoldozásra jutott nád falujuk határából. Ahol kevés van belőle Ma már nem lehet megállapítani, egy-egy község képé- tekintve, hogy nádja vagy erdeje van a környéken. Az értékes faanyaggal az erdőgazdaságok, termelőszövetkezetek gazdálkodnak, s az ő munkájuk révén kerül az ország minden sarkába, még a fában szegény vidékekre is épületfa. Tevékenységükre. erdővédelmükre annál is inkább szükség van, mert az elmúlt századok viharaiban jócskán megfogyatkoztak erdeink. (őrszigethy) is a legkiválóbb. Előnyös tulajdonságai már külsőre is szembetűnőek, fejnagysága a szokásos kétszerese, s hatóanyag-tartalma is duplája, mint a máshol termesztett kamillafajtákénak. Drogként dolgozzák fel, a gyógyszer- iparban egyebek között a gyomorbántalmak megelőzésére használják. — A hazai boltokban mi- ! lyen új készítményeikkel fogunk találkozni? — Az ismert kamillacsep- pékén kívül, már elfogadott és körülbelül egy hónap múlva a kereskedelemben is kapható lesz a lábápoló szesz, melyet izsópból állítottunk elő. Bojtorjánból és kamillából készül a hajszesz, amelyet szántén hamarosan árusítanak majd. — Készítenek illóolajokat is az üzemben? — Hetvenféle illóolajat állítunk elő. Ezek közé tartozik a pasztinák, izsóp, a levendula, a fehér üröm és a fekete üröm. Kísérletek — Milyen kísérletek folynak a termelőszövetkezetben? — Űj technológiai, növény- nemesítési, növényvédelmi, alapvegyszerezési módszerekkel és a növényi betegségek elleni védekezés hatékonyabb lehetőségével próbálkozunk. Szeretnénk az egyelőre még vadon termő gyógynövényeket a mi földjeinken is meghonosítani. Jelenleg a fehér ürömmel, a kakukkfűvel, a pirétrummal, a tárkonnyal és a tavaszi héricscsel folytatunk biztató kísérleteket. Fehérpataki írisz
