Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-25 / 175. szám
yj.' >%', HL ÉVFOLYAM, 175. SZÄM JLÓNKI ADÁSA _ 1976. JÚLIUS 25., VASÁRNAP Kőművesmesterek - társadalmi munkában Bővítik a művelődési otthont Sóder az Aranykalásztól Mészáros Lajosná elmondta, hogy volt már olyan hét vége is, amikor harmincon dolgoztak az építkezésen. Központi fűtés is lesz A tervek szeriint, a klubhelyiséget november 7-én nyitják meg. Arra az időre fejeződik be a művelődési otthon felújítása is, mely háromszázhúszezer forintba fog kerülni. Az öreg épület megszépül, korszerűbb lesz, egyebek között központi fűtést is kap. Ö. E. ATKoic meiyeaneK, hoibok- és sóderhalmok emelkednek a nagytaircsai művelődési otthon tövében, de ami ennél fontosabb, már a téglafalakat is felhúzták a helybeli kisiparosok. Nem naptöltésre Mészáros Lajosné tanácselnök délután öt óraikor ellenőrizte a munkát, s örömmel állapította meg, hogy reggel óta nagy a változás a munkaterületen. — Nem hiszem, hogy sokan utánunk csinálnák. Egy nap alatt fölhúztuk a tizenkétszer tizenkettes épület falait — mondta Fási Ferenc kőműves- mester, aki azon a napon Bar- tos Pál és Andréka József mestertársával és nyolc segédmunkással fogott reggel a dolognak. — Bár nem pénzért vállaltuk ezt az építést, mégis a zsebünkre megy — folytatta Fási Ferenc, ezen a napon a csoport brigádvezetője. — Tulajdonképpen négy nap társadalmi munkára köteleztük el magunkat, de most már bizonyos vagyok benne, hogy többre lesz szükség. Annyira, amennyi idő alatt a tennivalókat elvégezzük. Mert nem naptöltésre vállalkoztunk, hanem kőművesmesteri munkára, s ameny- nyivel előbb befejezzük ezt, annyival korábban folytathatjuk azt, amiért fizetnek. Most van a szezonja az építkezéseknek, ezért igencsak sok a megrendelőnk. A kőművesek a nagvtarcsai művelődési otthon bővítésén dolgoznak. Az akció a nyár elején kezdődött, amikor a községi tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront helyi szervezetének elnöksége elhatározta a bővítést. Régi gondja volt a községi tanácsnak, hogy a falu KISZ- korú fiataljai részére nincs megfelelő helyiség, ahol művelődhetnek, szórakozhatnak. Egy klubszoba felépítésére a Pest megyei KISZ-bizottság nyolcvanezer forintot juttatott, ez az összeg az anyag megvásárlására volt elegendő. Június 5-én kezdődött A községi vezetők úgy látták, hogy széles körű szervezéssel, társadalmi munkásokat lehet toborozni az épület tető alá hozására. Joggal számíthattak a község fiataljaira, de a helyi kisiparosok szakértelme nélkül nem lehetett volna az építkezést elkezdeni. A községi tanács valamennyi, a falura szóló iparengedéllyel rendelkező kisiparosát összehívta, s kérte segítségüket. E megbeszélésen minden szakember, a fuvaros, a kőműves, a villanyszerelő, a vízvezetékszerelő négy napra vállalkozott. A társadalmi munkások általában hétvégeken dolgoznak. Június 5-én kezdődött a munka, az alapozással. Akkor segédkeztek itt két honvédségi KISZ-alapszervezet tagjai, akikkel a nagytarcsai községi alapszervezetnek együttműködési megállapodása van. A cinkotai Aranykalász Termelőszövetkezet gépekkel, homokkal, sóderral könnyíti az építkezés menetét, egyik szocialista brigádja majd a későbbiek során vonul fel a munkahelyre. A kiskatonák segítségére mindig lehet számítani. Felszecskázva - fóliában, granulátum - szalmából Korszerű módszer - takarinánytartósííásra A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem termelésfejlesztési intézete új takarmánytartósítási módszert dolgozott ki a pillangós növények silózására. E módszer szerint, a levágott pillangós takarmányt, felszecskázva, pvc-fóliába helyezik, majd légmentesen lezárják. A vákuummal légmentesített takarmánytömegre ezután széndioxidgázt fuvallnak, amelynek hatására a növényt sejtekben levő életfolyamatok megszűnnek, s ez egyben megakadályozza az erjedést is. Így majdnem zöld állapotban, minimális erjedéssel tudják tartósítani a pillangós növényekben levő nagy értékű fehérjetartalmat. A pillangós növények tartósítására kidolgozott módszer a kísérletek során kiemelkedő eredményt hozott. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az így tartósított takarmány tápanyaga, illetve vitamintartal- talma csaknem egyenlő a zöld- pillangósokéval. Egy éve kísérleteznek új szarvasmarha-töm egtakar- mány NDK-beli recept alapján készülő szalmapellet etetésével a Sinatelepi Állami Gazdaságban. A karbamiddal dúsított, őrölt szalmát különböző takarmányokkal — kukoricadarával, premixszel, vitaminokkal — keverik, s granulált formában, kiegészítő takarmányként adagolják a tejelő tehénnek. A kísérlet rendkívül sikeres: a vizsgálatok azt igazolták, hogy a szalmapellet a legkiválóbb tápláló tulajdonságokkal rendelkezik, s átlagban tíz tonna pellet negyven tonna silóta- karmánnyal egyenértékű. — OTP-kölcsőnnel. Pest megyében 7700 lakást építenek jelenleg OTP-kölcsönnel. Ezek 60 százaléka családi ház. A legtöbb lakás Gödöllőn, Vácott, Cegléden, Budaörsön és Vecsésan épül. 1976-ban ezer társasház és : 4 ezer családi ház építése fejeződik be. Hasznos munka, hasznos tervek Látogatás és tájékozódás a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben Gépkísérleti Intézet központi laboratóriumait és számítóközpontját. Az intézet laboratóriumi körülmények között is E héten a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben dr. Soós Gábor mezőgazdasági élelmezésügyi államtitkár tett látogatást. Az eseményen jelen volt Nacsády Árpád, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium gépesítési főosztályának vezetője is. A vendégeket dr. Bánházi Gyula, az intézet igazgatója, Balázs Ferenc ügyvezető igazgatóhelyettes és dr. Tóth László alapszervi párttitkár fogadta. Az államtitkár érdeklődéssel hallgatta dr. Bánházi Gyula tájékoztatóját a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet munkájáról, valamint az V. ötéves tervre előirányzott kutatási feladataikról. Az igazgató elmondotta, hogy az intézet alapvető feladatai közé tartozik a mezőgazdasági géprendszerek kialakítása, folyamatos fejlesztése, a gépesítésfejlesztés műszaki és ökonómiai megalapozása, továbbá a mezőgazdasági gépesítés alapkérdéseinek kutatása és a gépek, berendezések, létesítmények műszaki ellenőrzése. Tájékoztatta a vendégeket arról is, hogy a MGI-ben a különösen időszerű, sürgősen megoldásra váró feladatok teljesítésére fokozott gondot fordítanak. Jelenleg ilyen a Rába—Steiger nagy teljesítményű hazai végkibocsátású traktor alapmunkagépeinek kialakítási és vizsgálatai munkája, a különféle korszerűen gépesített szénabetakarítási eljárások, az energiatakarékos kukoricabetakarítás, a szalmabetakarítás gépesítésének fejlesztése. Tavaly zárták le a hazai mező- gazdaság egészét érintő, nagyszabású tanulmánynak, az agrokémiai telepek hálózatának kialakítási tervét. Tájékoztatójában arról is szólt dr. Bánházi Gyula, hogy az intézet feladatainak megoldásához nyolc bázisgazdaságból és tíz kutatóállomásról gyűjti be folyamatosan a vizsgálati adatokat. Ezenkívül számos nagyüzemben folytatnak kísérleteket s igen jó a kapcso- lr/jk a különféle profilú hazai kutatóintézetekkel. A tájékoztató meghallgatása után dr. Soós Gábor államtitkár a vendéglátókkal együtt megtekintette a Mezőgazdasági megvizsgálja a beérkező új vetőgspeket, öntöző- és műtrágyaszóró gépeket, ezek legfontosabb munkavégző elemeit. Általában ezt követően zajlanak le a nagyüzemi, szántóföldi mérővizsgálatok. Az államtitkár különös érdeklődéssel figyelte a röpítő- tárcsás műtrágyaszóró gépek szóróelemeinek vizsgálatát, amelynek során az intézet ösz- szehasonlító ellenőrzéseket végez, s javaslatot tesz a legmegfelelőbb szórásegyenletességet és a legnagyobb teljesítményt adó gépek kialakítására. Az intézeti látogatás befejezésekor dr. Soós Gábor államtitkár hasznosnak ítélte meg a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet munkáját és terveit. F. I. — Vasárnap: tej. A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat nagykőrösi Vénusz presszójában, a Gödöllő étteremben és a Százhalombatta étteremben augusztus elsejétől egész éven át minden vasárnap és munkaszüneti napon árusítanak fóliás tejet. A nyári idény végeztével megkezdik a tejárusítást Szentendrén, a Művész-presszóban és a váci Duna-eszpresszóban is. Követési távolság! Teherautók ütköztek Mogyoród községben és környékén az M—3-as autópálya építése folytán igen nagy a forgalom. Sajnos, az anyaggal jócskán megrakott teherautók nem mindig tartják meg a követési távolságot. Emiatt legutóbb a Fóti út 83. számú ház előtt ütközött össze a Tekla József kisterenyei lakos által vezetett FM 01-46 rendszámú teherautó Tóth István FL 47—48 rendszámú kocsijával. Az anyagi kár negyvenezer forint. A korábbinál jobb eredményeket érnek el az állami gazdaságok szarvasmarha- tenyésztői, erről tanúskodnak az év első hat hónapjának eredményei. Az Állami Gazdaságok Országos Központjának összesítése szerint, a tehénlétszám június 30-án 98 ezer 943 volt az üzemekben, 5810-zel több, mint az előző év azonos időszakában. Az egy tehénre jutó tejtermelés az év első hat hónapjában 1789 liter volt. , Azzal számolnak a tenyésztők, hogy az állami gazdaságokban az egy tehénre jutó éves tejtermelés eléri majd a 3 ezer 500 —3 ezer 550 litert, ami az elmúlt évi 3 ezer 327 literes eredményhez viszonyítva, jelentős fejlődésnek számít. Száztizenkét tejtermelő gazdaság közül, az év hat hónapjában, 24 gazdaság tehenészetében 2 ezer literen felüli egy tehénre jutó tejtermelést értek el. Ezek szerint, ezekben az üzemekben — amennyiben a takarmányozásban a szárazság miatt nem adódnak újabb gondok — 4 ezer literen felül lesz az éves termelési átlag. Az enyingi, a kiskunsági, a sárvári és az agárdi gazdaságban 5 ezer literes eredménnyel számolnak, sőt az eddigiek alapján azt várják, hogy az Enyingi Állami Gaz- dasá tehenészeteiben a 6 ezer litert is meghaladja majd az egy tehénre jutó hozam. A gödöllői helytörténeti szobában, a városhoz kapcsolódó történelmi dokumentumok mellett sorakoznak a hagyományos paraszti élet tárgyi emlékei is. Az utóbbi időben Zsám- bok Béla szerzett esküvői-la- kodalmi fényképsorozatot, amely bemutatja a századforduló népviseletét, Csala András pedig különleges mezőgazdasági kézigépekkel, eszközökkel — saját találmányai — ajándékozta meg a gyűjteményt. A további gyűjtést-bővítést a máris szűknek bizonyuló szoba akadályozza, pedig nagyobb darabokat, például különböző szekereket, kézi cséplőgépeket is meg lehetne még menteni. Az aratás és az azt követő hordás eszközei közül a legfontosabbakat megtaláljuk a helytörténeti szobában, a kaszát, sarlót, a gereblyét, villát. A hordáskor használt hosszú kocsit teljes fölszereléssel össze lehetne még állítani, ha nagyobb lenne a kiállítási tér. A föld nem bírta a búzát Aratáson régen szinte csak a rozs levágását és csomóba rakását értették Gödöllőn, mert a föld nem bírta az árpát és a búzát; őszi árpát alig vetettek, s csak azok, akiknek volt tehetségük (módjuk) jól megtrágyázni a földet. Az aratás végére csomóba állít a gabona: tizennégy kévét tornyoztak egymás fölé, kereszt formában. Kis emelkedőre vagy hantra nyaláb ka- parékot vetettek, arra került egy nagyobb kive, az alsó pap fölhajtott kalásza. Az alsó papra két másik kivit tettek, kalászukkal szemben, majd arra Tovább javu'nak az eredmények az állami gazdaságokban keresztben egy újabb kivit, szintén kalásszal össze. Ez volt az első sor, melyet még kettő követett, s a tetejébe suppantották a fölső papot, aljával északkeletre, az uralkodó széljárásnak megfelelően, és kalászával lefelé. (A fölső papból és az alatta levő kéve aljából is összecsomóztak két oldalról egy-egy marékkai, hogy a vihar szét ne dűtse a csomót.) Egy-két hetet állt itt a gabona. Jól kiégette a nap, meg- acélosodott, s azután kezdődött a hordás. Régebben négyhat ökröt fogtak igába, de ismert volt a lovas fogat is. A kocsit (szekeret) a hordás előtti napon átalakították. Akinek nem volt hosszú kocsija, az kicserélte rövid kocsija nyújtóját egy hosszabbra. A nyújtó kötötte össze az első és a hátsó pár kereket. A fészer padlásán nyugvó keresztfákat és a vendégruda- kat lehozták. A kamrából kikerültek a rudalló kötelek is; azokat a vásárokon vették. A vastag, négy szálból font, tíz- tizenkét méteres, erős kötelekből kettő járt egy kocsihoz. Először az egyik keresztfát kötötték az első lőcs valamelyike elé, a kocsiódalra, a ru- daliló kötél egyik végével, azután a hátsó lőcs mögé erősítették föl a másik keresztfát, egy darab kötéllel. A keresztfa,k végéből jó arasztos, agácából faragott szög állt fölfelé, erre húzták rá a vendég- rudakat, s kötéllel is megerősítették azokat. clok helyütt a hátsó saroglya mögött is átívelték egy darab kötéllel a vendégrudakat egymással, hogy így is növeljék a rakodási teret. A kocsi aljába nagyobb ponyvát, ponyócot vagy összecsavart zsákokat terítettek — főleg, ha árpa került hordásra —, hogy a rázódás következtében kipergő szemek ne vesszenek kárba. Hajnalban megetették, megitatták a lovakat, és beakasztották (befogtál.) őket. Az idősebbik a kocsin maradt Hordani csak jó időben lehetett, s hogy gyorsabban haladjon a munka, a szomszédok, rokonok összefogtak, kalákában hordtak, öt-hat hosz- szú kocsi is indult hajnalonként valamelyik darabba, hogy egyszerre elhozzák egy gazda rozsát, azután valamennyien egy másik tarlóba forduljanak. Kint, a földön, a csomó mellé álltak. A lovak első istrángjait vagy mindkettőt levették, nehogy a bögölyök miatt csapkodó állatok megmozdítsák a kocsit, s a rajta viliázó rakodó hanyatt essen, vagy orra bukjon. Ide kellett a nagyobb tapasztalat, tudás és a kevesebb erő: általában az idősebbik maradt a kocsin, a másik a kévékét hajigálta föl villával. Persze, nem akárhogyan: a rakodó lába elé kellett juttatni a kévét, kalászával befelé; erősen sem lehetett ejteni. mert pergett a szem, mesz- szire sem volt szabad dobni, mert akkor a rakodó méltatlankodott, hogy még külön mászkálhat is a rosszul dobott kéve után. Két összeszokott ember jól tudta kímélni egymás erejét, mert a rakodó oda ütött mindig egy kicsit a villájával, ahová kívánta a kévét; sokszor alig is kellett már mozdítania rajta. Ügy, töveä-heggyel fölhányva, alig fért volna föl valami, szét is csúszhatott az út kátyúin rázódva, ügyesen rakva négy-hat csomó is fölfért. Az utolsó sort legnehezebb volt föladogatni, mert kinyújtott karral is alig ért föl a villa vasa. Ha már több kévét nem kívánt a rakodó, az adogató kioldotta az első lőcs mögül a szép rendbe szedett köteleket. Figyelmeztető kiáltással földobta a kötélcsomó felét, az egyik végét az első keresztfára hurkolta. A rakodó elrendezte fönt a köteleket, úgy, hogy középütt keresztezzék egymást. Az adogató a lógó kötélvégeket, a vendégrúdon átvetve, a csülkön belefűzve húzta lefelé, a gabona tetején álló rakodó a kötél föl-fölhúzásával segítette a feszítést. Egymást hangos „Most! Most!” kiáltással hangolták össze. Ha már jól leszorították, az adogató a ven- dégrúd hátul kiálló darabjához csomózta ügyesen a szabadon maradt kötéldarabot, úgy, hogy az út rázása se lazítsa föl, mégis pár mozdulattal is ki lehessen oldani. Himbálózva, mint a hajó Az adogató fölvetette a lovak istrángját a kisefára (hámfára), igazított a nyaklón és a hámon, meghúzta a zablát, fölhajította a hajtószárat, majd valamelyik kötélbe kapaszkodva, fölmászott a rakott kocsi tetejébe. A rakodó, „Nyel Nyel” biztatással, elindította a lovakat. Megmozdultak a szérű felé, himbálózva, minit a hajó. A nagy alkotmányon ülő két kis embernek mindig a keze ügyébe esett valamelyik kötél, hogyha jobban megbillenne, eldőlne a kocsi, ne szálljanak messzire, hanem csak a féloldalra dőlt rakomány mellett huppanjanak a földre. Jobb, simább úton el is szundikáltak kicsit. Dr. Kovács András Vend ég rudak és keresztfák Kaláka a határban Egy-egy hét végén harminc fiatal társadalmi munkás is kézbe veszi a lapátot.