Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-03 / 156. szám

2 v/ÍÍHnn 1976. JÚLIUS 3., SZOMBAT \ Sikertelen államcsínykísérlet Szudánban Marjai József elutazott Vientianeból A Laoszi Népi Demokrati­kus Köztársaság külügymi­nisztériumának meghívására június 30-tól július 2-ig Mar­jai József külügyminisztériu- mi államtitkár hivatalos, ba­ráti látogatást tett Vientiané- ban. A látogatás során Marjai József megbeszéléseket folyta­tott a két ország baráti kap­csolatainak kiépítésével és fej­lesztésével összefüggő felada­tokról, valamint az idősze­rű . nemzetközi kérdésekről' Khamphay Boupha külügymi­niszter-helyettessel és a laoszi külügyminisztérium más veze­tőivel. Az államtitkárt fogadta Phoun Siphraseuth miniszter­elnök-helyettes, az LNDK kül­ügyminisztere. A megbeszélé­seken részt vett Bényei Béla, hazánk vientianei nagyköve­te is. Marjai József államtitkár július 2-án elutazott Vientia­neból. ügynökség szerint Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára Bejrútban bejelentette: az összes érdekelt felek megál­lapodtak abban, hogy pénte­ken éjféltől (közép-európai idő szerint 22 órától) tűzszü­netet léptetnek életbe. Az egyiptomi politikus, aki az Arab Liga megbízásából a tu­néziai és a bahreini külügy­miniszter társaságában pénte­ken érkezett Bej rútba, a be­jelentés után Damaszkuszba utazott. A tűzszünet elfogadásáról szóló bejelentést a jobboldali erők által ellenőrzött bejrúti rádióadó az erről szóló elnö­ki közlemény ismertetésével erősítette meg. A közlemény szerint a megállapodás, mely az Arab Liga főtitkárának a jobboldali vezetőkkel folyta­tott megbeszélésein született meg, kilátásba helyezi, hogy a tűzszünettel egyidöben ér­vényt szereznek a libanoni kormány és az országban ál­lomásozó palesztin erők hely­zetét szabályozó 1969-es kai­rói egyezménynek. A tűzszünet bejelentésének időpontjában folytatódott Teli Zaatar ostroma. A 130 harc­kocsi által támogatott jobb­A kormányhoz hű erők pén­teken meghiúsítottak egy újabb szudáni államcsíny­kísérletet. A MENA egyiptomi hírügynökség a szudáni kor­mány nyilatkozatára hivatkoz­va jelentette Khartoumból, hogy a Nimeri elnököt támo­gató fegyveres erők leverték az államfő erőszakos elmozdí­tására indított akciót. Az iraki hírügynökség khar- toumi tudósítója is azt jelen­tette, hogy az államcsínykísér­let kudarcot vallott. A dél-szudáni Juba váro­sának rádiója szerint Nimeri elnök ura a helyzetnek. Megbízható források szerint Nimeri elnök pénteken korán reggel érkezett a khartoumi Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára oldali erők körülzárták a tá­bort, s egyes jelentések sze­rint annak belső védelmi vo­naláig nyomultak előre. A tízezer menekültnek védel­met adó Teli Zaatar védői — feltételezések szerint mintegy 1200—3600 ember — bejelen­tették, hogy utolsó csepp vé­rükig harcolnak. JORGE FERNANDEZ MAL­DONADO perui miniszterel­nök csütörtök esti rádió- és televíziós beszédében fel­hívta az ország lakosságát, hogy fogadja megértéssel a kormány intézkedéseit. Port Louisban pénteken megnyílt az Afrikai Egység­szervezethez tartozó országok állam- és kormányfőinek XIII. csúcsértekezlete. Az értekezlet napirendjén a kontinens gyar­mati uralom alóli felszabadítá­sával, az imperializmus és a neokolonializmus elleni harc fokozásával, a kontinens füg­repülőtérre Párizsból, és onnan ismeretlen helyre távozott. Khartoumban pénteken több órás heves utcai harcok voltak a Nimerihez hű és az állam­csínykísérletet támogató csa­patok között, így az elnöki pa­lota, a rádió és a televízió köz­pontja, valamint a hadsereg főparancsnoksága környékén. A szudáni főváros repülő­terét lezárták. Khartoummal a telefon- es telexösszekötte­tés megszakadt, az omdurmani rádió — a hivatalos országos adó — pénteken egész nap nem sugárzott műsort. Nimeri hét éve tölti be az elnöki tisztet. Többször kísé­reltek már meg ellene állam­csínyt. és Piotr Jaroszewicz, a Len­gyel Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke pénte­ken a katowicei sportcsarnok­ban a katowicei vajdaság munkásaktívájával találkozott A találkozón Edward Gie­rek beszédet mondott. A több ezer munkás rész­vételével tartott nagygyűlésen Edward Gierek beszédében többek között gazdasági szük­ségességnek nevezte az ár­struktúra módosítását, és beje­lentette, hogy a kormány a Szakszervezeti Szövetség Köz­ponti Tanácsával együtt ki­dolgozza és előterjeszti az ár­struktúra megváltoztatásának módosított tervezetét. — Nem szabad elfelejtenünk, hogy az ország helyzete, gaz­dasága és jóléte nem ajándék, amelyet megkaphatunk valaki­től. Ezeket csak kollektív böl­csességgel, kemény, fegyelme­zett, közösen végzett munká­val érhetjük el — mondotta Edward Gierek. A nagygyűlés az Internacio- nálé eléneklésével ért véget. getlen államai egységének erő­sítésével kapcsolatos kérdések szerepelnek. A 48 államot tö­mörítő Afrikai Egységszerve­zet csúcsértekezletén megvi­tatják és jóváhagyják a kül­ügyminiszterek által előter­jesztett határozati javaslato­kat. LIBANON Újabb tűzszünet A MENA egyiptomi hír­NAGYGYŰLÉS A SPORTCSARNOKBAN Edward Gierek Katowicében Megkezdődött az AESZ csúcsértekezlete Aggodalommal vegyes megütközés A Német Kommunista Párt elnökségének nyilatkozata Az NSZK haladó közvéle­ményében aggodalommal ve­gyes megütközés fogadta a szövetségi kormánynak a nyugatnémet—szovjet kap­csolatokról közzétett nyilatko­zatát. A jobboldali erők vi­szont lelkes ujjongással üdvö­zölték a nyilatkozatot és re­ményüket fejezték ki, hogy „új szakasz” nyílik az NSZK külpolitikájában. A hangnem­módosulást úgy értékelik, hogy Genscher szövetségi külügyminiszternek sikerült rákényszerítenie akaratát Helmut Schmidt kancellárra és ezzel megteremtenie a kül­politikában a parlamenti pár­tok egységét. A külpolitikai irányváltoz­tatás veszélyeire figyelmeztet pénteken közzétett nyilatko­zatában a Német Kommunis­ta Párt elnöksége. Az Unsere Zeit hasábjain közölt állásfoglalásában üd­vözli, hogy a szövetségi kor­mány „általában hanesúlvoz- za készségét a kapcsolatok to- vábbfeilesztésére”. de rámu­tat, hosv számos kérdésben olyan álláspontra helvezke- dett a kormány, „amelyeket nem fosadhat el hazánk köz­véleménye”. „Így a szövetsési kormány visszautasítja a Szovjetunió­nak az envhülésellenes erők üzelmei miatt támadt aggo­dalmait *s k’Me>ien+i. hogv csu­pán az. NSZK békés külpoli­tikájának eszközeiről és mó­dozatairól kialakult politikai vitákról van szó. Kinek hasz­nál, hogy a szövetségi kor­mány ennyire ártalmatlannak tünteti fel hazánkban a való­ságos fejleményeket? Hazánk békeszerető erői eléggé gyak­ran nyilvánították ki aggodal­mukat — nem utolsósorban az SPD és az FDP híveinek körében is —, hogy hazánkat ismét a békét veszélyeztető, revansista külpolitika útjára akarják vezetni a nagytőké­nek a CDU—CSU reakciós kö­reinek és a fegyverkezési po­litika védelmezőinek az eny­hülési politika ellen indított támadásai. A nyilatkozat ezután meg­állapítja: Ha a szövetségi kormány maga is rámutat a történelem tapasztalataira, akkor a Né­met Kommunista Pártnak is emlékeztetnie kell: tapasztalat az is, hogy a szovjet fenyege­tésről szóló hazugság mindig ürügyül szolgált az imperia­lista háború előkészítéséhez. Ahelyett, hogy szembeszállna a szovjet külpolitikáról ter­jesztett hazugságokkal, a szö­vetségi kormány szolidaritást vállal a NATO-ból elhangzó szovjetellenes állításokkal és igazolja a NATO fegyverke­zési hajszáját. A szövetségi kormány kétes helyzetbe kerül maga is, ami­kor egyrészt hivatkozik a Szovjetunióval kötött szerző­désre, amelyben nemzetközi jogilag elismerték a fennálló határokat, másrészt „nem vég­legesnek” jelöli meg a jelen helyzetet és hitet tesz egy egy­séges német nemzet fikciója mellett, tehát kaput nyit az NDK ellen irányuló revansis­ta politikának. — Ily módon a szövetségi kormány nem határolja el magát azoktól az állásfogla­lásoktól, amelyek a CDU— CSU-nak a szovjet kormány- nyilatkozatról szóló közlemé­nyében szerepelnek. Bár né­pünk hangulatára való tekin­tettel a CDU—CSU is kényte­len felkínálkozni a Szovjet­unió „megbízható tárgyaló partneréül”, ugyanakkor fel­vonultatja a revansista poli­tika egész fegyvertárát, az egyedüli képviseleti igénytől, az NDK likvidálásától, Nyu- gat-Berlin NSZK-ba való be­kebelezésének igényétől kezd­ve egészen a fegyverkezési hajszában való részvételéig. A Német Kommunista Párt végül hangsúlyozza: — Hogy hazánk érdekében valóban kihasználjuk a Szov­jetunióhoz fűződő minden vo­nalon kialakuló jó kapcsola­tok lehetőségeit, ahhoz visz- sza kell utasítani a reakciós erők szovjetellenes támadá­sait, és a Szovjetunió irányá­ban követett politikát meg kell szabadítani a túlhaladott álláspontoktól. A DKP felszó­lítja a szövetségi kormányt, Vietnam: szocialista köztársaság Az egységes Vietnam nem- zeti lobogója marad; vörös zetgy ülése pénteki ülésén dön- alapon ötágú arany csillag. A ■test hozott az ország alkotmá- VDK korábbi címere is meg- nyos rendjével kapcsolatos marad — természetesen a kérdésekben, majd megválasz- megváltozott országnévvel, tóttá a legfőbb állami tisztség- : A nemzetgyűlés 36 tagú bi- viselőiket. zottságot nevezett ki a VSZK Az újra egyesített Vietnam a alkotmányának kidolgozására, jövőben a Vietnami Szociális- Ennek elfogadásáig a VDK ta Köztársaság nevet viseli, 1959. évi alkotmánya marad fővárosa Hanoi. Saigon, az or- érvényben, szág legnagyobb városa Ho Si A 492 képviselő egyhangú- Minh Város nevet kap- j lag Ton Duc Thangot, a VDK ta. A VSZK nemzeti zászlaja a j korábbi elnökét választotta VDK 1945 óta használt nem- i meg a Vietnami Szocialista Köztársaság elnökévé. Alelnö- kök Nguyen Luon Ban, a VDK volt alelnöke, valamint Nguyen Huu Tho, a dél-Viet- nami ideiglenes forradalmi kormány tanácsadó testületé­nek eddigi elnöke lettek. A nemzetgyűlés Pham Van Don- got, a VDK miniszterelnökét választotta meg az új kormány elnökévé. A VSZK nemzet- gyűlése állandó bizottságának elnöke Truong Chinh lett, aki hasonló tisztséget töltött be a VDK nemzetgyűlésében. Magyar vezetők üdvözlő távirata Vietnam újraegyesítése alkalmából Le Duan elvtársnak, a Vietnami Dolgozók Pártja, Központi Bizottsága első titkárának, Ton Duc Thang elvtársnak, a Vietnami Szocialista Köztársaság elnökének, Truong Chinh elvtársnak, a Vietnami Szo­cialista Köztársaság nemzetgyűlése állandó bizottsága elnökének, Pham Van Dong elvtársnak, a Vietnami Szocialista Köztársaság kormánya elnökének, Hanoi. Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és ország- gyűlése, egész dolgozó népünk nevében for­rón köszöntjük Önöket, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságát, a Vietnami Szo­cialista Köztársaság nemzetgyűlését és kor­mányát, a testvéri vietnami népet a törté­nelmi jelentőségű esemény, szabad hazájuk újraegyesítése alkalmából. Az egységes szocialista Vietnam annak az állhatatos, önfeláldozó harcnak a gyümölcse, amelyet marxista—leninista pártjának ve­zetésével, a szocialista országok testvéri tá­mogatásával, a világ haladó erőinek szoli­daritásával a hős vietnami nép évtizedeken át vívott az idegen hódítók, az agresszorok és lakájaik ellen. Vietnam újraegyesítése megteremtette a feltételét annak, hogy a vietnami nép, a Vietnami Dolgozók Pártja vezetésével, végre­hajtva Ho Si Minh-nek, a vietnami nép nagy fiának, a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom kiemelkedő alakjának vég­akaratát, felépítse a független és szocialista Vietnamot. Meggyőződésünk, hogy a vietnami nép az egységes haza keretei között, történelmileg rövid idő alatt befejezi a szocializmus alap­jainak lerakását, sikerrel oldja meg. a bé­kés építőmunka, a nép áhyagi és kulturális felemelkedésének mindmegannyi feladatát, továbbra is a szocializmus, a nemzeti függet­lenség, a béke és a biztonság szilárd védel­mezője lesz Délkelet-Ázsiában. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Ma­gyar Népköztársaság kormánya, a magyar nép szilárd elhatározása, hogy tovább erő­síti és fejleszti a két párt, a két nép nehéz időkben kikovácsolódott, a marxizmus—le- ninizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló testvéri barátságát, gyü­mölcsöző együttműködésünket. Szilárd meg­győződésünk, hogy ezzel hozzájárulunk a szocialista országok egységének és szolida­ritásának erősítéséhez. Népünk erejéhez mérten a jövőben is segíti Vietnam békés építőmunkáját, támogatja az egységes Vietnamnak az indokínai népek közötti barátság szilárdítására, a szocializ­mus és a béke ügyének előmozdítására irá­nyuló erőfeszítéseit. ' Felelősségteljes és nemes megbízatásuk, népük felvirágoztatását és közös ügyünk, a szocializmus felépítését szolgáló tevékeny­ségük ellátásához sok sikert kívánunk. Budapest, 1976. július 2. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke Apró Antal, a Magyar Népköztársaság ország- gyűlésének elnöke ★ ★ ★ A Hazafias Népfront, a SZOT, a KISZ, az MNOT és az Országos Béketanács távirat­ban köszöntötte vietnami testvérszervezetét a Vietnami Szocialista Köztársaság megala­kulása alkalmából. Spanyolország A KIRÁLY CSERÉL Amire a spanyol helyzet elemzői már régóta számítot­tak, véigül is bekövetkezett. hogy végre tegyen eleget en­nek a követelménynek. A jobboldali Die Welt ve­zércikke „A józanodás üzene­tének” nevezi a bonni kor­mánynyilatkozatot és felte­szi a kérdést: „Üj szakasz nyílilc-e a keleti politiká­ban?” A lap egyebek között a kö­vetkezőket írja: „A szövetsé­gi kormány közlönye tegnap meglepetésről gondoskodott. Ugyanazon a helyen, ahol korábban mámoros hangon a keleti politikai illúziókat éne­kelték meg, most a realizmus józan hangja csendült meg”. A General-Anzeiger „átfo­gónak”, „pontosnak” és „egy­értelműnek” nevezi a kor­mánynyilatkozatot és lelken­dezve állapítja meg, hogy „1970 óta nem volt még eny- nyire világos a németek ma­gatartása a szövetségi kor­mány szemszögéből”. A Süddeutsche Zeitung ve­zércikke finoman érzékelteti, hogy Bonn engedett a NATO- hatalmak nyomásának is: „A nyugati szövetségeseknek a megfogalmazáshoz nyújtott segítsége ott mutatkozik meg, ahol az enyhülési politika jö­vőjéről van szó”. Az okmá­nyon „nem nehéz felismerni Kissinger kezenyomát” — ír­ja. A Frankfurter Rundschau egyenlőségi jelet tesz a szov­jet kormánynyilatkozat és a nyugatnémet válasz közé és mindkettőt „szókimondónak” nevezi, majd reményét fejezi ki, hogy „a két nyilatkozat bizonyára semmit sem teme­tett el, ám mégis most jobban felismerhetővé tette az együttműködés határait, mint annak korlátlan lehetőségeit. Carlos Arijjs Navarro minisz­terelnök lemondott. A kor­mányfőt még Franco tábornok nevezte ki. Távozása a kabi­net éléről kétségtelenül a dik­tátor halála utáni korszak ed­digi legfigyelemre méltóbb eseménye a hatalom berkein belül. Navarro a reformisták sze­mében merev konzervatív, vi­szont „bunker”, vagyis a fa­sizmust tűzön-vizén át védel­mező aggastyán falangisták számára „túl liberális” volt, működése, politikai pályafutá­sa nem nélkülözi az ellent­mondásokat, vagyis mindkét felfogás magában hordozza az igazság csíráit. Bukását valószínűleg két té­nyező váltotta ki. Az egyik: a súlyosbodó gazdasági helyzet. Míg Spanyolországot a hetve­nes évek elején a tőkés vilá­got megrázkódtató válság ép- pencsakhogy érintette, addig az utóbbi két évben szemmel látható hanyatlás következett be Hispániában. Az inflációs ráta a májusban zárult pénz­ügyi évben meghaladta a hüsz százalékot. Nemkülönben fontos tényező Arias Navarro bukásában a erőviszonyok alakulása. Az ál­tala is elfogadhatónak tartott reformok rendkívül vontatottan valósulnak meg, az ellenzék — még a kormányzat által meg­tűrt liberális polgári erők is — a miniszterelnököt hibáztatták emiatt. Madridi megfigyelők tudni vélték azt is, hogy Já­nos Károly király és minisz­terelnöke között az utóbbi idő­ben élesedett az ellentét. Nyil­vánvalóan ez a körülmény is hozzájárult ahhoz, hogy az uralkodó őrömmel és meg­nyugvással elfogadta — egyes értesülések szerint kérte — a kormányfő lemondását. A koronatanácsnak a spa­nyol törvények értelmében most három jelöltet kell java­solnia a királynak a kormány­fői tisztség betöltésére. A dön­tés figyelmet érdemel: Madrid ugyanis szemmel láthatóan ar­ra törekszik, hogy a Franco nélküli, ám a diktátor szelle­mében irányított fasiszta rend­szert szalonképessé tegye Nyu­gat-Európa számára. Bizonyos ösztönzést is kap erre Wa­shingtonból, ahol jó szemmel néznék, ha látszateredmények révén liberálisabb színben fel­tűnő Madrid végre helyet kap­na a Közös Piac tagjai sorá­ban és a NATO teljes jogú tag­jaként a délnyugati szárny egyik pillérévé válhatna. Meglehet, a madridi kor­mányválság ebbe az irányba hat majd. Olyan politikussal a kabinet élén, aki Arias Na- varrónál jobb taktikai érzék­kel próbálja kiegyensúlyozni a konzervatívok és az ellenzék követelései közötti ellentétet, A kör négyszögesítése, madri­di módra, csaknem lehetetlen vállalkozásnak tűnik. CSAK RÖVIDEN... A CIPRUSI KÉPVISELŐ­HÁZ egyhangúlag elfogadta a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot arról, hogy szeptember 5-én parlamenti választásokat tartanak a szi­getországban. A DÉL-AFRIKAI KÖZTÁR­SASÁG hatóságai Sowetóban és az ország más körzeteiben az elmúlt napokban is sok af­rikait tartóztattak le, akik fel­léptek a fajüldöző kormány politikája ellen. ERICH HONECKER, az NSZEP KB főtitkára és Indira Gandhi, indiai miniszterelnök, aki hivatalos látogatáson a Német Demokratikus Köztár­saságban tartózkodik, pénteken megkezdte tárgyalásait. ROMÁBAN összeült az Olasz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága, hogy megvi­tassa a június 20-i választások eredményeként előállott poli­tikai helyzetet és távlatokat. * i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom