Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-22 / 172. szám
ELEGENDŐ PÓTALKATRÉSZ A hőmérő higanyszála 35 fok körül járhatott, amikor megérkeztünk a Szilasmenti Termelőszövetkezet aranysárga gabonatáblájára. A kom- bájnosok már befejezték az ebédet, s az aratás folytatásához készülődtek. — A mai napon, sajnos, csak késő délelőtt tudtuk megkezdeni a munkát — mondta Vajda József, akit visszatartottunk néhány szóra. — A kistarcsai tanyán kezdtük a napot, ahol előbb a cséplőgép kisebb hibáját kellett kijavítani. Szerencsére, az ilyen eset nem gyakori. Nagyobb gondot okozott számunkra az időjárás. kiadós esőnek, ami meggyorsította volna az érést. — A gépek műszaki állapotával elégedettek vagyunk. A hivatalos gépszemlét június 24-én tartottuk meg. A tsz vezetősége, valamint az illetékes szervek mindent rendben találtak. Elegendő pótalkatrész beszerzésével, előre biztosítottuk a zökkenőmentes aratást. Két NDK-gyártmányú és három szovjet kombájnnal vágjuk a búzát. Egy traktor, ekével felszerelve, készenlétben áll, hogy esetleges tűz keletkezésekor, hiszen most nagyon kell vigyáznunk; az aszály miatt, azonnal megkezdje a szántást a tűzfészek körül. III. ÉVFOLYAM, 172. SZÄM 1976. JÚLIUS 22., CSÜTÖRTÖK Mogyoródi gyermekek és körülményeik Kabinetrendszerű tanítás, jól képzett pedagógusok A szülők zsűriztek Aszfaltrajz/erseny Újabbal rendez a szocialista brigád A Gyógyszerárú-értékesítő Vállalat gödöllői telepének Medicina szocialista brigádja gyermek-aszfaltrajzver- senyt rendezett. A szokásos csendet ezen a délutánon gyermeknevetés törte meg: két és fél évestől 13 évesig találkoztak az árnyas fáik alatt a kicsinyek. A verseny zsűrije a szülők- *| bői alakult. Jutalmakból, dijakból jutott minden gyereknek: a nagyobbak írószert, füzetet, könyvet kaptak, míg a kisebbek édességeket, állatfigurákat. Volt szórakoztató műsor, megszólalt, magnóról Mazsola. Sokan fényképeztek ezen az emlékezetes délutáEz idáig mindössze 100—140 hektár gabonát sikerült learatnunk az öszesen 560—600 hektáros területről. Nem tudtunk folyamatosan dólgozni, mert hol ebbe, hol abba a táblába állunk. A laikus számára bizonyára furcsa az, hogy nem tudott beérni a szem, amikor pedig már két hónapja 28—33 fok körüli a hőség, és eső sem esett. Sajnos, éppen a kánikula idéz elő ilyen furcsa helyzetet. A szárazság ugyanis megakadályozza a szemek beérését, mert a növény szárát idő előtt megégeti. Emiatt 10—15 mázsával kevesebb átlagtermésre számíthatunk, az előző évihez képest. Két-három héttel korábban nagy hasznát vettük volna egy Az aratókat, az ebédet, valamint a szükséges alkatrészeket terepjáró gépkocsival szállítják ki a gabonatáblára. A tsz vezetősége mindent megtesz annak érdekében, hogy elősegítse a gyors és zavartalan aratást. — Tudjuk, sokat bosszankodnak azok a gépkocsivezetők, akik az országúton találkoznak velünk — mondotta Vajda József kombájnos. — Amikor át kell mennünk az egyik tábláról a másikba, valóban kellemetlen, hogy húszharminc kocsiból álló konvoj alakul ki mögöttünk, mégis több megértést és türelmet kérünk az ilyen forgalmi akadállyal találkozóktól, hiszen ezekben a napokban az ő kenyerükért is dolgozunk. T. M. OLVASÓINK FÓRUMA Könnyebben elérhető a szőlőhegy Lányok, asszonyok többségben Néhány nap óta plakátok hívják fel Hévízgyörk és a környező községek lakóinak figyelmét: „Holnap már önnek is lesz! Tanulja meg a kismotor vezetését! Ismerje meg a KRESZ-t!” Hévízgyörkön és a szomszédos falvakban sokan közlekednek a sárga, piros, kék Babettákkal, Komárokkal. Sokszoknyás asszonyok, kamasz lányok és fiúk, idősebb férfiak egyaránt kedvelik az egyszerű kezelésű, megtyzható motorokat, amelyekkel köny- nyebben elérhető a szőlőhegy, a távoli uborkaföld vagy a háztáji kert. A művelődési ház már tavaly s a mostani esztendő elején is rendezett tanfolyamot. A kismotor-tulajdonosok számának gyors emelkedése következtében rövidesen újabbat indítanak. Eddig negyvenhetén jelentkeztek, de még több beiratkozó várható. A jelentkezők között most sokkal több a nő, mint korábban. Ügy látszik, a lányok, asszonyok a háztartási gépék után, a közlekedési gépekkel is meg kívánnak ismerkedni. A művelődési ház diafilmekkel, közlekedési társasjátékokkal és más szemléltetőeszközzel jól felkészült a tanfolyamra. Célunk az, hogy mindenki sikeresen tegye le a záróvizsgát, és mindenki pótvizsga nélkül jusson az immár mindennapi életéhez, munkájához szükséges vezetői engedélyhez. Kovács Béla Hévízgyörk Ácsolják a tetőt az óvodára Budapest agglomerációs övezetében különösen jellemző, hogy a sok beköltöző révén felduzzadt településeken nem képesek a tanácsi vezetők megfelelő körülményeket teremteni a felnövekvő nemzedék számára. A nagy igyekezet, tenniakarás ellenére, járásunkban is nehéz a helyzet: a főváros vonzáskörzetében levő falvak iskolái, óvodái szűkek vagy elavultak. A lálszat csalt Néha azonban a látszat csal. Mogyoródon például azért tűnt kicsinek az iskola, mert nem volt elég gazdaságos a kihasználása. Holló Miklós tanácselnök elmondta, hogy községükben évenként elhangzott a sirám: szűk, rossz beosztású az oktatásra használt két épület. Nem emelték új iskolát a faluban az utóbbi években, de 1974 óita mégis elegendő a hely. A változás bekövetkezése Litauszki János igazgató érdeme, akit két esztendeje neveztek ki Mogyoródra: az utóbbi időben megszűntek a panaszok, sőt a magas színvonalú oktatás és sok-sok újszerű kezdeményezés járásunkban is jó hírét vitte a mogyoródiaknak. Az igazgató egyebek között elérte, hogy az intézmény háromszázötven tanulója állandóan délelőtt tanulhatott. A tanulmányi eredményekre is hatással volt az oktatómunka korszerűsítése: valamennyi tárgyban megvalósult a kabínetrendszerű tanítás. A gyermekek jó felkészítését elősegíti a tantestület kedvező összetétele: egy képesítés nélküli pedagógus sincs köztük, bár korábban minden tanévben négy-öt is akadt. Azzal érvelt korábban az igazgató, hogy Budapest környékére igen nehéz képzett nevelőt találni. A cimbalomoktató világhírű Igen népszerű a faluban az újonnan bevezetett zeneoktatás. Különösen sok gyermek szeretne cimbalmon játszani, mert jó zenepedagógus és világhírű művész az oktató: Tarjám Tóth Ida.. A mogyoródi iskola tanulói 1974 óta gyakran szerepelnek eredményesen járási és megyei versenyeken. A diákok tanuláson kívüli körülményei szintén javultak. Két napközi otthonos, csoportban, nyolcvan gyerek jár, s a hellyel való jó gazdálkodás következtében, nemcsak tágas étkező jutott a gyermekeknek, de időíközben még konyha is került az iskolába. Régebben az óvodából hordták át az ételt. Holló Miklós megelégedéssel mondta el az iskolai élet ki- teljesedésének történetét, de ezzel még nem szűnt meg a tanács valamennyi gyermekekkel kapcsolatos gondja. Ugyanis a kicsiknek valóban nincs helyük. A község hetvenöt személyes óvodájába tavaly kilencvenkét gyermeket vettek fel, de huszonnégyet el kellett utasítani. Mogyoródon is, mint a többi községben, szeretnének új gyermekintézményt, de nincs rá anyagi fedezet. Mégis teremtenek helyet a kívülrekedteknek. Másfél hónappal ezelőtt kezdődött meg a földmunka az óvoda melletti telken. Nagyobbítják az óvodát százhúsz négyzetméterrel, s négy csoportban száz apróságot tudnak majd felvenni. Verseg, 1848. (II. rész) Szolgák, jobbágyok és a tanító... Haynau íratta össze a katonákat A több mint százhúsz esztendő alatt feledésbe merültek azok az emlékek, amelyek községünket a szabadságharchoz kötik. Legfeljebb egy-egy idős ember tartja számon, hogy egykor az ő nagyapja Kossuth katonája volt. Azt, hogy mennyien és kik fogtak fegyvert negyvennyolcban községünkből, pontosan nem tudhatjuk. Ennek az az oka, hogy a forradalom ügyét szolgáló katonák összeírását a szabadságharc bukása után kezdték meg, Haynau 1849. október tizennyolcadikén kiadott parancsára. Az ennek alapján elkészített névsort nem vehetjük teljesnek, bár csak azt olvasva is láthatjuk, hogy szép számmal álltak a szabadság zászlaja alá Versegről és a környező falvakból is, a parasztokat ért sérelmeknek, illetve korábbi sérelmeik orvo- solatlansága ellenére. Olaszországból szökött Versegan tíz honvédet írták össze. Közös jellemzőjük az, hogy valamennyien helyi születésű közpolgárok, öt közülük szolga, négy földműves, egy pedig tanító. Négyen önkéntesként fogtak fegyvert: Mészáros Ferenc, Kovács Illés, Kutnik Ferenc, Veszély Ferenc. Katonai szolgálatuk ideje alatt ketten szereztek rangot: Veszély Ferenc tanító őrmester, Kutnik Ferenc szolga pedig tizedes lett. A többiek közvitézként harcoltak. Foglalkozásukat vizsgálva, csupán a községünkre vonatkozó adatokból is megállapítható, hogy a társadalom szegény, kizsákmányolt rétegei álltak fegyverrel a szabadság ügye mellé. Tudomásunk van azonban még egy honvédről. Kalmár Gáborról, aki azért nem szerével az összeírásban, mert nem szülőfalujából vonult be. A forradalom kitörést™- «áj tötte le, mert I. Ferenc József egyetlen fiának, Rudolfnak a születési évében, 1858. augusztusa után amnesztiát kapott. Az így ismert tizenegy honvédünk közül ő rendelkezett egyedül nemesi levéllel, de ez nem jelentett egyebet a puszta címnél. A nemességet valamelyik őse a török elleni harcokban tanúsított vitézségéért kapta. Erről címerük is árulkodott, mely egy halott török katonát és fölötte egy csépha- darót ábrázolt. A hatvani győzelem Községünkben a nemzetőrségbe is szép számmal léptek be. 1848. november tizenharmadikán kilencvenöt volt a belépettek száma. Ha ezt az szári katonaként szolgált Olaszországban, s onnan szökött haza negyvennyolc végén. A vérségi honvédek közül — akiket név szerint ismerünk — egy sem esett el, s a bukást követő hónapokban visszatértek a faluba. Kalmár Gábort viszont, aki hűségesküjének megszegésével felségárulást követett el, húszévi börtön- büntetésre ítélték. Ennek azonban csak egy részét töladatot a lakosság lélekszámá- nak figyelembevételével, ösz- szehasonlítjuk néhány környező település számadataival, kissé alulmaradunk. Az alig több mint ezer lakosú Kartal száztizenkét nemzetőrt számlált ugyanezen a napon. A hatszáznál kevesebb lélekszámú lklad ötvenet, Verseg pedig ezerháromszáz lakosból állította ki a kilencevenötöt. Községünkhöz, illetve annak korabeli határához kapcsolódik a dicsőséges tavaszi hadjárat első szakaszának egyik kiemelkedő eseménye, az 1849. április másodikán lezajlott hatvani csata, amely részben Kerekpusztán dőlt el. Az ütközet a Gáspár-hadtest (Damjanich segítő beavatkozása révén) győzelmével, Schlick császári generális seregének meg- futamodásával végződött. A dicsőséges napok után sötét korszak következett, melyben még fényesebben ragyogott az elbukott szabadságharc emléke a hazafiak szívében. Ezt az emléket nem tudta ösz- szetörni, kiirtani a reakció, mesterkedései kudarcba fulladtak. A különböző intézkedésekkel keltett rettegés, a súlyos gazdasági nyomás, a liszt, gabona, kenyér, zab, stb. beszolgáltatások terhei, a magas pénzadók, s az általuk keltett elkeseredettség nem megbánásra ösztönöztek, nem a feledést segítették elő, hanem a szabadság uáni vágyat táplálták az emberekben. Példa az utókornak A negyvennyolcas-negyven- kilences eseményeket nemzetünk történetének haladó hagyományai között tartjuk számon, Verseg lakói pedig tisztelettel emlékezhetnek meg ama egykori falubeliekről, akik tetteikkel mutattak példát az utókor számára az igazi, önfeláldozásra kész hazafi- ságból. Bene Mihály (Vége.) Az előzetes költségvetés szerint, a bővítésre ötszázezer forint kell, de a lakosoknak köszönhető, hogy a tanácsnak mindössze százötven-kétszázezer forintba kerül. Ez az ösz- szeg részint rendelkezésre áll: 1975-ről százharmincezer forint a tanács pénzmaradványa. Társadalmi összefogással A tanácselnök elmondta, hogy közpénzből csak az anyagot kell megvenni, munkadíjra nem adnak ki egy fillért sem. Sokan jelentkeztek társadalmi munkára a faluból, szülők és kisiparosok egyaránt. Szakipari segítségre vállalkozott a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyára. Az új óvodai év kezdetére bizonyára elkészül a bővítmény. Látogatásunkkor mára tetőt ácsolták. Mogyoródon szeptembertől tehát a felnövő, tanuló gyermekek hátrányos helyzete megszűnik. ö. E. A verseny során az aszfaltra állatmesék, fák és növények, házak és utcák kerültek. Az óvodások közül nem egy még a nevét is a rajz alá pingálta, ezzel bizonyítva, hogy az óvoda jó előkészítője az iskolának.-— Turóczi Katalin volt a lelke a versenynek. Kedves közjátékait valószínűleg a brigádnaplóba is bejegyzik —- mondta Borbély Mihályné munkaügyi vezető. Sperber Ferencné hozzáfűzte, hangulatos volt a délután, jól érezték magukat, ezért még ezen a nyáron megismételik a versenyt. (cs. j.) GEMINI ÉS FÉR VERSEGEN A vérségi klubkönyvtárban a közeli napokban nagy érdeklődéssel várt rendezvényt tartanak a fiatalok számára: a nagyteremben július 26-án, hétfőn, este hét órakor beat- hangverseny kezdődik; színpadra lép a népszerű Gemini együttes. A koncertet bál követi, amelyen a Fér zenekar húzza a talpalávalót. Meleg Bubi meséje Turaiak hétszáz perce Csillebércen Riport — finn úttörőkkel Nagy megtiszteltetés érte a túrái úttörőújság, az Űrszonda munkatársait: tíz napig ők szerkesztették a Csillebérci Nagytábor úttörőrádiójának műsorát. Ez idő alatt a kis létszámú úttörőcsapatok vezetői és az NDK-ban dolgozó fiatalok KlSZ-alapszervezetei- nek titkárai készültek a következő mozgalmi évre. A túrái úttörők először féltek a szokatlan munkától — sohasem próbálták —, de napok alatt a tábor kedvenceivé váltak. A szignál hallatán, sokan figyeltek a rádióműsorra, bekapcsolódtak a rejtvényjá- tékba is, dalban, riportban számoltak be a túrái pajtások kérésére túráikról, s az akadályverseny eseményeiről. A harmadik napon már mindenki ismerte Meleg Böbit, aki felnőtteknek . szóló esti meséket és új dalokat tanított — először a hangszórón keresztül, majd élőben, alig tudott eleget tenni az altáborok meghívásainak. Tóth Mari leningrádi táncosokkal, Tromposch Zsuzsa finn úttörőkkel készített riportot, a tízéves Kiss Kati pedig a babarci úttörőzenekar hangversenyét konferálta. A napi hetvenperces adás gondos, rendszeres munkát kíSzovjet vendégekkel. vánt, de maradt idő strandolásra, játékra, kirándulásra is. Nagy élmény volt az utazás az Űttörővasúton, a Libegőn, de a legemlékezetesebb az marad mindannyiuknak, amikor egy- egy nap felelősként, mint műsorvezetők ültek a stúdió mikrofonja előtt. Jó munkájukat a táborban, kapott oklevél, sok jutalomkönyv és dicséret bizonyítja. Arra a legbüszkébbek, hogy adásaik hétszázperces teljes anyaga a Csillebérci Nagytábor múzeumába kerül, s meghívták őket a következő nyárra. Kép és szöveg Szarvas László A stúdióban Búzatábláról — búzatáblára NEM MINDENÜTT ÉRETT BE A SZEM
