Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-22 / 172. szám

ELEGENDŐ PÓTALKATRÉSZ A hőmérő higanyszála 35 fok körül járhatott, amikor megérkeztünk a Szilasmenti Termelőszövetkezet aranysár­ga gabonatáblájára. A kom- bájnosok már befejezték az ebédet, s az aratás folytatá­sához készülődtek. — A mai napon, sajnos, csak késő délelőtt tudtuk meg­kezdeni a munkát — mondta Vajda József, akit visszatar­tottunk néhány szóra. — A kistarcsai tanyán kezdtük a napot, ahol előbb a cséplőgép kisebb hibáját kellett kijaví­tani. Szerencsére, az ilyen eset nem gyakori. Nagyobb gondot okozott számunkra az időjárás. kiadós esőnek, ami meggyor­sította volna az érést. — A gépek műszaki álla­potával elégedettek vagyunk. A hivatalos gépszemlét június 24-én tartottuk meg. A tsz ve­zetősége, valamint az illeté­kes szervek mindent rendben találtak. Elegendő pótalkatrész beszerzésével, előre biztosítot­tuk a zökkenőmentes aratást. Két NDK-gyártmányú és há­rom szovjet kombájnnal vág­juk a búzát. Egy traktor, eké­vel felszerelve, készenlétben áll, hogy esetleges tűz kelet­kezésekor, hiszen most na­gyon kell vigyáznunk; az aszály miatt, azonnal meg­kezdje a szántást a tűzfészek körül. III. ÉVFOLYAM, 172. SZÄM 1976. JÚLIUS 22., CSÜTÖRTÖK Mogyoródi gyermekek és körülményeik Kabinetrendszerű tanítás, jól képzett pedagógusok A szülők zsűriztek Aszfaltrajz/erseny Újabbal rendez a szocialista brigád A Gyógyszerárú-értékesítő Vállalat gödöllői telepének Medicina szocialista brigád­ja gyermek-aszfaltrajzver- senyt rendezett. A szokásos csendet ezen a délutánon gyermeknevetés törte meg: két és fél évestől 13 évesig találkoztak az árnyas fáik alatt a kicsinyek. A verseny zsűrije a szülők- *| bői alakult. Jutalmakból, di­jakból jutott minden gyerek­nek: a nagyobbak írószert, fü­zetet, könyvet kaptak, míg a kisebbek édességeket, állatfi­gurákat. Volt szórakoztató műsor, megszólalt, magnóról Mazsola. Sokan fényképeztek ezen az emlékezetes délutá­Ez idáig mindössze 100—140 hektár gabonát sikerült le­aratnunk az öszesen 560—600 hektáros területről. Nem tud­tunk folyamatosan dólgozni, mert hol ebbe, hol abba a táblába állunk. A laikus szá­mára bizonyára furcsa az, hogy nem tudott beérni a szem, amikor pedig már két hónapja 28—33 fok körüli a hőség, és eső sem esett. Saj­nos, éppen a kánikula idéz elő ilyen furcsa helyzetet. A szárazság ugyanis megakadá­lyozza a szemek beérését, mert a növény szárát idő előtt meg­égeti. Emiatt 10—15 mázsával kevesebb átlagtermésre számítha­tunk, az előző évihez ké­pest. Két-három héttel korábban nagy hasznát vettük volna egy Az aratókat, az ebédet, valamint a szükséges al­katrészeket terepjáró gép­kocsival szállítják ki a ga­bonatáblára. A tsz vezetősége mindent megtesz annak érdekében, hogy elősegítse a gyors és za­vartalan aratást. — Tudjuk, sokat bosszan­kodnak azok a gépkocsiveze­tők, akik az országúton talál­koznak velünk — mondotta Vajda József kombájnos. — Amikor át kell mennünk az egyik tábláról a másikba, va­lóban kellemetlen, hogy húsz­harminc kocsiból álló konvoj alakul ki mögöttünk, mégis több megértést és türelmet kérünk az ilyen forgalmi aka­dállyal találkozóktól, hiszen ezekben a napokban az ő ke­nyerükért is dolgozunk. T. M. OLVASÓINK FÓRUMA Könnyebben elérhető a szőlőhegy Lányok, asszonyok többségben Néhány nap óta plakátok hívják fel Hévízgyörk és a környező községek lakóinak figyelmét: „Holnap már ön­nek is lesz! Tanulja meg a kismotor vezetését! Ismerje meg a KRESZ-t!” Hévízgyörkön és a szomszé­dos falvakban sokan közle­kednek a sárga, piros, kék Babettákkal, Komárokkal. Sokszoknyás asszonyok, ka­masz lányok és fiúk, idősebb férfiak egyaránt kedvelik az egyszerű kezelésű, megtyzható motorokat, amelyekkel köny- nyebben elérhető a szőlőhegy, a távoli uborkaföld vagy a háztáji kert. A művelődési ház már ta­valy s a mostani esztendő elején is rendezett tanfolya­mot. A kismotor-tulajdonosok számának gyors emelkedése következtében rövidesen újab­bat indítanak. Eddig negyven­hetén jelentkeztek, de még több beiratkozó várható. A jelentkezők között most sokkal több a nő, mint ko­rábban. Ügy látszik, a lányok, asszonyok a háztartási gépék után, a közlekedési gépekkel is meg kívánnak ismerkedni. A művelődési ház diafil­mekkel, közlekedési társas­játékokkal és más szemlél­tetőeszközzel jól felkészült a tanfolyamra. Célunk az, hogy mindenki sikeresen tegye le a záróvizsgát, és mindenki pótvizsga nélkül jusson az im­már mindennapi életéhez, munkájához szükséges vezetői engedélyhez. Kovács Béla Hévízgyörk Ácsolják a tetőt az óvodára Budapest agglomerációs övezetében különösen jellem­ző, hogy a sok beköltöző ré­vén felduzzadt településeken nem képesek a tanácsi veze­tők megfelelő körülményeket teremteni a felnövekvő nem­zedék számára. A nagy igye­kezet, tenniakarás ellenére, járásunkban is nehéz a hely­zet: a főváros vonzáskörzeté­ben levő falvak iskolái, óvo­dái szűkek vagy elavultak. A lálszat csalt Néha azonban a látszat csal. Mogyoródon például azért tűnt kicsinek az iskola, mert nem volt elég gazdasá­gos a kihasználása. Holló Miklós tanácselnök elmondta, hogy községükben évenként elhangzott a sirám: szűk, rossz beosztású az ok­tatásra használt két épület. Nem emelték új iskolát a fa­luban az utóbbi években, de 1974 óita mégis elegendő a hely. A változás bekövetkezése Litauszki János igazgató ér­deme, akit két esztendeje ne­veztek ki Mogyoródra: az utóbbi időben megszűntek a panaszok, sőt a magas szín­vonalú oktatás és sok-sok új­szerű kezdeményezés járá­sunkban is jó hírét vitte a mogyoródiaknak. Az igazgató egyebek között elérte, hogy az intézmény háromszázötven tanulója állandóan délelőtt ta­nulhatott. A tanulmányi eredmények­re is hatással volt az oktató­munka korszerűsítése: vala­mennyi tárgyban megvalósult a kabínetrendszerű tanítás. A gyermekek jó felkészítését elősegíti a tantestület kedvező összetétele: egy képesítés nél­küli pedagógus sincs köztük, bár korábban minden tanév­ben négy-öt is akadt. Azzal érvelt korábban az igazgató, hogy Budapest környékére igen nehéz képzett nevelőt találni. A cimbalomoktató világhírű Igen népszerű a faluban az újonnan bevezetett zeneokta­tás. Különösen sok gyermek szeretne cimbalmon játszani, mert jó zenepedagógus és világ­hírű művész az oktató: Tar­jám Tóth Ida.. A mogyoródi iskola tanulói 1974 óta gyak­ran szerepelnek eredménye­sen járási és megyei verse­nyeken. A diákok tanuláson kívüli körülményei szintén javultak. Két napközi otthonos, csoport­ban, nyolcvan gyerek jár, s a hellyel való jó gazdálkodás következtében, nemcsak tágas étkező jutott a gyermekeknek, de időíközben még konyha is került az iskolába. Régebben az óvodából hordták át az ételt. Holló Miklós megelégedéssel mondta el az iskolai élet ki- teljesedésének történetét, de ezzel még nem szűnt meg a tanács valamennyi gyerme­kekkel kapcsolatos gondja. Ugyanis a kicsiknek valóban nincs helyük. A község het­venöt személyes óvodájába tavaly kilencvenkét gyerme­ket vettek fel, de huszonné­gyet el kellett utasítani. Mo­gyoródon is, mint a többi köz­ségben, szeretnének új gyer­mekintézményt, de nincs rá anyagi fedezet. Mégis teremtenek helyet a kívülrekedteknek. Másfél hó­nappal ezelőtt kezdődött meg a földmunka az óvoda mel­letti telken. Nagyobbítják az óvodát százhúsz négyzetméter­rel, s négy csoportban száz apróságot tudnak majd fel­venni. Verseg, 1848. (II. rész) Szolgák, jobbágyok és a tanító... Haynau íratta össze a katonákat A több mint százhúsz esz­tendő alatt feledésbe merültek azok az emlékek, amelyek községünket a szabadságharc­hoz kötik. Legfeljebb egy-egy idős ember tartja számon, hogy egykor az ő nagyapja Kossuth katonája volt. Azt, hogy mennyien és kik fogtak fegyvert negyvennyolcban községünkből, pontosan nem tudhatjuk. Ennek az az oka, hogy a forradalom ügyét szol­gáló katonák összeírását a sza­badságharc bukása után kezd­ték meg, Haynau 1849. október tizennyolcadikén kiadott pa­rancsára. Az ennek alapján elkészített névsort nem vehet­jük teljesnek, bár csak azt olvasva is láthatjuk, hogy szép számmal álltak a szabadság zászlaja alá Versegről és a környező falvakból is, a pa­rasztokat ért sérelmeknek, il­letve korábbi sérelmeik orvo- solatlansága ellenére. Olaszországból szökött Versegan tíz honvédet írták össze. Közös jellemzőjük az, hogy valamennyien helyi szü­letésű közpolgárok, öt közülük szolga, négy földműves, egy pedig tanító. Négyen önkén­tesként fogtak fegyvert: Mé­száros Ferenc, Kovács Illés, Kutnik Ferenc, Veszély Fe­renc. Katonai szolgálatuk ide­je alatt ketten szereztek ran­got: Veszély Ferenc tanító őr­mester, Kutnik Ferenc szolga pedig tizedes lett. A többiek közvitézként harcoltak. Fog­lalkozásukat vizsgálva, csupán a községünkre vonatkozó ada­tokból is megállapítható, hogy a társadalom szegény, kizsák­mányolt rétegei álltak fegy­verrel a szabadság ügye mellé. Tudomásunk van azonban még egy honvédről. Kalmár Gáborról, aki azért nem sze­rével az összeírásban, mert nem szülőfalujából vonult be. A forradalom kitörést™- «áj tötte le, mert I. Ferenc József egyetlen fiának, Rudolfnak a születési évében, 1858. augusz­tusa után amnesztiát kapott. Az így ismert tizenegy honvé­dünk közül ő rendelkezett egyedül nemesi levéllel, de ez nem jelentett egyebet a puszta címnél. A nemességet valame­lyik őse a török elleni harcok­ban tanúsított vitézségéért kapta. Erről címerük is árul­kodott, mely egy halott török katonát és fölötte egy csépha- darót ábrázolt. A hatvani győzelem Községünkben a nemzetőr­ségbe is szép számmal léptek be. 1848. november tizenhar­madikán kilencvenöt volt a belépettek száma. Ha ezt az szári katonaként szolgált Olaszországban, s onnan szö­kött haza negyvennyolc végén. A vérségi honvédek közül — akiket név szerint ismerünk — egy sem esett el, s a bukást követő hónapokban visszatér­tek a faluba. Kalmár Gábort viszont, aki hűségesküjének megszegésével felségárulást követett el, húszévi börtön- büntetésre ítélték. Ennek azonban csak egy részét töl­adatot a lakosság lélekszámá- nak figyelembevételével, ösz- szehasonlítjuk néhány kör­nyező település számadataival, kissé alulmaradunk. Az alig több mint ezer lakosú Kartal száztizenkét nemzetőrt szám­lált ugyanezen a napon. A hatszáznál kevesebb lélekszá­mú lklad ötvenet, Verseg pe­dig ezerháromszáz lakosból ál­lította ki a kilencevenötöt. Községünkhöz, illetve annak korabeli határához kapcsoló­dik a dicsőséges tavaszi hadjá­rat első szakaszának egyik ki­emelkedő eseménye, az 1849. április másodikán lezajlott hatvani csata, amely részben Kerekpusztán dőlt el. Az ütkö­zet a Gáspár-hadtest (Damja­nich segítő beavatkozása ré­vén) győzelmével, Schlick csá­szári generális seregének meg- futamodásával végződött. A dicsőséges napok után sö­tét korszak következett, mely­ben még fényesebben ragyo­gott az elbukott szabadságharc emléke a hazafiak szívében. Ezt az emléket nem tudta ösz- szetörni, kiirtani a reakció, mesterkedései kudarcba ful­ladtak. A különböző intézke­désekkel keltett rettegés, a sú­lyos gazdasági nyomás, a liszt, gabona, kenyér, zab, stb. be­szolgáltatások terhei, a ma­gas pénzadók, s az általuk kel­tett elkeseredettség nem meg­bánásra ösztönöztek, nem a fe­ledést segítették elő, hanem a szabadság uáni vágyat táplál­ták az emberekben. Példa az utókornak A negyvennyolcas-negyven- kilences eseményeket nemze­tünk történetének haladó ha­gyományai között tartjuk szá­mon, Verseg lakói pedig tisz­telettel emlékezhetnek meg ama egykori falubeliekről, akik tetteikkel mutattak pél­dát az utókor számára az iga­zi, önfeláldozásra kész hazafi- ságból. Bene Mihály (Vége.) Az előzetes költségvetés sze­rint, a bővítésre ötszázezer forint kell, de a lakosoknak köszönhető, hogy a tanácsnak mindössze százötven-kétszáz­ezer forintba kerül. Ez az ösz- szeg részint rendelkezésre áll: 1975-ről százharmincezer fo­rint a tanács pénzmaradvá­nya. Társadalmi összefogással A tanácselnök elmondta, hogy közpénzből csak az anyagot kell megvenni, mun­kadíjra nem adnak ki egy fillért sem. Sokan jelentkez­tek társadalmi munkára a fa­luból, szülők és kisiparosok egyaránt. Szakipari segítségre vállalkozott a Hazai Fésűsfo­nó és Szövőgyár kistarcsai gyára. Az új óvodai év kezdetére bizonyára elkészül a bővít­mény. Látogatásunkkor mára tetőt ácsolták. Mogyoródon szeptembertől tehát a felnövő, tanuló gyermekek hátrányos helyzete megszűnik. ö. E. A verseny során az asz­faltra állatmesék, fák és nö­vények, házak és utcák kerül­tek. Az óvodások közül nem egy még a nevét is a rajz alá pingálta, ezzel bizonyítva, hogy az óvoda jó előkészítője az iskolának.-— Turóczi Katalin volt a lelke a versenynek. Kedves közjátékait valószínűleg a brigádnaplóba is bejegyzik —- mondta Borbély Mihályné munkaügyi vezető. Sperber Ferencné hozzá­fűzte, hangulatos volt a dél­után, jól érezték magukat, ezért még ezen a nyáron meg­ismételik a versenyt. (cs. j.) GEMINI ÉS FÉR VERSEGEN A vérségi klubkönyvtárban a közeli napokban nagy ér­deklődéssel várt rendezvényt tartanak a fiatalok számára: a nagyteremben július 26-án, hétfőn, este hét órakor beat- hangverseny kezdődik; szín­padra lép a népszerű Gemini együttes. A koncertet bál kö­veti, amelyen a Fér zenekar húzza a talpalávalót. Meleg Bubi meséje Turaiak hétszáz perce Csillebércen Riport — finn úttörőkkel Nagy megtiszteltetés érte a túrái úttörőújság, az Űrszon­da munkatársait: tíz napig ők szerkesztették a Csillebérci Nagytábor úttörőrádiójának műsorát. Ez idő alatt a kis létszámú úttörőcsapatok veze­tői és az NDK-ban dolgozó fiatalok KlSZ-alapszervezetei- nek titkárai készültek a követ­kező mozgalmi évre. A túrái úttörők először fél­tek a szokatlan munkától — sohasem próbálták —, de na­pok alatt a tábor kedvenceivé váltak. A szignál hallatán, so­kan figyeltek a rádióműsorra, bekapcsolódtak a rejtvényjá- tékba is, dalban, riportban számoltak be a túrái pajtások kérésére túráikról, s az aka­dályverseny eseményeiről. A harmadik napon már min­denki ismerte Meleg Böbit, aki felnőtteknek . szóló esti mesé­ket és új dalokat tanított — először a hangszórón keresztül, majd élőben, alig tudott eleget tenni az altáborok meghívásai­nak. Tóth Mari leningrádi tán­cosokkal, Tromposch Zsuzsa finn úttörőkkel készített ri­portot, a tízéves Kiss Kati pe­dig a babarci úttörőzenekar hangversenyét konferálta. A napi hetvenperces adás gondos, rendszeres munkát kí­Szovjet vendégekkel. vánt, de maradt idő strando­lásra, játékra, kirándulásra is. Nagy élmény volt az utazás az Űttörővasúton, a Libegőn, de a legemlékezetesebb az marad mindannyiuknak, amikor egy- egy nap felelősként, mint mű­sorvezetők ültek a stúdió mik­rofonja előtt. Jó munkájukat a táborban, kapott oklevél, sok jutalom­könyv és dicséret bizonyítja. Arra a legbüszkébbek, hogy adásaik hétszázperces teljes anyaga a Csillebérci Nagytá­bor múzeumába kerül, s meg­hívták őket a következő nyár­ra. Kép és szöveg Szarvas László A stúdióban Búzatábláról — búzatáblára NEM MINDENÜTT ÉRETT BE A SZEM

Next

/
Oldalképek
Tartalom