Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-21 / 171. szám

JEGYZET A repülő brigád A Szőnyi Tibor Kórház ^r~L osztályainak havonta körülbelül 200 liter külön­böző vércsoportú vérre, il­letve vérkészítményre van szüksége, melyet a vér- transzfuziós állomás az ön­kéntes üzemi, községi és területi véradónapokon ka­pott vérből biztosít. Oly­kor azonban szükség van arra, hogy egy-egy ritkáb­ban előforduló vércsoportú beteg esetében, külön is behívjanak véradókat és a segítségüket kérjék. A közelmúltban két íz­ben B negatív vérre volt szükség, nagyobb mennyi­ségben: áprilisban egy fia­talasszonynak, a napokban pedig egy 40 éves férfinak kellett sürgősen vért adni. Telefonon keresték meg az ilyen csoportú véradóikat, és kérték, menjenek ki a véradóállomásra, segítse­nek. Volt olyan donor, pél­dául a Halászkert egyik pincére, akit értesíteni sem tudtak, de ő valahonnan mégis tudomást szerzett a szükséghelyzetről, és ke­rékpárral ment a véradó­állomásra. 71/# indannyvan a véradó- állomás úgynevezett repülő brigádjának tagjai, azok közül . a különleges, ritkán előforduló vércso­portú véradók közül valók, akik sürgős szükség esetén adnak vért, ha kell, akár rövid időn belül egymás­után, mint most is. Minden köszönetét meg­érdemelnek. XX. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM 1976. JÜLITJS 21., SZERDA A járás KISZ-esei segítenek Gyermekszanatórium a romok helyén Még az idén Tésán is Nem emlékszem, mikor lát­tam utoljára olyan nagy szor­galommal dolgozó építőmun­kásokat, mint néhány nappal ezelőtt a gödi Bócsa-Üjtele- pen. Pedig nem a magukét építették, s célprémium sem hajtotta őket. Nem is valamiféle össze­szokott brigád, hiszen ahányan vannak, annyifelé valók. Álcád azért közöttük környékbeli is: Brezula Emil nyugdíjas cso­portvezető Gödön lakik. Ö az egyetlen, aki kezdettől fogva ismeri ezt a most formátlan, romos kastélyt. A kastély története Vagy ötven évvel ezelőtt egy gazdag kereskedő vett itt né­hány hektár földet, s épített rá egy kastélyt. Az igazat megvallva, jellegtelenebbet nem is rajzolhatott volna a tervező, nyilván azt tette, amit Különleges növények között A vácrátóti botanikus kert üvegházaiban több száz, távoli vidékekről származó egzotikus növény él. Képünkön: Kuska Istvánná a termohigrográfról naponta feljegyzi az üvegház hőmérsékletét és páratartalmát. Ifj. Fekete József felvételev KALÁCSNAK IS BEILLŐ Próbaüzeme! a gödi kenyérgyár Megkezdték a próbaüzeme­lést az új gödi kenyérgyár­ban, mely Göd és Dunakeszi üzleteit látja majd el kenyér­rel és péksüteménnyel. Az első napon néhány száz, kalácsnak is beillő kenyeret küldtek a nagyközség üzletei­be. A TÁRGYALÓTEREMB Bírósági íté!etek - ittas vezetésért Bera István 24 éves keszegi lakos sógora váci lakásán más­fél liter bort ivott, utána se­gédmotorkerékpárra ült, és Vác belterületén közlekedett. A rendőrjárőr igazoltatta. A szonda elszíneződött. A Váci Járásbíróságon tartott tárgya­láson — közlekedési vétség miatt — 2 ezer ötszáz forint pénzbüntetésre ítélték, és mel­lékbüntetésként hat hónapra eltiltották a járművezetéstől. ★ Lengyel József 56 éves ve­resegyházi lakos két féldeci pálinkát, sört és bort ivott, majd lovas kocsit vezetett. A rendőrségnek jelezték, hogy egy alvó féfi ül a bakon, s a lovak maguktól baktatnak a főútvonalon. Lengyel arra hivatkozott, hogy előtte éjszaka dolgozott, és nagyon elfáradt, ezért nyomta el az álom. Szintén közlekedési vétség elkövetéséért ítélték el, 2 ezer 500 forint pénzbüntetésre. ★ Kárpáti Albert 37 éves ör- bottyáni lakos is alaposan fel­öntött a garatra, majd felült a motorkerékpárra, gázt adott, s néhány száz méterrel odébb letért az úttestről, majd kőnek ütközve, felborult. Súlyos álla­potban kórházba szállították. Felgyógyulása után bíróság elé is került: 3 ezer forint pénzbüntetést fizet, és hat hó­napra eltiltották a járműveze­téstől. (P) tervező kérlelés, magyarázat nélkül is érti, milyen szükség van erre az épületre. Néhány hét múlva aláírják a szocialista szerződést, s a legnehezebbnek látszó, meg­álljt parancsoló gondokat is hamar sikerül leküzdeni. Sokan segítenek. A tégla­gyárban, ahol előbb még egyetlen eladható tégla sem volt, azonnal találnak, amikor megtudják, mire kell. A szo­kásosnál gyorsabban intézked- natc a hivatalok. Célt és értelmet Akinek valamilyen munkája van benne, mind úgy beszél az építkezésről, mintha tulajdo­nos volna. Magyarázzák: ez a szanatórium azért épül, hogy I célt és értelmet adjon a beteg a pénzember parancsolt. Olyan épületet emelt, amely az arisztokraták udvarházait utánozta. A felszabadulás után már nem jelentkezett a tulajdonos. Az ínséges időkben széthord­ták a bútorokat, az ajtókat, ablakokat, mindazt, arai moz­dítható volt. A falaikat, a te­tőt eső áztatta, szél járta, las­san ment tönkre az épület. Azt beszélik a környékbe­liek, hogy éjszakánként kétes elemeik, titkolózó szerelmespá- rok bújtak meg benne. Egyszer, úgy, ahogy, rendbe­hozták, s néhány évig a gödi OVIT, a transzformátor­állomás építőinek volt mun­kásszállása. Azután újra az enyészeté lett az épület. Mi is írtunk róla nemegy­szer. Később különböző terveket javasoltak hasznosítására. Vé­gül döntés született: az épü­letben és környékén sérült gyermekek számára építenek szanatóriumot. Szocialista szerződés Zufalvi György, az építők parancsnoka, a budapesti IV. kerületi Blagojev Termelőszö­vetkezet építési ágazatvezető­je, terveket terít az asztalra. A kastély mintha csak ürü­gyül szolgálna, mert tőle jobb­ra korszerű konyha, orvosi rendelő és raktárak épülnek. A távlati elképzelések szerint, a későbbiekben újabb pavilo­nok készülnek a szellemi fo­gyatékos és mozgássérült gyer­mekek számára. Minden munkás, fő- és al­vállalkozó, tanács, beruházó és gyereiKOK eieieneK. A park mellett kis gazdasá got létesítenek, hogy képessé gei szerint minden gyerek ki vehesse részét a napi munká­ból. Az Egészségügyi Miniszté­rium fizeti a költségeket, mert nagyon fontos, hogy az egész­ségügyi létesítmény megépül­jön. A váci járás KISZ-esei, akik néhány hónapja orosz­lánrészt vállaltaik a börzsönyi úttörővasút építéséből, most itt is felajánlották önkéntes tár­sadalmi munkájukat. Bizonyára a járásiak tenni- akairásának következménye, hogy még az idén egy újabb, hasonló célú szanatórium épí­tése is elkezdődik szűkebb pátriánkban: Tésán, a volt ha­tárőrlaktanyát építik át egész­ségügyi gyermekintézménnyé. Csillák András EGYÜTT SZURKOLNAK JO FEJESI ATLAG Öntözik a legelőket Az Alagi Állami Gazdaság gondjai Az aszály egyformán sújt minden növényt. Gondol, problémát jelent a szarvas­marha-állomány takarmányo­zása. Gömbös Lajos, az Alagi Ál­lami Gazdaság igazgatója ér­deklődésünkre elmondta, hogy az aszály ellenére, amely a legelőknek is sóikat árt, min­den tőlük telhetőt megtesznek a megfelelő legeltetés és ta­karmányozás biztosítása érde­kében. A gazdaságnak mintegy kétezer szarvasmarhája van. Az állomány felét hizlaljuk, ezen falül az ötszáz fejős te­hén, a 350 üsző és a 150 borjú etetéséről is naponta kell gon­doskodniuk. Háromszáz hektár területű az a rétjük, melyen szakaszo­san legeltetnek, és ennek meg­felelően, a füvet két műszak­ban öntözik. Áprilistól novem­berig, a szabadban nevelik a jószágot, mintegy 180—200 va­gon takarmányt takarítva meg, amelyet most viszont az istállóban kell, az öntözés el­lenére is biztosítani a fejőste­hén-állomány részére: a két nagyobb gulyát ugyanis bent etetik, hogy ne csökkenjen a tej hozamuk. Kint, a legelőkön, hat öntö­zőberendezés ontja a vizet, hogy ne száradjon ki a fü. Az aszályos időjárás ellené­re, a gazdaságban a tejterme­lés nem csökkent, sőt június végén némi emelkedés is mu­tatkozott, a tavalyihoz képest. Ebben az évben, a tervek szerint, kétmillió liter tejet fejnek a tehenektől. E cél el­érése jó szervezettséget és szi­gorú fegyelmet követel a te­henészeti telepen. A dolgozók tudják, hogy munkájuk nagyon fontos és az aszályos időjárásban még több gondot kell fordítaniuk az ál­lomány takarmányozására. Az Alagi Állami Gazdaság­ban 1975. első félévében 2 ezer 179 liter volt a fejósd átlag, az idei esztendő első hat hónap­jában pedig 2 ezer 186 liter tejet adott egy tehén. Kép és szöveg: Koppány György Színes televízió a művelődési házban NYITVA TARTÁS _ KÉSŐ ÉJSZAKÁIG Már hírt adtunk arról, hogy az érdeklődők a váci Madách Imre Művelődési Központban a nyitvatartási idő alatt, tehát este fél tízig, színesben is lát­hatják az olimpiát. S most ki­derült : még szerencsésebb helyzetben vannak a szobi sport barátok. Az olimpiai játékok előtt néhány nappal, a József Atti­la Művelődési Ház igazgatójá­nak javaslatára, a tanács vég­rehajtó bizottsága úgy döntött, hogy a művelődési ház költ­ségvetéséből színes televízió- készüléket vásárolnak. A húszezer forintos készülé­ket a gödöllői Gelka-szerviz dicséretes gyorsasággal, múlt pénteken üzembe is helyezte. Mint a művelődési ház igaz­gatójától, Balázsi Kárőlytól megtudtuk, vállalják a késő éjszakai nyitvatartás nehézsé­geit is, hogy aki akarja, szí­nesben láthassa az olimpiát. Kép és szöveg: Grósz Sándor Szob, Vámosmikola Két ABC-áruIuíz A Szob és Vidéke ÁFÉSZ két korszerű élelmiszerüzlet építését fejezi be az idén. A szobi ABC-áruház a régi mo­zi helyén épül, s valószínűleg az alkotmány ünnepén adják át rendeltetésének. A szobi­hoz hasonlóan, korszerű hűtő­pultokkal szerelik fel azt a vámosmikolai ÁFÉSZ-üzletet, amely az év végén készül el. KÖZÉPTÁVÚ SZERVEZESI-FEJLESZTESI TERV R gazdasági jobb kihasználásáén DH-MUNKARENDSZER A DCM-BEN Elkészült a Dunai Cement- és Mészművek középtávú szer­vezési-fejlesztési terve, amely a gyár termelési tervének elő­írásait, az V. ötéves terv szá­mait figyelembe véve, a gaz­dasági erőforrások hatéko­nyabb kihasználását célozza, számol a cementtermelés nö­vekedésével, figyelembe veszi, hogy a zsákgyártásban tartani keli a jelenlegi magas szintet, a mésztermelésfoen pedig erő­teljesebb emelkedés következ­het be. A DCM termelési kapacitá­Fejés utáni etetés a tehenészeti telepen. sa, a dolgozók akarata és munkalendülete, ha értékesí­tési tényezők nem hatnak ked­vezőtlenül, lehetővé teszi az elképzelések megvalósítását, sőt a mész- és a zsákterme­lésben a határidők előbbreho- zását, és az előírt mennyiség túlteljesítését. A munkát jelentős beru­házások segítik: a bánya­üzem rekonstrukciója, a kötélpálya automatizálása és a zsákgyár korszerűsí­tése. A termelési kérdéseken kívül, a tervezet foglalkozik az irá­nyítási rendszer továbbfejlesz­tésével, a tartalékalkatrész­készlet és a fenntartási költ­ségek csökkentésével, a nagy­javítások átfutási idejének rövidítésével is. A DH munka- rendszer bevezetése 1977 ja­nuárjában kezdődik el, és 1930 végére fejeződik be. A tervezet meghatározza a bérszámfejtés és egyéb admi­nisztratív munkák közgépesí­tését. Idén január óta folyik a munkanormák korszerűsítése, ami a tervezet szerint, 1980-ig lesz napirenden. Csépányi Lajos Piaci jelentés Nagy érdeklődéssel. néztünk körül Vácott, a hétközi piaci napon. Csökkent a paradicsom és a paprika ára. A pénteki 30—40 forint helyett, ma a pa­radicsomot 22—36, a paprikát 25—32 helyett, 24—26 forintért árulták. Az uborka ára, saj­nos, emelkedett, 14 forintba került kilója. A kel- és fejes káposztát 10 forintért mérték. A burgonyát 10, a zöldbabot 25, a főzőtököt 5 forintért kínál­ták A vöröshagyma kilója 10 forintba került. A zöldséget 6—7,50 forintért árulták. Az őszibarackot 18—24, a befőznivaló sárgát 8—10 forin­tért adták az őstermelők. Az alma 8—14, a körte 15, forint­ba került kilónként. A sárga­dinnyéért 25 forintot kértek. A tojás darabja 1,60—1,70-be került. #

Next

/
Oldalképek
Tartalom