Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-20 / 170. szám

III. ÉVFOLYAM, HO. SZÁM 1916. JÚLIUS 20., KEDD Körültekintő előkészületek Hálózatátszervezés Aszódon Kevessbb üzlet - Hosszabb nyitva tartás - Jobb ellátás Túl a gabouateriilet egyharmadán Kilen even három gép a határban A gödöllői járás területén és a hozzá tartozó budapesti szö­vetkezetek földjein a múlt hé­ten valamennyi kombájn meg­kezdte a búza aratását. Kilencvenhárom gép dolgo­zik a határban. Az összes ga­bonaterület egyharmadát vág­ták eddig le, a búza egyne­gyedét takarították be. Az őszi árpa már teljes egészében magtárba került, a tavaszi ár­pának még a fele betakarítás- r* vár. A búza aratásában a leg­előbb a budapesti szövetkeze­tek tartanak. A járási hivatal mezőgazdasági osztályán el­mondták, hogy a cinkotai Aranykalász, a XVII. kerületi Rákosvölgye és összefogás táblái értek be legkorábban, ezért ezek a szövetkezetek a bét végére a túzának több mint 60 százalékát learatták. Az aszódi Petőfi Múzeum anyagi támogatásával, jelentős gyűjtőmunka fejeződött be a közelmúltban. Asztalos István múzeumigazgató útmutatásai alapján, Kresz Albert fotómű­vész lefényképezte a Galga völgyi községekben található műemlék és műemlék jellegű épületeket, szobrokat, művé­szeti értékűik folytán fontos iparművészeti tárgyakat. A gyűjtött anyagból rövi­desen nyolc nagy méretű tab­lóból álló, fotódokumentációs kiállítás készül, amit az aszó­di bemutató után, a Galga menti községiekben vándorol­tál a múzeum. Az elkövetkező hetekben a kiállításon is felhasznált fo­tóanyagból közlünk néhány Tíz esztendővel ezelőtt Aszód üzlethálózata igen erősen von­zotta a közvetlen környék, sőt képet. A közlés célja a járás műemlékeinek bemutatása, az érdeklődés felkeltése a hama­rosan látható tárlat iránt, to­vábbá az, hogy nemzeti múl­túnk e felbecsülhetetlen érté­kű emlékeinek védelmére mindenki figyelmét felhívjuk. A múzeum távlati terve, hogy a fotódokumentációs gyűjtőmunkát a teljes gödöl­lői járásra kiterjeszti. Nem­csak a műemlékeket, hanem a régi parasztházakat, népvise­letet, népszokásokat, az elmúlt harmincegy éves fejlődés al­kotásait és a ma élő ember mindennapi munkáját is sze­retnénk fényképen megörö­kíteni. E nagyszabású vállal­kozáshoz azonban elengedhe­tetlen a helyi tanácsok támo­gatása. a távolabbi, megyehatáron túli falvak lakóit. Azóta viszont csökkent az érdeklődés a nagy­község boltjai iránt, hiszen a Galga menti falvak új üzletekkel gazdagodtak, a fogyasztási szövetkezetek sorra nyitották a környé­ken új vegyes- - és szak­boltjaikat. E folyamat következménye­ként csökkent a forgalom, amit a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat hat boltjában is tapasztaltak. A IV. ötéves tervidőszak utolsó évében 1,5 millió forinttal ke­vesebb vegyes iparcikket érté­kesítettek Aszódon, mint 1970- ben. A vállalat szakemberei megállapították, hogy a bol­tok kapacitása még 50 száza­lékosan sem kihasznált, ezért a nagyközségi tanáccsal egyet­értésben elhatározták, hogy még az idén átalakítják az aszódi hálózatot. Tanulmá­nyok, felmérések készültek az optimális megoldás érdeké­ben, s ezek egyértelműen bi­zonyítják, kevesebb üzletben több el­adó, a jelenleginél hosz- szabb nyitva tartási idő­ben, korszerű kiszolgálási rendszerben, nagyobb áru- választékkal, gazdaságo­sabban kereskedhet, azaz kevesebb ráfordítással nagyobb forgalmat érhet el. Az átszervezés nem befo­lyásolja a 2-es számú bútor- lx>lt és a 6-os számú háztar- tási-vegyibolt munkáját. A KERAVILL termékeit a vas- és edénybolt árusítja majd, amelyet kibővítenék, önki- szolgálóvá alakítanak. A KE­RAVILL helyére, a Kossuth Lajos utca 2. szám alá a kul- túrcikkbolt költözik, s új he­lyén a sportszereken, játéko­kon és ajándéktárgyakon kí­vül üveg-, porcelán- és mű­anyag termékeket is árusít. A hálózat teljes alapterülete 43 négyzetméternyivel csök­ken ugyan — egy üzletet be­zárnák —, mégis kedvezően alakul, megnő a boltok el­adótere. Az átszervezést elsősorban a lakosság jobb kiszolgálása érdekében ha­tározták el, de a kereske­delmi dolgozók sem jár­nak rosszul, munkakörülményeik javításá­ra öltöző-, mosdóhelyiséget építenek. Az átalakításokra, szerelé­sekre 525 ezer forintot szán a vállalat, s a befektetés ered ­ményeként a vas-műszaki bolt forgalma várhatóan 15, a kul- túrcikkbolté pedig 91,2 száza­lékkal nő. Lehet, hogy néhányan mél­tatlankodnak a bezárt üzlet miatt, de az iménti számok ékesen bizonyítják: az átszer­vezést a vásárlók, s a nagyobb forgalom érdekében hajtották végre. Cz. V. A figyelmetlenség áldozata A figyelmetlenség sokszor idéz elő közúti balesetet, /fe­ladón, a Szabadság út 49. szá­mú ház előtt, Radios Géza domony-zen-ész'teíeki lakos fi­gyelmetlenül lépett az úttest­re, s nekiütközött a Jakab András által vezetett, IR 52—12 rendszámú személy - gépkocsinak: súlyos sérülést szenvedett, a hatvani kórház­ba szállították. Gyermekek, felügyelet nélkül Veszélyes szállítmány Az iskolai szünidőben a gyermekeket sok veszély fe­nyegeti, felügyelet nélkül ma­radva, nemegyszer baleset szenvedői is. Legutóbb Mo­gyoród belterületén egy isme­retlen, Colával megrakodott teherautóra kapaszkodtak föl csapatostul, s a leszálláskor két gyermek, Ébnetz Gyula 'és Varga János megsérült. A középkor tanúi Fotódokumentációs kiállítás készül Műemlékek a Galga völgyében Gyűjtés a teljes járásban Ellenőrzés, kél felvonásban Ahol „befiirdenck“ a vendégek, avagy miért ideges az üzletvezető? Sokszor tűnődök az étterem­ben, amikor kihozza a pincér a rántotthúst, vajon annyit kaptam-e, amennyiért fizetek, s annyit fizetek-e, amennyi jár a fogásért? A szomszédos baráti országokban legalább a háziasszonynak lehet fogalma, hogy eleget tálalt-e a szakács, mert az étlapon feltüntetik a húsadag súlyát: ha nincs mér­lege a vendégnek, azt lega­lább tudhatja, hogy öt, tíz vagy tizenöt deka jár. Miniatűr adag, kövér számla A hazai vendéglőkben hiá­ba berzenkedek, nem mehetek a konyhába, hogy megnézzem, jól jártam-e? Mert ha csak minden adagból néhány dekát csíp le a vendéglős, a pénztár­cám kárára teszi, az övé vi­szont rohamosan megvastag­szik. Az ellenőrök jól ismerik a vendéglős-gazdagodásnak ezt a módját, s ők mindig mérleg­gel mennek ebédelni. Legutóbb súlyos visszaélést, a vendégek megkárosítását ta­pasztalták a járási hivatal el­lenőrei a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ 85. számú veresegyhá­zi ftrandvendéglöjében. Az el­lenőrzésnek, amely két felvo­násban zajlott le, számos „drá­mai” fordulata, van. Az előzmények aktái fölsza­porodtak a gödöllői járási hi­vatalban. Az ellenőrök fogal­mazása szerint, rengeteg pa­nasz, bejelentés érkezett a vendéglő dolgozóinak udva­riatlan, minősíthetetlne maga­tartására, árdrágítására, s a miniatűr adagok fölszolgálása miatt. Ügy vélem, hogy a já­rási hivatal nem az első fó­rum volt, ahová a megkárosí­tott vendégek fordultak, s mégis csak ez a hatóság vál­lalkozott a vendéglő ellenőr­zésére. 4 Az első vizsgálatkor sza­bálytalanságok sorozatát vette jegyzőkönyvbe az ellenőr: súlycsonkítást, hamis számo­lást. Egyebek között nem sze­repelt sehol sem az az ár. ame­lyen a sertésmájat adhatják. Így, gondolom, kedvük szerint fizettettek egyes vendégekkel többet, másokkal kevesebbet. „Elfelejtették” kikalkulálni az árat. A rántottmájnak is hiá­ba volt előírt súlya, adagon­ként: az ellenőrnek tizenkét deka helyett, mindössze hat dekát vittek ki. A számlát vi­szont nagyvonalúan kezelték, majdnem öt forinttal fizettet­tek többet. Zsebre dolgozik? Az üzletvezető nagy hangon durván beszélt az ellenőrrel. Azt mondta, azért számolt többet, mert Ideges volt. Sej­tette, hogy ellenőrzéssel van dolga, mert a vendég fizetett, anélkül, hogy az ételt megkós­tolta volna. A járási hivatal osztályvezetője számításba vet­te, lehetséges, valóban rossz napja volt az üzletvezetőnek, aznap talán ballábbal kelt föl, elrendelt hát egy második el­lenőrzést. Sok rossz napja lehet a ve­resegyházi strandvendéglő ve­zetőjének, mert a megismételt vizsgálat sem talált mindent rendben. Az ellenőr akkor pá­rizsi szeletet kért, de az előírt tizennégy deka helyett, csak öt dekát kapott, a tizenkét de- kás pörkölt pedig a mérlegen csak négy dekát mutatott. Még az uborkasaláta is kevesebb volt: húsz deka helyett csak hetet vittek ki. A két féldeci cseresznyepálinka sem volt elegendő. A fentieken kívül megállapí­tották még, hogy olyan alkal­mazottja Is van az étteremnek, aki be sincs jegyezve. Munka­könyvét senki sem látta. Ta­lán saját zsebre dolgozik? Olyan árut is találtak a rak­tárakban, aminek származási helye bizonytalan volt, szám­lát nem tudtak róla mutatni. Meg kell még jegyeznünk, hogy az éttermekben többnyi­re csak rendeléskor adják oda az étlapot, ha van egyál­talán, amikor fizetni kell, a pincér emlékezetből álítja össze a számlát. Sertéscsülök, ecetes vízben A strandvendéglő ellenőrzé­sekor tapasztaltak alapján, szükségessé vált a veresegy­házi 14. számú húsbolt vizsgá­lata, oda sem hiába mentek az ellenőrök, ugyanis csaknem négyezer forint értékű árút kel­lett látogatásuk után a dögkút- ba hordani. Zsírszalonnából hatvanegy kilót, több mint nyolc és fél kiló sertésfejet, majd hat kiló sertéscsülköt és tarját, ami annyira bűzölgött, hogy ecetes vízben tartották. Az ÁFÉSZ három héttel ez­előtt leltározott, de sehová sem jegyezte föl, hogy lejárt a sza­vatossága annak a hetvenegy csomag lóbélnek, amelyikből egy — több mint harminchá­rom forintba kerül. Már már­ciusban használhatatlan volt ez az áru, a szövetkezetnek, lett volna a feladata, hogy oda szállítsa, ahol vevő is akad rá. A felelősség teljes megálla­pítása még folyamatban, de annyi már bizonyos, hogy nem egyedül a húsboltos az oka a töménytelen romlott árunak. Az üzletben áldatlan állapotok uralkodnak, az állatorvos már tavaly jegyzőkönyvbe íratta, hogy rosszul zár a hűtőszek­rény. Örszigethy Erzsébet Jegyzet Nemcsak a métermázsa A Galga-vidék legrégibb műemléke a hévízgyörki rom­templom. Egyhajós, egyetlen homlokzat előtti tornyos, kele­téit épület. Román kori eredetű, amit előbb gótikus, majd az 1771. évi villámcsapás után, barokk stílusban építettek át. A 18. századi átépítést Grassalkoch Antalné Klobusiczky Te­rézia végeztette. 1944-ig elég jó állapotban állt fenn, de a második világháborúban kapott belövések után rohamosan pusztulásnak indult. Ha egy-két éven belül legalább az ál­lagmegóvásáról nem gondoskodnak, menthetetlenül az enyé­szet martaléka lesz. A vérségi templom is tartalmaz középkori elemeiket. A jelenleg szabadon álló, egyhajós, egyetlen homlokzati tor­nyos, keletelt, jó állapotú épület eredetileg a jelenleginél ki­sebb lehetett. Ezt bizonyítja az északi hajófal egy részén lát­ható román kori ívsoros párkányrészlet. Gótikus a képen lát­ható támpillér, valamint a szemöldökgyámos, befalazott be­járat, ami fölött egy Báthory- és egy felderíthetetlen erede­tű kőcímer maradványai. A templom barokkos részleteit a 18. századi átépítés (Althán Károly váci püspök végeztette) és az 1805-ös toronyemeléskor kapta. A. I. Kresz Albert felvételei EGY PILLANATIG SEM zatáblát vagy az inkább atö- vonom kétségbe, hogy a ma- vek számával győzedelmes- gyár termelőszövetkezetek és kedő kukoricatáblát csak az aiianii gazdaságok sokat tér- tudja felbecsülni, aki évről melnek. A grafikonokon a évre belülről ismerkedik a hektáronkénti termés méter- fejlődéssel. mázsáit ábrázoló oszlopok EHHEZ JÖN a már sokak ál- esatendőről esztendőre feljebb tál ismert jelenség, az, hogy törnek. napjainkban általában a ha­Mégis, egy ismerősöm sze- tárban évszómra nem látni rint az eredmények kétségbe- embert. Eltűntek a cuikorré- vonhatók. Állítja: a magyar pát egyelő vagy kukoricátka- mezőgazdaság szemfényvesz- páló, tarka ruhás asszonycsa- tő, pénzpazarló. Gyorsan hoz- paitok, az izzadtan hajlongó záteszem, hogy az illető nem aratóbandák. Egy-egy táblán reakciós. Alig serdülő karó- rendszerint esek néhány gép ban került el faluról, ma kö- megy végig és évente legfel- zépkorú, tisztességes munkás- jebb néhány alkalommal, ember, gyakran fordul meg Persze, sok minden van, ami vállalata vidéki telephelyein, valóban fölháborítja az em- Jóllehet látja a földeket, ám bért. Ott hever a sok száz az is igaz, csak a busz vagy szalmabála, esetleg bsak a a vonat ablakából. rendre leszórt szalma és nem Hosszasan elgondolkoztam történik vele semmi. Esetleg vádjain és sikerült megérte- egy szombaton füstkígyók nem álláspontját. Talán a szállnak az ég felé: felgyúj- szakemberek is egyetértenek tották a szalmát. De a tarló velem abban, hogy aki 10—15 még mindig ott van. Felveri a éven át kizárólag messziről gyom, már azt se látni, hogy látta a határt, az a mai tér- tarló-e vagy valami eligiazcso- méshozamokat szemmel nem dott kultúrnövény, amíg vég­tudja felmérni. Nincs ma már re megjelenik egy óriási ma­hullámzó búzatenger vagy sina, és egyetlen nap alatt el- hatalmas csöveket mutogató simított barázdák alá takar- kukoricatábla. Az alacsony ja a korábban még bosszan- kemény szárú, tehát alig moc- tó látványt, canó, kefeszerű, intenzív bú- Aztán az öntözés! A pa­gazdasági érték, ami nemcsak a papírgyárakban, de az is­tállókban is gyakran hiány­cikk. Alapvető feladatunk a tarló megmunkálása is. Az agyongyomosodott tábla paza­rolja a talaj nedvességkész- rasztember jól tudja, hogy tetet, tápanyagkészletét, sőt bármely öntözésre szánt táb- esetleg azzal a következmény- lába rengeteg pénzt beleöl- nyel jár, hogy a következő nek. Továbbá műtrágyát, né- évben a vegyszerezés ellenére mes magot, vegyszert, gépi js gyomos lesz a vetemény. munkát. De ha elmarad az ön- Aki pedig kapát venne a ke- tözés, akkor elmarad a várt zébe, ma már nincs. Bűnös termés is. És híre terjed, hogy pazarlás az is, ha az istálló- a rengeteg befektetés nem té- trágyát veszni hagyjuk, de a rül meg soha, tehát „a mező- műtrágyával is gyakran nagy- gazdaság pazarolja a nép vonalúéban bánunk a kelle- yenzet . tériéi. EZERNYI OK késztet arra a. kiadásoknál maradva: az vezetőt és beosztottat, hogy ne öntözővíz nem felesleges ki- maradjanak csúfoskodó, az adást. Mert tavasszal is csak időjárás által reménytelenül látszólag volt elegendő eső, a megviselt, pusztuló táblák a talaj vízkészlete nem elégsé- betakarítás végére. Vagyis ne ges. Az öntözőberendezéseket annyi gépet tartsunk, ameny- tehát az ország területének nyűvel éppen „visítva” be le- nagyobbik részián igenis mű- het takarítani a határt, ha- ködtetni kell, mert a renge­nem valamivel többet. Kiszá- teg befektetés csak így térül mították a közgazdászok, meg. hogy 1000 hektár búza ter­mésbetakarítási veszteségei- TERMÉSZETES, HOGY bői meg lehet vásárolni egy MINDENKI arra törekszik: kombájnt. Több ezer hektár- teremjen több a földjeinken, ból annyi kombájnt, hogy op- az sem közömbös, hogy t Imái is időben végezhessünk a m^Ven áron termelünk? A munkával. És kombájn most v<ú'aszt; magától értetődően kapható! nem a véletlenszerűen a ha­Tudjuik, hogy a betakarítás tárba tévedt vendégektől vár­nem fejeződik be, amikor íuk, hanem az agrárszakem- magtárba kerül az árpa, a berekről, lelkiismeretesen és búza, a kukorica. A szalmát, a felelősségteljesen dolgozó pa- szárat össze kell gyűjteni és rasztságunktól. felhasználni. A szalma nép- tf—i)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom