Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-20 / 170. szám

Zambia a BT összehívását kéri Zambia ENSZ-küldöttsége hétfőn utasítást kapott arra, hogy a Zambia ellen elkövetett dél-afrikai agresszió megvita­tására kérje a Biztonsági Ta­nács sürgős ülésének összehí­vását. Múlt vasárnap dél-afrikai csapatok Zambia egy határ­menti faluja ellen helikopter­rel és repülőgépekkel támadást intéztek. A támadás során 22 ember meghalt, 45 megsebe­sült. Ez nem az első dél-afri­kai támadás volt Zambia el­len. Miniszterelnök-hely élt esünk L ondonhan Callaghan fogadta dr. Szekér Gyulát Dr. Szekér Gyula, a minisz­tertanács elnökhelyettese az angol kormány meghívására hétfőn reggel hivatalos látoga­tásra Nagy-Britanniába uta­zott. Kíséretében van Nagy János külügy-, és Török Ist­ván külkereskedelmi minisz­terhelyettes. Dr. Szekér Gyula búcsúzta­tására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Simon Pál ne­hézipari miniszter és Marjai József külügyminisztériumi ál­lamtitkár. Ott volt C. W. Long, Átlépik IV incs szünet, még vasár- x ' és ünnepnap sem, hu­szonnégy óirániként har­minc fővel gyarapodik a megye lakossága. Ami így, első hallásra talán nem tű­nik soknak. Esztendőnként azonban tizenegyezer em­ber ez, tekintélyes közsé­get megtöltő sokaság, s ha várná Őket a tervezőasztal­ról a valóságba átplántált falu, ' takaros házakkal, közművekkel, iskolával, s minden más egyébbel, nem is lenne gond velük. E se­reg azonban észrevétlenül lépi át a közigazgatási ha­tárokat, nem sokat fontol­gatja, hogyan és mint ala­kul majd a jövő. Bízik ere­jében, találékonyságában, s nem kevésbé a szocialis­ta állam ezer dologban tes­tet öltő támogatásában. Jön tehát, oda, ahol már a nővére lakik, ahová a só­gor hívta, ahonnét elérhe­tő tűrhető idő alatt a munkahely, ahol hírlik, hogy majd házhelyeket alakíttat ki s ad el a ta­nács ... Nincs kerítés, gát, me­lyen az emberfolyam ne jutna át. Jelenlétét sokfé­le módon tudatja. Például úgy, hogy felépült a kis- tárcsái regionális vízveze­ték-hálózat, s a négy kút becsülettel adja a számított 2200—2400 köbméter vizet. S nem a mostani száraz­ság idején, hanem már ko­rábban is újra meg újra időnként kevés volt a víz. Mi történt? Csupán any- nyi, hogy a betelepü­lőket, a kezdetben bár­hol meghúzódókat sem­miféle tervezés nem derít­hette fel, nem jósolhattak meg, ám a víz nekik is kell, közkútról, házi veze­tékről viszik is. Nagyjá­ból meghatározható az a vízmennyiség, melyet egy ember naponta felhasznál. Kisebb ez a kvóta akkor, ha utcai közkifolyóról hordják a vizet, nagyobb, ha mór az udvari csapról, még több, ha a lakásban a vezeték, s a kiinduló mennyiség ötszöröse, ha fürdőszoba is van. "folytassuk másféle pél- dával. Dunakeszi ott áll a főváros kapujában, bizonyos részei kertváros­nak illenek be, mások — mi tagadás — a valamiko­ri legrosszabb faluvégeket idézik fel. Nem egyik nap­ról a másikra, de néhány esztendő alatt elviselhetet­lenül megromlott a köz­lekedés. Akár a vonatokon, akár az autóbuszokon, ál­landósult a zsúfoltság, sű­rű eset, hogy a már meg­telten érkező járművekre a dunakesziek ingázó tö­mege már nen fér fel, s bár a járási pártbizottság, a járási hivatal, a nagy­községi tanács minden módjában állót megtett a helyzet javítására, az nem sokat változott. Egyszerű az ok: a népességnöveke­dés, s vele az ingázók tá­borának gyarapodása meg­haladja azt a mértéket, amennyivel a közlekedés eszközei bővültek. Még ábrándként is túl­zás lenne abban remény­kedni, hogy az állampol­gár megérti a települések ilyesfajta gondjait, s má­sutt keres magának albér­letet, házhelyet. Az állam­polgár a saját céljait, bol­dogulását tartja a döntő­nek, s ehhez igazítja moz­gását — ahogy szakszerűen jelölik: migrációját — a haza térképén. Látszatra tehát irányíthatatlan egyé­ni elhatárdzások tömege dönti el egy-egy település népességnövekedését. Való­jában azonban ezekbe az egyéni elhatározásokba sokféle módon beleszól­hat s bele is szól a társa­dalom. Abban, hogy mi­lyen közigazgatási határo­kat lép át az állampolgár, tagadhatatlan, része van a véletlennek — mert felesé­ge, férje szülő-, lakóhelyé­re költözik a házastárs, a nővér magához hívja hú­gát stb. —, de a meghatá­rozó erő mégsem ez, ha­nem a gazdasági fejlődés. Az agglomerációs öveze­tet ugyanis a fővárosra összpontosuló ipari fejlődés hívta életre és növesztette nagyra, mégpedig úgy, hogy közben más ország­részek haladása lassú ma­radt. Abban tehát, hogy a megye népessége naponta harminc fővel gyarapodik, még mindig a területfej­lesztés kritikáját kell lát­nunk, s csőik csekély rész­ben azt — amit sokan szí­vesen tartanak fő oknak —, hogy mindenki a fő­városba törekszik. Lehet, de egyszer már választ kellene arra is keresni, ■miért?! [V I eglehetősen sokáig tar- ■L’-1 tott, míg a megye ve­zető testületéinek józan és mértéktartó álláspontja a tervezési-gazdasági körze­tek szerepének megítélésé­ben érvényesült A felhal­mozódott adósságok addig­ra tetemesek lettek — hosszú éveken át Dunake­szinek arra nem futotta pénzügyi alapjaiból, hogy közintézményeinek szin- tentartását megoldja —, s emiatt ma sincsenek arányban a népességnöve­kedéssel az anyagi lehető­ségek. Nehogy kinyilatkoz­tatásnak tűnjék az előbbi, lássuk a száraz tényeket. Hét esztendő alatt a me­gyében az egy lakosra jutó tanácsi fejlesztési alap 669 forintról 1531-re nőtt. Te­temes tehát az emelkedés. Igenám, de ennek ellenére a megyének a tizenkilenc megye e szempontból tör­tént rangsorolásában nem sikerült az utolsó helyről elmozdulnia, ott volt a szóbanforgó időszak kez­detén, s ott áll ma is. Sokat mond ez a tény. Elsősorban azt, hogy — a párt X. és XI. kongresszu­sának ide tartozó határoza­tai ellenére — még mindig nincs kellő súlya a területi sajátosságoknak a fejlesz­tési források meghatározá­sakor. Amire olcsó érv len­ne azzal előhozakodni, hogy jó néhány megyében az egy lakosra jutó tanácsi fejlesztési alap nem keve­sebb, mint kétszerese a Pest megyeinek. Sokkal nyomosabb, igazabb, keser­vesebb érv — amennyiben a súlyos mindennapi gon­dokat csak érvnek tekint­jük — az agglomerációs övezet településeinek hely­zete, jelene, sok tekintet­ben szinte reménytelennek látszó kiküszöbölése. Az állampolgárok köny- nyedén átlépik a közigaz­gatási határokat. E köny- nyedséget azonban a ván­dorlás következményeinek és hatásainak megítélésé­ben aligha lehet módszer­ként, álláspontként elfo­gadni. Mészáros Ottó az Egyesült Királyság buda­pesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője. Dr. Szekér Gyula és kísérete hétfőn dél­ben megérkezett Londonba. A brit főváros heathrowi repü­lőterén a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsának el­nökhelyettesét S. Cliton Da­vis, vállalati, légügyi és hajó­zási ügyekkel foglalkozó par­lamenti államtitkár üdvözölte. James Callaghan brit mi­niszterelnök hétfőn fogadta dr. Szekér Gyulát, a kormány el­nökhelyettesét. A szívélyes lég­körű eszmecserén az angol- magyar kapcsolatok kerültek szóba. Jelen volt Nagy János külügyminiszter-helyettes és dr. Házi Vencel, hazánk lon­doni nagykövete. Látogatásának első napján dr. Szekér Gyula és kísérete Edmund Dell kereskedelem­ügyi minisztert is felkereste. A felek ez alkalommal a brit —magyar gazdasági kapcsola­tokat tekintették át. Eszme­cserét folytattak arról, hogyan lehetne már meglevő területe­ken túl is bővíteni ezeket a kapcsolatokat. Különös figyel­met szenteltek a megbeszélé­seken ebből a szempontból a vegyiparnak, az elektroniká­nak, a mezőgazdaságnak, a járműiparnak és az élelmiszer­iparnak. Edmund Dell a meg­beszélés során hangsúlyozta, hogy az angol ipar versenyké­pes és kifejtette, hogy az Egye­sült Királyság bilaterális ala­pon fejleszteni szeretné kap­csolatait hazánkkal is. Dr. Sze­kér Gyula Is leszögezte, hogy Magyarország szintén fejlesz­teni kívánja gazdasági kapcso­latait Nagy-Britanniával. A magyar miniszterelnök-he­lyettes a nap folymán megbe­szélést folytatott Harold Le- verrel Lancaster hercegség kancellárjával (aki, mint ilyen tagja a kabinetnek), a brit mi­niszterelnök gazdasági és pénzügyi tanácsadójával. Dr. Szekér Gyula felkereste Lord Keartont, a „kelet-európai ke­reskedelmi tanács” elnökét is. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI* EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM ARA 80 Hl I.I.H 1976. JÚLIUS 20., KEDD Az angolai miniszterelnök Belgrádiján A vasárnap este hivatalos látogatásra Belgrádba érkezett Lopo do Nascimento, az An­golai Népi Köztársaság mi­niszterelnöke és vendéglátója, Dzsemal Bijedics jugoszláv kormányfő hétfőn, tárgyalá­sainak megnyitásakor hang­súlyozta a két ország szocia­lista és egyúttal el nem kö­telezett orientációját. A két kormányfő első meg­beszélésén hitet tett amellett, hogy az el nem kötelezett or­szágok küszöbönálló colomból csúcstalálkozójára való külö­nös tekintettel eíkraszáll az ■ államok e csoportjának egy­ségéért. Nascimento és Bijedics meg­állapodott a gazdasági és a tudományos-műszaki együtt­működés fejlesztésével foglal­kozó vegyes bizottság létre­hozásában. MONTREALBÓL JELENTJÜK Kőszegi ezüstje Csúcsesö az uszodában Wladár a döntőbe került Gettó: ti. o. Ma: a birkózók is kezdenek (Részletes tudósításaink a 8. oldalon.) Társadalmi munkások Kistarcsán Kisiparosok a négyes biokkkan Az MSZMP Pest megyei bi­zottsága áprilisban elhangzott felhívása nyomán előbb a me­gye Iparvállalatai, majd a ter­melőszövetkezetek és a taná­csok irányítása alatt működő építőipari vállalatok, legutóbb pedig a kisiparosok ajánlották fel segítségüket a kistarcsai Tartalmas baráti kapcsolatok Suhl megyei szakszervezeti küldöttség megyénkben Látogatás az MSZMP Pest megyei bizottságán Az NDK-beld Suhl megye- ösztönzése, a dolgozók tuda- ből — testvérmegyénkből — háromtagú szakszervezeti kül­döttség érkezett vasárnap délután az SZMT meghívásá­ra Pest megyébe, egyhetes lá­togatásra. A küldöttséget — melynek vezetője Hilde Scherschmidt, a Szabad Né­met Szakszervezeti Szövetség (FDGB) Suhl megyei vezető­sége titkársáigának tagja;tag­jai Walter Rauskolb, az FDGB schmalkaideni járási vezető­ségéinek elnöke és Anneliese Münch, az FDGB Suhl megyei vezetőségének tagja — teg­nap, hétfőn reggel a Szakszer­vezetek Pest megyei Tanácsá­nak székházéban fogadta Jámbor Miklós, az SZMT ve­zető titkára és Galbicsek Ká­roly, az SZMT elnöke. A delegációt Jámbor Miklós tájékoztatta Pest megye .szak­szervezeti életéről, a megye­bizottságok és az alapszerve­zetek tevékenységéről. Hang­súlyozta, hogy a szakszerveze­tek feladata a gazdasági mun­ka segítésén kívül a munka- verseny- és brigádimozgalom tónak formálása. A német szakszervezeti de­legációt tegnap délelőtt fo­gadta Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára. Szívélyes, baráti eszmecserét folytattak a megye pártéletéről, a poli­tikai munka időszerű kérdé­seiről, a párt és a szakszerve­zetek szoros együttműködésé­ről, a Suhl megyében dolgozó magyar fiatalokról. A vendlégek a délutánt vá­rosnézéssel töltötték. Ma, ked­den a Nagykőrösi Konzerv­gyárba látogatnak, szerdán a Monori Állami Gazdaságba. Csütörtökön megtekintik Száz­halombattán a Dunai Hőerő­művet, pénteken B udakalá­szon ismerkednek a Lenfcnó- és Szövőipari Vállalattal, il­letve a Dunakanyar nevezetes helyeit keresik fel. Szomba­ton délelőtt az SZMT vezetői­vel összegzik a látogatások ta­pasztalatait, majd hazautazik a delegáció. B. I. 580 ágyas kórház mihamarab­bi felépítéséhez. Pest megye kilencezer kisiparosát összesen 31 helyi szervezet fogja egybe. Ezeknek a helyi szervezetek­nek a gyűlésein, illetőleg a május és június folyamán megtartott félévi párttag- gyűlések során ismertet­ték a kisiparosokkal a kórházépítés meggyorsításáról szóló tervet. Urban László, a K.IOSZ Pest megyei titkára elmondta: az elmúlt két hét alatt összesen 40 váci, rácke­vei, gödöllői, illetőleg dabasi ács ajánlotta föl, hogy társa­dalmi munkában, minden fi­zetség nélkül egy napon át dolgozik a kórház építésénél. Hétfőn reggel az épülő kór­ház gazdasági épülete négyes blokkjának kettes szintjén há­rom ceglédi, és két dánszent- miklósi ács látott munkához, a zsaluzatok előkészítéséhez. Balogh Benő ceglédi kisiparos, a brigád vezetője: — A KIOSZ-elnökünk két héttel ezelőtt szólt. Azt kér­dezte volna-e kedvünk Kis­tarcsán dolgozni. Örömmel vállaltuk a .munkát, mert nekünk az az egy nap munka­kiesés igazán nem nagy dolog, segítségünkkel pedig minden bizonnyal gyorsabban készül el ez a fontos létesítmény. A hétfő délelőtt nemcsak azért volt fontos állomása a kórház építésének, mert meg­érkezett a kisiparosok első tár­sadalmi munkát felajánló cso­portja, hanem azért is, mert Dudás Eszter, a kórház épí­tésvezetője és Urban László délelőtti megbeszéléseiken egyúttal a jövő feladatait is kijelölték. Megállapodásuk ér­telmében Gödöllőről az elkö­vetkező hetekben 17, a dabasi járásból hat, a váci és ráckevei járásokból pedig tíz ács láto­gat el egy vagy két napra a kistarcsai kórház épíkezéséhez, hogy gyorsítsák a munkát Urbán László elmondotta, hogy a kisiparosok önálló fel­adatot is kérnek az elkövetke­ző hónapokban. Ök lesznek ugyanis a kivitelezői az épülő egészségügyi intézmény nővér­szállásának. Ácsok, kőműve­sek, villanyszerelők, szobafes­tők és mázolok, valamint bur­koló szakmunkások jelentke­zésére számítanak a nyár fo­lyamán, s az önkéntes segí­tők száma az előzetes becslé­sek szerint mintegy hatszázra tehető. Lesznek közöttük olya­nok is, akik nem egy, hanem két napon át dolgoznak majd. Számukra az építésvezetőség augusztus első napjaira tizen- kétágyas készenléti szobát ren­dez be szálláshelyül. Egyelőre azonban — mint azt Dudás Eszter elmondta — főként ácsokra van szükség a vasbeton-szerkezetek zsaluza­tainak elkészítéséhez. Így jú­lius 26-án reggel hét órakor — a kötelező balaesetvédelmi oktatás után — 17 gödöllői ács áll munkába az építkezé­sen. B. P. A német «szakszervezeti küldöttség a megyei pártbizottságon. Balról jobbra: Jámbor Miklós* Cservenka Ferencné, Hilde Scherschmidt, a tolmácsnő, Walter Rauskolb és Anneliese Münch. Nagy Iván felvétele KÖZÉLET Ferró Józsefet, hazánk bag­dadi nagykövetét végleges el­utazása alkalmából búcsúláto­gatáson fogadta Ahmed Hasz- szán Al-Bakr, az Iraki Köz­társaság elnöke. Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter haza­érkezett Pozsonyból, ahol a KGST közlekedési állandó bi­zottság 51. ülésén a magyar küldöttséget vezette. Az ülé­sen a tagországok közlekedés- ügyi miniszterei megvitatták a közlekedési kapcsolatok fej­lesztésének időszerű kérdéseit, különös tekintettel a KGST XXX. ülésszakán hozott hatá­rozatokra. Dr. Anton Fazarin, a Szlo­vén Szocialista Köztársaság egészségügyi és népjóléti bi­zottságának elnöke vezetésé­vel delegáció érkezett hazánk­ba az 1976/77. évi magyar— jugoszláv egészségügyi együtt­működési munkaterv aláírásá­ra. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Zsögön Éva egészségügyi ál­lamtitkár. á I k

Next

/
Oldalképek
Tartalom