Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-17 / 168. szám

1976. JŰLIUS 17., SZOMBAT iVcrrt •jS/fijT Tg xJuntm Vízgondok járásszerte Tartálykocsikkal a hegyekbe SZÜKSÉG VAN A LAKOSSÁG BELÁTÁSÁRA A Szentendrei Nyár jövő heti programja Egy héttel ezelőtt lapunk szentendrei oldalán hírül ad­tuk, hogy a városi tanács lo­csolás! tilalmát, vizkorlátozást rendelt el. Ennek értelmében hétköznap reggel 4 órától este 8 óráig, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon egész nap locsolási tilalom van a város­ban, amely a kocsimosásra is érvényes. A tilalmat továbbra sem oldották fel. A kánikula tovább tart, a vízellátás gond­jai nem enyhültek, ezért felke­restük a Dunámén ti Regioná­lis Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat szentendrei üzemfő- mémökségét, adjanak tájékoz­tatást a jelenlegi helyzetről. Az üzemfőmérnökség veze­tői elmondották, hogy a rend­kívüli időjárás nagy megter­helést jelent nemcsak a mű­szaki dolgozóknak, de az egész üzemegységnek. A szentendrei egység Döntőstől a Luppaszi- geíig 15 telephelyen látja el vízzel a Duna menti települé­seket, ezenkívül a Pilis-hegy­ségben öt község vízellátá­sáról is gondoskodik. Jelentős tényező, hogy az üzem térségében több fogyasztót látnak el víz­zel. Szentendrén például az idén kétezerrel nőtt a fogyasztók száma a Felszabadulás és a Teátrum lakótelepek felépí­tése következtében. Pomáz nagyközséget is a közelmúlt­ban kapcsolták be a vízháló­zatba. Az üdülőövezetekben is megnövekedett a fogyasztás, a nyári locsolások idején nagyon sok vizet használtak fel a kert­tulajdonosok. ■— Május végén Szentendre déli részén új csápos kutat állítottak I Üzembe. Az új kút Szentendre és Po­máz térségében jelentős mér­tékben megnövelte a vízho­zamot. A gondok azonban nem szűntek meg teljesen. Ezekben a kánikulai napokban 3—4 ezer köbméter vízzel fogyaszt többet a lakosság, mint a szo­kásos nyári csúcsidőben. A Duna vízszintjének csökkené­se is kedvezőtlenül befolyásol­ja a vízkiemelési munkákat. A zavartalan vízellátás ér­dekében különleges intézkedé­sekre is szükség volt az elmúlt j hetekben. Locsolási tilalmat rendeltek el és vannak olyan községek, ahol a szakaszolást is be kellett vezetni. Azaz csak meghatározott napszakokban, órákban adnak vizet. A maga­san fekvő pilisi községekbe tartály­kocsikkal is szállítanak vi­zet, mert az ottani viznyerőhelyek, kutak ebben a kánikulában nem tudják biztosítani a szük­séges vízmennyiséget. A tanácsok rendszeresen el­lenőrzik a vízfogyasztást és a locsolási tilalom megszegőit szigorúan megbüntetik. Ennek ellenére még sokan megfeled­keznek magukról. A rendsze­res tanácsi ellenőrzés, a felvi­lágosító munka nagy segítsé­get jelenthet ebben. Persze annak érdekében, hogy ne legyen rosszabb a víz­ellátás Szentendre térségében a lakosság fegyelmezett magatartására, és belátá­sára is számítanak a vízügyi szakemberek, hiszen a gondokon csak közösen tud­nak segíteni. Az egészséges, jó ivóvíz nagy kincs ezekben a kánikulai napokban. A vízel­látás zavartalansága mindnyá­junk ügye. A Szentendrei Nyár mai és hclnapi programjának esemé­nyeit a Hét végi kalauz ro­vatunkban ismertetjük. E ha­sábokon a jövő hát legfonto­sabb rendezvényeire hívjuk fel olvasóink figyelmét. ^Július 19-én, hétfőn délelőtt tíz órakor Jancsi és Juliska című műsorát mutatja be az Állami Bábszínház a megyei művelődési központ színház­termében. Este hat órakor a Felszaba­dulás Filmszínházban 1 esz a Járvány című magyar film ős­bemutatója. A bemutatón részt vesz Gábor Pál, a film rende­zője. Július 21-én, szerdán este hét órakor barokk zenei est lesz a Kovács Margit Múzeum kertjében. Közreműködik Jan- dó Jenő (zongora), Kovács Lóránd (fuvola), Konrád Já­nos és Tátrai Vilmos (hegedű), valamiint Vizsolyi Lívia (fa­gott). A műsoron Corelli, Vi­valdi és Bach művei szerepel­nek. A Szentendre Barátainak Köre rendezésében július 23-án, pénteken délután há­rom órakor a Szabadtéri Nép­rajzi Múzeumban dr. Tetta- manti Sarolta és Topái Judit muzeológusok Új régészeti fel­tárások Szentendrén és konyá­kén címmel tartanak előadást. Az előadás után az érdeklő­dők megtekintik a Szabadtéri Néprajzi Múzeum régészeti anyagát. Július 24-én, szombaton es­te hat órakor amatőr színpa­dok mutatkoznak be az Ifjúsá­gi Klubban. A hét végén, 22-én, 23-án és 24-én este hét órakor a Szent­endrei Teátrum műsorán is­mét a La Mancha lovagja cí­mű zenés játék szerepel. A városi tanács ülése Az elmúlt héten tanácsülés volt Szentendrén. A tanácsta­gok meghallgatták és megvitat­ták a város egészségügyi el­látásáról és a szociálpolitikai munkáról szóló beszámolót, valamint az egészségügyi osz­tálynak az egész járásra ki­ható tevékenységéről összeál­lított jelentését. A tanácsülés megvitatta a lakóházak rend­jéről alkotott tanácsrendelet­tervezetet is, amelynek létre­hozását a gyors ütemben épü­lő lakótelepek tették szüksé­gessé. A szakszervezet XXIV. kongresszusának határozata alapján a termelőszövetkeze­tekben szakszervezeti csopor­tokat, alapszervezeteket kell létrehozni a bérből és fizetés­ből élő szövetkezeti alkalma- zottafcból, A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének az irányí­tásával az elmúlt hónapokban Munkásmozgalmi olvasótábor Munkásmozgalmi olvasótá­bor nyílik hétfőn, július 19-én Szigetmonostor—Horányban a szentendrei járás KISZ-fia- taljainak részvételével. A já­rás üzemeinek ifjúmunkásai vesznek részt ezen az érdekes­nek ígérkező táborozáson. A tervezett program szerint többek között a résztvevők a helytörténeti kutatások ered­ményeivel, valamint a járás és a megye munkásmozgalmával ismerkednek. A tábor napi­rendjén játékos vetélkedők, fejtörők, különböző előadások is szerepelnek. A résztvevők a Gödi Fészekbe is ellátogat­nak, több ízben találkoznak munkásmozgalmi veteránok­kal. A tábor július 26-án fe­jeződik be. a szentendrei járásban is megkezdték a szervezőmun­kát, s rövidesen alakuló tag­gyűlésekre, a tisztségviselők megválasztására is sor kerül. A járás termelőszövetkezetei közül a tahitótfalui Kék Du­na Szakszövetkezetben is már javában folynak az előkészü­letek az alapszervezetek lét­rehozására. Sokan jelentkeztek Csörgő Mihály, a szövetke­zet párttitkéra az előkészüle­tekről az alábbiakat mondja: — Pártszervezetünk taggyű­lésen beszélte meg a szak- szervezeti munka tennivalóit, a szervezési feladatokat. Lá­zár Antal főmezőgazdásznak, a pártszervezet szervezőtitká­rának irányításával 8—10 em­berből álló előkészítő és szer­vező bizottságot hoztunk lét­re. A szervezők kimentek a munkahelyeikre, beszéltek az emberekkel. A vártnál na­gyobb az érdeklődés, sokan jelentkeztek. Menjünk ki Kis­orosziba, az egyik műanyag- feldolgozó részlegbe, beszél­jünk a helyszínen az embe­rekkel. Kisorosziban Pruzsinszki - Imréné raktáros az egyik lel­kes szervező. Szekrényében frissen kiállított szakszierve- zeti tagsági könyvek vannak és a beérkező jelentkezési la­pok alapján folyamatosan ki­töltik az újabbakat. — Kezdetben minSössze 50 —60 tagra számítottunk. Most már több mint 200 jelentke­zőnk van. A mi részlegünk­ben például harmincketten léptek be, csupán ketten nem kértek jelentkezési lapot. Elég nehéz körülmények kö­zött folyt a szervezés. Négy községben 15—16 munkahe­lyen dolgoznak az emberek két műszakban. Sőt, a szövet­kezetnek van olyan építőbri­gádja, amely nem Itt a szige­tem dolgozik, hanem még tá­volabb. Küldöttértekezlet augusztusban — Ma délután két órakor, műszakváltáskor tartjuk az első szakszervezeti gyűlést itt, a kisoroszi részlegben. Az em­Járdát építenek Példamutató társadalmi összefogás Aki ezekben a napokban Pomázon jár, sok helyen lát­hat lapátokkal, különböző ké­zi szerszámokkal felszerelt, utcán szorgoskodó embereket. Járdát építenek társadalmi munkában. A nagyközségi tanács a költségvetésből az idén mind­össze százezer forintot tud járdaépítésre biztosítani. Ez az összeg azonban nem ele­gendő a tervezett munkák­hoz. Jobban mondva a pomá- ziak több járdát szeretnének építeni. Gordos Béla tanácstag ve­zetésével társadalmi bizottsá­got hoztak létre és elhatároz­ták, hogy mintegy négy kilo­méter hosszú járdát építenek a közsiég területén. Már az építési sorrendet is megállapí­tották, tehát pontosan kidol­gozott terv szerint irányítják a muhkát. Néhány helyen, az Árpád fejedelem útján, a Fürst Sán­dor utcában sövényt is ültet­nek, az új járda mellé. A sö­vény ültetéséhez szükséges bokrokat a Pilisi Állami Park­erdő Gazdaság adta a község­nek ajándékba. Lőrincz Antal János, Keményfi Károly, Ere- dics József, Kovács Pál ta­nácstagok is sokat dolgoznak a bizottságban: mozgósítják, szervezik a pomáziakat. Ügy tervezik, hogy a munkákat október végéig befejezik. berek megkapják a tagsági könyveket, megválasztják a bizalmukat és a küldötteket. Augusztus 5-én lesz szövetke­zetünkben a vezetőségválasztó küldöttértekezlet. Héttagú ve­zetőséget választunk. — Nem volt nehéz szervez­ni a tagságot. Az elmúlt évek­ben sokan jöttek visisza az iparból hozzánk dolgozni. Ott szervezett, munkások . voltak. Vannak olyanok köztük, akik 15—20 éve szakszervezeti ta­gok. — Milyen segítséget kaptak a szervezésihez a szakszerve­zettől? — Erős Béla, a Pilisi Álla­mi Parkerdő Gazdaság szb- titkára irányítja a járás szö­vetkezeteiben folyó szervező munkát. Rajta kívül a ME- DOSZ Pest megyei bizottságá­nak munkatársai adtak sok segítséget. Már szakszervezeti beutalókat is kaptunk. Az egyik családos beutalóval pél­dául Horváth István villany- szerelő családostul életében először megy nyaralni Bala- tonlellére. Maga is agitált Kovács Rudolf né festő, a be­lépésről így beszél: — 1957 óta szakszervezeti tag voltam. Tavasszal jöttem ide dolgozni, akkor szakadt meg a tagságom. Örülök, hogy itt a szövetkezetben is lesz szakszervezet. ' Én magam is agitáltam az asszonyokat, lép­jenek be. Baranyai Gézáné könyvelő­nek pedagógus a férje. Ö ma­ga 1962 óta dolgozik a szö­vetkezetben, de 1972-ben be­lépett a pedagógus-szakszer­vezetbe, azóta szervezett dol­gozó. Tóbiás Gézáné betanított munkás, új tag: — Én a szakszer vezetet úgy képzelem el, hogy védi a dol­gozókat, a munkások érdekeit képviseli, segíti őket, ha va­lami gondjuk, bajuk van. Gondolom, itt a szövetkezet­ben is ez lesz a szerepe... Az oldalt írta: Kiss György Mihály — MIÉRT. RÓLAM akarnak írni? Mindig azt csináltam, amit a lelkiisme­retem diktált — mondja. — Vannak itt olyan elvtársak, akikről nyugodtan ír­hatnának. És jólesne nekik. Hiszen a pártbizottság adatai szerint 17 veterán él a járásban. Vannak olyanok, akik Amerikából jöttek haza, ott dolgoztak a mozgalomban, van, aki Csehszlová­kiából települt át, és olyan is, aki Jugo­szláviában volt partizán. És most itt élnek nálunk, csendesen elvonultam Aztán neveket sorol, azok nevét, akik már meghaltak. Sajnálja, hogy amíg éltek, sok mindenről nem beszéltek ezek az emberek, életük számos jelentős eseménye most feltáratlan történelem marad. Példákat, történeteket elevenít fel. amit haláluk után hézagosán sike­rült csak megtudni róluk. Ő pedig vál­tozatlan szenvedéllyel gyűjti, szorgal­masan kutatja a múltat, rendszerezi az összegyűlt anyagot. Hivatalosan fogal­mazva a járási pártbizottság mellett működő, a munkásmozgalmi múltat fel­táró bizottság vezetőjeként. Önmagáról, küzdelmes életútjáról ne­hezen buggyant ki belőle a szó. Pedig gyermekkora kísértetiesen hasonlít Jó­zsef Attila keserves, megalázott prole- társorsához. Parányi gyerek még, ami­kor Erdélyben, Nagy István kiskikin- dai gazdához kerül libapásztomak. Az­tán Szőkefalvára veti az élet, a katoli­kus paphoz. Itt már idősebb társa is v#n, egy másik lelencgyerek. A pap a gvümölcsöskertbe nem engedi be őket. Ebéd után a szennyes edényt kivihetik a konyhába, és a lehámozott körtehé­jat megehetik. Moslékot hordanak, a disznókat etetik, és a téli hidegben a zsákdarabokba bugyolált lábára oda­fagy a moslék. Iskolaköteles, de a pap nem járatja iskolába. Valaki felhozza Pestre. A pályaudvaron Szabó János cipészsegéd várja öt. Édesanyjának a férje. Parányi életének első ajándékait ettől az embertől kapja. A nevelőapjá­tól. Esy niros labdát és a nevét. Azóta őt is Szabó Jánosnak hívják. Pesten mindjárt a második elemibe kerül. Mivel az első osztályt nem végez­te el, a tanulás nehezen ment, A nyo­mor és a szegénység itt is kísérő társa a családnak. Anyja mosni jár, apja ház­mesterkedik. KÉT EPIZÓDOT KELL KIEMELNI Szabó János fiatalkori életének ezernyi történetéből. Ma is menti az értékeket — Már polgáriba jártam — mondja, amikor a házba, ahol laktunk, egy Vásárhelyi Vidor nevű pincér költözött a családjával. Volt egy Győző nevű fia. Idősebb nálam. Ö volt az első ba­rátom, aki könyveket adott, hogy olvas­sak: Vidor Hugo, Zola műveit. Győző már kereskedelmibe járt. és amit ott tanult, mindig nekem mesélte el. Na­gyon érdekesek voltak ezek a beszélgeté­sek. Az ő hatására kezdtem el rajzol- gatni, festeni. Festőművész szerettem volna lenni. De nem sikerült. Győzőből viszont művész lett. Vidor Vasarely néven ismeri őt az egész világ. — A másik epizód már a mozgalom­mal kapcsolatos — folytatja Szabó Já­nos. — A forradalom, a Tanácsköztár­saság idejére esik. Akkor már tudtam, hogy apám a Szociáldemokrata Pártba jár, hiszen otthon sokszor én olvastam fel neki cikkeket a Népszavából. Em­lékszem, egyszer Károlyi Mihály beszélt a parlament előtt. Apám elvitt a gyű­lésre. Nekem végtelenül tetszett min­den, ami a téren történt. Repülőgép­ről papírlapokat szórtak le, rajtuk az In- temacionálé és a Marseillaise. És a be­széd végén a tömeg énekelni kezdett. Még nem tudtam mindent felfogni, de felejthetetlen élmény volt. — Hogy került a mozgalomba? — Apám öccsét. Szabó Ferenc, 19-es vöröskatonát több társával együt le­tartóztatták, és Pesre hozták fel őket a gyűjőíogházba. Én vittem ki neki többször csomagot, élelmet, tiszta ru­hát. Egyszer egy nő keresett fel ben­nünket a lakásunkon. Sokáig beszélget­tek apámmal. Később tudtam meg, ar­ra kérte apámat, ne csak Szabó Ferenc részére vigyek csomagot a gyűjtőbe, hanem a többi elvtársnak is. Huszon­két hónapig voltaic nagybátyámék a vizsgálati fegyházban. Én jártam ki rendszeresen hozzájuk. — Hogyan alakult a további sorsa? A CIPÖFELSÖRÉSZ-KÉSZÍTÖ szak­mát tanulta ki. Nagy Ferenc nevű bor­bélysegéd volt a barátja, tőle kapott egyszer egy eszperantó könyvet. A könyv megtetszett, és elhatározta, meg­tanulja az eszperantó nyelvet. — A Budapesti Eszperantó Szövetség 1-es számú csoportjának lettem a tagja. Később ezt a csoportot kizárták a szö­vetségből, mondván, hogy ez az illegális kommunisták találkozóhelye. Aztán kü­lönböző szakszervezetekbe jártam. Hogy csak egyet említsek: a szabókhoz az Almássy térre. Itt Szerémi Borbála volt az előadó, akivel azóta is sokszor találkoztam a mozgalomban, és sokat dolgoztunk együtt. Amikor, például 1944-ben megszöktem az internáló- táborból, ő adott pénzt és szerzett mun­kát számomra Budapesten. Még távirati stílusban is nehéz felso­rolni Szabó János 1945-i.g megtett élet­útját. Illegális találkozók Máriaremetén, Csillebércen, állandó harc, küzdelem a mozgalomban. 1929-ben elhatározza, hogy Olaszországon keresztül kimegy Spanyolországba. A spanyol út elma­radt, négy hónapig olasz börtönök lakó­ja lett. 1930-ban nagy lebukások voltak Rákoscsabán. Öt küldik oda elterelő ak­ciók szervezésére. Az is feladata, hogy szervezze a Rákos-vidéki mozgalmat, és tartson kapcsolatot Budapesttel. 1932- ben lebukik. Egy évet kap. Az újabb le­bukások elkerülésére néhány dolgot magára vállal, ezért két ítélettel a tar­solyában, csak 1936-ban szabadul. 1944- ben. az internálótáborböl való szökés után Óbudáról jár ki Rákoscsabára szervezkedni. Segít szökni, igazolványo­kat hamisít, dolgozik. RÁKOSCSABÁN ÉLI át a felszaba­dulás óráit. Ö a Nemzeti Bizottság tit­kára, és társaival hozzáfog az élet meg­indításához. Január első napjaiban meg­alakítják a pártszervezetet. 1949-ig Rá­koscsabán községi jegyző. Aztán a köz- igazgatás területén tevékenykedik. 1954 —63 között a szentendrei járási tanács elnöke, 1966-ban a megyei tanács osz­tályvezetőjeként megy nyugdíjba. Hu­szonkét év óta a járási pártbizottság tagja. A munkásmozgalmi múltat kutatja, menti az értékeket az utókor számára. Leányfalun éL »» „Örülünk, hogy nálunk is lesz szakszervezet” Az előkészítés munkája a járásban t t 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom