Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-15 / 166. szám

Öntözéssel pótolják a hiányzó csapadékot Többszörös károsodás után, madárkásan fejlődnek a szőlő­fürtök az ország legjelentő­sebb bortermő vidékén, Bács- Kiskunban. A téli és a tava­szi hónapokban fagykár érte a kiterjedt ültetvényeket, a megmaradt fürtök rosszul ter- mékenyültek virágzáskor, ezért minden eddiginél keve­sebb hozammal számolnak a szőlőtermelők. A Hosszúhegyi Állami Gaz­daságban öntözéssel pótolják a csapadékot a szőlősökben. Új sterilizátor a konzervgyárban Jobb az idén a borsó minősége A Nagykőrösi Konzervgyár II. sz. telepén beszélgettünk Mészáros István telepvezető­vel. Arról érdeklődtünk, ho­gyan halad az idei borsóter­més feldolgozása. — Jelenleg csakugyan a bor­só a sláger — mondta, össze­sen 650 vagon termés fogadá­sára készültünk fel, általában ez a szokásos mennyiség sze­zon idején. A kedvezőtlen idő­járás azonban hátrányosan ha­tott a termésre, kevesebbet A modern életformához alakulnak Bogárhátú kis házak, vala­ha rangosnak számító udvar­házak, udvaraiban sertések­kel, tyúkokkal, kacsákkal — néhány éve még ilyen volt vá­rosunk azon része, ahol ma már a Vági István lakótelep modern épületei magasodnak. Vajon az egykor földszintes kertes házakban lakó embe­reknek hiányzik-e a régi ott­hon? Papp Sándorék az Encsi ut­cában laktak, mielőtt a lakóte­lepre költöztek. Jobb-e az új környezet? — kérdeztük a csa­ládfőt. — Attól függ... Itt van ál­landóan hideg és meleg víz, széles, nagy ablakok, komfort és kényelem. De a szivem visszahúz... Nem mondom én, hogy rossz itt, de tudja, ott volt néhány tyúkocskám, apró kertem, kis szerszámos kam­rám. Most egyik sincs ... Fe­lemás embernek érzem ma­gam. „Kövi” embernek. Az Encsi utcában összeültünk es­ténként a szomszédokkal, itt. azt sem tudom, ki lakik mel­lettem ... — Ennyire elhidegülnek egymástól az emberek? — Nem éppen, hiszen nem is ismerjük egymást. Nézem a lakók névsorát: idegen vala­mennyi ... Fazekas László családjában négyen élnek. — Nagyon megörültünk az új, korszerű otthonnak. Addig egy szoba-konyhás lakásban laktunk, az utcáról hordtuk a vizet. Itt helyben van minden — mondja a feleség. — Igen sok ember él egymáshoz kö­zel, sok jó és sok rossz tulaj­donsággal. Akad köztük olyan, aki nincs tekintettel a szom­szédok nyugalmára... Azért szeretünk itt élni, megszoktuk, a gyerekek már csak ezt fogják ismerni. Az új környezet valóban szokatlan azoknak, akik a ré­gi környezetben éltek. Az egyik lakó apró nézeteltérések miatt panaszkodott, hogy bosszantják, zsörtölődnek ... De csak addig, míg nem iga­zodunk egymáshoz, míg ki nem alakítjuk új, baráti kör­nyezetünket, az otthonunkat barátságosabbá varázsoló jó légkört... y Körösi görögök a Rákóczi-korban „Én is Kőrösön lakó Vasil Demeter hasonló képpen azon kezességet Karácson Sándorért magamra vállalom." — Olvas­hatjuk egy 1705. október 8-án Miskolcon kelt kezeslevél zá­radékaként. (A levél eredeti­jét Bánkuti Imre, a Rákóczi­kor jeles kutatója találta meg — más iratokkal együtt — az Országos Levéltárban.) A nagykőrösi görög kereske­dő, Rócz Márton miskolci gö­rög kereskedővel együtt vál­lalt kezességet Karácson Sán­dorért, aki a kuruc hadsereg felszereléséhez abaposztót szállított. A Karácson család tagjai neves görög kereskedők voltak, nevükkel 1663 óta többszörösen találkoztunk To­kajra vonatkozó iratokban, maga Karácson Sándor — két testvéröccse segítségével — a hadiszállítások mellett, vállal­ta több helyen a kurucok ré­szére a harmincadvámok be­szedését, így többek között Kecskeméten és Szolnokon is. Törökország és hazánk kö­zött a kuruc korban az áru­csere-forgalmat iegnagyobb részt balkáni, főleg görög nyel­vet beszélő kereskedők bonyo­lították le. Tömeges megjele­nésük az 1700-as évekre esik, karavánkereskedelmet folytat­tak. érdekeik védelmére ke­reskedőtársulatokat, ahogy ak­kor nevezték: kompániákat alakítottak. Lassanként a he­lyi kereskedelem is a kezükbe került. Mivel a lakosság ellá­tása, azonfeiül mind a kuruc, mind a labanc hadsereg fenn­tartása, felszerelése, élelmi­szer-ellátása megkövetelte a kereskedelem szabadságát, a hatóságok többnyire támogat­ták a görögök tevékenységét, így például 1708. junius 8-án kelt II. Rákóczi Ferenc védő­levele a kecskeméti görögök számára. Ez az irat a nagykőrösi gö­rögök számára is jelentős, mert a városban lakó görög kereskedők a kecskeméti ke- rsskedőtársuiathoz tartoztak. (Ugyanakkor érdemes megem­lítenünk, hogy a jászberényi és a dunaföldvári görögök pe­dig a gyöngyösi kompániához, mint azt a XVIII. század kö­zepén keletkezett összeírások­ból kitűnik. Nagykőrös városa az elmondottak alapján mint­egy a kecskeméti és gyöngyösi társulatok érdekterületének a határán feküdt). A XVIII. szá­zadban, a görög kereskedők működésének virágkorában Nagykőrösön az összeírások általában 8—10 kereskedőt mutatnak ki, családtagokkal együtt 30—ÍO-re tehető a szá­muk. Visszatérve Vaszil Demeter személyéhez, az ő esetében is látjuk, hogy a körösi görögök a távolabbi városokba is elju­tottak, hisz a kezeslevelet Mis­kolcon írja alá. De ezt bizo­nyítja más, Karácsony Sán­dorral kapcsolatos iratban sze­replő körösi görög is. Egy 1711-ben Debrecenben készült jegyzőkönyvben kecskeméti görög kereskedők társaságá­ban szerepel Paulus Delidemo körösi görög neve. (Ez a jegy­zőkönyv egy aug. 20-i vásár alkalmával készülhetett, mert tartalmazza 15 tokaji, 8 kecs­keméti, illetve nagykőrösi, 3 egri és 5 gyöngyösi görög ke­reskedő vallomását, Karácson Sándor harmincadosi működé­sére vonatkozóan.) Készült jegyzőkönyv Karácson Sándor működéséről Nagykőrösön is, ugyancsak 1711-ben. Ebben hárman tesznek vallomást: Michäel Görög Maczedónien- sis, Johannes Bosznyay alias Csanádi és Görög Kőrössini. Érdemes néhány megjegy­zést fűznünk a cikkben sze­replő nevekhez. A görög ke­reskedők közül kevesen szere­pelnek az eredeti nevükön s többen magyarosított vagy ma­gyar neveken. Ez utóbbiak oka, hogy így nem hangzott nevük idegenszerűen, nem volt kimondhatatlan a magyarok számára. Eredeti görög nevét hasz­nálhatta némi változtatással Vaszil Demeter, Delidemo Pál (Paulus Delidemo), Karácson Sándor (1663-ban egy tokaji egyházi szláv nyelvű feljegy­zésben a családnév Karacsun alakban szerepel, s mai mac-e dón nyelvjárásokban is meg­található a kracsun szó kará­csony jelentésben!). Származá­sáról kaphatta nevét: Michäel Görög Maczedoniensis (Mace­dóniai Görög Mihály); Görög Kőrössini (Körösi Görög —ér­dekes, hogy a keresztnév nem szerepel), Boszniából jöhetett eredetileg, illetve egy időben Csanád megyében lakhatott Johannes (János) Bosznyay alias Csanádi. Dr. Sasvári László kaptunk, mint amennyire szá­mítottunk. Az idei borsószemek mi­nősége azonban sokkal jobb a tavalyinál. A készítményeket rövidesen kiszállítjuk az üzletekbe or­szágszerte, hogy a vásárlók minél hamarabb hozzájussa­nak kedvelt, vitamindús éte­lükhöz. Szó esett még a gyár büsz­keségéről, a rövidesen munká­ba lépő új Hunister típusú ste­rilizálóról. A hatalmas, több száz tonnás berende­zés nagy könnyebséget je­lent majd az üzemnek termékei tökéletesebb tartósítá­sában. Meg is tekintjük a köz­ponti csarnokban a gépet, amely egy fiatal technikus kézmozdulatára tompa dübör­géssel működni kezd. Mészáros István kpzben büszkén újsá­golja, hogy a berendezés a gyár egyik mérnökének, Schmidt Jánosnak a találmá­nya, melyből az első példány Szegeden, a második Pakson, a többi Debrecenben, Hatvan­ban, Kecskeméten, illetőleg Nagyatádon üzemel. — Hány ember kezeli ezt a gépet? — Mindössze három, és a gépkezelőket minden esetben maga Schmidt János vizsgáz­tatja. R. J. mmoBo /K PESTME CrY E. I HÍRLAP KOlONKIADASA XX. ÉVFOLYAM, 166. SZÄM 1976. JÚLIUS 15., CSÜTÖRTÖK Négy üzem! módszerek kertekben Tanácskozás a bogyós gyümölcsök termesztéséről A Magyar Agrártudományi Egyesület a Kemence-Berne- cebaráti Egyesült Termelő- szövetkezetben a közelmúlt­ban előadással és gépbemu­tatóval egybekötött tanácsko­zást tartott a bogyós gyü­mölcsök betakarításának gé- pesítésérőL A szakemberek előtt Mayer Antal, a termelőszövetkezet elnöke ismertette, hogyan történik a gazdaságban a bo­gyós gyümölcsök termesztése. Mint .mondta, összesen 300 hektáron nevelnek málnát és ribizkét. Bevételük a növé­nyekből évente átlagosan 15 millió forint, a termelőszövetkezet nye­reségének 70 százalékát a bogyós gyümölcsök ad­ják. Sikeres félév Lakások, óvoda, áruház Tanműhelyt létesítenek Az Építő Kisipari Szövetke­zei elnökétől, Horváth Jó­zseftől arról érdeklődtünk, hogy milyen munkát végez­tem az eimúlt fél esztendő­ben? — Eredményes volt az utób­bi hat hónap — mondotta. Folytattuk a tormási KISZ- ház építését, melyet ebben a negyedévben adtunk át. Elké­szülünk a tormási óvodával is, ott csupán a fűtőkazán beszerzése és beállítása van hátra. — Tavasszal újítottunk fel a MÁV-nak a vasútállomásnál négy liakást. A nyársapáti va­sútállomásnál szintén négy lakás tetőzetét cseréltük újra. Festőit és javítást végeztünk a tanácsházánál, földszinti fo­lyosóinak oldalfalait faburko­lattal láttuk el. A Ceglédi úton a kocséri Üj Élet Tsz építő brigádjával közösen épít­jük az ÁFÉSZ ABC-áruházát, szakipari munkákat végzünk a NEFAG-nál.- — Melyek a legközelebbi tévéik? — A Tormásban újabb 18 lakásos 4 szintes ifjúsági ház építését vállaljuk, a kocséri Üj Élet Tsz brigádjával közö­sen. A szakmunkás-utánpót­lás biztosítása érdekében fel­vettünk tíz kőművestanulót, akiknek tanműhelyt létesítet­tünk az Örkényi úti tele­pünkön. X Elmondotta még Horváth József elnök, hogy 14 millió forintos éves tervükből, az el­ső félévben 7 millió 100 ezer forintot teljesítettek. Dolgo­zóik a szövetkezet cserkesző- lői nyaralójában üdülhetnek, s most kétnapos Pécs környé­ki kirándulásra is készülnek. K. L. Hazánkban mintegy 2 ezer 500 hektár bogyós gyümölcs­terület van, mely az összes gyümölcstermő-terület 2,2 szá­zaléka. A vendéglátó termelő- szövetkezetben van az ország bogyósgyümölcs-területének 12 százaléka. Málnát jelenleg még nem nagyüzemi módon termesztenek, hanem családi művelésben. A gazdaságban égy angol Pattenden típusú ribizke betakarítógép dolgo­zik, mely kisebb módosítással alkalmas málna és köszméte betakarítására is. A gép naponta 2 hektá­ron haladhat végig, s óránként 1 tonna ribiz- lit gyűjthet be. A gépi betakarításhoz a ha­gyományosnál sűrűbben lehet ültetni a bokrokat, így jobb a gép teljesítménye: egy sze­zonban 40 hektár, azaz mint­egy 200 tonna ribizli. Gépi betakarításra legalkal­masabb a Rondon piros ri­bizke. A begyűjtésnél a ri­bizke szemvesztesége 10—12 százalék. Bemutatták a szakemberek­nek a Mezőgép Fejlesztő In­tézete által kialakított BGB típusú bogyós gyümölcs be­takarítógépet is, amely málna, ribizke és köszméte szüretelé­sére alkalmas. A továbbiakban Csukás La­jos, a Mezőgép Fejlesztő In­tézetének tudományos fő­munkatársa elmondta, hogy a gép ára várhatóan 1,5 millió forint lesz, míg az angol gép 2,5 millió forintba kerül. A KGST-n belül Magyaror­szágot bízták meg a bogyós gyümölcsök gépi betakarítá­sának kidolgozásával, s a je­lenlegi évtized végéig Ma­gyarországon 80, az NDK-ban 80 és Szovjetunióban 1000— 1500 ilyen gépet igényelnek. A lepotyogott szemek feldolgozására fóliát fek­tetnek a bokrok alá, így a betakarítási veszteség fe­lére csökkenthető. A bemutatott betakarító­gépek megnyerték a tapaszta­latcserén részt vevők tetszé­sét, elterjedésük és alkalma­zásuk lehetővé teszi a mál­na-, a ribizke- és köszméte- termesztés növelését. Dr. Konrád Zoltán SPORT Megyei serdülő kézilabda-játékosok edzőtábora Egy vendéglői garázdaság tanulságai A napokban adtunk hírt ar­ról, hogy az Aranykalász étte­rem söniésének verekedős ked­vű vendégét példás büntetés­sel sújtotta, a városi bíróság. Am a tízhónapos börtönbünte­tésen kívül — amellyel a fel­szolgálót elnáspángoló ittas embert sújtották —, ^az ügy további gondolkodásra késztet. Nem a bíróság hagyott nyitva kérdéseket. A tényállás jelde­rítése, a tárgyalás és az ítélet egyaránt törvényes volt. Ám kérdés, hogy vajon a több de­ci rumot felszolgáló pincér nem hibás-e az ügyben? Tel­jesen vétlen-e, ha csak az utolsó pillanatban, a részeg ember fenyegető magatartása láttán tagadra meg az ittas vendég kiszolgálását? És ad­dig mit csinált? Segítette a vállalat éves tervének teljesí­tését? Ha netán erre nem is gon­dolt, minden bizonnyal elége­dett volt a forgalommal. Saját anyagi érdeke nem követelhet­te meg, hogy elmenjen a leg­végső határig, hogy addig hordja udvarias mosollyal a féldeciket, amíg az üzletmenet normális fenntartása megen­gedte. Miért csupán akkor ma- kacsolta meg magát, amikor félő volt, hogy egy, már inni is alig tudó vendége miatt el­veszti a többit. Ezt meg kellett akadályozni. Élete kockáztatá­sával is... A sértett felszolgálót törvé­nyeink szerint nem lehetett felelősségre vonni. Egy ven­dég ittasságának foka ugyanis aligha mérhető, s cselekedetei sem számíthatók ki előre. S azt is lehetetlen eldönteni, hogy mikor hibázik a felszol­gáló, ha italt ad a vendégnek. Azt viszont joggal megkér­dezhetjük, miért hagyja a pin­cér, hogy vendégei a sárga földig leigyák magukat, és miért érdeke egy vendéglátó­ipari vállalatnak (s nemcsak az Aranykalászról van szó), hogy mértéktelenül szeszes­italt áruljon. Az esetleges magyarázatból alighanem sokat tanulnánk. Farkas Az idén Nagykőrösön szer­vezték meg a Pest megyei ser­dülő kézilabdások egyhetes edzőtáborozását. A fiatalok a !jól előkészített két Toldi-pá- lyán, valamint a Kinizsi-sport­telepen gyakorolták a sportág technikai és taktikai elemeit. A táborvezető Sulyánszky De­zső városunk sportberkeiben is ismert, mert a Váci Forte edzőjeként és a korábbi edző­táborok vezetőjeként többször járt már nálunk. Vele beszél­gettünk az egyik edzés után. — Most harmadszor került Nagykőrösre megyei utánpót­lás kézilabda-edzőtábor — mondotta. — A serdülőkorú fiúkkal és lányokkal együtt a Pest megyei női ifjúsági válo­gatott is itt tartózkodik, s a Vácott megrendezésre kerülő nemzetközi Dunakanyar Ku­pa-viadalra készülnek, össze­sen 25 fiú és 28 lány gyakorol itt, öt edző vezetésével. Reg­gel negyed hétkor van ébresz­tő, utána atlétikai edzést tar­tunk, tesztekkel kombinálva, például 12 perc alatt hány mé­tert tudnak futni a fiatalok? Az eredmények elég jók, a leg­gyorsabbak 2 ezer 600—2 ezer 800, a gyengébbek 2 ezer 300 métert tesznek meg ez idő A városi tanács megrendelésére alatt. Délelőtt és délután 2—2 órai edzést tartunk, közben kötelező félórát úszni, s az ebéd utáni csendes pihenőt ki­használni. Nagykőrösről a Ki­nizsi négy fiatalja jött el kö­zénk, szorgalmas, ügyes gye­rekek. Javaslom meghonosítás­ra a városban is, amit mi Vá­cott elkezdtünk a kislányok­kal: ötödik osztályban vezes­sék be a kézilabdázás oktatá­sát, így folyamatosan biztosí­tott az utánpótlás. Nem mind­annyian lesznek kézilabdások, de többségük végleg kiköt va­lamelyik sportág mellett Jól sikerült megyénk kézi­labda-utánpótlásának ez évi nagykőrösi edzőtáborozása. Kár, hogy több helybeli fiatal, főleg lány, nem használta ki ezt a lehetőséget önmaga to­vábbképzésére. AZ ÁFÉSZ ATLÉTANÖI Békéscsabán rendezték meg a SZÖVOSZ Kupa országos at­létikai döntőjét, amelyen a Nagykőrösi ÁFÉSZ nőverseny­zői is indulhattak. A rendezés, sajnos, gyengén sikerült, az időeredményeket például be sem mondták. 100 méteres síkfutásban:... 3. Horváth Ilona. Svédváltóban (100 + 200 + 300 + 400 m):... 3. Nagykőrösi ÁFÉSZ (Horváth Ilona, Bakos Éva, Gál Mária, Verbó Anikó). A 200 méteres síkfutás egyik időfutamát Ver- bó Anikó nyerte, 400-on is idő- futamgyőztes volt, de végül mégsem lett dobogós. Pest megye összesen 4 bronz­érmet szerzett, amelyből ket­tő a körösi nők érdeme. CSÜTÖRTÖKI SPORTMŰSOR Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 17 óra: Nagykőrösi Konzervgyár—Cse­pel Sportiskola ifi, barátságos férfimérkőzés. S. Z. A Mészáros János Tsz nyomdaüzemében több mint 200 ezer nyomtatványt készítenek és sorszámoznak a városi ta­nács megrendelésére. Balog Jőzsefné és Hupka Dénesné munkája nagy figyelmet igényel. Várkonyi Pál felvétele. it létünk ma a moziban? Bizalmi állásban. Színes amerikai bűnügyi film. Kísé­rőműsor: Nyár. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKOLÁBAN Az Ezüst-tó kincse. NSZK- film. Előadás kezdete: 7 óra. í k r

Next

/
Oldalképek
Tartalom