Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-14 / 165. szám

1976. JÚLIUS 14., SZERDA %/fMav Heti jogi tanácsok Vércsaporfíól az üzleti könyvig A szakértő: a bíró plhkeze A munkáltató kötelessége a gyermektartásdij levonásával kapcsolatban. A gyermektartásdíj kérdé­seivel kapcsolatban fordultak hozzánk olvasóink. Korábban már említést tettünk, hogy a tartásdíjnak az állam általi ideiglenes folyósítására az egyéb feltételek fennállása esetében is csak akkor kerül­het sor, ha a gyermeket gon­dozó szülő a saját jövedelmé­ből nem képes a gyermek tel­jes és megfelelő tartását biz­tosítani. Ezt a feltételt alapo­san meg kell vizsgálni. Néha azonban az ilyen vizs­gálatok azt is kiderítették, hogy nemcsak a gyermeket gondozó szülő képes a gyer­mek eltartására, hanem a má­sik szülő, rendszerint az apa is dolgozik, van állandó mun­kahelye, csak a munkáltató késlekedik a levonással, át­utalással vagy nem a jogsza­bály szerint járó összeget fo­lyósítja. Emiatt azután viták vannak, a vállalat nem enged betekintésit a nála dolgozó szülő kereseti kimutatásába, a másik szülő emiatt kénytelen bírósághoz fordulni és feles­leges perek kezdődnek. Mivel több olyan tapasztalatunk van, hogy a munkáltatókat is terheli a tartásdíj levonása és átutalása körül bizonyos gon­datlanság, kérték olvasóink, hogy ezzel a témakörrel is foglalkozzunk. Ennek a kérés­nek most teszünk eleget. A munkáltató, a szövetke­zet, illetőleg a járandóságot folyósító más szerv (a továb­biakban a munkáltató) a le­tiltásra vonatkozó határozat kézhezvételétől kezdődően a jogosult részére rendszeresen kötefes folyósítani a megítélt tartásdíjat. Ha a tartásdíjat a bíróság százalékosan állapítot­ta meg, a munkáltató a kiuta­lásra' kerülő összeget eseten­ként e százalék alapján szá­mítja ki, amennyiben a mun­kabér, illetőleg a juttatás összege emelkedik. A munka­bér csökkenése esetében sem lehet azonban újabb bírósági határozat nélkül kevesebb tartásdíját folyósítani, mint amennyit a bíróság a száza­lékos megállapítás mellett alapösszegként megállapított. ; Milyen legyen a Korszerű nyaraló? A városiasodás nem csupán előnyökkel jár, a zaj, a füst elől sokan menekülnek a ter­mészethez. A szabad idő meg­hosszabbodásával természetes tehát, ha a nyaraló'válik má­sodik otthonunkká. Megyénkben a Duna menti területek, s a hegyvidékek legalkalmasabbak a hétvégi ház építésére. A parcellázható terület azonban korlátozott: a telkek mérete egyre csökken. Semmiképp sem nevezhető ez az állapot előnyösnek, hiszen a sűrűn egymás mellé épített nyaralók éppen a nyugodt pi­henést nem biztosítják. A hétvégi ház építése jelen­tős anyagi erőfeszítést igényel, s az eredménynek a befekte­tett munkával arányosnak kell lennie. Szemügyre véve üdü­lőtelepeinket, mindannyian láthatjuk, hogy elég sok a gyenge tervezésű, rossz kivi­telezésű épület. Mit tegyünk hát, hogy1 a mi nyaralónk ne váljon ilyenné? Első feladatunk a megfelelő nyaralótelek kiválasztása. Nem árt, ha ehhez szakember segítségét is igénybe vesszük. A telekkel szembeni legfonto­sabb követelmények a követ­kezők : legyen szép fekvésű, optimális méretű, könnyen megközelíthető, közművesített s mentes minden zajártalom­tól. Hogyan helyezzük el a tel­ken a nyaralót? Azt, hogy az épület a telek mely részén álljon — ha rész­letes rendezési terv készül — az építési hatóság előírhatja. Ilyenkor többnyire környezet­és kilátásvédelmi szempontok szerint döntenek. A nyaralót úgy kell elhelyezni, hogy jó tájolású legyen, kapjon ele­gendő napfényt, az utcától és a szomszédos épületektől pe­dig álljon kellő távolságra. A munkáltató a jogosultat — kérelmére — tájékoztatja a kötelezett munkabérének, va­lamint olyan juttatásának az összegéről, amelynek alapján a tartásdíjat ki kell számítani. A bíróság a jogosult kérel­mére, illetőleg szükség eseté­ben hivatalból is ellenőrzi, hogy a munkáltató a tartás­díj kiszámításával, levonásá­val és kifizetésével kapcsola­tos kötelezettségeinek eleget tesz-e. A bíróság indokolt esetben megteszi a szükséges intézkedéseket a munkáltató, illetőleg az intézkedésre jogo­sult dolgozó felelősségének megállapítására. Hogyan kell kiszámítani a tartásdíjat? Ha a tartásdíjat százalékos mértékben állapította meg a bíróság, akkor a munkáltató a bérköltség terhére kifizetett valamennyi rendszeres díja­zásból levonja az alapösszeget és ezt köteles kiutalni. A le­vonás alapja a munkabért terhelő adó és a nyugdíjjáru­lék levonása után fennmara­dó összeg. Ha az így kiszámított szá­zalékos tartásdíj összege az alapösszegnél magasabb, a munkáltató a többletet is ki­utalja a jogosultnak, ha vi­szont alacsonyabb, az alap­összeget utalja ki. A tartás- díj alapösszege a bérköltség terhére kifizetett minden rendszeres díjazásnak a bíró­ság által meghatározott szá­zaléka, amelyet a bíróság fo­rintösszegben és százalékban egyaránt megjelölt. Ha a kifizetett díjazás olyan összegű, hogy — a tartásdíj levonására vonatkozó szabá­lyok alapján — még az alap­összeg levonása sem lehetsé­ges, azt, illetőleg annak le nem vont részét hátralékként nyilvántartja, és — amint erre lehetőség nyílik — azt köteles folyamatosan levonni. Kérdezték többen, hogy mi a helyzet a jutalmakkal és a részesedéssel kapcsolatban. Erre vonatkozóan azt mondja a jogszabály, hogy a részese­dési alap terhére kifizetett pénzbeli részesedés, hűségju­talom, céljutalom és más ha­sonló juttatás terhére megái ­Hagyjunk ugyanakkor össze­függő kertterületet is! Jogos kívánalom a nyaralóval szem­ben, hogy harmonikusan il­leszkedjen környezetébe. A nyaraló tájolásánál nem dön­tő szempont, hogy a lakásba minél huzamosabb ideig süs­sön be a nap, mert szabad időnk jó részét úgyis a sza­badban töltjük. Ezért nem hi­ba, ha a terasz, a loggia észa­ki tájolású. A déli oldalon cél­szerű előtetővel, széles pár­kánnyal védeni a szobákat a napsütés ellen. Milyen legyen a belsS elren­dezés? A nyaraló funkciója más, mint a családi házé. Nem szükséges előteret, előszobát építeni; elfogadott, s jó meg­oldás, ha a nappali ajtaja a szabadba nyílik. Ha a terasz az utca felé néz, a jobb elkü­lönülés végett lényeges, hogy széles előkertet hagyjunk. A főző- és fürdőhelyiségek a nyaralóban kisebbek lehetnek. Ugyancsak a helymegtakarí­tást szolgálja, ha emeletes ágyon alszunk. Tartózkodjunk a felesleges közlekedők és a sok ajtó beépítésétől. A nya­raló belsőépítészeti megoldása legyen eltérő a lakásétól — a változatosság is pihentet. Az épület külseje legyen korszerű és ízléses. A hétvégi ház ne harsogó színeivel, ha­nem kellemes, környezetbe il­leszkedő megjelenésével vonja magára a figyelmet. Felhasz­nálhatunk sok helyi anyagot. Nádtetőt, — ami a vízpar­ton kellemes látvány — ne építsünk a hegyvidéken, mert ott mesterkéltnek hat. Ne építsünk nagyméretű, idornta- lan kerítést sem, ne akarjuk „felszabdalni” azt a környeze­tet, ahová pihenni megyünk. Csíki Róbert építészmérnök, a Pest megyei Tanács építési-, közlekedési-, és vízügyi osztályá­nak dolgozója. lapított százalékot a munkál­tató azok kifizetésekor köteles levonni és a jogosultnak ki­utalni. A munkáltató polgári Jogi, munkajogi és büntetőjogi sza­bályok szerint felel a kiutalás elmaradásáért. A munkáltató, valamint al­kalmazottja a polgári jogi, il­letőleg a munkajogi és a bün­tetőjogi szabályok szerint fe­lel azért, hogy a bíróság hatá­rozatának megfelelő tartásdí­jat levonja és a jogosult ré­szére a megjelölt határidőig kifizesse. A jogszabály azt is kimondja, hogy a munkáltató a társadalmi szervezetek köz­reműködésével mozdítja elő olyan munkahelyi légkör ki­alakulását, amely a tartásdíj­fizetési kötelességét nem tel­jesítő, ez alól menekülni kí­vánó dolgozó magatartását el­ítéli és a dolgozót helyes irá­nyú társadalmi ráhatással ar­ra ösztönzi, hogy eleget te­gyen kötelezettségének. Egy vállalati kirendeltségen másfél éve dolgozó asszony­ban munkhelyével, de különö­sen csoportvezetőjével szem­ben olyan nagyfokú ellenér­zés alakult ki, hogy két hóna­pig „kimerültség” címén táp­pénzes állományba helyezték. Ezalatt sikerült neki más ál­lást szereznie, és a munkavi­szonyt — még a táppénzállo­mány letelte előtt — írásban felmondta. A kirendeltség ve­zetője a felmondást tudomá­sul vette, de kijelentette: a háromhónapos felmondási időt le kell töltenie. Az asszony ezt az igazgatóval meg akarta be­szélni, és a központba utazott. Útközben azonban — az eset­leges vitától félve — a vona­ton rosszul lett, úgy, hogy or­vosi elsősegélyben kellett ré­szesíteni, Majd kivizsgálásra kórházi neuro-pszichiátriai osz­tályra szállították. Ilyen előzmények után az asszony — eredeti elhatározá­sának megfelelően — munka- viszonyát azonnali hatállyal megszüntette, mert úgy érez­te, ha korábbi munkahelyére vissza kellene térnie, azt egész­ségileg nem tudná elviselni. Azóta új állásában egészségi állapotára semmiféle panasza nincs. Ezek után a volt mun­kaadójánál működő döntőbi­zottsághoz fordult, és kérte: kötelezzék a vállalatot a mun­kakönyvébe bejegyzett „kilé­pett” megjelölésnek „a mun­kaviszony megszűnt”-re törté­nő kijavítására. Kérelmét az­zal indokolta, hogy betegsége összefügg a üolt munkahelyén kialakult légkörrel és munka- viszonyát — orvosi tanácsra — egészségi állapotának hely­reállítása érdekében szüntette meg. Kérelmét elutasították, ezért a munkaügyi bíróságon pert indított, de keresetének nem adtak helyet. A jogerős ítélet ellen emelt törvényes­ségi óvásra az ügy a Legfel­sőbb Bíróság elé került, amely a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a bíróságot új eljárásra, vala­mint új határozat hozatalára kötelezte. A dolgozó a munkaviszonyt azonnali hatállyal megszüntet­A költségvetési szervezetek­nél és egyes más intézmények­nél folyó étkeztetés és az ét­keztetésért fizetendő térítési díjakról a pénzügyminiszter 18/1976 (VII. 4.) PM—MüM, rendeletét a Pénzügyi Közlöny július 5-i számából ismerhetik meg az érdekelt felek. A hús fogyasztói árának fel­emelésével kapcsolatos egyes, a vállalati jóléti ellátást érintő feladatokról ugyancsak a Pénzügyi Közlöny 16. számá­ban közli a hivatalos lap a Pénzügyminisztérium 315/1976. PM—MüM—SZOT közlemé­nyét. Az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szo­A vádlott elmeállapotát meg­vizsgálják; vajon, az ember­ölés elkövetésekor, vagy je­lenleg nem szenved-e elmebe­tegségben vagy gyengeelméjű­ségben. Amennyiben a szak­értő igennel válaszol, ezek a körülmények büntethetőségei kizáró okok, feltéve ha az il­letőt betegsége teljes egészé­ben kizárta, hogy felmérje bűncselekményének súlyát. Állandó, kijelölt, eseti Ez a néhány sor hűen fejezi ki a szakértői közreműködés mérhetetlen felelősségét. A közelmúltban minisztertanácsi rendelet jelent meg az igaz­ságügyi szakértőkről. Eszerint háromféle formában tevékeny­kedhet a specialista. Állandó szakértő, ki az erre alapított intézetben főállásban műkö­dik. Az úgynevezett kijelölt heti, ha annak fenntartása éle­tét, egészségét vagy testi ép­ségét súlyosan és közvetlenül veszélyezteti — hangzik a ha­tározat A két tényezőnek: a súlyos és közvetlen veszélyez­tetésnek együttesen meg kell lennie. Ebben az esetben a súlyos veszélyeztetés ténye fennállott, márpedig a dolgo­zót a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésére nem­csak az életének, hanem az egészségének közvetlen veszé­lyeztetése is feljogosítja. Eb­ből következően a munkaügyi bíróságnak a jogvita érdemé­nek elbírálásánál állást kel­lett volna foglalnia abban a kérdésben, hogy az asszony egészségének megállapított sú­lyos veszélyeztetése egyúttal közvetlennek is minősült-e. Ennek bizonyítása a dolgozót terheli. A munkaügyi bíróság azon­ban nem tett maradéktalanul eleget ennek a kötelezettségé­nek, és a keresetet anélkül uta­sította el, hogy az ügy elbírá­lásához szükséges valamennyi tényezőt részleteiben vizsgálta volna meg. Az asszony egész­ségének közvetlen veszélyez­tetése ugyanis nem tekinthető merő feltételezésnek, mert út­közben akkor lett rosszul, ami­kor ügye intézése érdekében a vállalat vezetőjéhez utazott. Rosszullétét a munkahelyével összefüggő tárgyalásokat meg­előző izgalom — neurózisos ál­lapot — idézte elő. Mindezek egészségének a munkaviszony fenntartásával összefüggő köz­vetlen veszélyeztetésére is utalnak. A munkaügyi bíróság­nak az orvosszakértőt egyér­telmű szakvélemény adására kellett volna felhívnia, eset­leg a véleményt az Egészség- ügyi Tudományos Tanácshoz felterjeszteni. Az új eljárás ke­retében a munkaügyi bíróság­nak mulasztását pótolnia kell, különös figyelemmel arra, hogy a nehezen kimutatható veszélyhelyzet ideiglenes ká­rosító hatásának vizsgálatánál o közvetett bizonyítékoknak nagyobb jelentőséget kell tu­lajdonítani. H. E. | ciálpolitikai kedvezményekről I szóló 7/1971. (II. 8.) Korm. szá­mú rendelet és a végrehajtásá­ról intézkedő 4/1971. (II. 8) PM —ÉVM számú együttes rende­letet a Pénzügyi Közlöny jú­lius 8-án megjelent 17. száma tartalmazza. A vendéglátóipari árak sza­bályozásáról kiadott belkeres­kedelmi miniszteri rendeletet — 11/1976. (VII. 4.) BkM—ÁH sz. r. — a Tanácsok Közlönye 30. száma is tartalmazza. Felhívást közöl a Munkaügyi Közlöny július 9-én megjelent száma a szakmunkás- tanulók részére országos szintű szakmai tantárgyi, tanulmányi versenyekben való részvételre. szakértők másodállásban áll­nak a bíróság rendelkezésére. Végül ha sem az intézetben, sem a kijelölt szakértők között nincs gazdája az ügy feltette fogaskérdésnek, akkor az igaz­ságszolgáltatás eseti szakértőt hív segítségül. A Pest megyei bíróság 300 szakértőt tart nyilván, össze­sen 80 szakágazatban képes e népes tábor szakvéleményt ad­ni. Több helyen szakértői iro­dákban dolgozó specialistákat foglalkoztatnak a megyei bíró­ságok. Pest megye igazságszol­gáltatási fórumai szorultabb helyzetben vannak, önálló in­tézet nem létesült számukra. Megyénkben nemrég foglal­koztak a szakértői helyzettel. Kiderült, néhányan pusztán rangnak használják az igaz­ságügyi szakértő címet, sem­mint részt vennének a bírósági munkában. Való igaz: szépen hangzik névjegykártyán, ka- putáiblán e cím. Szakértőből sohasem elég A polgári ügyfajták renge­teg és sokféle szakértői véle­ményt kívánnak meg. A kisa­játítási és tulajdonjogi perek az élre rukkoltak mostanában. Viszont ingatlanforgalmi szak­értőből mindössze hármat je­gyeznek. Pest megyében. Aki­nek testhezálló lenne ez a megbízatás — elsősorban épí­tészmérnökökről , van szó — azok a temérdek adminisztrá­ciós utánjárás miatt húzódoz­nak tőle. A vércsoport, vérsavó és antropológiai vizsgálatok gaz­dái a Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem orvostani inté zetének szakértői. Ök sem csekély számú perrel vannak megterhelve. Ezért fordulhat elő, hogy az apasági perek gyakran rétestészta módjára elhúzódnak. Büntető ügyben ár-, könyv- és orvosszakértők­nek adnak megbízatást. Itt Damoklész kardja lóg a bíró­ság feje fölött, mert a büntető perrendtartás előírása szerint háromhónapi szünet után élő­ről kell kezdeni a tárgyalást. Házassági vagyonjogi perek­ben nemegyszer nélkülözhe­tetlen o tárgyszakértő részvé­tele. Vagyonmegosztáskor kulcsfontosságú szerep jut a becsüsnek. De pillanatnyilag nincs tárgyszakértője a Pest megyei bíróságnak. Általános tapasztalat, hogy olyan ágazatokban — harminc könyvszakértő van —, ahol | elegendőnek mondható a szak- ! értői állomány, a bírák egy­két bevált specialistát bíznak meg rendszeresen vélemény­adással. Néhány szakértőnél felhalmozódik a megválaszo­lásra váró kérdések száma. Ezért csak késedelmesen tud­ják teljesíteni a bírósági ké­rését. Egy kevés jogi ismeret Milyen a jó szakértő? A specialista nemcsak ' szakterü­letének tudora, hanem jártas a jog alapvető világában. Enineit érdekében a Pest megyei bí­róság évenként előadásokat tart, hogy a szakértők lépést tartsanak a jogalkotás reform­jával. Ezen felül a jogi to­vábbképző központ szintén részt vállal magának a szak­értői képzésben. S a „diákok” lelkesen tanulnak tovább. Hi­szen ők is tudják, hogy az igazságügyi szakértő a bíró jobbkeze. Kamarás Péter JÜLIUS 15-TOL CEGLÉD, Szabadság 15—16: Fekete város I—n. 17—18: Boszorkány mester 19—31, délutáni előadáson: Csempészek nyomában 19—31, esti előadáson: Válás előtt CEGLÉD, Kamara 15—18: Szerelmi bűntény 19— 31: A kashimai paradicsom SZENTENDRE, Terem 15—18: Fehér farkasok 19: Megátkozott tenger 30—21: A tudós magánélete SZENTENDRE, Kert 15—19: Vidám gazfickók 20— 21: La Mancha lovagja GÖDÖLLŐ 15— 18: Legendák lovagja 19—20: Gerolstein! kaland 21: A társaság tisztelt tagjai VÁC, Madách Imre 16— 18: Kölyök + Semmittevők 19—21: Minden bizonyíték elle­ne szól ABONY 15: A kashimai paradicsom 16—18: Válás előtt 19—21: A bűvös kő és a csoda­kút BUDAÖRS 15— 18: A stadion őrültjei 19—21: Érett szőlőfürtök DABAS 16— 18: Babaház 19—21: Váltságdíj* DUNAHARASZTi 15—16: Érett szőlőfürtök 17— 18: Az 5. hatalom 19—20: Amerikai éjszaka DUNAKESZI, Vörös Csillag 15—20: Vigyázat, vadnyugat! 21: Bronzkarkötő • Csak 16 éven felülieknek! JÜLIUS 21-IG DUNAKESZI, Rákóczi 14— 15: Árvácska 17— 18; Lopakodó Hold 19: Vigyázat, vadnyugat! 21—22: Nyestfiak ÉRD 13— 15: Volt egyszer egy vad­nyugat I—II. 18— 19: Asszony és az elítélt 20— 21: Elszakadás* FÓT 15: Ralu hercegnő hozomá­nya 16— 18: Holtbiztos tipp 19— 20: Kölyök + Semmittevők GYAL 15— 17: Folytassa, cowboy! 18— 19: Blokád I—IL KISTARCSA 15—16: Gerolstein! kaland 17— 18: Azonosítás 19— 20: A Tenkes kapitánya I—II. NAGYKATA 15— 18: Holtbiztos tipp 19—21: Szerelmes Blume LEÁNYFALU, Kert 14— 15: Holtbiztos tipp 17—18: A sakál napja 19—20: Azonosítás 21— 22: Lopakodó Hold PILISVOROSVAR 16— 18: Labirintus 19—21: A felső tízezer* POMAZ 15— 16: Minden bizonyíték elle­ne szól 17— 18: Gerolstein! kaland 19—20: Az ördög és a bábjáté­kos RÁCKEVE 15—16: A sakál 17—18: Amerikai éjszaka 19—20: Gawein és a zöld lovag SZIGETSZENTMIKLÓS 15—16: Amerikai éjszaka 17—18: Csempészek nyomában 19—20: Szüzek elrablása VÁLASZOL AZ ILLETÉKES ét Építési tanácsadó Dr. M. J. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG DÖNTÉSE A munkaviszony megszüntetéséről Tíz nap rendeletéiből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom