Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-13 / 164. szám
f Csatornaépítők A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozói csatornát fektetnek a város határában. Mátyás László egy kotrógéppel a csatorna nyomvonalát ássa, Bató András és Brekk Pál pedig a lefektetett csöveket szerelik. Varga Irén felvétele. Anyakönyvi hírek Született: Dr. Opakov Naj- man és Achmerova Vaszalia. Talgat, Rafael László és Raffael Ilona: Ildikó, Csontos I-ászló és Bagi Erzsébet: Csilla. Radványi Antal és Szeibert Lívia: Antal, Maróti Imre és Laczkó Mária: Imre, JózsaDénes és Valkai Ilona: Anita, Végh Ferenc és Kovács Julianna: Ferenc, Pintér István és Kiss Edit: Anita, Barna Attila és Kosik Mária: Norbert, Dudás Sándor és Karcsú Erzsébet: Ildikó, Németh György és Nagy Mária: Ildikó, Bagi István és Tivadar Terézia: Szilvia, Káposztás László es Lukács Ibolya: Rozália, Jó- nán Péter és Kolompár Erzsébet. Zoltán, Lábát Ferenc és Godó Ilona: Helga nevű gyermeke. Névadót tartott: Bakos Ambrus és Kovács Katalin: Róbert, Molnár László és Szek- fú Erzsébet: László nevű gyermekének. Házasságot kötött: Dudás Gáspár és Bartucz Ágnes, Sal- lai András és Kovács Mária, Virág István és Szarvas Éva, Kovács András és Szűcs Irma. Meghalt: Bujtár István 66 éves (Hargita u. 16.), Párizs Sándor 78 éves (Rákóczi u. 14), Kis Balázs 68 éves (Damjanich u. 5.), Murányi József né Kormos Mária 82 éves (Budapest, Nagy S. u. 60.), Kalmár József né Dobóczki Ilona 81 éves (Pálfái-Bánom dűlő 6.). XX. ÉVFOLYAM, 164. SZÄM 1976. JÜLIUS 13., KEDD Egy község öt éve Villanyt kapnak az új utcák Még az idén autóbuszforduló, sportpálya Nyársapát központjában áll a művelődési otthon, immár friss ácsolatú kerítéssel övezve. A befejezettség és a gon- dozottság látszatát kelti a körülszegett porta. Ezzel ért véget az előző évben kezdett felújítás, csinosítás. Azt mondják, amikor az építőik elvonultak, a helybeli Haladás Termelőszövetkezet szocialista brigádjainak tagjai vállalták a nagytakarítást, a rendcsinálást, a berendezést és az utólagos . kisebb igazításokat Nyársapáton is fellendülőben a társadalmi munka. Szükség is van rá, hiszen a tanács pénze véges, csak a lakosság és a termelőszövetkezet önkéntes áldozatvállalásával oldható meg, hogy jusson a legfontosabbakra. Szükség lesz a dolgos kezekre és a felajánlott forintokra a jövőben is. Az ötödik ötéves terv éveiben a felújítási összegből rendbehozzák egy pedagógus lakását, az állatorvos és a házi betegápolónő szolgálati otthonát. A lakosság már nagyon várja az autóbuszforduló kiépítését, amely a József Attila út végén lesz, ahol- befejeződik a kövesút. Szép várót emelnek ott, a községben már elkészült kettőhöz hasonlót. A Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalattal kötött szerződés szerint még az idén elkészül. Gondolni kell a község tisztaságára is. Egyelőre két utcai szeméttárolót létesítenek, az egyiket az egészságház, a másikat az orvosi rendelő közelében. A fejlesztési program az idei évre a villanyhálózat bővítését is előírja. A DÉMÁSZ már készíti az új transzformátorállomást. A Posta utcában az elmúlt években parcellázott házhelyeket a tanács, a szomszédos Petőfi utcában ugyancsak. Az épületek egy része már elkészült, a többi lassan válik be- költozhetővé, s néhány család már egy ideje várja a villanyt. Rövidesen teljesül a vágyuk. A József Attila utcában és a Sugár utcában járda épül. Az anyagot a tanács adja, az elkészítés a lakosságra vár. A tanács a jövő évben háromszázezer forinttal járul hozzá a Nagykőrös és Vidéke ÁFÉSZ melegkonyhás éttermének felépítéséhez. A községben még nincs szervezett közétkeztetés, ha csak nem tekintjük annak, hogy az utóbbi éveikben a Nagykőrösi Konzervgyár konyhájáról hordták a kosztot a napközis gyerekeknek, a tsz-ben, a pincészetben és a tanácsnál dolgozóknak. Egy ideje a konzervgyár szerepét a nagykőrösi ÁFÉSZ vette át az étkeztetésben, így hát közvetlen érdeke fűződik a nyársapáti fejlesztéshez. Az ügy fontosságára való tekintettel kétszázezer forint társadalmi munkát is felajánlottak ehhez a létesítményhez. 1978-ra szól az óvodabővítés terve. Ha az megvalósul, akkor a jelenlegi egy helyett két csoportban működtethetnek, és még több kismama állhat fogását akarták megszerezni, és a birtok egy részét a köznép maga akarta bérbe venni. Ez a tervük nem sikerült, mert a város tanácsa ellenállt. Az egyemeletes szép barokk kastély és a dombon álló. kőfallal körülvett kéttornyú neogót templom építési költségeiben őseink által fizetett földbér, majd a megváltakozás összegei is benne szerepelnek. Régi körösiek menedéke Pétervásáráról Sírokra haladva balkéz felől Bükkszékre vezet be fákkal szegélyezett út. Híres a gyógyfürdője. Itt van a Salvus víz forrása, mely a gyomorbántalmak gyóavszere. Sirokra érkezve balról a várhegy magasodik, tetején az 1300-as évek elején épült vár romjaival. Négy út találkozik itt: az Eger, Pétervására, Aba- sár és Recsk- felől jövő utak. A vár egykori jelentősége is ebben rejlett, mert a várból mind a négy út forgalma ellenőrizhető volt. Pétervására és Sirok között húzódó völgy a Mátra és a Bükk közötti határvonal. Erre folyik a Tárná. A Tarna-völgy őseink életében 1706-ban játszott szerepet, amikor Rabutin császári tábornok hadai elől ide kellett húzódniuk a kecskemétiekkel együtt. Sírokról az út Recsken át Párád felé kanyarodik. Párád gyógyüdülő, gyógyfürdő. Az üdülő előtti térségről gyönyörű kilátás tárul a Kékestetőre. Innen erdős környezetben felkanyarog az út a 700 méter magasan levő Mátraházára, majd leereszkedik Gyöngyösre. Az alkonyati fényben feltűnő soktornyú és sokszor leégett Gyöngyös már a 20 emeletes toronyházával a Mátra lábánál van. Ezután ismét az alföldi róna következik. Vámosgyörk, Jászárokszállás- sal a Jászság a Tápióság és a három város következik. Feltűnnek az ismert fények, s késő este Nagykőrösre érkezünk. Dr. Balanyi Béla munkába. A munka, valószínű, áthúzódik az 1979-es esztendőre, amikor folytatódik a villamosítás . és a járdaépítés. Ugyancsak a közműhálózat bővítése a cél a tervidőszak utolsó évében is. Terven kívül létesítenek most kézilabdapályát az iskola mellett, társadalmi munkában. A nyársapáti lövészklub sikeres szereplése arra buzdította a községbelieket, hogy az XJgyer szélén szabadtéri lö- teret építsenek. A földmunkák legnehezebb részét — hatalmas talajegyengető gépek segítségével — már el is végezték. Még az idén elkészül a fedett rész, valószínű, a kerítés is. A társadalmi munka várható értéke 1980-ig eléri az egymillió 125 ezer forintot. Jelentős hozzájárulás lesz ez a fejlesztési és a felújítási lehetőségekhez. A községbeliek szorgalma meggyorsíthatja lakóhelyük gyarapodását. T. T. Aratás, gabonatárolás mind a két termelőszövetkezetben E hónap első napjaiban a város mindkét termelőszövetkezetében, a Mészáros és az Arany János Tsz-ben a 2 ezer 400 hektárnyi búza-, rozs-j. árpa- és mustárvetés begyűjtéséhez korábban meglevő 14 kombájnt gondosan előkészítették, s hat újabbat is vásároltak. E nagy teljesítményű gépek egy része azonban jelenleg még a borsót aratja, s csak későn kerül valamennyi gabonaíöl- dekíe. Eddig csaknem 200 hektárról gyűjtötték be az árpát, a búza aratását csak néhány napja kezdték meg, minthogy a kenyérgabona csak akkor érik be teljesen. A gazdaság szakvezetői szerint a búzavetésben némely helyeken kárt okozott a jégverés, de a hiányt bőven pótolja a búzaseemek bő esőnek köszönhető súlygyarapodása. Az Arany János Termelő- szövetkezetben hét kombájnnal láttak hozzá 800 hektárnyi őszi vetés aratásához. E gazdaságban eddig 120 hektárról gyűjtötték be az árpát, a kombájnokat hamarosan itt is a búzaföldekre irányítják. A helyi állami gazdaságban összesen 850 hektár kenyérgabona, rozs, mustár és köménymag várja az aratókat. A gazdaságok összesen 450 vagon búza és 90 vagon rozs átadására kötöttek szerződést a Gabonafelvásárló- és Malomipari Vállalattal, melynek helyi telepe jól felkészült a termés átvételére. A Mészáros János Termelőszövetkezet is vállalta 130 vagon gabona tárolását. K. L. SPORT Elnökségi ülés a Kinizsiben A Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi Sportkörének vezetősége elnökségi ülést tartott, ame • lyen két sportág vezetőinek beszámolója hangzott el. Székelyhídi József a modellezők tevékenységéről szólt. A technikai felszereléseket, anyagokat, melyek sok pénzükbe kerülnének, a Magyar Honvédelmi Szövetségtől kapják, a versenyeket pedig a Magyar Testnevelési és Sportszövetség rendezi. A homoktenger közepén élő hajósok — a nagykőrösi modellezőket így nevezték országszerte társaik —, amikor még vegyszerrel jól ki tudták irtani hazai versenyeik színhelyén, a Csónakázó-tónál a hínárt, jobb eredményeket tudtak elérni. Többen veszítettek lelkesedésükből az ottani akadályok, az iszapos-hínáros tó miatt. Két éve úttörőkkel foglalkoznak, így az átmeneti hanyatlás után újabb utánpótlásra számíthatnak, örvendetes, hogy a közeljövőben, az MHSZ révén, az eddiginél nagyobb helyiséget kapnak a modellezők. Koroknai István a néhány éve alakított természetjáró szakosztályról beszélt. Százharmincegyen vannak, s bár ebből 51 konzervgyári dolgozó, a többiek más üzemekből valók, a 73 nő és az 58 férfi lelkesen tevékenykedik. Féléves túratervet kaptak, amely munkájuk alapja. A nagyerdei jubileumi természetbarát-találkozón több mint négyszázan véttek része a megyéből, március végén. Az idén Rákóczi és egyéb túrákra mennek. Tizennyolc gyalogos, 2—2 motoros és kerékpáros túrájuk 209 embert mozgósított. Tizenegy minősítési túrán, 12 érintési ponton voltak, s négy, igazolvánnyal rendelkező tagjuk is van. A Nagyerdőben — egyebek között — esővédő házat is építettek. Több minősített túrázójuk van. Varga András gazdasági elnökhelyettes az év első részének gazdasági eredményeit ismertette, majd az elnökségi tagok hozzászólásai következtek. Reszeli-Soós Ambrus a Cső- r.akázó-tónak és környékének mielőbbi rendbetételét, valamint a tervezett pálfájai erdei tornapálya létrehozását sürgette. Nyikos József elnök szerint, a vizispart és a téli korcsolyázás problémája is megoldódhatna a Csónakázó-tó rendbehozatalával. Végezetül sajnálattal említette meg, hogy a megyei TS az idén még nem adott — bár ígérte — a Kinizsinek anyagi támogatást, aminek a hiánya gondot okoz. A pipagyáriak is A városgazdálkodási vállalat pipagyári részlegének Dózsa György szocialista brigádja kispályás labdarúgó vetélkedőre hívta ki az üzemrészben dolgozó munkatársakat. Hétfőnként a Kinizsi-sporttelepen rúgják a labdát, körmérkőzéses rendszerben, sportszerű, baráti légkörben. KEDDI SPORTMŰSOR KÉZILABDA Kinizsi-sporttelep, 17 óra: Nagykőrösi Konzervgyár— Csepel Sportiskola ifi, barátságos férfi mérkőzés. S. Z. A magyar elektronikai ipar gyártotta azt a 7 féle eredményhirdető és időmérő berendezést, amelyet az ez év októberében Damaszkuszban megrendezésre kerülő arab nemzeti sportjátékokon használnak majd. A készülékek között sok műszaki érdekesség található. Legfontosabb közöttük az at-- létikai stadionban felállítandó, úgynevezett matrix-tábla, a VBKM terméke. Ez a rendszer nemcsak az eredmények és szövegek kiírására alkalmas, hanem képek, cselekmények megjelenítésére is. m látunk ma a moziban? Gerolsteinl kaland. Zenés magyar film. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI AZ ÁRBOZI ISKOLÁBAN Az Ezüst-tó kincse. NSZKfilm. Előadás kezdete: 7 órakor. / i követ és szállítják azt a cementgyárhoz. Bálkő lábánál áll a bélháromkúti templom. A maga nemében egyedüli alakú és tagolású Árpád-kori műemlék csaknem eredetiségében maradt ránk.' Grófi kastélyból üdülő Bélapátfalváról már Szilvásváradra érkezünk, a Bükk- hegység egyik legszebb helyére. A hegység nem vulkánikus eredetű mint a Börzsöny vagy a Mátra. Mészkő hegyei sza- kadékosak, s felületükre lomboserdők települtek. A Bükk hegyeiben sok a barlang. Az istállóskői és a Szeleta barlang már az ősembernek is szálláshelyet adott a jégkorszakban. Szilvásvárad a Szalajka- völggyel a látnivalónk úti célja. A földosztás előtt grófi birtok. Akkor a ritka szépségű helyet elzárták a látogatók elől. Ma a Bükk egyik leglátogatottabb helye. A grófi kastély bányászüdülő. Ebben a csodálatos völgyben tisztások, písztrángos tavak, csobogók, vízesések váltják egymást. Itt tenyésztik a gyors hegyi patakok halfajtájának, a pisztrángnak az ivadékait és innen viszik az ország különböző részeire. A völgyet a környező hegyek erdőkkel borított oldalai zárják le. Innen nem Özd felé megyünk, hanem Szarvaskő és Egercsehi. valamint Tar- naleleszen át Pétervásárral érkezünk csodálatos szépségű erdős hegyek között kanyargó úton. Pétervásárán egy kis időre érdemes szétnézni. Ide is nagyon sokat jártak elődeink. Főként a város vezetősége és a nép között kirobbant viszálykodások, az 1760-as években lezajlott Halápi-féle mozgalom idején. A földesúr pártdon, Füzeabonyon, Kerecsen- den áthaladva Eger tűnik fel a Bükk hegység lábánál. Elger ismert hely, már a végvári idők XVII. századi irataiból. Vára előbb magyar, majd 1596—1687-ig török kézen levő erősség volt. Nagykőrös fölött a budai pasa rendelkezett, de illő dolognak számított a szolnoki, a hatvani és az egri béggel is barátságban élni. A barátságot, az tette szükségessé, hogy Nagykőrösről gyakran kellett menni Fülekre, Nógrádra, Krasznahorkára és más helyekre, hol a vármegye urai vagy a város földesurai tartózkodtak vagy laktak. Még előfordult, hogy szekerekkel rendelték fel a körösieket a királyi Magyarország területére végvárak javítására. Menet is, jövet is találkoztak török őrjárattal, ilyenkor hasznát látták a valamelyik pasa által kiadott útlevélnek... Egerből az út már a Bükk- hegység völgyeiben kanyarog, s Felnémeten halad át először. Szemben az 509 méter magas Berva-bérc látszik, majd egy közeli völgykatlanban feltűnik a Szarvaskő nevű község. A teret a Keselyő-hegy és a Malom-hegy zárja el, s az Eger patak által vájt keskeny völgy fölé kihajló sziklán láthatók Szarvaskő várának maradványai. Erdős hegyek között vezet tovább az út. A Hárs-hegy , mellett is elhaladva, a Homon- na tisztásra érkezünk. Monos- bél, majd Bélapátfalva következik. A térség keleti oldalán sorba következnek a Bükk- hegység legmagasabb hegyei, majd a bélapátfalvi mészmű, mely a hazai cementsvártás egyik legjelentősebb üzeme. A Bélkő oldalán látható sebhely a mészkőbánya, ahonnét robbantással bányásszák a mészA múzeumbarátok körének soron következő autóbusz-kirándulása augusztus 1-én Szilvásváradra indul. Az útvonal: Nagykőrös, Tápiószele, Jászberény, Heves, Kerecsend, Eger, Szarvaskő, Bélapátfalva, Szilvásvárad, Egercsehi, Pétervására, Sirok, Recsk, Párád, Mátrafüred, Gyöngyös, Jász- órokszállás, Jászberény, Tápiószele, Nagykőrös. Nem érdektelen szólni arról, hogy a múltban milyen kapcsolatai voltak e településeknek Nagykőrössel. Hegyek közöli Cegléden áthaladva nemsokára elérjük a Tápió völgyét. Tápiószelét elhagyva balról Nagykáta az első jelentősebb település. A Tápió völgye a hadak útja volt. Ezen vonalon tört elő Szolnok és Tiszafüred irányából 1849 áprilisában a honvédsereg. A szovjet hadsereg 1944 novemberében ugyanitt szorította vissza Szolnok felől a Isaszeg irányába hátráló fasiszta erőket. A Jászságon áthaladva sorra következnek azok a jásztelepülések, melyek környékünkön elterülő kunpusztákat megváltották 1745-ben. Jászberény Törteit, Lajost, és Mi- zsét, Jászapáti Kocsért, Jász- fényszaru és Jászalsószent- györgy Kara pusztát szerezte meg, s később népével be is telepítette. Elődeink ennek nem örültek, mert jó szántóföldekről, legelőkről és kaszáló rétekről kellett lemondaniuk. Hogy jószágaiknak legelőt szerezhessenek távoli pusztákat kellett kibérelni, így a Kiskőrös és Izsák között elterülő Cengődöt, Tabdit és Kisbócsát. Heves megyében előbb Hevesen, majd Tenken, DonnánÚtikalauz Szilvásváradra Városunk történelmi kapcsolatai
