Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-02 / 155. szám

I 2 KJumm 1976. JÜLIUS 2., PENTEK A bonni kormány válasza a Szovjetunió május 22-inyilatkozatára Moszkvától New Yorkig A berlini értekezlet világ visszhangja Csütörtökön válaszolt a bon­ni kormány a Szovjetunió kor­mányának május 22-i nyilat­kozatára. A válasz a hivata­los közlönyben jelent meg, mi­után a szöveget a kormány gondosan egyeztette az NSZK szövetségeseivel a vezető tő­késországok Puerto Ricó-i ér­tekezletén. A kormánynyilatkozatban >,kiegyensúlyozottan” szerepel­nek pozitív és negatív elemek. Ennek következtében szociál­demokrata kötökben bírálták, jobboldali kereszténydemokra­ta körökben viszont üdvözöl­ték az állásfoglalást. A szövetségi kormány beve­zetőül rámutat arra, hogy a szovjet—nyugatnémet viszony javulása nélkül nem vált vol­na lehetővé Európában az eny­hülés. Az aláírt és hatályba lépett szerződések megszilár­dították a békét. Ez valameny- nyi résztvevő erőfeszítéseinek köszönhető — állapítja meg a kormánynyilatkozat. Most arra a kérdésre kell választ adni, miként lehet tar­tósítani a szovjet—nyugatné­met kapcsolatokban létrejött eredményeket — mutat rá a nyilatkozat, majd leszögezi: „A szövetségi kormány a Szov­jetunió kormányának 1976. május 22-én közzétett nyilat­kozatából azt a következtetést szűri le, hogy a Szovjetunió is fáradozni óhajt az együttmű­ködés további építésén és a vitás kérdések megoldásán.” Az NSZK kormánya nyilat­kozatában hitet tesz az eny­hülési politika folytatása mel­lett. A nyilatkozat megerősíti azt az elvet, hogy a biztonság po­litikai és katonai vonatkozá­sai kiegészítik egymást. Vé­delmébe veszi viszont a nem­zetközi enyhülés belső ellenfe­leit és nem ért egyet azzal, hogy a szovjet kormánynyi­latkozat különbséget tesz a „jószándékú és a rossz szán­dékú” erők között. A szövetségi kormány a to­vábbiakban maradéktalanul azonosítja magát az atlanti paktum politikájával és a NA- TO-t „az enyhülés biztosíté­kának” tünteti fel. Tagadja, hogy a NATO a békét veszé­lyeztető, agresszív célokat kö­vet .ugyanakkor „aggodalom­mal” szól a Varsói Szerződés tagországainak védelmi erőfe­szítéseiről. Hangsúlyozza, hogy a szövetségi kormánynak az európai egységre irányuló erő­feszítései nem állnak ellentét­ben keleti politikájával, ha­nem — sokkal inkább — a kettő kiegészíti egymást. Bonn — olvasható tovább a nyilatkozatban — üdvözli az EGK és a KGST között meg­kezdett párbeszédet. A szovjet—nyugatnémet kap­csolatokra térve a nyilatkozat rámutat, hogy az 1970. augusz­tus 12-én Moszkvában aláírt szerződés „lerakta az alapot ahhoz, hogy a jelenben meg nem oldható elvi kérdésekben továbbra is fennálló ellentétes elképzelések ezután ne akadá­lyozzák többé a Német Szö­vetségi Köztársaság és a Szov­jetunió gyakorlati együttmű­ködését.” A jelen helyzet, a bonni nyi­latkozat szerint, egyik fél szá­mára sem tekinthető végle­gesnek. A szövetségi kormány hivatkozik ismételten kinyil­vánított állásfoglalására (Scheel külügyminiszter 1970. augusztus 12-én kelt kísérő­levelére), amely szerint a Moszkvában aláirt szerződés „nem ellentétes az NSZK-nak azzal a politikai céljával, hogy munkálkodjék a német egység helyreállításán”. Az NSZK kormánya elisme­ri — Helsinki szellemében is — a „határok sérthetetlensé­gét”, de ragaszkodik ahhoz a lehetőséghez, hogy a határok „a nemzetközi joggal összhang­ban, békés eszközökkel és megállapodással megváltoztat­hatók legyenek”. A szövetségi kormány sze­rint a „német kérdésben” je­lentkező véleménykülönbségek nem - akadályozhatják az együttműködést sem a Szov­jetunióval, sem az NDK-val. A nyilatkozat mint „az eu­rópai enyhülés lényeges ele­mét” méltatja a nyugat-berli­ni négyhatalmi megállapodást, fontosnak nevezi azonban, hogy a város érdekeit kifelé az NSZK képviselje. Kénytelen ugyan elismerni azt — a négy­hatalmi megállapodás szelle­mében —, hogy Nyugat-Berlin „továbbra sem alkotórésze a szövetségi köztársaságnak” és a várost „továbbra sem az NSZK Kormányozza”, úgy vé­li azonban, hogy Nyugat-Ber­lin és az NSZK kapcsolatai „nem hasonlíthatók Nyugat- Berlin és harmadik államok kapcsolatához’ ’. A kormánynyilatkozat ál­lást foglal az európai biztonsá­gi konferencia záródokumen­tumában foglaltak megvalósí­tása mellett és üdvözli a Szov­jetunió részéről tett lépéseket. A helsinki megállapodások meg­valósításának és az 1977-es belgrádi értekezlet előkészíté­sének érdekében „a szövetségi kormány együttműködik a Szovjetunióval”. Szövetségesei­vel együtt arra is törekszik, hogy eredmények szülesse­nek a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon. A szövetségi kormány a nyilatkozatban — érdemi vá­lasz ! nélkül — „elhatárolja magát” a szovjet állásfoglalás­ban kifejezésre juttatott bírá­latoktól, hangsúlyozza, viszont, hogy „enyhülési politikája sar­kalatos tételének tekinti a Szovjetunióhoz fűződő jó vi­szonyt.” A szövetségi kormány igen jelentősnek tekinti azokat a pozitív fejleményeket, ame­lyek a kétoldalú kapcsolatok­ban számos területen bekövet­keztek a moszkvai szerződés megkötése óta. „A kereskede­lem volumene ugrásszerűen nőtt. Az ipari kooperáció po­zitívan fejlődik.” Jelentős javulást regisztrál a nyilatkozat a kulturális, tu­dományos és sportkapcsola­tokban, üdvözli a parlamenti küldöttségek cseréjét és a csa­ládegyesítési akció folytatódá­sát. A szövetségi kormány is úgy véli, hogy még nincs ki­merítve az együttműködés fej­lesztésének minden lehetősége. Nehézségnek . tekinti viszont, hogy „még nem született meg­állapodás Nyu gat-Berlin nek az egyezményekbe való bevoná­sáról.” Kívánatosnak tartja az NSZK kormánya a rendszeres külügyminiszteri konzultációk folytatását és ezen túlmenően nagy jelentőséget tulajdonít a csúcstalálkozóknak. — A nyilatkozat — Wa­shington álláspontjához hason­lóan — „enyhülésellenesnek” tünteti fel a nemzeti felszaba­dító mozgalmak támogatását. Az NSZK támogatja a lesze­relési törekvéseket és tevéke­nyen vesz részt a genfi lesze­relési bizottság munkájában —, olvasható a kormánynyilat­kozatban, amely á továbbiak­ban méltatja a már megvaló­sult, illetve még vita tárgyát képező szovjet javaslatok je­lentőségét, és külön kiemeli közülük az atomsorompó-meg- állapodást, amelyhez Nyugat- Németország is csatlakozott. A történelmi tapasztalatok és a békéért érzett felelősség parancsolóvá teszi mindkét or­szág számára, hogy „állhatato­san folytassa az enyhülés út­ját, ennek nincs ésszerű alter­natívája. A szövetségi kor­mány szándéka, hogy követke­zetesen és türelmesen fejlesz- szie a kétoldalú kapcsolatokat és egyidejűleg a kölcsönös ér­dekeknek megfelelően fejlesz- sze a gazdasági együttműkö­dést” — ígéri befejezésül a bonni kormánynyilatkozat. MADRID Lemondott Navarro Carlos Arias Navarro spa­nyol miniszterelnök — az Európa Press hírügynökség madridi jelentése szerint — csütörtökön benyújtotta le­mondását János Károly ki­rálynak. Illetékes körök sze­rint az uráilikodó a lemondást elfogadta. Miután távozott a királytól, Navarro kora dél­után minisztertanácsot hívott össze. AZ EL NÁCIÓNÁL című ve­nezuelai lap szerdai számában közölte, hogy Luis Corvalán súlyos beteg, és hogy a chilei kommunista vezetővel együtt fogva tartott politikai foglyok egészségi állapota is nagyon gyenge. A lap értesüléseit Gui­do Alvi olasz ügyvédtől sze­rezte, akinek a közelmúltban sikerült bejutnia Cotrvalánhoz. hívása ellenére csütörtökön délben is heves harcok dúltak Libanoniban. A haladó erők rádiójának jelentése szerint a nemzeti hazafias és a palesz­tin egységek csütörtökre vir­radóra erőteljes tüzérségi tü­zet zúdítottak a jobboldali, ke­resztény erők által elfoglalt Dzsiszr Al-Pasa palesztin me­nekülttáborra. A jobboldaliak által tíz nap óta ostromlott Tel Al-Zataar menekülttábor to­vábbra is tartja magát. A rádió beszámolt arról is, hogy az arabközi békefenntar­tó erők újabb 1300 főnyi — szaúd-arábiai és szudáni ka­tonákból álló — alakulata csü­törtökön Damaszkusziból meg­érkezett Libanonba. Moszkva A kommumiisita és munkás­pártok berlini értekezlete „be­váltotta a kommunisták, a földrész népeinek reményeit és fontos: eseménnyé vált a kom­munista mozgalom életében, olyan eseménnyé, melynek ki­emelkedő nemzetközi jelen­tősége van’’ — állapítják meg csütörtökön a Pravda berlini tudósítói. A Pravda csütörtökön teljes szövegben közzétette a berlini értékértét záróokmányát, s részletes beszámolókat közölt a konferencia második napján elhangzott beszédekről, vala­mint Leonyid Brezsnyev más országok pártküldöttségeinek vezetőivel lezajlott találkozói­ról. Első oldalon közölt jelen­tésit a lap Leonyid Brezsnyev és Kádár János találkozójáról is. Az SZKP lapjának tudósítói szerint a berlini értekezleten „tárgyszerű, demokratikus és valóban elvtársi légkör ho­nolt”, s az értekezlet fontos dokumentumot fogadott el, mely a marxizmus—leniniz- mus élveire épül, s közös érté­keléseket és következtetése­ket fogai miagában egész sor olyan kérdésben, melyek első­rendű jelentőségűek Európa és az egész világ népei számára. A berlini tanácskozás —han­goztatja a lap — ismételten de­monstrálta a békéért és a szo­cializmusért vívott harc közötti szerves kapcsolatot. A Pravda végezetül megál­lapítja, hogy a berlini találko­zó sikere ölömmel tölt el min­denkit, akinek számára a bé­ke és a társadalmi haladás ügye ifelóban kedves. Ugyan­ezek az eredmények azonban lehangolóan, zavarbaejtően batniak azokra, akik tétjüket a Közben folytatódtak a dip­lomáciai erőfeszítések a liba­noni válság rendezésére. Szab- ri El-Kholi, az Arab Liga fő­titkárának megbízottja csü­törtökön Framgáé elnökkel, és más keresztény vezetőkkel tár­gyalt. Csütörtökön délután Kairóból elindult Damaszkusz­ba az a bizottság is, amelyet az Arab Liga miniszteri taná­csa szerdán nevezett ki és amelynek az lesz a feladata, hogy Bejrutba utazva érvényt szerezzen a liga határozatai­nak. ^ kommunisták egységének meg- bomlasztására tették. A Szovjetszkaja Rosszija tu­dósítója szerint, az értekezlet eredményei, kétségkívül hozzá­járulnak majd a kommunis­ták erőfeszítéseinek egyesíté­séhez, a dolgozók létérdekeiért, a demokráciáért, a szocializ­musért, az európai tartós bé­kéért vívott közös harcuk ak­tivizálódásához. A Trud, a szakszervezetek napilapja csütörtökön megál­lapítja: a küldöttségek vezetői­nek beszédeiben külön hang­súlyt kapott az a gondolat, hogy a kommunista viláigmoz- galom egyenjogú és azonos gondolkodású emberek moz­galma, mely a munkásság ügyérét, s a közös ellenség: a nemzetközi méretekben szer­vezett monopoltőke ellen küzd közös nagy céljaiért — a bé­kéért, a biztonságért, a tár­sadalmi haladásért. E célok egységében s abban a történe­lem egész menete által meg­erősített igazságban, hogy a nemzetközi szolidaritás meg­sokszorozza minden ország munkásosztályának erejét, a proletár internacionalizmus gyökerei rejlenek — írja a Trud. Szófia A csütörtöki bolgár lapok teljes terjedelemben ismerte­tik a kommunista és munkás­pártok berlini értekezletén el­fogadott dokumentum szöve­gét A Rabotnicseszko Delo, a BKP köziponti lapja megálla­pítja, hogy a konferencián és a tanácskozóterem falain kívül egyaránt a legnagyobb figyel­met Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának beszé­de keltette. Leonyid Brezs­nyev — emlékeztet a lap — visszautasította azokat a pró­bálkozásokat, amelyek az in­ternacionalista- kapcsolatok megszilárdítására irányuló fel­hívásokat valamiféle új szer­vezeti központ létrehozására irányuló törekvésként igyekez­nek feltüntetni. A Rabotni­cseszko Delo Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára felszóla­lásában az internacionalizmust olyan dialektikus tényezőnek értelmezte, amelyben az egyes pártoknak a saját országuk munkásosztálya és népe iránti felelőssége egyesül a kommu­nista közös ügy sorsa iránt vi­selt felelősséggel. Ebből pedig logikusan következik — hang­súlyozza a bolgár lap — hogy a kommunista pártók egyenlő­sége nemcsak egyenlő és szu­verén jogaikban, hanem egyen­BRÜSSZEL Gaston Thorn tapasztalatai LIBANON Heves harcok, diplomáciai erőfeszítések Az Arab Liga tűzszünet! fel­ROMA A kereszténydemokraták egyeztetni kívánják programjukat az Olasz Kommunista Párttal Tíz nappal a parlamenti választások után megtartotta első ülését a kormányzó ke­reszténydemokrata párt is. Az ülésen Zaccagnini főtitkár előterjesztette a KDP javasla­tát a kormányzati probléma megoldására. A KDP javalla­ta: a kereszténydemokraták, a szocialisták és esetleg a ki­sebb centrista pártok rész­vételével alakítandó kabi­net, amely az ellenzékkel közösen kialakítandó „vál­ságprogram” alapján kormá­nyozna. A KDP tehát egyez­tetni kívánja a követendő programot a kommunisták­kal. Nem akarja ugyan be­venni őket a kormánytöbb­ségbe, de „elfogadja” ellen­zéki helyzetből az együttmű­ködésüket. A szocialistáknak Zaccag­nini „egyenlő jogokat” ígért kormányba lépésük esetére. Az OKP-val megvalósítan­dó „négyzetegybevetés” fó­ruma, a javaslat szerint a parlament lenne, ahol a ke­reszténydemokraták hajlan­dók lennének megosztani a vezető posztokat a velük egyenlő súlyt képviselő kom­munistákkal. (Szóba kerül például, hogy az egyik ház elnökségét az OKP kapná. A parlamenti vezető posztokból a kommunista képviselőket mindig kizárták.) Zaccagnini hangsúlyozta: ez a „maxi­mum”, ameddig a KDP el­mehet. Ennél többről, tehát az OKP kormányba vagy kor­mánytöbbségbe való bevéte­léről nem lehet szó. Az OKP első állásfoglalá­saként a L’Unitá leszögezte: „Elfogadhatatlan, hogy a KDP a választási eredmények után is jogot formál arra, hogy ki­jelölje, melyik párt legyen kormányon, melyik ellenzék­ben”. A végleges választ a pénteken és szombaton tar­tandó központi bizottsági ülés adja majd meg. Az OKP változatlanul az összes de­mokratikus erők részvételé­vel alakítandó „válságkor­mány” mellett foglal állást. Július, elsejével megtörtént a szokásos félévi őrségváltás. Az EGK miniszteri tanácsá­nak élén: Gaston Thom lu­xemburgi miniszterelnöktől Max van Der Stoel holland külügyminiszter veszi át fél évre a miniszteri tanács elnö­kének tisztét. Thorn sajtókonferencián összegezte működésének fél­éves tapasztalatait. Azt han­goztatta, hogy az elmúlt hat hónapban nem erősödött, ha­nem bizonyos vonatkozásban gyengült a Közös Piac belső összetartása. A gazdasági vál­ság hatásaként az egyes or­szágok gazdasága egyre in­kább eltérő képet mutat, az EGK nem hozott lényeges gazdaságpolitikai intézkedése­ket, politikai téren pedig „el­mulasztotta az alkalmat” a politikád egység élmélyítésére, Nyugat-Európa összekovácso­lására. A luxemburgi minisz­terelnök bírálta az európai parlament jövője körüli huza­vonát, elítélte a „nacionalista megoldásoknak” az egyes EGK-tagállamok politikájá­ban és különösen gazdaságpo­litikájában való jelentkezését. A luxemburgi miniszterel­nök elégedetten szólt arról, hogy az EGK külkapcsolrtai kiszélesedtek az és első felé­ben: érvénybe lépett a 46 fejlődő országgal megkötött loméi szerződés, új megálla­podást kötöttek Algériával, Marokkóval és Tunéziával, el­készült az EGK és Kanada keret-megállapodása, és szá­mos más országgal folytatnak gazdasági tárgyalásokat Ebben az összefüggésben Thorn szólt aról, hogy a mi­niszteri tanács elnökeként át­vette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tárgyalá­si javaslatát és a két gazda­sági szervezet kapcsolatainak lehetőségére vonatkozó állás- foglalását. Bár a dokumentu­mot februárban nyújtották át, a Közös Piac eddig nem adott arra választ, „Szerettem volna, ha ez a válasz még az év első felében megszületett volna, azonban tény, hogy olyan bonyolult kérdésekről van szó, amely hatással van a nemzetközi enyhülésre, a kelet-nyugati kapcsolatok ala­kulására — mondotta — Ilyen kérdésekben nagy megfontolt­ságra, óvatosságra van szük­ség. A válasz azonban készü­lőben van, és remélem, rövi­desen a miniszteri tanács elé terjesztik”. Thorn ugyanakkor azt mondotta, hogy a halasz­tás nem lényeges, hiszen „a KGST elég hosszú ideig vára­kozott arra, hogy tudomásul vegye az EGK létét.” lő internacionalista kötelezett­ségeiben is kifejeződik.' Varsó Az európai kommunista és munkáspártok értekezletének sikeres befejezése vezető té­mája a csütörtöki lengyel la­poknak. A Glos Pracy, a szak- szervezetek lapja kiemeli, hogy a béke megszilárdítása és az enyhülési folyamat vissza­fordíthatatlanná tétele meg­követeli a haladó erők egysé­ges fellépését. E feladatok megoldásában döntő szerepet játszik a Szovjetunió Kommu­nista Partja — állapítja meg a Glos Pracy. Havanna A kubai lapok és rádióállo­mások, nagy figyelmet szen­telnek az európai' kommunista és munkáspártok szerdán be­fejeződött tanácskozásának, A Granma kiemelt helyen, terje­delmes tudósítást közölt Ber­linből. Jelentős helyet szen­telt Leonyid Brezsnyev felszó­lalásának, kiemelve az SZKP KB főtitkárának a szavait, amelyekben a testvérpártok szolidaritásának szükségessé­gét hangsúlyozta. A Radio Nációnál első hír- magyarázata a testvérpártok tanácskozását a kommunista mozgalom egységének további erősítése útján tett fontos lé­pésnek nevezte. Több rádióál­lomás részleteket közölt Ká­dár János felszólalásából. Prága A Rudé Právó csütörtökön terjedelmes vezércikkben érté­kelte az európai kommunista és munkáspártok értekezletét, hangsúlyozza "a proletár inter­nacionalizmus jelentőségét ko­runkban, amikor — mint írja —, a világban hatalmas erőre tett szert a nemzetközi kom­munista mozgalom; az egyes kommunista pártok a dolgozó ’ osztályok érdekeiért, a szocia­lizmusért küzdenek, miközben a nemzetközi reakció soraik megbontására törekedik. „Az a széles körű nemzet­közi visszhang, amely a test­vérpártok berlini konferen­ciáját kísérte, újabb bizonyí­téka a nemzetközi kommunis­ta mozgalom súlyának a vi­lágban — írja a Rudé Právó. Brüsszel Valamennyi fontos belga, holland és luxemburgi napi­lap terjedelmes jelentésekben számolt be csütörtökön az eu­rópai kommunista és munkás­pártok berlini tanácskozásá­ról. A lapok bő kivonatokban ismertették a záróközleményt és idéztek az elhangzott fel­szólalásokból. A Le Drapeau Rouge, a Belga Kommunista Párt lapja bő kivonatot közölt a belga küldöttség vezetőjé­nek felszólalásából. A lap a tanácskozás befejeztéről be­számolva megállapította, hogy az európai kommunista és munkáspártok fejlesztik együttműködésüket, megőriz­ve függetlenségüket. Berlin A Der Morgen című berlini lap megállapítja, hogy az eu­rópai kommunisták széles kép­viseletű találkozója minden bizonnyal elősegíti az enyhü­lést a földrészen. Az értekezlet hatást gyakorol majd a nem­zetközi helyzetre is, és újabb ösztönzést ad a népek antiim- perialista harcához. Athén A Rizoszpasztisz, a Görög Kommunista Párt lapja hang­súlyozza, hogy a konferencia elősegíti a demokrácia és a haladás erőinek további tömö­rülését. New York A New York Times szer­kesztőségi cikkében elismerte, hogy a berlini értekezlet „a kommunisták újabb diadala volt”. A Daily World, az amerikai kommunisták lapja részlete­sen kommentálta Leonyid Brezsnyevnek a berlini érte­kezleten elhangzott beszédét. Az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára újra megerő­sítette a szocialista országok javaslatát arra, hogy egyide­jűleg oszlassák fel a NATO-t és a Varsói Szerződés szerve- zetét — emelte ki a lap. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom