Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-02 / 155. szám
I 2 KJumm 1976. JÜLIUS 2., PENTEK A bonni kormány válasza a Szovjetunió május 22-inyilatkozatára Moszkvától New Yorkig A berlini értekezlet világ visszhangja Csütörtökön válaszolt a bonni kormány a Szovjetunió kormányának május 22-i nyilatkozatára. A válasz a hivatalos közlönyben jelent meg, miután a szöveget a kormány gondosan egyeztette az NSZK szövetségeseivel a vezető tőkésországok Puerto Ricó-i értekezletén. A kormánynyilatkozatban >,kiegyensúlyozottan” szerepelnek pozitív és negatív elemek. Ennek következtében szociáldemokrata kötökben bírálták, jobboldali kereszténydemokrata körökben viszont üdvözölték az állásfoglalást. A szövetségi kormány bevezetőül rámutat arra, hogy a szovjet—nyugatnémet viszony javulása nélkül nem vált volna lehetővé Európában az enyhülés. Az aláírt és hatályba lépett szerződések megszilárdították a békét. Ez valameny- nyi résztvevő erőfeszítéseinek köszönhető — állapítja meg a kormánynyilatkozat. Most arra a kérdésre kell választ adni, miként lehet tartósítani a szovjet—nyugatnémet kapcsolatokban létrejött eredményeket — mutat rá a nyilatkozat, majd leszögezi: „A szövetségi kormány a Szovjetunió kormányának 1976. május 22-én közzétett nyilatkozatából azt a következtetést szűri le, hogy a Szovjetunió is fáradozni óhajt az együttműködés további építésén és a vitás kérdések megoldásán.” Az NSZK kormánya nyilatkozatában hitet tesz az enyhülési politika folytatása mellett. A nyilatkozat megerősíti azt az elvet, hogy a biztonság politikai és katonai vonatkozásai kiegészítik egymást. Védelmébe veszi viszont a nemzetközi enyhülés belső ellenfeleit és nem ért egyet azzal, hogy a szovjet kormánynyilatkozat különbséget tesz a „jószándékú és a rossz szándékú” erők között. A szövetségi kormány a továbbiakban maradéktalanul azonosítja magát az atlanti paktum politikájával és a NA- TO-t „az enyhülés biztosítékának” tünteti fel. Tagadja, hogy a NATO a békét veszélyeztető, agresszív célokat követ .ugyanakkor „aggodalommal” szól a Varsói Szerződés tagországainak védelmi erőfeszítéseiről. Hangsúlyozza, hogy a szövetségi kormánynak az európai egységre irányuló erőfeszítései nem állnak ellentétben keleti politikájával, hanem — sokkal inkább — a kettő kiegészíti egymást. Bonn — olvasható tovább a nyilatkozatban — üdvözli az EGK és a KGST között megkezdett párbeszédet. A szovjet—nyugatnémet kapcsolatokra térve a nyilatkozat rámutat, hogy az 1970. augusztus 12-én Moszkvában aláírt szerződés „lerakta az alapot ahhoz, hogy a jelenben meg nem oldható elvi kérdésekben továbbra is fennálló ellentétes elképzelések ezután ne akadályozzák többé a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió gyakorlati együttműködését.” A jelen helyzet, a bonni nyilatkozat szerint, egyik fél számára sem tekinthető véglegesnek. A szövetségi kormány hivatkozik ismételten kinyilvánított állásfoglalására (Scheel külügyminiszter 1970. augusztus 12-én kelt kísérőlevelére), amely szerint a Moszkvában aláirt szerződés „nem ellentétes az NSZK-nak azzal a politikai céljával, hogy munkálkodjék a német egység helyreállításán”. Az NSZK kormánya elismeri — Helsinki szellemében is — a „határok sérthetetlenségét”, de ragaszkodik ahhoz a lehetőséghez, hogy a határok „a nemzetközi joggal összhangban, békés eszközökkel és megállapodással megváltoztathatók legyenek”. A szövetségi kormány szerint a „német kérdésben” jelentkező véleménykülönbségek nem - akadályozhatják az együttműködést sem a Szovjetunióval, sem az NDK-val. A nyilatkozat mint „az európai enyhülés lényeges elemét” méltatja a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodást, fontosnak nevezi azonban, hogy a város érdekeit kifelé az NSZK képviselje. Kénytelen ugyan elismerni azt — a négyhatalmi megállapodás szellemében —, hogy Nyugat-Berlin „továbbra sem alkotórésze a szövetségi köztársaságnak” és a várost „továbbra sem az NSZK Kormányozza”, úgy véli azonban, hogy Nyugat-Berlin és az NSZK kapcsolatai „nem hasonlíthatók Nyugat- Berlin és harmadik államok kapcsolatához’ ’. A kormánynyilatkozat állást foglal az európai biztonsági konferencia záródokumentumában foglaltak megvalósítása mellett és üdvözli a Szovjetunió részéről tett lépéseket. A helsinki megállapodások megvalósításának és az 1977-es belgrádi értekezlet előkészítésének érdekében „a szövetségi kormány együttműködik a Szovjetunióval”. Szövetségeseivel együtt arra is törekszik, hogy eredmények szülessenek a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon. A szövetségi kormány a nyilatkozatban — érdemi válasz ! nélkül — „elhatárolja magát” a szovjet állásfoglalásban kifejezésre juttatott bírálatoktól, hangsúlyozza, viszont, hogy „enyhülési politikája sarkalatos tételének tekinti a Szovjetunióhoz fűződő jó viszonyt.” A szövetségi kormány igen jelentősnek tekinti azokat a pozitív fejleményeket, amelyek a kétoldalú kapcsolatokban számos területen bekövetkeztek a moszkvai szerződés megkötése óta. „A kereskedelem volumene ugrásszerűen nőtt. Az ipari kooperáció pozitívan fejlődik.” Jelentős javulást regisztrál a nyilatkozat a kulturális, tudományos és sportkapcsolatokban, üdvözli a parlamenti küldöttségek cseréjét és a családegyesítési akció folytatódását. A szövetségi kormány is úgy véli, hogy még nincs kimerítve az együttműködés fejlesztésének minden lehetősége. Nehézségnek . tekinti viszont, hogy „még nem született megállapodás Nyu gat-Berlin nek az egyezményekbe való bevonásáról.” Kívánatosnak tartja az NSZK kormánya a rendszeres külügyminiszteri konzultációk folytatását és ezen túlmenően nagy jelentőséget tulajdonít a csúcstalálkozóknak. — A nyilatkozat — Washington álláspontjához hasonlóan — „enyhülésellenesnek” tünteti fel a nemzeti felszabadító mozgalmak támogatását. Az NSZK támogatja a leszerelési törekvéseket és tevékenyen vesz részt a genfi leszerelési bizottság munkájában —, olvasható a kormánynyilatkozatban, amely á továbbiakban méltatja a már megvalósult, illetve még vita tárgyát képező szovjet javaslatok jelentőségét, és külön kiemeli közülük az atomsorompó-meg- állapodást, amelyhez Nyugat- Németország is csatlakozott. A történelmi tapasztalatok és a békéért érzett felelősség parancsolóvá teszi mindkét ország számára, hogy „állhatatosan folytassa az enyhülés útját, ennek nincs ésszerű alternatívája. A szövetségi kormány szándéka, hogy következetesen és türelmesen fejlesz- szie a kétoldalú kapcsolatokat és egyidejűleg a kölcsönös érdekeknek megfelelően fejlesz- sze a gazdasági együttműködést” — ígéri befejezésül a bonni kormánynyilatkozat. MADRID Lemondott Navarro Carlos Arias Navarro spanyol miniszterelnök — az Európa Press hírügynökség madridi jelentése szerint — csütörtökön benyújtotta lemondását János Károly királynak. Illetékes körök szerint az uráilikodó a lemondást elfogadta. Miután távozott a királytól, Navarro kora délután minisztertanácsot hívott össze. AZ EL NÁCIÓNÁL című venezuelai lap szerdai számában közölte, hogy Luis Corvalán súlyos beteg, és hogy a chilei kommunista vezetővel együtt fogva tartott politikai foglyok egészségi állapota is nagyon gyenge. A lap értesüléseit Guido Alvi olasz ügyvédtől szerezte, akinek a közelmúltban sikerült bejutnia Cotrvalánhoz. hívása ellenére csütörtökön délben is heves harcok dúltak Libanoniban. A haladó erők rádiójának jelentése szerint a nemzeti hazafias és a palesztin egységek csütörtökre virradóra erőteljes tüzérségi tüzet zúdítottak a jobboldali, keresztény erők által elfoglalt Dzsiszr Al-Pasa palesztin menekülttáborra. A jobboldaliak által tíz nap óta ostromlott Tel Al-Zataar menekülttábor továbbra is tartja magát. A rádió beszámolt arról is, hogy az arabközi békefenntartó erők újabb 1300 főnyi — szaúd-arábiai és szudáni katonákból álló — alakulata csütörtökön Damaszkusziból megérkezett Libanonba. Moszkva A kommumiisita és munkáspártok berlini értekezlete „beváltotta a kommunisták, a földrész népeinek reményeit és fontos: eseménnyé vált a kommunista mozgalom életében, olyan eseménnyé, melynek kiemelkedő nemzetközi jelentősége van’’ — állapítják meg csütörtökön a Pravda berlini tudósítói. A Pravda csütörtökön teljes szövegben közzétette a berlini értékértét záróokmányát, s részletes beszámolókat közölt a konferencia második napján elhangzott beszédekről, valamint Leonyid Brezsnyev más országok pártküldöttségeinek vezetőivel lezajlott találkozóiról. Első oldalon közölt jelentésit a lap Leonyid Brezsnyev és Kádár János találkozójáról is. Az SZKP lapjának tudósítói szerint a berlini értekezleten „tárgyszerű, demokratikus és valóban elvtársi légkör honolt”, s az értekezlet fontos dokumentumot fogadott el, mely a marxizmus—leniniz- mus élveire épül, s közös értékeléseket és következtetéseket fogai miagában egész sor olyan kérdésben, melyek elsőrendű jelentőségűek Európa és az egész világ népei számára. A berlini tanácskozás —hangoztatja a lap — ismételten demonstrálta a békéért és a szocializmusért vívott harc közötti szerves kapcsolatot. A Pravda végezetül megállapítja, hogy a berlini találkozó sikere ölömmel tölt el mindenkit, akinek számára a béke és a társadalmi haladás ügye ifelóban kedves. Ugyanezek az eredmények azonban lehangolóan, zavarbaejtően batniak azokra, akik tétjüket a Közben folytatódtak a diplomáciai erőfeszítések a libanoni válság rendezésére. Szab- ri El-Kholi, az Arab Liga főtitkárának megbízottja csütörtökön Framgáé elnökkel, és más keresztény vezetőkkel tárgyalt. Csütörtökön délután Kairóból elindult Damaszkuszba az a bizottság is, amelyet az Arab Liga miniszteri tanácsa szerdán nevezett ki és amelynek az lesz a feladata, hogy Bejrutba utazva érvényt szerezzen a liga határozatainak. ^ kommunisták egységének meg- bomlasztására tették. A Szovjetszkaja Rosszija tudósítója szerint, az értekezlet eredményei, kétségkívül hozzájárulnak majd a kommunisták erőfeszítéseinek egyesítéséhez, a dolgozók létérdekeiért, a demokráciáért, a szocializmusért, az európai tartós békéért vívott közös harcuk aktivizálódásához. A Trud, a szakszervezetek napilapja csütörtökön megállapítja: a küldöttségek vezetőinek beszédeiben külön hangsúlyt kapott az a gondolat, hogy a kommunista viláigmoz- galom egyenjogú és azonos gondolkodású emberek mozgalma, mely a munkásság ügyérét, s a közös ellenség: a nemzetközi méretekben szervezett monopoltőke ellen küzd közös nagy céljaiért — a békéért, a biztonságért, a társadalmi haladásért. E célok egységében s abban a történelem egész menete által megerősített igazságban, hogy a nemzetközi szolidaritás megsokszorozza minden ország munkásosztályának erejét, a proletár internacionalizmus gyökerei rejlenek — írja a Trud. Szófia A csütörtöki bolgár lapok teljes terjedelemben ismertetik a kommunista és munkáspártok berlini értekezletén elfogadott dokumentum szövegét A Rabotnicseszko Delo, a BKP köziponti lapja megállapítja, hogy a konferencián és a tanácskozóterem falain kívül egyaránt a legnagyobb figyelmet Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának beszéde keltette. Leonyid Brezsnyev — emlékeztet a lap — visszautasította azokat a próbálkozásokat, amelyek az internacionalista- kapcsolatok megszilárdítására irányuló felhívásokat valamiféle új szervezeti központ létrehozására irányuló törekvésként igyekeznek feltüntetni. A Rabotnicseszko Delo Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára felszólalásában az internacionalizmust olyan dialektikus tényezőnek értelmezte, amelyben az egyes pártoknak a saját országuk munkásosztálya és népe iránti felelőssége egyesül a kommunista közös ügy sorsa iránt viselt felelősséggel. Ebből pedig logikusan következik — hangsúlyozza a bolgár lap — hogy a kommunista pártók egyenlősége nemcsak egyenlő és szuverén jogaikban, hanem egyenBRÜSSZEL Gaston Thorn tapasztalatai LIBANON Heves harcok, diplomáciai erőfeszítések Az Arab Liga tűzszünet! felROMA A kereszténydemokraták egyeztetni kívánják programjukat az Olasz Kommunista Párttal Tíz nappal a parlamenti választások után megtartotta első ülését a kormányzó kereszténydemokrata párt is. Az ülésen Zaccagnini főtitkár előterjesztette a KDP javaslatát a kormányzati probléma megoldására. A KDP javallata: a kereszténydemokraták, a szocialisták és esetleg a kisebb centrista pártok részvételével alakítandó kabinet, amely az ellenzékkel közösen kialakítandó „válságprogram” alapján kormányozna. A KDP tehát egyeztetni kívánja a követendő programot a kommunistákkal. Nem akarja ugyan bevenni őket a kormánytöbbségbe, de „elfogadja” ellenzéki helyzetből az együttműködésüket. A szocialistáknak Zaccagnini „egyenlő jogokat” ígért kormányba lépésük esetére. Az OKP-val megvalósítandó „négyzetegybevetés” fóruma, a javaslat szerint a parlament lenne, ahol a kereszténydemokraták hajlandók lennének megosztani a vezető posztokat a velük egyenlő súlyt képviselő kommunistákkal. (Szóba kerül például, hogy az egyik ház elnökségét az OKP kapná. A parlamenti vezető posztokból a kommunista képviselőket mindig kizárták.) Zaccagnini hangsúlyozta: ez a „maximum”, ameddig a KDP elmehet. Ennél többről, tehát az OKP kormányba vagy kormánytöbbségbe való bevételéről nem lehet szó. Az OKP első állásfoglalásaként a L’Unitá leszögezte: „Elfogadhatatlan, hogy a KDP a választási eredmények után is jogot formál arra, hogy kijelölje, melyik párt legyen kormányon, melyik ellenzékben”. A végleges választ a pénteken és szombaton tartandó központi bizottsági ülés adja majd meg. Az OKP változatlanul az összes demokratikus erők részvételével alakítandó „válságkormány” mellett foglal állást. Július, elsejével megtörtént a szokásos félévi őrségváltás. Az EGK miniszteri tanácsának élén: Gaston Thom luxemburgi miniszterelnöktől Max van Der Stoel holland külügyminiszter veszi át fél évre a miniszteri tanács elnökének tisztét. Thorn sajtókonferencián összegezte működésének féléves tapasztalatait. Azt hangoztatta, hogy az elmúlt hat hónapban nem erősödött, hanem bizonyos vonatkozásban gyengült a Közös Piac belső összetartása. A gazdasági válság hatásaként az egyes országok gazdasága egyre inkább eltérő képet mutat, az EGK nem hozott lényeges gazdaságpolitikai intézkedéseket, politikai téren pedig „elmulasztotta az alkalmat” a politikád egység élmélyítésére, Nyugat-Európa összekovácsolására. A luxemburgi miniszterelnök bírálta az európai parlament jövője körüli huzavonát, elítélte a „nacionalista megoldásoknak” az egyes EGK-tagállamok politikájában és különösen gazdaságpolitikájában való jelentkezését. A luxemburgi miniszterelnök elégedetten szólt arról, hogy az EGK külkapcsolrtai kiszélesedtek az és első felében: érvénybe lépett a 46 fejlődő országgal megkötött loméi szerződés, új megállapodást kötöttek Algériával, Marokkóval és Tunéziával, elkészült az EGK és Kanada keret-megállapodása, és számos más országgal folytatnak gazdasági tárgyalásokat Ebben az összefüggésben Thorn szólt aról, hogy a miniszteri tanács elnökeként átvette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tárgyalási javaslatát és a két gazdasági szervezet kapcsolatainak lehetőségére vonatkozó állás- foglalását. Bár a dokumentumot februárban nyújtották át, a Közös Piac eddig nem adott arra választ, „Szerettem volna, ha ez a válasz még az év első felében megszületett volna, azonban tény, hogy olyan bonyolult kérdésekről van szó, amely hatással van a nemzetközi enyhülésre, a kelet-nyugati kapcsolatok alakulására — mondotta — Ilyen kérdésekben nagy megfontoltságra, óvatosságra van szükség. A válasz azonban készülőben van, és remélem, rövidesen a miniszteri tanács elé terjesztik”. Thorn ugyanakkor azt mondotta, hogy a halasztás nem lényeges, hiszen „a KGST elég hosszú ideig várakozott arra, hogy tudomásul vegye az EGK létét.” lő internacionalista kötelezettségeiben is kifejeződik.' Varsó Az európai kommunista és munkáspártok értekezletének sikeres befejezése vezető témája a csütörtöki lengyel lapoknak. A Glos Pracy, a szak- szervezetek lapja kiemeli, hogy a béke megszilárdítása és az enyhülési folyamat visszafordíthatatlanná tétele megköveteli a haladó erők egységes fellépését. E feladatok megoldásában döntő szerepet játszik a Szovjetunió Kommunista Partja — állapítja meg a Glos Pracy. Havanna A kubai lapok és rádióállomások, nagy figyelmet szentelnek az európai' kommunista és munkáspártok szerdán befejeződött tanácskozásának, A Granma kiemelt helyen, terjedelmes tudósítást közölt Berlinből. Jelentős helyet szentelt Leonyid Brezsnyev felszólalásának, kiemelve az SZKP KB főtitkárának a szavait, amelyekben a testvérpártok szolidaritásának szükségességét hangsúlyozta. A Radio Nációnál első hír- magyarázata a testvérpártok tanácskozását a kommunista mozgalom egységének további erősítése útján tett fontos lépésnek nevezte. Több rádióállomás részleteket közölt Kádár János felszólalásából. Prága A Rudé Právó csütörtökön terjedelmes vezércikkben értékelte az európai kommunista és munkáspártok értekezletét, hangsúlyozza "a proletár internacionalizmus jelentőségét korunkban, amikor — mint írja —, a világban hatalmas erőre tett szert a nemzetközi kommunista mozgalom; az egyes kommunista pártok a dolgozó ’ osztályok érdekeiért, a szocializmusért küzdenek, miközben a nemzetközi reakció soraik megbontására törekedik. „Az a széles körű nemzetközi visszhang, amely a testvérpártok berlini konferenciáját kísérte, újabb bizonyítéka a nemzetközi kommunista mozgalom súlyának a világban — írja a Rudé Právó. Brüsszel Valamennyi fontos belga, holland és luxemburgi napilap terjedelmes jelentésekben számolt be csütörtökön az európai kommunista és munkáspártok berlini tanácskozásáról. A lapok bő kivonatokban ismertették a záróközleményt és idéztek az elhangzott felszólalásokból. A Le Drapeau Rouge, a Belga Kommunista Párt lapja bő kivonatot közölt a belga küldöttség vezetőjének felszólalásából. A lap a tanácskozás befejeztéről beszámolva megállapította, hogy az európai kommunista és munkáspártok fejlesztik együttműködésüket, megőrizve függetlenségüket. Berlin A Der Morgen című berlini lap megállapítja, hogy az európai kommunisták széles képviseletű találkozója minden bizonnyal elősegíti az enyhülést a földrészen. Az értekezlet hatást gyakorol majd a nemzetközi helyzetre is, és újabb ösztönzést ad a népek antiim- perialista harcához. Athén A Rizoszpasztisz, a Görög Kommunista Párt lapja hangsúlyozza, hogy a konferencia elősegíti a demokrácia és a haladás erőinek további tömörülését. New York A New York Times szerkesztőségi cikkében elismerte, hogy a berlini értekezlet „a kommunisták újabb diadala volt”. A Daily World, az amerikai kommunisták lapja részletesen kommentálta Leonyid Brezsnyevnek a berlini értekezleten elhangzott beszédét. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára újra megerősítette a szocialista országok javaslatát arra, hogy egyidejűleg oszlassák fel a NATO-t és a Varsói Szerződés szerve- zetét — emelte ki a lap. t
