Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-13 / 164. szám
Völgyhíd és útalap Ezen a ponton fontos szakaszához érkezett az M 3-as autópálya építése. Ahonnan a felvétel készült, kezd majd ívelni az úgynevezett kisbagi völgyhíd, amely 256 méter hosszan vezeti át az autópályát a 3-as számú fő közlekedési út, a Besnyő-patak és a miskolci vasútvonal felett. A híd túlsó vége a háttérben látszó domb tövénél lesz. Az alapozáshoz már felvonultak a Hídépítő Vállalat munkásai. Az aszfaltfiniser Mogyoród határában jelenleg a beállósáv útalapját készíti. Barcza Zsolt felvételei Krónikák a városi intézményekről TÖRTÉNELMET ÍRNAK A gödöllői városi tanács, a Hazafias Népfront és a városi pártbizottság tavaly hirde- lett meg első ízben krónikaíró Pályázatot. A júliusi gödöllői műsorfüzetben e pályázatok " ból olvashatunk érdekes szemelvényeket. A többi között a Gyógyáruértékesítő Vállalat tavalyi munkájáról jelent meg rövid tájékoztató Bálint Fe- rencné tollából. Györkös István, a Mezőgazdasági Gépkí serleti Intézet múltjáról és tevékenységéről irt krónikájában. A gödöllői Háziipari Szövetkezet életéről Farkas Imréné és tíotlik Mária tudósít: írásukban. az 1952-es alakuló ü'iéstői kezdve napjainkig dolgozzák fel a szövetkezet törté nc-tét. ')■ ÍV sfrt'i i *vJ i. A'K&Yfri&wVWl III. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM 1976. JÚLIUS 13., KEDD Zsámboki hétvége Mesterséges eső zöldségre Házikerteknek — palánta Csupán néhány milliméter- csapadék hullott az elmúlt hét végén földjeinkre. Ahhoz kevés volt, hogy a hetek óta tartó szárazságot enyhítse, akik viszont a búza aratását szándékoztak megkezdeni, az eső miatt nem tehették. Ez volt a tapasztalatunk szombaton, s a helyzet vasárnapra sem változott lényegesen. A zöldborsót betakarították Az időjárásra panaszkodott Csepeli János, a vácszent- lászlói Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezet zsámboki üzemegységének gazdaságvezetője is. Ö már a tényleges termelési adatokat sorolva utalt a közelmúlt mostoha időjárási viszonyaira. Szombaton délre fejezték be a zöldborsó betakarítását és cséplését. — Hetvennégy vagon és negyvennyolc mázsa zöldborsó termelését terveztük az összesen 196 hektáros vetésterületen, amely 36 métermázsa hektáronkénti termésátlagnak felelt volna meg — mondta Csepeli János, a szövetkezet zsámboki üzemegységének adatait ismertetve. — Ezzel szemben az üzemegységben alig haladjuk túl a húsz métermázsás hektáronkénti átlagot. Ebben a szárazság is, a mag kötésekor uralkodó rossz időjárás is közrejátszott. A szárazság ellen- súlyozására, egy 54 hektáros táblát egy hétig állandóan öntöztünk, így erre mintegy 50 milliméter csapadékot juttattunk ki, de ez is csak a szem kialakulására volt jó hatással, a termés mennyiségét már lényegesen nem fokozta. — A zöldborsót a hatvani konzervgyárnak adtuk át, szárából körülbelül 100 vagon silót készítettünk. Paradicsom, mázsaszám •— Valamivel jobban sikerült az idén a lucernatermelés: 370 hektár régi és 191 hektár új vetésű lucernája volt zsámbo- ki üzemegységünknek. A 370 hektáros területet eddig kétszer, a 101 hektárosat egyszer kaszáltuk meg, s belőle az MGF —OB típusú lucernaszárító telepünkön 115 vagon pelletet, valamint 40 vagon lucernalisz- tet készítettünk. A régi telepítésű táblák első kaszálásából átlagosan 28,82 mázsás, a második kaszálásból átlagosan 20 mázsás a termésátlagunk szárazanyagban, illetve készterméksúlyban mérve. Megtudtuk, hogy szövetkezet zsámboki üzemegységének 20 ezer négyzetméteres fedett fóliás termesztőberendezése is van. A 200 méter hosszú, hét és-fél méter széles fóliasátrak alatt, egyebekkel együtt uborkát és paradicsomot termesztenek, a kisebb fóliák alatt palántákat neveltek, majd retek és paprika került a helyükre. Hatezer négyzetméternyi fólia alatt a magasra futtatott, holland Fanto fajta uborkából erre az évre 500 mázsát terveztek, eddig 350-et már leszedtek róla. Az ugyancsak 6 ezer négyzetméteres fólia alatt a K—3 fajtájú paradicsom terem, a tervezett 600 mázsából már eddig csaknem kétszázat eladtak. Gyepkockák A fóliák alatt az idén nemcsak saját célra termesztettek palántát, segítették azokkal a házikert-tulajdonosokat is. Paprikapalárvtából, gyepkocká- san, 7 ezer 600 darabot, paradicsompalántából 4 ezer 500- at, uborkapalántából csaknem kétezer darabot adtak el. (kaposi) Négyórás filméi forgatlak Az egyik legsikeresebb gyűjtés Gyertyástánc Karlalon A Magyar Tudományos Akadémia néptánc kutató csoportja, dr. Martin György kandidátus vezetésével, július 11-én, vasárnap, Kartalon járt. A néptárc avatott értői négyórás filmfelvételt készítettek a faluban, tizennégy pár táncáról; mindőjük betöltötte már a hatvanadik évet. Az előadott kartali táncok ma már ritkaságnak számítanak: a kartali bukás, a mars, a menyasszonyfektető, a gyertyástánc. Dr. Martin György elmondta, hogy az utóbbi idők egyik legsikeresebb gyűjtése volt a kartali. A gördülékeny film- felvételt gondos szervezés előzte meg, a gyűjtés érdekében legtöbbet Sőregi János tanácselnök és Varga Ferencné művelődésiotthon-igazgató munkálkodott. Polonyi Péter járási népművelési felügyelőtől arról kaptunk tájékoztatást, hogy a művelődésügyi osztály terve szerinti az idén filmfelvótelre kerül még sor Hányban, Val- kón és Zsámbokon. A forgatásokon részt vesz Lelkes Lajos koreográfus is, aki a járási néptánckincsből koreográfiát állít össze a budapesti kertészeti egyetem tánccsoportja, valamint a most alakítandó túrái együttes részére. Felajánlások a községekből Kommunista szombatok a művelődési központért Sokat beszélünk róla, és sokat hallunk Gödöllő város művelődési központjáról, amely ebben az ötéves tervbein épül fel. Az igényt az is bizonyítja, hogy a város határain túlról, járásunk községeiből is sorra érkeznek a felajánlások. Ismeretes a Gödöllői Gépgyár felhívása, melynek nyomán sok szocialista brigád és más kollektíva csatlakozott a tánsa- dalmimunka-felajánlásokhoz. Legutóbb a városi tanács ülésén. határoztak arról, hogy a készpénzfelajánlásoik érdekében egyszámlát kell nyitni. Most hírül adhatjuk, hogy a gödöllői Agrártudományi Egyetem gazdasági főigazgatóságának dolgozói közül 98-an 5—5 órára járó bérüket ajánlották fel a művelődési központ építéséhez. Mukk Lajos pártalapszervezeti titkár elmondta, hogy a közös ügyért két kommunista szombatot szerveztek. Ennek fő irányítója Szendrői Pál főigazgató- helyettes volt. A felajánlásokat és vállalásokat bizonyaira újak követik. Cs. J. Versenyautók próbatétele Lehet országos bajnokság ? ti Gyermekállóka, móringláda, vőlegényruha... Lapu Istvánná múzeuma Takaros ház szőlővel, gyümölcsfával, virágokkal teli udvarára nyílik a kapu. Az ajtóban fiatalos, zsámboki viseletbe öltözött asszony fogad: Lapu Istvánná Kokat Margit, a helyi falumúzeum anyagának lelkes gyűjtője, a tizenhárom tagú honisemercti szakkör vezetője. Csak egy sarkában A felnőttekből álló kör legfontosabb célkitűzése a tárgyi emlékek gyűjtése, az anyag szakadatlan gyarapítása. Ahogy beljebb tessékel, szemet gyönyörködtető látvány tárul elém az előszobában. A falon festett tányérok, különböző nagyságú ,es díszítésű korsók, s régi zsámboki tánccsoportok képei. Az ajtóval szemközt rózsás ingaóra ketyeg. Miközben hellyel kínál, a szekrényből régi kendőket, ruhadarabokat szea elő, amelyeket a múzeumba szánt. Miután ezeket megmutogatta — a falumúzeum megtekintésére invitált. A kapu felé menet a tárolási nehézséget panaszolta Lapu Istvánná, s bizonyításul megmutatja a kertben ideiglenesen elhelyezett faprést. Néhány méterrel odébb egy öreg szátva darabjai hevernek. Lenne éppen eke, borona, kocsi is, csak éppen nincs hová tenni! A múzeum közel esik a lakáshoz; egyetlen szobádból áll. Egy ideig felosztotta a helyiséget szobának, konyhának, kamrának — amit éppen maguk a berendezési tárgyak jeleztek, de a folyton gazdagodó anyag elhelyezési gondjai felszívták a képzeletbeli falakat. Így a belépő inkább raktárnak véli a szobát, semmint múzeumnak. Sok értékes tárgy halmozódott itt fel. Először a ruhaféléket vettük sorba. Megtudtam, hogy a zsámboki népviselet legjellegzetesebb motívuma a piros, a rózsa és a búzakalász. Ő maga is ezeket a díszítő elemeket használta fel a másfél évtizedig munkálkodó kézimunka- szakkörben, amelynek egyébként vezetője is volt Lapu Istvánná. Ma a tányérok festésében igyekszik felhasználni ezeket az elemeket, ám sokszor új, eredeti variációkban. Érdemes megjegyezni, hogy nem indigós módszerrel dolgozik, szabadkézzel festi a mintákat. . A ruhadarabok nézegetése közben sok érdekesség kerül szóba. Az például, hogy miért van sok fejkendőnek csak egy sarkában hímzés? Azért, mert ünnepeken a díszes,felét lehet kifelé fordítani, de például haláleset alkalmával az egyszerűbb fele van kívül. A zsámboki asszonyok viseletének fontos kelléke a féketö, amelyből hat-nyolc darabot is tartottak, s mindig az alkalom szabta meg, melyiket lehet feltűzni. Érdekesek a régi vőlegényruhák is. A zakók borsó kás nyakúnk, a nadrágok béleltek, melegben igencsak megizzadhatott benne a vőlegény! A múzeumban százesztendős ing is látható: A n:ell közepéig gombos, kétoldalt pedig keskeny sávban finom hímzés fut. A bútorok közül érdemes kiemelni a négyszáz évesre becsült gyermekáliokát, s a fele olyan idős dohányvágó széket. A legérdekesebb az a móringláda. melynek készítője szegek nélkül, csapolásssal, összeeresztéssel oldotta meg a bútordarab összeállítását. A mintákat késsel rótta bele, s az egész ládát — ahogy Lapu Istvánná elmondja — üveggel csiszolta simára. Nyolc év eredménye Az asztal lába mellett heverő ósdi szerszám a hajdani szegényparasztság leleményes eszköze volt: egy körülbelül harminc centiméter átmérőjű őrlőkő, mellyel házilag, kézzel morzsolták lisztté a búzát. A pipakollekcióban is lelhető egy különlegesség: az egykori mester nagy füllel látta el, s bibliai témájú domborművel díszítette. Az órák közül egy négyszögletes, ugyancsak domborművesnek tűnő szerkezet ragadja meg a figyelmemet. A dombormű csak látszat, a díszítés az óra üvegének belső felére van festve. A festmények között helyi alkotó műve is található. Képe az utolsó vacsora jelenetét ábrázolja, s a figurák feje felett ott diszlenek a zsámboki minták sajátos elemei, a rózsák. Bevallom, már először is legszívesebben a könyveket néztem volna meg, de kíváncsiságomat azzal csillapítottam, hogy csak vallásos jellegű, vagy imádságos könyvek sorakoznak a lócán. Igaz, akadt közöttük ilyen is — a múlt századból —, de ami igazi meglepetést szerzett, az Nagy Lajos: Egy prédikátor dalaiból című verseskötete volt. Megtalálható a falumúzeumban a Vasárnapi Újság 1859-es számainak beköttetett csokra isi Ennek érdekessége, hogy a nagy mesemondó Jókai Mór főmunkatársi közreműködésével készült. A múzeum anyaga sokszorosa a leírtnak. Az itt bemutatott kis töredék talán kedvet ébreszt a szoba megtekintésére! Lapu Istvánná mindig szívesen fogadja a látogatókat, ő is nagyon büszke gyűjteményükre. Néhány évvel ezelőtt még azt tervezte, hogy az egész gyűjteményt az aszódi múzeumnak ajándékozza, s csak későbbi vetődött fel benne a helyi múzeumalapítás ötlete. A szép gyűjtemény nyolc esztendő áldozatos munkájának eredménye. Társadalmi munkával könnyebb Mindeddig falumúzeumról beszéltem — ezt hirdeti a szoba fölött olvasható kís tábla is —, valójában azonban magánlakás ez. Lapu Istvánék örökölt házrészüket engedték át a gyűjtemény tárolására. A falumúzeum felépítését már régóta tervezik Zsámbokon, már a tervek is megvannak, de a rengeteg utánjárás eddig csak ígéreteket eredményezett. Bízom benne, hogy előbb- utóbb mégis megvalósul, annál is inkább, mert sokan ajánlottak fel társadalmi munkát, s ennek révén könnyebben, kisebb anyagi áldozattal láthatnak hozzá az építkezéshez. Bene Mihály A vasárnapi verseny abszolút győztese a Gödöllői Motoros Autós Túraegyesület versenyzője, Bácskai Levente lett, a képen látható Zsiguli gépkocsival. A nehéz terepen nyolc perc, 02 másodperc alatt tette meg a tíz kilométeres utat. Vasárnap délelőtt sok lelkes, autósportot kedvelő néző előtt bonyolították le a szinte már hagyományosnak számító gödöllői terepgyorsasági versenyt. A gépátvétel után megkezdődhetett az edzés. Ekkor a versenyzők még csak ismerkedtek a pályával, azután következett az igazi próbatétel. Felcsapott a rajtzászló, sivítot- tak a gumik, a tíz kilométeres távnak az egyes rajtszámú gépkocsi vágott neki, majd | sorban rajtolt a többi. Arra a kérdésünkre, hogy ez , a verseny megérett-e az országos bajnoki futam rangjára, Z ima János Spartacus-ver- senyző, többszörös magyar bajnok, aki már másodszor nevezett Gödöllőn, a következőket mondta: — Sajnálatos tény, hogy ezen a szép, de nehéz vesenyen ilyen kevés autós indul. Legalább ötven autósnak kellene neveznie, hogy a verseny elnyerje az említett rangot. Több autósklub jelentkezésére lenne érdemes a gödöllői futam. A tizennégy induló mindegyike szerencsésen ért a célba. Ez dicséri nemcsak a versenyzőket, hanem a Gödöllői Motoros-Autós Túraegyesület jó szervezőmunkáját is. Eredmények Abszolút első lett Bácskai Levente, a GMAT versenyzője, Zsiguli gépkocsival. A további sorrend az alábbiak szerint alakult: 2. Gyarmati Ferenc, Zsiguli GMAT; 3. Győri György, Trabant GMAT; 4. Kristály János, Fiat 125 S, GMAT; 5. Dudás Lajos, Wartburg, GMAT; 6. Raj Tamás, Moszkvics 412, GMAT. Kép és szöveg: Barcza Zsolt i 4 I