Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

az edényfülét — mutat felénk egy szemre is mutatás valamit. Szürkés-sárgás, hengeres testecske, első látásra mellé XX. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM 1976. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK Példamutató eredmények A fegyverkamra helyén Bővítik ipari szolgáltatásaikat TÖBB TAG, NAGYOBB FORGALOM képzelhető a régi edény. Egyenlő távolságra, apró be­mélyedések , a felületén,. akár egy sűrű szövésű vászondarab lenyomata. — Ez a díszítés a korai bronzkort igazolja — aztán rö­vid csend után még hozzáte­szi —, éppen ezt a bronzkori telepet túrták fel előttünk a magánkutatók. — Mit jelent a több korból származó leletegyüttes? — Nem kevesebbet, mint azt, hogy az első letelepe­dők jó helyet választottak, könnyű volt védeni e helyet és védelmezni a környéket in­nen, a magaslatról. Évszázadok, lakosok Eddigi ismereteink jutnak eszünkbe a vidék hat-hétszáz évének lakóiról. Azok neve, akik emlékét a régi papírok a Várhegy alatti vidék, majd Ördög Miklós és a Rozgonyiak uralták. Aztán a török pusztí­tás következett, s a budai szandzsákhoz tartozó „Har- kián”-ban már a szegény em­bert is észrevették, harács- adójára számítottak. Néhány emberöltővel ez­előtt eltűntek a feudális urak, s velük feledésbe ment a Vár­hegyen levő sasfészek. Csak a védősáncról tudtak, és a mesékben csudálatos arany­kincsről, melyet a hagyomány szerint, tizenöt kilométeres alagúton menekítettek ide a váci várból. ★ A tetőn — alig három ásó­nyom mélységben — Miklós Zsuzsa vallatja a múltat, a meséknél értékesebb valóságot tárva fel. Csankő Lajos Az új művelődési központ­ban tartotta június végi kül­döttgyűlését a Vác és Vidéke Általános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezet. Furák János, az igazgatóság elnöke terjesztette elő az 1976—1989. évre szóló tervja­vaslatot. öt év alatt a tagok száma Vácott és a körzetükhöz tartozó 19 községben több mint kétezerrel növekszik, meghaladja a tízezret. A bol­ti és a kiskereskedelmi forgal­mat 48,2 százalékkal, a ven­déglátás áruforgalmát 37,2 százalékkal, a felvásárló ke­reskedelem forgalmát 69,7 szá­zalékkal, az ipari szolgáltatást 35.3 százalékkal kívánják nö­velni. Az öt év alatt tervezett beruházások összege több mint 21 millió forint. Üj létesítményeik: a vácrátóti v»ndéglátóipari egység, a csörögi élelmiszerbolt, a fó­ti élelmiszerüzlet, és a vá­ci felvásárlótelep. összeredményüket az V. öt­éves terv során. 1975-höz mér­ten, 72,4 százalékkal kívánják emelni. Népgazdasági és egyben szö­vetkezeti érdek is, hogy a jö­vőben minél több szövetkezeti tag vállalkozzék háztáji gazda­ságában tervszerűbb és szerve­zettebb termelésre. Ennek ér­dekében növelni kell a szak­csoportok számát. Rendezni kívánják a váci Dunakanyar Mezőgazdasá­gi Szakcsoport évek óta megoldatlan problémáit, biztosítva több száz hektár mezőgazdasági terület rendel­tetésszerű művelését. A küldöttgyűlés az V. ötéves tervjavaslatot, több hozzá­szólás, vita után elfogadta, és jóváhagyásra javasolta a rész- közgyűléseknek. P. R. Kincskereső ásók nyomán Leletmentés a váchartyáni Várhegyen Mesék és valóság Enyhe szellők enyhítik a rekkenő nyári meleget, s a fe­nyőfák jóleső árnyékot adnak. Belátni Váchartyán házainak udvarába és a környező völ­gyek kéklő karéjába. Fenn vagyunk a hegytetőn, ahol a pár száz négyzetméter­nyi tisztáson már kibontakoz­nak egy kicsiny erősség sáncai. Megyei régészeti akció Miklós Zsuzsa, a Magyar Tudományos Akadémia Régé­szeti Intézetének munkatársa vezeti a váchartyáni leletmen­tést. Készségesen válaszol kér­déseinkre, s hozzáértő szavai nyomán, nem nehéz sok szá­zaddal visszajutnunk a múlt­ba. és eddigi elképzeléseinkre meglelni a valóságos magya­rázatot. A mostani kutatás — mert nem nevezhető feltárásnak — szerves része egy meghatáro­zott Pest megyei régészeti ak­ciónak. Régi' okiratok, feljegy­zések utalnak egy valamiko­ri váchartyáni őstelepülés lé­tére, folytak már itt magán­ásatások. ezért tartották ér­demesnek a jelenlegi munkát. — Ne reméljen senki hatal­mas falmaradványokat, díszes köveket. Ezen a területen — mutat végig a régész az ed­dig feltárt sáncvonalon —, ősj módszerrel épített, paticsfalu erősség állt valaha. S a szépen csengő patics szóra a bizonyságot mutatja, a régi tűzvészben pattanó cse­réppé égett agyagtapasztást, mellyel a fonott söványfal két oldalát rakta be a néhai mes­ter. Az égett patiesdarabokon jól látszik a kiégett sövény lenyomata, az ágak, vesszők és gúzsok nyoma, de még a ré­gi törekben megbúvó magvak helye is. A sáncok függőlege­sen lenyesett falán észrevehető a hamu, az elégett faszerkezet pernyéje. Több korból — Mikor laktak itt embe­rek? — kérdezzük. — Ez a legizgalmasabb kér­dés — gondolkodik a régész. — A tíz nap óta tartó mun­ka során XIII. századi fegy­vermaradványok, cseréptöre­dékek fordultak ki az óvatos ásók alól, de nézzék meg ezt A pafiesfalak nyoma. Az elnökség hűtőpultokkal felszerelt új üzletet. Aki gyakran jár a járás nyugati községeiben, tapasz­talhatta, hogy a legtöbb köz­ségben korszerűbbek a ven­déglátóipari létesítmények, mint akár a Dunakanyariján, s ha a vendég megéhezik, ezekben a bisztrókban ol­csón meg is tud ebédelni. A következő években azt szeret­nék elérni, hogy minden ezer lakost meg­haladó községben ne csak szép külsejű vendéglő, hanem jó étel is várja az embereket. Ezzel egyszersmind megszün­tetik a községekben a helyi közétkeztetés gondját is. A tervek szerint, 58 százalékkal emelkedik az ételforgalom, 70 százalékkal az üdítő ita­lok és 35 százalékkal az al- koholtartalmúak forgalma. A nívósabb ellátás érdekében, Vámosmikolán cukrászter­méküzemet alakítanak ki. A 30 ezer helyi lakos ellátá­sán túl, az idegenforgalom is fontos feladatokat tűz az ÁFÉSZ elé, ezért Börzsöny- ligeten új bisztrót építe­nek, s az ezen a területen levő italboltokat korszerűsí­tik. A következő években a ház­táji és kisegítő gazdaságok tá­mogatása, a felvásárlási te­vékenység fejlesztése a szövet­kezet legfontosabb program­ja. Mint Illefalvi László, a já­rási pártbizottság osztályve­zetője a későbbiekben el­mondta, ezen a területen ed­dig is példamutató eredmé­nyeket értek el. Az illeté­kes párttestületek megálla­pították, a szobi ÁFÉSZ-beliek vet­ték leginkább a nyakuk­ba a háztáji gazdaságok fejlesztésének gondját. A további tervekben szere­pel, hogy újabb mezőgazda- sági szakcsoportokat alakí­tanak, s még jobban segí­tik a háztáji termelést. Felfigyeltek arra a már jó néhány százra tehető kert­tulajdonosra, aki — ha csak a hét végén is — a Dunaka­nyarban hódol gazdálkodói kedvtelésének. Sokan any- nyit termelnek, hogy piacra is jutna belőle, ezért az ÁFÉSZ elhatározta, hogy Nagymaroson, és ha lehetőség nyílik rá, máshol is összefog­ja a kerttulajdonosokat. A háztájival és a hét végi kert­tel rendelkezőket is segítik azzal, hogy gazdaboltot nyit­nak Nagymaroson, és kor­szerűsítik felvásárlótelepei­ket. 1980-ig huszonegyre emel­kedik a szakcsoportok száma, s ez valószínűleg tovább javítja a terület zöldség- és gyümölcsellá­tását. A felszólalók közül töb­ben megkérdezték, mi a biz­tosíték rá, hogy a szobi ÁFÉSZ képes ötéves tervét teljesíteni, hiszen általában több mint 30 százalékkal töb­bet irányzott elő az országos átlagnál. Ezzel kapcsolatban Rasman István elnök el­mondta, hogy bár a szabály­zók általában szigorúb­bak, de az állam sokkal nagyobb dotációt ad az eddigiek­nél a kis községek ke­reskedelmének fejleszté­sére, az ételforgalom ja­vítására, a felvásárlásra, s a szobi ÁFÉSZ éppen eze­ken a területeken kíván előbb­re lépni. Az is biztosíték a tervfeladatok teljesítésére, hogy a helyi tanácsok és a lakosság mindenütt közre­működik az ÁFÉSZ tervei­nek valóraváltásában. Cs. A. Azért gyűltek egybe a szo­bi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet rész- közgyűlésének küldöttei, hogy megvitassák és elfogadják következő öt évre szóló ter­vüket. Rasman István elnök előterjesztésében elmondta, hogy a gazdálkodásukat meg­határozó új szabályozók csak rövid időre torpantották meg a tervező munkát, a fejlesz­tésben igyekeztek olyan meg­oldásokat találni, amelyek gazdaságosan szolgálják a la­kosság ellátását. A szobi ÁFÉSZ több köz­ségben egymaga, máshol az állami kereskedelemmel együtt látja el a lakosságot élelmiszerrel. Már az előző években is igyekeztek, hogy megszüntessék a korszerűt­len boltokat, s helyettük olya­nokat nyissanak meg, ame­lyek valóban széles áru­skálát nyújtanak a vásárlók­nak. Törekvéseiket szolgálja az is, hogy több nagykereskedelmi vállalattól szerzik be a különböző éielmiszereket. A következő években több mint 50 százalékkal emel­kedik majd az élelmiszerfor­galom, pedig ellátási terü­letükön nem növekszik a la­kosság lélekszáma. Vámos­mikolán, Szobon és Kós- pallagon új ABC-áruházat nyitnak. Székhelyközségükben augusztus 20-án adják át a őrizték meg. Wenzel Gusztáv az Árpád-kori Oklevéltárban megemlít egy 1227-beni határ­járást, melyen az itteni hegy alatt levő „várföld”-ről esik szó. A tizenharmadik század végén a nyúlszigeti (Margit­sziget) apácáknak volt itt bir­tokuk, 1323-ban a Rátóí nem­zetségbeid Pores, az Ákos nem­zetséghez tartozó Micsk-nek adja el környékbeli birtokát, 1426 táján, rövid ideig a váci Miklós püspök tulajdona volt Kell is a segítség Diákok a konzervgyárban Mire költik keresetüket ? Megszokták már a Duna­keszi Konzervgyárban, hogy az iskolai vakáció idején, amikor viszont éppen náluk sok a munka, jókedvű diá­kok segítenek nekik. Jól jár az üzem, hiszen a ta­nulók nélkül aligha tudná­nak megbirkózni a felada­tokkal. De a gyerekeket sem éri csalódás, mert a tisztes­séges munkáért tisztességes bért kapnak. Mire kell a pénz, miért je­lentkeztek dolgozni? Erről érdeklődtünk a fiatalok kö­rében. Nagy Piroska, a Dunake­szi 3. számú általános iskola tanulója: — Tavaly óvodában dol­goztam két hetet, most ezt a munkát próbálom ki. Nincse­nek különösebb terveim a pénzzel, könyveket és ruhát veszek érte, mert az egy­hónapi munkát a nagyma­mánál pihenem ki. Lehoczki Katalin: — Tavaly másfél hónapot dolgoztam a konzervgyárban, keresetemből kerékpárt vásá­roltunk, az idei pénznek még nincs helye. Csontos Annamária, aki már a Budapesti Pedagógiai Főiskola másodéves hallga­tója: — Dunakeszi gyerekekkel, mint ifivezető, az NDK-ba utazom, fizetésemet a ki­ránduláson költőm el. s. 1. JEGYZET Posta - a; élelmiszerüzlet helyén A KÉT HÁBORÚ KÖ­ZÖTT nem sok középületet emeltek Vácott. Á húszas évek végén s a harmincas évek elején — szinte egy időben — a korábbi ipar- udvar helyén felépítették a rendőrkapitányság székhe­lyét, a mai Mártírok útján a járásbíróság épületét. öt évtizede, hogy meg­szűnt a régi postahivatal, a Kossuth utcai földszin­tes épületben, illetve át­költözött a mai Marx tér és Beloiannisz uitca sarkán levő, kétszintes épületbe. Kívülről ma is mutatós, korszerűnek tetsző a váci főposta, de o belső beosz­tás, a felvételi terem, a hírlapárusító és a kap­csolódó raktárak, irodák ma már nem felelnek meg a nagyobb forgalom és a korszerűség követelmé­nyeinek. A rekonstrukciós tervek elkészülitek, a megfelelő anyagi fedezetet is bizto­sította a Budapest-vidéki Postaigazgatóság. Az átala­kítás hónapokig eltart, de a forgalom nem szünetel­het egyetlen napig sem. Először arra gondoltak, hogy alkalmi faházakat állítanak fel az átmeneti időre a környéken. Azután jobb megoldás adódott. A VÁROSI TANÁCS SEGÍTSÉGÉVEL, a 10. számú Népbolt átköltözése után, a posta megkapja ideiglenes otthonként a két utcára nyíló élelmiszerüz­let helyiségeit: a postások tehát központi helyen, vi­szonylag zavartalanul dol­gozhatnak. amíg korszerű­sítik a fél évszázados mun­kahelyük belső berendezé­sét. (papp) Nyugdíjasköszöntő, brigádvctélkcdővcl A Cement- és Mészművek váci gyárának zsákgyártó üze­mében újfajta nyugdíjas bú­csúztatót tartottak. Először munkatársai köszöntek el a nyugállományba menő Viseg­rádi Gábornétól, akit karórá­val és dísztárgyakkal ajándé­koztak meg, majd a nyugdí­jas búcsúztatást összekapcsol­ták egy brigádvetélkedövel: a ll. Rákóczi Ferenc, a Kilián György és a Gagarin szocialis­ta brigád képviselőiből alakult csapatok azt mutatták meg, mit tudnak magyar történe­lemből. A vetélkedőn a maximáli­san elérhető 90 pontból hetve­net szerzett és első lett a Rá­kóczi brigád. A búcsúztatást és a brigád­vetélkedőt hangulatos klub­délután követte. örökre emlékezetes marad ez a búcsúvétel a nyugdíjba vonult Visegrádi Gábornénak, és a résztvevők is jó érzéssel gondolnak vissza a délutánra. Követésre méltó kezdemé­nyezés. Cs. L. Fehérlófia Szatirikus folk-musical a művelődési központ színpadán Július elsején, csütörtökön este, hét órai kezdettel, a KISZ Központi Művészegyüt­tese bemutatja Vácott, a Ma­dách Imre Munkás és Ifjúsá­gi Művelődési Központ szín­háztermében Trunkos András— Boros Lajos—Vas János Fe­hérlófia című szatirikus folk- musical-jét. A főbb szerepeket Benedek Miklós (mesélő), Török-Szé­kely György (Fehérló papa), Lerch Ferenc (Fehérlófia), Rácz Mihály (Hétszörnyű Mo­nyok), Széli András (Faegye­nesítő) és Csárics JSándor (Fagörbítő) játssza. A kitűnő ifjúsági együttes népmese-feldolgozást mutat be Vácott. Fehérlófia lelkes, igaz táltos, aki nemes esz­mékben hisz, s ha kell, felál­dozza magát a közösségért. Még jobban segítik a háztáji termesztést i &

Next

/
Oldalképek
Tartalom