Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-11 / 163. szám
I 1976. JÚLIUS 11., VASÁRNAP 3 ( Pest megyeiek az Északi Járműjavítóban Mozdonydoktorok Több mint negyedszázados hagyomány, hogy a vasutas- napon avatják fel a MÁV leendő vezetőit, a vasutas tiszteket A csaknem 350 új tiszt avatóünnepségét — amelyen megjelent Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, Borbély Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, dr. Ábra- hám Kálmán, közlekedés- és postaügyi államtitkár, Koszorús Ferenc, a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára — szombaton tartották a Déli pályaudvar előtti „kerengőben”. A vasutas díszszázad, a MÁV Tisztképző Intézetének végzett hallgatói és a vendégek előtt Urbán Lajos miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója mondott ünnepi beszédet. Utalt arra, hogy 130 éve indult a gőzvontatású közforgalmú vasúti közlekedés hazánkban, a vasút mégsem öregszik, sőt az előző tervidőszakban kezdődött rekonstrukció nyomán egyre fiatalabb, korszerűbb lesz. Az újat, a korszerűt tükrözi az ünnepség színhelye, a Déli pályaudvar és ezt képviselik az újonnan avatott fiatal tisztek is. Az újat jelképezi az ünnepségen átadott modern képzőművészeti alkotás, Victor Vasarely műve, amelyhez hasonló díszíti Párizsban a Nemzetközi Vasút Egylet, az UIC palotáját is. Az ünnepségen Rákóczi András, a MÁV Tisztképző Intézet KISZ-titkára után mondták az új tisztek a fogadalom szövegét, amelyben arra tettek ígéretet, hogy legjobb tudásukkal szolgálják a zavartalan forgalmat, a vasúti közlekedés biztonságát, a népgazdaság személy- és áruszállítási igényeinek kielégítését. is mi szerezzük a bérleteket éc a jegyeket. Üjabban közösen járunk kirándulni is. Mindez zel azonban nem merítettük ki Pécelhez fűződő kapcsolatainkat: a piactér elkészítésével időzavarba került a tanács, s megkértük igazgatónkat, engedélyezze, hogy segíthessünk. Az engedélyt megkaptuk, hiszen több mint 104 péceli dolgozója van az üzemnek. Brigádunk három tartóoszlopot épített, elkészítettük a tető- szerkezetet, körülbelül 400 óra társadalmi munkában. ★ Itt az üzemben már pénteken megtartották a vasutasna- pi ünnepséget. Ebből az alkalomból kiosztották a törzsgár- óa kitüntetéseket. A brigádból ketten: Czeglédi László és Hosszú Sándor ismételten megkapták az aranykoszorús törzsgárda ' jelvényt és a vele járó 2 ezer forintot. Már 40 éve dolgoznak a KAHánvai Ünnep a mai nap a vasutasok számára, sok mozdonyvezető, forgalmi irányító, pénztáros, kalauz és pályaépítő azonban — csakúgy, mint az év többi ünnepnapján — dolgozik. Hiszen nem állhat meg az élet, az emberek ma is utaznak, s az áruszállítás sem szünetelhet. Vannak azonban a MÁV-nál olyan munkahelyek, amelyek dolgozói pihenhetnek a vasutasnapon. Elsősorban a járműjavító üzemeké. Ezúttal nem Dunakeszire. hanem az Északi Járműjavítóba látogattunk, amely ugyan Pesten van, de ahová jobbára vidékről járnak az emberek. 1k Sínek szabdalta tiszta udvar, fákkal-bokrokkal dúsan beültetett pázsit, a szélén személy- gépkocsik sorakoznak. Az idegennek már belépéskor az az érzése, kellemes lehet itt dolgozni. S hogy valóban az, azt Gál Jári-os, a szakszervezeti bizottság termelési felelőse bizonyítja : — Nálunk megszűnt a munkaerőhiány, s a fluktuáció mindössze 7,1 százalék. Az ország legnagyobb járműjavítójában 3 ezren dolgoznak, az emberek kétharmada vidéki. Nemcsak a főváros közvetlen közeléből; Pécelröl, Isaszegről, hanem a megye távolabbi részéről a pilisi falvakból, Monorról, Ceglédber- c élről, sőt a megyehatáron túlról is bejárnak. Igen nagy számú a törzsgárda, sokan 25—30 éve javítják a mozdonyokat. Az évtizedek során a gyorsiramú technikai fejlődés sok tanulást, újabb és újabb fogások elsajátítását kívánták meg. Most nagyteljesítményű 1800—3000 lóerős diesel-elekt- rrmos mozdonyok sorakoznak a kocsiszínekben — pirosak, kékek, festés alatt álló narancssárgák. Az egyik NOHA B-gép mellett felső vezérlésű daru siklik csendben, figyelmeztető kürtje csak akkor szólal meg, amikor hatalmas horgát embermagasságig leereszti. A Ságvári .brigád két tagja ráakasztja a mozdonyból kiszerelt hűtőelemek tartókötelét, s pályáján néma méltósággal tovább kúszik terhével a daru. A sülysápi Kolecz József irányítja a magasban ülő darukezelőt: — Még egy kicsit jobbra. Jó! — Sajnos .nincs szállítási brigádunk, magunk gondoskodunk a fődarabok mozgatásáról — mondja a termelési felelős. — Persze daruk, elektromos targoncák segítik a munkát, hiszen több tonnás darabokat kall mozgatni. ★ A tizenegy tagú Ságvári Endre szocialista brigád két dolgozó kivételével vidéki. Helyettes vezetője Szeleczky Ferenc péceli tanácstag, az ő lelkes tevékenységének köszönhető, hogy a brigád igen szoros kapcsolatot épített ki a községgel. — A MÁV Kórházzal szerződést kötöttünk, melynek értelmében tavaly elkészítettük a virágház alapjait és vasszerkezetét, átfestettük a kerti bútorokat és a kerítést, most pedig a kórház teljes rekonstrukciója keretében műanyagpadlót ragasztottunk, folyosókat meszeltünk és festettünk, a nyár végén felújítjuk a virágház fűtőberendezéseit... Miközben szavait jegyzem fel-felfcekintek: a brigád tagjai megállás nélkül dolgoznak. A fal mentén itt is, ott is ívhegesztők fénye vihrál. Van mit ' hegeszteni: egy tenyérnyi hűtőből 64 ovális csövecske nyúlik ki. Ezeket a vízkamrához kell hegeszteni. Kilenc és félórányi aprólékos munka. . — __a kórházból viszont el jött az igazgató főorvos. Az egészségre ártalmas anyagokról tartott előadást, idén egy belgyógyász ugyancsak ismeretterjesztő előadást fog tartani, utóbbihoz vizsgálat is kapcsolódik. A kórháziakkal nemcsak munkakapcsolatban állunk — mondja a helyettes brigádvezető — régi szokásunk, hogy színházbérleteiket vál tunk, most a kórházi aknait úton. S hogy a tizenegy tag között két ilyen régi szakmunkás is van, az jelzi, hogy viszonylag magas az átlagos életkor a brigádban: 48 év. A naponta Péteriből bejáró Takács Lászlónénak nagy-nagy türelmet és pontosságot igénylő munkája van: acélszalággai tisztítja a nagyobbméretű elemek hűtőjáratait, és kiegyengeti a hűtőlamellákat. A rézlemezkék mint egy sűrűfésű fogai úgy sorakoznak egymás mellett, ha megnyomódnak kisebb a hűtőértékük. Ezeket keli két szerszámmal kiegyengetni. Karsai Pál üzemi munka- verseny felelős és Usztöke Fe- rencné üzemszociológus elmondta, hogy a dolgozók 80 százaléka szakmunkás, s több mint 1660-an szocialista brigádban munkálkodnak. Czibor Valéria A megszokottnál kisebb kínálat Szombat reggel a Garayn Garay téri piac, július tizediké, fél hét. Lassan megtelik a Garay tér -eladókkal és vevőkkel. A KÖZÉRT- és ZÖL- DÉRT-üzletek kinyitottak, a lacikonyhán sisteregve sül a hurka, kolbász, lacipecsenye, s a nap mint nap megjelenő őstermelők is felrakták már árujukat az asztalra. Szombat lé- véri, a háziasszonyok is előbb megérkeznek bevásárlósziaty- raikkai, hátha el tudják kerülni a zsúfoltságot. Még aránylag kevés a vevő, de a standok közül is nem egy üresen árválkodik. Lényegében minden van, de kevesebb és talán nem is olyan szép az áru, mint az előző években. Hja igen, az aszály... Sajnos, az aszály... Ebben látja a szokottnál kisebb kínálat okát Jáksó István, a piac vezető felügyelője is. — A korábbi években ilyenkor július tizediké körül már dugig voltak a tsz- és ZÖL- DÉRT-boltok friss áruval — mondja kitekintve az ablakon. — Most is van, de gyengébb minőségben és lehetne több is. Sajnos, az aszály nem kedvez az idén a szabadföldi zöldség- termesztésnek. A kistermelőket azzal csábítjuk, hogy aid rendszeresen nálunk árul, annak fenntartjuk a standját, ha reggel hat óráig megérkezik. Amint látja, most van még üres hely. Hét óra körül érkezik egy vonat Hévízgyörk felől, azzal még szoktak jönni... Áz elárusítóhelyeket szemlélve feltűnt, hogy kevés a zöldbab, alig van főzőhagyma, s karalábét is inkább csak az őstermelőknél kapni. Korábban kevés volt a tölitenivaló paprika és a paradicsom. Most aránylag bőséges a kínálat, de az őstermelők standjain még mindig 1,50—2 forint darabja a szép, egészséges paprikának, a paradicsomot pedig 28—30 forintért kínálják kilónként. A ZÖLDÉRT-nél 22 forint a paradicsom, 24—32 a I tölteniváló paprika Klója, s szabvány alatti apró paprikát lehet kapni 14 forintért. Az őstermelői árak itt nem sokkal magasabbak a ZÖLDÉRT árjegyzékén szereplőknél, s ahol eltérés mutatkozik, mint például a meggy és őszibarack esetében — az előbbinél 8—10, az utóbbinál 10—12 forint — a gyümölcs minőségében is megmutatkozik ez a különbség. Ugyanakkor találkoztunk olyan zöldséggel is, mely az őstermelőknél volt olcsóbb. A karalábé hivatalos ára 5 forint, de az egyik standon kínálták 4-ért is. Július elején éppen olyan nagy volt a kínálat élő és tisztított friss csirkéből, mint ezen a héten, sőt a vezető felügyelő szerint a húsárak emelése előtti napokban sok kistermelő vissza is vitte az áruját, kereslet hiányában. Tény, hogy az utóbbi években egyre kevesebb háziasszony hajlandó élő baromfit venni, s egyre jobban eltolódik a kereslet a vágott, tisztított, vagy konyhakész friss csirke iránt. Fél nyolc körül benépesül a piac. Minden stand gazdára talált, sőt még a járdára is kikerültek a standot helyettesítő padok. Kistermelők Glancz István Szentmárton- kátáról hozott fel 15 kiló őszibarackot. Van egy ids gyümölcsöse, ott terem. Ö is magasnak tartja a 20—25 forintos árat, melyért a barackját kínálja, de ebben az aszályos évben, mikor tízszer kellett permetezni, nagyon megnövekedtek a termelési költségek. Nyolcvan forint értékű zöldséget is vetett a kertjében, de egy szál se kelt ki belőle. Szlovák Gáborné Hévíz- györkről hozott egy kis egrest, zöldséget, sárgarépát, meg zöldbabot. Háromszáz négyszögöl kertjük van, a férjével együtt mindketten nyugdíjasok, ott termelik a szőlő között Málnaszezon a Börzsöny vidékén A tartós termelési biztonságért Emlékezzünk: 1975-ben a Börzsöny vidékén példa nélkül álló rekordtermést adott a málna. Az öröm mellé azonban bajok is járultak. A felvásárló, feldolgozó vállalatok tárolási problémákkal küzdöttek. Rövid ideig úgy tűnt, hogy több ezer ember munkájának — szó szerint is értelmezhető — gyümölcse vész kórba. Egyik-másik átvevő még szerződéses kötelezettségét is vonakodva teljesítette, szerződésen felül pedig szinte nem is kellett a málna. A járás párt- és állami vezetésének határozott állásfoglalása — minden szem megtermett gyümölcsöt fel kell vásárolni! — aztán hatott és a tárolási gondokon is sikerült úrrá lenni. Azért sem mindegy, mi hogy van Málnaországban, mert a váci járásban 923 hektáron termelnek bogyós gyümölcsöt, s ez egyharmada az országos területnek. Még Győr környéke, Nógrád és nincs tovább. Minden málnaöröm és málnagond közvetlen kapcsolatban van hát a belföldi piaci ellátással és devizális hatása is van. A friss és a mélyhűtött bogyósnak ugyanis szinte korlátlan az exportpiaca. A szerződés értelmében Miért kevés hát az idén a málna? Mert a tél végi, kora tavaszi fagyok ártottak a növénynek és rendkívül kedvezőtlen a mostani, aszályos időjárás is. Területenként változóan a becslések szerint a tavalyi termés 40—60 százaléka lesz meg az idén. A tavalyi átvételi mellékzöngék, az árviták — úgy tűnik — nem szegték kedvét a termelőknek. Igaz, a változatlan termelési kedvnek megvannak a jól érzékelhető okai is. — A tavalyi, átvétellel kapes mellette, isiem eiegeaett az áruval, szebb is lehetne. íten- geteg munkát öltek bele, öntözték, permetezték, mégse fejlődik. Kétszer szedték meg a babot, s ez már közel se olyan, minit az eleje. Mások 30 forintért adják kilóját, ő csak 22-t kér érte. Az egres szép, 14-ért kínálja. Szép paradicsomot, paprikát és tököt látunk a Csepel-szigeti Lenin Tsz irodája előtt. Innét vitték tovább tíz elárusítóhelyre. Van uborkájuk, hagymájuk, káposztájuk is. Egyenlőtlen verseny — Van és csak szép van — mondja Mészáros László, az üzemág vezetője. — Részben a szövetkezet saját termése, részben kistermelőktől felvásárolt áru. Sajnos kicsi a kínálat, egyre nehezebben tudjuk tartani ezt a színvonalat. Miért? Igen, az aszály is nagy gondot okoz, de még mindig nem teremtettük meg a kistermelők számára azokat a feltételeket, melyek meghozzák a termelői kedvet. Nem lehet ilyen alacsony ZÖLDÉRT felvásárlási árak mellett elvárni, hogy nekünk, illetve az állami kereskedelemnek adják el az árujukat, mikor a kiskereskedők a többszörösét kínálják érte. Egyenlőtlen a verseny. De ha felhozza a Bosnyák térre, akkor is jobban jár. Ebben kellene már „végre előbbre lépnünk, mert különben nagyon sok lesz a hiánycikk. Már most sincs megjelelő kínálat burgonyából, gyümölcsből, hagymából, káposztából és jó néhány zöldségféléből. Jáksó István mondja a bú- Csúzásnál: Ügy érzem, hogy 11 órára nagyjából ki is ürül a piac. Pedig azok az asszonyok, akik reggel 6 órakor kezdték a munkát, három óra körül szeretnének bevásárolni. Kevés választék marad nekik. T. Ágoston László csolatos járási állásfoglalást — úgy tapasztaljuk — nem felejtették el az idén sem a termelők — mondja Barát Endre, a járási pártbizottság első titkára. — S bízunk benne, hogy nem felejtik el a jövőben sem. Döntő a termelési biztonságérzet, fontos, hogy hosszabb távra biztonsággal tervezhessenek a termelők. Nem választható el ettől a felvásárlási ár sem. Az elmúlt években húsz forint körül alakult ki, természetesen a minőségtől függően, nérni plusz-mínusz eltéréssel. Ez az a pénz, amelyért a közös gazdaságoknak még kifizetődő a málna termesztése, ezt az összeget akár védőárnak is teKnthetjülá Védi a termelőt. Tavaly szó {nos vita adódott abból, hogy a szerződésekben nem rögzítették a pontos feltételeket. Az idei szerződések — tapasztalataink szerint — részletesebbek, pontosabbak, jobban védik mind a termelő, mind a felvásárló érdekeit. Legtöbbön olvasható egy záradék is: minősítési vita esetén — lehetőségével élve — a helyi tanács megbízottja dönt. Segítenek — ha kell — a járási hivatal szak- tanácsadói, a járás legjobb szakemberei. — A kialakult gyakorlat szerint a szerződések .,tól-ig” árakat rögzítenek s ebbe beleférnek a kereslet-kínálat nyomán fellépő ármozgások. — Megjegyezném, hogy az úgynevezett védőár a fogyasztót is védi. A termelő ilyen szűkebb esztendőben, mint az idei, sem térhet el a szerződéstől, nem adhatja csillagászati árért a málnát. Történetesen a MÉK-nek. A MÉK pedig tisztes árréssel, tisztes haszonnal kínálja saját boltjában a fogyasztónak. Mindehhez természetesen a szerződést szigorúan betartandó okmánynak, törvénynek kell tekinteni. És kívánatos lenne hosszabb távra megkötni. Kapcsolat a korrektekkel Gurulós málna az, ami a kartondobozkából az asztal lapjára borítva — gurul. A kosdi Lenin Tsz pedig 125 hektár nagyüzemi bogyós területével a málnatermelő gazdaságok között előkelő helyen álL — Tavaly semmi sem gurult, most minden — mondja némi éllel Sápi Imre, a tsz elnöke. — Több mint két évtizedes tapasztalatom: alapvető gond akkor jelentkezik, ha a termelő ágazat magára marad. Szükséges, hogy bizonyos kockázatot vállaljanak a felvásárlók is, s a mindkét fél részéről szigorúan betartott szerződés hozzájárulhat ehhez. A kialakult felvásárlási árak szerint még gazdaságos a termelés, s nem szabad, de nem is lehet — azonos minőség mellett — ennek alámenni akkor sem, ha nagyobb a hozam. Hasonlóképpen vélekedik egy kisebb málnatermelő gazdaság, a szobi Üj Barázda Tsz elnöke, Csáki János. — Ha nincs a szobi léüzem, tavaly belebuktunk volna a málnába. Egyes felvásárló vállalatok csupán a saját nyereségükre gondolva, mertek 10—12 forintot ajánlani azért a gyümölcsért, amelyet a léüzem 18 forintért vett át. Döntő kérdés, hogy tudjuk, kire számíthatunk évről évre. Az idén azokkal a vállalatokkal szerződtünk, amelyek tavaly korrektek voltak velünk szemben, s tekintettel az idei kisebb termésre, ők járnak jól. Meglesz a málnájuk. A tavalyival azonos árban. Most bármelyik tsz mondhatná: 25 forintért adom Klóját, mert kevés van. Hosszú távú, korrekt kapcsolat esetén az ilyen árfelhajtás elképzelhetetlen. Jól gazdálkodik a léüzem A bogyós gyümölcs témája fontos gazdaságpolitikai kérdés a Börzsöny vidékén. Jelzi ezt, hogy a Börzsönyvidéki Termelőszövetkezetek Gyümölcsfeldolgozó és Értékesítő önálló Közös Vállalkozásánál a rövid beszélgetésbe hárman is bekapcsolódnak, Hoffet Frigyes főmérnök, Orgonán Alfonzné főkönyvelő és Pré- tyi József párttitkár. Az ország egyik legjelentősebb szörptermelő üzeme a szobi léüzem, mindenekelőtt ezért is — ahogy mondják — kutyakötelességük és nem utolsósorban érdekük volt tavaly minden lehetséges meny- nyiségű bogyós megvásárlása. Azonkívül kutyakötelességük volt saját gazdaságaikat, a bernecebaráti—kemencei, a perőcsényi, a letkési, a szobi és a szokolyai szövetkezetét Mhúzni a bajból. Ha egyáltalán lehet, szabad a gazdag termést bajnak nevezni. Minden saját lehetőségüket megragadták és minden segítségeit megkaptak' a tároló- helyek előteremtésére. És sikerült! Jó érzés hallani, ahogy az átvételi áraikról nyilatkoznak: — Itt a tulajdonosok alakítják ki az árakat. Mi a tavalyi gondok, erőfe-l szítések eredménye, most csupán a léüzem és a szörpfogyasztók szemüvegén át nézve? — A fekete ribiszkeszörp átlagos termésű évben már decemberben el szokott fogyni. Most hála a tavalyi rekord- termésnek és a tárolókapacitásnak, ma is van. A tavalyiból is. Málnával — az idei termést is figyelembe véve — jövő nyárig nincs gondunk. Még a tavalyiból is bőven van. — Szeretnénk, ha az elkövetkező években minden bogyóst termő gazdaság tagja lenne társulásunknak. Élelmes felvásárlók A termelők a korrekt üzlet-: felek között említik a szobi ÁFÉSZ-t. Annak ellenére, hogy tavaly a 15 forintra szerződött málna egy részéért csupán 12 forintot fizetett. — Több vitás ügy egyértelműen a mi igazunkkal zárult — mondja Bedros János áruforgalmi főosztályvezető. — Ettől függetlenül higgye el, tényleg félig már rohadt volt — a sok eső miatt — az a málna, amelynek kilójáért mi megadtuk a 12 forintot. Akikor talán fájt néhány Mstermelőnek a 3 forint veszteség, megértették azonban a helyzetet.^ Ezt bizonyítja, hogy míg tavaly 977 kistermelővel 65 vagon, az idén 1210 kistermelővel 80 vason termésre szerződtünk. Illetve ennyire szerződtek ők velünk, mintegy kinyilvánítva bizalmukat is. — Pusztán a tények kedvéért említem, hogy az idei szerződések megkötésekor a termésre vonatkozóan még minden lehetséges volt. Ügy ajánlottuk fel a tavalyival azonos 18, illetve 15 forintos árat, hogy semmi ok nem zárta ki a rekordtermést az idénre sem. Egy kis ideig gondban is voltunk: mit kezdünk a 80 vagon bogyóssal! Akárcsak tavaly, az idén is két megbízható partnerünkkel. a MÉK-kel és a léüzemmel kötöttünk üzletet. — Ma ott tartunk; örülünk, ha 40 vagon bogyóst tudunk felvásárolni. A tavalyinál gyengébb a termés és van még egy másik ok is. Megjelentek a falvakban az élelmes felvásárlók. Az Erdei Mellék- termék Értékesítő Vállalat a II. osztályú málnáért 17 forintot ad és viszi ömlesztve, kannákban. A termelőnek nem kell ládázni. semmi gondia. A Budaoesti Konzervgyár 19 forintot fizet. A maszekok is fel-fel tűnnek a földek végiben. Tehetik, annyit adnak, amennyit akarnak. — Hihetnénk: hiába vállaltunk kockázatot az előre, látatlanba* lekötött tisztes árainkkal, hiába van a kezünkben a szerződés. A termelő annak adja el áruját, aki 1—2 forinttal többet ad. Többségük azonban nem így gondolkodik. Tapasztalták és szeretnénk, ha a jövőben is tapasztalnák; ránk akkor is biztonsággal számíthatnak, ha rekordtermés van, Deregán Gábor 1 1 ▲
