Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-11 / 163. szám

I Nagy felelősségtudat konstruktív légkör,őszinte egyetakarás Szekér Gyula nyilatkozata a KGST XXX. ülésszakáról • A KGST Berlinben megtar­tott XXX. ülésszakával kap­csolatban az MTI munkatár­sa interjút kért Szekér Gyű- ' látói, a Minisztertanács el­nökhelyettesétől. • Hogyan értékeli Szekér elvtárs a KGST most befejező­dött XXX. ülésszakát? A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának ülésszakai fontos állomásai a tagorszá­gok gazdasági együttműködé­sének. A XXX. ülésszak megtárgyalta a szocialista gazdasági integráció kibonta­koztatását elősegítő komplex r Legenda TV apjaink csodás törté- netei sem különböz­nek a korábbiaktól. Aho­gyan azoknak, a maiaknak sincs sok közül a valóság­hoz, a végbement, leírható, ellenőrizhető események­hez. Mégis, születnek, ter­jednek a legendák, talán éppen azért, meat mondan­dójuk tetszés szerint for­málható, színezhető. így botlottam az állványozó ácsbrigád legendájába Vá­cott, akik — a történet mesélői szerint — félbe­hagyták munkájukat, ne­vezetesen egy lakóépület zsaluzását, vitték a mun­kakönyvüket a másik cég­hez, ahol — ez nem lehet vitás — sokkal többet ígér­tek nékik. Már a negyedik, hivatalos, tekintélyes em­bertől hallottam ezt, pél­daként arra, „mi minden történik’’ manapság a fog­lalkoztatás meglehetősen kusza terepén. Azután pontról pontra követni kezdtem a legenda útját. Végül sovány kis magocska lett a zsákmá­nyom. Egyetlen ács, aki valóban átlépett a másik építőipari vállalathoz, mert előző helyén beosztott volt, itt pedig brigádvezetőséget kínáltak neki, bízva nagy szakmai tapasztalataiban. Ha pusztán ennyi lenne, ha ez az egy legenda ter­jedne, kár a papírt pocsé­kolni, nemhogy még a nyomdafestéket Is. Ám a váci járási pártbizottság gazdaságpolitikai osztály- vezetője meg arról beszél, mennyire megnehezíti a szigorúbb, fegyelmezettebb légkör kialakítását a sok mendemonda, a tényeket túl könnyedén kezelők ha- mari ítélkezése. Ök azok, akik szent meggyőződéssel állítják, hogy a nagy pén­zeket a szövetkezeti kiegé­szítő üzemekben fizetik, a tanácsi vállalatoknál sok­kal gyorsabban növeked­nek a bérek, mint a mi­nisztériumi iparban, ők vélik úgy, hogy a másik vállalatnál sétálnak jódol­gukban az alkalmazottak,- míg ők beleszakadnak a munkáiba ... Ök mindig ismernek valakit, akit „bezzeg” alapon lehet em­legetni, s érdekes módon e Bezzeg Kartárs soha nem a sokat dolgozók közé tartozik, hanem azok sorá­ba, akik megtanultak ke­vés munkával jól keresni. TJest megyében minden száz ipari foglalkoz­tatottból hetven az ún. nagyiparban tevékenyke- ! dik, s számszerűen ez 77 ezer ember. A legjelentő­sebb sereg tehát, s ha itt talaja van a félreértések- i nek, félrehallásoknak, a J hamis híreszteléseknek, ab­ból tényleg baj lehet. Az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi gyáregységében a kommunisták tapasztalatai alapján elgondolkoztató je­lenségre hívták fel a fi­gyelmet Amint mondták, a rossz légkörű, a minden­nel elégedetlen kis közös­ségekben szinte törvény­szerűen megtalálható a hangadó, az. az ember, aki igencsak hiányos ismere­teit és értesüléseit fantá­ziával s az ellenvélemé­nyek letorkolásával pótol­ja. Nála jobban senki nem tud semmit, neki beszél­hetnek, hogy a fehér fehér, gúnyosan mosolyogva haj- I tógát ja, márpedig az fe­kete. Valóban elgondolkoztató a tapasztalat, mert koránt­sem egyedi esetre világít rá, A tájékozatlanságból könnyen, születik túlzás, a tények mellőzése végletes­séghez vezet, s már csak csipetnyi fantázia kell ah­hoz, hogy kialakuljon és terjedni kezdjen a „hallot­tátok ... ?” bevezetésű le­genda. öt esztendő alatt, 1971 és 1975 között a me­gyében az iparban foglal­koztatottak bérszínvonala 38,4 százalékkal emelke­dett, s a nagyüzemekben gyorsabban, mint akár a tanácsi, akár a szövetke­zeti iparban. Nos, négy különböző helyen s más és más beosztású emberrel tettem próbát, lesújtó eredménnyel. Meggyőző­déssel állították, hogy pontosan az előbb vázoltak fordítottja az igaz, s azt tartották, hogy saját kere­setük „alig” nagyobb, mint öt esztendeje. S amikor — a bérosztályon, együttesen érdeklődve — kiderült, havi keresetének átlaga 1124 forinttal nagyobb, mint volt 1971-ben, akkor azzal vágta el a további, s addig is kelletlenül viselt faggatózást, hogy ez a pénz csak soknak hangzik. "C1 lindultunk a váci ács­■Lj brigád legendájától, s lám, ott kötünk ki, hogy szűkebb és tágabb vilá­gunkról meglehetősen gyatrák az ismereteink. S mivel ez így van, mivel hiányzik sokszor a viszo­nyítási alapunk, könnyen elhisszuk azt, amit mások mondanak, nem bíbelődve azzal, mennyi abban az igazság, a valóság, Szent hevülettel bizonygatta előt­tem a nagy gyár igazgató­ja, hogy munkaerőgond­jaikat egycsapásra megol­daná, ha bezárhatná a „tanácsi , kócerájokat”. Hi­tetlenkedve hallgatta, hogy a megye tanácsi iparában 24 ezer ember kilencmil- liárd forintos termelési ér­téket állít elő, s e summa jelentős része apró, de a lakosság, a nagyipar szá­mára fontos tételekből te­vődik össze. Az igazgató több mint két évtizede él a megyében, s tizenhárom esztendeje első ember a vállalatánál...! Elvárhat­juk-e, megkövetelhetjük-e akkor, hogy beosztottjai tárgyilagos képet alkossa­nak munkálkodásuk kör­nyezetéről, ha ő így mond ítéletet? Ahogy a múltban, ma­napság szintén a legendák­hoz hívők szükségeltetnek. Olyanok, akik nem kétel­kednek, akik számára a legenda minden szava ma­ga az igazság. S kétségte­len, kényelmesebb, egysze­rűbb hívőnek lenni, mint a valóság tiszteletéért per­lekedőnek. Könnyebb azt fújni, hogy másutt mennyi­vel jobb, mint saját kör­nyezetünket jobbá formál­ni. A célratörő ember kör­nyezetében is hű marad önmagához, s azt ismétli, mi a teendő. A legenda gyártója viszont úgy kerüli meg a cselekvés mikéntjét, hogy beszél, beszél, mind­arról, ami „itt” rossz, de „ott” jó. A valóság köntö­sébe öltöztetett mesét mond, s ki okvetetlenked- nék ilyenkor azzal, hogy megszakítva a mese fona­lát, közbekérdezzen ?! Sok legenda rontja köz­érzetünket, torzítja véle­ményalkotásunkat. Berzen­kedünk is emiatt. Csak még addig nem jutottunk el, hogy megkérdjük ma­gunktól:/ tényleg, miért nem okvetetlenkedünk? Mészáros Ottó program elfogadása óta eltelt öt esztendő eredményeit. A szocialista gazdasági in­tegráció elmélyülése, a részt­vevő országok egyre szoro­sabb gazdasági és tudomá­nyos-műszaki kapcsolatai le­hetővé tették országaink di­namikus gazdasági fejlődését, öt év alatt a KGST-országok nemzeti jövedelme 36 száza­lékkal, ipari termelése 45 szá­zalékkal növekedett. A mező- gazdasági termelés öt év alatt 14 százalékkal nőtt. Az egy lakosra jutó reáljövedelem 29 százalékkal emelkedett. Ezek a nagyszerű eredmények va­lamennyi ország dolgozóinak erőfeszítései, valamint a test­véri szocialista országok kö­zötti gazdasági kapcsolatok szüntelen bővülése útján jöt­tek létre. Az elmúlt öt esztendőben tovább bővült a gyártásszako­sodás és a koperáció. Ez idő alatt a KGST-országok ötven sokoldalú gépipari, gyártás­szakosítási és kooperációs megállapodást kötöttek, ame­lyek hatezer régebbi és új terméket ölelnek fel. A tag­országok kutatóintézetei öt­ezer közösen elhatározott mű­szaki-tudományos feladatot oldottak meg, s ennek során számos új gép konstrukcióját, valamint több mint 200 új technológia folyamatát dol­gozták ki. Mégis az eddiginél is nagyobb figyelmet kell for­dítani a korszerű gépipar fej­lesztésére. A KGST XXX. ülésszakát közvetlenül az európai kom­munista és munkáspártok Berlinben lefolytatott tanács­kozása után rendezték meg. (Folytatás a 2. oldalon.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! It AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xx. Évfolyam, i63. szám Ära I FOltllVT 1976. jűlius ii„ vasárnap Lázár György fogadta Renaat van Elslande-ot A belga külügyminiszter elutazott hazánkból Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke szombaton hi­vatalában fogadta Renaat van Elslande belga külügyminisz­tert. A szívélyes légkörű ta­lálkozón jelent volt Púja Fri­gyes külügyminiszter, Vince József, hazánk brüsszeli nagy­követe, valamint Constant Clerckx, a Belga Királyság budapesti nagykövete. Renaat van Elslande szom­baton elutazott Magyarország­ról. Látogatásáról közleményt adtak ki. Eszerint a két ország kap­csolatai jól fejlődnek, azon­ban sok lehe|őség vár még kihasználásra. A nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecsere közép­pontjában az európai bizton­sággal és együttműködéssel, az enyhülés megszilárdításá­val összefüggő kérdések állot­tak. A két külügyminiszter állást foglalt a biztonsági és együttműködési értekezlet zá­róokmányának maradéktalan végrehajtása mellett. Renaat van Elslande meg­hívta Púja Frigyest, hogy te­gyen hivatalos látogatást Belgiumban. A magyar kül­ügyminiszter a meghívást kö­szönettel elfogadta. Az OKP újabb sikere Kommunista alelnök az olasz szenátusban Dario Valorit, az OKP veze­tőségének tagját választották az olasz szenátus alelnökévé pénteken, az új összetételű szenátus első ülésén. Barátsági hét — Helsinki szellemében Látogatások, hasznos eszmecserék A finn delegáció vezetősége a Dunakanya ban A IV. magyar—finn barátsá­gi hét alkalmából Finnország­ban tartózkodó magyar kül­döttség vezetősége, élén Kál­lai Gyulával, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa elnö­kével, szombaton gazdag prog­ram keretében találkozott és beszélgetést folytatott a Finn Népi Demokratikus Unió ve­zetőivel, az unió egyes tagszer­vezetei magas rangú funkcio­náriusaival. A találkozón je­len volt Ele Alenius, a Finn Népi Demokratikus Unió elnö­ke, Elsa Aaltonen, a Finn Népi Demokratikus Unió aielnöke, E héttől Aratási csúcs Pest megyében Hétszáz kombájn, három és fél ezer gép közös bérmunkában Végre, a messzi égi kikö­tőkből útnak eredtek az eső­hozó felhők, a hét végén csaknem mindenütt a megyé­ben hullott némi csapadék. Sajnos, kevés. Kivált a ka­pások sínylik az aszályos idő­járást, érkeznek az aggasztó hírek a megye déli vidékei­ről: a futóhomokon csakúgy szenved a kukorica, a napra­forgó, a gabona, mint a kö­tött, agyagos talajokon. Más esztendőkben, régebben, már javában kongana a vészha­rang, ám hála az agrotechni­ka fejlődésének, a lelkiisme­retesen elvégzett talajmunká­nak, nem kell riadoznunk, a kellően morzsalékos talajban még bírják a meleget szántó­földi növényeink — hajnali harmat, futó eső nedvessé­gét köti a föld — s leszámít- , va a legrosszabb, szikes terü­leteket, 1 eleddig súlyos aszálykárról nem értesültünk. Talán csak Jászkarajenőn, ott panaszolták, hogy a rekkenő hőség, az izzó nyár alaposan megcsappantotta a terméski­látásokat. Persze, a forróság mindenütt érezteti hatását, a még viaszérésben levő búzák kalászaiban megszorulhat a szem, némi vigasz, hogy a kisebb mag tömörebb, súlyo­sabb, nagyobb a sikértartal­ma — fehérjeértéke —, s nem elhanyagolandó szempont, hogy egyelőre nincs szükség szárításra. Pest megyében egyébként e héttől veszi kezdetet a nyári csúcs: a legtöbb gazdaság határában be­érett a búza, s a szőke árpatáblákból a bronzvörös kalásztenger szé­lébe állhatnak a kombájnok. A gazdaságok javarészében éppen csak a gépek bejáratá­sát szolgálja az árpa beta­karítása — afféle arató fő­próbaként —, noha akadt ter­melőszövetkezet, mint pél­dául az abonyi Ságvári End­re Tsz, ahol — az ezer hek­táron termő — búza mellett a határ számottevő részét, e gazdaság esetében csaknem hétszáz hektárt, az őszi árpa birtokolja, s ahol már jócs­A deli ebédbez mindenkinek jut frissítő. kán az aratás derekán tarta­nak. Mint lapunkban is hírül ad­tuk, Pest megyében, a terme­lőszövetkezetek és az állami gazdaságok tábláin összesen 100 ezer 482 hektárnyi ka­lásztenger ring — ringott, mi­vel a kombájnok már alapo­san belekóstoltak a gaboná­ba —, nagyobbrészt búza, amely 76 ezer 763 hektáron terem, leginkább — 64 ezer 850 hektáron — a termelő- szövetkezetek határában. Várhatóan egy-kettőre pon­tot tesznek az aratás végére a megyénkbeli gazdaságok, hiszen kenyérgabonánk beta­karítása inkább csak a ha­gyományok szerint számító­dik a mezőgazdaság nagy horderejű tennivalói közé, lé­vén gabonatermesztésünk tö­kéletesen gépesített, kenye­rünk sórsát egy-egy gazda­ságban tucatnyi ember, kom- bájnos, vontató és tehergép­kocsivezető, elrendezi. A me­gyében csaknem hétszáz kombájn, valamint három és fél ezer gépkocsi, vontató áll a gazdaságok rendelkezésé­re, s a jól gépesített aratóse­reg — hacsak az időjárás közbe nem szól — képes két hét alatt végezni kenyerünk magjának betaka­rításával. Amihez természete­sen a jó szervezés, fölkészü­lés — ideértve az aratás és a szállítás egybehangolásán túl az arató-cséplő gépek szer­vizellátását, avagy a dűlő- utak karbantartását is — nél­külözhetetlen. Az alkatrészellátásra s az üzemanyag-ellátásra eddig említésre érdemes panasz nem érkezett a mezőgazdasági munkákat összefogó megyei operatív bizottsághoz — tele­fonszámuk ■egyébként 189— 767 —, s mivel a munkák kezdetén tartunk, a gépek át­csoportosítására sem tettek még javallatot gazdaságaink. Mindenesetre máris bizonyos, hogy a korábbi évek gyakor­lata szerint az idén is több gazdaság, előbb vé­gezvén az aratással, föl­ajánlja majd segítségét a szomszédos, avagj' akár más megyebeli tsz-eknek, hogy mielőbb biztonságba ke­rüljön kenyerünk magja. Karsay István, a Budapes­ti és Pest megyei Gabonafel­vásárló és Malomipari Válla­lat megbízott igazgatója tájé­koztatott, hogy a megyebeli termelőszövetkezetek a táro­lási gondok megoldásában is segítettek, a leszerződött 198 ezer 500 tonna kenyérgabona egyötödének bértárolását vál­lalták. A. Z. a Finn Textilipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Amio Haapanen, az FTSÍDU fő­titkára, Annaliisa Hyvoenen, a Finn Kommunista Párt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Finn Demokratikus Nőszövet­ség főtitkára, Erkki Kivimaki, az FKP PB tagja, a KB titká­ra és Pauli Salonen, az FKP KB osztályvezetője. A baráti, elvtársi légkörben folytatott eszmecserén a részt­vevők megállapították, hogy a magyar és a finn nép képvise­lőinek immár hagyományossá vált tömeges találkozói meg­felelnek mindkét nép érdekei­nek, elősegítik az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet záróokmánya ajánlá­sainak végrehajtását. A magyar küldöttség veze­tősége délután látogatást tett Variajaban, a Finn Kommunis­ta Párt Politikai Főiskoláján, A hazánkban tartózkodó finn küldöttség vezetősége — élén Kalevi Kivistö közokta­tási miniszteriéi — szombaton délelőtt látogatást tett a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa székházában. A magyar nők helyzetéről, a nőmozgalom idő­szerű feladatairól Makoldi Mihályné, a nőtanács aielnöke ad<?tt tájékoztatást. A finn küldöttség vezetősé­ge délután a Dunakanyar ne­vezetességeivel ismerkedett. A látogatásokon ott volt Paul Jyrkäkallio, a Finn Köztársa­ság budapesti nagykövete is. A barátsági hét alkalmából hazánkban tartózkodó finn testvérvárosi küldöttségek teg­nap a vendéglátó városok éle­tével ismerkedtek. Fock Jenő Szolnok megyében Fock Jenő, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja két­napos látogatást tett Szolnok megyében. Pénteken a megyei pártbizottság székházában ta­lálkozott a megyei párt-végre- hajtóbizottság tagjaival, majd Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára tá­jékoztatta a megye politikai, gazdasági és kulturális életé­ről. Ezt követően a megye ve­zetőinek társaságában felke­reste az ország egyik legrégeb­bi vasúti üzemét, a 120 éves szolnoki MÁV-járműjavító üzemet. Délután a Törökszent­miklósi Állami Gazdaságot ke­reste fel, ahol többek között találkozott a KISZ-építőtábor lakóival is. Szombaton a Tisza- menti Vegyiművekbe látoga­tott Fock Jenő, végezetül a tiszaföldvári Lenin Tsz-t ke­reste fel. AZ MSZMP Központi Bi­zottsága táviratban üdvözölte a Szomáliái Forradalmi Szo­cialista Párt Központi Bizott­ságát a párt megalakulása al­kalmából. á

Next

/
Oldalképek
Tartalom