Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-10 / 162. szám
1976. JÚLIUS 10., SZOMBAT A línómetszés tudománya A szentendrei olvasó- és képzőművészeti táborban Bu- dőcsi Agnes tanárnő magyarázza a gyerekeknek a linómetszet készítésének titkait. Megyünk a Duna után. A gépszemlét megtartották. A tűzrendészen hatóság és a járási hivatal mindent rendben talált. Két kombájn, tíz erőgép, három bálázógép áll készenlétiben. A napokban kezdik az aratást a dunabogdányi Üttörő Termelőszövetkezetben. Horváth Antal, a szövetkezet elnöke elmondja, hogy 204 hektáron vetettek gabonát, 173 hektár búzát, és 31 hektár árpát kell learatni. Ügy számítják, tiz-tizenkét nap alatt végeznek a betakarítással. Sajnos, a szárazság jelentős terméscsökkenést okoz, a homokos területeken sóit helyen kisült a gabona, a kényszerérés lerontja a termésátlagot. Az aratás mellett a szövetkezetnek a takarmánynövények öntözése a legfőbb gondja ezekben a napokban. A két és fél hónap óta tartó szárazság sok problémát okoz. Az országosan jó eredményeket felmutató szarvasmarha-tenyésztésben a napraforgó, a kukoricacsala- mádé öntözése és megmentése létkérdés. — Megyünk a Duna után — mondja az elnök. — A víz egyre apad, a vízkiemelő rendszer csöveit kétnaponként át kell telepíteni a folyó medrében. Két ember távcsővel állandóan figyeli a vizet, amikor hajó közeledik, a csőrendszert kiemelik a vízből, nehogy a hullámverés tönkretegye a vezetékeket. A száraz időjárás rendkívüli körülményeket teremtett. Gondozóhálózat Pomázon Az öregekről való gondoskodás egyik jelentős formája a házi szociális gondozóhálózat megszervezése és működtetése. A pomázi tanácsnál ezekben a napokban összesítették a községi hálózat idei tevékenységének mutatószámait. A statisztikai adatok sok mindent elárulnak. Elsősorban a hálózat körültekintő kiépíté- l sére tett tanácsi erőfeszítése- | két, tükrözik az aktívák szór- ; gos munkáját, de a gondok sajátosságára is lehet belőlük következtetni. A gondozók nyilvántartást vezetnek, hol, mikor, melyik idős embernél ] mennyi időt töltöttek, és mit csináltak. Ilyeneket olvashatunk a feljegyzések közt: Megmosdattam, felöltöztettem, kitakarítottam a szobát. Begyújtottam, elmentem bevásárolni. Kiváltottam a gyógyszert. főztem, takarítottam. A legtöbb esetben magukra maradt, betegeskedő, magatehetetlen. idős embereket ápolnak, gondoznak a szolgálat aktívái. ... A községben 12 gondozott van jelenleg, köztük tizenegyen 70 éven felüliek. A tanács egészségügyi szakigazgatási szervének 9 gondozó aktívája van, akik munkájukért havonta bizonyos tiszteletdíjban részesülnek. A statisztikai kimutatás szerint az első negyedében 958, a második negyedévben 844 alkalommal keresték fel a gondozottakat. Az első negyedév nagyobb számadata abból adódik, hogy a téli hónapokban több a munka az idősek körül. Az első negyedévben 7435 a gondozással eltöltött órák száma, a második negyedévben pedig 6432. A tanács legnagyobb gondja itt is a munkaerőhiány. Kevés a gondozó aktíva. A Szentendrei nyár jövő heti programja A Szentendrei nyár mai és holnapi programjának jelentős eseményeit a Hét végi kalauz rovatunkban ismertetjük. E hasábokon a jövő hét legfontosabb rendezvényeire hívjuk fel olvasóink figyelmét. Július 12-én, hétfőn délelőtt 10 órakor Csizmás kandúr című műsorát mutatja be az Állami Bábszínház, a megyei művelődési központ színház- termében. Július 14-én, szerdán este 7 órakor lesz Tokodi Ilona énekés Szakoly Agnes cimbalom- estje a Kovács Margit Múzeum kertjében. A műsoron barokk mesterek, Leclair, Pergo- lesi, Corelli, Bach, Händel műveit szólaltatják meg. Zongorán Freimann Magda és Roh- mann Imre kísér. A hét végén, 15-én, 16-án, és 17-én este 7 órakor a Szentendrei Teátrum műsorán ismét a La Máncha lovagja című zenés játék szerepel. A Szentendre Barátainak Köre rendezésében a megyei művelődési központ klubövezetében Szép szóval, muzsikával címmel a Dunakanyarról és Szentendréről mutatnak be műsort a Madách Színház művészei és a szentendrei zeneiskola tanárai. ^SSSSSSSS/SSSSS/SSSSSSá Sikerrel zárták az első félévet Új üzemegység a Kéziszerszámgyárban A Pest megyei Fémipari és Kéziszerszámgyártó Vállalatnál 1971-ben az éves termelés 75 százalékát a különböző kéziszerszámok, kalapácsok, harapófogók, fejszék előállítása jelentett. A piaci árváltozások és bizonyos belső szervezési hiányosságok következtében a vállalat 1973-ban nyereségrészesedést nem tudott fizetni, és a bérfejlesztés is csak minimális volt. A különböző gazdasági intézkedések, a gyártmányfejlesztés, a profilbővítés hatására aztán fokozatosan javulni kezdtek a termelési mutatók. A gyárfejlesztés során létrehozott dabasi forgácsoló gyáregység is megkezdte a munkát, és 1975-ben már a termelés mintegy 45 százalékát ez az üzemrész adta. A szentendrei törzsgyárban is fejlesztik, a kéziszerszámgyártás mellett különböző méretű kovácsolt gyűrűscsavarokat, földmunka- gépekhez szükséges kaparófogakat, villanymotor pólusvasakat, a járműgyártáshoz kovácsolt alkatrészeket állítottak elő. Megkezdték a több munkahelyes satupadok gyártását is. Az idei első félév termelési Márka-töltők ezt \ 2<M Szentendrén a Pest megyei Pincegazdaság Márka palackozóüzemében naponta harmincezer darab literes és ötvenezer kétdecis palackot töltenek meg a közkedvelt üdítő itallal. Ezeket a Dunakanyarban és a megye északi részén hozzák forgalomba. Vásárhely és Szentendre találkozása A Mónus testvérek kiállítása- Bár a megnyitón kevés szentendrei vett részt, minden bizonnyal sokan fogják a helyi lakosok és a turisták közül megnézni a július végéig nyitva tartó kiállítást, mely hétfő kivételével megtekinthető Szentendrén, a megyei művelődési központ klubjában. Századunk magyar művészetének Vásárhely és Szentendre egyaránt jelentős értékállomása. Vásárhely elsősorban be nem fejezett, s követést, folytatást igénylő hagyományainkra összpontosított a továbbte- rerntés igényével, Szentendre Európa irányában találta meg a saját tiszta forrásait, de mindkettő hivatást teljesített. E két teljes képzőművészeti műhely között Ismeretes egy nagy híd; Tornyai János művészete, mely vásárhelyi főáramlata mellett szentendrei tájelemeket is tartalmaz. E szellemi híd most azzal újult meg, hogy Szentendrén a Pest megyei Művelődési Központ kiállításon fogadta a vásárhelyi Mónus Sándor, Mónus Ferenc, Mónus Ilona fazekas iparművészek alkotásait. Igaz, ami igaz; Hangai László kitűnően rendezte, hangolta egymáshoz, egységes hatást alakítva a három vásárhelyi testvér tárlatát, s Bihari József, a megyei művelődési központ igazgatója remek műsort társított a kerámiákhoz, olyan műsort, mely szinte kezdeményezte a műélvezetet, mert az érdi bukovinai székelykórus, a kerámiákhoz választott, s azt akaratlanul értelmező Váci Mihály szöveg a képzőművészet nyitányává érlelődött. Zene és a költészet ösvényén érkeztünk ezen a délutánon a népművészet avatott mestereinek műveihez, áhítatos léükü- lettel. Ezt dúsította bennünk az érdiek vidám, duhaj muzsikálása, Papp János színművész intellektuális szövegmondása, dr. Dömötös János, á vásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatójának avatott megnyitóbeszéde. Tárgyilagosan gondolunk a csurgatott és írt színekkel szépített kecses, öblös bokályok, tálak, köcsögök láttán, hogy milyen tehetséges a mi népünk. Ez a tárlat Európa valamennyi fővárosában jó hírünket keltené, népművészetünk gazdag árnyalatainak tágasan állandó derűjéről, fantáziadús termőkedvéről. A Mónus testvérek mindig szépre törekedtek, az anyagi szempont másodlagos maradt. A húszas években szókéi'eztek, vásárra vitték agyagból mintázott kincseiket, most megbecsült iparművészek, akik közül Mónus Sándor figurális mintákkal bővített korsókat, pásztor alakját ábrázoló padlóvázát állított ki sok ötletdús tárgy mellett. Mónus Ferenc erősen ragaszkodik a vásárhelyi fazekas hagyományokhoz, Mónus Ilona bátor színkezeléssel törekszik egyedik hatást elérni. Nemes változatok sorjáznak. A csirkeitatók, szív alakú fűszertartók, Miska-kancsók, butellák fergeteges jókedvet jeleznek, népünk megőrzött kedélyét Sürgősen el kellene gondolkodnunk azon Vásárhelyen és Túrán, s mindenütt e hazában; hogyan lehetne tömeges méretben tartósítani népművészetünk termőerejét. Ugyanis, csak Vásárhelyen a XIX. században mintegy ezer ember foglalkozott fazekassággal, ma a majolikagyár vette át e szerepet. Helyettesíteni azonban e népi művészeti műhelyeket nem tudja. Tény, hogy a fazekasság gazdag régészeti emlékeitől napjainkig egyenes az út. A hagyományok évezredesek Hódmezővásárhelyen és Pest megyében is. Nálunk hasonló erővel, hasonló tisztasággal Dunavarsányban dolgozik a Kálmán házaspár nádudvari forrásanyaggal gazdálkodva. Arra lenne szükség, hogy Mónusók és a hozzájuk hasonló népművészek szerte a hazában adják át a formálás külső, belső titkait, törvényeit arra érdemes fiataloknak, örvendetes, hogy Abonyban, Szigetújfalun szorgalmas asszonyok nagy létszámban biztosítják a népművészet utánpótlását, mely kultúránk egyik távlata. A vásárhelyi Mónus testvérek pompás kiállítása teendőinkre hívja fel figyelmünket, e szép tárgyak arra köteleznek, hogy a népművészet tömeges elterjesztésével hozzuk létre a harmadik évezred elejére a milliós osztott- ságú, szép magyar otthont, saját erőnkből megvalósított lakáskultúránkat, boldogságunk egyik zálogát. Losonci Miklós eredményeinek megértéséhez feltétlenül szükség volt erre a felsorolásra, hiszen a Bernáth Tibor igazgatóval folytatott beszélgetés során többször visszatérünk a IV. ötéves terv időszakának különböző problémáihoz, számadataihoz. — Még egy fontos tényezőt is figyelembe kell venni — tájékoztat az igazgató. — 1974- ben a megyei tanács határozata alapján harmadik üzemegységet is létrehoztunk. Lakáskarbantartó részleget, iparcikk- és tüzelőolaj házhoz szállító egységet létesítettünk Szentendrén. Bár még csak kétéves múltra tekint vissza ez a vállalkozás, a lakosság egyre jobban igénybe veszi szolgáltatásainkat. A tavalyi és az idei kedvezményes tüzelőakció időszakában több mint 100 ezer liter olajat szállítottunk a lakosságnak. Az iparcikkek házhoz szállítását a szentendrei járás egész területére kiterjesztettük. A lakáskarbantartó kapacitásunkkal az egyre növekvő igényeket már jelenleg sem tudjuk kielégíteni. Az 1974-ben alakult egységben harmincán dolgoznak. Az évenkénti 60 ezer órás kapacitást 1980-ig 200 ezer órára fejlesztjük. Ebből Szentendrén további 40 ezer, a járás Duna-menti településein 45 ezer, a váci járás Duna-menti községeiben 55 ezer órányi munkát tervezünk. Két bázishelyünk lesz. Szentendrén az Előd utcai telepet építjük ki folyamatosan. Ezenkívül Sződligeten létesül a másik telephely. — Az első félévet sikeresen zártuk. Árbevételünk a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva az idén 32 százalékkal emelkedett. A hatósági árváltozások ebben a számadatban mindössze négy százalékot jelentenek. Termelési értékünk a tavalyi első félévhez képest 23 százalékkal növekedett. Év végéig a vállalat megközelítti a 100 millió forint árbevételt. Üjdonságnak számít, hogy a megyei tanács döntése alapján július elsejétől a Váci Autójavító és Fémipari Vállalatot hozzánk csatolta, ezáltal Sződligeten létrejött a 4-es számú fémipari gyáregység. — A termékszerkezet is tovább bővül. A Magyar Hajó- és Darugyórral kötött fejlesztési együttműködés alapján mi fogjuk a konténerek zárszerkezetét gyártani. A harapófogóból, laposfogóból, csőrös fogóból álló, cserélhető betétes fogókészlet műszaki kísérletei most folynak. Krómozott kempingbalta, tűzoltó bontóbalta kivitelezése is szerepel terveink között. Érdekességként megemlítem, hogy a kéziszerszámgyártás az idén termelésünk 17—18 százalékát jelenti mindössze, de ez értékben mégis nagyobb, mint az 1971- es év 75 százalékos aránya. Vízkorlátozás A városi tanács műszaki osztálya Szentendre közigazgatási területén locsolási tilalmat, vízkorlátozást rendelt el. Hétköznap reggel 4 órától este 8 óráig, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon egész nap locsolási tilalom van a városban, amely a koesimosásra is érvényes. Az elmúlt hét végén a tanács műszaki osztálya ellenőrzéseket tartott a városban. Legfőképpen az üdülőövezetben szegték meg sokan a tilalmat. Az ellenőrzés alapján 20 szabálysértési eljárást kezdeményeznek. ötezer forintig terjedő pénzbírságot lehet kiszabni a tilalom megszegőire. Olyan szabály- sértőt is találtak, aki a növények, virágok közé dugta el a tömlőt, és hagyta folyni a vizet. A műszaki osztály ezen a hét végén is szigorú ellenőrzéseket tart a városban, elsősorban az üdülőövezetet járják majd végig. A bányatulajdonosok csak ígérnek A Luppaszigetre vezető hepehupás úton kaviccsal megrakott óriási tehergépkocsi szorít le az út szélére, s amíg a Gyógynövény Kutató Intézet központjáig eljutunk, még jó néhányszor le kell húzódni. — Nagyon elhanyagolt ez az út — mondjuk Jenei Imre gazdasági igazgatónak. — A bányából kavicsot szállító autók tették így tönkre — mondja. — De a mi munkánkat is zavarják. Laboratóriumainkban több millió forint értékű műszer van. Reggeltől estig áramlik be a por az útról az ablakokon keresztül. — És nem lehet ez ellen tenni valamit? Jenei Imre egy iratcsomót helyez az asztalra. Érdemes néhány ügyiratból idézni; A jegyzőkönyv 1974. február 1-én készült. A budakalászi tanács vb-titkára mellett jelen vannak a KPM, a rendőrség, a járási hivatal, a Mathiász Tsz, az Árpád Szakszövetkezet, a Munkaterápiás Intézet és a kutatóintézet képviselői. A jelenlevők többek között megállapítják, hogy 1972-ben közös fedezeti forrásból felújították a luppaszigeti utat, aszfalttal borították. Azt is tényként rögzítik, hogy az út mentén sóderbányák üzemelnek, és az aránylag kis teherbírású útra nagy járművek forgalma irányítódott. A Pest megyei Rendőrkapitányság képviselője megállapította, hogy a 11-es számú főközlekedési út luppaszigeti csomópontjánál a járművek nagy mennyiségű anyagot szórnak szét már több ízben halálos kimenetelű baleset is történt. Felhívják tehát a bányatulajdonosok figyelmét az intézkedés megtételére. Ha 30 napon belül nem tesznek eleget, kénytelenek lesznek javasolni a bányaművelési engedély bevonását. A bányatulajdonosok megígérik, hogy intézkedéseket foganatosítanak. 1975. április 7-i keltezésű ügyirat. Lényege: a Gyógynövény Kutató Intézet értesíti a budakalászi tanácsot, hogy az utat még mindig nem javították meg, sőt, tovább romlott a helyzet. 1975. június 20-án hasonló tartalmú leveleket küldenek a járási hivatalba. Néhány megjegyzést hadd fűzzünk a fentiekhez: 1. Nem tudjuk, hogy a természeti kincs kibányászása során „a bányatulajdonosok” milyen haszonkulccsal dolgoznak, de bizonyára jutna belőle útjavításra is. 2. Ma már arról sem kell vitatkozni, hogy ki mennyit ad az út karbantartására, mert azóta a bányát művelő termelőszövetkezetek egyesültek. 3. Azt is tényként kell megállapítani, hogy Emile Zola nagy író volt Hogy kerül Zola ebbe'a történetbe ? Már 91 évvel ezelőtt a Germinal című regényében megírta, Hogy a bányatulajdonosokra nem mindig lehet szép szóval hatni. Meg kell őket regulázni. Még 1976-ban is Akkor is, ha szövetkezetek bányáiról van szó. Ezért ajánljuk a tanács és a rendőrség figyelmébe a francia klasszikust. Az oldalt írta: Kiss György Mihály Foto: Nagy Iván !
