Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-10 / 162. szám
/ 1 2 1976. JŰLIUS 10., SZOMBAT Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülésszakáról Az ülésszak megvizsgálta a végrehajtó bizottság beszámolóját a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés, valamint a komplex program megvalósításának 1971— 1975. évi eredményeiről, a KGST-tagállamok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének további elmélyítéséről és fejlesztéséről. Az ülésszak megelégedéssel állapította meg, hogy a KGST-országok jelentős sikereket értek el a szocializmus és a kommunizmus építésében. Sikeresen teljesítették az ötéves nép- gazdasági terveket, gyors ütemben fejlődnek a termelőerők, nő a társadalmi termelés hatékonysága, szüntelenül emelkedik a dolgozók életszínvonala. 9 A KGST-tagallamokban a megtermelt nemzeti jövedelem 1971—1975 között 36 százalékkal, ugyanakkor a fejlett tőkésországokban 14 százalékkal, a Közös Piachoz tartozó országokban pedig csak 12 százalékkal nőtt. A KGST-tagállamok bruttó ipari termelése 1975-re — 1970-hez viszonyítva — mintegy másfélszeresére nőtt. Az ipari termelés növekedésének mintegy 80 százalékát a munkatermelékenység növelésének útján érték el. Jelentősen erősödött a mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki bázisa. A KGST-tagor- szágok többségében — a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére — a mezőgazdasági bruttó termelés évi átlagos mennyisége 1971 —1975 között 14 százalékkal haladta meg az előző tervidőszak szintjét. 1971—1975 között a testvéri országok lakosságának egy főre jutó reáljövedelme mintegy 29 százalékkal növekedett. Ezek a siketek a kommunista és munkáspártok által vezetett munkásosztály, parasztság és értelmiség áldozatkész munkájának eredményei. E sikerek a szocialista rend hatalmas alkotó lehetőségeiről tanúskodnak, és meggyőzően bizonyítják, hogy a KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjai — gondoskodva a gazdasági élet tervszerű, tudományosan megalapozott irányításáról — sikeresen töltik be a társadalom növekvő politikai erejének szerepét a szocializmus és a kommunizmus építésében. A gazdaság, a tudomány és a technika fejlesztésében elért eredményeivel, a szocialista demokrácia állandó elmélyítésével és fejlesztésével, a dolgozók életszínvonalának növelésével valamennyi KGST-tagálilam fontos nemzeti és internacionalista kötelességét teljesíti, igazolja a szocializmusnak, mint társadalmi rendnek a fölényét, elősegíti vonzóerejének növekedését. Az új típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez és a világszocializmus pozíciójának megerősítéséhez kiemelkedően járul h<jzzá a Szovjetunió. A kommunizmus építésében elért sikerei, következetes internacionalista politikája, a béke megerősítéséért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért vívott harca nagy hatással van á világban végbemenő esernények menetére. Valamennyi szocialista nemzet felvirágzásával, a szocialista államok szuverenitásának megerősödésével egyidejűleg mind szorosabbá válnak kölcsönös kapcsolataik, mind több a közös elem politikájukban, gazdaságukban, társadalmi életükben, végbemegy fejlettségi színvonaluk fokozatos kiegyenlítődése. A KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjai lezajlott kongresszusaikon összegezték az előző ötéves időszak tervteljesítésének eredményeit, kijelölték a következő ötéves időszakra országaik további sokoldalú társadalmi-gazdasági fejlődésének programját, megerősítették a testvérpártok közösen kidolgozott irányvonalát, amely az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztésére irányuló komplex programban szereplő rendelkezések végrehajtását célozza. A nemzetgazdaságok fejlesztésében, a KGST. tagállamok egységének és összeforrottságá- nak megerősítésében rendkívül nagy jelentőségű az együttműködés további elmélyítésére, tökéletesítésére és a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére irányuló — egyhangúan elfogadott — komplex program. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottság és a többi KGST-szerv tevékenységét, amelyet a komplex program megvalósítása és a tanács XXV—XXIX. ülésszakain hozott határozatokkal összefüggő munkák megszervezése és végrehajtása^ érdekében végeztek. Az a nagy munka, amelyet a KGST-tagállamok, a tanács szervei és a KGST-tagállamok nemzetközi gazdasági szervezetei az 1971—1975 közötti években végeztek, lehetővé tette az együttműködés további elmélyítését és fejlesztését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztésére irányuló komDlex programban szereplő rendelkezések sikeres és lényegében idejében történő teljesítését. A komplex program megvalósításának évei alatt a KGST-tagállamok együttesen új, fontos intézkedések megvalósításához kezdtek hozzá a termelésben. Az érdekelt országok közös erőfeszítéseivel nagy létesítmények építését kezdték meg a fűtő- és nyeresanyag- ipari ágazatokban. Több két- és sokoldalú együttműködési megállapodást kötöttek, amelyek felölelik a népgazdaság növekvő ágazatait. Jelentős munka folyt a termelésszakosítás és kooperáció terén, Üj nemzetközi gazdasági szervezetek és egyesülések jöttek létre. Sikeresen befejeződött a jelenlegi ötéves tervek összehangolása. Rendkívül nagy jelentőségű a sokoldalú integrációs intézkedések első. 1976—1980-ra szóló egyeztetett tervének elfogadása. Az egymással lebonyolított áruforgalom 1971—1975 között csaknem megkétszereződött, és 1975-ben már több mint 70 milliárd rubelt tett ki. Eszerint az évi átlagos növekedés üteme 14,4 százalék volt, az 1966—1970 közötti 8,2 százalékkal szemben. Minden kommunista párt. minden szocialista állam — biztosítva a nemzetgazdaság tervszerű fejlődését, az anyagi és munkaerőforrásoknak a társadalmi-gazdasági feladatok megoldására való mozgósítását, a tudományos-technikai forradalom vívmányainak a termelőtevékenység valamennyi szférájában történő széles körű bevezetését, a termelőerőknek országon belüli ésszerű elhelyezését — az új társadalom építésének általános törvényszerűségeire támaszkodva, sokoldalúan figyelembe veszi országa konkrét viszonyait, a társadalom továbbfejlesztésének szükségleteit a szocializmus és a kommunizmus építése során. Ugyanaltkor az élet mindinkább bizonyítja, hogy állandóan mélyíteni kell a szocialista országok együttműködését. Ezzel kapcsolatban a KGST-tagállamok hangsúlyozták, hogy éles ellentét van a szocialista nemzetközi gazdasági kapcsolatok és az imperialista gazdasági kapcsolatok között. Ez utóbbiaknak elkerülhetetlen velejárójuk a kon- kurrencia, az ellenségeskedés, a kevésbé fejlett országok kizsákmányolása, nemzeti erőforrásaik kirablása, egyes országok más országok rovására történő fejlődése. A szocialista termelési viszonyok fölénye, az egyeztetett tervek alapján megvalósuló szocialista együttműködés előnyei különösen világosan rajzolódnak ki a tőkés gazdaságban levő növekvő ellentmondások és elmélyülő válságjelenségek tükrében. Ez az együttműködés a KGST-tagállamok világgazdasági pozícióinak megerősödéséhez vezet, növeli a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának nemzetközi tekintélyét A szocializmus természetének és magasztos céljainak megfelelően a KGST keretei között folyó együttműködés erősítése a nemzetgazdaságok harmonikus fejlődéséhez vezet, módot ad az ipar és a mezőgazdaság gyors fejlődésére, segíti a gazdaságilag kevésbé fejlett KGST-tagállamok gyorsított ütemű előrehaladását Az ülésszak hangsúlyozza, hogy a sokoldalú együttműködés elmélyítése, a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi színvonalának fokozatos közelítése és kiegyenlítése szükségszerű és törvényszerű történelmi folyamat a ■ szocializmus és a kommunizmus építésében való előrehaladásuk során. Az ülésszak véleménye szerint megértek a feltételek arra, hogy még teljesebben kihasználják a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére irányuló komplex programban rögzített lehetőségeket az együttműködés további elmélyítésére és tökéletesítésére, a KGST- tagállamok több, életbevágóan fontos gazdasági problémájának közös megoldására. E céloknak felelnek meg a termelés főbb ágazatiban 10—15 évre kidolgozott közös együttműködési célprogramok. Ezekben a KGST- tagállamok konkrét intézkedéseket határoznak majd meg, gazdaságilag indokolt szükségleteik kielégítésére az alapvető energia-, fűtő- és nyersanyagfajtákban, a mélyreható gyártásszakositásra és kooperációra a gépgyártás fejlesztésében, az alapvető élelmiszerekben és közszükségleti iparcikkekben mutatkozó ésszerű szükségletek fedezésére, közlekedési kapcsolataik modernizálására és fejlesztésére. Ezeknek, a KGST-tagállamok - ban élő lakosság jóléte további emelésével szoros összhangban, levő programoknak elő kell mozdítaniuk a szocializmus és a kommunizmus építésének meggyorsítását, a szocialista államok gazdasági erejének megerősítését, növelniük kell a KGST-tagállamok együttműködésének gazdasági fejlettségi színvonaluk kiegyenlítésében betöltött szerepét. Az együttműködési program a fűtőanyag- energetikai és nyersanyagágazatokban előirányozza, hogy a KGST-tagállamok dinamikusan fejlődő gazdaságát megbízhatóan ellássák a főbb energiahordozókkal, fekete és színesfémekkel, vegyi nyersanyagokká! és villamos energiával. Ezt úgy valósítják meg, hogy koncentrálják a nagyberuházásokat, egyesítik az érdekelt KGST-tagállamok anyagi és pénzügyi eszközeit, ésszerűbben helyezik el az energia- és anyagigényes termelést, megkezdik valamennyi fűtőányagfajta további lelőhelyeinek kiaknázását, gyorsított ütemben kidolgozzák az új energiaforrások létrehozásának és az atomenergetika fejlesztésének módszereit. Az együttműködési program a gépgyártás terén a KGST-tagállamok népgazdaságának technikai felszerelésével és rekonstrukciójával kapcsolatos problémák komplex megoldását tűzi ki célul. A legkorszerűbb gép- és berendezésfajták, valamint az élenjáró technológia meghonosításának és kooperációjának gyorsított fejlesztéséhez és mindezek érdekében a termékek műszaki paramétereinek szabványosításával és egységesítésével kapcsolatos munka fokozásához szab majd irányt. Ennek figyelembevételével valameny- nyi országban gondoskodni fognak a gépipar sokoldalú, magas műszaki színvonalú fejlesztéséről. Az együttműködési program az alapvető élelmiszerek terén előirányozza a KGST-tagállamok lakossága szükségleteinek kiváló minőségű élelmezési cikkekkel történő kielégítését és á szükséges tartalékok megteremtését. A program együttműködési intézkedéseket irányoz majd elő az anyagi-műszaki bázis további megerősítése és a mezőgazdasági termelés intenzifi kálásának fokozása céljából (gépesítés, kemizálás, talajjavítás, vétőmag-termesztés, nemesítés stb.), beleértve az élelmiszerek korszerű ipari előállítási módszereinek kidolgozását és meghonosítását, a géprendszerek gyártásának növelését, korszerű technológiák kidolgozását, a növény- termesztésben és az állattenyésztésben. Kidolgozzák a hiánycikkeknek számító mező- gazdasági. termékek termelése gazdasági Ösztönzésének formáit és módszereit. Ezenkívül minden egyes KGST-tagállam a jövőben is maximálisan kihasználja természeti-éghajlati viszonyait, hogy nagyobb mértékben elégítse ki szükségleteit gabonafélékből, takarmányokból, állati és más alapvető mezőgazda- sági termékekből. A közszükségleti iparcikkek gyártása és kölcsönös szállítása bővítésének programja a KGST-tagállamok lakossága alapvető közszükségleti cikkek iránti szükségleteinek kielégítésére irányul. A program a kölcsönösen előnyös szakosítás és kooperáció fejlesztésére, a könnyűipar anyagi-műszaki bázisának rekonstrukciójára, nyersanyag-ellátásának megjavítására épül majd. A KGST-tagállamok közlekedési kapcsolatainak fejlesztését elősegítő együttműködési program, amely az összes szállítási módokkal kapcsolatban felmerülő távlati igényeik idejében való és fennakadás nélküli kielégítését kívánja megoldani, a különféle közlekedési eszközök korszerűsítésére, a nemzeti közlekedési hálózatok egymással és az európai közlekedési .rendszerrel összehangolt ésszerű fejlesztésére fog irányt szabni. A célprogramok kidolgozásáról szóló határozat a KGST-tagállamoknaik azt az eltökéltségét tükrözi, hogy megerősítik és minden eszközzel fejlesztik az együttműködési és a szocialista gazdasági integráció folyamatait, nemzeti és közös érdekből az együttműködés és kooperáció útján együttesen használják fel természeti kincseiket, anyagi és munkaerő-forrásaikat, a komplex programban lefektetett elveknek és céloknak megfelelően. E programok új lépést jelentenek a szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok tervszerű fejlesztésének megerősítésében, és fényesen bizonyítják a szocialista gazdasági rend fölényét. Az ülésszak, hangsúlyozva a hosszútávú főprogramok jelentőségét, megállapította: ezek egész sor olyan intézkedést tartalmaznak majd, és ösz- szességüfcben a gyakorlati cselekvés olyan átfogó programját alkotják, amely elősegíti a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi színvonala közelítési és kiegyenlítési folyamatának meggyorsítását. A KGST-tagállamok kormányfői kinyilvánították azt a készségüket, hogy folytatják a Mongol Népköztársaság, valamint a Kubai Köztársaság fejlődésének meggyorsítására és gazdaságuk hatékonyságának fokozására irányuld különleges intézkedések megvalósítását, figyelembe véve a szocializmus építésének ezekben az országokban levő sajátos feltételeit. A KGST-tagállamok kormányfői ismételten megerősítik, hogy az együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése, a KGST- tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztése a jövőben is a szocialista internacionalizmus elveinek megfelelően, az állami szuverenitás, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, az országok belügyeibe való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság és az elvtársi segítségnyújtás elvei alapján valósul meg. * A hosszú távú:.-Célprogramok alapján két-' és sokoldalú egyezményeket kötnek majd, amelyekben előírják a programokban szereplő célok és rendelkezések végrehajtását szolgáló konkrét kötelezettségeket a felek számára. Az ülésszak véleménye szerint a hosszú távú célprogramok kidolgozása és megvalósítása szükségessé teszi — a tudományos kutatások minden egyes országban folyó fejlesztésén kívül — a KGST-tagállamok tudományos-műszaki együttműködésének további bővítését. Az ülésszak jóváhagyta a KGST tervezési együttműködési bizottsága által a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának megszervezésében végzett munkát. Egyúttal megbízta a bizottságot, hogy terjesszen a tanács XXXI. ülésszaka elé beszámolót a hosszú távú együttműködési célprogramok tervezeteinek kidolgozásáról. A tanács ülésszaka megbízta a KGST végrehajtó bizottságát, hogy szervezze meg és kísérje figyelemmel a hosszú távú együttműködési programok kidolgozását, segítse megvalósításukat és biztosítsa a KGST-szervek szoros együttműködését. Megvizsgálták a KGST-országok egyesített villamos energetikai rendszere (EVER) távlati fejlesztésének általános sémáját, beleértve a JSZSZK energiairendszerével való megfelelő együttműködést is. A tanács ülésszaka jóváhagyta az egyesített villamos energetikai rendszer fejlesztésére irányuló alapvetői Intézkedéseket, amelyek elő fogják mozdítani az országok növekvő villamosén er g i a-szükségleteinek kielégítését, fűtőanyag- és energeti- készleteinek hatékonyabb felhasználását. Az ülésszak meghallgatta a KGST-államok által a növekvő kölcsönös személy- és áruszállítás távlati biztosítása érdekében kifejtendő együttműködés fejlesztéséről szóló beszámolót és jóváhagyta „a KGST-tagállamok együttműködésének alapvető irányai és feladatai a közlekedés terén 1976—1980-ban és az azt követő időszakban” című anyagot. Az ülésszak külön hangsúlyozta, hogy állandó figyelmet kell fordítani a szervezési együttműködés tökéletesítésére. Az ülésszak szükségesnek tartotta a gazdaságpolitika és tudamámyos-műszaki politika alapvető kérdéseiről folytatott kölcsönös konzultációk szerepének és hathatósságának növelését, az ötéves és a hosszú távú tervek koordinálásának fejlesztését, az egyes iparágak és termékfajták együttes tervezésének szélesebb körű alkalmazását, a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervei kidolgozásának tökéletesítését, amelyek — a hosszú távú célprogramok alaDján — fokozatosan a kulcs- problémák mind szélesebb körét ölelik majd fel. Az ülésszak úgy véli, hogy a KGST-tagállamok külkereskedelmi és valutáris-pénzügyi kapcsolatainak jelenlegi rendszere megfelel a tervszerű gazdasági együttműködés érdekeinek. biztosítja az elszámolások egyenértékűségét. és valamennyi résztvevő egyenlő iogait. Megállanította a többi között, hogy a KGST- tagá’lamnflí kölcsönösen előnvös megoldási találtak a kölcsönös kereskedelemben alkalmadli Ctirv VJ-VLXJ -------* —’ Fe lhívta a figyelmet arra, hogy tovább kell tökéletesítend a külkereskedelmi és valutáns- pénzügyi kapcsolatokat, a komplex programnak, valamint a KGST-tagállamok gazdasági együttműködésének sokoldalú fejlesztésere kitűzött feladatok értelmében. Az ülésszak — megelégedéssel állapítva meg a KGST nemzetközi tekintélyének növekedését — azon' a véleményen van, hogy folytatni kell a tevékenységének fejlesztésével, a KGST-szervek munkastílusának és munkamódszereinek javításával kapcsolatos munkát. Az ülésszak megbízta a KGST végrehajtó bizottságát, készítsen erre vonatkozóan konkrét javaslatokat úgy, hogy ezeket a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXI. ülésszakán megvizsgálhassák. A KGST-tagállamok, kijelölve a sokoldalú gazdasági együttműködésük további elmélyítésére irányuló intézkedéseket, megerősítették, hogy a jövőben is készek a többi szocialista országgal való gazdasági együttműködés fokozására. Kifejezték azt az elhatározásukat, hogy támogatják a fejlődő államoknak a haladás érdekében kifejtett törekvéseit, elősegítik a világ valamennyi országával való kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok bővítését, függetlenül azok társadalmi rendjétől. A KGST-tagállamok fellépnek annak érdekében, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban számoljanak fel mindenfajta diszkriminációt. A gazdasági együttműködés kedvezőbb távlatai bontakoznak ki a világban végbement jelentős, pozitív változások következtében. A KGST-tagállamok kormányfői nagyra értékelik az európai biztonsági és együttműködési konferencia sikeres befejezését, amely történelmi esemény volt az európai kontinens politikai életében. A konferencia eredményei mélyreható pozitív hatást gyakorolnak az egész világra. A konferencia Helsinkiben aláírt záróokmánya jó alapot nyújt a valamennyi európai állam közötti gazdasági, kulturális és más kapcsolatok további bővítéséhez és elmélyítéséhez. A KGST-tagállamok szilárd elhatározása, hogy következetesen végrehajtják az összeurópai konferencián megfogalmazott rendelkezéseket, sőt arra törekszenek, hogy teljesen valóra váltsák a záróokmányban kinyilvánított célokat. Történelmi jelentőségű esemény volt az európai kommunista és munkáspártok Berlinben megtartott konferenciája. A konferencia eredményei, az elfogadott záróokmány elő fogják segíteni a dolgozók alapvető gazdasági es politikai érdekeinek eredményesebb érvényre juttatását, a népek által a békéért, a biztonságért, az együttműködésért és a szociális haladásért folytatott harcban kifejett erőfeszítések növekedését. ; Az ülésszak véleménye szerint korunk egyik legfontosabb problémája az új típusú nerhzíétközi gazdasági kapcsolatok kialakítása. A KGST-tagállamok, szocialista elveiknek megfelelően, teljes mértékben támogatják a fejlődő országoknak azt a jogos törekvését, amely politikai, gazdasági függetlenségük kivívására és megszilárdítására Irányul, és határozottan elő fogják segítem azoknak a céloknak a megvalósítását, amelyeket a „deklaráció az új nemzetközi gazdasági rendszer létrehozásáról” és az „akcióprogram”, valamint az ENSZ e kérdésben hozott más határozatai tartalmaznak. A KGST-tagállamok változatlanul szolidárisak a fejlődő országokkal a nsokolonializmus ellen, az imperializmus által rájuk kényszer!tett egyenlőtlen kapcsolatok és az egyes államoknak más államok által történő elnyomása felszámolásáért vívott harcukban, következetesen elő fogiák mozdítani a világ országainak gazdasági fejlettségi színvonalában levő különbségek felszámolását. A KGST-tagállamok ugyanakkor határozottan hangsúlyozzák, hogy a fejlődő országok elmaradottságáért a teljes felelősség az imperialista nagyhatalmakra, a fejlődő országok nemzeti kincseinek kirablását szolgáló gyarmati és újgyarmatosító politikájukra hárul. A KGST-tagállamok támogatása, testvéri együttműködésük példája fontos tényező a fejlődő országok harcában, amelyet minden nép arra vonatkozó jogainak tiszteletben tartásáért vívnak, hogy maguk rendelkezzenek saját természeti kincseikkel, termelőerőikkel, és hogy maguk válasszák ki a számukra legelőnyösebb társadalmi rendet. Az ülésszak megerősítette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Iraki Köztársaság közötti, 1975. július 4-én, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a Mexi- kói Egyesült Államok közötti. 1975. augusztus 13-án aláírt együttműködési megállapodást. Az ülésszak, hogy további segítséget nyújtson a fejlődő országoknak kádereik felkészité- sében, valamint figyelembe véve kérésüket, úgy határozott, hogy az 1970—1977. tanévtől kezdve kiterjeszti a Kölcsönös Gazdasági Se gítség Tanácsa ösztöndíjalapjának hatályát főiskola utáni képzésre és a középfokú szakképzésre. Az ülésszak kifejezi szilárd meggyőződését, hogy a KGST-tagállamok — megvalósítva a komplex program végrehajtásának meggyor sítására kitűzött intézkedéseket — új, nag> sikereket érnek el a társadalmi-gazdasági fejlődés, a kölcsönös együttműködés további bővítése és elmélyítése terén az egyenjogú, testvéri államok közötti kapcsolatok szocialista elvei alapján. Ez elősegíti a szocialista országok összeforrottságának további erősödését, népeiknek a megbonthatatlan barátság és a szocialista internacionalizmus szellemében történő nevelését. Ezzel jelentősen hozzájárulnak a szocialista rendszer fölényének bizonyításához, a béke és a társadalmi haladás ügyéhez az egész világon. A XXX. ülésszak munkája a barátság, a.1 elvtársi együttműködés és a megvitatott kérdésekben a teljes nézetazonosság légkörében zajlott la. á k
