Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-09 / 161. szám

Húsz év a városért Az elmúlt hét végén tartot­ta 20 éves érettségi találkozó­ját az Arany János gimná­zium 1956-ban végzett 4/a és 4/b osztálya. A találkozóra el­jöttek az osztályfőnökök, Papp László, aki a 70. szüle­tésnapját ünnepelte és Becsei- Ernőné. A hajdani 50 diákból 30-an. vettek részt a találkozón, s itt sok szó esett a volt diá­kok életútjának kapcsolatá­ról a várossal. Nagykőrös gazdasági fejlődésével ma­gyarázható, hogy érettségi után. sokan itt vállaltak mun­kát, tanultak szakmát. A fel­sőfokú iskolát végzettek kö­zül többen is itthon helyez­kedtek el. Az eltelt húsz év alatt munkájukban szép si­kereket értek el: Szatmári Gyula, Varga Veronika, Gyu­lai Ilona, Horváth Ferenc, Bekő Antal. A konzervgyárban töltött évek után az Élelmiszeripari Szakközépiskola vezetői let­tek: Varga András, Beleznay József. A helyi állami gazda­ság főmérnöke lett Fajka László. A felsoroltakon kívül még tizen maradtak Nagykő­rösön, akik ugyancsak aktí­van részt vesznek a város tár­sadalmi életében. A volt diákok másik nagy csoportja Budapesten helyez­kedett el, akik közül többen szintén kimagasló eredménye­ket értek el. Közülük a város lakossága az elmúlt évben Fajka János iparművésszel ismerkedett meg, akinek önálló kiállítása volt Nagykő­rösön. Szintén ismert személyiség lett Horváth Judit, aki ma megyei szakfelügyelő. A húsz év eredményeit mérlegre tevő egykori diá­kok nyugodtan állapíthatták meg: többségük a várós ja­vára kamatoztatta az itt meg­szerzett tudást. NACTKOBi) PESTME G-V E. I HÍRLAP M KIA D/^ SA. XX. ÉVFOLYAM, 181. SZÄM 1976. JÚLIUS 9., PÉNTEK Nagy szilárdságú tégla szükséges Eikészüi-e decemberre a szalagház? Állványozókat, ácsokat várnak A Nagykőrösi Városgazdál­kodási Vállalat a Ceglédi és a Dózsa György út között 92 lakásos, négyemeletes OTP- társasházat épít. Az utóbbi hónapokban azonban nagyon lassan halad a munka. A lemaradás okáról kérdez­tük a vállalat műszaki veze­tőjét, Karikó Sándort, aki a következőket mondotta: — Ezt a nagy szalagház.at hagyományos módon, téglá­ból építjük, s a biztonságos építkezéshez csak nagy. szi­lárdságú téglát tudunk hasz­nálni. Ebből az utóbbi időben nem kaptunk elegendő meny- nyiséget. Ezért az itt dolgozó munkásainkat más munkate­rületekre kellett irányítani. — A nagykőrösi téglagyár igyekszik bennünket tég­lával ellátni, ezek azon­ban kis szilárdságúak, s nem alkalmasak a sza­lagház építésére. A körösi téglát ezért csak ki­sebb építésekhez és javítások­hoz használjuk fel. — A szalagház felépítésé­nek határidejét 1977 decem­ber végére tűztük ki. A ké­sedelem a határidő megtartá­sát veszélyezteti, ezért min­dent elkövetünk, hogy megfe­lelő téglát kapjunk. A Tégla és Cserépipari Tröszt szolnoki központjában ígérték, hogy 240-es szilárdságú, meg­felelő téglával folyama­tosan ellátnak bennünket, így a 92 családnak otthont adó új társasházat időben el tudjuk készíteni. — Az építkezéssel kapcso­latosan vannak-e más gond­jaik is? — Akadnak nehézségek, de kellő körültekintéssel és után­járással mindent megoldunk. Most például az a gondunk, hogy kevés az állványozó és ács szakmunkásunk — mon­dotta Karikó Sándor. K. L. Naponta hat-hétféle fagylalt Legtöbben a csokoládét, a vaníliát kedvelik A nyári melegben a gyer­mekek, felnőttek szívesen fo­gyasztják a fagylaltot. Évről évre többet kell belőle készí­teni. Az ÁFÉSZ nagykőrösi fagy­laltüzeme teljes kapacitással dolgozik, vezetője fiatal tör­teti szakember, Urbán László. — Hányféle fagylaltot ké­szítenek? — Nagykőrös közönsége na­A Cifrakert históriája Ncpkertként volt a legkedveltebb A múlt években került a nagykőrösi Cifra csárdába szakácsnak egy abonyi szüle­tésű fiatalember, Mészáros István. Megszerette a várost, a Cifra csárdát, a körösieket, itt telepedett le és körösi lányt vett feleségül. Szabad idejében eljárt a helyi levél­tárba, hogy a régi írásokból megismerje a Cifra csárda és a Cifrakert históriáját. Kuta­tásai során sok, eddig isme­retlen adatra bukkant. Keresés, régi írásokban —■ Hogyan gondolt rá, hogy behatóan kutassa a kert múlt­ját? — kérdeztük tőle. — Nagyon megszerettem ezt az érthetetlenül elhanyagolt régi, szép Cifrakertet, mely­ről hallottam, hogy valami- kő- kedves séta- és szórakozó­helye volt a városnak, s ame­lyet irigyeltek a szomszéd te­lepülések. Országszerte ismer­ték és még angol és francia lexikonok is megemlítették. — A régi írásokból meg­tudtam, hogy a Cifrakertet az 1820—30-as években Szalay László és felesége alakíttatta ki az akkor divatos angol mintára. Szalay László vál­lalkozó szellemű polgára volt a városnak. A kert mellett emeletes házban működött a sörfőzdéje, közelben pedig pálinkafőzője. — Három vendégfogadója is volt a városban. Az egyik, a „Zöldfa fogadó” öt vendég­szobával a Kecskeméti úton, a másik 3 vendégszobával a Pesti úton, a harmadik a mostani Cifra csárda helyén, öt vendégszobával. Ezt a fo­gadót abban az időben nevez­te el a nép Cifra csárdának, mert egyik szobája falát ta­pétával vonták be, s erről a „cifra papír” burkolatról ke­resztelték el azután a csár­dát. — A csárda mellett söröző, táncterem, kisebb fürdő, kug­li- és teniszpálya várta a vendégeket, mulatozókat. A kert másik oldalán a fogadós száraz malma őrölte a gabo­nát. Virágkor —1919-ben A Szalay házaspárnak azon­ban nem volt gyermeke, s amikor idősek lettek, a kertet bérbe adták a városnak, mely azt a lakosság nagy örömére nyilvános sétakertté alakította. A negyvenes években Szalay Lászlóék mindent eladtak. A kertet, a csárdát és a többi épületet a' város vette meg. A sör- és pálinkafőzőt megszün­tették. A kertet 12 holdra na^ gyobbították, arénát és sváj­ci jellegű nyaralót, fürdőt építettek. A sétakertet, főleg vasárnaponként, nagyon so­kan látogatták. Az aréna sok­sok mulatság, előadás és hangverseny színhelye volt. A Cifrakert legnagyobb népsze­rűségét a Tanácsköztársaság idején érte el, amikor az ad­dig belépődíjas kertet ingye­nes „népkert”-nek nyilvání­tották. A Cifrakert még sokáig nép­szerű volt. Szépítésében ki­magaslóan tevékenykedett Ha- vasy Mihály, akkori városi fő­kertész. A kerti vendéglő egyik bérlője: Bállá Gyula vendéglős nyári helyiségét építtetett, később pedig a Ró­na Vendéglátó Vállalat emel­te a mai Cifra csárdát, a ker­ti szállodával. A sétakertet azonban később elhanyagol­ták, s ma már ,alig téved ki néhány sétáló Szalav László 150 esztendővel eze’őtt ülte­tett szép gesztenyefáinak ár­nyékába. S mi a jövő? Erről kérdez­tük Szabó János kertészmér­nököt, akit a Cifrakert re­konstrukciós terveinek elké­szítésével bíztak meg. — Egy park kialakítása­kor a növények beültetésekor a kertész utódai számára dol­gozik, hiszen az teljes egészé­ben csak a későbbiekben töl­ti be feladatát. Azonban a park sem örökéletű, hiszen a fák, cserjék is elpusztulnak hosszabb, rövidebb idő után, nem beszélve az egy- és két­nyári, illetve évelő dísznövé­nyekről. — A Cifrakertnek teljes pompájában kellene viríta­nia, s a város lakosságát szol­gálnia hüs árnyat adó lomb­tömegével. Az itt levő ven­déglő, szálloda, átjáró gya­logút, szabadtéri színpad megbontja a kert egységét. A növényeket is gondozni, met­szeni, ritkítani kellett volna az elmúlt évtizedek alatt. Ez azonban elmaradt, s a ha­nyagság miatt a kert állapo­ta évről évre romlott. Ma , már nem felel meg eredeti céljának. Szükséges hát fel­újítása, átépítése. Újra szép lesz, több évi munku után E feladat megoldására ka­pott megbízást a városi ta­nács igazgatási osztályától a Kertészeti Egyetem, kertésze­ti főiskolai naránaK dísznö­vénytermesztés! és kertfenn­tartási tanszéke. A munka kezdetén megnézzüK, mely fá­kat kell kivágni, s meiyek maradhatnak a helyükön. Ezután az eredeti elképzelé­seknek megfelelően, de azokat csak részeiben meghagyva, új terveket készítünk. A ter­vek még az idén elkészülnek, s ezeket egy kertész-üzem­mérnök irányításával a váro­si tanács parkgondozási cso­portja fogja megvalósítani. A felaaat nagysága miatt a munkák évekig tartanak majd. Reméljük e kerttel Nagykőrös hasznos zöldterü­lete megnő, s gondozott, kor­szerű parkhoz jut majd a vá­ros. Kopa László gyón igényes, itt sokfélére van szükség. Felváltva készít­jük a vanília-, puncs-, csoko­ládé-, kávé-, karamell-,, man­dula-, narancs-, citrom-, eper-, málna-, őszi- és sárga­barack-fagylaltot, mindennap 6—7 félét. — Melyikből fogy a leg­több? — A csokoládéból és a va­níliából. — Naponta mennyi készül? — Ha melegebb idő várha­tó, többet, ha hűvösebb: keve­sebbet, a napi átlag 340 kilo­gramm. — Hány helyre szállítanak? — Nagykőrösöm tíz cukrász­dába és vendéglátó helyre, ezenkívül Kocsérra, Nyárs­apátra és az állami gazdaság­ba. — Ebből a mennyiségből hány embernek jut egy-eg/ tölcsérrel? — Nagyon soknak. Egy má zsa fagylaltból mintegy ezer kétforintos adagot szolgálnak ki. A fagylaltszezon az idén április elsején kezdődött. A múlt évben 400 mázsa fagylal tot gyártottak, az idén többre számítanak. Jövőre az üzem bővítésére készülnék... Víz a növényeknek Napi (izénkét órát dolgozik az öntözőbrigád dett vagyok, bár az öntözők­nek nem könnyű a munkájuk. Értenünk kell a motor és a szivattyú kezeléséhez is, s ez nem éppen tiszta munka. A termelőszövetkezet nem ad munkaruhát, pedig sokan igé­nyelnénk. Már szóvá tettük, de egyelőre még semmi sem változott... Miklay Nehéz napok járnak mosta­nában a mezőgazdaságban. A néhány hete tartó szárazság megviselte a növényeket. A meleg, száraz idő csupán az aratásnak kedve», de a ter­melőszövetkezetek s a háztáji gazdaságok kertészeteiben gondot okozott az esőhiány. Így az Arany János Termelő- szövetkezet III. üzemegységé­ben is, ahol az öntözöbrigádok éjjel-nappal talpon vannak, hogy a növények ne szenved­jék meg a vízhiányt. Dénes Dénes és Szívós Ambrus keze alá 33 hold terület tartozik. Naponta 16 órát dolgoznak, de így is nagyon hajtja a lo­csolóbrigádot a munka, hogy minden talpalatnyi paprika­földet meg tudjanak öntözni. Dénes Dénes, az öntözőbri­gád vezetője négy éve dolgo­zik az Arany János Termelő- szövetkezetben. Nyáridőben a szövetkezet vezetősége az ő gondjaira bízza a kertészetek öntözését. Nem véletlenül, hisz mint öntözési szakmunkás, nagy hozzáértéssel látja el feladatát. — Nagyon elégedett vagyok munkahelyemmel. Minden esz­tendőben vállalok egy hold földet is művelésre. Az idén paradicsompaprikát termesz­tek. örömmel látom, hogy az idén — a tavalyihoz képest — sokkal több termést ígér ez a növény. Érthető, hogy fon­tos a rendszeres öntözés, me­lyet szemmel láthatóan meg­hálálnak a növények. — Hogy alakul a keresete? — Nyáron átlagban havi 2700—2800 forintot keresek. Ehhez természetesen hozzájön a paprikatermesztésből szár­mazó jövedelem, meg az, amit a feleségem vállalásai után kapunk. Így év végére 60—70 ezer forint jön össze, de kap­tunk már ketten együtt száz­ezret is. A termelőszövetkezet­ben minden dolgos ember megtalálja számítását. Elége­Mién jó az új menetrend? Egy hónapja közlekedünk az új vasúti menetrend sze­rint. Ám ez az idő sem volt elég ahhoz, hogy a város gyakrabban utazó lakosad be­letörődjenek a megváltozott rendbe. A panaszosok többsé­ge a reggeli és az esti gyors­vonatot hiányolja — amely most már nem áll meg Kőrö­sön —, s megkísérli érvekkel igazolni, hogy erre a gyorsvo­natpárra Igenis szükség van. Az érvek lényege: reggel ké­sőbb érkezünk Budapestre, este később jutunk vissza Nagykőrösre, mint azelőtt. Később, ez igaz, de még mindig nem túl későn, vethet­né ellene az érveknek a me­netrend szerkesztője, s talán nem is járna messze az igaz­ságtól. Arra azonban nehezen tudna magyarázatot adni, hogy a szegedi utasok négy- perces. nyeresége (ennyi időt veszít egy vonat, ha megáll Nagykőrösön) miféle elv alap­ján azonos értékű a nagykőrö­siek negyvenperces vesztesé­gével. Valószínűleg idővel mégis megszokjuk az új rendet. Megfontolandó, hogy bárki is lépéseket tegyen a menetrend dolgában. Lehetséges ugyanis, hogy mi, nagykőrösiek ön­zőén, békaperspektívából néz­zük. a megállás nélkül elsuha­nó expresszeket. F. P. SPORT A területi úttörő-olimpián öt megye 900 legjobb úttö­rő versenyzőjével Komárom megye székhelyén, Tatabányán került sor a XII. nyári úttö­rő-olimpia egyik területi dön­tőjére. Az ünnepélyes megnyitó színpompás volt A 6 napig tartó sportvetélkedőn 3 sport­ágban szerepeltek nagykőrösi fiatalok: az első 3 nap kosár- labdásdk, a verseny további ré­szében pedig másik két sport­ág képviselői. Fiú kosárlabdában 5 csapat teremben mérkőzött, körmér­kőzéses rendszerben. Az egész mezőny szoros, kiegyensúlyo­zott volt. Nagy, erős küzdelem volt az egyes mérkőzéseken. A körösiek is szoros mérkőzé­seket vívtak és helyenként jól is játszottak, de végül az ötö­dik helyen végeztek. Eredmé­nyeik: a Nk. Arany iskola a körmendiektől 33:28 (21:13), a fűzfőiektől 39:35 (18:18), a ren­dező Tatabányai Mező iskola csapatától 42:40 (22:27), a győz­tes soproniaktól legjobb mér­kőzésükön 53:37 (24:21) arányú vereséget szenvedett. A körösi Szedik a paradicsomot A Mészáros János Termelőszövetkezet III. kerületi kertészetében szedik a bő ter­mést adó paradicsomot. Egy-egy műszak alatt 7—8 mázsát gyűjtenek ládákba. Varga Irén felvétele játékosok: Angyal (49), Sze- leczki Cs. (33), Kakulya (27), Harczi (17), Mocsai F. (6), Ju­hász (4), Módra (2), Szeleczki J. (2) Mészáros, Bánhegyesi és Kovács G. voltak. Az ellenfe­lek több egyforma tudású já­tékossal tudtak felvonulni. A torna sportág sok, kitartó munkát igényel. Talán ennek tudható be, hogy csak 3 me­gye indította legjobb csapatát a fiúknál. A Nk. Petőfi általá­nos iskola (Pesti Zoltán, Csí­pő Ferenc, Kiss Zsolt, Nagy Tibor, Kenyeres Ambrus, Szűcs Zoltán) egyöntetű csapatmun­kával, jó átlagereménnyel a 2. helyen végzett. Fiú A-kate­gória egyéni összetettben (3 induló volt): ... 4. Kenyeres, 5. Csípő, 6. Stifter József (Nk. Arany iskolás). B-kategória egyéniben (9): ... 4. Nagy 5. Szűcs. Reális volt a sorrend. Mindkét egyéni kategóriában az 1—6. helyezettek jutottak tovább az országos döntőbe. Csehszlovákiai osztálykirán­dulást megszakítva érkezett Tatabányára testnevelő taná­rával, Rétsági Oszkárral az Nk. Kossuth iskolás Palotai János atléta- Éjszakai fárasztó uta­zás után hátrányos volt a versenyzés. A körösi fiú súly- lökésben 12,92 méteres dobás­sal — balszerencsével — úgy lett harmadik, hogy a rende­zők, a Komárom megyei ellen­félnek 4 centiméterrel többet mértek. Palotai 78,55 méteres kisiabdadobással ötödik lett, de előző, remek eredményei alapján meghívták az orszá­gos döntőbe GYŐRI GO-KARTOS BAJNOKI FORDULÓ Az országos go-kart bajnok­ság harmadik fordulójára Győrben került sor. A Nagy­kőrösi Autóklub versenyszak­osztályát ketten képviselték. I. osztályban 20 induló volt, Kecskeméti József hetedik lep. III. osztályban mintegy 60 volt a résztvevők száma. E ka­tegória edzőfutamában Halmi géphibát kapott, balszerencsé­vel, és a versenyen nem tu­dott elindulni. PÉNTEKI SPORTMŰSOR Természetjárás Tardos: országos ifjúmunkás kempingtalálkozó. S. Z. 1 i 1 Mií látunk ma a moziban? A bűvös kő és a csodakút. Színes, szinkronizált nyugat­német—olasz mesefilm. Kí- sérőműsor: Vörös virág. Elő­adás kezdete: 6 órakor. A szerelmes Blume. Színes amerikai film. Előadás kez­dete : 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI A LENCSÉSI ISKOLÁBAN Végzetes aranyrögök. Szov­jet film. Előadás kezdete: 7 órakor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom