Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-09 / 135. szám

%Müfw 1916. JÜNIUS 9., SZERDA Szakmunkásként, érettségi után 1 Gimnáziumba nagyon keve­sen iratkoznak be azzal a szándékkal, hogy megszerezve az általános műveltség közép­fokát, utána kitanuljanak va­lamilyen szakmát. A létszámstop azonban az eddiginél több érettségizőt ve­zet szakmunkáspályára. Be­szélgessünk most hát érettsé­gizett fiatal szakmunkásokkal. Egy fiútól meg egy lánytól tu­dakoltuk meg, hogyan érzik magukat és miként illeszked­tek be szakmájukba, új kol­lektívájukba. Értelmiségi családból Pehr László elektroműsze­rész 1969-ben érettségizett, la­kóhelyén, a dunakeszi gimná­ziumban. Apja, anyja egye­temet végzett, mind a kettő gyógyszerész. Apai nagybáty­ja is az volt, anyja szülei szin­tén diplomások voltak. Kife­jezetten értelmiségi család. Két, nála alig idősebb nővére kö­zül az egyik felsőfokú szőlé­szeti és borászati technikumot végzett, s rég megszerezte az üzemmérnöki oklevelet. Másik nővére érettségi után kórház­ban vállalt állást, egy ideig adminisztrátor volt, aztán ápo­lónő lett. Most lelkesen dolgo­zik ebben a nehéz munkakör­ben. Megkérdeztük Pehr Lászlót, kisgyerek korától mi minden akart lenni. ^ — Mindig csak tengerész- kapitány! Viszont elszúrtam az érettségit, csak közpes lettem. Így hát a hajóstiszti iskolába nem is jelentkeztem. Itt volt a probléma, mi legyek. Ne­kem nem volt semmi tervem. Van egy unokabátyám, mér­nök, a számítástechnikai be­rendezések elismert szakértő­je, őt is meghívták szüleim a sorsom eldöntését napirend­re tűző családi tanácskozásra. Azt mondta, a számítástech­nikáé a jövő, magasszintű szakma, perspektívája van, le­legyek gyengeáramú elektro­műszerész. A szüleim — meg kell őket, a diplomás embe­reket érteni — nem nagy örömmel vették ezt tudomá­sul. Két év .múlva szakmun­kás lettem, és amikor látták, hogy szeretem a mestersége­met, már nemcsak belenyu godtak, hanem kifejezetten örültek pályaválasztásomnak, Az egyéniség a legfontosabb ■— És mit szólnak volt osz­tálytársai, barátai? — Semmit. Annyi bizonyos, hogy egyik sem néz le. Két osztálytársam orvos lett, velük — ahogy még gimnazista ko­runkban — most is sokat sak­kozom. Más egyetemet, főisko­lát végzett osztálytársaimmal, köztük lányokkal is össze já­rok. Nem vettem észre, hogy emberileg különbnek éreznék magukat nálam. Pesten is van társaságom, abban is sok a diplomás, de akad nem érett­ségizett szakmunkás is. Na­gyon jól megvagyunk egymás­sal. Az emberi kapcsolatokban persze, kétségkívül van szere­pe a foglalkozásnak is, de töb­bet jelent az ember egyéni­ségei — Hogyan fogadták az érett­ségizett szakmunkást idősebb, kevesebb iskolát járt társai? — Mennél kevesebb szaktu­dása volt valakinek, annál jobban fölényeskedett. Sokkal többen voltak viszont a jó szakmunkások. Azokkal soha semmi bajom nem volt. Taní­tottak, segítettek. Tanulóko­romban pedig az általánost végzett társaimmal kifejezet­ten jó, kollegális viszony ala­kult ki. öt évig dolgozott Pehr László az Egyesült Izzó rádió­csőgyártásánál, a meó-ban, karbantartó műszerészként, és nagyon érdekelte a munkája, de a rádiócsőgyártást Kapos­várra helyezték át. Azóta nem egészen másfél éve a NOTO- OSZVE számítógép szervizébe ment dolgozni. — Tehát végül a számító­gépekhez kerültem mégis. Itt most valósággal új szakmát tanulok. — Jövő tervei? — Sokszor gondolok rá, hogy tovább kellene képezni magam felsőfokon. Előbb-utóbb erre is sor kerül. Havi jövedelme 2800 forint. Osztálytársaimtól kaptam kedvet Rózsás arcú, szőke, fiatal leány, remekül beleillik a köréaggatott virágzó matyó hímzések tömegébe. Narancs- sárga munkaköpenyt visel — az új budapesti áruház, a Skála egyenruháját —, rajta a kis névkártya: Koncz Márta. Egy esztendeje érettségizett, lakóhelyén, Érden, a gimná­ziumban. Február óta — mert az érettségizetteket gyorsan, fél év alatt képezték ki — ke­reskedelmi szakmunkás. — Eredetileg népművelőnek készültem — mondja. — Sze­retek az emberekkel foglal­kozni. Persze, most is embe­rekkel foglalkozom, mégpedig minduntalan másfélékkel, és ez nagyon érdekes. Tetszik ne­kem a kereskedelem. Apja a Diósdi Csapágygyár műszaki könyvtárosa. Szak­munkás volt, de azután érett­ségizett. Édesanyja már nyug­díjas, csoportvezető volt a diósdi gyárban. Helyeselték lá­nyuk pályaválasztását, akkor is, amikor népművelő akart lenni, de akkor is, amikor be­jelentette, hogy kereskedő lesz. Hogyan jutott eszébe ez a fog­lalkozás? — Tavaly, a negyedikben hét osztálytársam ösztöndíjat kapott a még meg sem nyílt Skála áruháztól. Időnként elvit­ték őket boltokba, ismerkedni jövendő pályájukkal. Sokat beszéltek élményeikről. Tőlük kaptam kedvet; azt is elgon­doltam, hogy így gyorsan ke­resethez jutok. Most az osz­tályból kilencen vagyunk az áruházban. Hatvan érettségi­zett tanulója volt a Skálának és csak kettő morzsolódott le. Van egy kolléganőm, Duna- harasztin végezte a gimnáziu­mot. Egy fiú Szentendrén érettségizett. Legjobb tudásom szerint nemcsak én, mindnyá­jan elégedettek. Fizetésük és forgalmi juta­lékuk együttesen 1800 forintot tesz ki egy hónapban. Egyelő­re fix jutalékot kapnak. Ké­sőbb — a tényleges forgalom arányában — több lesz a jö­vedelmük. — Kezdő vagyok, és ezért a keresetemet nem is keves­lem. — Milyenek a vevők? — Igyekszem mindenkivel nagyon udvariasan foglalkoz­ni, és nem panaszkodhatom, a vevők is kedvesek hozzám. Egy asszony és egy fiú Van egy tanítónő ✓'nővére. Kezdetben Pomázon, férj- hezmenetele óta Pásztón ta­nít. Nagyon helyesli húga pá­lyaválasztását, szakmája van egész fiatalon. Az iskolában más pályára induló osztálytár­sai sem kifogásolták, hogy áruházba készül eladónak. — De alighogy ide belép­tem, odahaza, Érden, az utcán találkoztam egy ismerős néni­vel. Érdeklődött, mit csinálok, és amikor megmondtam, csó­válta a fejét: Csak eladó le­szel? Hát, ez a megjegyzés nem bosszantott, nem is bán­tott. Hanem... — és a mosoly eltűnik az arcáról. — A fiú? — Igen. Fehér köpenyes mű­szaki, ugyanis építésztechni­kus, és neki nem tetszik a pályám. Azt mondja például, micsoda dolog, hogy előre kö­szönök még a férfiaknak is. Nem érti meg, hogy nem férfinak, hanem a vevőnek köszönök előre. Aztán megint mosolyogva pályatársairól beszél, meg munkájáról. Nem túlságosan könnyű. Nyolc órát egyfolytá­ban állni, beszélni, előszedni és visszarakni az árut. Mégis szépnek tartja foglalkozását, egyáltalán nem unalmasnak, Öröm, azt mondja, ha látja, hogy a vevő örül a megvett árunak. -* — A jövője? — Jövőmet a kereskede­lemben látom, nagyon szeret­ném továbbképezni magam fő­iskolán, esetleg egyetemen. Az áruházban osztályvezető vagy helyettes csak felsőfokú tanin­tézetet végzett lehet. Én vinni szeretném valamire, ehhez pedig ma már ezen a pályán is elengedhetetlen az érettségi. Egyelőre abban reménykedem, hogy az ősszel fél évre kijutok az NDK-ba, és tökéletesíthe­tem német tudásomat. A szö­vetkezeti kereskedelemmel vagyunk csereviszonyban, on­nan is jönnek hozzánk fia­tal eladók. Szokoly Endre Átadták a Kazinczy-díjat Kedden az Oktatási Minisz­tériumban dr. Gosztonyi János államtitkár — az alapító Péchy Blanka színművésznő jelenlétében — átadta az 1976. évi Kazinczy-díjat Megyer Szabolcs budapesti vezető szakfelügyelőnek. Az 1964-ben alapított díjat azok a középiskolás diákok, rádió- és tévébemondók, szín­művészek és operaénekesek kapták eddig, akik a szép és helyes kiejtés ápolásában ki­emelkedő eredményeket értek el. Az alapítvány módosítása szerint középiskolai magyar­szakos tanár is kaphatja a dí­jat. Szigetszentmiklósi évkönyv Az I. számú általános isko­la adta ki az évkönyvet Szi- getszentmiklóson, s beszámol nemcsak az előzményekről, hanem az idei tanév sok ered­ményéről. Dicséretes vállalko­zás, mert hozzájárul az isko­laközösség alkotó közérze­téhez. A kiadvány a Csepel Autógyár nyomdájában ké­szült, és sok érdekességet tar­talmaz. Rabi József igazgató köszöntőjét követi Zsin Géza beszámolója a személyi és tárgyi ellátottságról, Dinnyés Ignácné, az iskola pártszerve­zetének titkára az intézet közéleti szerepét elemzi. Jó rajzokkal illusztrált az a rész, mely a 4508-as Kossuth Zsu­Eredményes évet zár az iskolaorvosi hálózat is Befejeződött a tanítás az iskolákban. Az orvosok szá­mára ezzel olyan időszak zá­rult le, amely az utóbbi évek iskolaegészségügyi fejlesztésé­nek legjelentősebb állomása volt. Erről dr. Letenyei Klára, az Egészségügyi Minisztérium főorvos csoportvezetője el­mondta: — Az elmúlt tanévben or­szágszerte sokat tettünk az is­kola-egészségügyi ellátás ja­vításáért. Már az ősszel min­den iskolának kijelölték az oktatási intézmény egészség- ügyi ellátásáért szefnély sze­rint felelős orvosát és védő­nőjét. Külön meg kell emlí­teni, hogy az intézkedés nyo­mán számottevően javult a szakmunkásképző intéze­teit tanulóinak egészség- ügyi ellátása. — A tanév során — a ren­delkezéseknek megfelelően — elvégezték az I., az V. és a VII. osztályos tanulók idő­szakos szűrővizsgálatát is. Ezek a vizsgálatok a tanulók alkati, érzékszervi és általá­nos belgyógyászati ellenőr­zésére terjedtek ki, s akik­nél rendellenességet tapasz­taltak, afcokát szakorvosi vizsgálatra küldték, illetve gondozásba vették. Emellett az általános iskolák VII. és a középfokú oktatási intézmé­nyek III. osztályaiban is el­végezték a szükséges pálya­alkalmassági vizsgálatokat. — Az erre a célra kijelölt iskolákban': ugyancsak ebben a tanévben vezették be a családi életre nevelés prog­ramját is, amelyhez igen sok segítséget nyújtottak az is­kolaorvosok és a védőnők. Ugyanakkor — a közegészség­ügyi-járványügyi feladatok keretében — mint minden év­ben, most is mindenütt megkapták a tanulók a kötelező védő­oltásokat, illetve ellenőrizték a járvány­ügyi előírások betartását, a gyermekek étkeztetésének hi­giénés helyzetét és közélelme­zésük, táplálkozásuk korsze­rűségét is. — Tavasszal országszerte ismételten sor került a tankö­teles korba lépő gyermekek kötelező iskolaérettségi vizs­gálatára. Üj vonása volt az elmúlt tanév iskolaegész­ségügyi ellátásának, hogy az iskolaorvosok mindenütt meg­vizsgálták az üdülésre kül­dött, illetve javasolt gyerme­keket és az érintett orvosok jelentős része a nyár folya­mán részt vesz az üdülők és ifjúsági táborok egészségügyi ellátásában is. A következő tanévre már megjelentek azok a módszertani segédanyagok, amelyek támpontot nyújta­nak valamennyi, az iskola­egészségüggyel kapcsolatos rendelkezés egységes végre­hajtásához — mondotta befe­jezésül az Egészségügyi Mi­nisztérium főorvos- csoportve­zetője. i zsanna úttörőcsapat és a kis­dobosok életét, változatos örömeit mutatja be. Olvas­hatunk a napköziről, néz­hetjük a fényképeket és Nagy Géza hetedikes tanuló Tisza vidéki keresztszemes térítő­jét. örvendetes, hogy a to­vábbtanulást itt a tanulmányi versenyek alapos szervezésé­vel szorgalmazzák, jó a sport­munka is, az iskola csapata 1974-ben megnyerte a járási lövészversenyt, melyről Veres László szakkörvezető számol be. Csiba Jolán, az intézet könyvtárosa megbecsült iro­dalomtanár, aki a honismereti munka propagátora is. Ezút­tal a könyvtár tevékenységé­ről ír tömör összefoglalást. A jól szerkesztett füzet számot ad a gyógypedagógiai képzésről, a takarékossági mozgalomról, gazdag adat­tárral ismerteti a tanári kar társadalmi részvételét és a tanulók névsorát. Különösen érdekesek azon dolgozattöre­dékek, amelyekben az iskola tanulói vallanak az itt el­töltött évekről és választott élethivatásukról. Véletlenül kimaradt a tanári kar név­sorából Thurzai Lajos, pedig az ő munkája pedagógiai hős- költemény; belső szemmel lát csupán, így neveli év­tizedek óta tanítványait vi­lágtalanul. A címlapot Prokop Gyula tervezte, a kis könyv megjelenését a szülői munka- közösség is támogatta. A szer­kesztés a jövőben jobban ügyeljen az elírásokra, hogy ebből a szempontból is kifo­gástalan kiadványt vehessen kezébe az olvasó. Annak meg külön örülünk, hogy az inté­zet hamarosan felveszi a nagy néprajzkutató, Biró La­jos nevét. L. M. SZÍNHÁZI estek Elkárhozottak Dimitar Dimov drámája a Déryné Színházban Szocialista szerződés Szocialista szerződést írt alá kedden Nemeslaki Tivadar, kohó- és gépipari miniszter és Meisel János, a Budapesti Mű­szaki Egyetem rektora. Az egyetem többek között vállal­ta, hogy a tananyagban jobban figyelembe veszik a népgazda­sági tervek követelményeit, a KGM pedig véleményezi a tanterveket és a tematikákat. Dicséretes módon tűzi mű­sorára egymás után bolgár írók műveit az utóbbi időben a Déryné Színház. A vállal­kozás eredményességének bi­zonyításához csupán néhány adat is elég. Ivan Sopov Kar­neválja 150 előadást, Koljo Georgien önmagunk bírái című drámája 84, Pancso Panosev A négy süveg című mesejátéka 120 előadást ért meg. Ezúttal Dimitar Dimovnak, az egyik legjelentősebb bol­gár írónak Elkárhozottak cí­mű művét mutatták be. Ezzel az előadással nemcsak újabb bolgár darabot vittek színre, hanem egyben megemlékez­tek a spanyol nép polgár- háborújáról is: ebbe a korba és erre a helyszínre vezet ugyanis a dráma. A szerző eredetileg orvos­nak készült, s 1953-tól a szó­fiai egyetem állatorvosi ka­rának professzora volt. Első regénye, a Benc főhadnagy 1938-ban született, mely nyomban a bolgár regény­írók élvonalába emelte író­ját. Népszerűségét az 1945- ben íródott Elkárhozott lel­kek még tovább növelte. Ez a regény alapozta meg hírne­vét az egész világon. Dimov legjelentősebb műve, a Do­hány 1951-ben jelent meg, azóta Európa szinte vala­mennyi nyelvére lefordítot­ták. Nálunk két fordításban is napvilágot látott. A dráma az Elkárhozott lelkek Színpadi változata. Az író annak idején hosszabb időt töltött Spanyolország­ban, ott talált a témára, ott ismerte meg a regény hő­seit, köztük a főszereplőt, a gazdag külföldi nőt, aki a tör­ténet szerint belekeveredik a polgárháborús eseményekbe. Egy vendéglői incidens kap­csán tanúként idézik még, és vallomásával lekötelező szol­gálatot tesz egy lenyűgöző egyéniségű jezsuita szerzetes­nek. Megismerkedésük után a nő megszereti a szerzetest, és odahagyva saját társasá­gát, a jezsuita nyomába sze­gődik. Minden vagyonát a szerzetes által vezetett jár­ványkórház költségeire ál­dozza. A jezsuita azonban megközelíthetetlen marad, de elfogadja a szerelmes nő ál­dozatait. Ez a keserű „idill” azonban félbeszakad: a kato­likus világbirodalomra áhí­tozó, kommunistaellenes pap­pal végez a nő. Régen nem láttuk már a Déryné Színház művészeit ennyire lelkesen játszani, mint ezen az előadáson. A rendező Ladna László, min­den lehetségest megtett, hogy a könyvben színesen kavargó történet hasonlóan éljen a színpadon is. Aprólékosan ki­dolgozott jelenetek füzére az előadás. Jó segítőtársa a ren­dezőnek a hatásos, ám soha­sem hivalkodó jelmezek ter­vezője, Fűzi Skírt, és a dísz­lettervező Tarr Béla, aki­nek ezúttal különösen nehéz feladatot kellett megolda­nia. Csupán néhány, de tel­jesen valós díszletelemet használt. Ezek úgy jelzik a helyszínt, hogy természetes­ségükkel pótolják a hiányzó tárgyakat, és egyben lehető­vé teszik a gyors változáso­kat is. A főszereplő Fáy Györgyi (Fanny) hitelesen kelti élet­re a szerelméért mindent el­dobó és feláldozó nőt. A többi szereplő közül elsősor­ban Kutas József (Murier) és Vereczkey Zoltán (Olivares) játékát emelhetjük ki. Hriszto Ganev ps Juhász Péter alkalmazta színpadra a regényt. A színpadi változat igyekszik minden lényeges elemet átmenteni, ám ez a második részben olykor a drámaf feszesség rovására megy, s helyenként vonta- tottá válik a játék. Itt nem ártott volna a tömörítés, még ha ez néhány részlet „feláldozásával” is jár. Egé­szét tekintve azonban min­denképp dicséretes a vállal­kozás: a bolgár mű méltó módon állít emléket a spa­nyol nép hősi küzdelmének. Dalos Gábor A Déryné Színház társulata a Dimov-drámát először du­nántúli turnén mutatta be, majd Pest megyében vendég­szerepeitek. \ JÚNIUS 10-TÖL JUNIUS 16-IG CEGLÉD, Szabadság 10 —13: Vidám gazfickók 14 —16: Legendák lovagja CEGLÉD, Kamara * 10 —16: Gerolstein! kaland GÖDÖLLŐ 10 — 13: Visszatérés Öz földjére ^ 14 —16: Vidám gazfickók SZENTENDRE, Terem 8 — 10: Azonosítás 11 — 13: Legendák lovagja 14 —16: Csodabogarak SZENTENDRE, Kert 10 — 13: Gyorsított eljárás* 14 —16: Az 5. hatalom VÁC, Madách Imre / 11—13: Zongora a levegőben 14 —16: Visszatérés Öz földjére ABONY 10 —11: Lépj olajra! 12 — 13: Blokád I —II. 14 —16: Azonosítás BUDAÖRS 10 —13: Árvácska 14—16: Mackenna aranya DABAS 11 —13: Elszakadás 14 — 16: Kis lovag I—II.* DUNAHARASZTI 10 —13: Holtbiztos tipp 14 —15: Labirintus DUNAKESZI, Vörös Csillag 10 — 13: Csillag a földön I—II. 14 —16: A stadion őrültjei DUNAKESZI, Rákóczi 9 — 10: Az idők kezdetén 12 —13: Piedone, a zsaru 14: A stadion őrültjei 16 — 17: Gábor diák •Csak 16 éven felülieknek. ÉRD 9—10: Front szárnyak nélkül I—II. 13—14: A londoni férfi 15: Jutalomutazás 16 — 17: Ulzana FŐT 10 —11: Fekete város I—II. 12 —13: Jack kapitány 14 —15: Zongora a levegőben GYAL 10: Jutalomutazás 11—12: A briliánskirálynő bukása 13 —14: A hosszú búcsú KISTARCSA 10 — 11: A lovag végakarata 12 —13: Emlékezz a nevedre! 14 —15: Pim, Pam és Pumelka LEÁNYFALU, Kert 9 — 10: A kenguru 12 —13: A felső tízezer 14 — 15: Gyorsított eljárás* 16 —17: Huckleberry Finn és a csirkefogók NAGYKATA 10 —13: Gawein és a zöld lovag 14 —16: Az ég velem van PIUSVORÜSVAR 11-13: 14 — 16: POMAZ 10 — 11: 12 — 13: 14—15: Halhatatlanok Némo kapitány és a víz ^latti város Emlékezz a nevedre! Egy király New Yorkban Sztrogolf Mihály RÁCKEVE 10 — 11: Sztrogoff Mihály 12 —13: Labirintus 14 — 15: Egy király New Yorkban SZIGETSZENTMIKLÓS 10 —11: Labirintus 12 —13: Sztrogoff Mihály 14 —15: Apacsok i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom