Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-08 / 134. szám

Betakarítás előtt a Barátságban Új, nagy hozamú fajták az állattenyésztésben A zöldborsó betakarítását szerdán kezdik Nem mondom, Hogy min­denki örült az utóbbi napok szürke, egyhangú esőzésének, ám a mezőgazdasági dolgozók bizony nem bánták az égi ál­dást. Számos növény fejlődé­sét segítette az eső, amely na­gyon is szükséges volt a terve­zett és kívánatos terméshoza­mok eléréséhez. Persze, min­den jóban van valami rossz is, a csapadék ez esetben kicsit lassította a munkát a határ­ban, elsősorban a kapálást. Fontos feladat e napokban a vérségi Egyesült Barátság Termelőszövetkezetben a lu­cerna begyűjtése, amely a hét derekára be is fejeződik. Hrkaj Pál, a gazdaság elnöke újságolta, hogy az első kaszá­lás eredményei felülmúlták az elképzeléseket, hiszen a tava­lyihoz képest megduplázódott a hektáronként betakarított lucernamennyiség. Az elmúlt esztendőben kilenc, az idén 18 mázsa lucerna termett egy hektáron a? első vágásig. Konténerben Dunakeszire Sok részmunkán is túl van­nak már. Nagyszerűén sikerült a 160 hektáron elterülő cu­korrépa levéltetvei elleni vé­dekezés, valamint a vegysze­res gyomirtás. Befejezték az első kapálást is; bekapálták az uborkát, amelynek termelése részes formában történik: a harminc hektáron termelt nö­vényt felparcellázták az asz- szonyoknak. Befejeződött a dinnye, a paprika, s a para­dicsom első kapálása is. Friss hír az is, hogy még az esős idő beállta előtt sike­rült a vérségi gazdaságban be­fejezni a 600 hektáron ter­mesztett zöldborsó vegyszeres gyomirtását. A munkát folya- mátosan végzik majd, két mű­szakban, tizenkét órás váltás­sal. A korai borsóból közepes termésátlag várható, de a ké­sőbb érő fajtáknál — éppen az időben jött csapadéknak kö­szönhetően — jobbra számíta­nak. A friss borsót konténe­rekben szállítják majd a Du­nakeszi Konzervgyárba. Az állattenyésztési ágazat ebben az esztendőben jelentős változásokon megy keresztül. A szövetkezet belépett a Her­ceghalmi Kísérleti Gazdaság rendszerébe, melynek segítsé­gével a jelenlegi sertésállo­mányt — mely észt lapály és nagy magyar fehér hússertés fajtákból tevődik össze — fo­lyamatosan felszámolják a nyár végéig. Új elletőistálló épül Az új hungahib sertések fo­gadására nagy gondot fordí­tanak: a felszámolást egy hó­napig tartó fertőtlenítés köve­ti, majd egy újabb hónapig üresen állnak majd a sertéste­lep épületei. Ez a nagyfokú körültekintés előzte meg az első, hatvan állatból álló szál­lítmány megérkezését is. A következő — hasonló nagyságú — szállítmány októberben ér­kezik meg a gazdaságba. Az új állatok termékenyítése kü­lön telepen folyik, s a jövő esztendő végére már ISO darab keresztezett hungahib sertést kívánnak tartani. A következő hónapokban ke­rül sor a borjúnevelő átalakí­tására. Nemcsak korszerű esz­közökkel szerelik fel az épü­letet, hanem a borjúk felneve­lésének módszerén is változ­tatnak. Eddig fölözött tejet kaptak az állatok, ezután tej­porral és tápszerekkel etetik Őket. Az idei esztendő elejé­től a szarvasmarha-állomány is változott, s változik a to­vábbiakban is. A magyar tar­ka fajták száma ötvenre csök­kent, ez mindössze húsz száza­lékát teszi ki a teljes állo­mánynak, ám az esztendő vé­géig, fokozatosan eltűnik ez a fajta az istállókból. Olyan ál­lomány létrehozásán, kifejlesz­tésén fáradoznak, melynek tej­hozama megfelelően magas. Nemcsak minőségi, hanem mennyiségi változás is várha­tó. Gépek — glédában Mindezeken kívül más új­ság is van a gazdaságban, az elmúlt két hétben több bri­ALAPITOTTAK: 1902-BEN Újabb területtel gyarapszik az arborétum A természeti szépségek ked­velői közül sokan járták hét­végeken a Gödöllő környéki dombokat, völgyeket, erdősége­ket. A várostól délkeletre el­terülő arborétum kialakítása 1902-ben kezdődött meg és 1914-ben fejeződött be. Az ál­lományban a két világháború óriási károkat okozott. A fel- szabadulás után az Erdészeti Tudományos Kutatóintézet kapta meg ezt a területet, hogy Itt, tudományos kutatómunkát folytasson, kísérleteket hajtson végre. Az arborétum az ötve­nes évek derekán került vé­delem alá. Az intézet kísérletei megkö­vetelték, hogy olyan növénye­ket is telepítsenek, amelyek hazánkban nem őshonosak; például atlaszcédrust, kianai mézesfát... \ A tervek szerint a meglevő százharmincöthöz újabb két­száztizenhat hektárnyi terüle­tet csatolnak, s használnak fel a kísérletekhez. Az újabb terü­letre is kérik, a védetté nyil­vánítás kiterjesztését. A ter­mészeti szépségekben és növé- nyékben különösen gazdag ar- I borétum egyébként előzetes bejelentés után szívesen fogad látogatókat is. Üj pálya az incsői erdőben Gödöllőn, az incsői erdőré­szen a régi futószarvas- és őz­lövő pálya helyén ma már egy úgynevezett iker-futóvad- és egy agyag galamblövő pálya épült, amely nemzetközi verse­nyek megrendezésére is alkal­mas. Munkával és pénzzel se­gítette a létesítmény megvaló­sulását az erdőgazdaság, de so­kat segített az MHSZ is. A skeetpálya csaknem pontos mása a müncheni olimpiai pá­lyának, de ez, a gödöllői, szebb környezetben van, és ami na­gyon fontos: széltől teljesen védett helyen. A gödöllői pálya is a legmo­dernebbek közé tartozik, ha­zánkban jelenleg nincs hason­ló. Elektromos találatjelző be­rendezéséről és kúrongkidobó- járól a szakemberek is nagy elismeréssel nyilatkoztak. Ami a pálya másik részét illeti: fu­tóvadak képét iielyezték el egy kiskocsin, ez a lőállástól ötven méterre lévő célpont 10 méte­res nyílásában, és 2,5 másod­perc alatt halad át a nyíláson. A lövésznek ez Idő alatt kell tü­zelnie. A találatot egy beren­dezés azonnal jelzi. Az új sportlétesítmény min­den bizonnyal sokakban fel­ébreszti e sportág iránt az ér­deklődést. Az erdőgazdaság | MHSZ klubjában lehetőség nyílik a versenyzésre. Ajándékozó szövetkezet Az ikladi Galgaparti Terme­lőszövetkezet figyelemmel kí­séri a gyermekgondozási sza­badságon lévő rádolgozok helyzetét: rendszeresen láto­gatják például a szülő kisma­mákat. Legutóbb bensőséges eseményre került sor. A ter- i roeiőszövetkezet nőbizottsága, j valamint az aszódi nagyközségi | közös tanács a szövetkezet ! egyik dolgozója, Demes Imréné j gyermekének hangulatos név- I adót szervezett a tanácsháza ' épületében. Az újszülöttet kis­dobosok énekkel, verssel kö­szöntötték, majd a termelőszö­vetkezet képviseletében Pálin­kás Tiborné, a nőbizottság el­nöke adta át a szövetkezet ajándékát. gádgyűlést is összehívtak, ezek témája a munkafegyelem volt. E kollektív megbeszélé­sek közül kettő különösen fontos volt. A traktorosok a kampánymunkára való felké­szülésről tanácskoztak, s vál­lalták a gépek fokozottabb kihasználását. A gépjavító mű­hely összejövetelén, Bocsányi János, e részleg vezetője sze­mély szerint értékelte a be­osztottak munkáját. Az utóbbi időben itt már nincs baj a munkafegyelemmel. A vezetőségi ülésen felül­vizsgálták a munkabérszabály­zatot, s a szükséges módosí­tások megtárgyalása után jó­vá is hagyták. Megtették a lér péseket a. gazdaságtalan tevé­kenységek megszüntetésére is. Felszámolták a kartali laka­tosműhelyt, mely az elmúlt hónap elejéig mint mellék­üzem is dolgozott. Az itteni dolgozókat ezután Versegen foglalkoztatják. Néggyel csök­kentették a lovas fogatok szá­mát, de a megmaradt hétre a ! jövőben is nagy-nagy szükség ' lesz, mert sok a zártkert, ahol a gépesítés megoldhatatlan. Nem csoda, ha ezekben a napokban a gépjavító műhely játssza a főszerepet, hiszen az ottani dolgozókon is múlik, hogy határidőre elkészülnek-e a betakarításhoz szükséges gépek javítási munkálatai. Baj nincs, a zöldborsó és a mag­borsó begyűjtésére is felké­szültek. Rendelkezésre áll hat borsófejtő, munkára készek az SZK—4-es kombájnok és a Hamster típusú önrakodó pót­kocsik. Az aratásra való fel­készülés most azért is igényel nagyobb körültekintést, na­gyobb gondosságot, mert a tavalyinál is nagyobb termés­átlag ígérkezik. A lendületes, jó munka nem­csak a munkafegyelem megszi­lárdulásának, hanem a mun­kások szakképzettségének is köszönhető. A gépjavító mű­hely húsz dolgozója közül csak egynek nincs szakmunkás-bi­zonyítványa. S végül ipég egy: a szövet­kezet ebben az évben nagyobb gondot fordít a tagság műve­lődésére is. Erre vonatkozóan a politikai és tömegszervezeti alapszervezetek vezetői aján­lást dolgoztak ki. Megkezdik a brigádnaplók vezetését is, do­kumentálva az egyre jobb kö­zös munkát. Eene Mihály mm III. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM 1976. JÚNIUS 8., KEDD A fejlesztésben egyenrangúak Három község távlatai Tizenkétmillió forint sorsa Valkó, Vácszentiászló és Zsámbok az elmúlt esztendő­ben alakított közös tanácsot, s a nagyközségi székhely Val- kóra került. A három falu fejlesztése felől az együttes tanácstagság dönt. A közel­múltban a társközségek kép­viselői értékelték a negyedik ötéves' terv során megvalósí­tott feladatokat. Az elmúlt időszakról a lakosság falu­gyűléseken, a vácszentlászlói Egyesült Zöldmező Termelő­szövetkezet üzemegységenként tartott összejövetelein tájéko­zódhatott. A negyedik ötéves időszak utolsó esztendejében már lé­tezett a közös tanács, de. az 1975. évben a külön-külön el­kezdett beruházások befeje­zésére törekedtek. A három községben 1970 és 1975 között a fejlesztések értéke megkö­zelítette a 10 millió forintot. Ebben at időszakban kezdték meg a zsámboki vízmű építé­sét, melyre 7 millió forintot költöttek. Befejezés-o áthúzó­dik 1976-ra. Ugyancsak Zsám- bokon 60 hellyel növelték a napközi otthon befogadóké­pességét. Vácszentlászlón ötven óvo­dai helyet létesítettek. Ebben a faluban korszerűsítették a tűzoltószertárat, s megkezd­ték a művelődési otthon fel­újítási munkálatait. Valkón gyógyszertár épült, s átadtak tíz tanácsi lakást. A három községben három kilométer szilárd burkolatú út készült, több mint hárommillió forint ■ értékben. A valkói nagyközségi közös I tanács a három település fej- 1 lesztési tervét a következő öt­éves időszakra együttesen ké­szítette el, figyelembe véve a falvak legégetőbb szükségle­teit, s természetesen a ren­delkezésre álló, felosztható összeget, amely az ötödik öt­éves tervben tizenkét millió forint. Korábban már tudósítottunk a nagyközségi közös tanács legnagyobb beruházásáról, a valkói százszemélyes óvoda építéséről, de ezen felül is bő­ségesen vannak megvalósí­tandó feladatok. Három szol­Kedvezőbb feltételek Állattartás, nagyüzemen kívül A gödöllői járás mezőgazda­sági termelőszövetkezetei nem­csak a nagyüzemi állattartás körülményeinek fejlesztésével törődnek: feladatuknak tart­ják a termelőszövetkezeti ta­gok és a kistermelők állattar­tásra ösztönzését is. A támo­Hangverseny és kiállítás A gödöllői Imre utcai általános iskola úttörőcsapata jubi­leumi hangversennyel ünnepelte az úttörőmozgalom három évtizeddel ezelőtti születését. A hangversenyt a Ganz Áram- mérőgyár nagytermében rendezték. Képünkön: a zenei tago­zatos úttörőénekkar a közönség előtt. A hangverseny szünetében az iskola különböző szak­köreinek és az úttörők gyűjtőmunkáját dicsérő, a mozgalom múltját dokumentáló kiállítást tekinthették meg az érdek­lődök. Lakatos György felvételei gatás formái mindenkor iga­zodnál: a helyi adottságokhoz. A dányi Magvető Termelő- szövetkezet tagjai még három­négy esztendővel ezelőtt több millió forint értékű állatot ad­tak el az állat-forgalmi válla­latnak, az utóbbi esztendőben azonban alig egymiltó forint volt a gazdák bevétele. A tar­tási kedv hanyatlása — úgy tűnik — ebben az esztendő­ben megszűnik, s ez főként an­nak köszönhető, hogy az álla­tok kihelyezésével és felvá­sárlásával aa idén már a szö­vetkezet foglalkozik. A termelőszövetkezet vállal­ta, hogy minden hízó után két mázsa kukoricát, az anyako­cák tartásáért négy mázsát, egy szarvasmarha vállalásá­ért pedig öt mázsa takarmányt juttat kedvezményes áron a kistermelőknek. A támogatás egy másik formáját választot­ta a vácszentlász 1 ói Egyesült Zöldmező Termel ejszövetkezet : azon tsz-tagok részére, akik nem kívánják művelni a ház­tájit, ha igénylik, húsz mázsa szemes takarmányt utal ki ré­szükre a termelőszövetkezet. E kedvezmények, amelyek szövetkezetenként különböző­ek lehetnek, azonban önma­gukban még nem elegendők a kívánt ösztönző hatás elérésé­re, arra, hogy a tagok a szük­séges mennyiségben vállalja­nak hizlalásra, tartásra állato­kat. A várt eredmények érdeké­ben az adózáson is változtatni kell. Nem volt általános, de akadt rá példa, hogy a szigo­rú rendelet kedvetlenséget eredményezett. A közelmúltban a rendele­tet módosították, s a módosí­tás szerint az adókivetést a szakértőknek kell felülvizsgál­niuk. E két tényező: a termelőszö­vetkezeti segítség új lehetősé­gei, valamint a kedvezőbb adózási feltételek reményt nyújtanak arra, hogy a kister­melők az új körülmények kö­zött mind nagyobb számú ál­latot nevelnek, s adnak át a felvásárlóknak. —őr— gálati lakás épül 1976 és 1980 között, kettő pedagógusok feaámára, egy pedig az egész­ségügyi ellátást hivatott javí­tani; a tervezett ráfordítás összege 1 millió százezer fo­rint Az egészségügyi szolgáltatás körülményeit javítja majd az a körzeti gyermekorvosi és fogorvosi rendelő is, amely az 1979 és 1980 között épül fel, hozzávetőlegesen 1 millió fo­rintért. Fontos feladat avác- sízentlászlól tűzoltószertár megépítése is, ezt a munkát 1978-ra tervezik. A tanácsnak ez idáig erre a célra három- százhuszonnégyezer forintja van, ez viszont kevés az el­képzelések szerinti korszerű épülethez, amely alkalmas lenne megfelelő felszerelések, gépek tárolására. Nagy gondja szűnik meg a tanácsnak az idén, amikor be­fejeződik a zsámboki vízmű építése, de máris újabba kell fogniuk. Különösen Valkón ártalmas az egészségre a ku­tak vize; Vácszentlászlón nem elegendő az ásott kutak ho­zama. Éppen ezért víztársu- Zrrioí kell alakítani a két köz­ség lakosaiból. A vízmű elő­készületeiről már beszámol­hatunk. A két község között elkezdték az egyik kút fúrá­sát, e munka költségeiből a termelőszövetkezet három- százezer forintot vállalt — s két hét múlva elkészül a kút. A Pest megyei Viz- és Csator­namű Vállalat megígérte, hogy ebben az esztendőben a második kutat is befejezik. Nagy könnyebbség, a két köz­ség lakosainak és a tanács­nak, hogy ez utóbbit a PVCSV ingyen vállalta, mintegy a megalakítandó víziműtársulat támogatásaként. A tanács pénzügyi lehetősé­geihez igazodva rendelte meg a vízmű kivitelezési tervét, amelyet 1977-ben vehetnek kézhez. Az ötödik ötéves terv utolsó esztendejében alakítják majd meg a két község tár­sulatát, s kezdik el a vízmű- építést. E célra hárommillió forintot terveztek. A nagyobb beruházások mellett ,a tanács gondot fordít egyéb feladatok megoldására is. A községek villany hálóza­tának rekonstrukciójára pél­dául százezer forintot költe­nek, sor kerül több utcában járdaépítésre. útfelújításra és buszvárók, buszfordulók kialakítására. Valkó, Vácszentiászló és Zsámbok a tervek szerint egyenletesen, kiegyensúlyo­zottan fejlődik, a következő öt esztendőben is, s az elkép­zeléseket, a vágyakat a pénz­ügyi lehetőségekhez igazítot­ták, figyelembe véve a szük­ségleteket A három község fejlesztési tervei azonban nemcsak a tanácsi bevételre és az állami támogatásra épül­nek ; a lakosság társadalmi se­gítségét is számba veszik. Örszigethy A belvízvédelemre kétmillió A galgamácsai közös köz­ségi tanácsnak feladatai meg­határozásakor figyelemmel kell lennie arra, hogy mind­három társközség belterülete dimbes-dombos, változatos fel­színű. Épp ezért az V. ötéves tervben nagyobb összegeket fordítanak a vízelvezetésre; 1979-ben és 1980-ban egy-egy millió forintot A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom