Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-08 / 134. szám
%Mám 1976. JÚNIUS 8., KßBD UJ POLITIKAI KÖNYVEK A múltról a ma nemzedékének A most ismertetett Kossuth- liönyvek a múltról szólnak a mához, a mai nemzedéknek. Olyan korról, amelyben az emberi igazság elsikkadt, amikor a politikai meggyőződéséért üldözték, ártatlanul elítélték az embereket, amikor babonákból, vallásos előítéletekből táplálkozó antiszemitizmust politikai platformmá tették, amikor a magyar munkásság megterem- i tette mozgalmát és pártját, s elindult osztályharcos útján. T anúságtevők E visszaemlékező könyv a *Tanúságtevők. sorozatának második kötete. Az első a század elejéig vezette el az olvasót a munkásmozgalmi történetekben. A mostani pedig 1905-től 1918 októberig, amikor Magyarországon győzött az őszirózsás forradalom. Válogatás ez korabeli írásokból, az erről az időszakról szóló memoárokból, valamint a közöttünk élő .veteránok emlékezéseiből. A kötet rendkívül érdekes (eseményekben gazdag időszakot ölel fel. Azt a korszakot, amikor a magyar munkásosztály felnőtté vált, sőt a progresszív Magyarország fő erejévé, reménységévé vált. S hogy történelmi hivatását be tudja tölteni, önmagát szervezte meg, növelte kulturáltságát. Harcos időszak volt ez a másfél évtized : sztrájkok, parlamenti csatározások, s végül véres világháború, minden gyalázatával, de forradalmasító hatásával is. A válogató szerkesztőnek tehát nem volt könnyű dolga, amikor ennek az időszaknak az eseményeit akarta az írásokkal érzékeltetni, hiszen rendkívül sok anyagot kellett áttekintenie. Másrészt a kötetben sokoldalúan ábrázolnia kellett a magyar munkásmozgalmat, politikai, szervezeti arculatát. Az írások, visszaemlékezések képet adnak a főváros mellett a vidék harcairól, a földmun- kás-, a nemzetiségi, a nő- és ; if júmumkás-mozgalomról, a baloldali ellenzék küzdelméről a pártvezetésben, valamint a politikai háttérről. A kötet szerzőinek írásai szerény tanúvallomások egy nagyszerű korról. Műveik tanulságul szolgálnak a mai nemzedék számára: egykor így harcoltak, küzdöttek a demokratikus átalakulásért, a szocializmusért. A kötetet korabeli dokumentumok és képek teszik még színesebbé, a közölt életrajzok pedig hitelesebbé. A válogatás és a szerkesztés Petrák Katalin munkája. A bevezető tanulmányt Kende János írta. Politikai antiszemitizmus Magyarországon (1875-1890) '• Kubinszky Judit könyvében arra vállalkozott, hogy felderítse a magyarországi antiszemitizmus keletkezésének és terjedésének okait. Ebben a kötetben sikerült neki megmutatni azt a társadalmat, amely szülte az antiszemitizmust, illetve lehetővé tette, hogy Magyarországon is elterjedjen mint minden időik igen veszedelmes politikai folyamata. A középkori babonákból, vallásos előítéletekből táplálkozó antiszemitizmus ugyan külföldi eredetű, elsősorban német befolyásra keletkezett hazánkban, de bőven bűnös benne a magyar dzsentri uralkodó osztály is, amely az elkeseredett közhangulatot a zsidóság elleni uszítással próbálta levezetni. A szerző kimutatja, hogy miként alakult ki Európában a politikai antiszemitizmus, mik alkották a hátterét az antiszemita mozgalomnak. Hangsúlyozza, hogy mindenekelőtt az európai 1873-as gazdasági válság hatására fokozódott az elégedetlenség a pusztulásra ítélt középrétegekben a kapitalista fejlődéssel szemben. Ezt használták fel egyes reakciós politikusok a közvélemény befolyásolására. Magyarországon egy eladósodott dzsentri, Istóczy Győző szabadelvű párti képviselő kezdeményezte. A mozgalom csúcspontját 1882—1883-ban érte el, amikor az antiszemiták által koholt tiszaeszlári per körüli izgatás nyomán az országban zavargások törtek ki, s lehetővé vált, hogy antiszemita csoportosulás jöjjön létre. Programjuk intézményesen a zsidóságot tette felelőssé a társadalmi bajokért, emellett erős nacionalista propagandát folytatott. A haladó szellemű politikusok, írók, közéleti emberek, köztük nem kisebbek, mint Kossuth Lajos, Eötvös Károly, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán emelte^ szót az antiszemita diemagógia ellen. Tudjuk, hogy később is kísért az antiszemitizmus, sőt a második világháború alatt a fasizmusba, a náci, a nyilaskeresztes vérengzésbe torkollott. Csökeványei ma is fellelhetők, ezért is jó tudni: honnan ered, milyen ösztönök és politikai érdekék diktálták a kezdeményezését, A szerző alapos munkát, körültekintő kutatást végzett. Tanulmányát bő jegyzetekkel és forrásmunkával látta el. Egy politikai per kulisszatitkai Hegedűs Sándor könyve Tisza István, a gyűlölt századelejei magyar politikus, az uralkodó osztály legpregnásabb vezéralakja meggyilkolásának körülményeit, s az ezt követő per lefolyását, tanulságait osz- szegezi könyvében. Az ellenforradalmárok a proletárdiktatúra vérbefojtása után megrendezték a népbiztosok perét, majd a „Tisza-pert”, Egyik sem volt egyéb, mint kirakatper: horthysták zsoldjá- ban álló bíróság ártatlan embereket ítélt el, szégyenteljesen meghurcolta az őszirózsás forradalom számos résztvevőjét a Tisza elleni merénylet ürügyén. A szerző, bő ismeretanyag birtokában, megmutatja, hogy a per során nem Tisza István személye volt a fontos, hanem az, hogy Horthy a volt miniszterelnök elleni merénylet megtorlása ürügyén konszolidálhassa jobboldali diktatúráját. Hegedűs Sándor kimutatja, hogy a katonai, polgári per bővelkedett drámákban, váratlan fordulatokban. Hősök és árulók, kalandorok és áldozatok vonulnak fel a perben, illetve a könyv lapjain. A mindvégig izgalmas, érdekesen megírt kötet méltán számíthat széles olvasóközönségre. Gáli Sándor Tárla tokról Pest megyei diák mű v ész ek A FIGYELEM most az úttörőszövetség fennállásának 30. évfordulóján — fokozottan fordul a gyermekművészet irányába. Pest megyében kimagasló eredmények születtek ezen a téren is. Nagykőrösi gimnazisták értek ei szép sikert az Alkotó ifjúság kiállításon, a sziget- szentmiklósi Baumann Teréz oklevelet nyert az INSEA nemzetközi rajzkiállitáson, nagy közönségsikerrel zárult a Fóti Gyermekváros festőéi szobrászjeiöl tjeinek dunakeszi tárlata és megalakult a gyömröi úttörőmúzeum. Ha ezen előrehaladáshoz vesszük Reichard Lilla és Krekács Márta indiai díjait, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy Gödöllőn és Csömörön is jó kezekben van a rajzoktatás. Velük sem zárul a sor, mivel a Nagy István csoport grafikai díját nyerte az a Kiss Miklós, aki ócsai gimnazista, Gebora Eszter sződligeti kislány pedig az úttörőmozgalom 30. évfordulójára megjelent emlékbélyeg elkészítésében jeleskedett. A sportoló, tanuló, közlekedést irányító tevékenységet összegezte rajzán, amely olyannyira sikeA ráckevei házi tárlat. zatos figyelemmel szorgalmazzák, segítik a tehetségeket. Megérdemelnék, hogy a megyei tanács művelődésügyi osztálya felmérje és elismerje áldozatkészségüket. Van pótolnivaló. A nagykátai közönség rossz szervezés miatt csekély létszámmal jelent meg a Nagy István csoport idei bemutatkozásánál, s ez hiba, mert a I művészet társadalmi fontossága éppen abban rejlik, hogy sokan kapcsolódjanak be az esztétikai energiák áramlásá- I ba. rült, hogy a recenzens Vertei József grafikusművész változatlanul hagyta. A SIKEREK előkészítésében jelentői szerep jut a nevelőknek, Molnár Elekné, Perjés András, László Lilla, Kiss Ernő, Gebora László rajztanárfestőművészeknek, akik áldoVégre kell hajtani a határozatot Méltó helyre kerül a kemencei néprajzi gyűjtemény? Hogy mit ér egy ósdi járom, rokka, galuskaszaggató, vagy éppen egy kicsorbult szélű régi, mázas tányér, azt pénzben nem lehet kifejezni. A hasz- náltcikkárus esetleg egy fillért sem ad érte, mert nem becsüli az eszmei értéket, azt, hogy évtizedekkel, talán századokkal ezelőtt használt emlékei az ember kultúrájának és életének. A közösséget gazdagítja Kemence községben Demszky Pál, a helybeli erdészet dolgozója azonban — már jóval azelőtt semmint az iskolai honismereti körök felkutatni kezdték az ilyen tárgyakat —, szenvedélyesen gyűjtötte a már jó ideje nem használt színes népviseleti ruhadarabokat, fafaragásokat, mindenféle szerszámot, eszközt. Házról házra, padlásról padlásra járva kutatott utánuk és elkérte, ami pusztulásra ítélve senkinek sem kellett. Nem magának gyűjtötte, kezdettől fogva hangoztatta, hogy a községnek szánja, őrizze meg az saját múltja emlékeit. Kétszoba-konyhás szolgálati lakása az erdészet házában vajmi kevés bútorral berendezve mégis dugig tele volt. Mennyezetig érő, megrakott könyvespolcok utcákat hasítva sorakoztak benne. A különböző nyelvű könyvek és folyóiratok, mind a lengyel nép diaszpórájáról beszéltek, a hónukból századok alatt távozni kényszerült, nemzetük szabadságáért küzdő lengyelek sorsáról, külföldi mozgalmaikról. Ezt is kutatta, erről készült könyvet írni, meg a magyar— lengyel kapcsolatokról. Egyszer, nálajártamkor, jókora iratcsomagot mutatott, a készülő mű jegyzeteit. Lengyel volt Domszky Pál, a harmincas években a budapesti lengyel követség kulturális attaséja. Néhány bizalmasának megmutatta a párizsi egyetemen szerzett diplomáját is. S ha nem is kérkedett vele, nem Is tagadta, hogy a náci megszállás alatt szabályos magyar útlevéllel nagyon sokszor utazott Lengyelországba és hamis papírok segítségével az ellenállás számos olyan résztvevőjét hozta át a határon, akiket már keresett a Gestapo. A fel- szabadulás után a lengyel kormány magas kitüntetésben részesítette. Pincében helyezték el A negyvenes évek végén visszavonult Kemencére, az erdészetnél alkalmazták, közben kutatásain is dolgozott és néprajzi gyűjteményét gyarapította. Idestova három éve, amikor haláláról értesültem, elmentem Kemencére, megtudakoltam, mi lett a gyűjteménye sorsa. A tanácsnál megnyug- tatak: a felesége meg a két fia a néprajzi tárgyakat átadja a községnek. Egyelőre minden ott van a lezárt lakásban, amit az erdészet Domszkynak nyugdíjazása és fővárosba költözése után is meghagyott, nehogy könyveit meg gyűjteményét szerteszét kelljen hordani. A község pedig, mondották, ha megkapja a holmit, falumúzeumot rendez be, esetleg az épülő művelődési ház pincéjében. Jó idő eltelt a felvilágosítás óta, de falumúzeum még nincs. A tárgyak azonban valóban oda kerültek a kultúrház pincéjébe; néhány darab a könyvtárban van, gondozatlanul, úgyszólván egymásra hányva. Azt mondják, nincs közöttük igazán értékes darab. Ismétlen, pénzben Ezzel a példával ellentétben dicséretes a Pest megyei diákok szereplése az évenként ismétlődő Hazánk mezőgazdasága diákszemmel tárlaton, mely júniusban a Mezőgazda- sági Múzeumban látható. Idén is szép siker született. A batik műfaijában a 11 éves váci Rehák Etelka első, az ugyancsak váci Karaba Ildikó harmadik díjat, a rajzok közül jutalmat nyert a gyáli Rinyu Erika műve. A Pest'megyei gyerekek képes üzeneteikben a kert, a csirkeudvar, a lóitatás, az erdő, mező eseményeit érintik. Bodzán Antal felvétele E munkák Hernádról, Gyál- ról, Ahányból érkeztek, s különösen e két utóbbi helyen érlelődik a képzőművészeti élet Fegyó Béla és Heiling György rajztanár-festőművészek indítékai nyomán. Ök ápolják Harcz Éva, Stiller Zsuzsa, Darai Tünde, Kiss László, Penczi Erika, Dávid László, Ledniczki Ferenc tehetségét. Megemlítjük, hogy a kiállítást megtekintették a solymári általános iskola tanulói, s elismerésüket rögzítették a vendégkönyvben. ÉVEK ÖTA vezeti a ráckevei gimnázium képzőművészeti szakkörét dr. Juhász József, s minden júniusban házi tárlaton értékeli munkájukat az intézet tanári és tanulóközössége. A festőjelöltek idén in jól vizsgáztak. Joszkin Erzsébet munkássága kiemelkedő rajzban és a színkezelésben is. Egyre érzékenyebb, egyre magabizitosabb. Az ő mértékéhez igyekszik felzárkózni Márta Katalin, Juhász Veronika, Fodor Piroska, Tas- sy Tünde, Fábián Ilona. Valamennyien ígéretek, a művészet és önművelés jelöltjei. Losonci Miklós TV-FIGYELO felmérhető értékű biztosan nincs, de hogy egytől-egyig minden darabnak van múzeá- lis értéke, kétségtelen. Gondozni kellene ezeket a régi holmikat, nehogy elpusztulja- nák. Szakszerű gondozást! — Ez késztette a területileg illetékes Vak Bottyán Múzeumot, hogy néhány napja munkatársait autóval küldje a gyűjteményért. Vigyék be megőrzésre, karbantartásra a múzeumba, ahol amit kell, restaurálni is lehet. A tanács azonban a tárgyakat nem adta ki, azzal az indoklással, hogy rövidesen berendezi a falumúzeumot. Kemence és Bernecebaráti községi tanácsi közös. A társközségben, Bernecebarátiban kíván a tanács megszerezni egy jellegzetes stílusban épiílt ódon parasztházat, azt rendezné be régi bútorokkal és ott helyezné el a Domszky-gyűj- teményt. Persze ez nem megy máról holnapra, és az évek óta romlásnak kitett tárgyakat addig nem pincében, hanem megfelelő helyen kellene tartani. Egyébként a megyei tanács végrehajtó bizottsága a legkorábbi múltban, április 21-i ülésén foglalkozott a múzeumokkal, gyűjteményekkel és egyebek közt határozatában utasítja a helyi tanácsok elnökeit, hogy „a helyi vonatkozású, muzeális tárgyak összegyűjtésénél, szakszerű kezelésüknél a megyei múzeum-igazgatóság szakmai irányítása szerint járjanak el." A határozat egyértelmű. Végre kell hajtani kemencén is. SZ. E. A me<hC. Amolyan jutalom játékként szokás előadni Csehovnak ezt az egyfelvo- násos komédiáját. Két nagy szerep — a fiatal özvegyé mez Szmirnov földbirtokosé — kínál benne megannyi lehetőséget a már-már bohózati helyzetek jókedvű kihasználására. Nem csoda hát, hogy William Walton angol zeneszerző opeíaszövegkönyvként is felfedezte, s az sem csoda, hogy ezt a dallamra váltott Medvét a magyar televízió is bemutatta. Természetesen Házy Erzsébet és Melis György jutalomjátékaként. Még aki nem érdeklődik különösképpen a táncdalokon, operettmelódiákon túli zene iránt, bizonyára az is élvezte ezt az ötvenperces vígoperát; ha másért nem, fordulatos és ízléssel végigmókázottj cselekményéért. Ám azok, akik csak némiképp is jártasak a komoly zene világában, kétszeresen is jól szórakoztak: a sok műfajban otthon levő angol komponista ugyanis paródiát paródiára halmozott — az egyik dallam Muszorgszkijt, a másik meg éppen Puccinit idézte. A nagyszerű közreműködőket Csehov jó ismerője és színpadra állítója, Ádám Ottó igazgatta. Ha valaki, hát ő igazán tudja, milyen is ez a bumfordi, medvés humor ... Pályázatok. Megint az elevenébe talált a Hét! Wisinger István riporter segítségével utánajárt: mi is a helyzet a most végző pedagógusok pályázataival. Pályázatok? Igen sok esetben csak formalitás. A gyakorlat ugyanis az, hogy a szabad helyek listájának kifüggesztését meg sem várva, már jó előre tájékozódik a jelölt, és az igazgatók azt veszik fel, aki nekik tetszik. A pályázatot azért kiírják — de már névre szólóan. Hogy akkor miért pályázat a pályázat? Ezt kérdezte a riporter is! Faggatózása nyomán egységes álláspont nem alakult ki, de abban mindenki egyetértett, hogy az elhelyezkedés rendjét szabályozó előírások enyhén szólva nem felelnek meg az élet adta követelményeknek. Sürgősen meg kell változtatni őket! Cirkusz. Sokan restellik, ha elmosolyodnak egy bohóctréfán, mivel a manézst népszórakoztató helynek tartják. Az, nem az — egy biztos: kevés készülék nem villan fel, ha cirkuszműsort közvetítenek. Vasárnap délelőtt is láttunk egy remek cirkuszfilmet. A nyugatnémet Busch— Roland cirkusz filmre vett műsorát mutatták be olymódon, hogy néhány okos szóval megmagyarázták: mi az egyik szám titka, és miért egyedülálló a másik. így, ismereteket terjesztve, hozzáértő kommentárral kiegészítve még jobbak ezek a képsorok. Nagy kár, hogy a magyar változat készítői nem korrigálták a francia zenebohóc tévedését, aki azt mondta, hogy egy magyar népdalt fog eljátszani, aztán felhangzott hegedűjén a közismert román bravúrszám, Dinien szerzeménye, a Pacsirta ... Akácz László AUTÓSOK • AUTÓSOK • AUTÓSOK 9 AUTÓSOK • AUTÓSOK • AUTÓSOK 9 AUTÓSOK • AUTÓSOK 9 AUTÓSOK 9 AUTÓSOK Most olcsóbb, most érdemes, amíg a készlet tart! Nyolcféle típusú személygépkocsira való üléshuzatok 20%-os árengedménnyel a Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ Autósok Boltjában Cegléd, Kossuth F. u. 5. i á i
