Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-06 / 133. szám

1976. JÚNIUS 6., VASÁRNAP Négy esztendő mérlege a Hazafias Népfront Pest megyeiMM&tiértekezletén A Hazafias Népfront Pest megyei vezető szervei AZ ELNÖKSÉG TISZTELETBELI ELNÖK: Csala László. ELNÖK: dr. Barna Lajos, a Fűti Gyermekváros igazgatója. ALELNÖKÖK: dr. Monori Balázsné, vezető óvónő (Dunakeszi); dr. Stefanovits Pál, a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem tanára; Tóth István, a Duna-menti Hő­erőmű Vállalat igazgatója. TITKÁR: Kovács Antalné. Antalfia Jenő, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának osztályvezetője, Arany István, a Pest megyei Tanács nyugdíjasa, dr. Csalótzky György, a Pest me­gyei Tanács vb-titkára, Dániel Kornél, a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum igazgatója, Dékány Ist­ván, az érdi Bentavölgye Tsz elnöke, Farkas Ferenc, a Csepel Autógyár munkása, Földes István, a TIT me­gyei titkára, Gölöncsér Dánielné, az SZMT titkára, Ke­serű János, az Állattenyésztési Kutató Intézet főigazga­tója, Komáromi János, az MSZMP Pest megyei bizott­ságának osztályvezetője, dr. Lőkös Zoltán, a Pest me­gyei Hírlap főszerkesztője, Orosz Ágnes, a KISZ Pest megyei bizottságának munkatársa, Poldauf Medárd, a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat igazgatója, Pus­kás Károlyné, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár mun­kása, dr. Szinna Ferenc, a Pest megyei Tanács rende­lőintézetének igazgatója, Tóth Lászióné, a Hazai Fé-i süsfonó kistarcsai gyárának fonónője, Zsebesi István, a váci Árpád úti általános iskola Arany János-díjas igazgatója. A megyei népfrcnibizoftság Aczél Ferenc, Antalfia Jenő, Arany István, Arató András, Bakonyi László, Balogh Zsigmondné, dr. Bar­na Lajos, Bálint Ildikó, Belos Péter, Bemáth Tibor, Bi­hari József, Bölcső János, Bubenyák Józsefné, Bugány Irén, Csala László, dr. Csalótzky György, Csete Gyula, Csík Lajos, Dániel Kornél, Detre László, Dékány Ist­ván, Domonkos Katalin, Drozda Jánosné, Ecser Már­ta, Farkas Ferenc, Fehér Attiláné, Földes István, Gá­dor János, Gáspár Gézáné, Gölöncsér Dánielné, Hege­dűs Lajosné, Heil lmréné, dr. llanicz Béla, ipacs Lász­ló, Jelenesük József, Kecskés Balázs, Kerner Ferenc, Keserű János, Kiss József, Kiss Károlyné, Kiss Tibor, Koltai Imre, Komáromi János, Korlát Sándorné, Ko­vács Antalné, Kovács Zsuzsanna, dr. Kránicz József, Krizsán Ferenc, Kustra Jánosné, dr. Lőkös Zoltán, Manhertz József, Marton Gézáné, Misek Péter né, dr. Monon Balázsné, dr. Móricz Virág, Németh Sándor, Németh Tetéz, Németh Veronika, Okos Lászlóné, Orosz Ágnes, Pálinkás Lajos, Poldauf Medárd, Puskás Ká­rolyné, Rácz Sándorné, Saághy László, Sárvári Etelka, dr. Stefanovits Pál, Szanka Ferencné, dr. Szinna Fe­renc, dr. Szilágyi Istvánná, Tóth István, Tóth László­né, Tuza Sándorné dr., Vágó Balázs, Várfoki Györgyi, Viola Éva, dr. Verdes Margit, Veres László, dr. Zalka Károly, Zsebest István. Éppen ezért minden erőnkkel erre kell törekednünk, hiszen maradandót csak békében le­het alkotni és építeni. Ebédszünet után dr. Barna Lajosnak, a fóti gyermekvá­ros igazgatójának elnökletével folytatódott a tanácskozás. ' Bólint Ildikó szentendrei grafikusművész arról számolt be: az elmúlt években hogyan vált gazda­gabbá, színesebbé — a nép­front munkája nyomán is — o város kulturális élete, A mű­vészek szívesen vesznek részt a programokban, segítik az ol­vasótáborók munkáját, közre­működnek a Szentendrei nyár eseményeiben, a baráti kör munkájában, a honismereti kutatásokban. E munka köz­ben jó együttműködés alakult ki a tanáccsal, s ez szilárd ala­pokat teremtett a további eredményekhez. Pásztor Béla Veresegyház tanácselnöke a társadalmi munka és a nép­frontmunka összef üggéseit ele­mezte. Hangsúlyozta, hogy főképpen a településfejlesztés­ben van ennek nagy jelentő­sége. Nemcsak egyszerűen a feladatok teljesítésében, ha­nem az eredmények, a pro­duktumok megőrzésében is. Erre ezután nagyobb gondot kell fordítani. S arra, hogy az élenjárók nagyobb erkölcsi,el­ismerést kapjanak. Javasolta, a megyei népfrontbizottság ala­pítson kitüntetést a társadal­mi munka élenjáróinak. Borbély Sándor fe'szóhlása A küldöttértekezlet vitájá­ban felszólalt Borbély Sándor is. Felszólalásának elején — nagy taps kíséretében — adta át a küldöttértekezletnek és a megye egész lakosságának az MSZMP Központi Bizottsága és személyesen Kádár János üdvözletét, jókívánságait. Ugyancsak ő tolmácsolta — felkérésre — az MSZMP Pest megyei bizottsága és a Pest megyei Tanács üdvözletét a küldöttértekezletnek. A Hazafias Népfront VI. kongresszusának előkészítése nagy jelentőségű eseménye or­szágunk közéletének — mon­dotta ezután a többi között. — Azok a gyűlések, tanácskozá­sok, amelyek ennek jegyében lezajlottak nemcsak egyszerű­en politikai eszmecserék vol­tak, hanem számadások arról, hogyan valósult meg az el­kozásra, hiszen valamikor if­júsági vezetőként ebben a megyében dolgozott. Szemé­lyes élmények és tapasztala­tok alapján tudja tehát le-’ mérni, mit változott, fejlő­dött az elmúlt években a me­gye. Az eredményekről és célokról világosan beszélt a beszámoló, ismerjük az épí­tésben, az anyagiakban elért előrehaladás számait. A leg­nagyobb változás azonban az emberek magatartásában, gondolkodásában, szemlélet- módjában tapasztalható. Ez mutatja leginkább, hova ju­tott, hol tart a megye. Ezt a fejlődést több ténye­ző segítette. Egyebek közt az, hogy az emberek bevonása a politikába nem formális. A megye vezetői az egyetérté­sen felül cselekvést is kér­nek a lakosságtól. Jól is­mertek azok a tények, ame­lyek bizonyítják, hogy Pest megye dolgozói vállalják ezt a cselekvést. A ffejlődésben nagy szerepet játszik továbbá, hogy Pest megyében is érzik az embe­rek: a politika őket szolgál­ja. Azaz — másképnen szól­va — mind több ember ér­deke találkozik a politika érdekeivel. Ez teszi a lakos­ságot aktívvá. Bizonyítják ezt a társadalmi munka ki­emelkedő eredményei. Eb­ben nemcsak munkások, ha­nem a társadalom minden rétege, értelmiségiek, művé­szek, orvosok és mások is részt vesznek. Nagyot- fontos tényező az is, hogy a megyében a politi­ka végrehajtása kiegyensú­lyozott és ez nyíltsággal, őszinteséggel, az emberek iránti bizalommal párosul. Mindez azt jelenti, hogy Pest megyében nemcsak a házak lettek szebbek, hanem válto­zott az emberek gondolkodása is. Igényesebb és felelősségtel­jesebb magatartás határozza meg tetteiket. Erre az alapra a jövőben is lehet építeni — jelentette ki felszólalása végén Borbély Sándor. Krizsán Ferenc újságíró, a Ludove Noviny szerkesztője a nemzetiségek életéről számolt be. Kiemelte, hogy Pest megye német, szerb —horvát és szlovák lakossága munkahelyén és lakóhelyén is egyaránt igen aktív résztvevő­je a közéletnek. Ennek szá­mos jelével találkozhatunk. Fejlődik az anyanyelvi okta­tás. 1968-ban például kereken 3 ezer 300 diák, 47 pedagógus vezetésével tanulta anyanyel- vét. Ma csaknem 5 ezer gye­reket 86 pedagógus vezet a ta­nulásban. Elismerést váltott ki a nemzetiségi lakosság meg­élénkült kulturális tevékeny­múlt négy évben á párt nem­zetiségi politikája, hogyan erő­södött a szocialista nemzeti egység. A kongresszus előké­szítési időszaka azt dokumen­tálja, hogyan azonosult a la­kosság céljainkkal, s hogy a politika megértésén felül mennyire mutatkozik meg ez az azonosulás a cselekvésben, a mindennapi tettekben. Pest megyében az esemé­nyek ilyen szepontból vizsgál­va is nagy jelentőségűek. Az az összegezés, mérlegelés, amely a küldöttértekezleten elhangzott, azt bizonyítja, hogy a megye lakossága elju­tott a legfontosabbig: a párt politikájának cselekvő támo­gatásáig. Az MSZMP Köz­ponti Bizottsága ezért is kí­séri fokozott figyelemmel a Pest megyeiek munkáját. A továbbiakban elmondot­ta, hogy Pest megye jó is­merőseként érkezett a tanács­sége is. Nincs olyan község, ahol ilyen munkával ne talál­koznánk. Mindebben szerepe van a népfront nemzetiségek­kel törődő munkájának, össze­gezésként határozottan állít­hatjuk, hogy Pest megyében nyugodt légkörben, jó hangu­latban élnek a nemzetiségek, aktív támogatói a szocializmus építésének. Bűkcsány Józsefné abonyi küldött, tanácsi alkal­mazott hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszak mérlege tartal­mas és gazdag munkát össze ­gez. Mindezt nem értük volna el a lakosság részvétele, cse­lekvő támogatása nélkül, s az 1972 óta eltelt négy esztendő egyik tanulsága éppen az, hogy az emberek világos prog­ramokra, közösségi célokra mozgósíthatók. A továbbiakban azt fejte­gette, hogy munkánkat a megnövekedett feladatokhoz kell igazítani. Ezt szolgálják o szervezeti Változások. A já­rási bizottságok megszűnését sokan aggódva fogadták. Ag­godalomra azonban nincs ok, mert ez a változás azt jelenti, hogy a népfront munkájában erősödik a helyi jelleg. Kiss József római katolikus kanonok, gö­döllői küldött arról szólt, hogy a katolikus papok közreműkö­dése a szocialista nemzeti egység formálásában tetteket is jelent. Azt keressük, ami összeköt bennünket a társa­dalommal — mondotta. — Azt akarjuk, hogy szebb legyen az ország. Ennek érdekében nem­csak beszélni vagyunk készek, hanem cselekedni is. Fehér József nagykőrösi küldött, a oifra- kerti állami gazdaság sze­mélyzeti vezetője a körzeti népfrontbizottságok tevékeny­ségéről szólva azt hangsúlyoz­ta, hogy Nagykőrösön az I-es bizottság a tanyai lakosság gondolkodásának, magatartásá­nak formálását tekintette fő céljának. Ennek eredménye­képpen többen vállalkoztak például általános iskolai ta­nulmányokra, szakmunkáskép­zésre is. Caivntszegi Géza a BKV főművezetője, rácke­vei küldött a munkások és parasztok közötti népfront­munka tapasztalatait taglalta. Hangsúlyozta, hogy a mező- gazdasági m untra egyre in­kább ipari jellegűvé válik, s ennek megfelelően átalakul­nak az ott dolgozó emberek is. Eat a népfrontmunkában is figyelembe kell venni. Vitacssieíog/aíó és választás A vitában még többen is jelentkeztek felszólalásra, de az idő korlátozottsága miatt úgy döntött az értekezlet, hogy írásban nyújtsák be ész­revételeiket a Hazafias Nép­front újonnan megválasztan­dó megyei bizottságának. Kovács Antalné foglalta ösz- sze a sokoldalú vitát, s kö­szönte meg a résztvevők ak­tivitását. Ezután a küldött- értekezlet egyhangú szava­zattal elfogadta a Hazafias Népfront Pest megyei bizott­ságának négyéves tevékeny­ségéről szóló beszámolót, va­lamint a népfront VI. kong­resszusának Írásban kiadott állásfoglalás-tervezetét. Az elnöklő Barna Lajos be­jelentette, hogy az eddigi népfrontbizottság megbízatá­sa ezzel lejárt. Megköszönte mindazok tevékenységét, ál­dozatkészségét, akik az el­múlt négy évben segítették a közös népfrontfeladatok meg­oldását. A továbbiakban elő­terjesztése alapján a küldött- értekezlet egyhangú szavazat­tal megválasztotta a 81 tagú megyei népfrontbizottságot, a 7 tagú pénzügyi ellenőrző bi­zottságot és 56 küldöttet a Hazafias Népfront kongresz- szusára. Az új megyei népfrontbi­zottság választotta meg ez­után a népfront megyei el­nökségét. Erre S. Hegedűs László tett előterjesztést, egyben meleg szavakkal adta át a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elismerő üdvözletét a me­gyében kifejtett munkához, s kívánt további eredményeket. Szeretettel emlékezett meg az idős kora ellenére ma is ak­tív Csala László köztisztelet­ben álló tevékenységéről, amelyet több mint két évti­zede kifejt a megyei népfront élén. Javaslatára egyhangú szavazattal tiszteletbeli elnö­kévé választotta meg a me­gyei népfrontbizottság Csala Lászlót. Ugyancsak egyhan­gú szavazattal választották meg a megyei elnölcség to­vábbi 22 tagját és tisztségvi­selőit. A Hazafias Népfront Pest megyei küldöttértekezletének résztvevői munkájuk végez­tével elénekelték a magyar Himnuszt. Befejeződött a magyar—koreai gazdasági, műszaki-tudományos kormányközi bizottság budapesti ülésszaka Borbándi János miniszter­elnök-helyettes és Kong Dzin The, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság miniszter- tanácsának elnökhelyettese — a magyar—koreai gazdasági és műszaki-tudományos konzul­tatív kormányközi bizottság társelnökei — szombaton a Parlament gobelin termében ünnepélyesen aláírták a bizott­ság 3. ülésszakáról készüli jegyzőkönyvet. Az ülésszakon értékelték az előző — 1974-ben tartott — ülésszak óta végzett munkát, s foglalkoztak az együttműkö­dés újabb lehetőségeivel. Meg­beszélték a két ország közötti árucsereforgalom fejlesztésé­nek kérdéseit és áttekintették a műszaki-tudományos együtt­működés eredményeit, felada­tait A jegyzőkönyvben a gyógy­szeripar, a lakkfestékgyártás, a viszkóz- és cellulózipar te­rületén, valamint a színesfém­kötőelemek előállításában tör­ténő együttműködés lehetősé­geinek vizsgálatát irányozták elő. Az ülésszakkal egy időben tartotta ülését a tudományos­műszaki együttműködési albi­zottság, amelynek jegyzőköny­vét ugyancsak szombaton írták alá. Ez magyar szakértők ko­reai és koreai szakértők ma­gyarországi tanulmányait irá­nyozza elő különböző tudomá­nyos területeken. Ézt az ok­mányt Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes és Li Gi Szón, a külgazdasági kapcso­latok miniszterhelyettese látta el kézjegyével. A jegyzőkönyvek aláírásá­nál jelen volt Kim Dze Szűk, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagy­követe. A társelnökök pohárkös zön- tőikben kölcsönösen hangsú­lyozták annak fontosságát, hogy a két ország között gyü­mölcsözően alakuló kapcsola­tok — ezen belül a gazdasá­gi kapcsolatok is — tovább­fejlődjenek. Fiija Frigyes Finnországba látogat Púja Frigyes külügymi- i niszterének meghívására jú- niszter Kalevi Sorsának, a nius 7-én hivatalos látoga- Finn Köztársaság külügymi- j tásxa Finnországba utazik. Osztályozó légáramlat A Pest megyei Zöld­ség- és Gyümölcsfel­dolgozó Vállalat ceg­lédi gyáregységében a szállítmányokat légáramlással osztá­lyozzák, fajsúly szerint. Felvételünkön Balázs Pálné, a be­rendezés kezelője. Nagy Iván felvétele Az eső törlesztett a csapadékadósságból Pest megyében a déli vidékek a legszárazabbak A mezőgazdászok nagyon várták a májusi esőket, már csak azért is, mert idén elma­radt a téli csapadék jó része, és a természetnek alapos ned- vesságadóssága volt az év el­ső három hónapjában is. Bar- tha Bertalanná, az Agrometeo­rológiai Szolgálat osztályveze­tője elmondotta, hogy a mezőgazdászok reményei csak részben váltak valóra. Ezt nemcsak a felszíni csapa­dékmérések bizonyítják, ha­nem a mélyebb rétegek ned­vességtartalmának alakulása is. Májusban hazánkban 50 milliméter körül van az átla­gos csapadékmennyiség, idén ennél valamivel • kevesebb nedvességutánpótlást kapott a talaj. De nem is ez okozza a gondot, hanem a csapadék igen szeszélyes eloszlása; 15—110 milliméter között váltakozik az cső mennyi­sége. Mostohán bánt az idei ta­vaszon a természet a Tiszán­túlon Turkeve—Szarvas—Kar­cag térségével, itt esett a leg­kevesebb eső. Szintén kevés volt a csapadék a Duna vona­la mentén. Tolna egy részé­ben, valamint Pest megye dé­li vidékein, ahol a csapadék mennyisége az átlagos érték egyh armada felett volt. A Dunántúlon a nyugati vidé­ken viszonylag kielégítő ned­vességpótlást kapott a talaj, viszont a Dunántúl középső részén a szokásos érték mint­egy felét mérték csak. Az e hónap első napjaiban hullott csapadék sokat tör­lesztett, a természet májusi adósságá­ból, egyes vidékeken helyre­állt a normális helyzet a ta­laj vízháztartásában. A hűvös, esős időben a határ szépen zöldell, a növényállomány egészséges és a határszemlék tanúsága szerint gyorsan erő­re kapnak a tavasszal elvetett növények is. ' 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom