Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-06 / 133. szám

x/tiltil» 1976. JÜNIUS 6.. VASÁRNAP Négy esztendő mérlege a Hazafias Népfront Pest megyei küldöttértekezletén (Folytatás az 1. oldalról.) sokat tettek a lakóhelyeken a nők gondjainak megoldásáért. Néhány helyen azonban a népfrontbfeottságok magukra hagyták a nőbizottságokat, s ezért a lányok, asszonyok ér­dekében folytatott munka e bizottságok keretei között ma­radt Több segítséget kell te­hát adni ezeken a hegyeken a határozat értelmezéséhez. Az ifjúságpolitikai tevé­kenységben a népfront min­denekelőtt azt szorgalmazta, hogy a fiatalság nevelése tár­sadalmi üggyé váljék, vala­mint, hogy az ifjúság közéleti tevélcenysége fokozódjék. Ezt szolgálta a KISZ Pest megyei Bizottságával kötött együtt­működési megállapodás. Mindennek eredményeként a fiatalok a korábbinál nagyobb számban vállalnak közéleti megbízatásokat és a válasz­tott testületekben is megnö­vekedett az arányuk. Külön feladatokat jelentett a foglalkozás az idősebbekkel. A nyugdíjasok száma Pest megyében is jelentős. A tár­sadalom anyagilag gondosko­dik róluk, de ezenfelül az idő­Jól szervezett, tart Jelentős eredményeket ért el a népfrontmozgalom a szo­cialista demokrácia fejlesztésé­ben, erősítésében az elmúlt négy esztendőben. A testületek munkájában nagy szerepet kapott az a feladat, hogy az állampolgárokat minél na­gyobb számban vonják be a lakóhelyek közéletébe. Ennek eredményeként a lakosság ér­deklődése a közügyek iránt 1972 óta észrevehetően növe­kedett. Mind nagyobb szám­ban vesznek részt a döntések előkészítésében, meghozatalá­ban és végrehajtásában. Az állampolgárok és veze­tők kapcsolatának bővülő for­mái közül az egyik leghatéko­nyabb fórum a falugyűlés. A Hazafias Népfront VI. kong­resszusát és a megyei küldött- értekezletet megelőzően feb­ruárban és márciusban Pest megyében 107 ilyen tanácsko­zást és 28 körzeti népfront­gyűlést tartottak. Ezeken csak­nem 29 ezren vettek részt, s a községi és körzeti népfrontbi­zottságokat is megválasztották. Összesen 200 bizottságot 6 ezer 463 taggal. E tanácskozások többsége jól szervezett, tartalmas poli­tikai fórum volt, s jól szol­gálta a párt szövetségi poli­tikáját, erősítette, gazdagítot­ta a tömegkapcsolatokat. Kü­lönösen a kisebb községekben nyilvánult meg nagy érdeklő­dés e tanácskozások iránt. Vácrátóton például négyszá­zan, Tóalmáson több mint öt­százan, Telkiben százhuszan vettek részt a gyűléseken. Több nagyközségben a megfe­lelő terem hiánya akadályozta a lakosság nagyobb arányú részvételét. Ezért például Rác- kevén a község több helyén is tartottak népfrontgyűlést. A beszámolók többsége reá­lisan, a valóságnak megfele­lően szóit arról, hogy a helyi politika átalakításában, a gazdasági, társadalmi, kulturá­lis és szociális feladatok meg­oldásában milyen részt vállalt a mozgalom. A tanácsi beszá­molók jól kapcsolódtak a nép­front összegezéseihez. A falu­gyűlések résztvevői jly módon teljes képet kaphattak arról, hogy az elmúlt négy évben mivel gazdagodott a falu, mi­lyen politikai feladatokat ol­dottak meg és mik a tenniva­lók. A beszámolók arról is számot adtak, hogyan alakult, fejlődött a tanácsok és a nép­front együttműködése. A falugyűléseken élénk vitc is kialakult. Összesen ezer- nyolcszázkilencvenketten szó­laltak fel. Mivel közérdekí kérdésekkel foglalkoztak, egye­bek közt a bölcsődei, óvodai é' az iskolai bővítésekkel, a; utak, járdák építésével. Jó jellemzi a lakosság szemlélet- változását, hogy a jogos igé nyék megfogalmazásává együtt azonnal társadalm munkát is felajánlottak. Pél dául Foton, Valkon, Gödön Kiskunlacházán, Halásztelkei óvoda, öregek napközi ottho nának építéséhez, általános is kólái tanterem bővítéséhez, i sebbeknek is szükségük van közösségi életre. A népfront­mozgalom — a Vöröskereszttel együttműködve — mindenek­előtt ezt igyekezett biztosíta­ni. Főképp az öregek 35 me­gyei napközijében. A tanyán élő lakosság köré­ben a népfront az életkörül­mények javítását szorgalmaz­ta, a hátrányok csökkentésére törekedett. Egyebek közt a kereskedelmi ellátás javítását, a tanyai kollégiumok létesíté­sét segítve. A kisiparosokról és a kiskereskedőkről szólva ki­emelte a beszámoló, hogy mindkét réteg hozzájárul a szolgáltatások és az ellátás bő­vítéséhez és eredményesen vettek részt a lakóhely fej­lesztését segítő társadalmi munkában. Foglalkozott az összegezés a cigány lakosság helyzetével is, hangsúlyozva, hogy a népfront a tanácsokkal együttműködve dolgozik életkörülményeik ja­vításán. Ebben a munkában a legfontosabb: elősegíteni, hogy a cigányok jól használják fel azokat a lehetőségeket, ame­lyeket például a lakásépítés­ben az állam biztosít szá­mukra. ilmas falugyűlések népfrontbizottságoknak és a tanácsoknak ezekre a vállalá­sokra gyorsan válaszolniuk kell, s meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a fel­Szocia’ista hazafisúg, A beszámoló következő fe­jezete azt a munkát elemezte, amelyet az elmúlt négy évben a szocialista hazafiság, a né­pek közötti barátság és az in­ternacionalizmus erősítésének érdekében folytattak. A cse­lekvő hazafiságot szolgálta a honismereti mozgalom. A nyolcvan megyei közösség a kutatásokkal, gyűjtésekkel erősítette a tagság érzelmi kö­tődését a lakóhelyhez. A hala­dó hagyományok ápolásával, szocialista vívmányaink ismer­tetésével pedig hozzájárultak a szocialista nemzeti tudat erősítéséhez. Jól példázták ezt a Dózsa-, Petőfi- és Rákóczi- emlékünnepségek, valamint felszabadulásunk 30. évfordu~ lójának eseményei. Gazdagodott Pest megyé­ben a nemzetközi agitációs és béke-barátsági munka is. A megye lakosságának érdeklő­dése a nemzetközi politikai élet eseményei iránt fokozó­dott. Jól szemlélteti a válto­zást, hogy a hagyományos bé­kehónapi eseményeken felül a béke-barátsági, szolidaritási munka egész esztendőben fo­lyamatos volt. Ebben a tevé­kenységben elsősorban a szov­jet magyar barátság ápolását tartotta fő tennivalójának a népfront. Sok más jól bevált, hasznos formán kívül ennék egyik legfontosabb eszköze a Szovjetunióval való személyes Kilencszázmilliós A négy esztendőt átfogó összegezés részletesen ismer­tette ezután a népfront gazda­ságpolitikai tevékenységét. El­sősorban abból a szempontból, hogyan járult hozzá a mozga­lom a maga sajátos eszközei­vel a szocialista gondolkodás és magatartás erősítéséhez a mindennapi munkában. A IV. ötéves terv feladatairól és a helyi tennivalókról rendszere­sen és folyamatosan tájékoz­tatták az állampolgárokat. En­nek is köszönhető, hogy a la­kosság társadalmi összefogás­sal jelentős segítséget nyújtott a tervek megvalósításához. A Pest megyei Tanáccsal együtt meghirdetett társadalmi mun~ kaverseny kiemelkedő ered­ményekkel járt. A IV. ötéves tervben a településfejlesztést segítő társadalmi munka érté­ke 934 millió forint volt. E munka jelentőségét növeli, bogy az üzemek szocialista brigádjai és szövetkezeti kol­lektívák is közreműködtek /benne. Több vállalat, gyár, mezőgazdasági nagyüzem ' és , intézmény járult hozzá a terv i túlteljesítéséhez. Jól szolgálták • a társadalmi munka fellendí­• tését különféle helyi kezdemé- . nyezések Százhalombattán ajánlásokat a lakosság teljesít­hesse. A felszólalások további elemzése után ismertette a be­számoló a májusban megren­dezett 6 városi és 4 járási kül­döttértekezlet tapasztalatait is. Ezeken 1742 lakos vett részt és kilencvenen szólaltak fel. A beszámolók átfogóan vizsgál­ták a munkát, a művelődéspo­litikától a szociális feladatok ellátásáig. Átfogóak voltak a felszólalások is, amelyek fő­képpen városrendezéssel, a művelődési lehetőségek bizto­sításával, műemlékvédelem­mel, a haladó hagyományok ápolásával foglalkoztak. Több társadalmi munkafelajánlás hangzott el ezeken a tanács­kozásokon is. Nagykátán pél­dául a Telefongyár szocialista brigádjai tettek felajánlást öregek napközi otthonának lé ­tesítésére, Ráckevén a Csepel Autógyár dolgozói ígérték se­gítségüket művelődési ház épí­téséhez. A továbbiakban a közjogi tevékenységet értékelte a be­számoló, foglalkozott a tanács­tagi csoportok egyre eredmé­nyesebb munkájával, majd a lakóbizottságok tevékenységét elemezte. A megye 6 városá­ban 309 lakóbizottság dolgozik 1578 taggal, s jól segítik a várospolitikai feladatok meg­valósítását. A 14 körzeti nép­frontbizottság tevékenysége nyomán erősödött a városok központjának és a külső terü­letek lakosságának kapcsolata. r internacionalizmus ismerkedés. A korábhi évék gyakorlatának megfelelően ezért szervezték ebben az idő­szakban is a barátságvonato~ kát a Szovjetunióba. Az el­múlt négy évben több mint háromezer Pest megyei dolgo­zó utazhatott í gy a testvéri or­szágba. A népek barátságát szolgál­ták azok a találkozók, esemé­nyek is, amelyeket a bolgár, a csehszlovák, a lengyel és az NDK magyarországi kulturá­lis intézményeivel szerveztek. Hozzájárultak ezek a szocia­lista országok életének jobb megismeréséhez, a testvériség erősítéséhez. Kiemelt helyet kapott a be- *számo! óban a szolidaritási ak­ciók ismertetése. Nagy tömege­ket, a lakosság szinte minden rétegét mozgósították ezek az akciók, amelyeken évente mintegy hatvan-hetvenezren vettek részt. Különösen sikeres volt a chilei szolidaritási hét. Jelentős az az anyagi támoga­tás is, amelyet megyénk la­kossága a szabadságukért har­coló népeknek nyújtott. A papi békemozgalomról szólva azt hangsúlyozta a be­számoló, hogy a katolikus pa­pokon kívül protestáns lelké­szek is nagy számban kapcso­lódtak be a békemunkába és a népfront egész tevékenysé­gébe. társadalmi munka Vácott, Nagykátán és Rácke­vén is. A továbbiakban részletesen szólt a beszámoló a népfront környezetvédelmi tevékenysé~ géről, a több városban, község­ben működő környezetvédel­mi, illetve természetvédelmi munkaközösségekről, valamint a kertbarátkörök munkájá­ról, amelyek sok segítséget ad­tak a kiskerttulajdonosoknak. Fontos munkát láttak el a népfronbizottságok a közokta­tás és művelődés támogatásá­val. A népfrontbizottságok az állami szervekkel, a KISZ-szel, a szakszervezetekkel, üzemek­kel és szövetkezetekkel együtt jelentős részt vállaltak az ál­talános és a szakmai művelt­ség gyarapításában. Az általá­nos iskolai felnőttoktatásban a továbbtanulók száma az el­múlt négy évben a kétszeresé­Túlteljesíthetj A mozgalom fejlődéséhez je­lentősen hozzájárult a nép­frontbizottságokban dolgozó párttagok példamutatása, kez­deményezőkészsége. Jó ered­ményekkel járt az is, hogy erő­södött a népfrontbizottságok kapcsolata a tanácsoklcal, kü­lönösen a települést fejlesztő társadalmi munkában. A nép­front egyre eredményesebben járul hozzá a párt politikájá­nak megvalósításához, s a párt irányításával, a társadalmi és tömegszervezetekkel együtt­működve egyre eredménye­sebben mozgósítja a megye la~ kosságát a szocialista építő- munka feladatainak végre­Biharí József a közmű A megyei bizottság négyesz­tendős munkáját reálisan elemző összefoglalás után Bi­hari József, a szentendrei mű­velődési központ és könyvtár igazgatója korreferátumban számolt be a népfront közmű­velődési munkájáról. Beveze­tőül azt a társadalmi munkát méltatta, amellyel az aktivis­ták fáradtságot nem ismerve, közreműködtek a IV. ötéves terv 14 új, közművelődési cé­lokat szolgáló intézményének létrehozásában. Ez a lendület is segítette, hogy felépüljön Szentendrén és Vácott a me­gye művelődésének két repre­zentatív központja, amelyek jó alkotóműhelyek a megyei párt- bizottság 1974 szeptemberi Á Banczik Tivadar ceglédi küldött felszólalásával megkezdődött a beszámoló vi­tája. A tanácskozás első fel­szólalója arról számolt be, hogy a ceglédi népfrontbizott­ság munkájában miképpen ér­vényesül a párt szövetségi po­litikája. A bizottság arra tö­rekedett, hogy a ceglédiek mi­nél nagyobb számban értsék meg ezt az összefogásra, közös munkálkodásra szólító politi­kát. A tudati tényező növekvő szerepével kapcsolatban rá­mutatott a felszólaló, hogy terjesztenünk és erősítenünk kell a. gondolkodás, magatar­tás és életmód szocialista vo­násait. Cegléden ennek érde­kében sok más mellett a szo­cialista brigádvezetők klubjá­nak létrehozását is tervezik. Dr. Verdes Margit a ráckevei népfrontbizott=á| munkájáról számolt be. Ele­mezve a nemrég lezajlott fa­lugyűlések jó tapasztalatait rámutatott, hogy ezek a talál­kozók jelentősen hozzájárul­re nőtt. Segítette a megyei népfront a szülői munkaközös­ségek munkáját, az Olvasó né­pért mozgalmat A megye or­szágosan is kiemelkedő ered~ menyeket ért el a nyári ol­vasótáborok szervezésében. Fontos szerepet töltött be mindebben a 40 megyei mű­velődési munkaközösség, bár több még keresi munkájának sajátos formáit és lehetőségeit. ük terveinket hajtására. Kijelenthetjük, hogy Pest megye új ötéves tervé­nek végrehajtásában az egész lakosság részt vesz. A megyei tanács olyan ötéves tervet fo­gadott el. amely a fejlődés új lehetőségeit nyitja meg. Az új ötéves tervet társadalmi össze~ fogással jelentősen túlteljesít­hetjük. Éppen ezért — hangsú­lyozta befejezésül Kovács An- talné — aktív társadalmi ösz~ szefogásra szólítjuk fel me­gyénk minden állampolgárát új iskolai tantermek, óvodai, bölcsődei helyek építésére, az új művelődési lehetőségek megteremtésére. A megye fej­lődése ezt várja mozgalmunk­tól, minden lakosától. korreferátuma relődésről határozatának végrehajtásához, azoknak a formáknak, mód­szereknek a kimunkáláshoz, amelyek hatékonyabbá teszik. A továbbiakban a korrefe­rátum részletesen ismertette a népfront 44 munkaközösségé­nek tevékenységét. A megyei munkaközösség az elmúlt két évben négy munkacsoportban segítette a tömegpolitikai ok­tatást, a továbbképzést, gondozta az Olvasó né­pért mozgalom akcióit, szer­vezte a honismereti munkát, a .helytörténeti kutatást. Együttműködve a területi munkaközösségekkel, részt vett a hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulójára hirde­tett irodalmi helytörténeti és I beszámoló tak olyan társadalmi bázis ki- kovácsolódásához, amely biz­tos alapnak számít az új fel­adatok végrehajtásában. A ráckevei járásban a falugyű­léseken mindenütt őszinte ér­deklődéssel találkoztak. A résztvevők kérdeztek és java­soltak, vitatkoztak és állást foglaltak, igényeket jelentet­tek be és társadalmi munkát ajánlottak fel. E mozgalmas időszakban közüggyé vált a népfrontválasztás és a nép­front egész tevékenysége. Külön nagy megalapozott­sággal szólott a ráckevei kül­dött a cigány lakosság helyze­téről, az érdekükben tett erő­feszítésekről és gondjáról. Hangsúlyozta, nem kizárólag anyagi kérdésekről van szó, hanem szemléletváltozásról, bizonyos előítéletek leküzdésé­ről. • Dr. Stefanovits Pál, a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára, felszólalásá­ban a környezetvédelem je­lentőségét méltatta. A környe. zetvédelmi világnap ugyan véletlenül esik egybe a megyei küldöttértekezlettel, de ez is alkalmat ad arra, hogy be­széljünk e világszerte nagy gondokat okozó kérdésről. A nagyarányú fejlődés, az ipar, a mezőgazdaság változásai, a települések növekedése ugyan­is sok kedvezőtlen hatást hoz létre. Ezek ellen a környezet- védelem eszközeivel fel kell lépni. De ez a feladat csak társadalmi összefogással old­ható meg, akkor, ha mindenki tudja, mit kell tennie és miért. Rendeletek, hatósági intézke­dések önmagukban nem képe­sek megállítani a környezet szennyeződésének további fo­kozódását. Részletesen beszélt a felszó­laló a Budakeszin megrende­zett és nagy sikerrel zárult [ környezetvédelmi hónapról, amely példát adott hasonló ak­krónikaírói pályázat támoga­tásában, a szocialista brigádok irodalmi vetélkedőinek és az olvasótáboroknak a szervezé­sében. Az elmúlt esztendőkben a munkaközösségek — az emlí­tett akciók eredményeképpen is — megerősödtek, és part­nereivé váltak a tanácsoknak. Gazdag, színes tevékenység jellemzi ezt a munkát a bu-' dai járástól Monoron, Nagykő­rösön, Cegléden át egészen Szentendréig, Vácig, Gödöllőig. Külön részletezte a korre­ferátum az olvasótáborok szervezését, amelyben Pest megye a kezdetektől máig élenjárt. 1973-ban 12 tábor mű­ködött az országban, s közü-' lük 6 Pest megyében. 1975- ben 40 olvasótáborból 16 — 540 résztvevővel — Pest me­gyében működött. Az idén 20 tábort szerveznek, és elsősor­ban munkás- és parasztszülők gyermekeit hívják meg. A korreferátum ezután az­zal a javaslattal fordult a küldöttértekezlethez, hogy bocsássanak ki felhívást az általános és középiskolákban a végzős diákokhoz. Eszerint a nyolc, illetve négyesztendős közös munka, a diákévek em­lékéiül, az iskolához való kö­tődés dokumentumaként a ballagás alkalmával minden búcsúzó fiatal ajándékozzon egy könyvet iskolájának. Ez­zel évről évre szép számmal gyarapodó könyvtár alapjait lakhatnák le minden iskolá­ban. Ezt követően a tömegpoliti­kai munka eredményeit ismer­tette a korreferátum. Egyebek közt, hogy évente átlagosan 170 helyen szerveztek nép- írontesteket, előadássorozato­kat, vitákat, s körülbelül 15— 17 ezer ember vett részt eze­ken. A munka hatékonyságá­nak biztosítására a megyei bi­zottság ajánló jegyzéket sok­szorosított az oktatás kiemelt témáiról. Nagy gondot fordí­tottak a politikai vitakörök munkájának segítésére is. Ezek közül a megyében 76 mű­ködik. Támogatásukra — az or­szágban elsőként — módszer­tani anyagot szerkesztettek. ‘a ciók szervezéséhez. Különösen örvendetes, hogy eseményeit a fiatalok kísérték talán a leg­nagyobb érdeklődéssel, és ők is jártak élen a község tiszta­ságáért felajánlott társadalmi munkák vállalásában Gáspár Gézáné váchartyáni óvónő arról adott képet, hogyan hajtptták végre a nőpolitikái határozatokat a váci járásban. Megállapította, hogy a közéleti tevékenység­ben tapasztalható bizonyos előrehaladás. A tanácstagok között például több a nő, mint korábban. A mezőgazdasági nagyüzemekben a dolgozók 48 százaléka nő, s a melléküzem- ágak létrehozásával biztosítot­ták számukra egyrészt az egész évi folyamatos munkát, más­részt azt, hogy keresetük megközelítse vagy esetleg el­érje az iparban dolgozók bé­rét, illletve a férfiakét. De ha azt nézzük, mi történik, ami­kor a nők az üzem kapuján kívül vannak, akkor is ta­pasztalhatunk változásokat: a nők is részt vesznek a társa­dalmi munkákban. Nem lehe­tünk elégedettek viszont az­zal, hogy a vezető beosztá­súak között kevés a nő, s hogy a lányok, asszonyok között ál­talában alacsonyabb az isko­lai, szakmai műveltség, mint a férfiaknál. Bakonyi László pátyi református lelkész fel­szólalásában méltatta azt a jó politikát, amely lehetővé te­szi, hogy a haladó papság a fejlett szocialista társadalom építésének segítésével részt ve­gyen a haza felvirágoztatásá­ban. A lelkészek és a hivők egyaránt meggyőződéssel mű­ködnek közre az olyan fontos és szép tennivalók megvaló­sításában, mint egvebek közt a rendezett családi élet biz­tosítása, gondoskodás az öre­gekről, a munkafeltételek ja­vítása. Mindennek feltétele az egyetemes béke és biztonság. S. Hegedűs László (középen) a. szünetben küldöttekkel beszélget. U. Budai János lahitótfalui szövetkezeti tag és Turcsányi Imréné, a szentendrei városi népfrontbizottság titkára. i.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom