Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-05 / 132. szám

ETE rendezvény Élménybeszámoló - tanulmányúiról A konzervgyár bemutató- termében június 8-án, kedden délután 2 óraikor élmény-beszá­molót rendez az Építőipari Tu­dományos Egyesület Dél-Pest megyei Csoportja a párizsi „BATIMAT. ’75” nemzetközi építőanyag, építőelem és belső- építészeti kiállításról. Előadó Farkas Gábor épí­tészmérnök. Befejeződött az oktatási év Eredményes idcslóyiai-politikai képzés Felvételi vizsgák az esti egyetemen Az MSZMP XI. kongresz- szusána-k programnyilatkozata kimondja: „A szocialista épí­tőmunka előrehaladásával... Az elméleti munka fő felada­ta a társadalmi fejlődés tör­vényeinek elemzése, a tö­megek gyakorlati tapaszta­latainak általánosítása, a kom­Huszonöt éves a Magyar Agrártudományi Egyesület ELSŐ ELNÖKE ERDEI FERENC A Magyar Tudományos Akadémia díszermé'oen jubi­leumi közgyűlést tartott a Magyar Agrártudományi Egye­sület. Váncsa Jenő MÉM mi­niszterhelyettes, a Magyar Agrártudományi Egyesület el­nöke méltatta az egyesület tevékenységét, mely a Mű­szaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetségé­nek legnagyobb létszámú tudományos egyesülete. Első elnöke Erdei Ferenc volt, s míg 1951-ben 200 ala­pító tag vett részt a közgyű­lésen, ma 18 ezer 500 agrár- szakember tevékenykedik az egyesületben. György Károly főtitkár megemlékezett az el­múlt 25 év alatt végzett tevé­kenységről. Az egyesület elő­adásokat, tanulmányutakat, kiállításokat, tanfolyamokat, vándorgyűléseket szervezett, azaz szakmai továbbképzést valósított meg — társadalmi úton. A tagság 80 százaléka vidéken él. Tavaly 2 ezer egyesületi rendezvény volt, ennek 80 százaléka a főváro­son kívül. Az egyesület ter­jesztője a tudomány, a tech­nika és a gyakorlati élet új eredményeinek, elősegíti a tudomány termelőerővé válá­sát. Dr. Romany Pál mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter időszerű agrárpoli­tikai kérdések címmel tartott előadást. Elmondta, hogy az egyesület 25 évéből 15 év a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek szervezési és fej­lesztési ideje volt. Ebben az időben közeledett a fizikai munka a szellemi munkához, a falu a városhoz. Magyaror­szág gazdasága nyitott, nagy a külkereskedelmi forgalom aránya, ez jellemző a mező- gazdaságra is. A termelési költség három­negyed része ma anyagkölt­ség és ennek fele ipari ere­detű anyag. Jobb szervezés­sel, nagyobb figyelemmel ezek a költségek csökkenthe­tők, a termelési eredmény növelhető. A legjobb üzemeket is kell támogatni és fejleszteni, mert ezekben hatékonyabb a be­fektetés. Nem várható zöld­ségárcsökkenés vagy változat­lan ár, mert az egyéb költ­ségemelkedés kihat a zöldség árára is. A hazai élelmiszer-fogyasz­tás növekedését a mezőgaz­dasági termelés évi 1—2 szá­zalékos növekedése fedezi. Ha évi 3 százalékos mező- gazdasági termelésnövekedés­sel számolunk, ennek fele már exportra jut. Az élelmi­szer-kereslet állandóan nö­vekszik. ■ Többlettermékeink elhelyezhetők külföldön, de csak jó minőségben. A kö­zeljövőben kerül az ország- gyűlés elé az élelmiszerekre vonatkozó törvényjavaslat, ez ; a fogyasztók egészségének ! védelmét szolgálja, s a ma- ' gyár mezőgazdaság, a magyar élelmezésipar jó hírét kíván­ja tovább erősíteni. K. Z. munisták ideológiai-politikai képzettségének fejlesztése, né­pünk marxista—leninista szel­lemű nevelése.” Ennek az elv­nek a szellemében tevékeny­kedik városunkban is a mar­xizmus—le ni n izmus esti egye­tem és középiskola. Ez utób­biban már befejeződött az ok­tatási év. Az idén több mint százan végezték el sikerrel az egyéves, alapfokú politikai képzettséget adó iskolát. A középiskolai tanévzáró beszá­molókkal csaknem egy időben zajlottak le az esti egyetem hároméves általános tagozatá­nak felvételi vizsgái is. Szőke Sándor, a pártbizottság mun­katársa kérdésünkre elmon­dotta, hogy az idén negyven­ötén adták be jelentkezésüket. A felvételi vizsga eredményei alapján huszonhaton kezdhe­tik meg ősszel tanulmányai­kat. A felvettek között tíz fi­zikai dolgozó, öt nő és mind­össze kettő a párton kívüli. Piaci jelentés Pénteken az esős idő ellené­re élénk piac volt. A szemes­termény-piacon a búza literje 4, a kukorica 3 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpia­con az alma ára 5—10, az ó- burgonya 6—7, az újburgonya 20, a paradicsom 50—70, a szamóca 20—22, az uborka 26, a karfiol 25, a cseresznye 16, a zöldség és sárgarépa csomó­ja 4—6, a retek, 3, a paprika darabja 1,40—4, a saláta 3 fo rint ő'ol't. A baromfipiacon a tyúk pár­ját 140—160, a vágni való csirkét 70—80, a tyúktojás da­rabját 1,10-ért adták. A halat 20—35 forintért mérték. Sikeres kiképzési év a mankáserökn A Mészáros János munkás- őregység nagykőrösi részlege jói eredménnyel zárta első fél­évi kiképzési programját. A februárban tartott elméleti foglalkozásokon vettek részt a munkásőrök. Ugyanekkor po­litikai és egyéb témájú tovább­képzésben részesültek. Májusban került sor a szo­kásos gyakorlatra. A három­napos foglalkozáson harcásza­ti és harcrendi feladatokat kel­lett megoldaniuk. Újdonság volt, hogy az eddigi elméleti vegyvédelmi kiképzés gyakor­lati foglalkozásokkal is bővült. Az egység parancsnoksága a lőgyakoriatot kiválóra értékel­te, s megdicsérte a munkás­őrök aktivitását, pontosságát, jó felkészültségét. A PESm£frYEI HÍRLAP TeOt-ÖM K1ADASA XX. ÉVFOLYAM, 132. SZÄM 1976. JÚNIUS 5., SZOMBAT Korszerűsítették a sütödét Nyolcvan mázsa kenyér és harmincezer péksütemény - naponta Csütörtökön délelőtt helyez­ték teljes üzembe a Pest me­gyei Sütőipari Vállalat korsze­rűen átalakított Arany János utcai pékségét. Az ünnepségen megjelent Pásztor István, a pártbizott­ság első titkára, Andó Antal vállalati igazgató és Keresz­tes Bálint főmérnök. A megyei tanácsot Barta Béla előadó, a helyi tanácsot Hau Károly osz­tályvezető, a szakszervezetek munkavédelmi csoportját Türk Ödön képviselte, s Fehér Sán­dor telepvezetővel és Kakuk János üzemi párttitkárral együtt ott voltak a pékség dol­gozói is. Az ünnepi beszédet Keresz­tes Bálint vállalati főmérnök tartotta. Elmondotta, hogy a vállalat Nagykőrös, Kőcser és Nyársapát jobb ellátása érdekében, évek óta ké­szül az üzem korszerűsí­tésére, ami végül 7,1 millió forint költséggel, az állam és a vá­ros támogatásával készült el. Korszerű gépeket állítottak be, hogy az üzem kapacitását, sütemény választékát bővítsék és a munka minőségét is ja­vítsák. Az üzem most már ak­kor is zavartalanul ellátja a várost és a szomszédos közsé­geket, ha az itteni kenyér- és süteményellátásba besegítő Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola tanműhelyé­ben, vakáció alatt, szünetel a munka, s emiatt napi 60—80 má­zsa kenyeret és 25—30 ezer darab süteményt kell süt­ni. Elismeréssel emelte ki a főmérnök, hogy Fehér Sándor telepvezető, Kakuk János párttitikár. Juhász Ferenc, Ka- szala Sándor, Sebestyén Pálné, Szrapkó Mihályné és az üzem szocialista brigádjainak dolgo­zói, társadalmi munkával is segítették az újjáépítést, és az építkezés alatt sokszor- nehéz Egy kiváló körösi pedagógus (1.) Bartók és Kodály szellemében tanított... E gy napsugaras szeptem­beri délután találkoztam vele először Nagykőrö­sön, a Cifrakertben. Maga sem volt több 27 évesnél, s ve­le volt fiatal felesége is. Az­nap délelőtt tanúja voltam el­ső bemutatkozásának: szép te­nor hangja könnyedén szár­nyalt, maga játszott az öreg orgonán, amely avatott, javí­tó kézre vár, de az ő ujjainak mégis engedelmeskedett. Szemben ott ült a bíráló bi­zottság, élén elődjével, a híres nagykőrösi zeneszerző tanár­ral, Varga Józseffel, valamint dr. Joó Imrével, a helyi da­lárda lelkes vezetőjével. Meg­figyeltem, hogy élénk . figye­lemmel kísérték az ifjú jelölt játékát. Nem sokat tanakodott hát a presbitérium; meghív­ták az évek óta üres körösi kántori állásra. I lyen hangulatban jött ki Márton Barna sétálni a Cifrakertbe, ahová va­sárnap délutánonként tódult a körösi nép. Amint meglátott, meghajlással üdvözölt, s azt mondta: —'... Én téged, bátyám, is­merlek a debreceni kollégium­ból. Mosolyogva viszonoztam kedves üdvözlését — nem is voltam sokkal idősebb nála — s ekkor kezdődött barátsá­gunk. Márton Barna hamarosan megkezdte munkáját. Hivata­los irataiból kiderült, hogy 1901. február 14-én született Debrecenben, apja korán meg­halt, nagyapja fogta pártját, s taníttatta. Papnak szánta, hi­szen szinte valamennyi jó ta­nulóra állott Arany jóslata: „E fiúból pap lesz, akárki meglássa!” De bizony nem lett. mert ötödik gimnazista korában meghalt a nagyapja is. Ott kellett hagynia a több­éves gimnáziumot, s átment a kollégium tanítóképzőjébe. Itt is kitűnő tanulónak bizonyult. Még meg sem kapta a .diplo­máját, amikor meghívták Sá­toraljaújhelyre. Ám ott csak három évig tanított. Vidékre vágyódott. így került Nyírbo­géira, ahol kántorigazgató tanítóként tevékenykedett hat esztendeig. Amikor Kőrösre került, emiatt énekelték neki szívesen a nótát, hogy „Szánt az ökör a bogáti határban”. A mikor elvette a helyi pap­nál vendégeskedő Ma- goss lányt, az is bíztatta, hogy olyan helyet keressen, ahol kifejtheti tehetségét. Így 1928 nyarán megpályázta a nagykőrösi állást, ahová évek óta nem akadt méltó utódja Varga Józsefnek. Ö nem kis szerepet töltött be a helyi ze­nei életben. Új szellemű ko- rálkönyvét Lipcsében nyom­tatták, s hamarosan az egész osztályban használták az orgo­nisták. Nótás zsebkönyveit örömmel forgatták a dalszere­tők, s mint Dóczi József leg­jobb barátját is hamarosan szívébe zárta a közönség. Pre­lúdiumait vasárnaponként igen szívesen hallgattuk, me­lyek között az operairodalom számos értékes műve hang­zott el. Márton Barna a kor szoká­sai szerint gimnáziumban is tanított éneket, később a taní­tóképző énekkarának vezetését is vállalta, alig volt szombat, hogy fel ne utazott volna Bu­dapestre a Zeneakadémia hangversenyeire. T anítóképzőnknek volt ak­koriban egy ambiciózus fiatal zenetanára, Litt- key Péter. Varga József után újjászervezte az énekkart, s a kottaolvasó képzősökkel szép eredményeket ért el, sőt, szim­fonikus zenekart szervezett. Nálunk a gimnáziumban n^agy iskolai eseményt jelentett mindig az önképzőkör évi ün­nepsége, a szokásos műsorban persze kitettek magukért a fiatalok, tanáraikkal együtt. Első alkalommal nagy aggo­dalmak közt jött hozzánk Márton Barna, s megkérdez­te, mit csináljon. Tudtuk, hogy a tanítóképzősökkel nagy da­rabokban nem veheti fel a versenyt, ezért azt tanácsol­tuk, rövid tanakodás után, Kodály, Bartók irányába sze­gődjön, akik akkoriban kezd­ték nyilvánosságra hozni népi gyűjtésű kincseiket. Márton Barna megfogadta a szót, s már az első alkalommal meg­szólalt nálunk a Felszállott a páva, Kodály—Molnár játék- dalsorozata és Kodály Siket sógora. Kétévi munkássága után most már nemcsak gyer­mekkarra, hanem négyszóla­mú vegyes karra is. Követke­ző évben már férfikar is ala­kult a felső osztályosokból. A szerzők köre egyre bővült. Különösen meleg szeretet fűz­te Bárdos Lajoshoz, akinek kedvenc művét, a „Hej, ne te­kintsd, hogy rongyos vagyok, kilenc gyermek apja vagyok” igen nagy szeretettel adta elő dalosaival. Dr. Törös László (Folytatjuk) Képünkön az intenzív dag asztógép, mellette báliról jobb­ra: Török Ödön, Gombos Gyula, tmk-vezető, Bart'.a Béla és Máté László tmk-szereló. Józsa András felvétele körülmények között is folya­matosan termeltek. A beszéd elhangzása után, a vendégek nagy elismeréssel te­kintették meg a csempézett, üvegfalú műhelyeket, raktára­kat és szociális helyiségeket. Sikere volt a nagy munkate­remben elhelyezett alkalmi ki­állításnak, melyen az üzem rendszeresen gyártott 23 féle kenyér, kifli, zsemle, diós—mákos és egyéb finom sütemény- készítményét állították ki. Az üzemi ünnepség végén Pásztor István a városi párt­bizottság első titkára köszö­netét mondott a megye képvi­selőjének, hogy a lakosság jobb ellátásához hozzájáruló üzem korszerű átépítését elősegítet­ték. Megköszönte a dolgozóik­nak, hogy az építkezés alatt is folyamatosan sütötték a ke­nyeret és a közkedvelt sütemé­nyeket. Kopa László SPORT Hazai pályán a kézilabdázók A legutóbbi megyei bajno- I ki mérkőzéseken egy időben Nagykőrösön szerepeltek ké- zilabdásaink: a férfiak a Ki­nizsi-sporttelepen,' a nők a Toldi-pályán. MEGYEI férfi bajnoki Nk. Kinizsi—Solymári Egyetértés 30:24 (13:7). Nk.: Podhorszki (10), Varsányi (4), Bertalan (6), Dér (3); csere: Nagy A. (1). Az elején mind- ké; csapat pozíciójátékra tö­rekedett, kemény volt a vé­dekezés. A 20. perc után a Kinizsi jól kihasználta lehe­tőségeit. Szünet után az újonc vendégek erősen ■ fel­jöttek, do a hazai csapat gó­lokkal fokozta a különbséget a közepes színvonalú mérkő­zésen. Nk. Kinizsi ifi—Solymári ifi 19:16 (6:10). Hullámzó I. fél­idő után küzdelmes hajrá hozta meg a győzelmet a jobb küzdőszellemű körösieknek. Góldobók: Nagy J. (11), Kiss L. (3), Várkonyi (3), Kőházi (2). ★ A Kinizsi kézilabda-szak- tálya úgy döntött, hogy anya­gi é3 munkahelyi kihatásai miatt (hétközben lesznek a mérkőzések/ bár nevezett, visszalép az Országos Ifjúsá­gi Kupa idei küzdelmeitől. A Kinizsi kézilabda szak­osztályának értekezletére meghívták a városi általános iskolák testnevelő tanárait. K. Varga Dénes szakosztály- elnök e sportág utánpótlásá­nak segítésére kérte a megje­lenteket, melynek érdekében két fordulós általános iskolás vetélkedőt írnak majd ki. Né­meth Lászióné, az ÁISB vá­rosi 'elnöke megkísérli a ké­zilabda oktatását beépíteni a Kossuth iskolás lányok tan­tervébe. A továbbiakban Nyi- kos József sportköri elnök tá­mogatást ígért az 1977 tava­szán beinduló női csapathoz. MEGYEI NŐI BAJNOKI Csepel Autó—Nk. Toldi DSK 13:8 (6:3). Nk.: Ácsbog — Ppcker (3), Ulicska, Bató (1), Csuk (3), Csizmadia (1), Bu- kovszki. Az igen jól össze­hangolt csapatjátékoi nyújtó, bajnoki címre törő autósok kemény védőfalába a toldisok nehezen tudtak betörni. Csepel Autó ifi—Nk. Toldi DSK ili 19:7 (9:4). A megle­pően jól képzett, veretlen vendég ificsapat sokkal hatá- rozottabb volt. Góldobók: Ap­ró M. (4) és Németh (3). A Szigetszentmiklósra terve­zeti kettős Csepel Autó—Nk. Toldi DSK mérkőzést az el­lenfél kérésére későbbre ha­lasztották. Városi KISZ-es bajnokság Kétszer 20 percesek a váro­si KISZ-es körmérkőzéses bajnokság találkozói. A fér­fiak a TRAKIS-pályán ját­szottak.' Eredmények: Gépja­vító Szövetkezet—TRAKIS 12:11 (6:5), Városgazdálkodás —Ifjú Gárda 18:9 (10:2), Tol­di—TRAKIS 17:13 (9:4). A nőknél több mérkőzést elha­lasztottak, a toldis lányok pe­dig visszaléptek a küzdelem- sorozattól. SZOMBATI SPORTMŰSOR Atlétika Salgótarján: területi serdü­lő A-kategóriás egyéni baj­nokság. S. Z. Mit látunk ma a moziban? A fehér agyar visszatér. Színes, olasz kalandfilm. Kí­sérőműsor : Ketyeg, dobog. Előadások kezdete: 6 és 8 óra. ÉJSZAKAI ELÖADÄS Némó kapitány és a víz alatti város. Előadás kezdete: 22 óra. I I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom