Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-05 / 132. szám

Népfronrülések járásszerte Nyugdíjasok napja Nagytarcsan III. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM 1976. JŰNIUS 5., SZOMBAT A m u h ka verseny és bizottsága Mi lesz a Kállai brigáddal? Több népfrontrendezvényre kerül sor járásunkban az elkö­vetkezendő napokban. Június 7-én, az ikladi bizottság ülése­zik a tanácsháza épületében. Napirenden két téma is szere­pel: a közterületek helyzete és a növényvédelmi ankét meg­szervezése. Ugyanezen a napon tart elnökségi ülést a kerepesi népfrontbizottság. Ez alkalom- irtai értékelik a tanácsi fi pót­választásokat és vitatják meg a munkatervet. Nagytarcsán ugyancsak e napon szervezi meg a népfront a nyugdíjasok Másfél évtizeddel ezelőtt egy nagyszerű labdarúgó pályája indult Versegről: Káposzta Be­nőé, aki hosszú esztendőkig játszott az Üjpesti Dózsában, s jónéhányszor felölthette a vá­logatott mezt is. Három évvel ezelőtt ismét egy új tehetség tűnt fel a községben: Kalmár István, kalapácsvető. Egy or­szágos középiskolai bajnoksá­gon figyeltek fel rá 1973-ban. Azon a versenyen harmadik lett, s megőrizte ezt a helyet abban az évben a serdülők küzdelmén is. A Dunakeszin lezajlott súlylökőversenyen második lett. A délkeleti terü­leti középiskolás atlétikai baj­nokságon már a második hely­re küzdötte fel magát kala­pácsvetésben is. A Budapest- bajnokságon pedig a dobogó legmagasabb fokára állhatott. A következő évben ismét a második helyre szorult vissza, Lejátszották a városi kis­pályás labdarúgó-bajnokság tizenegyedik fordulóját is. Gó­lokban megint nem volt hiány, ■a mérkőzéseik többségét a fö­lényes győzelem jellemezte. Eredmények: Pedagógus— 'ÁFÉSZ 2:7, Várogazdálko- dási V.—Erdőgazdaság 1:9, KIOSZ—Építőipari Szövetke­zet 10:2, MG1—Szabadság tér 0:1, KKMV—KÁTKI 3:4 és Vegyesipari Szövetkezet— Gépgyár 4:1. A bajnokság állása az I. osztályban az alábbi. 1. ÁFÉSZ 21 17 2 2 87-29 36 2. Erdőgazdaság 22 17 1 4 87-46 35 3. KIOSZ 21 16 2 3 38-37 34 4. Pedagógus 21 10 3 8 81-64 23 5. Szabadság tér 22 11 1 10 48-52 23 6. Gépgyár 20 9 2 9 46-42 20 1. MGI 21 6 8 7 36-47 20 8. városgazdálkodási vállalat 22 8 1 13 55-90 17 9. Építőipari Sz. 22 6 2 14 55-77 14 10. Vegyes­ipari Sz. 22 6 2 14 55-92 14 11. KR’MV 22 4 3 15 57-84 11 12. KÉTKI 22 4 3 15 41-74 11 Kommentárként annyit ér- i domes mindehhez hozzáfűzni, hogy már javában tart a fi­nis, 's a Id tűnőén szereplő ÁFÉSZ-csapat nem lehet biz­tos győzelmében, hiszen az er­dőgazdaságiak is — érthetően — szeretnék megszerezni az aranyéremét. Játékuk biztató, s a rúgott gólokkal ők sem fu­karkodnak. A tabellán egyéb­ként* a legutóbbihoz képest nincs változás. A II. osztályban lejátszott mérkőzések eredményei: IV. kér. FC—ATE Gépész 8:6, Gépkísérleti—Alsópark 6:2, és HTÜ—Alsópark 3:0. Ebben az osztályban még van hátra néhány mérkőzés, ám itt is izgalmasan alakul a hajrá, szinte minden forduló után van számottevő változás a tabellán. A IV. kér. FC is­mét átvette a vezetést, a Gép­kísérleti a második helyre ke­rült, míg az eddig vezető ATE I. a harmadik helyre esett vissza. Az esélyeket természe­tesen lehet latolgatni. A pál­mát több csapat elviheti még, hiszen nagyon szoros az élme­zőny. Köszönetét mondunk a barátok­nak, ismerősöknek és szomszédok­nak, akik drága fiam, ilj. Maczkó Sándor elhúnyta alkalmával rész­vétüket fejezték ki és akik fáj­dalmunkban egvüttéreznek velünk. A gyászoló család. napját, a béke és barátsági hó­nap keretében. Június 11-én elnökségi ülést tart a Hazafias Népfront nagy- tarcsai községi bizottsága is. Megbeszélik és beosztják a tár­sadalmi munkát, s meghallgat­ják a környezetvédelmi bizott­ság beszámolóját. A június 14-iki erdőkertest elnökségi ülés témája lesz a közelgő ju- bileuyii tanácsülés előkészíté­se, s az új iskola építéséhez a társadalmi munkásom szervezé­se. ám a körzeti bajnokságon is­mét aranyérmet hozott a több mint ötven méterre dobott ka­lapács. Azután is egymást kö­vették a helyezések, s egy ver­senyen a diszkosszal is meg­próbálkozott. Kalmár István jelenleg a Fe­rencvárosi TC sportolója; közel két méter magas, százhúsz ki­lós fiú, s még csak most lesz tizennyolc éves. Pici — ahogy becézik —, naponta három órát edz. Szükség is van az alapos felkészülésre, hiszen a nyáron a Budapest-válogatottal a Szovjetunióba utazik, aztán pe­dig előreláthatólag Kubába. Ha ez a túra nem jön létre, a len­gyel válogatottal mérik össze erejüket. A készülődés persze a legközelebbi bajnokságot is szolgálja, amelyre rövidesen Pécsett kerül sor. B. M. A tabella állása: 1. IV. kér. FC 17 13 1 3 77-50 27 2. Gépkísérleti 18 11 4 3 81-37 26 3. ATE I. 17 11 4 2 64-32 26 4. Vízmű 17 10 4 3 65-42 24 5. ATE Gépész 18 10 1 7 70-80 21 6. Tv Mikro 17 7 2 8 69-68 16 7. HTÜ 17 6 2 9 62-49 14 8. Ganz 16 4 2 10 40-59 10 9. GÖFÉM 17 2 — 15 38-81 4 10. Alsópark 17 2 — 16 20-86 4 Megjegyezzük* hogy lapzár­táig nem futott be a II. osz­tályban lejátszott összes mér­kőzés eredménye, így ezeket a tabella összeállításánál nem lehetett figyelembe venni. A találkozókról — szokás szerint — jövő szombaton számolunk be. A tatárjárás katonai mene­te ’és története vidékünkön a források szűkös volta miatt felderíthetetlen. Annyi látszik bizonyosnak, hogy Pestnél az 1241. március 15-én feltűnt, feltételezhetően Sejbán vezet­te tatár sereg megtévesztő hadmozdulatokkal a fősereg látszatát keltette és maga után csalta észak felé Ugrin kalocsai érsek dandárét. Az érsek csapatait Pesttől észak­ra valahol ■— egyesek szerint Szód tájékán — mocsarakba szorították és lenyilazták. Tatárok a völgyekben Vác készületlen városát a tatár sereg március 17-én, vi­rágvasárnapkor az első ro­hammal vette be és gyújtotta fel, majd egy-két nap után visszafordult keletnek, hogy csatlakozzon a Batu kán ve­zette fősereghez a Tisza felső vidékén. Eközben dúlták fel a Vác felől nyitott völgyben so­rakozó településeket és Mo­gyoródot, Gödöllőt, valamint a Galga mentét. A Sajó mellett, Muhinál azután az egyesült tatár seregek döntő vereséget mértek a király seregére ápri­lis 11-én. A népi tudat semmit sem őrzött meg a tatárjárás előtti időkből, a történelem evvel kezdődik a kétkezi ember szá­Kis és nagyüzem ma már alig képzelhető el szocialista brigád nélkül. A különböző munkacsoportok mind gyak­rabban alakítanak munkabri­gádokat, s felajánlásokat tesz­nek a szocialista cím elnye­rés ! érdekében. A szocialista bri gádmozgalomn ah egyik fonto': szerep-e, hogy segítse a termelést, s a dolgozókat mind kollektívabb tevékenységre serkentse. Ugyaniakkor a hár­mas jelszó szellemében a résztvevőikéi tanulásra, műve­lődésre i,i ösztönzi. Sok vita volt már akörül, hogy meddig ítélhető csupán kötelességteljesítésnek a mun­ka, s mi az a határ, ami fö­lött már külön értékelhető, becsülendő s teljesítmény. Munkahelyenként változik a követelmény, és sajnos nem mindenütt sikerül ezt egyér­telműen helyesen megállapí­tani. A kötelességek és a ma­gasabb minőségűnek tartott szocialista brigádtevékenység megítélési a munkahelyeken működő versenybizottságok munkájától függ. Ahol'“egyértelműen és jól dolgozik r. bizottság, élénk a munkaverseny, élénk a szocialista brigád- mozgalom, Akad ahol nem veszik eléggé komolyan, döcög as értékelés, nem pontosak a követelmé­nyek. As ikladi Galgaparti Terme­lőszövetkezet versenybizott­ságának munkájában az utób­bi esztendőben fellelhetők bi­zonyos hiányosságok. Ezt így kereken kimondani ugyan nagy felelősség, hiszen a. kí­vülálló nem ismeri a belső gondokat. Erre a megállapí­tásra az késztet, hogy talál­koztam egy olyan brigáddal, amelyik éppen feloszlásra ké­szül. Nem akarnak tovább szocialista brigádban dolgoz­ni, ugyanii érthetetlen szá­mára. A mogyoródi csata em­léke csak visszaszivárgott, is­kolai kultúrélmény. Veresegy­ház természetesen temploma színéről kapta nevét: vörös kőzet található az Alsóagyi- gácsóban,. az Agyigban. Lehet­séges. hogy éppen a tatárjá­ráskor elpusztult templom he­lyett építették az újat és való­színűleg már a mostani kato­likus templom helyén. Korai okleveles adat hiányában Ve­resegyház község helyét és ki­alakulásának idejét közvetlen környékének okleveles és egyéb írott emlékeit vizsgál­va következtethetjük ki. Leg­korábbiak. 10—11. századiak az Árpádok és rokonaik sze­mélyneveivel, a törzsnevekkel és a szolgálónépek foglalko­zásnevével jelölt helységek, szállások és helyek. Mogyo­ród helység létrejötte az 1074-et követő évekre tehető. Rátold lovag Itáliából Vácrátót falu neve azt bizo­nyítja, hogy a Könyves Kál­mán király feleségével, Buzil- lával 1097-ben vagy a követ­kező egy-két évben bejött Rá­told és Olivér lovagtestvérek gyéren lakott, esetleg üres te­rületként kapták birtokaikat a királytól és azt maguk telepí­tették be. Rátót falu szintén 1219-ben fordul elő mukra az a bizonyítvány, amit a versenybizottság kiál­lított munkájúikról. Egy elé­gedetlen közösség megkérdő­jelezheti a bizottság munká­jának helyességét. S nagyon fontos a mozgalom további fejlődése érdekében is, nogy döntésüket megfelelően indo­kolják. Az ikladi szövetkezet aszó­di kosárfonó részlegének Kál­lai Éva szocialista brigádja az elmúlt esztendőben alakult meg, ekkor szedték pontokba vállalásaikat, kulturális és gazdasági téren egyaránt. A kis üzem az év végi mérleg adatai szerint nem teljesítet­te nyereségtervét, s ezzel pár­huzamosan a bizottság azt is megállapította, hogy így a brigád sem tett elegét kötele­zettségeinek. Egy mozgalom akkor iga­zán elfogadott és elis­mert, hr. valóságos rang­ja van a résztvevők kö­zött. A kosárfonó asszonyok egész esztendőn át úgy dolgoztak, hogy megfeleljenek a követel­ményeknek, s most sérelme­zik, hogy alulmaradtak. A mozgalom azonban csak úgy tarthatja meg pozícióját, ha teljesíti, amit ígér. Nincs okom kétségbe vonni a mérleg adatait, a kosárfonó üzem gazdaságosságát ille­tően, de az a kérdés minden­képpen fölvetődik, hogy a versenybizottság miért nem előbb, miért nem időben tá­jékoztatta az asszonyokat, hogy kevés, vagy nem megfe­lelő, amit vállaltak. A bizott­ság vezetője a napokban vitte ki az üzembe az 1976-ra szóló vállalási feltételeket, ugyan kicsit későn, mert rövidesen eltelik az esztendő fele, s <~z ismét azt a hatást kelti, hogy a munkaversenyt ott nem ve­szik komolyan. Az asszonyok mé-’ nem döntöttek, hogy ver­senyeznek-e megint. írott forrásban. A Rátót-nem birtokai közé tartozott már a 13. században Kisnémedi (12S8: Superioris Neveg), Vác- hartyán (1227: Harkyan), Vóc- duka (1295: Tuca) és a 14. szá­zadban Főt is (1353: Folth). A Rátót-nem délkeleti irá­nyú birtokszerzési politikát folytatott, Veresegyház is a Rátót-nemből leszármazott család kezében volt a 14. szá­zadban. Ügyanis a Rátót-nem 1283-ban felosztotta ágai kö­zött az addig közös nemzeti­ségi birtokot, még Rátótot is. Rátót-nembeli Pores I. István fiai azután még tovább osztoz­tak a rájuk eső részen és ez lett az alapja a későbbi Pász­tói, Tari és Kazal Kakas csa­ládok kialakulásának. Zsidó helység a Zsidó-nem ősi fészke. A feltételezhetően kabar eredetű nemzetség, itte­ni birtokát még I. István ki­rálytól kaphatta. Nemzetségi eredetű monostorát 1234-ben már a premontreiek bírták. A nemzetség legrégibb, név sze­rint is ismert tagja a nagyha­talmú Mácsa a 12. század má­sodik felében élt, az ő nevét viseli Galgamácsa, korábban Alsó- és Felsö-Mácsa. Egy ké­sőbbi oklevél szerint 1284-ben a nemzetség birtokolta ezeken kívül még Vácbottyán, Tas, Páty és Kér helységeket. A Zsidó-nembeli István, király­Elhangzott ugyan egy olyan ötlet, hogy aki meg van sér­tődve, váljon ki, a többiek alakítsanak új brigádot. Így nem csökken a verseny­ző csoportok száma a szövet­kezetinél. Csakhogy ez nem megoldás, már csak azért sem, mert a kosárfonó üzemben azért alakított egy csoportót a: 'asszonysereg, mert össze­tartanak munkában és mun­kán kívül is. Reméljük, hogy megmarad a Kállai Éva bri­gád, hiszen munkál bennük a versenyszellem, ezért vették zokon azt' is, hogy az elmúlt esztendőben — érzésük sze­rint — elbántak velük. Ez azonban nemcsak rajtuk mú­lik. Ha az illetékeseknek fon­tos, hogy a Kállai Éva bri­gád jól dolgozzon — már pe­dig ez nem kétséges —, s mint kollektíva erősödjön, a történtekből le kell vonniuk a tanulságokat. Örszigethy Munka a domonyi asszonyoknak Pólya után vaskosarak Az ikladi Galgaparti Ter­melőszövetkezet az elmúlt esztendőben kis üzemet tar­tott fenn Domonyban, ahol az asszonyok pólyákat, zsákokat varrtak. A nyáron a növény- termesztéssel foglalkozó tsz- tagoknak ez jó elfoglaltságot, biztos keresetet jelentett. A pólyákat bérmunkában varr­ták, sajnos, a megbízást adó vállalat a szerződést 1976-ra felmondta. A tervek szerint a tizenkét pólyavarró asszony ebben az esztendőben vasko­sarakat csinál majd, amihez az alapanyagot a domonyi vasüzem adja. néi tárnokmester ekkor kapta ugyanis adományul a Mácsá- hoz tartozó Tas pusztát, ame­lyen korábban királynéi szent­séghordozók éltek. Ennek az Istvánnak testvére a Zsidó személynevet viselte, tőlük származtak a Becski, a Csáki és a Szántai-Petőfi családok, amelyeknek tagjai többször felbukkantak a Pest megyével kapcsolatos írott forrásokbán. Szada a bejáraiban Szada először 1341-ben sze­repel oklevélben Zada néven. A szád, száda szó jelentése: valamilyen tárgy, természeti alakulat nyílása, bejárata. Ahogy egyik régi népdalunk mondja^ „Erdőszádba kivit­tem, / Nyírfák alá eltemet­tem.” Szada Gödöllő felől va­lóban a Sződ-Rákosi ér völ­gyének bejáratában fekszik. Tudjuk, hogy már a korai Árpád-korban is Hatvan—Gö­döllő vonalán országos fontos­ságú út haladt a megyeri rév­hez a Rákos-patak völgyében. Ebből az útból éppen Gödöl­lő—Szada irányában ágazott el Vác felé egy. szintén jelen­tős út. Szada a völgység be­járatában földrajzi fekvése miatt nyerte a nevét. A 12. században már meg­szilárdultak a vidék települé­sei. Az oklevelekben megjele­nő helységek feltűnésük ide­jében már templomos falvak, már réginek mondott határok­kal elkülönítve. Horváth Lajos (Folytatjuk) ombati jegyzet Találkozások Az önkéntességet nagyon szép tulajdonságnak tartom, s ezzel nem vagyok egye­dül. De ... Megjegyzendő, hogy van­nak olyanok — sajnos, még elég sokan —, akikből dől a szó, ömlik a bírálat, a rosszindulatú megjegyzés, hogy képtelenség leállítani őket, úgy, mintha pénzért csinálnák. Bárhol is talál­kozunk velük, iziben rá­kezdik, valahogy így: Te — fogják meg a galléromat — én már két hónapja la­kom itt, de ez nincs, meg az nincs, és ezt el kellene vinni, azt meg ide kellene hozni. Én nem tudom, ho­vá tették a szemüket, ami­kor ... és így tovább, és igy tovább ... Mármost, ha erre csak azt mondjuk: jól van, igazad van, akkor állj neki, vagy nem bánom, csi­náljuk mindketten és hord­juk el, kövezzük ki, ültes­sük el, hát akkor hátrahő­kölnek és elképedve, vé­kony hangon kérdezik: éééén? Igen, igen, te meg én, de szólhatunk éppen­séggel ennek meg amannak, jönnek szívesen, segítenek. Persze, egyéb se kell az ilyen embernek, tüstént ki­derül, hogy nagyon elfog­lalt, meghalni sincs ideje, majd összeroskad a sok munka alatt, meg a csa­lád, a beteg nagymama, a veszekedős asszony, festik a lakást, a gyerek hasán kiütések jelentkeztek, hol­nap jön az anyós a vonat­tal, és az ég mentsen meg attól, hogy még ezt is... Búcsúzik, elsiet, holnap kezdi megint: ide hallgass, mégiscsak disznóság, hogy... Ez az egyik típus. De van másik is. Ez is jön szembe, köszön, aztán rá­kezdi: tudod, hogy én sok­felé járok, sok minden t hallok, de ez már pofát­lanság ... ez már így néz ki két éve, én már ré­gen mondom, hogy csinálni kellene valamit, szóltam is ennek, meg annak itt, az utcában, de a fülük botját se mozgatják, mintha nem is itt laknának, mintha nem is látnák, mintha ... Azt hi­szed, hogy a tanácson nem voltam? De igen! Kétszer is. Tudod, mit mondanak. Nincs pénz. Hát nem akar­tam ott attól a kis nőtől megkérdezni, hogy hová szórják el azt a sok pénzt, ha hagyják, hogy ez itt két éve így nézzen ki. Elké­pesztő, hogy mi mindent meg lehet csinálni, hogy a lakók nem számítanak, hogy semmibe vesznek, hogy tőlük akár ... Tudod mit? — kérdeztem. Jön a hétvége, lesz két napunk, szóljunk, szervezzünk, elég, ha csak két délelőtt..., va­sárnap estére készen is desz ..., panaszkodás he­lyett ..., igazán nem nagy ügy ..., elvégre magunk­nak csináljuk, vagy mi a fene... És akkor ez is kez­di: ééééén? Hát tudod mit, öregem, akkor inkább ... És elmegy. Nem is magya­rázkodik. De ez még nem minden. Van még egy harmadik­féle, ez is épp olyan épü­letes. Ott pihegek a lapát nyelén, na nem sokáig, csak egy percig, hogy mégis kifújjam magam. Tisztítjuk az árkot. Ez meg jön, és néz. Na, mit csináltok? Mondom, láthatja, tisztít­juk az árkot, mert a papír, a szemét, az eső, a gyom, meg az utca, a szép facsemeték. Bólogat, rá­gyújt, feltart. Aztán rákez­di: ha már ilyen szépen nekiálltatok, ki is lehetne szélesíteni, amott meg fel­tölteni, a köveket, és nem oda raktam volna, jobb lett volna szerezni egy föld­gyalut, és kevesen vagytok, és ki ért hozzá, és nincs jobb dolgotok? Emelem a lapátot. Ö meg hazasiet, itt lakik az utcában. Né­zek utána. Hívjam? Mármost: „A társadalmi munlca az öntevékenység, az önmegvalósítás, a szocia­lista társadalom egyik köz­ponti értékkategóriája: amelynek egyre inkább megvannak a feltételei: a közéleti cselekvés szabad­sága, az életszínvonal, a szabad idő, a demokratikus intézmények és eszközök...” Mondjuk meg nekik is. Fehér Béla A Szovjetunióba és Kubába készülnek Pici, a kalapácsvető SPORT + SPORT + SPORT + SPORT Az aranyérmek sorsa még bizonytalan FINIS A KISPÁLYÁKON (F. B.) Falvak hajdani sorsa II. Aki telepít, nevét adja először 4 *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom