Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-04 / 131. szám

4 1976. JÉNIUS 4., PÉNTEK , 1976. június 4. Pén- • tek. Bulcsú napja. A nap kél 3.48 — nyugszik 19.36 órakor. A hold kél 10.20 — nyug­szik 23.37 órakor. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS Időnként felszakadozó fel­hőzet, kevesebb esővel. Élénk, főleg a Dunántúlon helyen­ként erős északi, északkeleti szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 15—20 fok között. Távolabbi kilátások kedd reggelig: Változóan felhős idő, ismétlődő esőkkel, záporokkal. Az időszak legvégén délnyu­gatias széllel a hőmérséklet emelkedik. Legalacsonyabb hajnali hőmérséklet 9—14 fok között, legmagasabb nappali hőmérséklet eleinte 18—23 fok között, az időszak végén 25 fok körül. Jelentős mennyi­ségű (legalább 5 mm) csapa­dék az ország területének 40 százalékán várható. — Duna—Európa hajó. A MAHART hajójavító üzem­igazgatóságán megkezdték az első Duna—Európa típusú önjáró hajó építését A rak­NAGYVÁTHY-DÍJASOK A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter a pedagó­gusnap alkalmából a gyakor­lati oktatás terén kiemelkedő tevékenységet folytató gazda­ságokat, vállalatokat, illetve szakembereket Nagyváthy János-díjjal tüntetett ki. Nagyváthy-emlékplakettet kapott többek között a Ker­tészeti Egyetem tangazdasága. Emlékéremmel tüntették ki Pest megyéből Ferenczi End­rét, a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem docensét és Főző Józsefet, a dánszentmiklósi Micsurin Tsz elnökét. — Jogsegélyszolgálat. A Gyümölcs- és Főzelókkon,- zervgyár küldöttsége május végén járt Nagykőrösön, hogy a jogsegélyszolgálat helyi eredményeiről és módszerei­ről tájékozódjon. — Csepel Autó felhívás. A gyár vezetősége felhívással fordult a brigádokhoz, hogy társadalmi munkában a zsámbéki csecsemőotthon játszóterén készítsenek csúszdát és segítsenek a gye­rekek játékainak megjavítá­sában.. PAIZS-GOEBEL JENŐ NYOLCVAN ÉVVEL EZELŐTT, 1896. június 4-én született — és 48 éves korában, 1944 novembe­rében halt meg — Paizs-Goebel Jenő festőművész és grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadarnál és Réti Istvánnál tanjult, majd évekig Franciaországban — Párizsban és Barbisonban — dolgozott. Hazatérése után Nagybánj/án tevékenykedett, és többször rendeztek kiállítást műveiből Budapesten. A felszabadulást nem érhette meg: emlékkiállí­tását előbb 1948-ban a Fővá­rosi Képtárban, majd 1966-ban a Nemzeti Galériában rendez­ték meg. A szentendrei művésztelep egyik megalapítója volt, aki kezdetben Paál László és az úgynevezett barbisoniak nyo­mán indult el a pályán, maid a fiatal Szőnyi István hatott rá leginkább. Az 1930-as évek ele­jén festette fő műveit, fantá- ziadús álom világa szülötteit és varázs os szín világi! szentendrei motívumait. E korból származó képei leginkább a francia Henri Rousseau és Csontváry álom­ittas művészetével rokonok. Képeivel 1929-ben, a barcelonai világkiállításon ezüstérmet nyert. Késői korszakában ol­dott ecsetkezelésű, érzékeny stílust alakított ki: témaköre elsősorban a szentendrei kor- Rvazet, a mindennapok világa volt. — Corvina könyvpremier. M a, péntekem déli után 5 óra­kor a Corvina Kiadó és a Ganz-MÁVAG Művelődési Központ a Művészet és el­mélet sorozat két ú jon main megjelent kötetéről könyv- premiert rendez. Az Eszmék teret és az orr-részt most készítik Dunaharasztiban. — Szerződéskötés. A Ceg­lédi Járási Építőipari Válla­lat szerződést kötött a posta járműtelepével, a MEZŐGÉP és a vasúti sinek közötti te­rületen műhely és garázsok építésére. A ceglédiek még az idén megkezdik az alapo­zást, mintegy 3,5 millió fo­rintos költséggel. Mozivendéglő V’discsabán Egy percre... — Nagymama, te bohóc vagy? — Nem, kisfiam, miért kérded? — Mert a papa azt mondta, hogy ha eljössz, nagy cirkusz lesz nálunk! — Lakásépítés. Pomázon megkezdődött 36 többszintes ház felépítése. — Ktsz-ek a dabasi járás­ban. A járásban működő ■ktsz-ek megalakulásakor 3 millió forintos termelési ér­téket gyártottak. Ma már közei 60 milliós az elért eredmény. — Erdőtelepítés. A mos­tani tervidőszakban a Pilisi Parkerdőgazdaság egyik fő feladata, hogy Budapest kö­rül 1000 hektárnyi erdőt te­lepítsenek, A kialakuló er­dőfoltok és erdősávok, a fő­városiak pihenőhelyei lesz­nek, de egyben tisztítják a levegőt is. harca az esztétikában című tanulmánykötetet dr. Tóth Miklós mutatja be, Kmetty János Festő voltam és va­gyok című, a festő írásaiból és alkotásiadból válogatott könyvről pedig Kovalsziky Márta művészettörténész tart előadást a Józsefvárosi Művelődési Központban (Bu­dapest, VIII. József krt. 70.) A rendezvényen Kmetty Já- nosné is részt vesz. EMLÉKPLAKETT ÉS OKLEVÉL — KÖNYVTERJESZTŐKNEK Csülökökön délután a SZOT székhazában az ünnepi könyv­hét hagymányos eseményeként köszöntötték és kitüntették a kiemelkedő eredménnyel dol< gozó munkahelyi könyvter­jesztőket. A SZOT, a Kiadói Főigazgatóság, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat, a Kossuth Könyvkiadó és a Táncsics Kiadó képviselői 62 terjesztőnek oklevelet és ju­talmat nyújtottak át, a legjob­bak közül nyolcán A munka­helyi könyvterjesztésért em­lékplakett birtokosai lettek. SZEXUÁLIS TANÁCSADÁS FRANCIAORSZÁGBAN Franciaországban állami szextanácsadó szolgálat indult — telefo­non. Világosan kiderült, hogy a szolgálatra valóban szükség van, hi­szen már a beindulása napján több mint 200 hívás érkezett a meg­adott számra — egy asszony Tunéziából hívta fel a tanácsadó szol­gálatot. Voltak a hívók között olyanok is, akik tréfának tekintik a dolgot, a többség azonban komoly kérdésekben kért tanácsot: beleértve születésszabályozást és a spermiumbankok iránti érdeklődést is. Átalakították Piliscsabán a Mozi italboltot. A közönség né­hány nap múlva meleg étele­ket, s üdítő italokat fogyaszt­hat ott elsősorban. A Pest me­gyei Vendéglátóipari Vállalat most több üzletét alakítja át korszerűbb, az igényeket job­ban kielégítő vendéglővé. A piliscsabai Mozira több száz­ezer forintot költöttek. — Lárvakelés. Megkezdő­dött az amerikai fehér szö­vőlepke lárváinak kelése. Pest megyében még június előtt megindult a folyamat. A hernyófészkek tömeges megjelenésekor kell véde­kezni A műsora ÚJABB INTERKER-BÖRZE Az Országos Piackutató In­tézet 80 nagyvállalat és 14 ipari szövetkezet részvételé­vel június 7—18. között ren­dezi az idei második INTER- KER-börzét az Építők Szak- szervezetének székházában. A kéthetes börzén több mint egymilliárd forint értékű, ná­luk felesleges készlet — köz­tük vaskohászati anyagokat, gépeket és műszereket, alkat­részeket, szerszámokat, festé­keket, vegyi- és műanyagokat — kínálnak a vállalatok, szö­vetkezetek. Típusbútor-huzat varrását vállal­ja az Általános Ruházati Szövet­kezet, Bp. I., Szilágyi D. tér 3. sz. alatti központjában. KOSSUTH RADIO 4.25— 7.59: Jó reggelt! Zenés mű­sor. S.üó: Hírek, iau járás jeienito. 8.0a: Műsorismertetés. 8.20: A mai nap kulturális programjából. 8.27: Diéta vagy gyógyszer? Dr. Veress Pál főorvossal beszélget Gazdy Dénes. 8.37: Csajkovszkij: Csipke­rózsika — balettszvit. 9.33: Vidéki óvodások énekelnek. 9.53: Lottó­sorsolás. Közvetítés Tárcáiról. 10.00: Hírek. Időjárásjelentés. 10.05 —10.45: Gyermekeknek. Dimény Judit műsora. 10.45: Szergej Je­szenyin versei. 10.50: Boildieu: A bagdadi kalifa. — Nyitány. 10.59: Lottóeredmények. 11.00: Gondolat. A rádió irodalmi lapja. 11.40: Pe­ter Schreier Schubert-dalokat éne­kel. 12.00: Déli Krónika. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Reklám. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Nótacso­kor. 13.57: Rendezte: Bozó László. Az isten háta mögött. 15.00: Hírek. Időjárásjelentés. 15.10: Kóruspó­dium. 15.28: Rose Marie. Részletek Friml operettjéből. 15.59: Hallga­tóink figyelmébe! 16.00: A világ- gazdaság hírei. 16.05: Művelődés. Kcpes András műsora. 17.00: Hí­rek. Időjárásjelentés. 17.05: Wag- ner-művek. 17.50: Prokof jev-mű- vek. 18.25: Üj könyvek. 18.28: Hall­gatóink figyelmébe! 18.30: Esti Magazin. 19.15: A nők ünnepe. Arisztophanész komédiájának rá­dióváltozata. 20.33: Máder László népzenei műsora. 20.53: Hírek. 20.58: Olvassuk együtt Széchenyit. IIL rész. 21.18: Jascha Heifetz he­gedül. 21.44: Láttuk, hallottuk — a színházban, a moziban. 22.00: Hí­rek. Időjárásjelentés. 22.15: Soort- hírek. 22.20: Tíz nerc külpolitika. 22.30: Zenes játékokból. 22.50: Gondolatok útvesztői. Herman Ist­ván írása. 23.05: Híindel-művek. 24.00: Hírek. Idő^rás’eientés. 0.10: Daljátékokból. 0.25: Himnusz. PETŐFI RÁDIÓ 4.25— 7.59: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora« £«00: Hírek. Időjá­rásjelentés. 8.05: Szopránáriák. 8.30: Hírek. 8.33: Népdalok. 9.08: Shakespeare ma filmet készítene. Gellert Endre írása. 9.23: Délelőtti torna. 9.30: Hírek. 9.33: Havasi kürt. Részletek Miljutyin operett­jéből. 9.53: Lottósorsolás! Közvetí­tés Tárcáiról. 10.00—11.50: Zenés műsor üdülőknek. 11.50: Tartalé­kok. Kaposi Kis István jegyzete. 12.30: Hírek. 12.33: Zenekari mu­zsika. 13.30: Hírek. 13.33: Nyárkö­szöntő. A Gyermekrádió műsora. 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. Kettőtől ötig ... A Petőfi rádió zenés délutánja. 14.00: A Csúcsfor­galom magazinja. 14.45: A beat kedvelőinek. 15.30: Hírek. 15.33: Műsorismertetés. 15.36: Könyvről — könyvért. Irodalmi rejtvénymű­sor tíz percben. 15.46: Rivalda­fényben. Közben: 16.30: Hírek. 17.00: Az Ifjúsági Rádió órája. 18.00: Közvetítés az UEFA-torna ifjúsági labdarúgó-mérkőzés elő­döntő n. félidejéről. 18.30: Hírei:. 18.33: A magyar rádió népzenei hangversenye a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Köz­ben: 19.13: Jó estét, gyerekek! 20.02: A hanglemezbolt könnyűze­nei újdonságai. 20.30: Hírek. 20.32: Romantika nedig nincs. Zenés já- t*k. 22.01: Hilde Güden és Dlmltr Uzonov énekel. 22.30: Hírek. 22,33: Dzsesszről, imnrovizáe’óról. Ki*s Imre és Petz Zsolt műsora. 22.36: A Gerd Michaelis év\ekir'rr.ví«tfes műsorából. 24.W: Hírek. Időjárás- jelentés. 0.10: Műsorzárás. 3. MŰSOR 14.00: Hírek. 14.03: Műsorismer­tetés. 14.05: Szimfonikus zene. 16.00: Hírek. 16.03: Világhírű elő­adóművészek felvételeiből. 17.30: Vízivilág. Sztereo-riport — a mély­ből. 18.00: Hírek. 18.03: Berg: Wozzeck. Háromfelvonásos opera. Közben: 18.45: Csukás István két verse. 19.30: Hírek. 19.33: Az ope­raközvetítés folytatása. 20.00: Kap­csoljuk a prágai Smetana-termet. A Dunakanyar kulturális programjából Szobrokká formált történelem és a természet világa Olcsai-Kiss Mén és Csergmn Pál közös tárlata Nagymaroson = Olcsai-Kiss Zoltán Kossuth- és Munkácsy-díjas | érdemes művész és Csergczán Pál közös tárlata nyílik = a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, a Duna- I kanyar Intéző Bizottság, és Nagymaros nagyközségi ta- ! nácsának rendezésében holnap szombaton délelőtt 10 i órakor Vallus Pál, a Magyar Vadászok Országos Szövet- § ségének elnöke nyitja meg a tárlatot a nagymarosi mű- ! velődési ház kiállítótermében. Megtekinthető hétfő ki- i vételével naponta 10 és 18 óra között. Derűjét mindvégig megőriz­te Olcsai-Kiss Zoltán, így lett művész és forradalmár, ebben a hármas egységben. Számá­ra ez az alkotás útja és értel­me. Az ő története a század története, szobraiban lepereg jelenünk képzőművészetének minden kísérlete, eredménye, forradalmár meggyőződése. Vallja, éli, hogy a mű erköl­csi magatartás is, így törek­szik a tehetség és lehetőség adta szépség meghódítására, ez minden önbirkózás alapja, így lehet úrrá minden igazi festő, szobrász az izmusok zűrzava­rában, így szolgálhatja a tár­sadalmat. Olcsai-Kiss nyugalmát, mél­tóságát, derűjét érlelte érmek-- ké, rajzokká, szobrokká. Meg­tehette, hiszen az anyag plasz­tikai formálásának fölényes gazdája, tudata, szellemisége pedig szüntelen mozgás, áram­lás, gyarapodás. Keze tudta, akarta, teljesítette á gondolat parancsát, könnyedén, komo­lyan. Fürge észjárása, érzé­keny együttérzése gyors és el­mélyült szobrászi ötletekkel I kísérte korunk minden lénye­ges emberi rezdülését. Malte- rosvödörrel lépő Ipari tanuló­ja ugyanúgy egy történelmi korszak szobrászi közmondásá­vá lett, mint 1959-ben felava­tott Mártíremlékműve. Keze ügyében minden szoborrá vá­lik, ha olvas, ha zenét hall­gat, azonnal éremmé álmod­ja vagy kisplasztikává az iro­dalom és muzsika le nem zárt, a képzőművészet irányába mindig nyitott határait. Mélyen átélte a, zene állo­másait, idegeiben érzi és kife­jezi a muzsika teljes látóhatá­rát. Ebben az érem- és kis­plasztika-vonulatban múlt, je­len, jövő ö&szegeződik, társa­dalmi rétegződésre is utal a Bölcsődal-ban, Koldus-muzsi- ká-ban. Nem ismer akadályt, minden emberi feladatot, esz­mét haladék nélkül szobrá­szattá alakít, és nagy méret­ben, ha felismerte egy új, csak plasztikával továbbteremthetö idea sugallatát. Izig-várig kép­zőművész, minden vizuális mű­faj birtokosa. Mostani nagyma­rosi kiállításán szobrait szem­lélhetjük, de tudjuk, hogy fes­tői terveket dédelget magá^ A Cseh Filharmonikus zenekar hangversenye. 21.45: Dzsesszfelvé- teleinkből. 22.08: Magyar zeneszer­zők. 23.00: Hírek. Időjárásjelentés. 23.15: Műsorzárás. TELEVÍZIÓ 16.35: Hírek. 17.0«: Magyarország —Csehszlovákia. Női kézilabda­mérkőzés. Közvetítés Győrből, a városi sportcsarnokból. 18.05: öt perc meteorológia. 18.10: A költé­szet percei. Hriszto Botev. 18.20 s Mindenki közlekedik. 18.35: Műso­rainkat ajánljuk! 19.00: Reklám- műsor. 19.10: Esti mese. 19.30: Tv­Ma, 21.40-kor a tv-ben: ban, a Háború és élet tripti­chont, mely századunk nagy kérdését elemzi világrészek összegyűjtött jellemző motívu­maival. A mÜ\ tfSZi eszközökkel óvott természetvédelemhez Icapcsolódik Csergezán Pál festészete. Élménye hivatása, adottsága és célja egybevágó. A piszkolódó erdőket festmé­nyekkel tisztítja, művészettel állítja helyre megrongálódott kapcsolatunkat a természet­tel. Az állatpopulációt mező- és erdőotthonban láttatja. Csergezán Pál képessége ket­tős; rajzkészsége és természet­szeretete. A záhonyi udvarok kutyái, lovai vezették őt er­dők, mezők állataihoz az ifjú­ság és férfikor ösvényein. Raj­zokkal, pasztellekkel zsákmá­nyolja az évszakok formáiba és színöltözetébe telítődő fló­rát. Ebben a lombkörnyezet­ben figyeli szalonkák esti hú­zását, a vadkanokat és a ve­rekedő szarvasbikákat, Baláta- pusztát, iramló nyulakat az őszi kotorékban. Mindezt csa­ládias meghittséggel érzékel­teti a képzőművészet általa Negyedszázada alapították a Háziipari és Népi Iparművé­szeti Szövetkezetek Országos híradó. 20.06: Tévétorna. 20.05: Aki mer, az nyer. Társasjáték. 21.05: Szép magyar tánc. V/l. Galgai ka- rikázó. 21.10: A feladat. Tévéjáték. HI/l. rész. 22.20: Tv-híradó, 3. 2. MOSOK: 20.0«: Hálátlanság. Magyarul beszélő finn film. 21.15: Tv-híradó, 2. 21.35: MOKEP-rek­lám. 21.40: Rendezte: Zsigmondi Boris. Ember az embertelenségben (ism.). Dokumentumfilm Gold­man Györgyről, a mártírhalált halt szobrászművészről. 22.45: Va­júdás. Varga Katalin versét el­mondja Zolnay Zsuzsa. Csergezán Pál: Vaddisznók birtokolt sajátos rajzi nyelv­járásával, Csanádi Imre alap­vető költői élménye rokona Csergezán Pál világának, aki Széchenyi Zsigmond és Kit- tenberger Kálmán méltó örö­köseként illusztrált számtalan vadász- és természettel foglal­kozó könyvet, kiadványt. Mű­vészete hiányt pótol, kevesen művelik ezt az erdőkre, vadak­ra koncentráló műfajt. Cserge­zán Pál ezt lelkületének belső parancsából teszi, ezért kap nemzetközi elismeréseket is, melyeket párizsi, stockholmi és bécsi kiállításának sikere is igazol. Ennek titka, hogy a Csergezán-mű mindig és ki­zárólag a természet olthatat- lan tiszteletéből sarjad, ennek szolgálatára vállalkozik a fes­tészet eszközeivel. Szövetségét (HISZÖV), vala­mint a Népi Iparművészeti Ta­nácsot (NIT). Ebből az alka­lomból sajtótájékoztatót tar­tottak csütörtökön a HISZÖV Budapest, Sütő utcai központ­jában. Dr. Nagy László, a HISZÖV és g/’NIT elnöke elmondta, hogy az ország területén 72 népművészeti és háziipari szö­vetkezet működik. Közülük öt Pest megyében. Harmincnégy szövetkezet népművészeti, 38 pedig hagyományos háziipari termékeket készít. Termékeik értéke eléri a két és fél mil­liárd forintot. Mint a sajtótájékoztatón megtudtuk, 18—20 háziipari szövetkezet — köztük a sziget- szentmiklósi és a taksonyi — foglalkozik kosárfonással. Egy év alatt megfont kosaraik ér­téke 225 millió forint. örvendetes, hogy az utóbbi években óriására nőtt az ér­deklődés a népművészeti ter­mékek iránt. Nem véletlen, hogy a IV. ötéves tervidőszak­ban 194 százalékos termelés­felfutást értek el. Az viszont kevésbé örvendetes, hogy na­gyon sok kontár tevékenyke­dik, s művészieden termékeik az igazi értéket képviselő tár­gyakhoz hasonlóan elkelnek, a Népi Iparművészeti Tanács zsűrizi a forgalomba kerülő termékeket, tehát a népmű­vészeti boltok csak hiteles al­kotásokat árusítanak. Cz. V. — Változás. A pillsszent- kereszti tanács a május 21-ón elhalasztott ülését jú­nius 9-re ^ hívja össze. Az ülés napirendje változatlan. „Ember az embertelenségben’' A dokumentumfilmet a második csatornán, a Rendezte: Zsigmondi Boris című sorozat darabjaként vetítik. — Kiről szól a film — kérdeztük Zsigmondi Boristól. _— Az 1944-ben mártírhalált halt Goldmann Györgyről, a kitűnő szobrászról, a Szocialista Képzőművészek Csoportja egyik vezető egyéniségéről. — Goldmann György az illegális mozgalomban is aktív szerepet játszott. — Igen. Az 1930-as évektől, kezdve egyik vehetője volt az illegális kommunista pártnak, s később Schönherz Zoltánnal együtt került bíróság elé, 1942-ben. Akkor életfogytiglani börtönbüntetést kapott, majd a dachaui koncentrációs tá­borba került. Itt érte a halál 1844-ben. — Hogyan idézik föl alakját? I — Művei bemutatása mellett megszólalnak az egykori barátok, művésztársak, a mozgalom akkori harcosai. Beszél­nek a művész emberi egyéniségéről, arról az áldozatos harc­ról, amelyet a párt soraiban vívott az elnyomott milliókért, s amely harc mártírja lett 36 éves korában. Láthatjuk majd a börtönt, ahol fogva tartották, s ahol mégis dolgozott; erről egy akkori rabtársa beszél, aki a cellában modellje volt, a még ott is alkotó művésznek. A megszólaló művészek, bará­tok, politikusok szavai nyomán a nézőik képet alkothatnak maguknak az embernek, művésznek, kommunistának egy­aránt kiemelkedő Goldmann Györgyről. Losonci Miklós Olcsai Kiss Zoltán műtermében Milliók — kosarakból HUSZONÖT ÉVES A HISZÖV A I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom