Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-30 / 153. szám
1976. JÚNIUS 30., SZERDA Heti jogi tanácsok A dolgozó munkafegyelmet sértő magatartása esetén is megállapítható a vállalat kártérítési felelőssége. Egyik olvasónk azt írja, hogy balesetét munkatársának a munkahelyen tanúsított, munkafegyelmet sértő magatartása idézte elő. Ugyanis egyik műhelyrészből a másik műhely felé tartott, anyagért, miközben egy ácsorgó csoport mellett haladt el, akik belé- kötöttek, majd amikor a pro- vokálásra közömbös maradt, megdobták. Az ütés halántékát érte, elesett, agyrázkódást szenvedett, és több hétig kórházban, illetve betegállományban volt. A sérült dolgozó kérte kárának megtérítését. A vállalat azzal utasította el, hogy nem felelős a szóváltás következtében bekövetkezett sérülései miatt. A vállalat ezen álláspontja kifogásolható. A Munka Törvénykönyve 62. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalat a dolgozónak munkaviszony keretében okozott kárért vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel. A második bekezdés értelmében pedig mentesül a vállalat a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányá- bn is mentesül a kár azon része alól, amelyet a dolgozó vétkes magatartása idézett elő. Az idézett szakasz első bekezdésében említett „munkaviszony kerete” és a második bekezdésben említett „működési kör” nem azonos fogalmak. A munkaviszony kerete kifejezés arra a tárgyi körre utal, amelybe tartozó károsodásért a vállalat felel, a működési kör viszont a vállalatnak a felelősség alóli mentesülésével van szoros összefüggésben. A kimentés alapja ugyanis az, hogy a munkaviszony keretében kifejtett:, tevékenységgel összefüggésben keletkezett kár olyan okból következett be, mely nincs kapcsolatban a vállalat működésével és azt a vállalat nem is háríthatta el. A vállalat működési köre, feladata, tevékenysége és a károsodást előidéző ok közötti összefüggést esetenként kell vizsgálni. Általában a vállalat működési köréhez tartoznak a feladatai ellátása során kifejtett tevékenységgel összefüggő személyi magatartásokból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából, működéséből eredő okok. Személyi magatartásokon mindazoknak a személyeiknek a magatartását érteni kell, akiknek jelenlétét a vállalat tette lehetővé a munkahelyen, s ide tartoznak elsősorban a vállalat saját dolgozói. Mennyi biztosítási idő szükséges a családi pótlékra jogosultsághoz? Családi pótlékkal kapcso- latban tett fel néhány olvasónk több kérdést. Ezekre az alábbiakban válaszolunk: A családi pótlék arra a naptári hónapra jár, amelyben a biztosított 21 napot biz-, tosításban töltött. A munkaviszonybajn álló dolgozó és az ipari szövetkezeti tag részére engedélyezett megszakítatlan, fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartamát a 21 napi biztosítási idő megállapításánál figyelmen kívül "kell hagyni. Az olyan fizetés nélküli szabadságot, amelynek engedélyezését jogszabály kötelezővé teszi (pl. 10 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolására adott fizetés nélküli szabadság teljes tartamát) figyelembe kell venni. Ha a biztosított., 21 . napol biztosításba» eitöltött, akkor is csak arra' 3 Naptári llónapVálaszo! az illetékes Építési tanácsadó FÖLDSZINTES SORHÁZ S-4 TEDVEZft LEQÁNY ZOLTÁN Több olvasónk érdeklődött a sorházak felől. Kérésükre ezúttal egyet közülük ismertetünk. Mint az eddigiekben már írtunk róla, ez rendkívül gazdaságos épületfajta, mert a tartószerkezetek egy részénél, továbbá a vizesblokkok kialakításánál a közös határolófalak igen előnyösek. Ha e házakat külön építenék, a telkeknek is jóval nagyobbaknak kellene lenniük. Természetesen hátránya a sorháznak, hogy kevésbé különül el az egy-egy lakást magában foglaló blokk. Ide sorolható az is, hogy a sorház építése csaik a terület közművesítése után kezdhető, s az egészet — minden egyes laikásf — egyidejűleg lehet csak építeni. A sorház hazánkban kevésbé elterjedt típus, mert, mint ez eddigiekből kiderült, előkészítése alapos szervezést igényel, s egyénileg, házilag nem kivitelezhető. A képen látható sorház lakásterülete 52,4 négyzetméter, s szerkezeti fesztávolsága hat méter. Egy blokkban kétszobás, étkező-előteres lakást helyezett él a tervező. A két szoba azonos szélességű. A kisméretű szélfogó mögött található az étkező-előtér; ebből nyílik a nappali és a folyosó. A mellékhelyiségek — a fürdő, a WC és a kamra — a folyosóról nyílnak. A konyhából a teraszra is nyílik ajtó, s a többi helyiséggel is jó a kapcsolata. Benne beépített bútor van. A szobákat beépített szekrénysor választja el egymástól, a terasz mellett pedig a korszerű lakásokra jellemzően, kisebb méretű lomkamra található. Mindent egybevetve, á kis alapterületen korszerű funkciókat ellátó, s modem igényeket kielégítő lakás ez. Csíki Róbert építészmérnök, a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának dolgozója. ra jár családi pótlék, amelyben a megállapodás szerint vagy tényleges munkaideje a munkakörére jogszabályban meghatározott teljes munkaidő felét eléri. Több, egyidejűleg fennálló jogviszonyban eltöltött munkaidőket egybe kell számítani, ha a munkaidő egyikben sem érte el a munkakörére jogszabályban megállapított teljes munkaidő felét. A munka díjazásával kapcsolatos egyes kérdésekről, különösen a nemrég megjelent változásokat figyelembe véve. Azt a kérdést tették fel olvasóink, hogy kilépett bejegyzésű munkakönywel történt munkahelyváltozás esetén az üj munkahelyen több lehet-e a dolgozó bére? A munkaügyi miniszter 10/1976. (VI. 24.) MŰM számú rendeletével módosította a munka díjazásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 7/1976. (X. 8.) MüM rendeletet. Eszerint a dolgozó személyi alapbére az alkalmazásikor és az azt követő egyéves időtartam alatt nem haladhatja meg a munkakörére előírt besorolás szerinti bértétel alsó határát, ha a) az alkalmazását megelőző egy éven belül legalább harmadik esetben létesít munka- viszonyt és a korábbi munka- viszonyait felmondással, illetve kilépés útján szüntette meg, vagy b) „kilépett” munkakönyvi bejegyzéssel vátloztat munkahelyet. Ha az új vállalatnál az azonos vagy hasonló munkakörű és felkészültségű dolgozók átlagos személyi alapbére a bértétel felső határát megközelíti, a dolgozó személyi alapbére — különösen indokolt esetben — a munkakörére előírt bértétel alsó határának 20 százalékkal emelt összegéig is megállapítható Az előző bekezdésben említett esetein kívül, további kivételt a kollektív szerződés sem állapíthat meg, még arra az esetre sem, ha a dolgozó munkakörével összefüggésben, az átlagost meghaladó kivételes elméleti vagy gyakorlati felkészültséggel végzi munkáját. Vonatkozik ez arra a rendelkezésre is, miszerint a dolgozó személyi alapbére az alkalmazáskor és az azt követő egyéves időtartam alatt, nem érheti el a vele azonos vagy hasonló munkakörű és felkészültségű dolgozók átlagos személyi alapbérét. Természetesen ez nem érinti az áthelyezett dolgozókat. Korábban az volt a szabály, hogy a dolgozó személyi alapbére az alkalmazáskor és az alkalmazást követő egyéves időtartam alatt, nem érhette el a vele azonos vagy hasonló munkakörben dolgozó törzsgárdatagok átlagos személyi alápbérét. Most az újabb rendelkezés a törzsgárda tagokon kívül kiterjesztette az egyéb dolgozókra is. Dr. M. J. Ganz Árammérőgyár Reflektorfényben: az alapszervezet Négy esztendeje lesz decemberben, hogy az MSZMP Politikai Bizottsága állást foglalt az alapszervezeti munka helyzetének, színvonala fejlesztésének kérdésében. Az azóta eltelt idő bővelkedett a különböző fontos politikai eseményekben, hiszen ebben az időszakban került sor a pártvezetőségek, pártbizottságok újjáválasztására, a XI. pártkongresszusra; a tanácsi, majd az országgyűlési választásokra, a szakszervezetek és az ifjúsági szövetség kongresszusára és az egész párttagságot érintő beszélgetésekre. Ha mindezekhez hozzávesszük azt a növekvő figyelmet és energiát, amit pártszervezeteink a gazdaságpolitikai kérdéseknek szentelnek, még magyarázatot is találunk arra, miért szorult háttérbe oly sok helyütt az alajíszervezetek önállóságának, tevékenységük fejlesztésének ügye. Magyarázatot igen, mentséget aligha. A gödöllői Ganz Árammérőgyár párt-végrehajtóbizott- sága viszont épp a közelmúltban tartott vizsgálatot, felmérést a gyár tíz alapszervezetében. Az így feltárt eredmények, mulasztások, a pontosan megfogalmazott további feladatok, s a Politikai Bizottság állásfoglalása szellemében levont tanulságok — véleményünk szerint — másutt is hasznosíthatók. Képzettség és színvonal Ebben a gyárban — hogy a bemutatással kezdjük — párt- bizottság irányítja-koordinálja az alapszeirvezetek munkáját. Korábban nyolc, a mintegy két éve végrehajtott átszervezés óta tíz alapszervezetbe tömörül a párttagság. Híz a szervezeti felépítés rugalmasabban igazodik a gyár gazdasági szerkezetéhez, s valóban átfogja az összes munkahelyeket. A gyár kommunistáinak száma 300, a párttagság 29 pártcsoportban végzi politikai munkáját. A választott tisztségviselők száma eléggé magas, hiszen 31-en a pártbizottság tagjaként, tízen alapszervezeti titkárként, negyvenen alapszervezeti vezetőségi tagként és 29-en pártbizalmiként tevékenykednek, vagyis a tagságnak több mint egyharma- da! Ma már bizonyítani sem kell senkinek, hogy milyen szoros az összefüggés az alapszervezeti titkárok, vezetőségi tagok politikai képzettsége és a pártélet, a pártmunka színvonala között. Itt, az árammérőgyárban már jó ideje felismerték ezt, és tervszerűen gondoskodtak a pártmunkások politikai képzéséről, továbbképzéséről. Ennek köszönhető, hogy a vezetőségi tagok közül kilencen egyéves pártiskolai vagy marxista esti egyetemi, harmincán esti középiskolai végzettséggel rendelkeznek; ez összesen 78 százalék. Szembetűnően nőtt az alapszervezetek vezetőinek iskolázottsága, általános műveltsége: jelenleg már 50 százalékuk rendelkezik felsőbb-, illetve középiskolai végzettséggel. Tíz nap rendeletéiből A termelési rendszerekről a 22/1976. (VI. 19.) MÉM. rendelet, a legelő- és apaállatgazdálkodás rendjéről szóló 3/1969. (II. 4.) MÉM. számú rendelet kiegészítéséről a 23/ 1976. (VI. 29.) MÉM. rendelet rendelkezik a Magyar Közlöny június 19-i megjelent 49. számában. A munkaelemző és munka- szervező szakemberek tanfolyami képzéséről ugyanitt jelent meg a 8/1976. (VI. 19.) MüM. rendelet, és a tervszerű devizagazdálkodásról szóló egyes szabályok módosításáról kiadott 13/1976. (VI. 19.) PM. rendelkezés is. A fizikai dolgozók tanulási szándékának időközönkénti felméréséről és ezzel kapcsolatos képzési, továbbképzési tanácsadásról szóló 13/1975. (IX. 14.) MüM. rendelet módosítását a 9/1976. (IV. 23.) MüM. rendelet tartalmazza, amely a Magyar Közlöny 50. számában — június 23-án — jelent meg. A beruházási célú fővállalkozás és koordinációs vállalkozás pénzügyi feltételeiről, a beruházások lebonyolításának érdekeltségi rendszeréről, ugyanitt jelent meg a 15/ 1976. (VI. 23.) PM.—ÉVM. és a 16/1976. (VI. 23.) PM—ÉVM. rendelkezés. A munka díjazásával kapcsolatos egyes kérdésekről a Magyar Közlöny június 24-én megjelent 51. számában találnak fontos közérdekű rendelkezést az érdekeltek. A rendelet száma: 10/1976. (VI. 24.) MüM. sz. A párttagság egészét vizsgálva sem rossz a helyzet, hiszen 45 százalékuk végzett valamilyen pártiskolát. Nem gyámkodás — segítség Ha az általános és a politikai műveltség az egyik meghatározója egy alapszervezet működésének, a másik — nem kevésbé fontos — a felsőbb pártszervtől kapott irányítás, segítség. A Ganz .Árammérőgyár pártbizottsága épp ezért rendszeresen, munkaterv szerint foglalkozik az alapszervezetekkel, a pártépí- tésd tevékenység, a káder- és személyzeti munka, az agitáció és propaganda elemzésé-, vei, segít a pártbizottság és a pártonkívüli szakmai és politikai továbbképzésében, á tömegszervezetek és az alap- szervezetek munkájának koordinálásában. Teszi mindezt sértő gyámkodás, az alapszervezetek jogainak csorbítása nélkül sőt... — A Politikai Bizottság állásfoglalása nyomán a gyár pártbizottsága igyekezett. megerősíteni az alapszervezetek presztízsét, véleményezési jogkörét, növelind önállóságukat, s ezért decentralizálva saját jogkörét, bizonyos kérdések eldöntésének jogát az alapszervezetek vezetőségére, illetve taggyűlésére ruházta — tájékoztat Méray Tibor, a gödöllői városi pártbizottság titkára. — Sajnos, ezt a helyes lépést egészen a közelmúltig nem követte a gazdasági hatáskörök decentralizálása, így állt elő az a helyzet, hogy az alapszervezeti titkárok nem találtak megfelelő partnerra a művezetőkben, főművezetőkben, illetve üzemvezetőkben. Ezt a felemás helyzetet oldotta meg nemrégiben a gyár új igazgatójának néhány utasítása — köztük az üzemi négyszögek megalakításáról szóló és az az intézkedés, amelyben június 1-i hatállyal megszüntette a munkások eddigi premizálási rendszerét, s helyette negyedévre meghatározott mozgóbérkeretet hozott létre, amelynek felhasználásáról a művezetők, illetve üzemvezetők döntenek. A hatáskörök decentralizálása nem csupán önállóság és presztízs kérdése, sokkal több annál: az üzemi demokrácia erősödésének feltétele, azé a szocialista demokráciáé, aminek szélesítését, elmélyítését továbbhaladásunk, fejlődésünk zálogának nevezte határozatában a XI. pártkonigresz- szus. Testközelben Az alapszervezetek életéről szóló jelentés kifogásolta, hogy ugyan munkaterv szerint fejtik ki tevékenységüket, ám a munkaterveket a vezetőség készíti, s nem jut bennük kifejezésre a tagság, a pártcso portbizalmiak véleménye. Egy rövid beszélgetés két alapszervezet titkárával arról győz meg, hogy a fenti megállapítás túloz. — Igaz, hogy a párttagok csak a taggyűlésen találkoznak a munkatervezettel, amikor is módosítva vagy kiegészítve jóváhagyják, ám az mégis tükrözi a véleményüket — magyarázza Prutek József, az I. sz. alapszervezet titkára. — Nem is lehetne másképp, hiszen alapszervezeti vezetőségünk három tagja és 2 pártbizalmi az öntödében, két vezetőségi tag és egy bizalmi a sajtóiéban dolgozik, egy hiten — egy kenyéren a kommunistákkal és a párton- kívüliekkel. Ugyanaz a gond- juk-örömük, mint a többieknek, ugyanúgy bosszantja őket a szervezetlenség, az anyaghiány, mint mindenki mást, hogyne tudnák hát, hogy mi foglalkoztatja a párttagokat?! Aztán meg, nekem is kialakult az a szokásom, hogy jegyzőkönyv ide vagy oda, minden taggyűlésen feljegyzem a hozzászólásokat. Amikor jön a tervkészítés ideje, csak visszalapozom és máris tudom, hol szorít a cipő. Gecée Ferencné, a szerelés, a készreszerelés, a gombolyítóműhely, a mágnesterem, a sapkaszerelés, és a félkész- raktár kommunistáit tömörítő III. számú aiapszervezet titkára helyesel: — Mi testközelben élünk, dolgozunk az emberekkel; munka közben az is elmondja a magáét, aki taggyűlésen nem tud megszólalni, nekünk csak oda kell figyelni. Kevés a határozat ?! Egy másik kritikai megállapítás a jelentésben szóvá tette, hogy az alapszervezetek kevés határozatot hoznak, taggyűléseiken csak azokban a kérdésekben, foglalnak állást, amelyekre a felsőbb pártszervtől ösztönzést kapnak. — Nem hiszem, hogy ezért csakugyan el kell marasztalni a gyár pártalapszervezeteit — mondom az árammérőgyár pártbizottsági titkárának, Zászlósi Bélának. — Ha azért kapnak bírálatot, mert néha nem készítik elő kellően a taggyűlést, a kommunisták nem eléggé tájékozottak a napirend felől, s emiatt nem alakul ki eleven, konstruktiv vita, azzal egyetértek. De kevesellni a határozatok számát, akkor, amikor egyre inkább küzdünk a túlszabályozás ellen, s a párt mozgalmi jellegének erősítéséért... Prutek Józsefnek erről is megvan a véleménye: — Azokban a kérdésekben, amelyeknek eldöntése az alapszervezet hatáskörébe tartozik, nem maradunk adósak az állásfoglalással. Ha saját munkánkat, további tennivalóinkat kell szabályozni, határozatot is hozunk. A nagy, átfogó gazdaság- és társadalom- politikai kérdésekben erre úgy sincs szükség, hiszen megteszik azt helyettünk az arra illetékes, felsőbb pártszervek. Különben sem hiszem, hogy akár az önállóságot, akárt egy alapszervezet ’ munkájának tartalmát, értékét a határozatok számával lehetne mérni. Most, amikor elkészítettük a párttagokkal folytatott beszélgetések mérlegét, levontuk a tanulságokat, összehívtuk az üzemi négyszöget, partnereinket a KISZ-ből, a szak- szervezetből és a gazdasági vezetésből, hogy tájékoztassuk őket a kommunisták véleményéről és jogos igényeiről Mutassanak példát Az utóbbi évek. politikai eseményei az alapszervezetek életében is megmozgatták — ahol volt — az állóvizet. Minden újabb feladat újabb erőpróbát jelentett, és sikeres végrehajtása tovább növelte a kommunisták tekintélyét, önbizalmát. Ma már a Ganz Árammérőgyár alapszervezetei kellő tapasztalatra és gyakorlatra tettek szert a fokozott követelmények kielégítéséhez. Mert ki tagadná, hogy a szocialista építés ma többet, jobbat követel tőlük — mindannyiunktól —, mint két-há- rom évvel ezelőtt. Tennivaló bőven van, mindenekelőtt az üzem- és munkaszervezés terén, ahol — a városi pártbizottság megítélése szerint — még mindig lassú az előrehaladás. Aztán van mit tenni a munkafegyelem megszilárdítása, a munkaintenzitás fokozása érdekében is: itt minden érvnél hatásosabban, szebben beszél a tett. A kommunisták példamutatása. Ami nemcsak a gyárnak, s a népgazdaságnak hasznos, hanem tovább erősíti pártszervezetük rangját, tekintélyét.. Nyíri Éva A VOLÁN 1. SZ. VALLALAT 5. SZ. ÜZEMEGYSÉGE FELVÉTELRE KERES GÉPKOCSIVEZETŐKET Bérezés és juttatások a kollektív szerződés szerint. Jelentkezés: Budapest IX.. Táblás u. 36—38. \ 1 I
