Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-27 / 151. szám
6 A TEST MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE dott fel és rendkívül sok pozitív kezdeményezés született a tagság művelődésének fejlesztéséért. Különösen átütő erejűnek tartjuk megyénkben, hogy a közművelődési intézmények közös fenntartásánál? gyakorlataként, ma már 60 közös fenntartású intézmény működik. . Vannak olyan járásaink — mint a váci, a ceglédi, a ráckevei —, ahol valamennyi művelődési intézmény közös fenntartásban van. A rendelkezőre álló tapasztalatok birtokában tudjuk megállapítani azt, hogy a kulturális munkát a legcélravezetőbben a szövetkezet és a lakóterület közös vetületében lehet szemlélni és végezni. A továbblépést az érdemi, tartalmi együttműködésben látjuk, abban, hogy a szövetkezetek és a tanácsok még céltudatosabban egyeztessék és szolgálják a programok kialakításában a tagság és a lakóterület igényeit, érdekeit Meg kell említeni a kulturális alap felhasználásának sokat és joggal vitatott kérdését. Előrebocsátva azt a jelentős eredményt, hogy a kulturális és köz- művelődési célra fordítható összeg a megye termelőszövetkezeteiben 5 év alatt megduplázódott A vizsgálat azt bizonyítja, hogy a kulturális alap rendeltetésszerű felhasználásában szövetkezeteinknél eltérések, különbségek vannak. A tények arra mutatnak, hogy a termelőszövetkezetek egy jelentős részében a közművelődési alap felhasználása leszűkül kirándulásokra, tanulmányutakra, fehérasztal melletti szórakoztató rendezvényekre. Hangsúlyozom, hogy nem az indokolt tanulmányutak ellen, nem a jól, hasznosan szervezett országjárások ellen szólurk. Nem helyeselhetjük azonban, ha a kulturális alap vendéglátást, vagy egyéni érdekeket szolgál. Ma már pontosan körülhatárolt rendelkezés van, és azt igényeljük pártszervezeteinktől, hogy szerezzenek érvényt ennek betartására. A kulturális alapból többet kellene áldozni például az ismeretterjesztő munkára, ami jelenleg a mezőgazdasági dolgozóknak csupán 21%-ára terjed ki. Többet kellene áldozni könyvre, az olvasás megszerettetésére és elterjesztésére. Mert ez a közművelődési munkának egyik alapkérdése. A tapasztalatok arra mutatnak, hogy a termelőszövetkezetekben a tagok nem olvasnak még eleget. Kevés a termelőszövetkezetekben az önálló, vagy a letéti könyvtár. Sok helyen fáj az ember szíve, amikor azt látja, hogy a könyvek a szekrénybe vannak zárva, vagy becsomagolva állnak a földön. Vagy mit szóljunk ahhoz, elvtársak, hogy az egyik termelőszövetkezetünk, amelyik mellesleg több milliós kulturális alappal rendelkezik, a könyvtárat egyszer egy héten, 12-től fél 1-ig tartja nyitva. Tudjuk, hogy több helyen nincs könyvtáros, de mi biztatjuk a termelőszövetkezetek politikai, gazdasági vezetését, kérjük a KISZ-szervezeteket, hogy segítsenek abban: a fiatalokból több könyvtáros kerüljön ki. Kapjanak a fiatalok ilyen irányú megbízásokat és feladatokat. Tisztelt Pártbizottság! Kedves Elvtársak! Az elmondottak alapján összegeztük a pártbizottsági ülést megelőzően tapasztalatainkat, és azt, amit a 31 szövetkezetben vizsgálat során szereztünk. A vizsgálat és e munka során rendkívül sok hasznos ismeretet, értékes felismerést nyertünk. Az elkövetkező időben ezek alapján a legfontosabb teendőnk, hogy minden erőnket a feladatok megvalósítására fordítsuk. Sokat segítenek majd azok a járási aktívaértekezletek, amelyeken megvitatásra kerül ez a téma. Gondoljuk, hogy az eszmecserén sok szó esik majd a feladatokról és a végrehajtás módjáról. Sokat fog jelenteni, hogy olyan időben kerül megtárgyalásra ez a téma, amikor termelőszövetkezeteink készülnek az őszi kongresszusra. A legnagyobb feladat azonban a termelőszövetkezetek pártszervezeteire vár. Meggyőződésünk, hogy termelőszövetkezeteink pártszervezetei felnőttek, megerősödtek, és alkalmassá válnak ezeknek a feladatoknak a megoldására is. Kérem a tisztelt pártbizottságot, hogy vitassa meg és fogadja el, a beszámolót. w Hazánk felszabadulásának 31. évfordulóján, 1976. április 4 tiszteletére avatta föl Pest megye Vácott a Madách Imre Művelődési Központot. A jelentős társadalmi összefogás * segítségével épült intézmény sokoldalúan segíti a város és a járás szélesebb területein élők eszmei-politikai fejlődését, kulturális , igényeinek kielégítését. E H ó 0 Tisztelt Pártbizottság! Kedves Elvtársakl E beszámoló megállapításai a megyei pártbizottság ismert általános tapasztalatain és 31 termelőszövetkezetben folytatott vizsgálaton alapulnak. Hangsúlyozni szeretném, hogy úgy tekintünk erre a munkára, témára, mint az eddigi munka folytatására, a munkának az egyik állomására, amit pártunk útmutatása alapján, pártbizottságunk a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta folyamatosan, tudatosan kifejt a szövetkezeti mozgalom fejlesztéséért Most olyan folyamat részesei vagyunk, amikor erőteljesen felgyorsult a szocialista gazdálkodás fejlesztésének intenzív szakasza, előtérbe került a gazdálkodás hatékonysága és tovább erősödik a termelőszövetkezetek szocialista jellege. Milyen tényezők bizonyítják ezt megyénkben? A közös használatban levő föld 42%-a szövetkezet tulajdonában van. A termelőszövetkezetek egyesülése következtében nagy gazdasági egységek jöttek létre. Jelenleg megyénkben 110 szövetkezeti gazdaságot számolunk. Szövetkezeteink jelentős részében megteremtődtek a szakosodásnak, a korszerű technológiák alkalmazásának, a tudomány termelőerővé válásának, az iparszerű termelési rendszer alkalmazásának feltételei. Termelési rendszerekben 38 termelőszövetkezet vesz részt. Szövetkezeteink aktivitását bizonyítja, hogy az alapkultúrán túl, fokozatosan bevezetik az iparszerű termelési rendszert, a zöldség-, a gyümölcs- és a virágtermesztésben is. A szakosodás az állattenyésztésben is kedvezően alakult. Az idén már 50 szakosított szarvasmarha- és 16 sertéstelep működik mezőgazdasági üzemeinkben. Több szövetkezetünk rendelkezik sertésvágóhíddal és húsfeldolgozóval. Jóleső érzéssel adhatunk számot, hogy a termelőszövetkezetek termelése a IV. ötéves tervet meghaladó méretekben nőtt, és hogy a szarvasmarha- és sertés- állomány megyénkben — eltérően az országos átlagtól és tapasztaltaktól — nem csökkent. A felvázolt képhez tartozik az is, hogy a. háztáji és kisegítő gazdaságok megyénk mezőgazdaságában rendkívül jelentős szerepet töltenek be. Vitathatatlan tény, hogy ez a mindinkább korszerű technikán (116 szocialista nagyüzem biztosítja az alapot, a bázist a parasztság anyagi és kulturális felemelkedéséhez. Ezért a termelőszövetkezeteinkre nemcsak úgy tekintünk, mint egy-egy termelőegységre, hanem úgy is, mint olyan politikai-szociális és kulturális egységre, amely biztosítja tagjainak eszmei-politikai, kulturális felvértezettsé- gét. A megye aktív keresőinek csaknem 13%-a dolgozik a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. Szemünk előtt formálódik, alakul a termelőszövetkezeti paraszti osztály, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezésének köszönheti létét. A termelőszövetkezeti dolgozók 36,5%-a alkalmazott. Olyan jelentős rétegként tartjuk számon őket, akik átlagéletkorban fiatalabbak, szakképzettségben magasabb szakképzettséggel rendelkeznek, mint a termelőszövetkezeti tagok. Az iparszerű termelés, az intenzív fejlődés hatására megsokszorozódott a szellemi dolgozók száma a termelőszövetkezetekben. Üj értelmiségi szakmák jönnek létre, a tudomány és a termelés mind jobban fonódik össze. J elenleg termelőszövetkezeteinkben 1500 egyetemi és főiskolai végzettségű, 2300 középiskolai végzettségű és közel 10 000 szakmunkás dolgozik. Fel kell figyelni erre a jelenségre, és ezért tesszük szóvá itt, a pártbizottsági ülésen is, hogy a termelőszövetkezetekben a népgazdaság más ágaihoz viszonyítva nagyobb jelentőséggel és hatással bíró generációváltás indult meg. Ügy is mondhatnám, hogy kifelé megy a vásárból az a generáció, amelyik a termelőszövetkezetekben az alapozást végezte, akik elsőként vállalták az életformaváltás gyötrődését, de egyben példamutató voltát is. Az V. ötéves tervben a jelenleg mintegy ötvenezer aktív tagnak egyötöde éri el a nyugdíj- korhatárt, és ezzel együtt jelentős részük kiválik a termelésből. A termelőszövetkezetek derékhadát az a 30 év alatti fiatal generáció adja meg majd, akik, ha lehet mondani, ma már „a másfajta rajt” képviselik a termelőszövetkezetekben, ök ugyanis már nem rendelkeztek földtulajdonnal, nem folytattak kisárutermelő tevékenységet, sohasem gondolkozhattak kispar- cellás méretekben. Magasabb iskolai és szakképzettségi átlagokkal rendelkeznek, mint az idősebbek. Vagyis ők már ennek a rendszernek a szülöttei. Számukra megszokott, természetes világ a szocialista mezőgazdasági nagyüzem. De egyben hozzátehetjük, hogy sok mindent kell megtanulniuk, hogy a növekvő követelményeknek megfeleljenek. A termelőszövetkezetek gazdasági, politikai vezetésének erre a rétegre úgy kell tekintenie, mint a gazdaságok jövőjére. A ifjúsági szövetségnek, a KISZ- nek is számolnia kell ezzel a ténnyel. Nyugtalanítónak tartjuk azt, hogy a KISZ a termelőszövetkezetekben szervezetileg gyenge, mindössze a fiatalok 24,3 százalékát fogja át. A KISZ tömegbefolyása, politikai bázisa nincs összhangban azzal a szigorú és kérlelhetetlen ténnyel, követelménnyel, hogy néhány év eltelte után ez a nemzedék lesz a termelőszövetkezeti mozgalom alappillére. Ügy érezzük, elvtársak, minden amellett szól, hogy a fiatalok tehetséges, rátermett képviselőit be kell vonni a vezetésbe, a választott szervekbe, a bizottságokba. Miért vetjük fel ezt az igényt? Mert úgy véljük, hogy nem élünk a gyakorlatban ezzel. A fiatal generációnak, amely a tagság közel 29%-át teszi ki, a vezetésben viszont mindössze 7%-a vesz részt. Ezért tartottuk indokoltnak, hogy felkérjük a KISZ megyei bizottságát arra, hogy vizsgálja meg a KISZ- munkát a termelőszövetkezetekben, alakítsa ki azokat a feladatokat, amelyek révén megerősítik a KlSZ-szervezetek- ben, a fiatalok körében a politikai munkát, a tennivalók jobb segítése érdekében. Hozzá szeretném tenni, mert tartozunk az igazsággal, hogy mi úgy tartjuk számon a KISZ megyei bizottságát, mint amely érzékenyen reagál a politikai feladatokra és vállalja is azokat. Vállalja a politikai feladatok megoldását. A termelőszövetkezetekben a KISZ-szervezetek szervezeti és politikai megerősítése ilyen politikai feladat az elkövetkező időben. Néhány szót az agrárértelmiségről. A tudományos és technikai forradalom előrehaladásával mind szélesebb réteggé válik és munkájának jelentősége növekszik. Politikai érdek fűződik ahhoz, hogy a termelőszövetkezet ne csak munkahely legyen a számukra, hanem közéleti mozgástér is. Politikai érdek fűződik ahhoz is, hogy tegyenek többet a parasztság eszmei-politikai, kulturális felemelkedéséhez. De ebben mindenekelőtt a vezetésnek kell tennie. A termelőszövetkezetek politikai és gazdasági vezetésének. Nekik kell olyan igényt támasztani, hogy az értelmiség ne csak a szakmunkáját végezze el. Mindnyájan tudjuk, hogy az egyetem, az agráregyetem milyen pezsgő kulturális, gazdag diákéveket biztosít a tanulók részére. Sőt ennél jóval többet tesz. Tanítja, alkalmassá teszi őket a közművelődési és közéleti feladatok végzésére. Termelőszövetkezeteink eleven példája és gyakorlata bizonyítja, hogy a vezetésen múlik: a fiatal diplomások, miBarinkai Oszkárné előadói beszéde
