Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-25 / 149. szám

Gondtalan, vidám napok Együtt,egymásért! Úttörők, ifjúkommunisták a Balaton-parton B alaitonf öld várról 2 kilomé­tert haladva a Kelta sétányon, árnyas iák. között találjuk a Cegléd járási-városi úttörőtá­bort. Csodálatos látvány: a csillogó víz és az északi part helyeinek vonulata tárul elénk. Közel a vízhez fekszik a tábor. Szép faházak, rendezett, barát­ságos környék, s a kézilabda- pálya tűnik legelőbb a sze­münk elé. Először 1959-ben táboroztak itt a fiatalok, akkor még sátor­ban laktak. Akik abban az időben, úttörőként vagy ve­zetőként üdültek ezen a helyen, most mindent megtesz­nek, hogy a mai gyermekek is kellemes napokat töiitsenek itt. Ezért az 1970-es évek elején terv született: faházpfcból még szebb, kényelmesebb tábort teremtsenek a gyerekeknek. A KISZ ceglédi városi bi­zottsága a mosdót és az ebéd­lőt készíttette el, a terep ren­dezésére és a faháziaik felállí­tására már városi, járási össze­fogássál került sor. Tízmillió forintnyi társadalmi munkát végezték a téeszek, vállalatok fiataljai, ifjúfcommunisták és úttörők. Míg elkészült a szár­szói tábor, az úttörők Salgóbá- nyán és Síkfckúton nyaraltak. Május elsejétől a városi tanács kezeli a szárszóiak gazdasági ügyeit. Az idén 1200 gyermek tölthet itt nyolc turnusban 10 —10 naoot. Epv csoportban 140 úttörő és 10 ifivezető érkezik. Húst naoot tölthetnek itt a kiváló murkát végző ifb''kom­munisták is. A nyaralók fel­adat»: birodalmuk további szépítése. Kilenc felnőtt dolgozik itt a gyerekekért: szakácsnők, a gazdasági felelős, az élelme­zés vezetője, a táborvez.ető és a gondnok. Mindent elkövetnek, hogy a gondjaikra bízott diá­kok jól érezzék magukat. — Dolgunk altad épp elég, de az a fő, hogy gyerekek gondtalan, vidám napokat tölt­senek itt. Szüleik pedig nyu­godtan küldjék el őket, hiszen kellemes helyen, jó körülmé­nyek közt nyaralnak — mondja Skultéti Sándor járá­si úttörőelnök. A múlt szombaton először a i járásitól érkezett 4 csapat: mi-y kebudai, kőröstetétleni, nyárs­apáti és ceglédberceli fiatalok. Táborvezetőjük Csukás István. A gazdag programot a 11 tagú úttörőtanács állította össze. Tihanyi haj ókiránd ulás, tábo­ri Ki mit tud?, sport- és aka­dályversenyek, számháború, tábortűz, földvári séta és per­sze sok-sok fürdés várja a diákokat. A jövő évi úttörőorogram- mal is itt ismerkednek meg a diákok. Az akció jelmondata: Együtt, egymásért.! Es ez itt, a város, járás, a felnőttek, úttö­rő!,. kommranisfa fiatalok ösz- szefogásával meg is valósul. Fülöp Hajnalka PIACPROGNOZIS Kevesebb niüselyem, több pautlötöttáru Az elkövetkező években a hagyományos, lánchurkolt kelmék keresletének sraeré- nyebb, a természetes szálakkal kevert szintetikus alapanyagú termékek iránti igények erő­teljesebb növekedésével keli számolni — adta meg az előre­jelzésit az Országos Piackutató Intézet. A távprögnózist a Habselyem Kötöttárugyár kér­te, középtávú gyártmányfej­lesztési koncepciójának kidol­gozásához. Az ország egyik legnagyobb kötötáru-termelő je a belföldi igények várható alakulására és az export tervbe vett fej­lesztésére építve, most úgy tervezi, hogy 1980-ban a vál­lalat készárutermelése várha­tóan túlhaladja a 2000 tompát. Ebből a termékmennyiségből 1660 tonnányi konfekció ké­szül. A gyártmányszerkezet kor­szerűsítését célzó tervek sze­rint négy esztendő múlva a Habselyem Kötöttárugyár össztermelésén belül a műse­lyem kötöttáruk aránya mint­egy 6 százalékkal csökken, a. szimtetiikusoké ugyanannyival nő, de legszámottevőbb mér- . tákban a már most is igen ke­resett, pamuttípusú termékeké növekszik. Szüle Péter emlékezete KILENCVEN ESZTENDŐVEL EZELŐTT, 1886. június 25-én született Cegléden Szüle Péter festőművész, a két világhábo­rú közötti magyar képzőmű­vészet értékes egyénisége. (A Zádor Anna és Genthon Ist­ván iital szerkesztett négy­kötetes Művészeti Lexikonnak az az adata, amely szerint Szüle Péter születési helye Nagyvárad — téves...) Szülei — akik szegény sorsú emberek voltak — fiukat vas­utasnak szánták. A család a 90-es évek közepén Ceglédről Újpestre költözött; Szüle Péter ott járt polgári iskolába. Mi­után tanárai felfigyeltek rajz­készségére, a szülök is hozzá­járultak ahhoz, hogy gyerme­kük képzőművészeti stúdiu­mokba fogjon. Szüle Péternek a budapesti Képzőművészeti Főiskolán — rövid ideig — Ferenczy Károly, később Balló Ede és Zemplényi Tivadar voltak a mesterei, majd — már a főiskola befejezése után — az akadémizmus virtuóz képviselőjének, Benczúr Gyu­lának mesteriskolájában képez­te magát tovább. A fiatal művész pályafutása Munkácsy „Krisztus Pilátus előtt” című kompozíciójának lemásolásával kezdődött. Szü­le Péter a Munkácsy-tradíció- hoz utóbb sem lett hűtlen, bár később Rembrandt, Velasquez és Goya művészete is megigéz- te őt. (Herman Lipót festőmű­vésznek adott nyilatkozatában — amelyet a „Magyar Művé­szet” című folyóirat 1938. év­folyama közölt — Szüle meg­becsüléssel említi még Dau­mier, Paál László és Rudnay, sőt Gulácsy és Csontváry ne­vét is: „Ezek érzik a lelket...”). Szüle Péter 1915-től 1918-ig katonai szolgálatot teljesített. Röviddel leszerelése után — 1919-ben — feleségül vette ko­rák meghalt kollégája: Csáky László fiatal özvegyét: örmé­nyi Máriát, aki festő és író volt. A művész 1928-ig sokat időzött a szolnoki művészte­lepen, közben azonban rend­szeres kiállítója volt a buda­pesti tárlatoknak. 1926-ban — az Ernst-múzeum egyik cso­portkiállításán — Rippl-Rónai József és Vértes Marcell mun­káinak társaságában szerepel­tek a képei. A MESTER SZAMOS KI­TÜNTETÉSBEN RÉSZESÜLT: „Téli Dunapart” című fest­ményével 1922-ben elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság tájképdíját, majd 1927-ben ne­ki ítélték a nagy állami arany­érmet, 1940-ben pedig ő kapta meg az állami vízfestmény- díjat. Szüle Péter főleg népi élet­képeket, táj- és városképeket, női aktokat és portrékat fes­tett. Barnás tónusú arcképein gyakran örökített meg paraszti típusokat. Idős falusi férfiak, munkában megtört fejkendős zsellérasszonyok és csavargók, koldusok,' a társadalom kieb- rudaltjai voltak legkedveltebb modelljei. Lyka Károly „Fes­tészeti életünk a milleniumtól az első világháborúig” című monográfiájában így ír Szüle emberábrázoló munkáiról: „Fi­gurális képeit meleg pietás és bensöség, egyben elmélyedt és gazdag formálás jellemzi.” A festők által évszázadok óta oly solsszor feldolgozott témát, a fürdőző, meztelen Zsuzsanná­nak a két öreg ember által történt megiesését is magyar népi környezetbe helyezve ad­ta elő. A 20-as években iroda­lomtörténetünk egyik nagy alakjának, a magyar felvilágo­sodás előfutárának, Bessenyei Györgynek állított emléket; „Bessenyei a bécsi testőr- írók között” című műve a bé­csi Collegium Hungaricum számára készült. A 30-as évek­ben Szüle Péter képeinek ko­rábban inkább sötét koloritja — az impresszionizmus hatá­sára — világosabbra fordul („Falusi utca”, 1931, „Al­földi táj”, 1937). Feleségé­ről és hű modelljéről: „Mari- ká”-ról festett képei, Hegedűs Gyula színész arcmása, több önportréja, egy idős, szemüve­ges dámáról készült mellképe (erre kapta a nagy aranyér­met 1927-ben .,.), „Nő kutyá­val” című munkája, „Zöldru­hás kisleány” — a művész fö­lényes mesterségbeli tudásáról és jellemábrázoló képességéről tanúskodik. A MŰVÉSZ az impresszio­nizmust követő művészeti irányzatok megértésétől, be­ragadásától elzárkózott. Szem­léletének ezt a vonzását — a hagyományőrző felfogás szem­pontjából nézve — lehet érdem­nek, az avantgarde törekvések aspektusától tekintve pedig le­het maradi, anakronisztikus felfogásnak minősíteni. Szüle valóban nem volt forradalmár egyéniség, művészetének azon­ban feltétlen értéke a termé­szettel, a magyar tájjal való szoros kontaktus és a falu dol­gozó népe iránti szeretet. Szüle Péter ötvennyolc esz­tendős korában, 1944. február 4-én halt meg Budapestén. Legjobb munkái Fényes Adolf, Tornyai János, Rudnay Gyula és Endre Béla — tehát az al­földi realista festők — lelki rokonának mutatják a művészt, aiknek több alkotását őrzi a Magyar Nemzeti Galéria és a ceglédi Kossuth Múzeum. A kilencven esztendővel ez­előtt született művész termé­sének jelentős hányada dacol az idővel; munkásságának — megérdemelten — ma is né­pes tábora van. Dévényi Iván Á f PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA CEGLÉDI JAQAS ES CEGL XX. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM 1976. JÜNIUS 25., PÉNTEK A kereskedelmi és felvásárló tevékenység fejlesztése, korszerűsítése A Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ ötéves tervjavaslatából A Cegléd és Vidéke Általá­nos Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, az ötödik ötéves tervidőszakra elkészítette munfcatervét, melyet megvitat táera és elfogadásra a szövetkezet közeljövőben megtartandó küldöttköz­gyűlése elé terjesztenek. Balogh Ferenc igazgatósági elnököt arra kértük, ismertes­se a szövetkezet főbb célkitű­zéseit. — Legfontosabb feladatunk­nak a lakosság minél jobb áruellátást tartjuk —mondot­ta bevezetőül. — A kiskereske­delmi áruforgalmat 1980-ra, az ötéves terv végére, a tavalyi Növekszik a betétállomány Kölcsön — lakásépítésre, felújításra Hazánkban több százezerre, de talán millióira tehető azok­nak a száma, akik pénzüket a takarékpénztárra bízzák. A lakosság számához viszonyít­va Ahányban sem jelentékte­len a takarékoskodók aránya. Egy közelmúltban készült felmérés szarint a nagyköz­ségben 1971 és 1975 között 47,8 millió forint volt a betétnö- veködés, és így a három be­téti helyen, az OTP-fióknál, a postahivatalnál, valamint a takarékszövetkezetnél elhelye­zett összeg meghaladta a 91 milliót. Az OTP-fiókban el­helyezett betétállomány a leg­magasabb, és az elmúlt öt év alatt itt volt a legnagyobb, mintegy 112 százalékos a nö­veli edés. Az említett felmérésből az ■is kitűnik, hogy az abomyi emberek szívesen vették és veszik igénybe a különféle hiteleket. Elsősorban a tar­tós fogyasztási cikkek, bútor, televízió, motorkerékpár vá­sárláséhoz igényeltek köl­csönt. Az utóbbi öt év során a hitelek összege meghaladta a 60 millió forintot. Ezt egyebek között az áruellátás javulása és nem utolsósorban a szo­ciális és kulturális igények fokozódó növekedése ered­ményezte. A IV. ötéves terv időszaká­ban csaknem félezer lakás épült Abonyban, és ebből 410- hez igényeltek kölcsönt. Az építkezések iránti kedvet fo­kozta, hogy a munkáltatók is, főként a nagy családosoknak, szívesen és egyre többen se­gítenek. Ebben az ötéves terv­ben várhatóan húsz százalék­kal lesz több az új lakásépí­tésre, valamint felújításra fo­lyósítható kölcsön, mint ko­rábban. (gy) forgalomhoz viszonyítva, 56,4 százalékkal kívánjuk növelni. — A vendéglátóipari forga­lom tetemes növelését is ter­vezzük, a. jelenleginek mint­egy 138 százalékára. Nagy súlyt helyezünk arra is, hogy az eddiginél több étel és az alkoholmentes ital fogyjai vendéglátó üzemeinkben. — Üzleteink jelentős fejlesz­tését tervezzük. Élelmiszert árusító egysé­geinket megfelelő hűtőbe­rendezéssel látjuk el, hogy mélyhűtött cikkek árusí­tására is alkalmassá váljanak. E fejlesztésekre kétmillió fo­rintot irányozunk elő. — A Rákóczi út és a Szö­vetség utca sarkán készülő áruházunk és presszónk az ősszel nyílik meg, s még 1980- ig felépítjük a törteti áruhá­zát is. — A gyümölcs- és zöldség­felvásárlás fejlesztésén és kor­szerűsítésén kívül nagyobb mértékben segítjük a kister­melők munkáját. Támogatjuk a szövetkezetünk keretében működő kertbarát szervezet munkáját. Vetőmagvakat és kölcsön­permetezőket bocsátunk rendelkezésükre, valamint éves és hosszabb tá­vú termelési szerződésekkel gondoskodunk a termények kedvező értékesítéséről — mondotta Balogh Ferenc igaz­gatási elnök. K. L. Lányok az építőtáborban Mint már lapunkban korábban megírtuk, Cegléden az Állami Tangazdaság KISZ-építőtáborában csaknem 200 középiskolás lány dolgozik. Képünkön: a zalaegerszegi Csányi László közgazdasági szakközépiskola III/B osztályosai a gaz­daság szegfűültetvényét gyomlálják. A csoport másik fele az 1058 hektárnyi kukoricaföldön dolgozik. Képünkön: a szabolcsi Zrínyi Ilona gimnázium III. f. osztályos leányai a hibridkukoricát kapálják. lfj. Fekete József felvételei A Bem SE telezőinek tavaszi mérlege Dobogóra kerülni ai őszi folytatásban A Bem SE néhány évi NB Il-es szereplés után ebben az évben is az NB Ill-ban sze­repelhet. A csapat játékosál­lományában most is több vál­tozás történt, elsősorban Bat- ka, Szúnyogh és Rauer helyet­tesét kellett megtalálni. Tavasszal a ceglédiek hét­szer játszottak idegenben, ha­zai pályán pedig hatszor lép­tek pályára. Természetesen ez a bajnokság második felében fordítva lesz, figyelembe vé­ve, hogy ebben a sportágban nagyon sokat számít a hazai pálya előnye, a Bem SE fon­tos pontokat szerezhet a haj­rában, s ezzel előbbre léphet a bajnokságban. Az együttes 14 ponttal je­lenleg a tabella ötödik helyén áll, 5. ponttal elmaradva az elsőtől, s hárommal a máso­diktól. Ez utóbbi azért is fon­tos. mert a kiírás értelmében nemcsak a bajnok, hanem az ezüstérmes is feljut az NB II- be. A ceglédieknél összesen ki­lencen kaptak játéklehetősé­get, négyen, Hlagyvik, Hollósi, Hováth és Tarsoly 13-szor, vagyis valamennyiszer játszot­tak. Czira nyolc, Tarjányi és Lázár hat-hat esetben képvi­selte a Bem SE színeit. Az át­lageredmények alapján közöt­tük a következő sorrend ala­kult ki: Hlagyvik (431 fa), Horváth (426), Czira (421), Hol­lósi (420), Tarsoly (420), Lázár (409), Tarjányi (398). A csapatnak idegenben két­szer — a Bp-i Csavarárugyár és a Lampart ellen — sikerült nyernie, itthon pedig egyszer, az utolsó fordulóban, a má­sodik ÉPFU-tól szenvedett ve­reséget. — Kitűzött célunkat teljesí­tettük, de lehetőségünk volt a jobb szereplésre is. Vendég­ként néhányszor csak minimá­lis arányban maradtunk alul, s itt van még. az ÉPFU elleni találkozó is. ahol két bajnoki pontra számítottunk, s egy sem lett belőle — mondotta érdek-, lődésünkre Szűcs László, a Bem SE edzője. — A bajnokság befejezése után milyen eseményeken vet­tek részt? — A házi bajnokságunkat 300 vegyes gurításban két cso­portban rendeztük meg. Az egyikben Horváth (1331 fával), a másikban Rimaszécsi (1272 fával) bizonyult a legjobb­nak. Ezenkívül ott voltunk Debrecenben egy emlékverse­nyen, ahol értékes helyezése­ket szereztünk. — Mit várnak az őszi foly­tatástól, s hogyan készülnek ezekre a feladatokra? — Az edzések mellett el­indulunk a formábahozást se­gítő különböző kupaversenye­ken. Az augusztus végén kez­dődő őszi szezonban szeret­nénk előbbre lépni a tábláza­ton az első három közé kerül­ni. Ha a hazai találkozók meg­nyerése mellett idegenben is kijön a lépés, még a feljutás sem elérhetetlen számunkra. tr. L. Jelentkezés az úszószakosztályba A Ceglédi VSE úszószakosz­tálya felvételt hirdet úszni tudó fiúk és lányok részére. Akik kedvet éreznek ehhez a sportághoz, s nem töltötték még be 14. életévüket, június 29-én és 30-án reggel 8 és 10 óra között jelentkezzenek a városi strandfürdőben az ed­zőnél, Komáromi Lászlónál. A BIViMPEX nyersbőrtelepe FELVESZ gépkocsivezetői jogosítvánnyal rendelkező munka gépkezelőt, valamint nyersbőrmunkára segédmunkásokat. Két műszak. Cegléd, Lovász u. 2. I L i 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom