Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-22 / 146. szám

Két hét múlva kezdődik az aratás VÁC (NAPLÓ XX. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM 1976. JÚNIUS 22., KEDD KOMBÁJNOK — CSATASOKBAN HÉT VÉGI KRÓNIKA Kommunista műszak - az egészségházért Tizenkét órás kompszolgálat — HAGY- tömegsport mip Bizakodva készülnek a vá­ci járás termelőszövetkezetei­ben a közelgő aratásra. Ked­vezett az időjárás, a kalá­szok erősödtek, s most sem kívánható jobb idő. A termés- becslők azt mondják, sok­kal jobb aratási eredmény­re van kilátás, mint a tavalyi volt. Török Antal, a járási hi­vatal mezőgazdasági osztá­lyának vezetője szerint, az ilyen becsléseket, persze, nem szabad készpénznek venni, töbször is előfordult már, hogy félrevezették a közvéleményt. Pedig kialakult már jól bcváK, tudományos módszere a becslésnek, de úgy tűnik, a járás szö­vetkezeteiben azt még alig használják, inkább a régi, csalóka módszerre szorítkoz­nak, szemrevételezik a ter­mést. Abban azonban nem tévednek, hogy erősek, szé­pek a gabonavetések. A jó aratási kilátások azon­ban nemcsak a kedvező idő­járással állnak kapcsolatban. A csaknem 7 ezer 800 hektár búzából 4 ezret már valamelyik terme­lési rendszer szabta, szi­gorú technológia szerint termesztenek a gazdasá­gok. A püspökhatvaniak ezer hek­tárral, a nádudvariak terme­lési rendszeréhez csatlakoz­tak, a kisnémediek 750 hek­tárja, a sződiek 1 ezer 190 és a kosdiak 974 hektárja a gödöllői termelési módszerek szerint nevelődik. Mint ahogyan már volt rá példa eddig is, a jó termés is okozhat gondokat. Elsősorban arról kell gon­doskodni, hogy a termést idő­ben és veszteség nélkül taka­rítsák be. A szövetkezetek­ben 91 kombájn áll rendel­kezésre, de közülük 5 üzem- képtelen, s félő, hogy me­netközben még többel is lesz baj. Különösen az SZK—5-ös kombájnokhoz nincs elég alkatrész. Sokat elkészí­tettek a szövetkezeti mű­helyekben, de például Sikeres honvédelmi oktatás Márianosztrán és Kóspallagon Ha segítenének nekik... Nap mint nap, reggeltől es­tig vidám szótól hangos a márianosztrai Dolina-völgy környéke. Az ország egyik leg­szebb fekvésű lőterén sokan megfordulnak, fiatalok és idő­sebbek, akik itt fejlesztik to­vább lövésztudományukat, köztük pöttöm kis emberkék is, alig 10—12 évesek, akik még csak most ismerkednek a légpisztollyal, a légpuskával, a lövészsport ábécéjével. A természet adta lehetősé­geket hosszú évekig nem használták ki a helyi és a környékbeli fiatalok. Nem működött MHSZ-lövész- klub, s nem folyt tervszerű honvédelmi oktatás az iskolá­ban sem, tavaly azonban, a kóspallagi MHSZ-titkár javas­latára, megalakították a helyi lövészklubot. Vladár Lajos MHSZ-klub- titkárnak s lelkes társainak, Bábik Lászlónak, Sipos Bélá­nak, Kóczián Gyulának meg a többieknek nem volt könnyű dolguk, mégis egyre többen kérték felvételüket a klubba. Alig » egy évvel e klub megala­kulása után, a tagok szá­ma már meghaladja a fél­százat, s a klub tevékeny­ségéről elismeréssel be­szélnek a községen túl is, nem kis mértékben a helyi ál­talános iskolának köszönhe­tően. Bódis István igazgató, Kiss László testnevelő s a töb­bi pedagógus hamar felismer­te a közös honvédelmi nevelő­munka előnyeit. Az iskola ad­ta a helyiségeket az elméleti foglalkozásokhoz, a téli gya korláshoz, lehetővé tette, hogy a legügyesebb gyermekek a klub tagjai lehessenek, s vi­szonzásul segített a lövészszer­vezet is, rendszeresen tartva versenyeket az úttörőknek. Tavaly még meglepetés volt a márianosztrai úttörők remek szereplése a körzeti és járási versenyeken, az idén azonban már mindenki számított a jó eredményekre. A felnőttek KISZ Kupa lö­vészversenyén, Dunakeszin még csak egy 2. helyezést sze­reztek, de a váchartyáni Fel- szabadulás Kupa lövészverse­nyen már sok sikert arattak, s megnyerték a kupát. Törökmezőn, a békenapi versenyen, több száz fiatal versenyében, egy első, két harmadik helyezést szerez­tek, az összetett honvédel­mi verseny és a Honvédel­mi Kupa lövészverseny dunakeszi járási döntőjén pedig egy első, két máso­dik, három harmadik he­lyezést. Az őszi márianosztrai, fegyve­res erők napi járási összetett honvédelmi versenyen több mint 50 csapat került a mária- nosztraiak mögé. Legutóbb, néhány napja, Svecz Magdolna megyei verse­nyen ért el kiemelkedő ered­ményt. Június végén Hatvan­ban, Pest megye színeiben szerepel, egy országos verse­nyen. A jól működő klub további fejlődése sajnos veszélyben forog. Megállapították, hogy a lőtéren, a biztonság fokozása végett, bizonyos földmunkákat kellene még elvégezni, a helyi klub azonban nem rendelkezik a hozzá szükséges anyagiak­kal. Talán valamelyik katonai alakulat vagy környékbeli üzem segíthetne rajtuk. K. T. KÉZILABDA Sokat könnyelmúsködtek KÉV Metró—Váci Híradás 22:21 (11:13) A Híradás legénysége a já­ték elején gyors irammal lepte meg ellenfelét, s hama­rosan hat góllal vezetett, az eredményt azonban nem tud­ta tartani. A játékosok az első játékrész vége felé so­kat könnyelműsködtek, így a vendégcsapat a félidő végére két gólra megközelítette a váciakat. Elsősorban Széplasz kiváló védéseinek köszönhető, hogy szünet után nem fordult a kocka: több büntetőt hárí­tott, s reménytelen helyze­tekben is védett. A befejezés előtt néhány perccel még 20:18-ra vezetett a Híradás, de az 59. percben a vendég csapat mégis a maga javára tudta fordítani az eredményt. A csapatból csak Széplaszt lehet dicsérni, a többiek kö­zepes teljesítményt nyújtot­tak. Góldobók: Boczkó (9), Kiss I. (5), Hornyák, Petyerák, Szé­kely (2—2), Nyári (i). L. A. Az idén is megalakul a já­rási aratási operatív bizott­ság. Az aratás idején állandó ügyeletet tartanak, igyekez­nek megszüntetni az esetle­ges nehézségeket. Közremű­ködnek a szövetkezetek ara­tási együttműködésének szer­vezésében is, hiszen ismét ki­segítik egymást a közös gaz­daságok vendégkombájnok­kal. Ez már csak azért is le­hetséges, mert a járás észa­ki községeiben mindig ké­sőbb érik kalász alá a ga­bona. Ha nem lesz különösebb fennakadás, s az idő is kedvez. 20 napig tart majd a gabonacsata. A levágott, kicsépelt sze­mek raktározása évről évre nehézségekbe ütközik, mert kevés a raktár. A püspök­hatvaniak és a kosdiak 50— 50 vagon gabona tárolására kötöttek szerződést a gabona­felvásárló vállalattal. Nem járnak rosszul, mert a vál­lalat az idén többet fizet a bértárolásért, mint tavaly. Az évek során kialakult jó munkakapcsolat eredménye, hogy nem lesz zavar a szál­lításban, a vállalat éjszaka is tart átvevő szolgálatot. Cs. A. VALASZ CIKKÜNKRE Már nem tanácsi dolgozó A június 15-i számunkban megjelent, Megtetszett neki a szőnyeg című bírósági tudósí­tással kapcsolatban, a Váci Járási Hivatal titkársága an­nak közlését kéri, hogy Loho- nya János már nem tanácsi dolgozó: fegyelmi úton elbo­csátották őt munkahelyéről. A szobi Űj Barázda Terme­lőszövetkezet kóspallagi te­kercselő üzemének dolgozói kommunista műszakot tartot­tak szombaton, keresetüket a községi egészségház építésére ajánlva fel. A délelőtti műszak után sem széledtek szét a brigádtagok, családtagjaikkal és a munkát adó ilklacLi Műszergyár Angela Davis brigádjának tagjaival kergették a labdát, vacsorát főztek, s együtt énekeltek a tábortűz fényénél (1—2. kép). A hét végi napokon is haj­nali 4.50-'kor indult az első személyszállító kompjárat a váci oldalról a szemközti szi­get kikötőjéhez. A következő, 5.50-es járat már személygép­kocsikat, kerékpárokat is szál­lított. A járműforgalom napnyug­táig, 19,55-ig i tartott, de sze­mélyeket még 23,30-kor is szállítottak Tahitótfalu felől Vácra. A révállomástól kapott értesülésünk szerint, vasárnap 30 ezer forint volt a forgal­muk. Négy és fél ezer személyt, 900 járművet szállított a két part közötti utat öt perc alatt megtevő Toldi Miklós komp. Az a hét végén érkezett hír is bizonyára érdeklődésre tart­hat számot, hogy új közúti híd gyártását kezidték meg a Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregységében. A 200 méter hosszú, négy és fél méter szé­les hidat a Tahvtótfalut a Szentendrei-szigettel, illetve a váci kompkikötővel összekötő, korszerűtlen híd helyett sze­relik fel, jövőre. A 10-es boltot, majd fel­váltó Széchenyi utcai új áru­ház építésével egyidejűleg a Vác és Környéke Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat gon­dot fordít továbbra is az el­avult, regi üzletek felújításá­ra. Milyen előzmények után? A királyréti últörővasút * z újságok, a folyóiratok, a rádió, a televízió világ­gá röpítették a hírt, hogy csaknem 20 ezer KISZ-es és úttörő jelenlétében, június 6-án, az úttörőszövetség meg­alakulásának 30. évfordulóján, felavatták a börzsönyi úttörő- vasutat, s azt — sok ezer tár­sadalmi munkában töltött óra után — Pest megye ifjúkom­munistái átadták az ünneplő pajtásoknak. A fenti hosszabb-rövidebb hír, kommentár, képes riport olvasása után, bizonyára fel­merül a kérdés sok olvasóban, hogy vajon közelebbről mifé­le vasútról van szó, és milyen előzmények után válhatott út- törövasúttá, az úttörők tanítá­sát, fegyelemre, munkára, pon­tosságra való nevelését és szó­rakozását szolgáló eszközzé. Es talán az is érdekli a olvasót, hogy mik a további tervek, mi­ként alakul, formálódik majd a kisvasút sorsa, miként elégí­tik ki a forgalombiztonságot, a korszerű személyszállítási fel­tételeket és hogyan valósul majd meg a szállítási kapaci­tás növelése, az egyre növekvő igények kielégítése? A királyréti erdei vasút 1893-ban épült (abban az idő­ben Királyrétet még Hutának, majd Jánospusztának hívták). Akkor az erdőbirtok egy po­rosz gróf tulajdonában volt, és a vasutat kizárólag erdei ter­mékek szállítására építtette. Egy, fafűtésű gőzmozdony volt az egyetlen vonóerő. Ez az egy mozdony csaknem 20 éven át hordta a fát Kismarosra, de győzte, mert a birtokos inkább vadászott, mint erdőgazdálko­dással foglalkozott. £ zerkilencszáztizenkettőben, a vasútnak a Duna-partig, illetőleg felfelé, a Cseresz­nyefa erdőrészig való meghosz- szabbítása és új szárnyvonalnak a bajdázói kőbányáig való ki­építése, valamint az inóci kőbá­nya üzembe helyezése után, ugyancsak megpezsdült az élet a kőbányákban, az erdőben és a kisvasúton. Volt olyan idő­szak, hogy 300 ember kereste ott a kenyerét. Különösen az , inóci kőbánya adott sok mun­kát az embereknek és az im­már 7 gőzmozdonnyal dolgozó vasútüzemnek. Hat-hét éven át napi G0—70 vagonnyi anya­got raktak be MÁV vasúti ko­csikba és dunai uszályokba. A tulajdonos többször válto­zott, a kisvasút változatlanul működött, és ontotta a kőzúza­lékot, a fát 1941-ig. Akkor leál­lították a kőbányákat, leszerel­ték és eladták a berendezése­ket, felszereléseket. A vasúti mozdonyoknak és kocsiknak is több mint a felét. Maradt me­gint csak a faanyagszállítás. A felszabadulás után az er­dei vasút is — természetesen — állami tulajdonba került, s a mindenkori erdőgazdaság üzemeltette, 1970-től pedig az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság a „gazdája”. A személyszállítás csak 1954- ben kezdődött meg a vonalon, elsősorban a Szokolyáról Bu­dapestre, Vácra, Dunakeszire utazó dolgozók, másodsorban a turisták igényeinek kielégíté­sére. IIJ aga építette személyszálli- 1VI rá kocsikon bonyolította le eleinte az erdőgazdaság a forgalmat, gőzmozdonyok­kal, majd a Fővárosi Villamos Vasút és a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzeme által ké­szített kocsikat vásároltak és helyeztek üzembe, a gőzmozdo- | nyokat pedig a MÁV Északi Főműhelyében készített Diesel j motormozdonyok váltották fe’ PRÓKAI GYULA erdőmérnök (A második — befejező — , rész holnapi számunkban.) I I A kisváci vásárlók a hét végén is nagy érdeklődéssel figyelték a Dózsa György út és a Hunyadi utca sarkán levő 17-es számú élelmiszer- bolt korszerűsítési munkáit. A népszerű üzletet tatarozzák, újrafesti'k. Átalakítják az el­adóteret is. Két héttel ezelőttre tervez­ték, de az akkori hideg, esős időjárás miatt csak most tart­hatták meg a Híradástechnikai Anyagok Gyára dolgozóinak tömegsportnapját. A tömegsportnap résztve­vőinek egyaránt az volt a vé­leménye, hogy nagyon jólesett a mozgás, s a rendezvényhez igazán jó környezetet bizto­sított a HAGY Vasas-sportte­lep (3. kép). (papp—rózsavölgyi) Konténerzöldség Újfajta, úgynevezett konté­neres zöldségtermesztési mód­szert kísérletezett ki a Zöld­ségtermesztési Kutató Intézet. Az eljárás lényege, hogy az üvegházi vagy fóliasátor alat­ti salátát, paprikát, paradicso­mot és más növényeket mű­anyag palásttal körbe vett, kü­lönösen jó minőségű földben nevelik. Évente cserélhető a föld, így mindig jó talajban termeszthető a zöldség. Ezzel az eljárással 30—40 százalék­kal nagyobb termést szedhet­nek le. Sorolcsáron jelenleg 500 négyzetméter fólia alatt ter­mesztik ezzel az eljárással a paprikát és a paradicsomot, decembertől pedig a salátát is. Az új eljárás iránt már több zöldségtermelő gazdaság is ér­deklődik. cséplőkuplungot nem le­het „fusizni”. E"'''ébként a géppark jó ál­lapotban van, a kombájnok eevharmada SZK 5-ös szov­jet és E 12-es, két évnél nem régebbi gép. Egy aratócséplő gépre körülbelül 120—130 hektárnyi terület vár. L i L

Next

/
Oldalképek
Tartalom