Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-22 / 146. szám

Á t PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xx. évfolyam, i4s. szám 1916. JÜNIUS 22., KEDD Szolgáltatásfejlesztés az egész járásban Elektromos berendezések exportra Ceglédi szerelők külföldön A város ipari üzemei kö­pött tekintélyes helyet foglal el a helyi vasipari, elektro­mos és műszerész szövetke­zet, mely évente termékeinek tetemes részét exportálja. Munkájukról Bakosy László műszaki vezető így beszélt: — Éves tervünk 50 millió forint. Szinte valamennyi ha­zai gépipari külkereskedelmi vállalattal kapcsolatban va­gyunk, s ezek révén évről év­re mind több az exportmegren­delés. Legutóbb például Al­gériába, Marokkóba, Jemen­be és Irakba szállították kü­lönféle elektromos berendezé­seinket. Jelenleg is hasonló gépeket gyártunk, ezek a Szovjetunióba, Lengyelországba, Török­országba és a Német Szö­vetségi Köztársaságba ke­rülnek majd, s most folynak a tárgyalások egy ceyloni nagyvállalattal is. Gyártmányainkkal együtt jól képzett szerelőink is utaznak: a helyszínen irányítják a nagy értékű berendezések összeszerelését és üzembe he­lyezését. — Milyen belföldi megren­deléseknek tesznek eleget? — Részt veszünk például a sárvári baromfifeldolgozó vál­la’at most folyó rekonstruk­ciójában. Ide a hűtőkamrákban használatos önjáró tolópa­dokat készítünk, a budapesti hűtőgépgyárnak pedig elektromos kapcsolókat gyártunk. — További terveik? — Bővíteni kívánjuk lakos­sági szolgáltatásainkat, s azt tervezzük, hogy az eddiginél több háztartási és elektro­akusztikai gép javítását vál­laljuk Cegléden kívül a szom­Cegléd a hazai lupékban Az elmúlt hetekben több ér­dekes, figyelemre méltó írás jelent meg városunkról, külön­féle hazai lapokban és folyó­iratokban. Ezekből gyűjtöttünk össze egy csokorra valót, hogy olvasóink lássák: miként véle­kednek Ceglédről. A „Könyvtáros” szakfolyó­irat képes beszámolót közöl a 400 ezer forintos költséggel ki­alakított gyermekkönyvtárról, az ifjúsági könyvtárak ellátá­sáról szóló irányelvek megjele­nésének 5. évfordulója alkal­mából. Ugyancsak e folyóirat számol be az ismert ceglédi grafikus, Nagy László Lázár veszprémi kiállításának sikeré­ről. A „Magyar Konzervipar” so­rozatban számol be a ceglédi konzervgyár kezdeményezései­ről: a múlt évi 4,9 százalékos átlagbéremelésről, a szakmai tanfolyamok sikeréről, s arról, hogy a vállalat több mint 2,5 millió forintot költött az ener­giaszolgáltatás korszerűsítésé­re. Az élénk kulturális életről is rendszeresen tájékoztatják az ország konzervipari dolgo­zóit, hogy példájuk követésre találjon: a jó vállalati légkör ugyanis szerves tartozéka a jó eredményeknek. A Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ hatékony gazdálkodásáról szá­mol be a „Szövetkezet” című lap. Mint írja, valamennyi mu­tató kiegyensúlyozott, dinami­kus fejlődést jelez. A nyere­ség egy év alatt 15 százalékkal növekedett, s már elérte a 14 millió forintot. Nagy gondot fordítanak a nők és fiatalok szociális körülményeinek javí­tására is. Az áruházban 40, a bolthálózatban pedig 58 száza­lékos a vezetők között a nők aránya. A Kertészeti Kutatóintézet munkájáról képes riportokat közölnek a Kertészet, Szőlészet lapszámai. Mint olvashatjuk, a tavasszal 17 ezer gyümölcsfa­oltványt adtak el a kiskerttu- lajdonosokhak. Nyújtó Feren­cet, az állomás igazgatóját munka közben mutatja be a lap, amint sok feladat közül a számára legérdekesebbet vég­zi; a korán termőre forduló, fagytűrő kajszi hibridállomány egyik érdekes egyedét ápolja A cikk felsorolja azt a szerte­ágazó tudományos munkát, melyet az intézet végez. Ugyané lap másik száma Boda Jánost, az Alkotmány Tsz nyugdíjas brigádvezetőjét mu­tatja be, amint 4 ezer 300 négy­zetméteres gyümölcsösében, fó­liasátorban gladióluszt hajtat. Az Ifjú Kommunista 5. szá­mában, Arató Andrásnak, a megyei pártbizottság titkárá­nak tollából jelent meg cikk, melyben a ceglédi húsipari vállalat KISZ-szervezetéről ír dicsérően a húsprogram végre­hajtásában nyújtott segítségük kapcsán. A Ceglédi Hordógyárról ké­pes beszámolót közölt a Vas népe. Az üzem évi kapacitása: 37 ezer 400—500 literes hordó, melyben összesen 18 millió 500 ezer liter vizet lehetne tárolni. A Kirakat, a Belkereskedel­mi Minisztérium képes folyó­irata ismerteti többek között a Pest megyei Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalat, s a Ceglé­di ÁFÉSZ gyakorlatát: a vá­sárlók kereslete alapján rend­szeresen tájékoztatják a nagy­kereskedelmi Vállalatokat az igényekről, hogy azok megfele­lően tájékoztathassák az ipart. A Kereskedelemtechnika, a Kossuth Múzeumban rendezett nagy sikerű lakástextil-kiállí­tásról számolt be, melyet a ceglédi ÁFÉSZ a Budapesti Textil-Nagykereskedelmi Vál­lalattal közösen rendezett. A Lakásépítő című lap be­mutatja a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat által terve­zett, az Árpád utcában felépült új szolgáltatóházat. szédos Nagykőrösön és az egész ceglédi, valamint a nagykátai és a monori járás­ban is. Elektromos, földelés­mérő brigádunk létszámát is növeljük, hogy még több meg­rendelésnek tudjunk eleget tenni. A KISZÖV e sajátos szak­munka minél pontosabb elvégzésére kiírt pályáza­tát egyébként a mi szö­vetkezetünk nyerte meg. A műszaki vezető elmondta még, hogy e hónap végén, jú­nius 30-án tartják közgyűlé­süket, melyen a szövetkezet következő öt évre szóló ten­nivalóit vitatják meg, egye­bek között az export további növelését és a szolgáltatások bővítését. k— A » | ' ' j '1 ' 1 ' i „L színházért, ________ 1 A mo st befejeződő színhá­zi évad alighanem példa nélküli a Kossuth Lajos Művelődési Központ történeté­ben: soha ennyi darabot nem mutattak be falai között ősztől tavaszig, mint ebben az idény­ben, s a látogatók száma is jó­val felülmúlja az eddigieket. Mi több, ezúttal első ízben, több mint ötszáz bérlet talált gazdára, s ha hozzávesszük a szintén újdonságnak számító ifjúsági bérleteket, csaknem négyszázat, úgy véljük ezzel elégedettek lehetünk. A koráb­biakhoz képest azonban még­sem csak emiatt mondható jó értelemben rendhagyónak az 1975—76-os ceglédi színházi évad: kitűnő darabok, rangos társulatok vonzották az elő­adásra a színházkedvelők szá­zait. A nemcsak kasszasiker­ként, de igazi művészi élmény­ként elkönyvelhető bemutatók, irodalmi estek mondhatni fe­ledtetik a korábbi közönyt, ér­dektelenséget ... De vajon mi lehet e kedve­ző változás oka? A magyará­zat voltaképpen már a tények­ben is fellelhető: az eddiginél gondosabb, körültekintőbb, alaposabb szervezés, igénye­sebb műsor, ami persze jól pá­rosult a színház iránt megnőtt örvendetes érdeklődéssel. S a művelődési központ jogosan lehet büszke, hiszen évekig tartó igyekezettel ugyan, de si­került állandó, színházlátoga­tó, s e művészet iránt valóban érdeklődő közönséget toboroz­ni. S most már nemes, szíve­sen vállalt kötelessége, ellátni a betérőket, igényeiknek meg­felelően sok széppel és jóval —, már ami a színpadi bemu- tatókat illeti. E zt persze sajnos, nem egy prózainak ható régi gond nehezíti: a színházterem i rossz állapota, kedvezőtlen akusztikája, színpadtechnikai hiányosságai. S ha a színház- művészetet kedvelő, bérletet vagy jegyet váltó látogatók többsége megértő is, műélve­zetüket ettől még nem rontja kevésbé például a recsegő, kényelmetlen székek sora, s té­len a fűtés elégtelensége miatt az éppen csak langyos levegő, amely szerencsére nem állítha­tó az előadások légköréről... Mindent összevetve: a válto­zás mindenképpen dicséretes, s a Cegléden fellépő színészek, a Madách, a Déryné, a kecske­méti Katona József, a szolnoki Szigligeti Színház, az Irodalmi Színpad, a Mikroszkóp Szín­pad és a Pécsi Balett társu­lata, valamint az önálló mű­sorral bemutatkozott művé­szek: Darvas Iván, Bicskey Tibor, Mensáros László, Pécsi Ildikó, Latinovits Zoltán, Koncz Gábor, Hofi Géza, Vass Éva, Bessenyei Ferenc, Major Tamás, Oszter Sándor megany- nyi emlékezetes élményt sze­reztek a látogatóknak, akik nem egy esetben teljesen meg­töltötték a színház-, illetve a kamaratermet. M i volt a legsikeresebb? Ta­lán ez is szolgál tanulság­gal... Legtöbben a köny- nyű, zenés műfajt kedvelik, a műsorszervezők igyekeztek is kedvükben járni... Egyoldalú gyakorlat azonban ez, amely remélhetőleg változik a soron következő évadban. Ekkor ugyanis kétféle bérletsorozatot hirdetnek. Az egyik prog­ramban operettet, zenés játé­kokat, a másikban drámát, szín­műveket, verses összeállítást ajánlanak. S bár most még az érdeklődés iránya előre fel­mérhető, később, talán már a következő évadban, módosul a színházlátogatók aránya... A továbblépés egyik fontos feltétele mindenképpen az igé­nyeknek, a kívánalmaknak megfelelő környezet kialakítá­sa; a színházterem korszerűsí­tése, s persze az eddiginél is választékosabb műsor összeál­lítása. Nem a bevétel, a gaz­daságosság, hanem sokkal inkább ama nemes cél ér­dekében, melyért Thália papjai is esténként színpadra, közön­ség elé lépnek... Khim Antal Válasz olvasónk kérdésére Miért korlátozták a burgonya árusítását? Június 17-1 csütörtöki szá­munkban egyik olvasónk pa­naszos levelét közöltük, mely­ben azt tette szóvá, hogy a MÉK piaci elárusítóhelyén az előre csomagolt burgonyából minden vevő csak egy-egy csomaggal vehetett. Cikkünk­re a napokban kaptunk vá­laszt Both Ferenctől, a MÉK ceglédi telepének vezetőjétől. Levelében egyebek között eze­ket írja: ....... Az óburgonyahiány nem ceglédi hanem országos jelenség volt ebben az évben. Több megyében már június elején sem lehetett burgonyát kapni. Nálunk is csak ezért volt kapható június 4-ig, mert naponta 50—60 kilogrammos csomagot adtunk ki bolton­ként. Az ÁFÉSZ és a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat boltjai­ban is így tettük, amíg a készlet tartott. Március végéig korlátlanul árusítottunk, míg nagyobb készletünk volt. Sajnos, azt tapasztaltuk, hogy egyesek je­lentős mennyiségű burgonyát vásároltak össze a boltokban, s azt kibontva a piacon há­rom-négyszeres áron árusí­tották. Mi csomagolva 4,10 forintért árusítottuk, míg a piacon 12—15 forintért volt kapható. Mivel az igényeket nem tudtuk kielégíteni, hogy a spekulációt megakadályoz­zuk, én magam adtam olyan utasítást boltjaink vezetőinek, hogy személyenként legfeljebb két 2 kilogrammos csomag burgonyát adhatnak. Tehát nem a boltvezető önkényes- kedett, hanem az utasításom­nak tett eleget. Ebben az a szándék vezetett, hogy a meglevő kevés burgonyához naponta minél többen hozzá­jussanak ... Mindent elkövettünk annak érdekében, hogy a jövő év­ben ilyen problémánk ne le­gyen. Ehhez azonban az kell, hogy tnegfelelő mennyiségű burgonyát tárolhassunk az ősszel. Az újburgonya megje­lenése óta egyébként korlátla­nul tudjuk kielégíteni vásár­lóink és kereskpdelmi part­nereink igényeit jó minőségű burgonyával, a piaci árakhoz képest alacsonyabb áron. Járda, a bejáratig Jó tanuló — jó sportoló mozgalom A győztesek: Drávái Erika és Ecsedi László A Pest megyei Tanács ceg­lédi, 3. számú Sütőipari Vál­lalatának jászkarajenői pék­ségét esős időben latyakban, máskor porban lehet meg­közelíteni, mivel földút ve­zet oda. A vállalat Üj Élet szocialista brigádja egy sza­bad szombatját betonjárda építésére hasznosította. A szállítóbrigád tagjai, élen Sze­gedi László brigádvezetővel, járdát építettek a jászkara­jenői sütöde udvarára. Józsa András felvétele Az OTSH „Nevelési irány­elveinek” szellemében hirdet­te meg a Testnevelési és Sportfelügyelőség az 1975— 1976-os tanévre és sport­idényre a „jó tanuló — jó sportoló” mozgalmat. A tanév végén került sor a beküldött iskolai és sport­egyesületi javaslatok alapján az értékelésre. A CVSE, az Abonyi Tsz SK és a Nagy­kőrösi Kinizsi sportolói, nyolc leány és hat fiú közül az alábbi sorrendet állapították meg. Leányok: 1. Drávái Erika (CVSE — Abonyi Somogyi I. isk) at­léta, 2. Tugyi Márta (CVSE — Cegléd, Táncsics M. isk.) at­léta, 3. Juhász Erika (Abo­nyi Tsz SK — Abony, Gyulai isk.) asztaliteniszező, Bene Erika (CVSE — Cegléd, Tán­csics M. isk.) atléta. Fiúk: 1. Ecsedi László (CVSE — Albertirsa, általános isk.) at­léta, 2. Juhász Tamás (CVSE — Cegléd, Táncsics Mihály isk.) atléta, 3. Szabó Pál CVSE — Albertirsa, általá­nos isk.) atléta, 4. Palotai Já­nos (Nagykőrösi Ped. — Nk, Kossuth isk.) atléta. Sajnos a középiskolák egy­általán, és több általános iskola sem élt a javaslatté­tel lehetőségével. A győztesek és helyezettek a JTSF serlegeit, jutalmait nyerték el. (U. L.) HÁROM SPORTÁG EREDMÉNYEI Jankó fontos győzelme A Bem SE második lett az emlékversenyen Alábbi összeállításunkban három sportág legutóbbi ered­ményeit közöljük: Labdarúgás: A megyei ser­dülőbajnokságban a Ceglédi VSE folytatta kitűnő szereplé­sét, a bajnoki év utolsó ta­lálkozóján idegenben is biz­tos győzelmet aratott. Ceglédi VSE serdülők—Gö­döllői serdülők 7:1. Asztalitenisz: A ceglédi VSE megyei baj­nokságban szereplő asztalite­niszezői a tavaszi idény utol­só fordulójában Perbálon ven­dégszerepeltek, az eredmé­nyek — igaz, nagy izgalmak után a várakozásnak megfe­lelően alakultak. Eredménye: Felnőttek: Per­bál II.—CVSE II. 11:9. Győzött: Bakos (3), Kiss (2), Papp (2), Bíró (1) és a Ba­kos—Jankó pár. A ceglédiek csapatában há­rom, még serdülő korú játé­kos is játszott. Az elért szoros eredmény így sikert jelent, negatívum viszont egyikük­nek, Kiss Gábornak fegyelme­zetlen, komolytalan játéka. Ifjúságiak: Ceglédi VSE— Perbál 6:4. Győzött: Mala, Kottlár (2— 2), Jankó (1) és a Mala—Kott­lár páros 5:4-es ceglédi veze­tésnél az addig még nyeretlen Jankó a hazaiak egyik leg­jobbjával, Pocsayval mérkő­zött, aki ellen szép győzelmet ért el, így bebiztosította a CVSE fiataljainak győzelmét, ami egyben azt jelenti, hogy a csapat ősszel továbbra is a bajnoki cím egyik esélyese­ként játszhat. Jelenleg 2 ponttal a Gödöllő vezet, a „má­sodik félidőben” viszont Ceg­léden találkoznak. Teke: Debrecenben 10 csapat rész­vételével rendezték meg a „Kanyó János” emlékversenyt, melyen mindkét ceglédi együttes is elindította ver­senyzőit. A Bem SE szereplése sikerült jobban, többrk kö­zött a Szegedi VSE-t és a Szolnoki MÁV-ot megelőzve, csapatban a másodikok let­tek, az egyéni győzelem pedig (a DVSC-pályán) Hollósi László nevéhez fűződik. Végeredmény: Csapatban: 1. Debreceni MTE 2554, 2. Bem SE 2499, 4. KÖZGÉP SE 2409 fa. Egyéniben: A versenyt két pályán rendezték meg, a he­lyezetteket a DVSC-pályán: külön-külön állapították meg. 1. Hollósi László (434 fa), 4. Horváth Árpád (426 fa) — mindkettő Bem SE. A DMTE pályán: 3. Tomyo- si Lajos (KÖZGÉP SE) 439 fa, rpíg Zsámbéki 419, Molnár 413 fát ért el. U. L. Hálás köszönetét mondunk mind­azoknak, akik drága férjem, édes­apám, nagyapám id. Veres Sándor temetésén részt vettek, fájdal­munkban osztoztak, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek Külön kö­szönjük a Pest megyei Pincegaz­daság és Kádárműhely, valamint a Török János Mezőgazdasági Szak­iskola dolgozói által küldött ko­szorút. A gyászoló család. Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik szeretett jó édesanyánk özv. ócsai Józsefné te­metésén megjelentek, utolsó útjá­ra elkísérték, sírjára a megemlé­kezés virágát elhelyezték. A gyá­szoló család. A BIVIMPEX nyersbőrtelepe FELVESZ gépkocsivezetői jogosítvánnyal rendelkező munkagépkezelőt, valamint nyersbőrmunkára segédmunkásokat. Két műszak. Cegléd, Lovász u. 2. i i i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom