Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-20 / 145. szám

1976. JÚNIUS 20., VASÁRNAP Konténerzöldség Újfajta, úgynevezett konté­neres zöldségtermesztési mód­szert kísérletezett ki a Kerté­szeti Egyetem zöldségtermesz­tési intézete. Az eljárás lé­nyege, hogy az üvegházi, vagy fóliasátor alatti salátát, papri­kát, paradicsomot és más nö­vényeket műanyag palásttal körbevett, különösen jó minő­ségű földben nevelik. Évente cserélhető a föld, így mindig jó talajban termeszthető a zöldség. Ezzel az eljárással 30—40 százalékkal nagyobb termést szedhetnek le. Soroksáron jelenleg 500 négyzetméter fólia alatt ter­mesztik ezzel az eljárással a paprikát és a paradicsomot. Decembertől pedig salátát is. Az új eljárás iránt már több zöldségtermelő gazdaság is ér­deklődik. Megérkeztek a kombájnok Megnőtt a mezőgazdasági üzemek érdeklődése a kombáj­nok iránt. A raktárakban meg­felelő készlet várja a megren­delőket, jelenleg mintegy 450 kombájnt kínálnak eladásra. Az NDK-ból 300 nagy telje­sítményű arató-cséplő gépet rendelt az Agrotröszt, a kom­bájnok június közepéig meg­érkeztek és az üzemek rendel­kezésére állnak. Az Agroker- telepek az aratásig maradék­talanul átveszik a szovjet gé­peket is. Ezekből kétféle tí­pust, az SZK—5-öst és az SZK—6-ost árusítják. Összesen 750 gépet importálnak még. Fűszőnyeg betonban Mederrendezés, partvédelem a Ráckevei-Duna-ágban _____________________________K/uawtm Ali g néhány éve járt a rác kévéi Malom-öbölben, most nem ismerne rá. A part meg­változott, szélesebb lett, ki­épült. Nem is akárhogyan. Hatszáz méternyi szakaszon vagy 10—11 féle partvédőmű sorakozik egymás mellett. — Mi voltunk a kivitelezők — mondja Veszély Ferenc technikus, a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság dolgozó­ja. A Ráckevei-Duna rende­zési tervéhez most próbálgat­juk a partszabályozás mód­szereit. Az egészen egyszerű és' olcsó megoldásoktól a komp­likáltabbakig mindegyik a hullámverés, az alámosás el­leni védelmet szolgálja. Sok volt a munka ... Valóban. A hatszáz méter hosszú kísérleti partvédőmű hárommillió forintba került. Tizennégyezer köbméter föl­det mozgattak meg. Ezt a Foka kotróhajó emelte ki, s építette a parthoz. Az így nyert sétány majdnem tízezer négyzetméteres felületű, s a hajóállomás mór a sétányon is megközelíthető. — Nehéz volt? — Csak egy példát mondok. Fiatal, képlékeny anyag a töltésül szolgáló zagy. Az egyik földgyalu megcsúszott rajta és a kotróhajó kötéllel vontatta ki az iszapból. Több célt szolgál Mogyorós Béla mérnök, a partvédőmű tervezője: — Ahhoz, hogy a Ráekevei- Dunk-ág mentén újabb terü­leteket tehessünk üdülésre al­kalmassá, két lényeges teen­dőnk van: Javítani kell a víz minőségét, s rendezni a kör­nyezetet, a partot. Sétalovaglás Pomázon A tenyésztésre nem, az iskolára ráfizetnek Egyre gyakrabban bukkan fel az újs^pk hirdetései kö-- zöót, a reklámplakátokon: Jöjjön Pomázra, a lovasis­kolába, lovagoljon munkaidő után, a hétvégeken. Vajon használ-e a figyelemfelkeltő hirdetés, és kik veszik igény­be a kínálkozó lehetőséget? Egy óra ötven forint Könnyű a pomázi lovasis­kolát megtalálni: az úton mindenütt jelzőtáblák mutat­ják a hozzá vezető utat. Schif­fer Andort, a lovaglóiskola megteremtőjét kerestük fel. — Jönnek, sokan jönnek a megyéből, a fővárosból, de még az ország más tájairól is — mondja. Hirdetjük, reklá­mozzuk, pedig nekünk a lo­vasiskola . ráfizetést jelent. Hogy jobban megértse, elma­gyarázom részletesen. A lova­sok számára körülbelül 60 lo­vat biztosítunk. Egy állat el­tartása, takarmányozása, egészségéinek óvása, az is­tállók gondozása havonta hozzávetőleg 3 ezer forintot tesz ki. A lovaglás hétközna­ponként 1 órára 40 forint; szombat, vasárnap 50 forint. Naponta két-három alkalom­mal vehetjük csak igénybe a lovakat, tehát maximális ki­használás mellett körülbelül 120, illetve vasárnaponként 150 forint hasznot hajt egy- egy. De ez is csak papíron van így, mert a valóságban lényegesen kevesebben láto­gatják lovasiskolánkat. Az elmúlt héten egy-egy hétköz­napi átlagbevételünk 2200— 2500 forint volt, s a vasárnapi forgalom sem haladta meg az 5 ezer forintot. Jogos a kér­dés: akkor miért vállaljuk? — Nem kis büszkeséggel állíthatom: úttörő munkát végzünk, hiszen szinte egye­dülálló sportolási lehetőséget biztosítunk. Felkereshetik lo­vasiskolánkat mindazok, akik már tudnak lovagolni, s rend­szeresen gyakorolnak, s azok is, akik még életükben nem ültek lóháton, de kíváncsi­ságból kipróbálják. Az utób­biak közül azután sokan ál­landó törzsvendégeink lesz­nek. Külföldre 150 ezerért — Az előbb szó esett arról, a lovasiskola fenntartása rá­fizetéses ... — Pontosabban csak az úr- lovasok, részére fenntartott lo- vasdstállók és lovagoltatás az. Ezenkívül foglalkozunk lóte­nyésztéssel, sportlóneveléssel, és hasznosítjuk a zabos lótrá­gyát is: tsz-ünknek mintegy 6 ezer négyzetméternyi gom­bapincéje van. Évente 190— 200 lovat tartunk. Számos sportlovat nevelünk és évente nem csekély összegért kül­földre is eladunk. Tavaly pél­dául 22 lovat vásároltak tő­lünk, átlagban 75 ezer forin­tért, de akadt közöttük 150 ezer forint értékű is. Az iráni sah részére például 7 lovat adtunk el. Az idén eddig 10 ló kelt el a tavalyinál vala­mivel olcsóbban. — Évek óta foglalkozunk lókölcsönzéssel is. A magyar filmekhez és újabban egyre, több külföldi filmforgatáshoz kérnek tőlünk jól idomított lovakat. Pillanatnyilag a Nagy Károlyról készülő fran­cia filmben szerepelnek négy­lábúink. A jövő héten kezdő­dik a Koldus és királyfi cí­mű angol film forgatása, s ehhez ugyancsak 10 lovat köl- csönzünk. A csobánkai lege­lőn mintegy 45 egy-kót éves csikónk legel, edződik, és ide­bent, a karámban, az idén született 10 kiscsikót gondoz­zuk. Egyre gyakrabban ke­resnek fel bennünket szocia­lista és nyugati országokból érkező csoportok. Az IBUSZ- program keretében lovas be­mutatókat tartunk. Mindent összevetve a lótenyésztés mégsem ráfizetéses. Fedett lovarda — Néhány szót terveik­ről ... — Hatodik éve nyújtunk sportolási lehetőséget vendé­geinknek, akik jól berendezett éttermünkben, illetve a tera­szon étkezhetnek, pihenhet­nek. Az idén új szárny épül éttermünkhöz, így 50 helyett ősztől már 100 vendég szá­mára biztosítunk megfelelő étkezési lehetőséget. Tervbe vettük egy fedett lovarda ki­alakítását is, ez mintegy 2 és fél millió forintos beruházást igényel. Beszereztünk két kis pónit, a közeljövőben kocsit is vásárolunk, s akkor pónifo- gatokon kocoghatnak majd a gyerekek. V S. Zs. — A Duna-ág 57,3 kilomé­ter hosszú. Megvizsgáltuk je­lenlegi állapotát, s a Vízügyi Tervező Vállalat részletes partszabályozási tanulmány- tervet készített, amely szám- baveszi a feladatokat. Ezek szerint közvetlen beavatko­zásra csak a Kvassay-zsilip és a taksonyi híd közötti 20 ki­lométeres szakaszon van szük­ség. Itt szélesítelii kell a medret, s a kikotort zagyot másutt töltésiként beépíteni. Ez utóbbi helyeken új part keletkezik, melyet védeni kell. De nemcsak itt, másutt is szükséges a hullámverés elle­ni védelem. A cél tehát kettős: egyrészt az új partvédőmű­vel próbáljuk ki a jövőbeni rendezési munkákhoz a mód­szereket, másrészt a Duna-ág telektulajdonosainak bemu­tatjuk, hogy maguk — akár házilag is — hogyan készít­hetnék partvédőművet. Szempontok és változatok — Sok mindenre kellett gon­dolnunk — mondja a mérnök. A partvédőműnek szoros kap­csolatban kell állnia a mö­götte levő területekkel. Ha például a parton strand van, akkor nem építhetünk függő­leges partfalat, vagy nem te­lepíthetünk elé nádpadkát. Másik szempontunk, hogy a Duna-ág ne váljon betoncsa­tornává. Pihenni járnak ide az emberek, s lényeges, hogy gyönyörködhessenek is a táj­ban. Ezért a biológiai lehető­ségeket is igyekeztünk ki­használni. — A sétányoknál, a parti sávon, a strandoknál és a csó­nakkikötőknél különböző partvédőműveket kell építeni. Lássuk talán egyenként: — Hogy a parti sétányok környezete kellemes marad­jon, előregyártott beton sejt- idomkövekkel raktuk ki a ré­zsűt, s a kövek közepén levő lyukakba — mint a cserépbe — füvet ültettünk. Ez a leg- mutatósabb. Előregyórtott lap-, kő- és aszfaltburkolatot is használhatunk ilyen helye­ken. A kevésbé igénybe vett partokon többnyire a mű­anyaghálóval védett, füvesí­tett partvédelmet szeretnénk meghonosítani. Az elültetett fűmagot műanyaghálóval bo­rítják le, s ennek pórusain nőnek fel a fűszálak. Így a hullám nem moshatja el a fiatal növényeket. (Alkalmas megoldás hasonló területeken a sekély vízbe telepített nád­padka, vagy a fűzvesszökből font élősövény is. Ezeket ol­csón elkészítheti bárki saját telke előtt. A kikötőknél vagy betonból készítünk függőleges partfa­lat, vagy facölöpökre építünk bejárót. Utóbbiakból kettő is található a Malom-öböl ben. A strandokon a rézsűiére betont és zöldet telepítünk. Itt is jól használhatók a sejtidomkö- vek. Hogyan tovább? A kísérleti partvédőmű egyes változatait két eszten­dőn át figyelik, ellenőrzik műszaki állapotukat, s a fenn­tartás költségeit. A Duna-ág felső, 20 kilométeres szaka­szának rendezése — durva számítás szerint — négyszáz millió forintba fog kerülni. Érdemes tehát megvédeni. — Arra törekszünk, hogy munkánk eredményeként mi­nél több közhasznú, rendezett terület legyen, s hogy a parti sétányokon, az újonnan fel­töltött területek parkjaiban, sportpályáin minél többen pi­henhessenek, tölthessék kelle­mesen hétvégeiket. V. G. P. Dabas felől — csomóponthoz Mint ismeretes, korszerűsítik az E—5-ös út bevezető sza­kaszát. A Dabas felől érkezők a fővárosban, a Marx Károly utca—Öcsai út—Haraszti út kereszteződésében közúti felüljáró építését láthatják. A főpálya átadását eredetileg 1977 máju­sára tervezték, de az építők gyorsított munkával már az idén decemberre szeretnék befejezni a csomópontot. Nagytétényig övék a víz ® Éjszakai halászat ® Szaporodik az állomány — Mennyit? Az éjszaka há­rom mázsát? Rendben, küldjük a kocsit. — Schmoll József, a budakalászi Kék Duna halá­szati termelőszövetkezet elnö­ke érkezésemkor fejezte be a telefonbeszélgetést. Arcáról nem tudom leolvasni, elége­dett-e a zsákmánnyal, amelyet a Surányi szigetnél éjszaka ha­lásztak ki a Dunából. Budapest ellátása — Vácról is három mázsá- nyit jeleztek ma. Lehetne több is, de most egyes fajtákra —a márnára, a pontyra, harcsára és kecsegére — június 20-ig ti­lalom van. Míg le nem telik az ívási idő, a halak 15—20 száza­lékát kénytelenek vagyunk visszadobni — magyarázza az elnök. Szobtól, Nagytétényig övék a Duna, 4500 hektárnyi vízterü­leten öt brigád járja ladikjai­val, motoros csónakjaival a fo­lyót. A 300 méteres kerítőháló­kat sosem húzzák üresen fel­színre. A bárkák fényes pikke- lyű kopoltyúsok százait szállít­ják a partra. A szövetkezetnek nagy szerepe van a főváros halellátásában. A Tolbulhin, az Elmunkás, a Garai és a kis- ] pesti Kossuth téri csarnokok- 1 ban, piacokon, valamint lán- gos- és keszegsütő pavilonjaik­ban értékesítik áruikat. Ta­valy 843 mázsa halat adtak el, az idei tervük 890 mázsa. Ez egyben azt is jelzi, hogy sza­porodik a Duna halállománya. A vicsege még nem él meg — A vízállástól is függ. mennyit nyerünk. Általában egy brigád napi tejlesítménye 4—5 mázsa. Javult a Duna hal­állományának összetétele is. A keszegen kívül kedvezően gya­rapodott a kecsege is. Ponty­ból viszont kevés van, pedig kétnyarasokkal minden évben halasítunk, 25—30 mázsányit teszünk a vízbe. Százezer da­rab csukaivadékkal is gazda­gítottuk a Dunát. A viza és ke­csege keresztezésével létreho­zott vicsege nálunk nem so­káig él meg, még nem asszimi­lálódott a Duna vizéhez. El­képzelhető, hogy azért évek múltán meg lehet majd hono­sítani. Érdekes módon a csu­ka sem szaporodik. Horgász­Megvalósulnak a falugyűlés ja vaslatai A tervezettnél hosszabb járda Érden A jó idő beköszöntével or­szágszerte megszaporodtak a helyi népfrontbizottságok fel- : adatai. Lassacskán három hó­nap telt el azóta, hogy a falu­abban, hogy mindennél fonto­sabb azoknak az útvonalaknak a rendbehozatala, ahol köz­épületek, óvodák, iskolák, il­letve nagy forgalmú üzletek vannak. Érd idei járdaterve 5642 méter. A tanácsi költség- vetésből 720 ezer forint áll rendelkezésre. Nem csekély te­hát az a támogatás, amelyet társadalmi munka formájában a lakosságtól várunk. A vállalkozó kedvű önkéntes érdi járdaépítőknek a tanács ingyen bocsátja rendelkezésére az építő­anyagot. De segítség máshonnan is jön. A betonlapokat és az alapozás­hoz szükséges kavicsot a Ben- ta völgye Tsz és a monori Me­zőgép Vállalat érdi gyáregysé­gének vontatói szállítják a helyszínre. A lakosságnak csu­pán egyetlen feladata marad, gyorsan, és tegyük hozzá, szak­szerűen — beépítem az anya­got. — Kísérleti szakaszként ke­zeltük az Ercsi utat — mondja Horváth Imre. — Itt akartuk kitapasztalni a munka ütemét és az építők szakértelmét. Eb- I ben az utcában ugyanis 720 méter hosszú járda épül. Az gyűléseken meghallgatták a lakosság javaslatait, s köztu­dottan a nyár a legkedvezőbb időpont a tervek megvalósítá­sára. A népfrontbizottságok sok helyütt már éppen ezeknek a feladatoknak a megvalósításá­ra mozgósítják a lakosságot, így van ez Érden is, ebben a több, mint 40 ezer lakost szám­láló nagyközségben, ahol a helyi tanács és a Haza­fias Népfront Érdi Nagy­községi Bizottsága a kö­zeli napokban kötött együttműködési szerződést a köz javát szolgáló közös fel­adataik gyors végrehajtására. — A márciusban megtartott falugyűlésünkön a legtöbb hozzászóló az utak és a járdák állapotával foglalkozott — mondja Horváth Imre, a nagy­községi népfrontbizottság tit­kára. — A tanács vezetőitől kértünk javaslatot is, mond­ják meg, melyek azok az út­vonalak, amelyeken a legége­tőbb a járdahiány. A döntés megszületett. Megállapodtunk ‘ utcabeliek szorgalmára igazán csak a legjobbakat mondhat­juk. A járda építésével hama­rosan végeznek, s megkezdőd­het a szállítás a többi utcába is. A nagyközségi tanács ter­vei szerint idén Érden mintegy húsz utcában épül járda. Többek között a Riminyáki úton, a Vető-Arató, Bernát és Turul utcákban, mindenütt legalább három-, négyszáz mé­ter hosszon. A népfront akti­vistáira ezúttal talán a leghá- lásabb szervező munka vár: a járdaépítésre való mozgósítás. Nincs nehéz dolguk, hiszen a saját háza előtt mindenki szí­vesen épít, főként ingyen anyagból. Nagyrészt ennek is köszönhető, hogy a tanács ren­delkezésére álló pénzből a ter­vezettnél legalább 40 százalék­kal hosszabb járda megépíté­sét fedezhetik az idén. Az ér­diek ebben a nagy munkában kiváló partnerre akadtak a Budai Járási Építőipari Szö­vetkezetben. A szövetkezet ké­szíti ugyanis — és szállítja, méghozzá a kért időre — a járdalapokat. B. P. hal, éppúgy, mint a ponty, a meder szélén él, vagy az eny­hébb vizekbe, a holtágakba hú­zódik. Harcsával sem dicsked- hetünk. — Számottevő az a mennyi­ség amit a horgászok kifog­nak a vízi birtokon? — A mi területünkön 17 ezer horgász van. Ebből következ­tethet. A legjobb: mi adjuk kj számukra a horgászenge­délyt az egyesületek útján. Az ő területük Budapest északi és déli összekötő hídja között hú­zódik, oda mi nem megyünk hálóinkkal. A szennyeződés csökkent Szóba került a Duna szeny- nyeződésének káros hatása is. Az elnök elmondotta, hogy az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetemmel együttműködve Alsógödön vízmintavételi állo­mást tartanak fenn. Javult ta­valy óta az élővíz-szennyező­désről készült statisztika. Be­szélgettünk a halak vándorlá­sáról is. Időnként — nemzet­közi egyezséggel — halasítás- kor megjelölnek bizonyos faj­tákat. A szövetkezet vízterü­letén már kifogtak osztrák és cseh jelzésű halakat, míg a Kék Duna pecsétjével ellátott halak az Al-Dunára, Románia vizeire kalandoztak. A vízfo­lyással szemben ritkán vándo­rol a hal, mindössze két buda­kalászi szökevény került a győri halászok hálójába. Egyszer egy haifeldo'gozó is — Várhatóan, hogy alakul a szövetkezet féléves mérlege? — Május 21-ig 317 mázsa ha­lat fogtunk ki, az éves terv 35,6 százalékát teljesítettük. A halász évszakai a tavasz, a nyár, és az ősz. ,A fagyok, a magas vízállások miatt az el­ső negyedév mindig gyengébb. Egyébként szövetkezetünk a melléküzemággal együtt az el­ső öt hónapban 50,4 százalék­ra teljesítette árbevételi tervét. A népgazdaság V. ötéves ter­vében a halállomány 47 száza­lékos növelését irányozta elő. A Kék Duna középtávú prog­ramja is a lakosság halellátá­sának javításával függ össze. A szövetkezet az idén felvette a kapcsolatot a halastavakkal rendelkező mezőgazdasági szö­vetkezetekkel, három téeszt patronálnak, s Gyomán közös ivadéknevelőt hoztak létre. A halászati szövetkezet távlati terve: szeretnének létrehozni egy halfeldolgozó üzemet is. H. A. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom