Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-20 / 145. szám

I 1976. JÜNIUS 20., VASÁRNAP 3 Önvédelem Pest megyében előre léptek Kamatozó kezdeményezés A Forte-gyári kommunisták javaslatai a munkafegyelem javítására Önértékelő szocialista brigád A Hazai Fésűsfonó és Szö­vőgyárban, Kistarcsán, töret­len az MSZMP XI. kongresz- szusának és hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulója al­kalmából meghirdetett mun- káverseny. A vállalatnál 20 brigád érte el a szocialista cí­met, kettő e címért versenyez. A brigádtagok a termelé­kenység emelésére, a jobb mi­nőségre és munkaszervezésre, az anyagtakarékosságra tettek újabb felajánlásokat. A gyár­ban bevezették az önértékelést, amely azt jelenti, hogy a bri­gádok havonként saját maguk értékelik eredményeiket. A gyár vezetői félévenként érté­kelnek és év végén az össze­gezés alapján ítélik oda a szo­cialista címet. Képünk: a Kos­suth előfonó szocialista brigád gépsora. Mielőtt az idei tavasszal az országgyűlés elfogadta volna a környezetvédelmi törvényt, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter saj­tótájékoztatót tartott a parla­mentben. Elmondta, hogy mi­lyen nemzetközi összefogás, s határainkon beiül a különbö­ző tárcák és főhatóságok mi­lyen alaposan szervezett együttműködése szükséges ah­hoz, hogy a civilizáció kü­lönböző ártalmai ellen együt­tesen vehessük fel a küdelmet. Az idén Kecskeméten országos tanácskozást is összehívtak ez ügyben, ahol megvitatták, hogy a'legutóbbi — két esztendeje Visegrádon rendezett — kon­ferencia óta milyen állami, társadalmi intézkedések tör­téntek levegőnk, vizünk tisz­taságának megoltalmazására, neurózissal fenyegető zajforrá­sainak csendesítésére, tájaink, természeti kincseink védelmé­re. Számos tennivalója akad sok esetben a szűkebb gaz­dálkodási érdekek felülvizsgá­lata árán a mezőgazdaságnak, az iparnak, hogy folyóink ne változzanak bűzlő kanálissá, a tavakban mosódó vegysze­rek ne pusztítsák ki az élővi­lágot. Megannyi gond: gyár­kémények ontotta por, füst, járművek fojtó gáza az utcá­kon, a közterületeinket elön­tő háztartási szemét. Társadal­munkban politikai kérdés a környezetvédelem — mondta a miniszter —, mert az állam mindenek fölött az állampol­gárok, az ember szolgálatára hivatott, sorolhatnánk a pél­dákat is az ingyenes társada­lombiztosítástól a gyermekgon­dozási segélyig. A társadalmi háttér S az állampolgárok felelős­sége? S a ma emberének kö­telezettsége a jövendő gene­ráció iránt? Végül is nem mindannyiunk feladata-e megőrizni gyerme­keinket, unokáinkat, mindazt, amit a természet ma nekünk is nyújt? Megjelent a környezetvédel­mi törvény, amely összefogja az idevágó jogszabályokat, az emberi környezetet teljes mér­tékben védelem alá helyezi. ■ Hát a társadalmi háttér? A Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottsága éppen egy esz­tendeje, tavaly június 5-én alakította meg környezetvé­delmi bizottságát, célul tűzve, hogy a lakosságot mozgósít­ja majd földünk, vizünk, leve­gőnk élővilágának, települé­seinek oltalmazására. Emlékszem: korábban végig­ülvén a visegrádi kétnapos konferenciát, s a különböző bizottsági és albizottság! ülé­seket, amelyeken a panaszok áradatát hallhattuk, s egyné­mely alapos felkészültségű szakember — föltehetően ok­kal — ijesztő helyzetképet festett jövendőnkről, nos, ezek után csekély reménykedéssel fogadtam az új bizottság ala- píttatásának hírét. Elegem van az ijesztgetésből! Erre gondol­tam. Meg arra, hogy azért akadnak jó néhányan, akiket váltig ijesztgethetnek, külön­ben nem hordanák a konyhai hulladékot, a rossz lábast, a rozzant sparhertet, a , gyöngy­virág szegélyezte erdei tisztás­ra. S nem öntenék a szenny­vizet az utcára, saját jószán­tukból kikotornák az utcai ár­kot, hogy ne öntsön el min­dent a latyak. Jó lenne, ha ilyen köznapi dolgokra is gon­dolnának ebben az ríj bizott­ságban, óhajtottam titkon. Önkéntes szolgálatban S az új társadalmi szerve­zetben ugyancsak ezt óhajtot­ták, mindjárt hadd jegyzem meg, nem csupán terveket szőttek, azonmód cselekedtek is. A társadalmi szolgálat ön­kéntes regrutái — köztük kör­nyezetvédelmi szakemberek, orvosok, mérnökök, erdészek, mezőgazdászok, biológusok — akcióba kezdtek. A tavaly szep­temberben megszervezett kör­nyezetvédelmi társadalmi őr­szolgálat zászlaja alá egyik hét ről a másikra másfél ezren sorakoztak fel, legnagyobb számmal a természetkedvelők, mint a vadászok, a horgászok, és az ifjúság, az úttörők, a KISZ-esek. Az ifjabb korosz­tály körében valóságos fel­bolydulást eredményezett a környezetvédelmi rajz-, fotó- és veszélytérkép-pályázat, oroszlánrészük van a fiatalok­nak abban, hogy az idén ta­vasszal 78 ezer facsemetét ül­tettek el a megye falvaiban. A népfront környezetvédelmi bizottsága élt a falugyűlések kínálta lehetőséggel is, s e fó­rumokon gyakorta szóba ke­rült településünk tisztasága a szeméttárolás és -szál­lítás gondja, helyenként az ivóvízszennyezés veszélye. A környezetvédelem: önvédelem. S hogy önmagunk egészségéért, az utánunk növekvő nemze­dékek egészségéért nekünk magunknak is tenni kell va­lamit, napnál világosabb. E gondolatot igyekeztek elhinte­ni a népfront társadalmi mun­katársai. Mindenütt termő ta­lajba hullt a mag? Erről még korai lenne véleményt formál­ni, de bizakodnunk szabad. Egy hónap eredményei E bizakodásra egy egész község lakossága ösztökéli az embert. A budakesziek példá­ja. Nemrégiben zárult az a környezetvédelmi hónap, ame­lyet a falu népfrontbizottsága, tanácsa és az Erkel Ferenc nevét viselő művelődési ház szervezett. Amint arról lapunk­ban is hírt adtunk, számos előadáson országos hírű tudó­sok és kutatók, a természet- védelem szakemberei — köz­tük dr. Stefanovits Pál akadé­mikus, a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem professzora, a megyei népfrontbizottság elnö­ke, Tollner György, a telki Ál­lami Erdő- és Vadgazdaság igazgatója, aki szintén tagja a már említett bizottságnak — tartottak előadást minden eset­ben zsúfolt nézőtér előtt. S Király Krisztina felvétele aki az egyik napon a termé­szet, az erdők, a madarak vé­delméről, a nemzeti parkok jelentőségéről, a környezeti ár­talmak parírozásának egész­ségügyi feladatairól vitázott a késő estékbe nyúló előadáso­kat követően, más alkalommal gereblyét fogott, ásót, lapátot, nekigyűrkőzött, mikor a prog­ramfüzet csupán ennyit hir­detett: Munkanap. Budakeszin kitakarították a falut, a bu­dai hegyek ölébe burkolózó községben elhatározták, hogy ezentúl nemcsak szömyülköd- nek, sopánkodnak, ha a kör­nyezetvédelem ügye szóba ke­rül. Az országban az első ilyen akció volt. Apor Zoltán Az utóbbi két évben nagyot lépett előre a munkaverseny- mozgalom a dunakeszi gyü­mölcs- és főzelékkonzervgyár­ban. Egyre jobb eredmények­kel járultak hozzá a negyedik ötéves terv sikeres befejezésé­hez a szocialista brigádok, de teljesítményeik nem csupán gazdasági szempontból jelen­tősek. A tömegeket mozgósító verseriyben összekovácsolódott a dunakeszi, a budapesti és a mosonmagyaróvári gyáregysé­gek kollektívája. Sokat adtak hozzá Dunakeszin jelenleg 74 bri­gád 820 tagja vesz részt a munkaversenyben. Az év ele­jén az egyes gyárrészlegek munkásai áttanulmányozták a gyár vezetőinek munkaver- seny-felhívását. Fontolgatták- latolgatták, ki mit tehetne a felhívásban foglaltak végrehaj­tásáért Ki mit adhatna hoz­zá saját munkaterületének ta­pasztalataiból, mit lehetne job­ban, szervezettebben, csinálni. Amikor megszülettek a brigá­dok versenyvállalásai, az Üzemrészek termelési tanács­kozásain megtárgyalták, össze­sítették azokat. Majd a gyár­részlegek üzemvezetői, brigád­vezetői ültek össze, s egyez­tették a vállalásokat a ter­vekkel. Végül kiderült, hogy a brigádok öntevékenyen is­mét sokat adtak hozzá a fel­hívásban megfogalmazott álta­lános érvényű szempontokhoz. A demokratikus módszer ismét megérlelte gyümölcsét. A vetéstől az aratásig A valódi gyümölcsök azon­ban még csak ezután érnek, ezért a gyárban most a kar­bantartóké a főszerep. Az Acél és a X. Kongresszus tmk-s brigádok — vállalásuk­hoz híven — a tervezett ha­táridő előtt befejezték a bor­sóvonal gépeinek felújítását, redbehozását. S ez nagy do­log, ha számításba vesszük, hogy a karbantartó mindig ke­vés a berendezések műszaki Még a váci Forte-gyár párt­életében is egyedülálló dolog történt tavaly ősszel: a papír­technológiai üzemek kommu­nistái — a II. számú alapszer­vezet tagjai — ismerve az egyes munkaterületeken ta­pasztalható létszámgondokat, elhatározták: megvizsgálják a munkaidő kihasználásának mértékét, más szóval a mun­kafegyelmet. Neszl Józsefné üzemvezető, az alapszervezet titkára a pártcsoportokat bíz­ta meg a felméréssel, s a ta­pasztalatok összegezésével. A jelentést ezután az alapszerve­zet vezetősége tárta a taggyű­lés elé. — A dolog olyannyira hasz­nosnak, kamatozónak ígérke­zett, hogy érdemesnek láttuk valamennyi munkahelyre ki­terjeszteni — idézi vissza a kö­zelmúltát Kiss László, a Forte­gyár pártbizottságának titkára. — Ezért aztán a másik két alapszervezet is kisegítette ugyanezt az elemzést. A tag­gyűlések állásfoglalását a párt- bizottság mellett működő gaz­daságpolitikai bizottság dolgoz­ta fel, s mindjárt megfelelő ja­vaslatokkal kiegészítve terjesz­tette a párt-végrehajtóbizott­ság februári ülése elé. Kevesebb kilépő Idézzünk most a javaslatok­ból: Vizsgálják felül az állandó kilépési engedélyeket, és szigo­rítsák meg a munkaidő alatti eltávozások rendjét, az úgyne­vezett kikérések engedélyezé­állapotához képest. Egy-egy ember jelentős többletmunkát vállalt azért, hogy idejében minden rendben legyen. A ter­melő gazdaságok ömlesztik a borsót, nincs idő szöszmötölni. A főzeléküzemiek vállalták, hogy ha a gépek maximális kihasználása úgy kívánja, a borsószezonban hajlandók ese­tenként tizenkétórázni. Ez persze nem azt jelenti, hogy növelni óhajtják a túlórák szá­mát. A munkaverseny-vállalások egyike a minőség javítása. Ez egyáltalán nem könnyű a kon­zervgyárban, mint minden gyárba, amely a mezőgazda­ság termékeit dolgozza föl. Hogy milyen lesz a nyers­anyag, az nagymértékben függ az időjárástól, beleszólhatnak egyéb olyan tényezők, melyek veszélyeztethetik a termést. Mégis tennivaló. A Tessedik Sámuel nevét viselő, termelte­tési felügyelőkből álló brigád tagjai vállalták, hogy figye­lemmel kísérik a növényter­mesztést, vetéstől az aratásig, azokban a gazdaságokban, amelyekkel felvásárlási szerző­dést kötöttek. A gazdaságok­kal, s a növényvédő állomá­sokkal együttműködve, hasz­nos tanácsokkal segítenek a növényi kártevők elleni küz­delemben. Közösen vizsgálják például a fénycsapdába ejtett lepkéket, hogy idejében köz­beléphessenek a károsak ellen, a termés védelmében. Ezzel is nagyobb lehetőséget teremte­nek arra, hogy a gyárnak meg­felelő mennyiségű és minősé­gű nyersáru álljon rendelke­zésére a szezonban. Üvegek végtelen sora A dunakeszi gyümölcsüzem Ady Endre szocialista brigád­jának tagjai — akik az idén nyerték el A Vállalat Kiváló Brigádja címet — vállalták a selejt további csökkentését. Ebben nagy sezrepe lesz töb­bek között Tóth Lászlónénak, aki a gyártóvonal elején ellen­őrzi az üvegeket. Ez a mun­ka a szó legszorosabb értel­sét; a kikéréseket az illetékes | szervek legalább 6—8 nappal esedékességük előtt juttassák el a vállalat igazgatójához, mert csak így lehetséges jogosságuk felülbírálása. Nos, itt álljunk is meg né­hány szóra. — A munkafegyelem kérdé­sével foglalkozó napirend vitá­jában dr. Lenyó László, igaz­gató meghökkentő számadatok­kal támasztotta alá a fentieket. Elmondotta, hogy a különböző társadalmi és tömegszervezetek kikérése, a jutalom- és a ta­nulmányi szabadságok miatt 1975-ben összesen 4000 munka­nap veszett el a termelés rová­sára. Ha ehhez hozzátesszük azokat a veszteségidőket, ame­lyeket az üzemi büfében való bevásárlások okoznak, még na­gyobb számot kapunk. Ilyen körülmények között csak he­lyeselni lehetett a gazdaságpo­litikai bizottság javaslatát, majd a gazdasági vezető ezt követő intézkedéseit. Azt pél­dául, hogy a felülvizsgálat eredményeként 15-tel csökken­tette az állandó kilépők szá­mát; hogy az esedékesség nap­jára szóló kikérők közül jó né­hányat elutasított; hogy a po­litikai aktivisták kikérésénél a pártbizottság engedélyét is igényli; hogy elrendelte: a fi­zikai dolgozókéhoz hasonlóan, az alkalmazottak béréből is vonják le a távol töltött időre járó munkabért, s hogy utasí­tására a nagyobb üzemekben egy-egy megbízott dolgozó vá­sárol a büfében a többieknek mében szédítő. Nyolc óra hosz- szat nézni a végtelennek tűnő sorban haladó üvegeket, s köz­ben látni is, nincs-e köztük törött, nincs-e rajtuk repedés, vagy bennük idegen anyag. A hibás üvegeket ki kell emel­ni a sorból, s máris jelentősen csökken a selejt lehetősége. A szocialista brigádok vál­lalásait írásban rögzítették, ne­gyedévenként értékelik a tel­jesítményeket. Önértékeléssel. A rövid, de konkrét beszámo­lókat az üzemgazdasági osz­tály gyűjti össze és ellenőrzi az adatokat. A gyár vezetősége visszaigazolja a brigádok je­lentéseit. Jellemző a légkörre, hogy ritkán érkezik be olyan beszámoló, amelynek valame­lyik adata nem fedi a való­ságot, el kell utasítani. Pedig a vállalások nagyon sokrétűek. Túl a termelési feladatokon A termelési feladatokon túl­menően például társadalmi munkaakciókat szerveznek a brigádok a Dunakeszin építen­dő tésztaüzem beruházási munkáinak előkészítésére. Kommunista szombatokból 90 ezer forintot adnak a duna­keszi közművelődési központ rekonstrukciójához. Patronál­ják a községi óvodát és böl­csődét, él az Egy üzem — egy iskola mozgalom, részt vesz­nek Dunakeszi közművesítésé­ben. A gyáron belül is vállal­tak társadalmi munkát, de szakítanak időt a tanulásra, a szakszervezeti könyvtár lá­togatására is. A brigádok tag­jai rendszeresen járnak szín­házba, s kirándulni is szíve­sen indulnak. Eleven a gyári sportélet. Egyre többen vesz­nek részt az újítómozgalom­ban. Összegezve: a dunakeszi gyümölcs- és főzelékkonzerv­gyár példája is igazolja, hogy ahol nem silányodik bürokrá­ciává, kimutatások tömegévé a munkaverseny, ott az eredmé­nyek nem maradnak el. B. J. is. Mindezek nyomán máris lé­nyegesen csökkent az egész na­pos kilépések száma. Szénanátha — máinaszedéskor ? A javaslatok között volt a fizetett szabadságok jobb ösz- szehangolása, illetve, az az igény, hogy az üzemvezetők készítsenek részletes szabadsá­golási tervet, s annak végre­hajtását — a korábbi gyakor­lattól eltérően — szigorúan a kollektív szerződés előírásai szerint szorgalmazzák. A következő javaslat úgy szólt, hogy szigorítsák meg a Társadalombiztosítási Törvény végrehajtásának, a táppénzes állományba vételnek ellenőr­zését, s e célból hozzanak lét­re beteglátogató-hálózatot. — Miért szükséges ez? — Vállalatunknál több mint 450 bejáró munkás, alkalma­zott dolgozik — magyarázza a pártbizottság titkára. — Sok közöttük a kétlaki, mert, ha nem is háztájival, egy-egy kiskerttel mindenki elbíbelő­dik otthon. Nos, málnaszedés idején mintha járvány söpör­ne végig az ingázókon ... Ezért kell a beteglátogató-hálózatot mielőbb kialakítani. A jelentés külön kitért a fe­gyelemsértés súlyosabb for­máira: a munkahelyi italozás­ra, és fokozott ellenőrzést sür­getett az alkoholt fogyasztott dolgozó munkába állásának megakadályozására. A vállalat igazgatója — részint a nagy ér­tékű termelőberendezések, ré­szint a dolgozók testi épségé­nek védelmében — ittasság és igazolatlan hiányzás esetén a legszigorúbb fegyelmi felelős- ségrevanásra utasította a munkahelyi vezetőket. — Azóta több fegyelmi eljá­rásra került sor, s ezeknek eredményét minden hónapban közzétesszük a vállalati belső információs kiadványban. Nemcsak a dolgozón múlik A munkaidő kihasználása, a munkafegyelem azonban nem­csak a dolgozó magatartásától, szorgalmától, jó szándékától függ. Legalább olyan jelentő­ségű a munka szervezettsége az ütemes termelés, a zavarta­lan munkamenet. Énnek adott hangot a végrehajtó bizottság Ülésén — többek között — Kettler László, amikor elmon­dotta: A munkafegyelem attól is függ, hogyan látnak el mun­kával? Év elején általában gyengén. A gazdasági vezetők­nek mindent meg kell tenniük, hágy januárban is olyan ütem­ben termelhessünk, mint más hónapokban, s hogy ne kelljen már februárban szabadságra küldeni dolgozókat, elsősorban azokat, akiknek az előző évi hajrá miatt még tavalyról is van szabadságuk. — A kritika jogos volt, s az állásidők csökkentésére tett ja­vaslat — az üzemek naponta jelentsék a fődiszpécsernek a termelés során keletkezett üzemzavarokat, azok okait, az elhárítás módját — ezért is talált helyeslésre a gazdasági vezetők körében. Ám történt azóta más is: olyan munka- és üzemszervezési intézkedések, amelyek részint a termelésirá­nyítás korszerűsítését, részint pedig a vállalati ügyrend töké­letesítést, finomítását szolgál­ták. Másutt is így kell... A Forte-gyári kommunisták sürgetése, a kiesett munkaidő csökkentése, a kilépések meg­szigorítása érdekében tett in­tézkedések csakhamar eljutot­tak a városi pártbizottsághoz. Ott is követésre méltónak ta­lálták az alapszervezetek kez­deményezését. Nyíri Éva Karbantartóké a főszerep Lendületes munkaverseny a dunakeszi konzervgyárban i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom