Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-20 / 145. szám
Befejezte magyarországi látogatását a horvát kormányfő Szombaton befejezte hivatalos látogatását Magyarországon dr. Jakov Szirotkovics, a Horvát Szocialista Köztársaság kormányelnöke. A miniszterelnök, valamint a társaságában lévő Ljubomir Majerics, a horvát kormány tagja, külkapcsolatokkal foglalkozó tanács elnöke és Mirko Skakics, a horvát kormány tagja, a külkapcsolatokkal fogminisztere szombaton délután elutazott Budapestről. Elutazott Budapestről az FKP küldöttsége A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására 1976. június 16—19. között látogatást tett hazánkban a Francia Kommunista Párt küldöttsége, amelyet Gaston Plissonnier, a politikai bizottság tagja, a központi bizottság titkára vezetett. A küldöttség tagjai voltak: Guy Hermier, a politikai bizottság tagja, Marie-Therese Goutmann, a központi bizottság tagja, a szenátus kommunista csoportjának elnöke, Jacques Denis, a központi bizottság tágja, és Martin Vériét, a központi bizottság munkatársa. Középeit S okat írunic, beszélünk a városokról, a városiasodó településekről, s joggal, hiszen a társadalmi, gazdasági fejlődéstől elválaszthatatlan a települések egy részének kiemelkedése, szerepkörének bővülése. Csakhogy ne feledjük, míg vannak felemelkedők és háttérbe szorulók — népességüket elvesztők — a községek csoportjában, az élboly és a sereghajtók között ott a törzs, a közép. Azoknak az emberi közösségeknek a sora, melyek nem ígérnek látványos haladást, de a megrekedés, az elmaradás veszélyével sem fenyegetik a házaikban megülő családokat. A középen elhelyezkedő települések csoportja nemcsak a legnagyobb, hanem egyben tipikus jegyek hordozója is, itt tapintható ki igazán a sokat emlgetett átlag. Két város határából ka- nyarítottak ki egy-egy darabot, s rámondták a sors marka szórta tanyákra: község. Ez Nyársapát. Illetve, ez volt, mert ugyan nem ringatták bölcsőben, dadák sem gondozták, mégis felcseperedett Olyannyira, hogy nta már középen áll, nem kell félnie a bereiteszthetatlen népesség-apadástól, igaz, város, de még nagyobb szerepkörű község sem lesz soha. Marad az átlagsors, átlagfejlődés, átlagkörülmények gyűrűjében. S nem az a kérdés, hogy miért, hanem az, vajon e gyűrű szorít-e, nehézzé teszi-e a lélegzetet, vagy módot ad a fokozatos nyújtózásra, a mély levegővételekre, kei vésbé képletesen, a kor követelményeihez igazodó mindennapokra? Akadtak, akik mosolyognivaló próbálkozásnak tartották az ilyesfajta községteremtéseket — mert így született a járásban Mikebuda is, a szomszédos járásban Tá- piószőlős, Üjszilvás —, másak azt bizonygatták, néhány év alatt falu lesz a tanyák helyén. Egyik hit — mert az volt mindkettő, s nem több, gyakorlati tapasztalatok híján — sem bizonyult igaznak, mi e feledkezzünk el jy persze egy nagyon lényeges ( tényezőről. Arról, hogy ugyan az ötvenes évek községeket szülő, tanyabokrokból ösz- szegereblyéző gyakorlata jól alkalmazta azt a felismerést, hogy az ország településszerkezetét korszerűsíteni kell, de elfelejtette mellékelni az ehhez szükséges anyagi, dologi forrásokat, tervszerűséget, regionális fejlesztési elképzeléseket. Valójában tehát a hatvanas évtized második felétől számíthatjuk az átgondoltabb település- politika kezdetét, s Nyársapát léte is akkor stabilizálódott. Aki városi igényekkel érkezik ide, az persze nagyot csalódik. Csakhogy a nyársapátiak — józanul — nem azután áhítoztak, amit a két anyaöl, Cegléd és Nagykörös lakói joggal elvárhatnak, hanem a volt tanyai állapotokat kívánták felváltani a községbeli életmóddal. Villannyal, azzal, hogy a bokornyi gyereknek ne kelljen hatfelé járnia iskolába, legyen bolt, ahol nemcsak a sót, gyufát, hanem az alapvető árucikkeket megkaphatják. Szerény kívánságok? Természesen azok, ám egyik követi a másikat. Hiszen amikor megépült az emeletes iskola, már kézenfekvő a napközi kialakítása, a nők fokozott munkába állása megkövetelte az óvodát... Középen megnő a forintok jelentősége — Nyársapát idei fejlesztési alapja 282 ezer forint — s annak is nagyobb a súlya, amit a lakosság segít. A sereghajtók a minden mindegy hangulatában élnek, az élen haladók joguknak vélik a bővebben buzgó anyagiakat, ám középen jól tudják: jövőre, meg három, öt esztendő múlva sem lesz sokkal több. Be kell rendezkedniük arra a keservesnek látszó, valójában egyetlen lehetséges megoldásra, hogy nagyon pontosan szabják meg a dolgok rendjét, a teendők fontosságát, tízszer megnézzék, amikor lépnek, milyen irányba menjenek. H úzzunk mérföldlépő csizmát, s rugaszkodjunk el vele akkorát, hogy Kurtáinál érjünk földet. Kartal is közép; másként, mert mások a járás társadalmi, gazdasági körülményei, de közép. Itt nem a tanyák népéből verbúválódobt a község, ám ami az ellátottságot, a mindennapok hátterét illeti, sok különbség nem akadt Nyársapát és Kartal között. Kapaszkodni kellett, s kapaszkodnak ma is, mindent megrágva, inkább vitatkozva, mint rosszul lépve Az évi fejlesztési alap húszezerrel több, mint Nyársapáié, s ez bizony egy marékben elfér, ha a gondok kosarat töltenek meg. A jegyzetfüzet lapjának egyik oldalát beborította az, amit a „kellene” szócska alá írtam — például a bölcsőde, mert úgy megugrott a szülési kedve a kartali asszonyoknak, hogy a legutóbbi esztendőkben évenként 100— 120 ifjú polgárral gyarapították a községet —, s mégis, azt érzem bizonyítóbbnak, ami van, amit a középen állapotok keretei közepette elértek. A mind több házhoz elkígyózó vízvezetéket, a társadalmi összefogás toldta, bővítette, újrabővítette óvodát, a friss falakkal az idegenre tekintő lakóházakat — 1974-ben 41, tavaly ötven családi ház került tető alá —, a gondozott kerteket. Példáinkkal korántsem azt kívánjuk sugallni, hogy középen minden úgy jó, ahogyan van. Pusztán szemléltetük azt, hogy középen lenini nem sorscsapás, nem egyenlő a mozdulatlanságra ítéltetéssel. S ami a legfontosabb: itt a kis melléfogás is nagy bajjá nő, a realitások tisztelete viszont lassú, de folyamatos fejlődést tesz lehetővé. E lassúságot nem könnyű megérteni, belátni, mert a példák mindig azok, akik az élen vannak. Holott az igazi példa, a meggyőző bizonyíték nem másutt, hanem helyben, a középen levő községek esztendeinek láncolatában található. Mészáros Ottó A küldöttséget fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A francia testvérpárt képviselői megbeszélést folytattak az MSZMP tárgyaló csoportjával, amelynek vezetője Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, tagjai: Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője és Horn Gyula, a KB osztályvezető-helyettese voltak. ítt-tartózkodása során a francia kommunisták küldöttsége látogatást tett az MSZMP XIV. kerületi Bizottságán, ahol megbeszélést folytatott Szkokán Ferenccel, a kerületi pártbizottság első titkárával, valamint a kerület párt- és tömegszervezeti aktivistáival. Az MSZMP Központi Bizottságának székházaban a nyílt és baráti légkörben lezajlott megbeszélések során az MSZMP és az FKP képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik és pártjaik helyzetéről. Széles körű eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseiről. Megvizsgálták azokat a szükséges lépéseket, amelyek lehetővé teszik a két párt közötti gyümölcsöző együttmű, ködés továbbfejlesztését. Az FKP küldöttségének magyarországi látogatása hozzájárult á két testvérpárt szoros elvtársi kapcsolatainak újabb megerősítéséhez. A francia testvérpárt küldöttsége szombaton elutazott Budapestről, búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottságának titkára és Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS'A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM ARA 1 FORINT 1976. JÜNIUS 20., VASÁRNAP Jó időben tizenhat nap alatt Százezer hektár vár aratásra Pest megyében Sarlós István Vas megyében Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára kétnapos látogatást tett Vas megyében. Pénteken Körmenden a járás és a nagyközség párt- és állami vezetői tájékoztatták a vidék fejlődéséről, az őrségi nemzetiségi község helyzetéről. Ezt követően körsétát tett a nagyközségben, bölcsődéket, óvodákat, iskolákat, valamint diákotthonokat tekintett meg, majd az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár üzemeit kereste fel. Tegnap Szombathelyen részt vett a Hazafias Népfront Vas megyei küldöttértekezletén. Zöld még a határ, éppen csak halványulnak a tömött kalászok, a sűrű búzamezőkön, de a gázdaságokban már megtették az első előkészületeket az aratásra. A hét végén ülésezett a megyei mezőgazdasági szervezési operatív bizottság is. Hétszáz kombájn startra vár A termelőszövetkezetek s az állami gazdaságok tábláin összesen 100 ezer 482 hektáron rihganak a kalászok, a legnagyobb területen — 76 763 hektáron — a búza, ebből 64 ezer 850 hektár a termelőszövetkezetek határában. Szépek a gabonák, s a május végi, júniusi esőknek hála: erőteljesen fejlődnek, híznak a szemek. S hogy az ígéretes termés időben magtárba kerüljön, ehhez alapos felkészülés kell. A gazdaságok műhelyeiben csaknem hétszáz kombájnt készítenek elő a nagy munkára, a közelgő gépszemléken három és fél ezer traktort vizsgálnak át tüzetesen. Pest megyében egy aratócséplőgépre 135 hektár Icalászos betakarítása vár. E magasfokú gépesítés eredménye lehet, hogy — ha az időjárás is kedvezően alakul — 16 nap alatt befejeződhet az aratás. Gond a raktározás És a határban ... Bálázzák a lucernát a szigetcsépi Csepel-sziget Tsz gépei. A legtöbb gondot — ez már most nyilvánvaló — a termés raktározása okozza. Karsay István, a Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat megbízott igazgatója elmondta, hogy az idén tízezer tonnával több termény átvételére kötöttek szerződést, 194 680 tonna kenyérgabonára, a takarmány- gabonával és a sörárpával együtt 209 310 tonna felvásárlására. A terményt a megye 44 helységében fogadják, 186 helyen, szombaton j és vasárnap, is átveszi. Ti- i zenkét órás műszakban na- ponta tizenötezer tonna áru j kerülhet a kombájnoktól a magtárba. Aggodalomra ad okot, hogy 40 ezer tonna gabona elraktározására nincs tárolótere a vállalatnak, ezért égetően szükséges lenne, hogy a gazdaságok vállalnák — természetesen bérleti díj fejében — e termésmennyiség raktározását. Sajnos eddig csupán az említett mennyiség harmadára sikerült szerződést kötni. Winkler István, a Pest megyei Növényvédő Állomás főmérnöke arról- számolt be, hogy időben megszervezték a magtárak fertőtlenítését. Szigeti Gábor, az állami gazdaságok Pest megyei főosztályának ágazatvezetője arra hívta fel a figyelmet: több szalmalehúzó, bálázógép kellene, hogy a betakarítást követően azonnal hozzáláthassanak a talajmunkákhoz. Főt és Püspökhatvan példája Kisebb létszámmal többet Mivel lehet, hatékonyabb gazdálkodásra, műszaki fejlesztésre serkenteni az ipari szövetkezeteket? Például bér- preferenciával. Így gondolkodhattak a KGM vezetői is, amikor meghirdették tavaly a bérpreferencia-pályázatot, melynek az a lényege, hogy ahol hatékonyabb munkával, létszámnövelés nélkül, a tervezettnél nagyobb termelési értéket állítanak elő, tehát munkabért takarítanak meg, a megtakarított összeg egy részét szétoszthatják a dolgozók között. A Maglódi Vas- és Fémipari Szövetkezet 25 millió forint termelési értéket tervezett a múlt évre, s ezt 200 ezer forinttal túlszárnyalta. Mindezt a tervezett 187 közvetlen termelő dolgozóval szemben 182-vel. így sikerült elnyerniük a 100 ezer forint preferenciát. Az idén újabb 1 millió forint többletet kell elérniük változatlan létszámmal, hogy újra megkaphassák ezt a juttatást. Raukó János elnök azonban ennél többet szeretne. Mint mondta, minden lehetőségük megvan ahhoz, hogy az idén 27 millió forintra emeljék a termelési érték ősz- szegét. Hogyan csinálják? Gépesítéssel, ésszerűsítéssel, üzem- és munkaszervezéssel. Éveken Géjes'tés, ésszerűsítés a maglódi vasiparban át senki sem újított a szövetkezetben, mert a részesedési alapból kellett volna kifizetni az újítási díjat, s mindenki attól tartott, hogy neheztelni fognak rá a munkatársai. Most azonban félretették helytelen aggályaikat, s máris több javaslaton dolgoznak. Eddig egy lemezvágó óllójuk volt, melyet nullától 3 milliméter vastagságú lemezig lehetett használni. Most újat vesznek, mely 6 milliméterig vág. Kicserélik az egyik régi esztergagépüket is korszerűre, hogy még gyorsabban, pontosabban, jobban dolgozhassanak. A műszerészüzemben 1953 óta saját szabadalmuk alapján gyártják a műszer-, vagy közismertebb nevén banándugókat. Harminc nő és tíz férfi dolgozik a műhelyben, de a hagyományos kézi gyártással már nem tudják kielégíteni a növekvő piaci igényeket. Tavaly két automata gépet állítottak üzembe, az V. ötéves terv folyamán újabb kettő beszerzését tervezik. Nem törekednek új, önálló termékek kibocsátására, hanem a nagyipar kooperációs partnereként olyan gyártmányösszetételt alakítottak ki, mely az egyes nagyvállalatoknál már nem gazdaságos, kisüzemi méretekben viszont nyereségesen előállítható. Mit készítenek? A lakatosüzem például felvonótornyokat a felvonógyárnak, olaj- áramlás-mérőket a váci BVG- nek. A csiszoló-galvánüzem bérmunkát vállal, évente mintegy 6 millió forint értékben. Megbízható és 10—12 éve szinte állandó partnerük a jászberényi Hűtőgépgyár. Ezen kívül galvanizálnak a MEDICOR Müveknek és a KER- IPAR-nak. A színesfémöntöde legnagyobb megrendelője a MEDICOR Művek és az esztergomi Labor Műszeripari Művek, de bronzöntvényeik jó minőséget dicséri a Lehel Hűtőgépgyár jászárokszállási üzemegysége is. E kooperációs tevékenység fejlesztésében látja a szövetkezet a továbfejlődés lehetőségét, hiszen gyártmányaikat, kisegítő tevékenységüket igényli az állami ipar, s ha megfelelően fejlesztik az üzemeiket, lépést tudnak tartani a minőségi követelményekkel, nem okozhat gondot termékeik elhelyezése. T. A. Aratáskor az idén is kívánatos a gazdaságok együttműködése, a kombájnok és szállítóeszközök átcsoportosítása, s hogy a szárítóberendezéssel rendelkező termelő- szövetkezetek kisegítsék szomszédaikat. Szervezésből jó példát mutatnak a püspökhatvani és a fóti közös gazdaságok. Foton ugyanis mindig előbb érik be a gabona, ilyenkor tábláikon dolgozik valamennyi püspökhatvani kombájn, kiegészítve a kellő számú vontatóval, tehergépkocsival, s amikor végeztek az aratással, a fótiak indulnak segítőikhez vendégmunkára. Figyelemre méltó a gödi termelőszövetkezet kezdeményezése : megszervezik a járásbeli gazdaságok egymást kisegítő alkatrészellátó-szol- gálatát. A megyei operatív bizottság kérte az ÁFOR intézkedését a helyenként mutatkozó üzemanyag-ellátási gondok megoldásához, részint a tahitótfalui Kék Duna Szak- szövetkezet bejelentése nyo- mány, részint az Aszód térségéből érkező jelzések alapján. Munkában az ügyelet Felhívta az operatív bizottság a gazdaságok figyelmét arra is, hogy a korábbinál nagyobb gondot fordítsanak a kombájnok műszaki állapotára aratás közben is. Folyamatosan ellenőrizzék, nem szóródik-e a szem. A megyei mezőgazdasági szervezési operatív bizottság az aratás befejezéséig ügyeleti szolgálatot tart, a bejelentéseket a 189—767-es telefonra várják. A. Z. Hazaérkezett Costa-Ricából az MSZMP küldöttsége Szombaton hazaérkezett az MSZMP küldöttsége, amely Révész Ferencnek, a KB tagjának vezetésével részt vett- a Costa-ricai Népi Élcsapat Párt XII. kongresszusán. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. I é
