Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-19 / 144. szám
PiliJ, Aranykalász Tsz Támogatják a lakásépítő fiatalokat A pilisi Aranykalász Tsz támogatást nyújt a fiatal tsz- dolgozók lakásépítéséhez. Tavaly tizenhármán, 195 ezer forint lakásépítési kölcsönt kaptak, s az idén csaknem ugyanannyian .veszik igénybe a lehetőséget. IskoMogászaS Vecsésen A vecsési iskolafogászaton minden évben rendszeresen megvizsgálják az óvodások és az iskolások fogait. Tavaly 4 ezer 790 gyerek szorult kezelésre. A rossz fogdák száma, sajnos, egyre nő. GEPSZEMLE ELŐTT Minden hiányzó alkatrészt beszereztek Gyors és zökkenésmentes betakarításra számítanak Jó hangulatban találtuk a gépműhely dolgozóit az üllői Uj Tavasz Tsz-ben. Bírta István gépműhelyvezetővel az aratási munkálatok előkészületeiről beszélgettünk. — Külön brigádot jelöltünk ki, mely az aratásban részt vevő gépeket karbantartja és javítja. Az idén öt SZK—1-es és három SZK—5-ös típusú kombájnnal dolgozunk majd. Az SZK-gépeken kívül egy SIROKKÓ gabonaszárítót tartalékoltunk, melynek rossz időjárási viszonyok esetén látjuk hasznát, ugyanis speciális , szárítóberendezéssel készült,' s a még nedves szemeket kiszárítja, a gabona tárolhatóvá válik. Mellesleg az SZK-gépek könnyen kezelheÚTTÖRŐ-OLIMPIA, TÁJFUTÁS Két monori-erdei kislány az országos dön tőben Nehéz volt eljutni idáig. A Pest megyei úttörőelnökség határozatának értelmében, a legjobb hat Pest megyei úttörő tájfutónak hét alkalommal kellett versenyeznie egymással, és a sorozat legjobb három versenyzője került a döntőbe. örülünk, hogy e legjobb három közül kettő monori- erdei. Bakonyi Julianna most végezte a hetedik osztályt. Kétszeres járási bajnok, megyei serdülőbajnok, a megyei úttörő-olimpia 3. helyezettje. Nyugodtan állíthatjuk: Pest megye legjobb úttörőkorú versenyzője. A versenysorozaton három alkalommal is első lett. Timkó Márta szintén hetedikes volt az idén. Járási bajnok, a megyei serdülőbajnokság 2. helyezettje, az Édes hazánk országos tájfutóverseny tavalyi győztese. Az ő eljutása sokkal nehezebb volt a döntőig. Az úttörő-olimpia megyei döntőjén, kisebb hibák után, csak a hetedik helyen végzett. Egy lemondás következtében került a versenysorozatba, de ott rendkívül jól szerepelt: egy alkalommal győzött, háromszor második lett. Jellemző a két kislány szereplésének értékére: utoljára négy évvel ezelőtt volt járásunkból versenyző az úttörőolimpia nyári döntőjén. A Csillebércen sorra kerülő döntőben becsületes helytállást várunk mindkettőjüktől. ★ Az egyik főpróbán a döntőbe került három kislány és a többi monori-erdei versenyző már túljutott: Pilisszentlászló térségében, népes mezőnyök indultak az Apáczai Csere János emlékversenyen. Az MSE versenyzői között j Bákonyi szerepelt a legjobban, harmadik lett. Ebben a kategóriában harmincötén indultak, s az első tíz között végzett mind az öt monori-erdei: Radnits 5., Bujdos E. 7., Timkó 9., Zsengellér 10. lett. Ugyancsak nagyon jól szerepelt a 15 éves fiúk mezőnyében BujdoS'István, aki a 41 induló között, az 5. helyen végzett. (sz.) tők, működtetésük alig egykét ember munkáját igényli. — Az előző években sok gondot jelentett gépparkunk előkészítésében a különböző alkatrészek hiánya. Eddig minden alkatrészt zökkenő- mentesen, gyorsan beszereztünk, csak a szalmabálázóhoz szükséges alkatrészek ellátásában észlelünk olykor fennakadást. — Mindent egybevetve, a jelenlegi műszaki állapot kielégítő, a házi gépszemle jó ütemben halad. Az összevont, hivatalos gépszemlét június 23-ára terveztük, amikor a tűzrendészet, a járási rendőr- kapitányság képviselője, valamint a biztonságtechnikai előadó megtekinti a gépek műszaki állapotát, és engedélyt ad az aratás megkezdésére. — Ügy gondoljuk, az időjárási előrejelzések figyelembevételével, hogy a gépszemlét követő egy-két héten belül megkezdhetjük az aratást. Gyors és zökkenőmentes betakarításra számítunk, és a múlt évhez hasonlóan, a járásban az első tsz-ek között végzünk vele. T. M. MŰSOR MOZIK Gomba: Anna és á\farkasok. Gyömxő: Labirintus. Maglód: Én és a tábornok. Mende: A rejtelmes sziget. Manor: Joachim, dobd a gépbe! Éjszakai előadás : Charly. Pilis: A lopakodó Hold. Sülysáp: A túsz. Üllő: Egy tiszt nem adja meg magát. Vecscs: A dublőr. Éjszakai előadás: A hölgy az autóban, szemüveggel és puskával. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gyomron, 17.30 órakor: Magyar táncok (a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Népi Együttesének műsora). Manoron, 16-tól: a gyermekklub összejövetele, 17- től 19-ig: nagymotorvezetői tanfolyam, 18-tól 22-ig: ifjúsági klubfoglalkozás. Péteriben, 20-tól 24-ig: zenés klubest. A p'f s í-Vw e c.y -H:í.£-.IíA:p, K Q L.9 N kiadása XVIII. ÉVFOLYAM, 144. SZÄM 1976. JÜNIUS 19., SZÓMBA^ Országosan is egyedülálló Költözik a FÜSZÉRT monori fiókja — Nem mindenütt tapasztalható még az a minőség, ami itt a kivitelezőt dicséri — — hangzott el a Pest-Komá- rom-Nógrád megyei FÜSZÉRT monori fiókjának új telephelyén, a hosszas szemlélődés, vizsgálat után, az ebédlőben összegyűlt szakemberek előtt. A kivitelező, a gyömrői TÓVAL jelenlevő képviselői jól- esően vették tudomásul a dicsérő szavakat, s jó munkát kívántak a FÜSZÉRT monori fiókja valamennyi dolgozójának. A szakmában a legkorszerűbb Lapunk is beszámolt az új telephely építésének jó néhány mozzanatáról. Figyeltük, hogyan halad a 40 milliós beruházás megvalósítása, mikor költözik az „első fecske”, a göngyölegraktár. Csütörtökön már sor került a műszaki átadásra is, bár az alvállalkozó, a budapesti XV. kerületi Béke Termelőszövetkezet szerelőbrigádjai még a nehézáruraktár állványait szerelték, a TÖVÁL azonban teljesítette vállalását, átadhatta a létesítményt gazdáinak. — Országosan is egyedülálló, a szakmában a legkorszerűbb telephelyet kapta a monori fiók — mondta dr. Thur Ottó, a Pest-Komórom-Nóg- rád megyei FÜSZÉRT Vállalat főosztályvezetője. A műszaki átvevőik, a nagyközségi tanács műszaki csoportjának szakemberei, a KÖJÁL, a Magyar Nemzeti Bank képviselői, a tűzoltók éber szemmel keresték a hibákat, s hogy a jegyzőkönyvben nem Monor a török időkben Kara Mehmcd tímárjától a pusztulásig MÁTYÁS KIRÁLY 1490ben bekövetkezett halála után az általa megszervezett központosított rendi állam eredményei sorra pusztulásnak indultak. A központi zsoldos haderő szétzülleszitése az ország védelmi erejét gyengítette, s gyengítették a belső reakciós rendi küzdelmek is. Ugyanakkor belsőleg megszilárdult a török birodalom, amely a hódításokat gazdasági, politikai és vallási feladatának tekintette, s valójában fentmaradásának feltételeit teremtette meg velük. A nagyhatalmi törekvésekkel áthatott oszmán birodalom élén akkor a tehetséges Szulejmán állt. Korábbi délvidéki hódításai után — 1526-ban — a szultán Magyarország ellen fordította seregeit, és augusztus 29-én, a mohácsi - csatatéren végzetes vereséget mért a szervezetlen, a szükséges hadvezetést nélkülöző magyar seregre. Szeptember 25-én rabolták ki hadai Ceglédet, a megelőző napokban Monor és környéke is minden bizonnyal átélte a törökök kegyetlenkedéseit. Véglegesen — mintegy 150 esztendőre csak 1541-ben terjesztette ki hatalmát a török az ország középső területeire. Az új közigazgatási rendszerben Monor, a budai szandzsákhoz (közigazgatási, katonai kerület), azon belül a pesti náhijéhoz (járás) tartozott. A török katonai és polgári tisztségviselők túlnyomórészt nem készpénzt, hanem megállapított évi illetményüknek megfelelő összegű adót fizető települések, úgynevezett tímár- vagy ziametbirtokot kaptak fizetésül szolgálataikért Ezért volt fontos elsősorban az újonnan meghódított területek lakott helyeinek összeírása, az évi adó mennyiségének megállapítása, hogy azután a falvak a hódítók tisztségviselői között — megállapított évi jövedelmüknek megfelelően — kiosztásra kerülhessenek. ÍGY JELENTEK MEG az 1545. évi szultáni parancsot teljesítve Monoron is a török adóösszeírók, tolmácsukkal, íróeszközeikkel, hogy a 300 akcse, 6 akkori jó magyar forint vagy az annál nagyobb értékű vagyonnal rendelkező családfőket összeírják, és rójuk a szultánnak fizetendő évi, fejenkénti 50 akcse (1 magyar forint) adót kivessék, és a török birtokosnak — termésüknek, méhkasaiknak, ju- haiknak stb, megfelelően — a járandóságot papíron rögzítsék. (Érzékeltetésül: abban az időszakban 22—24 akcse volt egy birka és 4 akcse egy j érce ára.) Meg kell jegyeznünk, hogy a török birodalomban minden föld tulajdonjoga a mindenkori szultánt illette, a települések csak szolgálati birtok formájában kerültek a nem készpénzzel fizetett katonai és polgári tisztségviselők kezére, azaz lényegében o falu adóját és nem magát a falut kapták birtokul. Monor 1546-ban a török kincstár, 1562-ben pedig Kara Mehmed tímárja, azaz szolgálati birtoka volt. Mint minden földesúmak, Kara Mehmednek is 1562-ben, az új összeíráskor az összeíró elé kellett vezetnie Monor lakóit, jelenteni a török összeírás alól magukat kivonni akaró megszökött jobbágyokat, kimutatni a beállt változásokat, „hogy a legmagasabb kincstár kárt ne szenvedjen”. Monoron 1562-ben bizony jelentős változásokat kellett az összeíróknak rögzíteniük: 1546-ban csak 12, 1562-ben már 22 kapu, azaz. család, háztartás (élén a fejadót fizető családfővel, felnőtt fiaival és esetleg vele lakó testvéreivel) után kellett Monor - nak adót fizetnie. Ezek a számok azt jelenítik, hogy ennyi volt Monoron azoknak a családoknak, háztartásoknak a száma, amelyeknek 6 forintnál nagyobb vagyonuk volt, azaz a török adóztatás szempontjából adóköteleseknek, következésképp összeírandók- nak számítottak. MINDKÉT ÖSSZEÍRÁS évében ismert, hogy mi után adóztak a monoriak — előbb a budai kincstárnak, utóbb Kara Mehmednek. Adóköteles volt a megtermelt búz»% a széna, a lenmag, a fokhagyma és hagyma, a kender és a káposzta. Ugyancsak fizettek bárányaik, méhkasaik, sertéseik után és az elkövetett kihágások, vétségek — verekedés, tilosban való legeltetés stb. — miatt is. Monor lakóinak összeírás szerinti adója 1546-ban 66, 1562-ben 169 forint volt. Ösz- szehasonlításul: a Monor és Pilis közötti egykori Újfalu 1546-ban 98, 1562-ben 195 forintot fizetett, Pilis adója ugyanezekben az időpontokban, az összeírás alapján 27, illetve 117 forint volt. Mindehhez, persze, hozzá kell tettünk azt, hogy a török uralom alatt a falvak, települések lakói magyar földesuraiknak is tartoztak adóval, amit azok gyakran portyázó katonákkal hajtattak be. A török birtokos sem elégedett meg a papíron feltüntetett adó mennyiségével, hanem különböző címeken szedett újabb terhes adókat, vagy mindenféle jogcím keresését mellőzve, a kiszolgáltatott jobbágy élelmét, jószágát, kevéske pénzét egyszerűen elrabolta. Nem véletlen, hogy a napjainkig fentmaradit harácso- lás szó török eredetű adófajta nevéből származik. Az adóösszeírásokban tapasztalt adónövekedés nemcsak a népesség adóztatható terméseinek és állatainak mennyiségbeli növekedését, a népesség gyarapodását, esetleg a kedvező időjárási viszonyok közre játszása folytán bekövetkezett termésnövekedést jelzi, hanem a török földesúr rablógazdálkodására is utal, hiszen egyedül a szultáni kegytől függött, hogy az adott falut hány esztendeig birtokolhatja, mikor kell a magyarországi hadszínteret s vele a jövedelmező falut esetleg egyiptomival felcserélnie, így, ebben a függő és bizonytalan helyzetben igyekezett a török földesúr a legkíméletlenebbül a legtöbbet kizsigerelni a ki tudja hány évre birtokába adott faluból. A török uralom hanyatlása során Monor még létező település, de 1890-ben már pusztaként említik. Az 1680-as években néptelenedik el, amikor a török kiűzésével kapcsolatos hadi események óriási anyagi és véráldozatot követeltek a települések lakóitól, amikor a töröktől elcsigázott nép német zsoldosok nyűgét-terhét vette nyakába. MONOR PUSZTULÁSA csak időleges és átmeneti volt, e település lakói a környező védettebb helyekre húzódhattak a felszabadító harcok, a féktelen zsoldosok rablásai elől, mert 1696-ban már újra lakott Monor, és a romokon újra indult az élet. Máté Bertalan történész-muzeológus Kossuth Múzeum, Cegléd Elégedetten szemlélődnek a műszaki átvevők. sok hiba szerepel, az szintén a tervezőt, a kivitelezőt dicséri. Tagányi Árpád, a FÜSZÉRT fiók vezetője mondta tréfásan: „Ezen az új telephelyen még mérgelődni is öröm lesz...” A régi teleppel összehasonlítva az újat, „méregre” a jövőben, persze, kevésbé kell számítania. A szűk, elavult telepen hallatlanul sok nehézséggel küzdöttek. Megesett, hogy az udvaron kényszerültek tárolni a lisztet, a banánérlelőt egy magánház pincéjében rendezték be, raktáraikban egy vi’llanytargonoa is csak keservesen fért el. Megváltoztak a körülmények Idei tervük 650 millió forint — ilyen hatalmas értékű áruval dolgozni ideális körülmények között s.em a legegyszerűbb. A körülmények megváltoztak, szerencsére. A pályaudvarcsarnok; méretű nehézáruraktár, az 576 négyzet- méteres csemegeraktár, ahol az eddigi kettő helyett már öt szinten tárolhatják az árut, a két és fél vagon gyümölcsöt befogadó banánérlelő, a konténerszín, a hat új villástargonca sokat segít majd, hogy a három járást ellátó FÜSZÉRT fiók dolgozói jó munkát végezhessenek. Szépek, világosak az irodák, a szociális helyiségek. Kis vállalati busz szállítja majd Ipar utcai új munkahelyükre a dolgozókat a községközpontból. Segítő szocialista brigádok — Költözhetünk. Mindenki alig várja már, hogy az új telepen dolgozzunk végre. Szocialista brigádjaink szíwel- lélekkel szorgoskodnak a költözés körül. Most a dabasiak Szabadság brigádja, a következő szombaton a nagykátai Béke brigád segít, a monori szállítók Március 21. brigádja már eddig is sokat munkálkodott. Az adminisztrátorok Zrínyi Ilona és József Attila brigádja a takarításban, a rendezésben segédkezik. A lakosság nem érezheti meg, hagymás dolgunk is akadt, nemcsak az üzletekbe szállítjuk az árukészletet — tájékoztatott Tagányi Árpád. Az építő vállalat, a gyömrői TÖVÁL tovább folytatja a munkát, .időköziben ugyanis apróbb módosításokat kértek tőle. Az eredetileg göngyöleg- raktárnak tervezett épületet például, mint hallottuk, vétek lenne göngyölegtárolásra használni, ideális élelmiszer-tároló helyiség, új göngyölegraktár épül hát, amihez új út is kell. Dolgoznak tovább építők és alvállalkozók, hogy a korszerű telephely tökéletes legyen. (koblencz) Az alvállalkozó, a budapesti XV. kerületi Bébe Termelő- szövetkezet munkásai az áruraktárak PAT-KO típusú állványait szerelik. Péter Lászlő felvételei • • Ügyeletes orvos Gombán, Bényén és Káván: j dr. Pénzes János (Gomba,1 Bajcsy-Zs. u. 3.), Gyomron és Péteriben: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron és Monori-erdőn: központi ügyelet (Monor, Táncsics u. 7., telefon: 304.), Maglódon és Ecseren: dr. Pápes Tibor (Maglód), Pilisen, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Illan’cz Elemér (Pilis, Rákóczi u. 13.), Sülysápon és Űri'ban: dr. Zolesz László (Sülysáp), Mendén: dr. Harangi Erzsébet, Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: dr. Túri István tart ügyeletet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár: Monoron a főtéri, Vecsésen az Andrássy-telepi. Ügyeletes állatorvos: dr. Laczkó Pál Maglód, Dózsa György út. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton 12-től 17 óráig és vasárnap reggel 8-tól 17-ig (13-tól 15-ig ebédszünet!) Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos lakásán.
