Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-19 / 144. szám

1976. JÜNIUS 19., SZOMBAT xMimtm íj szakcsoportok Pest megyében Öt megye szakembereinek tanácskozása Pénteken Gyulán, a SZŐ VOSZ szervezésében Bács, Békés, Csongrád, Pest és Szolnok megye ÁFÉSZ-titká- rai, a megyei pártbizottságok és tanácsok mezőgazdasági osztályainak szakelőadói meg­vitatták a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésfejleszté­séről szóló minisztertanácsi határozat végrehajtásának ed­digi eredményeit. A megbeszélés résztvevői hangsúlyozták, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok ter­melése szervezettebbé vált, a zöldség- és gyümölcstermesz­tés, valamint a kisállatte­nyésztés mind az öt megyében fejlődik, különösen figyelem­reméltó, hogy újabb szakcso­portok alakulnak ezeken a termelési területeken. Megelőzés — nevelés - ellenőrzés Pest megyében is emelkedett a táppénzes napok száma A Minisztertanács határoza­tot hozott az idén a táppénzes fegyelem megszilárdításáról. A határozat megszületését az tet­te szükségessé, hogy — a fel­mérések tanúbizonysága sze­rint országszerte emelkedett a táppénzes napok száma. A táppénzre jogosultak körének kiszélesítésén túl ennek a ten­denciának rendkívül összetett okai vannak. A hibákat keres­hetjük az egészségügyi ellátás­ban, a munkahelyek légköré­ben, az emberek szemléletében és így tovább. A Szakszerveze­tek Pest megyei Tanácsának elnöke legutóbbi ülésén mély­rehatóan elemezte ezt a kér­dést. Több üzemorvos Pest megye egészségügyi el­látása köztudottan nem a legjobb, mind a körzeti, mind a szakorvosi rendeléseket te­kintve A megyében több kör­Az állami gazdaságok intézkedései az állattartó kistermelők támogatására Az állami gazdaságok egész sor intézkedést hoztak az ál­lattartó kistermelők támogatá­sára. Főleg az állatok kihelye­zése és a takarmányozásban nyújtott szolgáltatás jelentős a kistermelőknek. Az új intéz­kedésekkel több régebbi keletű tiltó rendelkezést oldottak fel, s ezzel könnyítenek a kister­melők helyzetén. Megszűnt például az a ren­delkezés, hogy állami 'gazda­sági dolgozó nem tarthat tehe­net — ezentúl az állattartó­telepek dolgozóinak kivételé­vel ((állategészségügyi okok miatt) az állami nagyüzemek dolgozói kötöttség nélkül fog­lalkozhatnak tehéntartással. Felkarolják a sertéstartókat is. Valamennyi megyében van olyan állami gazdaság amely szerződéses alapon kielé­gíti a kistermelők tenyész­állatigényét. Saját dolgozóik igényeit a gaz­daságok közvetlenül fedezik, ami azt jelenti, hogy a vem­hes kocasüldő eladásától kezd­ve a bérhizlalásig a kapcsola­tok széles skáláját alakíthat­ják ki a partnerek az előzetes megállapodás alapján. A gazdaságokban lakó és baromfitartással foglalkozó dolgozókat az üzemek napos­csibével, -libával, -kacsával közvetlenül látják el, és újab­ban lehetőség van tenyésztojás kiadására is. A parlagon maradt földek tulajdonosai ellen szabálysértési eljárást indítanak AJÁNLÁSOK A MELIORÁCIÓS BEAVATKOZÁSRA Dr. Jávori Ferenc a MÉM megbízott főosztályvezetője a termőföld hasznosításának kér­déseiről tájékoztatta pénteken az újságírókat. Az utóbbi évek­ben rendszeresen több tízezer hektárnyi föld műveletlen ma­radt. A művelés elmaradása részben a kedvezőtlén talaj - adottságokkal magyarázható. Viszont számos esetben a me­zőgazdasági nagyüzemek és más földhasználók vétkesek a parlagon hagyott földek eseté­ben. A MÉM egész sor intézke­dést hozott a tarthatatlan Hely­zet megváltoztatására; egye­bek között felkérték a megyei tanácsokat, hogy a szakigazga­tási szervekkel fokozottabban ellenőriztessék a földek hasz­nosítását. Az illetékes hatósá­gokat arra szólították fel, hogy a mulasztó földhasználókkal szemben következetesebben al­kalmazzák a szankciókat. A megyei földhivatalok az eddi­ginél körültekintőbben szer­vezik meg a határszemléket, és gyors összesítést készítenek a kihasználatlan területekről. Az intézkedések hatására országo­san 20—22 ezer hektárral csökkent a parlagterület. A MÉM intézkedésére június végéig mindenütt újabb ellen­őrző határszemlékre kerül sor Amennyiben indokolatlanul parlagon hagyott területet ta­lálnak, úgy javaslatot tesznek a mulasztó üzemi vezetők és földtulajdonosok — használók felelősségre vonására, és a sza­bálysértési eljárás megindítá­sára. Szorgalmazzák a gondo­zatlan tanácsi kezelésű állami földek hasznosítását; elsősor­ban mezőgazdasági nagyüze­meknek adják használatba eze­ket az ingatlanokat, de lehető­ség van hasznobérbe adásra is. Mód nyílik a nagyüzemi műve­lésre nem alkalmas és állami tulajdonba vett megműveiet- len földek cseréjére is. Ameny­nyiben indokoltnak látják, in­tézkednek a magánszemélyek műveletlen földjeinek állami tulajdonba vételéről, és a föld további hasznosításáról. A ked­vezőtlen természeti adottsá­gokkal rendelkező üzemeknek ajánlásokat dolgoznak ki me­liorációs beavatkozásra, és az adottságokhoz jobban igazodó művelési ág megválasztására. zeti orvosi állás betöltetlen, a szakrendelések nagy részét mellékfoglalkozásban látják el az orvosok. Az üzemi háló­zat azonban jelentősen fejlő­dött az utóbbi két évben. Míg 1973-ban a főfoglalkozású üzemorvosi állások felére nem lehetett orvost találni, jelen­leg mindössze két üzemorvosi rendelő üres. A megye körzeti rendelői zsúfoltak. Egy-egy szakorvosi kivizsgálásra utaz­tatni kell a betegeket. Ez utób­bi tényező is emeli a táppén­zes napok számát, mivel rönt­gen- vagy laboratóriumi vizs­gálatra utaztatáskor keresőkép­telen állományba veszik a be­tegeket. A községek körzeti rendelését a délelőtt dolgozók nem tudják fölkeresni, csak munkaidő után, ám délután csak ügyelet van. Ha a beteg saját körzetének orvosához akar jutni, kénytelen táppén­zes igazolást kérni. Sajnos, olyanok Is vannak, akik ezt a kényszerhelyzetet kihasznál­ják, visszaélnek vele. Különö­sen a „kétlaki” dolgozók között, háztáji, mezőgazdasági idény­munkák idején. Sokan vissza­élnek az orvosi rendelők nagy betegforgalmával is. Megté­vesztik orvosukat, színlelik a betegséget, olyan tüneteket agyainak ki, amelyeknek va­lótlanságát nehéz bizonyitani. Így kerülhetett nem egy eset­ben sor arra, hogy az ellen­őrök a „fekvő beteget” a ház­tájiban találták, szorgos mun­kában. Pest megyében a felül­vizsgáló, illetve belgyógyász csoportvezető főorvos is kevés. A monori járás egyik főorvo­sa például naponta 150—200 beteg felülvizsgálását végzi el. Ilyen megterhelés mellett ne­hezen lehet szakmai segítséget adni a körzeti orvosnak, a fe­lülvizsgálat is jelképessé vál­hat. Nem a receptirás Pest megyében tavaly 31,6 százalékkal volt magasabb a táppénzes napok száma, mint kát évvel korábban. Ez min­denképpen kedvezőtlen jelen­ség. És nem csupán a táppén­zes költségek emelkedése miatt. A termelés sínyli meg ezeket a napokat. Valamit ten­ni kell. Az orvosi ellátás foko­zatos javításán kívül szép számmal akadnak feladatok. Olyanok, amelyeket csak széles körű társadalmi összefogással lehet végrehajtani. Az említett elnökségi ülésen mondta Fodor László, az SZMT titkára, hogy a betegségek megelőzése min­dennél fontosabb. Ebben van nagy szerepe az üzemegészség­ügyi hálózatnak az üzem­orvosnak nem a receptírás az elsődleges feladata, hanem a munkaköri ártalmak megelő­zése, alkalmassági és időszakos Összehangoltabb városfejlesztés Sajtótájékoztató a lakásépítés eredményeiről és újabb feladatairól Elkészült a 15 éves lakásépí­tési terv teljesítésének részle­tes értékelése és mind határo­zottabban kibontakoznak már az ötödik ötéves tervben elő­irányzott lakásépítési feladatok részletei is. Erről tartott tájé­koztatót pénteken a Magyar Sajtó Házában Szilágyi Lajos, építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes. Többek kö­zött elmondotta, hogy a 15 éves program alapján össze­sen 1 047 000 lakás épült az or­szágban, s így a lakosság egy- harmada költözött új otthonba. A lakásállomány összetétele, felszereltsége is jelentősen vál­tozott. Ebben a másfél évtized­ben az egyszobás otthonok ará­nya 31-ről 8 százalékra csök­kent, ugyanakkor a három- és több szobásaké 4-ről 18 száza­lékra emelkedett, tehát az új otthonok döntő többsége két­szobás. Állami kölcsönnel és egyéb támogatással épült a la­kások 90 százaléka. Magyaror­szág most már ezer lakoson­ként évente 8,5—8,6 lakást épít, s ezzel az eredményével az európai országok első egy- harmadába került, megelőzött olyan jelentős ipari államokat, mint Olaszország, Ausztria és Anglia. Az ötödik ötéves tervben elő­irányzott 420 000—440 000 épí­tendő lakásból az államiak száma megközelíti majd a 160 000-ret. A magánlakások közül 78—80 ezer épül meg te­lepszerű többszintes társasház­ban, s e gazdaságosabb telepí­tési forma ösztönzésére laká­sonként 120 000 forintot ad az állam a tanácsoknak, hogy gondoskodhassanak közműve­sítésről, közintézmény-ellátás­ról. Ebben az időszakban már a korábbinál több, 60 000 he­lyett 80 000 forint értékű álla­mi támogatást kapnak a mun­káslakásépítési formában épí­tett új otthonok tulajdonosai. A házgyári hálózat és más panelüzemek kapacitása ebben az időszakban már évente 33 000—34 000 lakás, s az egyéb korszerű technológiai módsze­rekkel együttvéve öt év alatt mintegy 240 000 új otthon épül. E gyors kivitelezési módsze­rek miatt különösen fontos az építési területek folyamatos előkészítése és átadása, tehát a lakásberuházásban részt vevő valamennyi közreműködőnek az eddiginél jóval szorosabb, összehangoltabb munkája. orvosi vizsgálatok elvégzése, az egészségre káros munkahelyek figyelemmel kísérése. Segítsé­gével csökkenthető a megbete­gedések, azaz a táppénzes na­pok száma. A postás szakszer­vezet nevében Sütő István úgy fogalmazott, hogy a megelőzé­sen kívül sokat javíthat a hely­zeten az emberek tudatának formálása. Ez utóbbi feladat nagyrészt a szakszervezetekre hárul. A munkahelyi közösségekben olyan légkört kell teremteni, hogy a dolgozók ne vegyék természetes állapotnak a táp­pénzes állományt. A közösség tagjai jobabn figyeljenek oda egymásra. Ne tűrjék el simán, ha valakinek dolga akad, egy­szerűen „betegszabadságra” megy. Ezzel valamennyien egyetértünk. A kollektíva ne­velő hatására a könnyelmű, önmagukat fondorlatosán ki­írató emberek jobb belátásra térhetnek, ha társaiknak kell számot adniuk cselekedeteik­ről. Változó szemlélet Végezetül nem árt szót ejte­ni az ellenőrzésről, valamint az egészségügyi dolgozók etikai szemléletének alakításáról. Az orvosok legtöbbje becsülettel látja el feladatát, de előfordul felületes elbírálás, hanyagság is. Az Orvos-Egészségügyi Szak- szervezet sokat vállalat magá­ra a kedvezőbb helyzet megte­remtésében. A megyei Társa­dalombiztosítási Főigazgató­ság részleges programot dolgo­zott ki a táppénzes napok szá­mának csökkentése érdekében. Az egyes szakszervezetek igénylik a gazdasági vezetés­től a táppénzes helyzet alaku­lásának folyamatos elemzését, a munkából betegség címén rendszeresen távolmaradók el­lenőrzését, a táppénzfegyelem megsértői ellen — a táppénz le­tiltásán túl — a következetes felelősségrevonást. Ugyanak­kor segítenek is az ellenőrzés­ben. A hét napon belüli betegál­lomány a legtöbb Pest megyei járásban máris kevesebb. Ez a dolgozók szemléletében be­következett változást igazoljd. A táppénzes helyzet alakulásá­ban további javulás várható a tervszerű megelőzés, a tudatos nevelés és a fokozott ellenőr­zés eredményeképpen. B. I. A ta valyi költségvetés végrehajtása az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága előtt A tavalyi állami költségve­tés végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslatot vitatta meg tegnap a parlamentben dr. Bognár József elnökletével az országgyűlés terv- és költség- vetési bizottsága. Az ülésen elsőként az or­szággyűlési bizottságok koráb­ban lezajlott tanácskozásainak — amelyekről beszámoltunk lapunkban — tapasztalatait összegezték. A szociális és egészségügyi bizottság vélemé­nyét dr. Pesta László elnök, a kulturális bizottság állásfogla­lását dr. Ortutay Gyula elnök, a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottságét dr. Nezvál Fe­renc képviselő, a mezőgazda- sági bizottság álláspontját dr. Molnár Béla képviselő ismer­tette. Riss Jenő képviselő az építési és közlekedési bizott­ság nevében szólott, a kül­ügyi bizottság állásfoglalását Nagy Miklós titkár, a keres­kedelmi bizottságét Ispánovits Márton titkár tolmácsolta. _ Az elhangzottakra Faluvégi Lajos pénzügyminiszter vála­szolt. — A bizottságok vitái tük­rözték — mondotta —, hogy a képviselők és a közvéle­mény is elsősorban gazdálko­dásunknak azokra a kérdései­re reagál érzékenyen és fele­lősséggel, amelyek lassúbb elő­rehaladást mutatnak. Az ülés második részében, a vita során, felszólalt Horváth Lajos, dr. Kovács Gábor, Nics János, dr. Novák Béla (Pest megye, 16., ráckevei választó- körzet), és dr. Szabó Kálmán országgyűlési képviselő, to­vábbá Faluvégi Lajos, dr. Ga­dó Ottó, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese és dr. Szabady Egon, a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnökhelyet­tese. A vitát dr. Bognár József foglalta össze. A törvényjavas­latot a bizottság elfogadta. Megnyugtató áruellátást ígér a belkereskedelem Országos értekezlet az időszerű kérdésekről Pénteken a Belkereskedelmi Minisztériumban a fővárosi, a megyei tanácsok elnökhelyet­teseinek, a kereskedelmi osz­tályok . vezetőinek és a KPVDSZ megyei titkárainak részvételével országos tanács­kozást tartottak a kereskede­lem és a vendéglátás idősze­rű kérdéseiről. Az értekezleten dr. Sághy Vilmos államtitkár értékelte az év első öt hónapjának áru- ellátási tapasztalatait. Utalt arra, hogy ebben az időszak­ban a lakosság minden elköl­tött 100 fointjából 74-et fordí­tott vásárlásra, s ez a tavalyi­nál valamivel kedvezőbb arányt jelent. A vásárlók az eltelt időszakban nagyobb ér­deklődést tanúsítottak az élelmiszerek, mint az ipar­cikkek, s főleg a ruházati ter­mékek iránt. A zöldség-gyü­mölcs- és a sertéshúsellátás- ban mutatkozd átmeneti ne­hézségektől eltekintve, az áru­ellátás egészében kiegyensú­lyozott Az államtitkár felhívta a fi­gyelmet, hogy a jobb áruellá­tás és a kedvezőbb áruválasz­ték érdekében a kereskedelmi vállalatoknak nagyobb erőfe­szítést kell tenniük. Végül hangsúlyozta, hogy a változó kereslet és néhány átmeneti nehézség ellenére is, megvan­nak a lehetőségei, árubeszer­zési adottságai az idei, összes­ségében megnyugtató áruellá­tásnak. A vegyiszálgyarfás jövője A Nehézipari Minisztérium vezetőinek értekezlete pénte­ken a vegyiszálgyártás jövőjé­ről, a hosszú távú fejlesztési koncepciójáról tárgyalt. Az előterjesztés szerint az ország­ban jelenleg évente mintegy 60 000 tonna különböző vegyi­szálat dolgoznak fel, s várha­tóan 1990-ig megkétszereződ­nek az igények, s évi 120 000 tonna vegyiszál — 80 száza­lékban szintetikus eredetű ter­mék — felhasználásával lehet számolni. A jelenlegi szükség­let nagyobb része import, fő­ként tőkés szállítás. A fejlesz­tési javaslatok alapján a szük­ségletek mind nagyobb részét kívánják kielégíteni hazai ter­meléssel, s a szocialista orszá­gokkal folytatott száltípuscse­rével kívánnak eleget tenni a választéki követelményeknek is. CSINÁLJUK EGYÜTT Községfejlesztés Albertirsán Ha a megyét járó ember át­utazik Albertirsán, első be­nyomása, hogy bizony látott már a megyében fejlettebb te­lepülést is. Mindezt csak ma­gában mondhatja, inert külön­ben a kátyúkat kerülgető ko­csiban könnyen elharaphatja a nyelvét. Reális elképzelések A nagyközség két vezetője, dr. Kiss Tibor, a községi ta­nács vb- és Máthé Gyuláné, a pártszervezet titkára sem elé­gedettek, de ők kesergés, pa­naszkodás helyett a jövőt ter­vezik. Elképzeléseikben ott él az új Albertirsa, mely jól ki­épített útjaival, betonjárdái­val, korszerű vízmüvével, gyermekintézményeivel és egészségügyi létesítményeivel fogadja majd a látogatót. S nem alaptalanok ezek a ter­vek, hiszen a termelőszövet­kezetek és a lakosság is egyre többet tesz a község fejlesztése érdekében. Saját bevételeikből 400 ezer forint költséggel 170 személyes éttermet építenek az idén a napközi otthon konyhája mel­lé. Június végére adja át a költségvetési üzem. Több mint 200 ezer forintot fordítanak járdaépítésre. Háromszázezer forintba kerül a villanyhálózat bővítése. Ezzel a község belte­rületének 92—93 százalékát be­kapcsolják az elektromos háló­zatba. Jó lenne több, hiszen a villany ma már a legalapve­tőbb szükségleteink közé tar­tozik, sajnos a település annyi­ra szétszórt, hogy a teljes vil­lamosításról egyelőre álmodni se mernek. Jövőre újabb 200 ezer forin­tot költenek járdaépítésre, a tanács által később meghatá­rozandó útszakaszon. A Duna- menti Víz- és Csatornamű Épí­tő Vállalat már elkezdte a víz­mű kivitelezését, mely egész­séges, jó ivóvízzel látja el a la­kosságot. A szerződés értelmé­ben 1979. december 31-re kell átadni a beruházást, de a vál­lalat főmérnöke megígérte, hogy másfél évvel előbbre hozzák a befejezést. Modem gépeket szereznek be, melyek hatékonyabbá teszik munká­jukat, s így előbb folyik majd ivóvíz az albertirsai csapokból. Társadalmi alvállalkozók Az ötödik ötéves tervben öt általános iskolai tantermet építenek saját erőből, három­hoz pedig állami támogatást kapnak. Ez a saját erő azt je­lenti, hogy négyet vállal a Di­mitrov, egyet a Szabadság Tsz. Az utóbbi felépít még egy 50 személyes óvodát is. Terveik között szerepel egy 40 személyes bölcsőde, mely­hez 2,7 millió forint állami tá­mogatást kapnak, 3 milliót a saját kasszájukból kell hozzá­tenniük, a többit pedig a la­kosság és a tsz-ek társadalmi munkájával pótolják. Ha 1978- ban felépül az új bölcsőde, a jelenlegit átalakítják, gyer­mekorvosi rendelővé és szolgá­lati lakássá. 1978—79-ben ösz- szesen kilenc tanácsi lakást építenek, a nagycsaládosok el­helyezésére. Az öt tanterem kivételével minden létesít­mény fővállalkozója a költség- vetési üzem. Az alvállalkozók a társadalmi munkát vállaló kisiparosok és a lakosság egy része. Kommunista szombaton — a községben Igen, egy része, a három tsz, az ÁFÉSZ, a költségvetési üzem. dolgozói, akik otthon vannak. Az ingázókkal alig van valamiféle kapcsolatuk. Természetesen a legtöbbet vál­laló patrióták a hét pártalap- szervezet tagjai. Ök mindig, mindenütt megtalálhatók, ahol munkáskezekre van, szükség. A bejárókkal a pártszervezet se tudott eddig megfelelő kap­csolatot teremteni. Most azt tervezik, hogy a Hazafias Nép­front helyi szervezetének se­gítségével felveszik a kapcso­latot a budapesti üzemekkel, s megkérik engedélyezzék, hogy a bejáró kommunisták a köz­ségben dolgozzák le a kommu­nista szombatokat, s társadal­mi munkájukat igazolja a pártszervezet. A legfigyelemreméltóbb az, amit Máthéné búcsúzóul mon­dott: — Nem lehet társadalmi munkát szervezni úgy, hogy menjetek emberek és csináljá­tok, csak úgy, hogy gyertek velünk, csináljuk együtt. Mi így kérjük az embereket, s re­mélem, nem eredménytelenül, T. Á. Z. L A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom