Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-19 / 144. szám

A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottságának ülése Pénteken délelőtt Budapesten, a megyei pártszék­házban ülésezett az MSZMP Pest megyei Bizottsága. Az ülésen részt vettek a megyei fegyelmi bizottság tagjai, a megyei pártbizottság osztályvezetői, a járási, városi pártbizottságok első titkárai, valamint az első napirend tárgyalásánál a megyei tanács, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa vezetői, több intézményi és gazdasági vezető. Balogh Lászlónak, a Pest megyei pártbizottság tit­kárának elnökletével megtárgyalták a termelőszövetke­zetekben folyó eszmei-politikai és kulturális nevelő­munka helyzetét, feladatait, továbbá az idei második félévi munkatervet, a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny értékelését, személyi ügyeket. Eszmei-politikai és kulturális nevelőmunka a termelőszövetkezetekben tett meg — vonta le a tanul­ságot a megyei pártbizottság titkára —, hogy a termelőszö­vetkezeti parasztságunk a szo­cialista világrendszert magáé­nak érzi, életét ezen belül kép­zeli el, a párt politikáját he­lyesli, elfogadja és támogatja. Nagy eredmény, hogy ezt mondhatjuk ki végső követ­keztetésként. Felhívta a továbbiakban a figyelmet arra, hogy az esz­mei-politikai, kulturális mun­ka fejlesztését termelőszövet­kezeteinkben mindenekelőtt pártszervezeteink irányító mun­kájának fejlesztésétől várjuk. A munkát nem szabad leszű­kíteni a pártoktatásra, bár­mennyire fontos része is ez annak, s ugyanúgy az ideoló­giai munkát sem azonosíthat­juk a kulturális munkával. A beszámoló összegezéséül arra hívta fel a figyelmet Ba- rinkai Oszkárné, hogy most az a legfontosabb: minden erőn­ket az intézkedési terv meg­valósítására fordítsuk az esz­mei- politikai, kulturális neve­lőmunka fejlesztésének érde­kében. Ezt a szervezett intéz­kedések is elősegítik, amely­nek értelmében ezt a témát szeptember 30-ig járási aktíva- üléseken tárgyalják meg, majd taggyűléseken alakítják ki a nevelőmunka középtávú kon­cepcióját, a megyei párt vb pedig 1978. december 31-ig ér­tékeli az ide vonatkozó hatá­rozatok végrehajtásának ta­pasztalatait Barinkat Oszkárné, a Pest megyei pártbizottság titkára terjesztette elő az első napi­rendet és szóbeli beszámolót fűzött az írásban kiküldött in­tézkedési tervhez. Beszámolóját arra a széles körű tapasztalatszerzésre épí­tette, amelyet a megyei párt- bizottság brigádvizsgálatok út­ján nyerhetett. A megye me­zőgazdasági termelőszövetke­zeteinek több mint a negye­dében, 31 tsz-ben folytattak vizsgálatot az eszmei, politi­kai és kulturális nevelőmun­ka helyzetének felmérésére. Ezt a vizsgálatot és a belőle eredő teendőket — mint mon­dotta — az eddig végzett mun­ka folytatásának tekinthetjük, a munka egyik állomásának, amelyet a párt Központi Bi­zottsága határozatainak szel­lemében, a megyei pártbizott­ság, a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése óta folyamato­san és tudatosan fejt ki a szö­vetkezeti mozgalom fejleszté­séért. Meggyőzően sorolta fel ez­után a megyei pártbizottság titkára a fejlődés tényezőit, majd hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezetekre nem­csak úgy tekinthetünk mint termelőegységekre, hanem olyan politikai, szociális, kul­turális egységekre, amelyek biztosítják tagjaiknak az esz- mei-politilcai, kulturális felvér- tezettséget is. Hangsúlyosan foglalkozott a 30 év alatti fia­tal generációval, amely a ter­melőszövetkezetek derékhadát alkotja, és akiknek számára természetes, megszokott világ a szocialista mezőgazdasági nagyüzem. Ugyanakkor sok mindent meg is kell tanulniok ahhoz, hogy a növekvő köve­telményeknek megfeleljenek. Ezért a gazdasági vezetésnek, a pártnak, de különösen a KISZ-nek jobban számolnia kell ezzel a ténnyel, behatób­ban és többet kell foglalkoznia a fiatalokkal. Miután a továbbiakban sor- ravette a termelőszövetkeze­tekben dolgozó különböző ré­tegeket, arról szólt Barinkai Oszkárné, hogy az elmúlt évek­ben miként alakult a szövet­kezeti parasztság eszmei-poli­tikai arculata. — A legnagyobb fegyver­tény — jelentette ki —, hogy a parasztság a szövetkezeti nagyüzemi gazdaság mellé állt, és másfél évtized alatt felis­merte, megtanulta és fejlesz­tette ezt a nagyüzemi gazdál­kodást. A gazdaságépítő mun­kában bekövetkezett változás önmagában is tudatformáló erő. Parasztságunk ezt az utat a munkásosztály és a párt ve­zetésével tette meg, de cse­lekvő részese vagyunk annak a folyamatnak is, hogy ez az út a parasztságot szervezett­ségben, gondolkodásban ala­kítja, formálja, erősíti szo­cialista vonásait és végsőso­ron közelebb hozza a munkás- osztályhoz. Gyökeresen válto­zott a parasztság viszonya a közös tulajdonhoz. A tudat formálódását jelző tényezőket vette sorra ezután a beszámoló, és ezek között fontos helyen említette meg a szövetkezetekben is meggyö­kerező szocialista brigádmoz­galmat, az önkéntes társadal­mi munkát, az élni tudást, a szövetkezetei demokráciából fakadó jogokkal. Érvényesül­nek azonban visszahúzó erők is, mint a vallásos világnézet Felszólalások a vitában A beszámolót követő vitá­ban kilenc felszólalás hangzott el. Batiz Zoltán, a Göd—Du­nakeszi Egyesült Mgtsz párt- vezetőségének titkára o letéti könyvtárak helyzetéről, az ol­vasási igény felkeltésének mód­jairól beszélt, Varga Ferenc, az Öbuda Tsz elnöke arról a munkáról tájékoztatta a párt- bizottságot, amelyet a „Dol­gozva tanulj, tanulva dolgozz” akcióprogramjuk kapcsán fej­tettek ki. Csömör József ta­nár, a Dunavansányi Mgtsz közművelődési felelőse az esz­mei-politikai, kulturális tevé­kenység egyik fontos területé­ről, a közművelődési munká­ról szólt. Cserháti Pál, a her­nádi Március 15. Mgtsz elnöke főként a vezetők felelősségét elemezte, s hangsúlyozta, hogy a szocialista tudat kialakítása a vezetőkkel szemben is ma­gasabb követelményeket tá­maszt. Kovács Árpád, a fóti Vörösmarty Mgtsz elnöke ar­ra mutatott rá, hogy számolni kell azzal a differenciáltsággal is, amely tudati szinten a ter­melőszövetkezetek között és egy-egy szövetkezeten belül is jelentkezik. Göndics Zoltán, a megyei pártbizottság oktatási' igazgatóságának vezetője azt fejtette ki felszólalásában, hogy a tsz-parasztság sokkal több vonásban hasonlít ma már a munkásosztályhoz, mint elődjéhez, az egyénileg ter­melő parasztsághoz, de ugyan­Tájékoztató, munkatervi A megyei pártbizottság Balogh Lászlónak, a megyei pártbizott­ság titkárának előterjesztésében foglalkozott — második napi­rendként — az 1976. II. fél­évi pártbizottsági üléstervvel, valamint a megyei pártbizott­ság szerveinek munkatervével. A-z előterjesztést egyhangúan elfogadták. Ugyancsak egy­hangúan elfogadta a pártbi­zottság a — harmadik napi­rendként előterjesztett — tá­jé koztatót a XI. pártkongresz- szus és felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny értékeléséről. A tájékoztatót Jámbor Miklós, az SZMT vezető titkára ter­jesztette be. Negyedik napirendként sze­mélyi kérdések szerepeltek. Cservenka Ferencné, a megyei pártbizottság titkára terjesz­tette elő a párt-végrehajtóbi­zottság erre vonatkozó javas­latait. Közölte, hogy Domozi Ferencné, a Vecsési Háziipari Termelőszövetkezet dolgozója egészségi állapotára való te­kintettel felmentését kérte a pártbizottsági tagság alól. A felmentést a pártbizottság megadta, s — ugyancsak Cser­venka Ferencné előterjesztésé­re —tagjai sorába kooptálta Rátosi Ernőt, a Dunai Kőolaj­akkor az ellentmondások is élesebben jelentkeznek. Ezért vár nagy feladat az eszmei meggyőzésre, a tudati neve­lésre. Mógor Béla, a budai já­rási pártbizottság titkára a termelőszövetkezeti pártszer­vezetek e téren folytatott ha­tékonyabb munkájának lehe­tőségeit vizsgálta, és a folya­matos ellenőrzés fontosságát hangoztatta. Titi Mária, a Ker­tészeti Egyetem soroksári tan­gazdasága pártvezetőségének titkára azokról a kedvező le­hetőségekről beszélt, amelyek az elmúlt évek során alakultak ki az eszmei-politikai, kultu­rális nevelőmunka területén. Barát Endre, a váci járási párt- bizottság első titkára a ne­velőmunka komplex voltának jelentőségét húzta alá, s azt elemezte, hogy az eszmei-po­litikai továbbhaladás sohasem automatikus tevékenység. A kulcs — mint mondotta — a pártszervezetek kezében van ahhoz, hogy mennyire vagyunk képesek megfelelő választ ad­ni a ma kérdéseire. A felszólalások és Barinkai Oszkárné vitaösszefoglalója után a megyei pártbizottság egyhangúan megszavazta a ter­melőszövetkezetekben folyó eszmei-politikai, kulturális ne­velőmunka fejlesztésének fel­adataira vonatkozó intézkedési tervet és a szóbeli beszámolót. és személyi javaslatok ipari Vállalat igazgatóját és Tóth Istvánt, a Dunamenti Hőerőmű Vállalat, igazgatóját. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK!. AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM Alt i 8« I I 1 1 1':II 1976. JŰNIUS 19., SZOMBAT Kádár János fogadta az FKP küldöttségét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken fogadta a Francia Kommunista Párt hazánkban tartózkodó kül­döttségét, amelyet Gaston Plissonnier, a politikai bi­zottság tagja, a központi bi­zottság titkára vezet. A szívélyes, elvtársi lég­körben lezajlott megbeszélés során véleménycserét folytat­tak a nemzetközi helyzet, el­sősorban a nemzetközi kom­munista mozgalom időszerű kérdéseiről, valamint a két testvérpárt kapcsolatainak to­vábbi erősítéséről. A találkozón részt vetít Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. A horvát kormányfő látogatása Lázár Györgynél Pénteken délután Lázár György, a Minisztertanács el­nöke hivatalában fogadta a hazánkban hivatalos, baráti látogatáson tartózkodó dr. Ja­kon Szirotkovicsot, a Hcirvát Szocialista Köztársaság kor- i mányelnökót. Befejeződött a Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusa A Központi Bizottság első titkárává ismét Jumzsagijn Cedenbalt választották A Biszku Béla vezette magyar pártkiiidöttség ma indul haza Uávbútorbó! A marxizmus—leninizmus és a proletár internacionaliz­mus elveihez való törhetetlen hűség jegyében fejeződött be pénteken délben Ulánbátorban a Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusa. Az utolsó ülésen Jumzsagijn Ce­denbal, a Központi Bizottság első titkára elnökölt. A kongresszus egyöntetűen jóváhagyta azt a határozati ja­vaslatot, melyben a küldötteik teljes egészében elfogadják a Központi Bizottság beszámoló­ját, s javasolják, hogy a párt­szervezetek a következő évek­ben a beszámolóban foglaltak alapján tevékenykedjenek. A határozat harmadik pontja két változást irányoz elő az MNFP szervezeti szabályzatában. Az egyik értelmében 20 évről 18 évre csökken a párttagfelvétél alsó korhatára A másik mó­dosítás kimondja, hogy az ipa­ri és mezőgazdasági üzemek, a kollektívák és intézmények pártbizottságai ellenőrzési jog­gal rendelkeznek az admi­nisztráció felett A miniszté­riumok és főhatóságok párt- szervezeteinek jógiik van a párt- és kormányhatározatok végrehajtása feletti ellenőrzés­re. Határozatot fogadott el a kongresszus a hatodik ötéves terv fő irányairól is, melyben megbízza a minisztertanácsot az ötéves terv részletes kidol­gozásával. Rövid zárszavában Jumzsa­gijn Cedenbal hangoztatta, hogy az MNFP XVII. kong­resszusa demonstrálta a párt sorainak szilárd egységét és szoros összeforrottságát, a mongol kommunisták határta­lan hűségét a marxizmus—le- ninizmus és a proletár inter­nacionalizmus diadalmas el­veihez. Az új ötéves tervről szólva Cedenbal kijelentette, hogy a tervek sikeres teljesítésének legmegbízhatóbb garanciája a nép önfeláldozó munkája. Cedenbal bejelentette, hogy a XVII. kongresszus egyhan­gúlag megválasztotta az új Központi Bizottság és Közpon­ti Revíziós Bizottság tagjait. Az új 91 tagú Központi Bi­zottság által megválasztott Po­litikai Bizottságnak nyolc tag­ja és két póttagja van. A Po­litikai Bizottság új tagja lett Tumenbajarin Ragcsa, a mi­nisztertanács első elnökhelyet­tese. Damdingin Gombozsav, a Politikai Bizottság póttagjai közé került. A hattagú titkár­ság két új tágja: Damdingin Gombozsav és Szandagin Szo- szorbaram. A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bi­zottságának első titkárává is­mét Jumzsagijn Cedenbalt vá­lasztották meg. Végül a Központi Bizottság első titkára köszönetét mon­dott hatvan külföldi testvér­párt képviselőinek azért, hogy eljöttek a kongresszusra, Cedenbal a mongol—szovjet barátság éltetésével fejezte be zárszavát. Majd befejezettnek nyilvánította az ötnapos ta­nácskozást. A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága pén­teken este búcsúfogadásf ren­dezett a Mongol Népi Forra­dalmi Párt XVII. kongresszu­sán részt vett külföldi vendé­gek tiszteletére. A fogadáson megjelent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, a magyar pártikül­döttség vezetője. Délelőtt a magvar delegáció az ulámbéto- ri bőrgyárban tett látogatást A Bisziku Béla vezette ma­gyar iá rtküldöttség ma utazik el Ulánbátorból. Nemeth Károly hazaérkezett Varsóból Pénteken hazaérkezett a Magyar Szocialista Munkás­párt küldöttsége, amely Né­meth Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának, a Köz­ponti Bizottság titkárának a vezetésével a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására június 15—18 között tartóz­kodott Lengyelországban. KÖZÉLET Lars Pettersen, a Központi Bizottság Apparátusa szerve­ző titkárának vezetésével, az MSZMP Központi Bizottságá­nak meghívására, tegnap Bu­dapestre érkezett a Svéd Bal­oldali Párt — Kommunisták — pártmunkásküldöttsége. Dr. Christian Broda, az Hasznos kooperáció Dunaharasztiban Évente 60 ezer köbméter nikecel Koppány György felvétele Tovább bővült megyénkben a nagyvállalati és ipari szö­vetkezeti kooperáció. A Fűz­fői Niitrokémia Ipartelepek és a dunavarsányi Texgraf ipari szövetkezet ötéves együttműködési szerződést kötött nikecel előállítására. Az ipari szövetkezet duna- haraszti telephelyén a szövet­kezet két és fél millió forin­tos költséggel 700 négyzetmé­ter alapterületű, korszerű csarnokot épített, ahol a fűzfői NIKE hat darab blokkformá- zóf és az ehhez tartozó kü­lönböző kisegítő gépeket he­lyezett el. Néhány hete megkezdődött az üzemszerű próba és jelen­leg három gép termel. Műszakonként 45 köbmé­ter nikecelt állítanak elő. A próbaüzem alatt három műszakban dolgoznak. Vala­mennyi gép üzembe helyezése után évente 60 ezer köbméter szigetelőanyag kerül ki a gyár­ból. Osztrák Köztársaság szövetsé­gi igazságkügyminisztere és dr. Rudolf Hartmann legfőbb ügyész —, akik dr. Korom Mihály igazságügyminiszter meghívására tartózkodtak ha­zánkban — tegnap elutaztak Budapestről. Adam Glazur lengyel építő- és építőanyagipari miniszter delegáció élén hivatalos tár­gyalásokát folytatott Budapes­ten. A lengyel küldöttség teg­nap elutazott a magyar fővá­rosból. Dr. Romány Pál mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter tegnap küldöttség élén hazaérkezett Leningrádból, a magyar mezőgazdasági és élel­miszeripari kiállítás megnyitá­sáról. Arturo la Torre di Tolle dandártábornok, a Perui Köz­társaság energia- és bánya­ügyi minisztere, magyarorszá­gi tárgyalásait befejezve, teg­nap délben elutazott Buda­pestről. Dr. A.jit Nath Ray, az Indiai Köztársaság legfőbb bíróságá­nak elnöke, befejezte magyar- országi tapasztalatcsere-láto­gatását és elutazott Budapest­ről. Lakos Sándor, a Társada­lomtudományi Intézet igazga­tója küldöttséget vezetett Var­sóba, ahol megbeszéléseket folytatott tudományos intéz­ményekkel, a kétoldalú ideo­lógiai együttműködés tovább­fejlesztéséről. A magyar dele­gáció tegnap érkezett haza. i á hatásai, valamint a termelő­szövetkezeti tagok egy kisebb részénél jelentkező politikai közömbösség, elkülönülés a közügyektől, kispolgári szem­lélet és magatartás. Mindezek­kel kapcsolatban látni kell sa­ját feladatainkat, miszerint többet kell tenni annak érde­kében, hogy az anyagi jólét és lehetőség birtokában, ami­vel ma a termelőszövetkezeti parasztság rendelkezik, kap­jon nagyobb segítséget, útmu­tatást arra, miként élhet em­beribb életet. — A vizsgálat abban erősí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom