Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-16 / 141. szám
I "ZMiiatf 1976. JŰNITJS 16., SZERDA Tököli kedvcsináló Edzettebbek az iskolások A tököli általános iskola tanulói tavaly ősszel még nem dicsekedhettek sporteredményeikkel. Nem tudtak egy szuszra ötszáz métert futni a 10—12 évesek, s a nyolcadikosok a számukra követelményként támasztott 1000 helyett csak 500 méterig bírták. Még sohasem hallottak a magasugrás guruló technikájáról, s az egy méter tíz centit — ennyit vitt át közülük a legjobb ugró — csalj átlépni tudták. A tiz- dekás kis labdával 25—30 métert dobott a legügyesebb, s a távolugrás iskolai csúcsa három méter harminc centi volt. Siralmas eredmények... Tornaóra a művelődési házban — Nálunk nincs tornaterem, ezért a téli testnevelési órákat csak a művelődési házban — esetleg az iskolai tanteremben, a padok tetején — lehetett megtartani — mondja Tóth Imréné igazgatóhelyettes. — A gyenge eredmények másik oka az volt, hogy iskolánk egyetlen nevelője sem vállalta ilyen körülmények között az órák megtartását. Testnevelésszakos pedagógusun utoljára négy éve volt. Juhász András szeptemberben került hozzánk, s az eredmény máris mutatkozik. De erről faggassa inkább őt! Juhász András biológiatestnevelésszakos. ■ A községi sportklub elnöke is. Alacsony, mosolygós, szerény ember. — Eddig már három-négy iskolában tanítottam, de ilyen lelkes srácokkal még nem találkoztam — mondja. — A heti három testnevelési óra bizony nem sok. Arra mindenképpen kevés, hogy a gyerekek kiemelkedő sportaredmé- nyeket érhessenek el. Ezt persze nemcsak én tudtam. Így történt, hogy az úttörőcsapat vezetőjével összefogtunk és kihirdettük: minden reggel fél nyolckor az iskolától negyedórás kocogást tartunk. — Először húszán jöttek el — mondja. — Áprilisban naponta már vagy nyolcvanan futottak a háromszáz felsős közül. Ök mind rendszeresen, de alkalmanként száznál is többen kocognak együtt. Egyik alkalommal a tanárok is eljöttek, de ők hamarosan, elmaradtak ... A többi sportágban is könnyen-— A futás kedvcsinálónak bizonyult: a gyerekek érezték, hogyan izmosodnak, hogyan nő teljesítőképességük. A többi sportágban már köny- nyebben boldogultunk. Szabad sportdélutánokat szerveztünk hetente az iskolában, s ide mindenki eljöhetett. Jött is, nagy a labda vonzereje. NemJÜNIUS 17-TGL JÜNIUS 23-IG CEGLÉD, — Szabadság 17—20: Bizalmi állásban 21—23: Érett szölőfürtöK 21—23, esti előadáson: Hét tonna dollár* CEGLÉD, Kamara 17—20: Két pont között a legrövidebb sörbe 21—23: Amarcord* GÖDÖLLŐ 17—18: Fogják el Oichit élve vagy halva 19—20: Csodabogarak 21— 22: A felső tízezer* 23: Homokvár SZENTENDRE, Terem 17—20: A felső tízezer* 21: Biciklitolvajok 22— 23: Tűzgömbök SZENTENDRE, Kert 17— 21: Válás előtt 22—23: Harc Rómáért I—II. VÁC, Madách Imre 18— 20: A stadion őrültjei 21—22: Az ördög atamánja 23: Jutalomutazás ABONY 17: Amarcord* 18— 20: Érett szölőfürtök 21—23: A stadion őrültjei BUDAÖRS ^ 17— 18: Lila ákác 19— 20: Ö, maga rettenetes 21—23: Csodabogarak DABAS 18— 20: Fekete farkasok üvöltése 21—23: Az ég velem van DUNAHARASZT1 17—18: Csodabogarak 19— 20: A londoni férfi 21—22: Blokád I—II. DUNAKESZI, Yörös Csillag 17—20: Emlékezz a nevedre! 21—22: Lázadás a buszon 23: Vér és virág* • Csak 16 éven felülieknek! DUNAKESZI, Rákóczi 16—17: Gábor diák 19— 20: A párbaj 21: Lázadás a buszon 23—24: A kenguru ÉRD 16— 17: Ulzana 20— 21: A szórakozott 22— 24: Azonosítás FŐT 17— 20: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. 21— 22: Emlékezz a nevedre! GYÁL 17: Az öreg 18— 19: Egy király New Yorkban 20— 21: Zongora a levegőben KISTARCSA 17—18: Piedone, a zsaru 19— 20: A fej nélküli lovas 21— 22: Ó, maga rettenetes LEÁNYFALU, Kert 16— 17: Huckleberry Finn és a csirkefogók 19—20: Keserű csokoládé 21—22: A fej nélküli lovas 23— 24: Az idők kezdetén NAGYKÁTA 17— 20: Váltságdíj* 21—23: Labirintus EHJSVÖRÖSVÁR 18— 20: Árvácska 21—23: Gawein és a zöld lovag POMAZ 17—18: A londoni férfi 19— 20: Halálos tánc 21—22: Pim, Pam és Pumelka RÁCKEVE 17—18: Vér és virág* 19—20: Blokád I—II. 21—22: A londoni férfi SZIGETSZENTMIKLÖS 17—18: Blokád I—II. 19—2«: Piedone, a zsaru 21—22: Halálos tánc egyszer egész osztályok — például a VI. bések fociztak, vagy tartottak magasugró- versenyt. — Mostanra, a tanév' végére kialakult a mind jobb teljesítményekre sarkalló versenyszellem, s ez mindenképpen jó... Hogy miért? ösz- szehasonlításul itt vannak a gyerekek eredményei. — A felső tagozatosok átlagosan 2000 métert futnák, szép mozgással, nyugodt tempóban. Az ötödikesek két perc alatt futják az 500-at, s a nyolcadikosok öt perc alatt az ezer métert. A legjobb futó, Bencsik Jóska időeredménye egy év alatt 5 percről 3,3-ra csökkent, s az osztályátiag 4 perc 15 másodperc. Kislabdá- val most 45—50 métert dobnak. A legjobb magasugrók az egy méter 55 centire helyezett lécet gurulóval ugorj ák át, s a távolugrásban elérték az öt métert... Most ők vitték e! a kupát A hagyományos Csepel-szigeti kupán öt éve nem nyertek a tököli diákok. Idén az összetett atlétikai és kézilabdaversenyben az iskola csapata lett az első. Tavasszal az úttörő-olimpián a tököllek labdarúgócsapata járási harmadikként végzett, s a kézilab- dások másodikként. Az iskola minden raja be nevezett már arra a júniusi sportnapra, melyen atlétikai és labdajátékokból mérhetik össze erejüket, ügyességüket a tanulók. — Ide már a negyedikeseket is várjuk, a jövő felsőseit. Jó alkalom lesz a verseny képességeik felmérésére — mondja a testnevelő tanár. Mikor arról kérdezem, mi a titka, mivel nyerte meg a tanulókat a testedzés ügyének, így felel: — Egyszerű volt. Csak gya karolni kellett a mozgást, a sportot, s a többi jött magától... Vasvári G. Pál Fotókiállítás: Kizsi-szigen népi építőművészete Kedden délelőtt a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában megnyílt ifjabb Rácz Endre fotóművész Kizsi című kiállítása a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Magyar Fotóművészek Szövetsége rendezésében. Az orosz népi épt tőművészet Kizsi-szigeti egye dülálló emlékeit bemutató fotókiállítást Nagy Mária, az MSZBT főtitkára nyitotta meg. Az ünnepi megnyitón jelen volt Z. V. Szalimon tanácsos, az SZVTSZ magyarországi képviselője. Kelemen László-szobrot avatnak Ráckevén Aranyszínű szobor áll néhány napja Ráckevéin, a nagyközségi népfrontbizottság titkári szobájában. Ez azonban csali ideiglenes helye. Kelemen Lászlót ábrázolja a Deák László szobrászművész alkotta mellszobor. A Magyar Színházi Intézet ajándékozta a népfrontbizottságnak, Dékány Sándornak, a bizottság titkárának kérésére. Kelemen László, az első magyar színházigazgató, ugyanis, miután 1793-ban megkezdett kísérlete többször, legutoljára 1803-ban megbukott, Ráckevén lakott 1806-ig. Kántortanítóságot vállalt, hogy megélhessen. Szobra a népfront tanácstermében egy most kiképzendő falmélyedésbe kerül, s végleges helyén szeptember- ben leplezik le. Ezen az ünnepségen alakul meg Ráckevén a Kelemen László Színházbarátok Köre. Tartalmasabban - több Az egyetemi cs főiskolai kulturális napok tapasztalatairól Kedden az Oktatási Minisz- i tóriumban összegezték az idei egyetemi és főiskolai kulturális napok rendezvénysorozatának tapasztalatait. A KISZ KB, az Oktatási és a Kulturális Minisztérium által kétévenként rendezett hagyományos fesztiválrendszer célja ebben az esztendőben — a korábbi tapasztalatok alapján — a rendezvénysorozat új, közművelődési tartalommal való megtöltése volt. A felső- oktatási intézmények közművelődési irányelvei alapján az amatőr művészeti együttesek nyitottabb, nem elsősorban a verseny szellemét tápláló, viszont az egyes műfajok között kapcsolatot, megismerési lehetőséget biztosító formában mutatták be alkotásaikat, illetve produkcióikat. A területi na polc lényege a közművelődési jelleg erősítése volt: a csoportok produkcióikat helyi üzemekben, tsz-ek- ben, ifjúsági klubokban, a környező városok, községek közművelődési intézményeiben is bemutatták. A legutóbbi, 1974-ben lebonyolított kulturá- , lis napokhoz viszonyítva a részt vevő hallgatók száma megkéteszereződött — több mint 5 ezerre nőtt. Az országos bemutatókat — 1600 fiatal részvételével —- művészeti áganként (képzőművészet, foto, film; ének-zene; vers- és prózamondás, pol- beat; folklór; színjátszás, irodalmi színpad) öt felsőoktatási intézményben tartották meg. Ezek rendeltetése a legjobb együttesek minősítése és szakmai fórum biztositása volt. A körültekintő szervezés izgalmas versenyhangulatot, élményt adó ifjúsági seregszemlét eredményezett. A rendezvénysorozat ősz— szességében eredményesen zárult. Az 1978-ban megrendezendő egyetemi és főiskolai kulturális napokat azonban úgy kell megszervezni, hogy azokon még jobban érvénye- j süljenek a kultúrpolitikai, a ! tartalmi és a formai célok. A tanácskozáson az egyetemi és főiskolai kulturális nevelőmunka területén eredményesen dolgozó oktatókat tüntették ki a rendező szervek. GYÖMRŐI KULTURÁLIS NAPOK Tanácskozás a munkásművelődésről Tegnaip délután a gyömrői kulturális napok keretében munkásművelődési tanácskozást rendeztek a gyömrői Petőfi művelődési házban. A tanácskozást, amelyre a nagyközség üzemeinek szocialista brigádjait hívták meg, Dobos- sy Tamásné, a művelődési ház igazgatója nyitotta meg s adott rövid tájékoztatót a közelmúltban végzett közművelődési felmérés tapasztalatairól. Ezt követően dr. Mándoki Rózsa, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanársegéde tartott előadást a Szocialista brigádok szerepe a közművelődésben címmel. Szemlér Ferenc kitüntetése A Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövetségén kedden dr. Biczó György, hazánk bukaresti nagykövete átadta Szemlér Ferenc romániai magyar költőnek és írónak 70. születésnapja alkalmából egész életműve, a szocializmust építő Duna-menti népek kulturális közeledését szolgáló, kiemelkedő munkássága elismeréséül a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje kitüntetést, amelyet az Elnöki Tanács adományozott. Történelem és életmód A kezes: egy körösi görög A miskolci Herman Ottó Múzeum kiállítási plakátján ugyan azt olvassuk: Görög kereskedők Miskolcon, de sok országos vonatkozású adatot, anyagot is láthatunk. Például az 1700-as évek elején egy tokaji görög kereskedő kezesei között nagykőrösi görög is található. Megegyezik a helyi polgárokéval A kiállítás két részre osztható: egyfelől iratok, képek, kereskedelmi eszközök segítségével bemutatja a Balkánról hazánkba vándorolt görög kereskedők hazai szerepét, s jelentőségét Miskolc városiasodásában, majd bemutatja a miskolci görögök kulturálisTörténelmi emlékpark a csatatéren Augusztus 20-án országos megemlékezést tartanak Mohácson Az idén augusztus 29-én lesz a 450. évfordulója a mohácsi síkon lezajlott nagy honvédő ütközetnek, amely mohácsi vész néven vonult be a magyar történelembe. Az 1526-os csata évfordulóján országos megemlékezést tartanak a Du- na-parti városban. A Magyar Történelmi Társulat ebből az alkalomból kétnapos emlékülést rendez Mohácson. A tudományos ülésen elhangzó előadásokat kiadványban is megjelentetik. Az Éremgyűjtők Országok Egyesülete ugyancsak Mohácson tartja vándorgyűlését, amelynek kapcsán pénz- és éremtörténeti kiállítás nyílik. Mindeddig semmiféle emlékműve nem volt a mohácsi csatában elesett hősöknek. A 450 évfordulóra az egykori harcmezőn — a megtalált és feltárt magyar tömegsíroknál — történelmi emlékparkot alakítanak ki. szociális életét (iskola, kór-' ház). Első pillantásra feltűnik, hogy e jelentős társadalom- és gazdaságtörténeti kiállítás nem tartalmaz életmódtörténeti anyagot. Ennek oka — mint Dobrossy István muzeológus mondotta —, hogy a görögség életmódja, asszimilációjuk folytán, megegyezik a miskolci polgárokéval. Igen hamar beilleszkedtek, miskolciakká váltak. A kiállítás második része lényegében véve egyházművészeti anyag. Ennek egy részét vagy hírét sokan ismerik, mert a miskolci városnézések, kirándulások programjában szerepel általában a görögkeleti templom megtekintése. Ilyen kiállítás található Szentendrén is. A különbség talán csak az, hogy a szentendrei gyűjteményben több templom anyagát gyűjtötték egybe, míg a miskolci nagy része a helybeli, egy kis része a tokaji görögkeleti templomból való. Gombán volt birtoka A miskolci múzeumnak ez a kiállítása a nyári idényben, szeptember 15-ig lesz nyitva. Ezalatt bizonyára sokan fogják megtekinteni. Igen szívélyes gesztus volt — ugyan csak a szakemberek részére —, hogy Szabadfalvi József múzeumigazgató a kiállítás megnyitása után baráti beszélgetésre hívta meg a jelenlevő tudományos kutatókat, szakembereket. E beszélgetésen mód nyílt a tapasztalatcserére, felvázolták a témakörben megoldandó feladatokat. A témához kapcsolódik néhány adat Pest megyéből is. A megyében Nagykőrösön, Vácott, Szentendrén, Ráckevén éltek görög kereskedők nagyobb számban, az utóbbi két helyen szerb kereskedőkkel együtt. A váci múzeum anyagában található néhány olyan tárgyi emlék, amely a görögök emlékét idézi. Vácott emléktáblája van Argenti Döme görög származású orvosnak. 1800 táján a váci nyomdában nyomtak magyar nyelvű görögkeleti egyházi könyveket. Jókai Mór is megemlékezik Arany János nagykőrösi tanártársáról, Tömöri Anasztázról, akinek Gombán volt birtoka és mint irodalom- és művészpártolót is ismerték. Még sokat beszélhetnénk a pesti görögök közösségéről is... Sok-sok adattal szolgálnak Ma a honismereti mozgalom fellendülőben van, erőteljes gazdaságtörténeti és társadalomtörténeti kutatások folynak, nem szabad hát a városaink fejlődésében szerepet játszó görögség történetének a feltárásáról sem megfeledkeznünk. Már csak ázért sem mert kapcsolataik révér sok-sok adattal szolgálnak más történelmi eseményekre vonatkozólag is. Dr. Sasvári László A Bukarest Cirkusz Abonyban, a Vásár téren, június 17-től 18-ig! Előadások: június 17-én fél 8 órakor, június 18-án 5 órakor. Jegyelővétel a cirkusz pénztáránál 7-től 21 óráig. A cirkusz állatkertjének megtekintése reggel 8-tó1 14 óráig. k
