Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-15 / 140. szám

fr III. ÉVFOLYAM, 140. SZÄM 1976. JÜNIUS 15., KEDD Reggelente hatvanöt járat > Vasárnapi buszszemle A hagyományos eszmecsere után Túrái tervek, öt esztendőre A Volán 20-as Vállalatának gödöllői főnökségén a leg­utóbb június 13-án, vasárnap tartották a járműpark műsza­ki szemléjét, amelyen huszon­egy Ikarus 66-os autóbusz vizsgázott. Ezt megelőzően május 30-án, ezután pedig július negyedikén minősítik a 65 gödöllői jármű műszaki állapotát. A MÁV-állomás mögötti ideiglenes buszpályaudvaron már vasárnap kora reggel fölsorakoztak az autóbuszok, s a szemle előtt Bársony Endre, a főnökség vezetője beszélgetett az autóbuszveze­tőkkel. A műszaki szemlét végző bizottság tagja volt többek között Rátóti Gyula, a központi járműfenntartási osztály vezetője és Ocsóvái András műszaki osztályveze­tő. A szemlére való felkészü­lésről lapunkat Tanús Béla üzemi párttitkár, Boczor Ti­bor szb-titkár és Bársony Endre tájékoztatta. Elmond­ták, hogy a téli mostoha idő­járás és a rossz utak nagyon megviselték a jármüveket, s a kifogástalan műszaki állapot érdekében folyamatos kar­bantartásra van szükség. Hogy ez nem maradt el, bizonyítja a mostani mű­szaki szemle beszámolója. Jól helytálltak az idősek és fiatalok: Szívós István, Jám­bor László, Mondok László, Szatmári László, Kolonits Péter, Piroska József és Lá­zár János. Tanús Béla is gépkocsivezető, immáron ti­zenhét esztendeje ül a volán mellett, több mint nyolcszáz­ezer kilométert vezetett. A gödöllői főnökség vezetői külön kiemelték Bálint An­talt, aki talán a legkedvel­tebb az utasok között: min­dig udvarias és jókedvű. A műszaki szemléről szóló beszámoló nem lenne teljes, ha nem említenénk meg, hogy a növekvő forgalommal párhuzamosan emelked­nek a gépkocsivezetőkkel szemben támasztott igé­nyek is. Hatvanöt autóbusz indul reg­gelente, s a több száz járat jó szervező munkát és szakér­tő gépkocsivezetőket Igényel. E követelmények teljesítése Néhány perccel a nyolcadik osztályosok ballagásának meg­kezdése előtt váratlan ese­mény történt az Imre utcai általános iskolában. Telefon- üzenet futott be, miszerint A KGZÉPMAGYARORSZÁGI közmű- és mélyépítő VÁLLALAT felvételre keres normást, normatechnológus és mélyépítőiparban jártas műszaki előkészítőket. Jelentkezés: a vállalat személyzeti és oktatási osztályán, Gödöllő, Tessedik Sámuel u. 6. érdekében sokat tesz az üzemi pártszervezet és a szakszerve­zeti bizottság. A gödöllői fő­nökség dolgozói hét szocialista postagalamb érkezett Buda­pestről, az úttörő-találkozóról. Persze nem „üres kézzel” jött, magával hozta az Együtt — egymásért elnevezésű moz­galom felhívását, mely újabb közös cselekvésre szólítja a kisdobosokat, az úttörőket és a vezetőket. Külön szól az őr­sökhöz, rajokhoz, úttörőtaná­csokhoz, s így ér véget: „Foly­tassátok a jubileumi úttörő­évet együtt, s egymásért — kisdobosok, úttörők, K1SZ- esek, felnőttek —, hogy erő­södjék hazánkban, a szocialis­ta országokban és az egész világon a pionírbarátság, s dolgozó emberek együttműkö­dése, szolidaritása a békéért, a barátságért, együtt — egy­másért ... !” Az üzenetet a VII. országos úttörő-találkozó résztvevői küldték. A postagalambot pe­dig Pesti Rudolf galambte­nyésztő indította el Gödöllőre. (Sigy) brigádban tevékenykednek a biztonságosabb, gyorsabb, ké­nyelmesebb közlekedésért. Cs. J. bati döntőbe, amely egy­úttal a Gödöllői Tavasz ’76 rendezvénysorozatának záró programja is volt. A brigádoknak elsősorban járásismeretből kellett vizs­gázni, a kérdések a pódiumon szombaton fellépő tíz népi együttesre vonatkoztak. A tíz járási csoport: a bagi, galga- hévízi, galgamácsai, hévíz- györki, ikladi, nagytarcsai, szadai, veresegyházi, vérségi és a zsámboki, csoport köszön­tötte a tízéves várost. A tíz brigád válaszait szak­értő zsűri értékelte, amelynek tagjai Plutzer Miklós, a vá­rosi pártbizottság első titkára, Benedek János, a városi ta­nács elnöke, Asztalos István, az aszódi múzeum igazgatója, Dékán Antal, a városi közmű­velődési bizottság elnöke, Ka- puszta Katalin városi népmű­velési felügyelő, Nagy Lajos- né, a járási-városi könyvtár vezetője, Novák Lászióné, a szadai iskola igazgatója és Polónyi Péter járási népműve­lési felügyelő voltak. A vetél­kedőt Vankó István, a gödöllői művelődési ház igazgatója ve­zette. Elsőként a galgahévízi kis- pávakör és citeraegyüttes lé­pett a színpadra, s a csoport­tal és a községgel kapcsolatos kérdésekre a Gödöllői Gép­gyár Aggregét brigádjának kellett válaszolnia. Majd a Ganz Béke brigádja vizsgázott a hévízgyörki asszonykórus fellépése után a Galga menti községből. Nagy sikert aratott a szadai együttes, különösen a négy énekesasszony, akiknek rigmusait az Agrártudományi Egyetem Bláthy Ottó brigád­jának kellett befejezni. A Ganz Madame Curie bri ­gádjától azt tudta meg a kö­zönség, hogy Veresegyházon még ötven esztendeje is fe­kete ruhát viselt a menyasz- szony. A Háziipari Szövetke­zet Tyereskova brigádja a gal­gamácsai, szentivánéji tűzug- rásról beszélt; az egyetem Egyetértés brigádja pedig a zsámboki lakodalmasról. Az ik­ladi tánccsoport fellépése után megtudhatta a közönség, hogy Ráday Gedeon, a község föl­desura betyárvallató volt Sze­geden. A Pattantyús brigád még ennivalót is kapott: is­mertetniük kellett a vérségi krumpliganca receptjét. Túrán a Galgamenti Rákó- ] czi Tsz-ben a minap ültek tárgyalóasztalhoz a brigádve­zetők s a termelőszövetkezet szakmai irányítói, élükön az I elnökkel. Hagyományos az! efféle eszmecsere a gazdaság- I bafi, minden fontosabb döntés előtt kikérik a húsz szocia­lista brigád véleményét. Leg­utóbb igencsak nehéz fajsúlyú téma került terítékre: az idei esztendő, s a következő öt­éves terv teendőinek számba­vétele. — Milyennek tervezik, mi­ként igyekeznek formálni a négy és fél ezer hektáron gazdálkodó termelőszövetke­zet jövőjét? A kérdésre Könczöl Ferenc közgazdasági elnökhelyettes­től várjuk a választ. — Gazdaságunk 1019 tag és alkalmazott, illetve családtag és idénymunkát vállaló szá­mára nyújt kereseti lehetősé­get, ám 1980-ra a munkaerő­prognózis szerint 12,5 száza­lékkal fogyatkozik ez a lét­szám. Ezzel szemben évente öt, öt és fél millióval nagyobb termelési értéket kell előállí­tani csak csupán ahhoz, hogy ne essen vissza jövede­lemszintünk, hiszen szigorod­tak a gazdálkodás feltételei, nőtt az állami elvonások mér­téke. S mi nem akarunk meg­rekedni a jelenlegi színvona­lon, tervünk dinamikus fej­lődést ír elő, az előző terv­időszak tapasztalatai szerint, eredményeire alapoznak, iga­zodva a népgazdaság igényei­hez. E szándékot talán néhány számadattal érzékeltetném. Őszi búzából például az utób­bi 35,2 mázsás átlagunkat 44 mázsára kívánjuk emelni. Ku­koricából tavaly 45,2 mázsát takarítottunk be hektáron­A Kandó Kálmán brigád nagytarcsai, a Háziipari Szö­vetkezet Egyetértés brigádja bagi kérdésekre válaszolt. A válaszokat a zsűri értékel­te, s a szerzett pontokat fe­kete táblára jegyezték föl. Az eredményhirdetésre fél hét tájban került sor. Első helyen a Laborató­riumi Törzsállattenyésztő Intézet ' Kandó Kálmán szocialista brigádja, a má­sodikon a Ganz Pattan­tyús, a harmadik helyen a Háziipari Szövetkezet Egyetértés brigádja vég­zett. Benedek János a helyezések ismertetése után átadta a Kandó Kálmán brigádnak a 3000 forint, kirándulásra szóló jutalmat, 2000 forintot kapott a Pattantyús brigád, s ezer forintot az Egyetértés brigád. Megköszönte a járási együtte­sek fellépését, s röviden érté­kelte a Gödöllői Tavasz elne­vezésű rendezvénysorozatot. ö. E. ként, öt év múlva 60 mázsás hozamra számítunk. A jelen­leginél 16 mázsával többet, hektáronként 63 mázsát ter­vezünk betakarítani lucerná­ból, paradicsomból pedig 325,2 mázsa helyett 400 mázsát. — A törekvés dicséretes, de fölmerül a kérdés: lévén a túrái gazdaság így is a leg­jobbak közül való kiváló szö­vetkezet, ahol gondot fordíta­nak az agrotechnika fejlesz­tésére, a termelési színvonal emelésére, fokozható-e ilyen mértékben a teljesítmény? — Alaposan felmértük le­hetőségeinket. Gabonaterme­lésben új fajták termesztésé­vel, a műtrágyaellátás, a gépi munkák, a betakarítás jó megszervezésével, az elővete- mény-helyek megválasztásá­val, a hatásosabb növényvé­delemmel átlagosnál gyorsabb fejlődést lehet elérni. A több száz hektáron termesztett pa­radicsom, zöldborsó és gyö­kérzöldség művelésének és betakarításának gépesítése — a speciális gépek kiemelt, 70 százalékos állami támogatás­sal vásárolhatók — a hoza­mok számottevő emelését te­szik lehetővé. Eddig 600 hek­táron termesztettünk iparsze- rűen kukoricát és száz hek­táron napraforgót. Az idén a napraforgó vetésterületét 300 hektárra növeltük, s a nád­udvari Vörös Csillag Tsz ál­tal összefogott; KITE-rend- szer technológiája szerint ter­mesztünk, 600 hektáron búzát is. — A gazdaság az állatte­nyésztésben is a megye élvo­nalába tartozik, csaknem más­fél ezer szarvasmarhát, 600 tehenet, csaknem kétezer ser­tést — 201 kocát — tartanak. Az állattenyésztés fejleszté­sének mértékét öt-hat száza­lékosnak tervezik a követke­ző öt esztendőben, ami viszont elmarad a népgazdasági előirányzattól. — Igaz. A népgazdasági előirányzat a szarvasmarha- állcmány 13 százalékos, ezen belül a tehénállomány 24 szá­zalékos növelését tűzi célul az V. ötéves tervben. Termelő- szövetkezetünk azonban a fo­lyamatosan elvégzendő tjac- mentesítés miatt csupán 4,5 százalékkal növelheti szarvas­marha-állományát, illetve ezen belül két százalékkal tehénállományát 1980-ra, több­re nem futja erőnkből. Mind­ezt valamelyest ellensúlyo­zandó, 15,4 százalékkal na­gyobb mennyiségű vágómar­hát, azaz 350 tonna húst és — a tervszerű tenyésztőmunka várható eredményeként — ugyancsak 15,4 százalékkal több, összesen kétmillió liter tejet értékesítünk a tervidő­szak záróesztendejében. A túrái termelőszövetkezet a Pénzügyminisztérium be­mutató gazdasága. Szinte hét nem múlik el anélkül, hogy hazai vagy külföldi látogató­csoport ne érkezne ide, hogy tanulmányozzák az ügyvitel- szervezés gépesítését. (Nyilván van némi összefüggés e tény s aközött, hogy a gazdaság el­nöke, Lévai Ferenc is szám­viteli szakember.) Az okos könyvelőautomaták, a munka- díjak számfejtésén túl, nyil­vántartják a raktári készlet alakulását, napi információt szolgáltatnak a növényter­mesztési munkák, az állatte­nyésztés, az élelmiszer-feldol­gozó üzemek termelési adatai­ról, tehát adminisztrációs munkaerőt takarítanak meg, s mindenkor pontos tükröt ad­nak a gazdálkodás helyzeté­ről. így idejekorán módosíta­ni lehet a terveket, alkalmaz­kodni a változó feltételekhez. Helyénvalónak tűnik a kér­dés: — Ebben a jól szervezett gazdaságban föltárható-e — mert a sikeres gazdálkodás így kívánná, s a tervek is er­re engednek következtetni — újabb tartalék, túl azon, amit az agrártudomány kínál, ami­ről az imént szó esett? — Az adatfeldolgozás gépe­sítése után szeretnénk to­vábbjutni, a lyukszalagra fel­dolgozott információkat szá­mítógépes elemzésre alkal­massá tenni. — A számítógépeket, köny­velőautomatákat a „munka­társak” sorában követi a szá­mítógép, az elektronikus agy? — Erről van szó, most tájé­kozódunk, hogy melyik szá­mítógép-központtal vegyük fel a kapcsolatot. A számítógép meggyorsítja a közgazdasági elemzőmunkát, segíti a dön­tést, de nem gondolkodhat helyettünk. Semmire nem mennénk szakembereink al­kotókészsége, fantáziája nél­kül. Az új terv megvalósítá­sában csakúgy, mint eddig, számítunk vezetőink önállósá­gára, hiszen ágazataink is önelszámoló rendszerben mű­ködnek, s a szakmai irányí­tóknak nemcsak a termelést kell szem előtt tartaniuk, ha­nem gazdálkodniuk is, ami­ben anyagilag is érdekeltek. Nagy lehetőségek rejlenek a takarékosságban. A rendsze­res laboratóriumi talajvizsgá­lat nyomán például kitűnhet, hogy esetenként több ható­anyagot juttatunk a földekre — egyébként 13—14 millió fo­rint értékű műtrágyát haszná­lunk fel —, mint amire egy- egy növénykultúrának szüksé­ge lenne, ha kimagasló ter­mést várunk is. Megvizsgál­tuk az energia-, az üzem­anyag- és a kenőanyag-taka­rékosság lehetőségeit Ener­getikusunk valamennyi gép­egységről — traktorról, teher­gépkocsiról — pontos diag­nosztika alapján nyilvántar­tást vezet, gépenként írja elő, hogy mikor kell olajat cserélni, hogy rendeltetésszerű járműhasználat esetén meny­nyi lehet az üzemanyagfo­gyasztás. S hogy ne feledjem, fejlődésünk legfőbb mozgató­ereje: tagjaink, alkalmazot­taink igyekezete. Szocialista brigádjaink vezetői mo6t ajánlották föl, hogy a mező- gazdasági idénymunkákból zöldségbetakarításban, gyü­mölcsszedésben saját munká­jukon túl, segítenek. A. Z. Óvodások, üzemi fiatalok műsorával Nyugdíjastalálkozó a kastély udvarán Az elmúlt napokban a gödöllői Grassalkovich-kas- tély udvarában, hatalmas fák árnyékában mintegy fél­száz nyugdíjas gyülekezett. A találkozót a Hazafias Népfront gödöllői városi bizottsága szervezte. A nyugdíj astalál- kozón részt vett Benedek Já­nos, a városi tanács elnöke, s eljött Vilmos György, a Ha­zafias Népfront városi bizott­ságának titkára és Németh Sándor, a bizottság elnöke is. Az óvodások kedves kis mű­sorral— verssel és nótával — és virágcsokorral köszöntöt­ték a nyugdíjasokat. Ugyan­csak műsort adtak a Gödöllői Gépgyár, a Háziipari Szövet­kezet és Mezőgazdasági Gép­kísérleti Intézet fiataljai. A városi tanács öregek nap­közijének és szociális ottho­nának dolgozói Mongó Lász­ióné irányításával az otthon : társalgószobái'ban látták vem- ! dégül a nyugdíjas találkozó résztvevőit. Kispályás bajnokok Bemutatjuk a II. osztályban bajnokságot nyert együttest, a IV. kér. FC-t. Álló sor, balról jobbra: Ács Lajos, Sári József, Polgár András, Delea István és Bánkúti Bálint gyúró. Guggol­nak: István Péter (34 góllal gólkirály), Istók Barnabás, Lázár Ottó és Faüszek Sándor. A Gödöllői Tavasz zárórendezvénye Első a Kandó Kálmán szocialista brigád — Melyik brigádhoz jött? — kérdezte a jegyárusító a gö­döllői Szabadság téri iskola előcsarnokában. — Mert be­számít a versenybe a szurko­lók száma is — folytatta. A belső udvarban egy-egy asztal körül üldögélt a város tíz szocialista brigádja: az Agg- regát (Gépgyár), Augusztus 20. (Ganz), Bláthy Ottó (ATE), Béke (Ganz), Egyetértés (ATE), Egyetértés (Háziipari Szövet­kezet), Kandó Kálmán (LATI), Madame Curie (Ganz), Pattan­tyús (Ganz) és a Tyereskova (Háziipari Szövetkezet) szocia­lista brigád. A kollektívák műveltségi-kulturális verse­nye tavasszal kezdődött: négy feladatlapot kellett kitölte­niük, melyen a várossal és a járással kapcsolatos kérdések szerepeltek. Pontot szerezhet­tek a Gödöllői Tavasz prog­ramjain való részvétellel és a két kiránduláson szervezett vetélkedőn. A versenyre 47 szocialista brigád jelentkezett a vá- rosból, s a felsorolt tíz került a június 12-1, szom­Együtt — egymásért Postagalamb — üzenettel

Next

/
Oldalképek
Tartalom