Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-15 / 140. szám

1976. JtNIUS 15., KEDD xkíAan Lépést tartani a változó igényekkel Előkészületek az új pártoktatási évre Bár a pártélet legfonto­sabb eseménye kétségkívül a tagsági könyvek cseréjét elő­készítő számvetés: a beszél­getés a párttagsággal, azért a pártmunka többi szektorá­ban is figyelemre méltó ese­mények történnek. Vegyük ez­úttal szemügyre a pártokta­tást, ami — tudvalévőén — finiséhez közeledik, ám ben­nünket elsősorban most nem ez, hiszen ki lát a jövőbe, ki tudná megjósolni a vizsga- eredményeket? —, hanem a folytatás, az újrakezdés, te­hát az új oktatási év előké­születei érdekelnek. Talán különösnek tűnik, hogy a régi, még be sem fe­jeződött, máris az új előké­szítésével foglalkoznak az il­letékesek, mégis így van, hiszen lezajlottak a felvételi vizsgák a jövő oktatási év­re, a jelenlegi szakosítók hall­gatóinak államvizsgái pedig éppen csak megkezdődtek. — Mégpedig első ízben ál­lamvizsgázhatnak! — mondja nyomatékkai Göndics Zoltán, az MSZMP Pest megyei Bi­zottsága oktatási igazgató­ságának igazgatója. — Me­gyénkben a szakosítók egy­idősek az oktatási igazgató­sággal — azelőtt csupán az esti egyetem általános ta­gozata működött — vagyis négyévesek. Először kapnak tehát végbizonyítványt a vég­zős hallgatók — szám szerint hetvenketten —, mégpedig: főiskolai diplomát. • A felvételi vizsgák ered­ményei milyenek? — Az esti egyetem általá­nos tagozatára az idén 1237- en, a szakosítókra 399-en felvételiztek. Az általános ta­gozatra az idén 750 hallga­tót .vehetünk fel, közülük 150-en a budai járásban, és az olyan, főváros környéki községekben lakók, akiknek Budapestet könnyebb elérni, mint a járási székhelyüket — az oktatási igazgatóságon, hatszázan pedig a járási-vá­rosi pártbizottságok mellett, illetve a nagyüzemekben mű­ködő kihelyezett osztályok­ban tanulnak majd. Ami az eredményeket illeti, az esti egyetem általános tagozatá­nak felvételi vizsgáin töb­ben feleltek meg, mint ahány hallgatót felvehetünk: 30 új, első évfolyam indul az ősz- gzel, osztályonként 25-ös lét­számmal, bővítésre nincs le­hetőség. Ezért aztán a járási­városi pár t-végrehaj tóbizott­ságok fogják eldönteni — a saját káderfejlesztési tervük­nek megfelelően —, hogy ki kezdheti meg tanulmányait az ősszel. A szakosítóra fel­vételizőknek — mint említet­tem, 399-en voltak — csupán körülbelül a felét tudjuk fel­venni, itt is elsősorban a ká­derpolitikai koncepciók alap­ján. • Várhatóan hogyan alakul az esti egyetemi hallgatók ösz- szetétele? — Noha a felvételi dönté­sek előtt nincs erről pontos képünk, a jelentkezések alap­ján annyi máris bizonyos, hogy a hallgatók főként párt­vezetőségi tagok és tömeg­szervezeti tisztségviselők kö­zül kerülnek ki. Az is előre­látható, hogy — a tavalyi szo­ciális összetételhez hasonlóan — mintegy egynegyedük fi­zikai munkás. • Milyen a fizikai munkás hallgatók felkészültsége, ho­gyan állják meg a helyüket? — Tapasztalataink szerint azok a munkások, akik esti egyetemre jelentkeztek, ál­talában nagyon lelkiismere­tesen felkészültek, alaposab­ban, mint némelyik értelmi­ségi jelentkező, ak! megpró­bál az egyetemen tanultak­ból élni. Azt is elmondhatom, hogy munkás hallgatóink ta­nulmányi eredményei nem maradnak el azokétól, akik magasabb iskolai végzettség­gel, nagyobb politikai elő­képzettséggel kezdték el az esti egyetemet. • Kényes kérdés követke­zik: mekkora a lemorzsolódás? — A kérdés cseppet sem ké­nyes, ellenkezőleg: örömmel tapasztaljuk, hogy a felvé­teli vizsga-követelmények eme­lése, s a körültekintőbb kivá­logatás eredményeként csök­kent az utóbbi években a le­morzsolódás. íme, a számok nyelvén: 1972/73-ban 13 szá­zalékot tett ki, a következő oktatási évben 11-et, 1974/75- ben 7,5 százalékot, a mostani tanévben pedig már csak 6- ot. Ez annyit jelent, hogy a jelenlegi 1982 hallgató közül 110—120-an hagyták abba a tanulást. Még az sem biztos, hogy mindannyian végleg, hi­szen a lemorzsolódók kate­góriájában tartják nyilván azokat is, akik egészségi, csa­ládi vagy egyéb okok miatt évhalasztást kértek. Hozzá kell tennem, hogy a fizikai munkások között nagyon ke­vés a lemorzsolódás, ők — ha már elkezdték — kitarta­nak. • Nemrégiben ismertettük lapunkban a tömegpropaganda különböző oktatási formáiban tervezett változásokat. Lesz­nek-e változások a közép- és felsőfokú pártoktatásban Is? — Hogyne, itt is lépést kell tartani a változó igényekkel. Az új oktatási évben új rend­szerben működnek majd a speciális továbbképző tanfo­lyamok: bevezetjük a vizsga­kötelezettséget, a hallgatók ennek megfelelően — tanul­mányi szabadságban részesül­nek, s e kádertovábbképző tanfolyamok ezentúl állami­Megkezdődött a Duna Bizottság ülésszaka A Duna Bizottság június 14 és 25 között Budapesten tart­ja 34. ülésszakát. A nemzet­közi tanácskozást hétfőn dr. Václav Moravec, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete, a bi­zottság elnöke ünnepélyesen nyitotta meg a szervezet Benczúr utcai székházában. Az ülésszak munkájában kormányképviselők vezetésé­vel részt vesznek a tagorszá­gok — Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia és a Szovjetunió — delegációi, va­lamint megfigyelőként az NSZK közlekedésügyi minisz­tériumának szakértői, az ENSZ európai gazdasági bi­zottsága titkárságának, a KGST-nek, továbbá a Meteo­rológiai Világszervezetnek és az Odera-bizottságnak a kép­viselői. A plenáris ülés után a kü­lönböző munkabizottságokban folytatódik az ülésszak. A du­nai államok hajózási szakem­berei egyebek között a fo­lyam hajózásának időszerű' kérdéseiről, a hajózással kap­csolatos hidrotechnikai és me­teorológiai, valamint jogi, pénzügyi és statisztikai kér­désekről tárgyalnak. Foglal­kozik ezenkívül az ülésszak az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányának szellemében és a dunai hajózás rendjével kapcsolatos belgrádi konven­ciónak megfelelően a további teendőkkel, azzal, hogy a két okmány szellemében aktivi­zálja a Duna Bizottság mun­káját. lag elismert továbbképzésnek minősülnek. A hallgatókat to­vábbra is felvételi vizsga nél­kül, középfokú politikai elő­képzettséggel, a járási-városi pártbizottságokkal közösen hozott döntés alapján vesz- szük fel. A tanfolyamok köz­pontilag jóváhagyott temati­ka és program alapján fog­nak működni, egy- és kétéves időtartammal, heti egy alka­lommal háromórás foglalko­zások keretében. • Változatlanul működnek tovább az 5 hónapos és az egyéves pártiskolák? — Igen; de ezeken kívül az egész oktatási évben rövid tanfolyamokat szervezünk majd — egyhetestől kéthóna­posig — a pártvezetőségek és pártbizottságok tagjainak, s a propagandistáknak. • A Pest megyei pártbizott­ság az előző években kevesell­te a közép- és felsőfokú poli­tikai oktatásban részt vevő ter­melőszövetkezeti és építőipari gazdasági vezetők számát, ará­nyát. Született is egy olyan állásfoglalás, hogy nagyobb mértékben kell beiskolázni őket a marxista esti középisko­lákra és egyetemre. Mi történt azóta? — Az állásfoglalás — 1975 februárja óta — a korábbi évekéhez képest az általános tagozaton és a szakosítókon tanuló termelőszövetkezeti gazdasági vezetők, műszaki irányítók, közvetlen termelés­irányítók, szakalkalmazottak és az egyéb szellemi dolgo­zók száma emelkedett — ugyanígy az építőipari veze­tőké is —, ám még mindig gyenge pont a mezőgazdaság az oktatásban. Mi úgy látjuk, fáziseltolódás van az ipar és a mezőgazdaság között. Az iparban korábban játszódott le ez a folyamat, amikor a a szakmai képesítés után meg­nőtt a rangja, értéke a poli­tikai végzettségnek is: a me­zőgazdaságban ez a folyamat csak nemrég kezdődött. Se­gíteni térhódítását elsősor­ban a járási-városi pártbizott­ságok feladata — mi ebben csupán ösztönző szerepre vál­lalkozhatunk — fejezte be Göndics Zoltán. Nyíri Éva Születésnap Dunakeszin Munkával készülnek az ünnepre Az ötvenedik születésnap táján szokták némi önvígasz- talással mondani: a legszebb férfikor. Ebben a jellemzésben talán az is benne rejlik, hogy az idők múlásával általában már megállapodik a teljesítő- képesség, s közelegnek az öregkor beköszöntőt mutató első jelek. A megifjodás elixí- re ma még mindig csak az ál­mok világába tartozik. Leg­alább is az embereknél. Más a helyzet azonban az üzemek életében. ' A MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzeme a közeljö­vőben köszönti fennállásának fél évszázados születésnapját. Az ötödik évtized végén pedig nemhogy az öregedés tünetei mutatkoznának, hanem inkább folyamatos fejlődés, a termé­kek, a munkahelyi és a szo­ciális körülmények megújulá­sának tanúi lehetünk. A komfort természetes igénnyé válik Az alapítást követő első hu­szonöt évben csupán fenntar­tással foglalkoztak Dunake­szin. Az utóbbi negyedszázad­ban azonban a javítási mun­kán túl számos új vasúti sze­mélykocsit is-építettek itt, s ezzel lényegesen befolyásol­ták a MÁV kocsiparkjának alakulását. A jelenleg is köz­lekedő négytengelyes kocsik háromnegyed része itt készült. Emellett az egykori BSZKRT és a BHÉV részére is gyártot­tak kocsikat, illetve motorvo­natokait. A járműjavító munkáját, terveit alapvetően meghatá­rozta és befolyásolja ma is az 1967-ben született vasúttör­vény. A mai kor jellemzője — ezt mutatják a statisztikák — a vasúti utasszám és az egy utas által megtett kilométer folyamatos csökkenése. A vo­natokon azonban mégis zsú­foltság tapasztalható. Ennek oka, hogy a forgalomból egyre több régi, főleg kéttengelyes, elavult kocsit kell kivonni. De a megváltozott életritmus, s a kétnapos hétvégeken fölélén­külő kirándulókedv is azt kö­veteli, hogy minél több új ko­csi hagyja el a dunakeszi üze­met A hatalmas kocsipark azon­ban rendszeres ellenőrzési fel­adatokat is ró a járműjavító­ra. A kocsik másfél évenként — a nemzetközi forgalomban közlekedők évente — fővizs­gán esnek' át, és élettartamuk felénél, a 14—15. ev táján mindegyiken elvégzik a főja­vítást, amely a szinte alkotó elemeire bontott kocsi teljes korszerűsítését, a vázszerkezet fölújítását jelenti. Ez, az első­sorban jelentős élőmunkát el­vonó tevékenység okozta, hogy a IV. ötéves tervidőszakban, melyben 450 főjavított kocsit adott át az üzem a MÁV-nak az új kocsik száma mindössze 400 volt, pedig a III. ötéves terv idején már ennek a dup­láját készítették. Az új kocsik jóval korsze­rűbbek a korábbiaknál. A ké­nyelem, a biztonság, a kom­fort a vasúton is természetes igénnyé vált. Ennek jegyében például ma már minden ko­csiba automatikus fűtésszabá­lyozót szerelnek. De a közel­múltban teljesen új prototí­pust is kidolgozott a gyári kö­zösség. Még tavaly elkészült az első saját tervezésű és ki­vitelezésű büfékocsi, melyen célszerűen kialakított konyha- berendezés, elektromos hűtő- szekrények, valamint gázellá­tású főző és vízmelegítési le­hetőség is van. E termékükből 40 kocsi sorozatgyártását ter­vezik. Az idén ebből kilenc készül el. Javulnak a munkakörülmények Minderről Kalmár János fő­mérnök beszélt. Elmondta azt is, hogy bár az idén 79 új ko­csit készítenek, céljuk az, hogy a következő években ez a szám 100-ra növekedjék. Ugyanak­kor a kocsiállomány szinttar­tásához évente 200 személyva­gont kell fölújítaniuk. A nagy feladatok végrehaj­tásában számíthatnak-az üzem megerősödött munkásközössé­gére. A járműjavítóban folyó nagyszabású rekonstrukció és fejlesztés a dolgozók szociális körülményeit javító beruhá­zással kezdődött. — Van modem éttermünk, konyhánk, orvosi rendelőnk, munkásszállónk, bölcsődénk, óvodánk, öltözőnk. Elkészült a szakmunkástanulók kollégiu­ma. A szalcmai utánpótlást segítő részleg az öltöző és a A tavalyi költségvetés, két parlamenti bizottság előtt Törvényjavaslat az élelmiszerek előállításáról és forgalmazásáról Hétfőn a Parlamentben — Nagy Miklós elnökletével — ülést tartott az országgyűlés külügyi bizottsága. A tanács­kozáson részt vett Péter János, az országgyűlés alelnöke és Madarasi Attila pénzügymi­nisztériumi államtitkár is. Roska István, külügyminisz­ter-helyettes fűzött szóbeli ki­egészítést a Külügyminiszté­rium 1975. évi költségvetésé­nek végrehajtásáról szóló írá­sos jelentéshez. Egyidejűleg tájékoztatta a képviselőket külképviseleti hálózatunknak az V. ötéves terv időszakára vonatkozó fejlesztési elgondo­lásairól. Az ülésen felszólalt Csillik András, Darvast István, dr. Lu­kács János, Nagy Miklós (Pest megye 28. váci választókörzet), Novics János, Pethö Tibor és Tausz János (Pest megye 22. budakeszi választókörzet), kép­viselő, valamint Madarasi Atti­la államtitkár. Két fontos törvényjavaslat­ról, az 1975. évi költségvetés végrehajtásáról, valamint a közfogyasztást szolgáló élel­miszerek előállítására, tárolá­sára, szállításra és forgalomba hozatalára vonatkozó törvény- javaslatról tanácskozott ugyancsak hétfőn — Palkó Sándor elnökletével — az or­szággyűlés kereskedelmi bi­zottsága. A törvényelőkészítés e fon­tos fórumán —, amelyen részt vett Inoliai János, az ország- gyűlés alelnöke —, dr. Sághy Vilmos, belkereskedelmi ál­lamtitkár, Kovács Gyula, kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes, és Vincze Gyula, pénzügy­miniszter-helyettes fűzött szó­beli kiegészítést azokhoz az írásos tájékoztatókhoz, illetve jelentéshez, amelyeket a kép­viselők korábban kézhez kap­tak. A törvény célja, hogy megha­tározza a közfogyasztásra szol­gáló élelmiszerek előállításá­nak, továbbá az előállított élel­miszerek és a természetes álla­potukban fogyasztható nyers élelmiszerek forgalomba hoza­talának feltételeit. A törvény- javaslat — amelynek elfogadá­sáról az országgyűlés dönt — hatálya alá vonja a közfo­gyasztásra szolgáló élelmisze­rek s italok előállítását, az éttermekben és cukrászdákban felszolgált készítményeket is. Bevezetése után mindenkire vonatkozik, aki közfogyasztás­ra szánt élelmiszert állít elő. A törvényjavaslat egyebek között meghatározza az élel­miszeripari és ipari jellegű előállításának ismérveit, ren­delkezései vonatkoznak a nyers élelmiszerekre, valamint a vendéglátó üzemekre és cuk­rászatra is; a tényleges élelmi­szer-előállító tevékenységet — szigorú élelmezés-egészség­ügyi és műszaki feltételekhez mindenkire nézve egyaránt — köti. A vitában felszólaló képvi­selők örömmel üdvözölték a javaslatnak azt a pontját, amely előírja, hogy az élelmi­szer előállításánál csak olya­nokat szabad foglalkoztatni, akiknek egészségi állapota megfelel a munkakörükre meg­állapított követelményeknek, s rendelkeznek a szükséges szakmai és élelmezés-egész­ségügyi ismeretekkel. Néhány részletkérdésben élénk eszmecsere bontakozott ki; ilyennek bizonyult például a bedolgozórendszer alkalma­zásának tilalmát megfogalma­zó rész. Ezzel kapcsolatban a képviselők szóvá tették; ko­moly megfontolást kíván, hogy vajon az élelmiszeripar min­den területén célszerű-e meg­szüntetni a bedolgozást. Fel­hívták a figyelmet arra is, hogy néhány, különösen kelendő élelmiszernél nehéz lesz ér­vényesíteni az egyébként min­den élelemre vonatkozó célt, hogy tudniillik a fogyasztható­sági határidőt fel kell tüntetni. Egyetértés mutatkozott abban, hogy az ellenőrzés egységesíté­se és hatékonyabbá válása cél­jából az érdekelt tárcák között még jobb együttműködésre van szükség. A vitában felszólalt Bollók Józsefné, Ispánovits Márton, Inokai János, dr. Komócsin j Mihály, dr. Novak Pálné, dr. ' Szabó József, Teleki Istvánná és dr. Vdvardi Károlyné. A törvényjavaslatokat az or­szággyűlési bizottságok elfo­gadták. műhely létesítésével válik majd teljessé — sorolja jogos büszkeséggel a fejlődés jeleit a főmérnök. És hozzáteszi: — Ezeknek a létesítményeknek tulajdonítható, hogy létszá­munk állandósult és további növekedésre számíthatunk. Ide tartozik még, hogy első­sorban a fiatal házas dolgozó­ink lakásgondjainak megoldá­sát is folyamatosan segítjük. KlSZ-akeiá keretében 72, 24 és legutóbb 104 lakás épült, és jelenleg is szerveznek újabb lehetőségekre. A munkakörülményekben ez a tervidőszak hoz majd gyö­keres változást. Már tető alatt van a 17 ezer négyzetméteres új szerelőcsarnok. A dolgozók nagyon remélik, hogy a ter­veknek megfelelően ez év vé­gére már teljesíthető lesz. — Mi, akik a négytengelyes kocsikat bontjuk le nagyjaví­táshoz, 30-an dolgozunk egy vágányon — mondja Décsi László, a kerékműhely Népek barátsága szocialista brigádjá­nak vezetője. — Ha elkészül az új üzem, megszűnik ez a zsúfoltság, mert ott több vá­gányt alakítanak ki. És a mun­ka sem lesz ilyen piszkos az új technológiával. — Már nagyon nézegetjük a tervrajzokat — vallja meg Ba­logh Miklós, az alvázműhely Ady Endre szocialista brigád­jának vezetője. — De egyelő­re még nem tudjuk fölismer­ni a részleteket az építkezé­sen. Pedig minél előbb elké­szül, annál könnyebben telje­síthetjük terveinleet. Hiszen itt gyakran egymás munkáját is akadályozzuk. Az új csar­nokban nemcsak a balesetve­szély csökken majd, hanem a munkahelyi légkör is bizonyo­san javulni fog. Ennek remé­nyében vállaltuk azt is, hogy az áttelepülés ideje alatt min­dent megteszünk a termelés­kiesés elkerülése . érdekében. Gyümölcsöző kapcsolatok — A segítség nemcsak a ke­rítésen belülről jöhet — mond­ja Kalmár János. — Munkánk nagyon sok. Ezért már az el­múlt időszakban gyümölcsöző kapcsolatokat építettünk ki a környező gyárakkal, üzemek­kel. A Magyar Hajó- és Da­rugyár váci egységével példá­ul éppen akkor találtunk egy­másra, mikor megszűnt náluk a motorkerékpár oldalkocsd- gyártás. Azóta ők készítik pon­' tosan, jó minőségben a feljá- . ró ajtókát. A kapcsolat mind- j két fél számára kedvező. A közeljövőben szeretnénk ha­sonlóan jó kooperációt kiala­kítani a Heuréka gumigyárral is, a tömítő gumiidomok ké­szítésére. A MÁV Duna'reszi Jármű­javító Üzemének közössége szorgos munkával készül a fél évszázados jubileumra. Az ünnepig ugyan még jó néhány hét hátravan, az itt dolgozók azonban nem a múlt eredmé­nyeinek összegezésével fogla­latoskodnak, hanem a vasúti kocsipark megújulásának, kor­szerűsödésének biztosítékát kí­vánják letenni a születésnapi asztalra. Lakatos Tamás Vándorgyűlés A Magyar Régészeti és Mű­vészettörténeti Társulat ez évi háromnapos vándorgyűlése hétfőn Szolnokon, a Tisza-par- ti Galériában megkezdte há­romnapos munkáját. Entz Gé­za, a társaság elnöke az al­földi műemlékek helyzetéről ■tartott előadást. Kaposvári Gyula megyei múzeumigazga­tó a vendéglátó megye mú­zeumainak három évtizedes te­vékenységéről, tudományos fejlődéséről számolt be. A ván­dorgyűlés első napi program­jának második részében szek­cióülésekre került sor. A ván­dorgyűlés résztvevői ma kör­utazást tesznek a megyében. I j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom