Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-13 / 139. szám

Gyermekrajz-kiállítás Rajzokból, bábokból, papírplasztikákból, színes ablak­tervekből, hímes tojásokból rendeztek kiállítást a Táncsics Mihály Iskolában. A kiállított, közel 400 munka között látha­tók a Pest megyei gyermek rajz-kiállításon díjazott „táncsl- csos” tanulók képei is. A képen: papírbabák, felső tagozatos gyerekek munkái. Apáti-Töth Sándor felvétele JÁRÁSI LABDARUGO-BAJNOKSAG Meglepetések nélkül A járási labdarúgó bajnok­ság utolsó előtti fordulójában nem született váratlan ered­mény. Az élcsoportban levő csapatok mind győzték, így a sorrend nem változott. A baj­nokságban egy ponttal vezető Ceglédbercel esélyei megnőt­tek. EREDMÉNYEK: Ceglédi VSE II.—Nagykörösi Ki- nizsi II. 1:0, Kocséri Tsz SK—Abonyi Tsz SK 1:4, Törteli Tsz SK—Dánszentmiklósi Tsz SK 4:1, Al'bertirsai VSE II.—Ceglédber- celi VSC 1:8. IFJÜSAGI MÉRKŐZÉS: Kocsér—Abony 1:6. AZ ÉLCSOPORT ÄLLÄSA: 1. Ceglédbercel 23 20 — 3 121-22 40 2. Abony 23 19 1 3 71-24 39 3. Törtei 24 19 — 4 82-32 38 if jüs Ágiak : 1. Abony 16 13 — 3 83-13 26 2. Ceglédbercel 13 11 1 1 45-12 23 3. Dánszent­miklós 16 7 — 3 24-31 14 (m. I.) Győzelem az emlékversenyen Teke: A KÖZGÉP SE két éve el­hunyt edzőjének Türei Pál­nak emlékére, versenyt rende­zett. Csapatban 10 együttes indult el — közöttük az NB I-es Szolnoki MÁV —, ez és a páros küzdelem is a hazai KÖZGÉP versenyzőinek sike­rével végződött. A Türei Pál emlékverseny végeredménye: Csapatban: 1. KÖZGÉP SE „B” 1725 fa, Nyíri—Zzsám­béki (889), Raffai—Türei (836), 2. Szolnoki MÁV 1709 fa, 3. KÖZGÉP „A” 1699 fa. Párosban: 1. Nyíri—Zsámbéki 889, 2. Bíró—Kántor (Sz. MÁV) 884, 3. Tornyosi—Sárik 867. Asztalitenisz: A megyei női bajnokságban a CVSE fölényes biztonsággal nyerte tavaszi utolsó találko­zóját. CVSE—Tököl 10:0: Győzött: Zana, Márky, Sza­bó (3—3) Márky—Zana páros. A megyei férfi bajnokság­ban a kisorsolt ellenfél, s Zsámbok nem érkezett meg így a CVSE II. játék nélkül 20:0 arányban nyert. Labdarúgás: Az országos ifjúsági bajnok ság szegedi csoportjában befe jeződött az 1975—76. évi küz delemsorozat. A CVSE fiatal jai kiharcolták a bennmara dást. i U. L. Tevékenyek az ifjúgárdisták Június végén seregszemle Vasárnap, a börzsönyi út­törővasút megnyitó ünnepsé­gén fiatalok álltak díszőrsé­get: az ifjúgárdisták. Sze­mélyesen is sokat dolgoztak, hogy a kisvasút megépüljön, környéke rendezett és csalo- gatóan szép legyen. Nemrég dobogón álltak, örömmel és kicsit zavartan. Fogadták a köszöntéseket, további mun­kára ösztönző jó kívánságo­kat. A csonka kiképzési évet záró járási-városi szemlén igen jól szerepeltek és a leg­jobb úton haladnak, hogy végrehajtsák a KISZ IX. kongresszusának határozatát, abból is a rájuk háruló részt, mely kimondja: „Az Ifjú Gár­da legyen a KISZ honvédel­mi nevelőmunkájának bázi­sa,- az ifjúgárdisták váljanak e tevékenység propagandis­táivá”. Tavasszal a BEM SE pályán segédkeztek, az úttörők be­mutatóján, az ő rendezésük segítette sikerre a Rákóczi- szabadságharcot idéző, Si- montornya visszafoglalására indult úttörő játékot. A fia­talok komolyan veszik az ed­zéseket, a kiképzést. Vala­mennyi KISZ-vezető bízik az ifjúgárdistákban. Minden re­mény megvan arra, hogy si­keresen szerepeljenek a hó­nap végén, a megyei szem­lén. Az ünnepség június 26-án délelőtt 9 órakor veszi kez­detét a Kossuth téren, aho­vá 80 ceglédit várnak. Nagy lesz a tét — tovább jutni az országos döntőbe. Bemutatni, milyen szép eredményekre képes a ceglédi járási és a városi fiatalokból összeková- csolódott ifjúgárda. t. h. Uj tag a Ráka-családban Az új jármű — nagy telje­sítményű, speciális tűzoltóko­csi. A prototípus elkészült, és rövidesen a Eeninvárosi' Ole­fin Művekben lép szolgálatba. A tűzoltókocsi kialakításá­ban közreműködött az eszter­gomi Műszeripari Művek és az osztrák Rosenbauer cég is. Esztergomban, a kocsi felépít­ményét gyártották, az osztrák cég pedig a tűzoltóberende­zést szállította. A futómű, a motor és az egész járóképes alváz Győrött készült. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAPAS ES C XX. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM ÉGLE D V A UPS RÉS ZfeRE. 1976. JŰNIUS 13., VASÁRNAP Ceglédi Állami Tangazdaság Kukorica kétezernyolcszáz hektáron Együttműködnek a termelőszövetkezetekkel A Ceglédi Állami Tangaz­daság nagy kiterjedésű ha­tára 11 400 hektár területet ölel fel. A szántóföldi nö­vénytermeléssel foglalkozó három kerület, a cifrakerti, a csemői és a kecskéscsárdai összesen 8600 hektár szán­tón gazdálkodik. A tangazda­ságban folyó növénytermesz­tés irányáról 1 és jelenlegi helyzetéről tájékoztatta lapun­kat Csonka Tibor igazgató. Az alapvető cél a terme­lés és a feldolgozás összhang­jának megteremtése. Ehhez tudni kell, hogy a gazdaság üzemei évi hatezer vagon termést dolgoznak fel. A hibrid kukoricát szárító és feldolgozó berendezés évi tel­jesítőképessége hétszáz va­gon, vetőmag takarmányku­koricából ezerötszáz vagont szárítanak, ezerkétszáz va­gonnyit toronysilóban tud­nak tárolni. Két lucerna­üzemük együttesen. ötszáz vagon lucernaliszt előállí­tására képes. Két takarmány­keverőjük teljesítménye évi háromezer vagon táp, ebből kétezerötszáz vagonnal saját állományuk takarmányozásá­ra fordítanak, a többiből el­sősorban koncentrátumokat állítanak elő más gazdaságok számára. A szántóföldi növényter­mesztéssel foglalkozó három kerületet szakosították, ezek közül a cifrakerti a kukori­catermesztés gazdája — ez a gazdaság fő növénye —, a csemői a szőlő- és gyü­mölcstermesztésé, továbbá a gyenge homoki talajok minél jobb hasznosítása a felada­tuk. Ezeken a földeken az utóbbi években köles és mus­tármag termeszthető ered­ménnyel. Kecskéscsárdán a szarvasmarha- és a juhállo­mány ellátására, elsősorban a takarmány termesztés a cél. A Ceglédi Állami Gazda­ságban — a bábolnai ipar­Babérkoszorú Földvá Károlynak A légió parancsnoka volt FORRT A VILÁG. A múlt század ötvenes éveinek végén föllángoltak a fegyveres har­cok Ausztria ellen. Itália ak­kor még nem volt egységes, több államból állott, s az észa­ki része a Habsburg-biroda- lom része volt. Kossuth éber figyelemmel kísérte az ola­szok mozgalmát, erőt látott benne, és sürgősen áttelepe­dett Piemontba. A magyar emigránsokból egy szervezetet hozott létre, s a szervezetnek fegyveres sereget is biztosított, megalakította az olaszországi magyar segédlégiót, részben volt honvédekből, akik közül a légió létrehozása előtt szá­mosán vettek részt Garibaldi mozgalmában, véreztek a sza­badságért küzdő olaszok olda­lán. A légió önálló egységként működött, de harcokba csak az első évben került, Dél-Itá- liában. Ezután gyorsan követ­ték egymást az események, s az olasz sikerek olyan előnyös békeszerződésre kényszerítették az osztrákokat, hogy nem lett volna értelme újabb fegyve­res harcba kezdeni. Feladatok nélkül a légiót nem volt könnyű együtt tar­tant. Az egyhangú kaszárnya­élet, az örökös fegyvertisztí­tás, szemlék és riadók, gya­korlatok nem kedveztek a baj­társi összetartásnak, sőt segí­tették az emigrációra amúgy is jellemző egyenetlenséget. A legénység cselekedni kívánt, elfeledni a hazátlanságot, le­küzdeni az egyre nagyobb erő­vel jelentkező honvágyat. A harcok váltották volna meg keserveiktől a nyugtalan álmú légionistákat. Napirenden vol­tak az áskálódások, intrikák, 1862-re züllésnek indult a légió. FÖLDVÁRY KÁROLY, is­merve az itáliai helyzetet, tud­ta Kossuth szándékát, hogy belső és külső erőkkel, kedve­ző szerencsével fölszabadítható Magyarország, ű már megsza­kította kapcsolatait Erdéllyel, otthontalanul élt és remény­telenül Magyarországon, kiszö­kött hát Itáliába, • természetes útja a magyar légióba vezette, elvállalta a parancsnokságot. Ekkor kereste meg a Turinban igen mozgalmas életet élő Kos­suth a következő sorokkal: „Kedves Ezeredes Űr! Hogy Ezeredes Úr a Magyar Segéd Sereg Parancsnokságát való­sággal átvette, kedves és ör­vendetes tudomásul szolgál. Bármennyire megzilálták is a múlt zavarok e kis számú, de minden belviszályák mellett is vitéznek tapasztalt Sereg szellemi egységét, erősen hi­szem, hogy Ezeredes úrnak ta­pintatos vezénylete alatt a magyar nép dicsőségéhez hű­nek, s hivatásához méltónak fog mutatkozni. Az örökzöld babérkoszorúk, mik magyar hazánk szabadságharcosainak legmagasztosabb korszakából — Ezeredes Úrnak, — a baj­nokok baj-fkának — vitéz homlokát körítik, fényöknek egy részét átsugározzák min­den seregre, melynek ön ve­zére. Fogadja Ezeredes Űr baráti kézszorításomat s vele tiszte­letem biztosítását, és legyen szíves a parancsnoksága alatti vitéz seregnek átadni jobb na­pok óhajtásával hazafiúi üd­vözletemet. Isten vezérelje dia­dalra a bekövetkező új évben magyar hazánk függetlenségét! Éljen a szabadság! Éljen a Haza! Kelt Turinban. decem­ber 23. 1862. Kossuth.” A légió akkor a Torinótól délkeletre, mintegy száz kilo­méter távol, Alessandriában állomásozott, föltehetően a ci­tadellában. Az erős vár a Ta- naro folyó bal partján épült 1728-ban, s hozzá szépmívű, fö­dött híd vezet át a folyón. Ezt a várost 1168-ban alapították a lombardiai városok Barba­rossa Frigyes ellen, és nevez­ték el III. Sándor pápáról. Hadi fontossága igen ‘ jelentős, mert síkságon van, és a lombardiai, a feiső-piemonti és a genovai utak itt találkoznak. Az 1866-os döntő jelentőségű osztrák—olasz háborúval befe­jezéséhez közeledett az olasz egység megvalósítása, így az olaszoknak nem volt érdekük az itáliai magyar légiót fönn­tartani. Az olasz király egy napiparancsában föloszlatta, elismerését fejezve ki szolgá­latukért. A parancs kiemelte Földváry Károly ezredes ér­demeit, a rend és fegyelem fönntartása körüli fáradságait, ezért jutalmul a Szent Móric és Szent Lázár rend tiszti ke­resztjét adományozta neki. A feloszlatás után több társával egyetemben Földváryt is meg­hívták az olasz királyi had­seregbe, ott mint ezredes , ke­rült rendelkezési állományba, egészen a magyar kiegyezésig. A KIEGYEZÉS AMNESZ­TIÁT IS HOZOTT, számos emigráns hazatért, köztük Földváry is. Ekkor került Ceg­lédre. Addig az itteni vallás­alapítványi birtokok a pesti kerületbe tartoztak, most vá­rosunkba helyezték a kerület székhelyét, s Eötvös József val­lás- és közoktatási miniszter annak vezetőjévé nevezte ki. Földváry 1868. június 17-én tette le a hivatali esküt. Hi­vatala a Pesti út 6-os számú házban volt, szolgálati lakás­sal. Abban a történelmi neve­zetességű épületben, amely a negyvennyolcas szabadság- harcban otthont adott a ma­gyar forradalmi kormánynak, Kossuthnak, számos magyar tábornoknak, a haditanácsnak. Nyugdíjazása után átköltözött a Piac térre, a mai Kossuth tér járásbírósága helyén állott uradalmi épületbe. Ebben a ház­ban halt meg 1883. december tizennegyedikén. Innen kísér­te ki úgyszólván az egész vá­ros népe a Kálvária temetőbe. Emlékét egy utca és egy bronz­táblával megjelölt iskola ne­ve őrzi. Hídvégi Lajos szerű kukoricatermesztési rendszer keretében, négy gépsorral ezer hek­táron hibrid, ezenyolc- száz hektáron takarmány- kukoricát termesztenek. A hibridkukorica-vetőmag elő­állítása jelentős ágazatuk. A vetőmag-előállításhoz megfe­lelő szakmai háttérre és ko­moly kockázatvállalásra van szükség. Ennek ellenére kifi- 1 zetődő a termelés és a sa­ját területen kívül tizenegy termelőszövetkezet is termel a gazdaság számára 2500 hek­tár területen hibrid vetőma­got. Az állami tangazdaság és a termelőszövetkezetek együtt­működésének távlatai ezen a téren körvonalazódnak leg­inkább. A kapcsolatteremtést az indította el, hogy az el­múlt évben a hibridüzemet rekonstruálták, háromszáz- ezer dollár értékű géppel szerelték fel, ezáltal négy­százról hétszáz vagonra nőtt a kapacitása. Emellett a ve- tőmagkészítés minősége is je­lentősen javult. A megnöve­kedett feldolgozható mennyi­séget nem tudnák maguk megtermelni, így a járásbeli közös gazdaságokon kívül — Kunszentmiklóstól Tápióbics- kéig — többen csatlakoztak. A hibrid kukorica termesz­tése speciális gépeket igé­nyel, különösen a betakarí­tása tér el a megszokottól. Ehhez a fontos munkához ta­valy két francia gyártmányú csőtörőt vásároltak, és az idén ugyancsak két ameri­kai gépet szeretnének venni. Ezzel a gépparkkal megold­ható lesz a 3500 hektár ter­mésének zökkenőmentes be­takarítása, a hibridüzem fo­lyamatos ellátása. Nemcsak a gépek beszer­zésére gondolnak közösen, hiszen ez a leggazdaságo­sabb, hanem a szállító- eszközök vásárlására is. A betakarító brigád érési sorrend szerint jár gazdaság­ról gazdaságra. A termesztés egyik alapvető művelete a címerezés, amely hazánkban még nincs gépesítve, ezért je­lentős kézi munkát igényel, amelyből jut a nyáron a diá­koknak is. Az idén kissé késve jött az eső a kukoricára, s ha figye­lembe vesszük, hogy az ősz és a tél is csapadékszegény volt, kellene a víz. A vetés is elhúzódott, a hűvös má­jusi időjárás késleltette a nö­vények fejlődését. A tőszám azonban megfelelő, és ha esős lesz a nyár, meghálálja a kukorica. • Búzából, rozsból, borsóból és a már említett mustárból és kölesből is termelnek ve­tőmagot. Ezekről kedvező ta­pasztalataik vannak Búzát ezer hektáron vetettek, ro­zsot nyolcszázon. A marton- vásári kutatóintézetnek ve­tőmagot szaporítanak. A társ- gazdaságoknak első- és má­sodfokú vetőmagokat állíta­nak elő, jelentős mennyisé­gű búzát így forgalmaznak. Kecskéscsárdán háromszáz hektáron terem cukorrépa az idén. Komplett gépsorral művelik, szép a tőállomány, s ha az idő kedvez, jó ter­mést remélnek. A szóját a ta­valyi száz hektárról duplá­jára emelték, az öntözhető homokterületeken foglalkoz­nak vele. A lucerna ezerhatszáz hek­tárt borít, és az állatállo­mány ellátásán kívül a, két lucernaüzemben összesen öt­száz vagonnyi lisztet állí­tanak elő, nagy részét rudacs­kákba sajtolva, granulátum formájában. Jelenleg két­száz vagon lucernaliszt a rak­tárban vár eladásra. Remé­lik, mielőbb vevőre talál. A lucerna idei első kaszálása jól sikerült, várakozáson fe­lül fizetett. A szántóföldi növényter­mesztésben léptek a leg­nagyobbat a gépesítésben, hiszen a rendelkezésre álló kézi munkaerő egyre keve­sebb. Ma már, milliós érté­kű gébekkel, néhány ember végzi el rövid idő alatt azt, amint régen csapatok hete­kig dolgoztak. Jó példa volt erre az őszi betakarítás, ami­kor egy gépkezelő és egy traktoros ezer vagon cukor­répát takarított be. Egy erő­gép vezetője hétszáz-nyolc- száz hektáron veti el a kuko­ricát, nagyon fontos, hogy hozzáértő, jó minőségű mun­kát végezzen. A megbecsülés is eszerint jár: akik a nagy gépeken dolgoznak, lakásuk­ról a gazdaság autóján jár­nak munkába, s hazaviszik a váltótársakat is. A gépcsopor­tok mellé műhelykocsit és szerelőt küldenek a hely­színre, hiszen ezeknél a gé­peknél néhány órás terme­léskiesés is súlyos vesztesé­get, kárt okozhat. Mindent megtesznek a munka zavar­talan menetéért. T. T. CEGLÉDRŐL MONTREALBA Hajózik a paraj levél Nemcsak az olimpia részt­vevői utaznak a messzi Mont- realba —utazik a parajlevél, hétköznapi nevén a spenót is. A zöld színű, magas vitamin­tartalmú főzelékféléből a Ceglédi Konzervgyár készített két tonnányi szárítmányt, egy kanadai cég megrendelésére. A szárított-porított parajlevél a ceglédi gyár egyik készter­méke. Jelentős hasznot hoz ve­le a népgazdaságnak. A parajpor rakományokat a MASPED továbbítja a ham­burgi kikötőbe, onnan hajóval szállítják át az Atlanti-óceá­non az amerikai kontinensre. Egy kilogramm szárítmány előállításához tizenhárom-ti- zennégy kilogramm nyers pa­rajlevél szükséges. A megál­lapodás értelmében még ebben az évben újabb parajlevélpor, s mellette petrezselyem, kapor és pirított vöröshagyma por teszi meg a hosszú utat Mont- reálig. A termékek minőségé­vel a megrendelő elégedett. : ennek több alkalommal han gót adott, amikor a gyárbai tett látogatást. Lehet, hogy aki — az olim pián részt véve — betér majc egy montreali étterembe, a: étlapról olyan mártást választ­hat magának, olyan sajtos-to­jásos parajomlettet ehet, mely nek fontos alapanyaga haza földön termett, s a cégied gyárban szárították. (dely> A Bivimpex nyersbőrtelepe gépkocsivezetői jogosítvánnyal rendelkező munkagépkezelőt, valamint nyersbőrmunkára segédmunkásokat alkalmaz két műszakos munkára. Cím: Cegléd, Lovász utca 2,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom