Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-02 / 129. szám

MSI «Kill fc, 1976. JÚNIUS 2., SZERDA 3 A dicséret hitele A történelmi elődök Még a tél utolján mutatta Verőcemaros tanácselnöke az épülő egészségházat. Álltak a falak, már kibontakozott a forma: valóban modern, kor­szerű lesz. A természetes fényt onnan kapja — mutatta a ta­nácselnök a furcsa megoldást. Azután örömmel kalauzolt az öregek napközi otthonához: ez szintén új dolog, mondotta, szívesen vették birtokukba a magányos, idős emberek. Hoz­zá hasonló büszkeséggel sorol­ta Szob nagyközségi pártbizott­ságának titkára és tanácselnö­ke az utóbbi évek változását, s nehéz lenne összefoglalni az iparilag oly jelentős Dunakeszi városiasodó fejlődését, párat­lan alakulását. Máris javítom szavam, mert egyáltalán nem páratlan, hi­szen a váci járás valamennyi községe, nagyközsége változá­son ment keresztül: Göd, Szód, Letkés, Nagymaros —, a Bör­zsöny vidéke. A Dunakanyar és Börzsöny szép tájain majdnem négyezer üdülő és hétvégi ház nőtt ki néhány év alatt. S bár­mennyire nem laknak a járás­ban a hétvégét itt töltő turis­ták, ők kétmillióan mégis meg­változtatják a környék, képét. Dániel Kornél, a zebegényi Szőnyi Múzeum igazgatója a tavaszi, a nyári hónapokban ezreket csal a múzeumhoz, a hozzá tartozó nyári szabadis­kolához. Üj forrása a szépnek a börzsönyi úttörővasút, ame­lyet a napokban'adnak át az úttörőforgalomnak. Nem váci járási leltárt ké­szítek, úgyis hiányos maradna a felsorolás: minden ipari, me­zőgazdasági, kereskedelmi, ok­tatási, művelődési fejlődést nem lehet egyenként számba- venni, vagy akárcsak számok­ban érzékeltetni a valóságot, hiszen a gazdasági, az anyagi gyarapodás megváltoztatja az ittélők munka- és életmódját, gondolkodását, s akkor ezt is részletesebben kellene itt ele­meznünk. Csak azért elevení­tettem fel magamban egy-két helyhez, személyhez kötődő képet e járásból, hogy# hitelét keressem annak a dicséretnek, amellyel néhány nappal ezelőtt a Pest megyei Tanács végre­hajtó bizottsága illette a váci járási hivatalt. Mondván, hogy a járási pártbizottság irányítá­sával, a társszervekkel össze­hangolt munkával kiváló ered­ményeket ért el. Krima János, a váci járási hivatal elnöke, amikor az elis­merés jó érzésével hazatérve' közölhette munkatársaival a megyei vb. értékelését, bizo­nyára -új szárnyakat adott a to­vábbi sikerek megalapozásá­hoz. A dicséret jelentőségét azonban akkor lehet igazán ér­tékelni, ha a hivatal tenniva­lóinak sokrétűségét is átgon­dolja az ember. Anyagi és szellemi erő Nehéz idő áll mögöttük. Ha csak a két járás: a szobi és vá­ci járások egyesülését tekint­jük, azt, hogy mennyi kétke­déssel, bizalmatlansággal kel­lett megküzdeniük, míg a száz­ezer lakos meggyőződött róla: az egyesülés valamennyiük ér­dekét szolgálta, már ez is íze­lítőt ad —, volt mit tenniük. A száz kilométer hosszúságú te­rületen 35 községben tömörül a lakosság, öt év alatt 4,2 szá­zalékkal nőtt a járás lakóinak száma, elérik a 101 ezer főt: mennyi ügyintézést — telek, adó, építkezés, gyámügy, ille­ték, kimutatás — jelent ez a szám. A munkaképeseknek több mint a fele az iparban dolgozik, s az ipari területen (Dunakeszin, valamint az agg­lomerációban) él a lakosság negyven százaléka. S az iparo­sodás minden velejárója taná­csi, járási hivatali intézkedést követel. A járásban korszerű mező- gazdasági nagyüzemek alakul­tak ki, koncentrálták anyagi és, szellemi erőiket, s ezáltal 27- ről tizenegyre csökkent a ter­melőszövetkezetek száma. Fi­gyelemre méltó eredményeket érnek el. Veszteséges vagy alaphiányos szövetkezet évek óta nincs a járásban. Sajátos nemzetiségi kultúrát képvisel a járás egy német ajkú és tíz szláv községe. Jobb arány az állagnál Az új tartácstörvényből adó­dó feladatok megoldására 35 község harminc tanácsának kellett felkészíteni a tisztségvi­selőket. Azóta a tanácsok ‘^zá­rna 21-re csökkent, s öt nágy- községi tanács helyett hét in­tézi az ügyeket. A tíz közös tanácshoz 24 település tarto­zik. Sikerük egyik titka az, hogy jól határozzák meg a feladato­kat, önállóságot biztosítanak a vezetőknek, bíznak tudásuk­ban, meghallgatják döntéseik előtt véleményüket. A külön­böző posztokat politikailag, szakmailag képzett káderek töltik be. A nagyközségi taná­csok élére olyan elnököket vá­lasztott a lakosság, akik 42,8 százalékának felsőfokú vég­zettsége van. Ez az arány jobb a megye átlagánál. A helyi ta­nácsok vb.-titkárainak 76,5 százaléka képesített. Jó a mun­kahelyi légkör, s talán ennek is köszönhető, hogy a fluktuá­ció ma már nem számottevő. A járási hivatal dolgozói sa­ját feladatuk elvégzésén kívül szerepet játszanak a választott testületekben is: vannak, akik a járási pártbizottság-, vagy a munkabizottságok választott tagjai, részt vesznek a népi el­lenőrzési bizottságok munkájá­ban, a Hazafias Népfront-bi­zottságokban. A helyi vb- vagy tanácsülé­seket rendszeresen látogatják a járási hivatal dolgozói. A helyi munka segítésének, el­lenőrzésének bevált módszere a komplex felügyeleti vizsgá­lat. Három-négy évenként ke­rül így sor valamennyi tanács ellenőrzésére, de az utóvizsgá­latokat évente ejtik meg. A célvizsgálatok is esztendőről esztendőre segítik a helyi ta­nácsok jó működését. A tanácsok és a lakosság kap­csolatára a társadalmi munka megsokszorozódása is jellemző: 1971-ben 18 millió forint, 1975- ben már több mint , 29 millió forint értékű társadalmi mun­kát teljesítettek. Élénkek a falugyűlések is, mert azokon Nemzetközi konferencia a föld alatti vízkészletek hasznosításáról A föld alatti vízkészletekről, hasznosításukról kétnapos nemzetközi konferencia kezdő­dött kedden a Magyar Állami Földtani Intézet szervezésében, a Magyar Tudományos Aka­démia várbeli dísztermében. A tanácskozáson kétszáz hazai és külföldi szakember vitatja meg a felszín alatti vizek háztartá­sának kérdéseit. Hazánkban az elmúlt 80 év­ben mintegy 60 ezer kutat fúr­tak, s jelenleg is körülbelül 40 ezer működik. Amíg ezek szét­szórtan helyezkedtek el, nem is okozott gondot a felszín alatti vízkincs szintentartása, az ur­banizáció nyomán azonban mindinkább 'koncentrálódtak a kutak, s egy helyről nagy mennyiségű víz folyamatos ki­vétele a föld alatti vízkészlet csökkentésének veszélyével fe­nyeget. Annál is inkább fontos ez a kérdés, mert — mint a ta­nácskozás több előadója is ki­fejtette — a steril, tiszta ivó­vizet mindinkább növekvő arányban a felszín alatti kész­letekből nyerik, a szennyezett folyók vizének tisztítása ugyanis egyre bonyolultabb, drágább berendezéseket, tech- ’ nológiákat követel. Nagy váro­saink ivóvízellátását is a fel­szín alatt húzódó vízrétegekből fedezik. A konferencián elhangzó számos előadás a föld alatti ; vízkincs jobb megismeréséhez, s így a körültekintőbb gazdál­kodáshoz járul hozzá. Épül az M—3-as Jó ütemben halad az M 3-as autópálya építése. A teljes szé- lessérében készülő ff'tvonal aszfaltozása Gödöllőig elké­szült. A földmunkagépek már Bag határában alapoznak. Az ejlső 34 km-es szakaszt 1978- ban adják át a forgalomnak. Pest megye úttörői is méltóan készüllek a Magyar Úttörők Szövetsége megalakulásának 30. évfordulójára őszinte tájékoztatást kapnak a lakosok és fontos közügyekben, valamennyiüket érintő kérdé­sekről hallanak, vitatkoznak, tanácskoznak. Érdemes a községfejlesztési és szépítési verseny alakulását is figyelemmel kísérni: 1971- ben a háromezer lakoson fe­lüli községek versenyében Ör- bottyán, a háromezer lakoson aluli községek versenyében Verőcemaros második helye­zést ért el. 1972-ben a megyei tanács végrehajtó bizottsága dicséretében részesült Főt és Szob nagyközség és Szód köz­ség. A nagyközségi kategóriá­ban 1974 és 1975-ben első hely­re került Szob és 1975-ben di­cséretet kapott Vácrátót. Fejlődés képekben Képeket forgatok: Ácsán új állami lakásokat építettek, fel­számolták a szociális követel­ményeknek meg nem felelő la­kásokat. Galgagyörkön új élel­miszerbolt nyílt, Dunakeszi új lakótelepéről, a Tábor úti új óvodáról, a könnyűszerkezetes iskoláról, \a Lenin szoborról is készült felvétel, Foton korsze­rű közvilágítást vezettek be; Gödön, Kemencén és Bernece- barátiban iskola hívja fel ma­gára a figyelmet. Nagymaros a takarékszövetkezet székházára büszke; Nagybörzsöny óvodá­jára; Örbottyán fogorvosi ren­delőjére és orvosi lakására; Szódon új szarvasmarha-istál­ló épült. Sződligeten, ha az építkezés hibája miatt nehezen is, de felépült a KISZ megyei vezetőképző iskola, javult a vámosmikolai vízellátás, köz­műves vízvezetéket kaptak. S az iskolán kívüli művelődés szintén fejlődött — klubkönyv­tár van Fót-Kisalagon, híresek a vácrátöti hangversenyek, a szödi nemzetiségi együttes, a citerazenekar Váchartyánban, s ott a verőcemarosi Gorka- múzeum. Mindezeket számokban is ki lehet fejezni: a fejlesztési ala­pot 193 százalékra teljesítették a járásban. Legdinamikusab­ban a kommunális ellátás vál­tozott: 3370 lakás helyett 3700 lakást építettek, 199 kilométer vízvezeték épült, a járás lakói­nak 70 százaléka vezetékes ivóvizet iszik, megépült a ter­vezett négy körzeti orvosi ren­delő. Felelősség és hozzáértés Nem szeretnék illúziót éb­reszteni, olyan illúziót, hogy a megérdemelt vb-dicséret és a mögött^ rejlő munkaeredmény már gond nélküli életet takar. Csak azt jelenti, hogy a hu­szonegy helyi tanács és a járá­si hivatal kihasználta a lehető­ségeit, jól gazdálkodott erejé­vel, s megbirkózik gondjaival is. Van ahol még előfordul ta­nácsi fluktuáció, így Örboty- tyánban, ezen is változtatnak. Javítani kívánják az ügyinté­zők politikai, szakmai képzett­ségét, a hivatal felügyeleti te­vékenységében több gondot fordít majd a kereskedelem ellenőrzésére, az árhatósági munkára. Könnyít a gyámügy megterheltségén, hogy még színvonalasabban dolgozhassa­nak az ezzel megbízott mun­katársak. S ha építettek is sok lakást, óvodát —, ezután sem állhatnak meg... Egy ami alapvető: felelős­ségtudat párosul a hozzáértés­sel, a fegyelem a kezdeménye­zőkészséggel, a bizalom az el­lenőrzéssel. Jó utat választott a váci járási hivatal; ezért •kíséri siker, sok eredmény munkájukat. S. A. Megalakításának 30. évfor­dulóját ünnepli ma, június 2- án a Magyar Úttörők Szövet­sége. A legfiatalabbak mozgal­ma, amely a Magyar Tanács- köztársaság küzdelmekkel teli, a jövő reményét felvillantó 133 napja idején bontott zászlót, s a felszabadulás után alakult ütőképes politikai szervezetté, napjainkban egymillió gyer­mek világnézetét formálja, szervezi szabad idejüket, fel­készíti őket a későbbi mozgal­mi munkára, a KISZ-életre. A Pest megyei úttörők követke­zetesen készültek az évforduló­ra. Munkájukról, az úttörő- mozgalom helyzetéről Lábai László megyei úttörőelnökkel beszélgettünk. Kutatják a múltat — Milyen események tük­rözték leginkább a pajtások készülődését az úttörőszövet­ség 30. évfordulójára? — A gyerekek tavaly szep­temberben csapatgyűléseken mondták el, mit terveznek az elkövetkező évben, milyen fel­adatokat vállalnak. — Munkájukban fontos sze­repet kapott az úttörőtörténeti kutatás. Korábban naplókba je­gyezték eredményeiket, képek­kel, rajzokkal díszített tabló­kat készítettek. Most ezenkívül kapcsolatot is kerestek régi út­törőkkel, úttörővezetőkkel. IVjeghívták őket az őrsi foglal­kozásokra a raj- és csapatgyű­lésekre, amelyeken a gyermek- szervezet hajdani tagjai el- ,mondták, milyen körülmények között dolgoztak, milyen dalo­kat énekeltek, milyen úttörő­játékokat kedveltek. — Sokhelyütt tudatosan gyűjtötték a pajtások az úttörő- mozgalom emlékeit. A sziget- szentmiklósi gyerekek például arra vállalkoztak, hogy har­minc év úttörőjátékáit, dalait kutatják fel. A monori járás pajtásai úttörőcsapataik ötéves történetét dolgozták fel. — Szép számmal akadtak rendezvények, amelyek egy- egy kiemelkedő évfordulóhoz, történelmi személyiség életé­hez kapcsolódtak. 1 Ezek közül II. Rákóczi. Ferenc születésé­nek 300. évfordulóját említe­ném. A megemlékezésekkor a budalcalászi, a galgahévízi út­törőcsapat jeleskedett legjob­ban. Első helyen kell azonban szólnunk a gyáli pajtásokról, akik felkeresték a fejedelem kassai sírját, s koszorúkat, 300 szál piros szegfűt helyeztek ko­porsójára. .. — Idén megnyitottuk, úttö­rőtörténeti múzeumunkat, ahol a felszabadulás után gomba­mód alakuló csapatok múltjá­val, jelenével ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Fejlődé­sünket dokumentumok, rajzok, képek ábrázolják. — Megkértünk hajdani út­törőket is, írják le azokat az élményeiket, amelyekre szíve­sen emlékeznek napjainkban. Túrák, tábortüzek, gyárlátogatások — Hogyan fejlődött az úttö­rőmozgalom gyermekszervezet jellege Pest megye úttörőszer­vezeteinél? — A gyerekek világa — sa­játos világ. Bebizonyosodott ez amikor a hajdani úttörőket emlékeikről faggattuk. Kapás­ból sorolták az emlékezetes tú­rákat, a várakozással körbeült tábortüzek dalait, játékait, a közös munkát, az élményeket adp gyárlátogatásokat, az első ismerkedést a gépekkel, a munkásokkal. Egyszóval élmé­nyeket. Elsősorban azok ma­radtak meg gondolataikban. Kevésbé emlékeztek egy-egy előadóra, előadásra... — Ez a felismerés egyre in­kább arra késztet minket, hogy kirándulásokon, túrákon, tá­borokban neveljük, formáljuk a gyerekeket. Visszük őket mindenfelé, játékos programo­kat szervezünk. — Fontos, hogy már a ter­vezésbe is bevonjuk a pajtáso­kat. Érezniük kell. hogy súlya van szavuknak. Nehezebb így a munka, de megvalósuló fel­adataikat teljességgel maguké­nak érzik. — Nemsokára — június 4-én kezdődik a VII. országos út­törőtalálkozó, amelynek szín­helye Budapest. Az április 4 tiszteletére rendezett ünnepé­lyes csapatgyűléseken válasz­tották meg Pest megye út­törői képviselőiket, akik majd a fővárosba utazhatnak. A gyerekek budapesti pajtások szüleinél laknak, innen indul­nak felfedezőútjaikra. A XX. kerületi pajtások vendégeként mintegy 100 , víziúttörőnk is részt vesz a ’‘találkozón. Kisvasút a Morgó-pataknál — Hogyan segítette a bör­zsönyi úttörővasút építésére kialakult társadalmi összefo­gás az úttörők és a KISZ-fia- talok testvérkapcsolatainak fejlődését? — Legelőször arról kell szól­nunk, hogy testvérkapcsola­taink tartalmában léptünk előre. Ebben a legnagyobb szerepet az úttörővasút építé­sét segítő társadalmi munkai vállalások játszották. Ismere­tes, hogy KISZ-fiatalok, szo­cialista brigádtagok ezrei dol­goztak hónapokon át — szom­bat-vasárnap — a Morgó­patak völgyében, készítet­ték az úttörővasút pályáját, szépítették környezetét. KISZ- esek újították fel a régi er­dei vasút szerelvényeit, tarto­zékait, állomásokat építettek, patakmedret ástak és kövez­tek ... — A pajtások érzik e törő­dést. Űttörővasutas tanfolya­mokon tanultak, ismerkedtek e hivatás összetevőivel. Eddig 305 úttörővasutas vizsgázott eredményesen. Készülődnek munkájukra a király réti út­törőpostán dolgozó gyerme­kek is. — A járási, városi KISZ- küldöttgyűléseken is ott vol­tak úttörőink. Hitet tettek, hogy képességeik szerint ta­nulnak! tevékenykednek, mert a küldöttértekezlet részvevői­hez méltó KISZ-tagokká akar­nak válni. — Úttörőmozgalmunk fejlő­dése három területen mérhető le legjobban. Gyarapszik lét­Jelentős hozzájárulásként a három országos szövetkezeti ágazat idén összeülő kongresz- szusaihoz, a szövetkezetek szo-i cialista jellegének ' továbbfej-i lesztéséről tárgyalt kedden a Szövetkezeti Tudományos Ta­nács. Dr. Szabó Józsefnek, az MSZMP KB politikai főiskolá­ja rektorhelyettesének vitain­dítója rámutatott: a párt szö­vetkezetpolitikai irányelvei alapvetően beváltak, nagymér­tékben hozzájárultak ahhoz, hogy — egyebek mellett — számottevően bővült a szövet­kezetek tevékenységi köre, gazdasági eredményeik és va­gyonuk. Jelentős előrelépés történt a szövetkezeti nagyüze­mi gazdálkodás megszilárdítá­sában, az ipari szövetkezetek kis- és középüzemeinek korsze­rűsítésében, állami nagyválla­latokkal kialakított együttmű­ködésében, és a nagy hagyo­mányokkal rendelkező ÁFÉSZ- ek nemcsak a falvakban, iia­számunk, a gyerekek majd 95 százaléka úttörő és kisdobos. Raj- és őrsi foglalkozásaink, csapatgyűléseink nemcsak rendszeresek, hanem tervsze­rnek is. Másrészt sokat fej­lődtek az úttörőéletet irányító felnőttek, pedagógusok, ifjú- vezetők munkamódszerei. Se­gítik, biztatják a pajtásokat, de nem terveznek helyettük, támogatják ötleteik, elképze­léseik kibontakoztatását. Vé­gül sokat fejlődött mozgal­munk — előbb említett — gyermekszervezett jéllege. Országos találkozó — A jubileumi évforduló egybeesik a VII. országos út­törőtalálkozóval. Milyen ren­dezvényekkel ünnepük — a már felsoroltakon kívül — Pest megye pajtásai a Ma­gyar Úttörők Szövetségének 30. születésnapjá\? — Kezdeném azzal, hogy június 2-án, de már koráb­ban, a gyermeknapon kitün­tetéseket kapnak a kiválóan tevékenykedő pajtások és út­törővezetők. Ott lesz 40 út- törővezetőnk a budapesti ta­lálkozó jubileumi gálaestjén a Vígszínházban. Június 13-án és 14-én, Zamárdiban, megyei úttörőtáborunkban találkoz­nak legjobban dolgozó úttörő- vezetőink. — Pajtásaink — a korábbi évekhez hasonlóan — idén is vidám, játékos rendezvénye­ken versenyeztek és szórakoz­tak a gyermeknapon. Nem rendeztünk megyei megmoz­dulást, az úttörők csapataik körében ünnepeltek. — Tavalyi sikeres kezde­ményezéseinket folytatni akar­juk a jövőben is. Ezúttal csak egyről beszélnék. Tovább­lépünk az úttörőtörténeti ku­tatásban ... Célunk, hogy a történelmi elődök megkezdte úton haladjunk tovább, mél­tón tevékenységükhöz, helyt­állásukhoz — fejezte be a be­szélgetés Lábai László. • Virág Ferenc Tisza völgyi országok szemináriuma Vízgazdálkodási KGST-sze- minárium kezdődött Balaton- máriafürdőn. A Tisza völgyi or­szágok és a Lengyel Nép- köztársaság vízügyi szakembe­rei az ötnapos szemináriumon megvitatják a Tisza völgyi víz­minőség előrejelzésének és adatcseréjének fejlesztési fel­adatait. Az országok képvise­lői beszámolnak a felszíni vize­ket veszélyeztető rendkívüli szennyeződések elhárításának módszereiről és eredményeiről. A szeminárium résztvevői megtekintik a Zala folyón és a somogyfajszi tározón szerve­zett vízkárelhárítási gyakorla­tot. nem bővülő mértékben a vá­rosokban is javították az ellá­tást, szép eredményeket érve el a termelés, a fogyasztás és a szolgáltatások különböző terü­letein. A szövetkezetek szocialista jellegének erősödését jelzi az is, hogy a közös vagyonnak az ipari kollektívákban 98, az ÁFÉSZ-elcben 94, a tsz-ekben pedig 75 százaléka oszthatatlan szövetkezeti tulajdon. A társadalmi és gazdasági fejlődés kapcsán most a szö­vetkezeti mozgalmakban is időszerűvé vált a továbbfej­lesztés száínos fontos kérdésé­nek megvitatása. A tanácsülés éppen ezért a társadalma gaz­dasági környezet fügvényében tárgyalt — a többi között — az állam és a szövetkezetek viszo­nyáról; foglalkozott az osztha­tatlan alapok szerepével; a társulások és a szerződések perspektivikus kérdéseivel. A szövetkezetek szocialista jellegének továbbfejlesztéséről tárgyalt a Szövetkezeti Tudományos Tanács A i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom