Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-11 / 137. szám

1976. JÚNIUS 11., FENTEK Minőségjavítás M-munkarcndszerrel Munkás vélemények a Pestvidéki Gépgyár exportnövelésének lehetőségéről A Pestvidéki Gépgyár évek óta — szovjet alapdokumen­tációk továbbfejlesztésével — huzalzománcozó gépcsaiádot gyárt. A náluk készült gé­peknek körülbelül kétharma­da szovjet, egyharmada tőké.s exportra kerüLt. Az elért ered­ményeket azonban cspán mérföldkőnek tekintik a vál­lalat vezetői. Mit tehetnek még az export fejlesztéséért, és miként vélekednek az ez­zel járó felelősségteljesebb, igényesebb munkáról a dolgo­zók? Tartva a határidőket csoportvezető. — De nem is fordult még elő ilyen eset. Az emberek tudják, hogy az itt készülő gépek szinte kivétel nélkül külföldre kerülnek. A Szovjetunióba, Szíriába, de néhányat szállítottunk máraz NDK-ba, és az idén, ha jól tudom, vevőnk lesz Egyiptom is. A magyar termékek hírne­vének megalapozása mellett a lelkiismeretesebb, jobb mun­kára ösztönös bennünket az a tudat is, hogy a vállalat és a népgazdaság számára milyen fontos az export növelése. Ezt fölismerve már sok nehézsé­get megoldottunk. Előfordult például, hogy a gépekhez i szükséges importanyag jelen­— Az exporttermékeknél különösen fontos a jó minő­ség, de ez nem mehet a határ­idő rovására. Nem pepecselés­re, hanem a pontoa és gyors munkafogások elsajátítására és szakmai lelkiismeretre van szükség — hangsúlyozza Ze- lei Gáspár, lemezüzemi laka­tos, az Új élei brigád veze­tője. — Az ilyen szemlélet lá- alakításában sokat segíthet­nek a szocialista brigádok. A mi vállalásaink között is sze­repe! például a rendszeres szakmai önképzés, enél'kül nem lehet lépést tartani a fej­lődéssel. Véleményét megerősíti Kál­mán Albert, a Törekvés bri­gád vezetője: — A huzalzo­máncozó gépek gyártásánál sokoldalú felkészültség szük­séges. Géplakatos a szakmám, de ha a feladatok úgy hozzák, lemez-, szerkezeti lakatos és szerelő teendőket is megol­dok. Ügy érzem, a vállalatnak is többet kellene tennie a szakmai _ továbbképzés javítá­sáért. Rugalmas megoldások — Nálunk valóban nem na­gyon mondhatja az ember, hogy én erre a feladatra szer­ződtem, mást nem csinálok — kapcsolódik a beszélgetésbe Csizmadia József végszerelő------ meg. Ös szefogtunk, s ha kellett két műszakban, vagy a munkafá­zisok átszervezésével, de el­értük, hogy a gépek a vállalt határidőre elkészültek. 35 százalékkal több — Az exportot az idén to­vább akarja növelni a válla­lat. Valamennyien keressük a lehetőséget, hogyan segíthet­nénk ezt a törekvést — szól a jövőről Kálmán Albert. — Ügy érezzük, a Dolgozz hibát­lanul munkamódszer beveze­tésével könnyebben állandó­síthatnánk a jó minőséget. Ezért a mi brigádunk is vál­lalta, hogy segíti e rendszer bevezetését, és ebben részt veszünk. A Pestvidékd Gépgyár ter­vei jelentős fejlődést tűztek célul. Ezek szerint 1980-ig 35 százalékkal kívánják növelni 1975-höz viszonyított termeié, si értéküket. Az államközi szerződések alapján öt év alatt 190 nagy teljesítményű hu­zalzománcozó gépet szállíta­nak a Szovjetunióba. A terv­időszak második felében, 1978- tól pedig megkezdik a kábel­kor szövő gépek gyártását is, melyből 1980-ig körülbelül 1500-at készítenek. Az idén mintegy 125 millió forint ér­A CENTRUM ÓBUDAI ARUHÁZ (Budapest, Flórián tér) FELVÉTELRE KERES: SZAKKÉPZETT ÉS SZAKKÉPZETLEN ELADÓKAT, PÉNZTAROSOKAT, TAKARÍTÓKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezni lehet: a Centrum Újpesti Áruház (Budapest IV., Bajcsy-Zsilinszky út 10.), személyzeti vagy munkaügyi vezetőjénél. Telefon: 293-148. ÉPÍTŐKARI SZÖVETKEZET azonnal felvesz ács, kőműves, burkoló, vasbetonszerelő, asztalos, villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, festő, bádogos, parkettás, tetőfedő, szigetelő, lakatos, könnyűgépkezelő, autóvillamossági szerelő, gépkocsivezető, gépkocsiszerelő szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat, rakodókat, kubikosokat, raktári kiadót és éjjeliőröket. Szállást biztosítunk. Jelentkezni lehet: Prosperitás Építőipari Szövetkezet munkaügyi osztályán, Budapest IX., Viola u. 45. tékű gépet és tartozékot gyár­tanak szocialista exportra. Ez a szám 1980-ban csaknem 170 millió lesz, az öt év.alatt pe­dig megközelíti a 700 millió forintot. Pályázat — kedvezményre A tőkés export tervezett ér­téke 1980-ig körülbelül 100 millió forint. A PVG azonban ezen a területen is szeretne jobb eredményt elérni. A pénzügyminiszter és a külke­reskedelmi miniszter tavaly pályázatot hirdetett a válla­latok részére a konvertált (minden piacon eladható) áruk exportjának dinamikus növeléséhez nyújtandó pénz­ügyi kedvezményekre. A Pest­vidéki Gépgyár is eljuttatja pályázatát a bíráló bizottság­hoz. Ha elképzeléseik megfe­lelnek a szigorú követelmé­nyeknek és kedvező döntés születik, abban az esetben a vállalat a tervidőszak végéig a tervezettnél 80—100 millió forinttal nagyobb értékű tő­kéi exportot teljesíthet. Lakatos Tamás Szőlőben a permetező fWm A ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet 60 hektá­ron termeszt szőlőt. Most sző­lőmoly ellen permetezik a táb­lákat. Kinek van igaza? Kerítésviták, fyúkperek Manapság is hadilábon ál­lunk a fülemüleperek szerep­lőivel. Rendületlenül ostromol­ják a hivatalos fórumokat, tengernyi ügyirat, megszámlál­hatatlan tárgyalás tanúskodik erről. De most a tyúkpereket megelőzi a helybeli tanács el­járása. Ekkor az esetleges pe­reskedők csupán ügyfelek, akik birtokháborítás címén kérik a hatóság közbenjárását. Pomázon sem unatkoznak Tr-éfás kedvű szobrász vál­lalkozhatna arra, hogy a po- mázi nagyközségi tanács kert­jében felállíttassa a háborgó szomszédok alakját. Tavaly huszonhét alkalommal került sor birtokháborítási ügy tár­gyalására. Noha az idén még az első félévet sem léptük át, mégis már elértük az 1975- ös szintet. Talán ennyire hó­ké tlenek a helybeliek? A vá­laszt dr. Fabók Pál vb-titkár adja meg: — A nagyközség lakossága ugrásszerűen növekszik. Az idekerült emberek más körül­mények között éltek eddig. Az átállás nem megy máról hol­napra. A birtokháborítási ügyekben a tanácsnak az a feladata, hogy a tényeket felderítse. A ható­ságnak erre mindössze három nap jut. Mi történik ezalatt? Az ügyintéző elmegy helyszí­nelni, meghallgatja a pana­szost. Pomáz nagy területen fekszik, s néha sok idő elmú­lik, mire a szakember a kér­déses helyre jut. Az ügyintéző ezután megkísérli a hadakozó szomszédok kibékitését. Azon­ban — a vb-titkár tapasztala­tai is ezt bizonyítják — ezt a vállalkozást a legtöbb esetben nem kíséri eredmény. A kö­vetkező tennivaló, hogy a lá­tottakról, hallottakról jegyző­könyvet vegyen fel. Majd a tárgyalás megtartása a soron- következő tennivaló. Aligha kell matematikusnak lenni ahhoz, hogv belássuk: az amúgy is túlterhelt apparátus számára megoldhatatlan fel­adat mindezekkel három nap alatt végezni. Ekkor mi tör­ténik? — Gyakran azért kerül át az ügy a bírósághoz, mert a határidő lejártáig képtelenek vagyunk érdemi határozatot hozni — mondja dr. Fabók. Pál. Tesivérmarakodás A telekhatárvitáknak se sze­ri, se száma Pomázoh. A kér­dés minden esetben ez: hol álljon a kerítés. Meglepőbb a helyzet, amikor testvérek, késhegyre menő torzsalkodás­ban centiméterek miatt ha­dakoznak. Egy ilyen családi vi­har — a sok közül — n\ár hat esztendeje tart. A házban ugyan az édesanya él, két fia pedig acsarkodik egymással. Az egyik testvér deszkapalánk- kal megosztotta az ingatlant. Amikor a tanács felszólítot­ta birtokháborítás ügyben, má­sik megoldást eszelt ki a vál­lalkozó szellemű testvér. Kö- rüldeszkázta az átjárónak szánt utat. A folytatás? Magá­tól értetődően, bírósági herce­hurca. Egymás között is megoldhatnák A panaszosok jórészt kény­telenek igazukért bíróságra menni. Nem sajnálják az időt és az energiát? — Dehogynem — válaszolja a vb-titkár. — Az a céljuk, hogy megleckéztessék szom- szédjulMt. Viszont csak hely­ben! Mert másképp ügyvédet kell fogadni, s utazni kell a bí­róság székhelyére. Nem beszél­ve arról, nálunk az eljárás megindításához húszforintos illetéket kell leróni. Amennyi­ben a panaszos peres úton akar magának igazat szerez­ni, az illetékbélyeg taksája az igazgatási közbelépés sokszo­rosa. — Mivel tud a tanács gátat vetni a temérdek birtokhábo- rítási ügynek? — Pomázon még nincs ki­alakítva a csatornahálózat. A házi szennyvíztároló rengeteg lehetőséget nyújt a viszályko­dásra. Senki sem veszi jó né­ven, ha a szomszédból hozzá átcsordogál a bűzös lé. Jövőre megépül a központi csatorna egyik szakasza. Mindjárt köny nyabb lesz a mi dolgunk is — A többi vitás ügyről csak annyit: a szomszédok próbál ják megoldani egymás között a problémát. Kamarás Péter Az üzemi demokrácia: foglalat Példa a Lenfonó és Szövőipari Vállalat a környezet emberibbé té­tele. Előbb vázolt felfogásunkat erősíti az, amit a szóbanforgó eszmecserén a vállalat vezér- igazgatója fogalmazott meg. Elmondotta, hogy m*id a po­litikai, mind a gazdasági veze­tés a mai helyzetben úgy ér-: ’ telmezi az üzemi, munkahelyi: ’ demokráciát, mint az emberi, - nyílt légkör megteremtését mindenütt, a megfelelő mun­kásvédelmi és a szociális, kul­turális ellátás kialakítását, az igazságos bérezést, s nem utol­sósorban azt, hogy jog és kö­telesség, demokratizmus és fe­gyelem közelebb kerüljön egy­máshoz. E felfogást azért tart­juk példamutatónak, mert nem röstelli beismerni a valódi helyzetet, ábrándok kergetése helyett a realitásokhoz tapad. Szemben azokkal, akik színe­sen szónokolnak a demokra­tizmus , „nagy jelentőségéről”, fontosságáról, miközben a té­nyéktől elvonatkoztatva szab­ják meg a mércét, s meghök- kenve látják, a valóság jóval elmarad attól. S ez nemcsak a gyakorlati iparvezetésben lelhető meg, hanem kísért az irányító, felügyeleti szeryek tevékenységében is, ahogy megtalálható némely, tudo­mányosnak látszó szóbeli, írás­beli fejtegetésben úgyszintén. FÖLFOGHATJUK-E az üze­mi, munkahelyi demokráciát puszta politikai követelmény­ként? A szónokinak tűnő kér­dés a gyakorlati munkában sűrűn elhangzik, s ezt nem­csak a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál szerzett tapaszta­latok igazolják. Vannak, akik azt hiszik, egy dolog a de­mokratizmus, s más dolog a napi munka. „Teljesítik” a po­litikai követelményt, azaz hagyják, beszéljenek az embe­rek, azután — ügyet sem vetve a véleményekben fog­laltakra — teszik úgy a dolgu­kat, mint addig. Különösen a középvezetők eléggé széles kö­rében található meg e veszé­lyes kettősség, s ezzel magya­rázható, hogy általános a meg-» ítélés: sokszor formálisan ff csak a demokrácia, mert ugyan bárki bármiről beszélhet, de minek, ha nem történik sem­mi?! Kemény fába vágták a fej­széjüket a nagyvállalat veze­tői, amikor elhatározták: mé­lyebben akarják látni mind­azt, ami a vállalati szerveze­ten belül lezajlik, tehát az üze­mi, munkahelyi demokrácia folyamatát is. Az igazi, ösz- szefüggéseket feltáró tudomá­nyos kutatómunka — az elő­zetes, sok mindenben vitatha­tó eredményű próbálkozások után — csak most kezdődött meg igazán. Ám az a felisme­rés, hogy a termelői szervezet- bent a demokrácia foglalat, na­gyon fontos, mert felhívja a figyelmet a leegyszerűsítések veszélyeire. Az igazsággal szembenézni mindig csak azok mernek, akik elég erőt éreznek magukban ahhoz, hogy amin kell, azon változtassanak. A Lenfonó erről tett tanúságot. A baj az, hogy ma még na­gyon kevés az ilyen tanúság- 1 tevő. Mészáros Ottó SZOKATLAN, akár úgy is 'ogálmazhatnák, hogy bátor épésre szánta el magát egy ;sztendeje a Lenfonó- és Szö­vőipari Vállalat. A felszínnél mélyebben kívánta megismer­ni a nagyvállalat politikai és gazdasági vezetése a vállalati szervezet és az üzemi, mun­kahelyi demokrácia összefüg­géseit, a vezetés és a demok­rácia kapcsolódását, a légkör­re ható tényezőket, s mindeh­hez a tudományt hívta segít­ségül. Kutatókat tehát, akik kívülállók,-nem köti őket sem­miféle illem, nem fenyegeti ítéletük tárgyilagosságát az üzemi vakság néven emlege­tett elfogultság. E vizsgálódás első, kezdeti szakaszának meg­állapításait vitatta meg a na­pokban a vállalati vezetők és a tudományos kutatók egy csoportja. A legfontosabb tapasztalat kétségtelenül az, hogy az üze­mi, munkahelyi demokrácia foglalat, s azon belül nagyon sokféle résztevékenység és részkérdés lelhető. Óvakodni kell éppen ezért a leegyszerű­sítő vélekedésektől, mert ezek pusztán különböző fórumok meglétében, a testületek össze­tételének statisztikai számai­ban vélik fölfedezni a demok­ratizmus érvényesülését. S ami ugyancsak alapvető jellemző: az üzemi, munkahelyi de­mokrácia nem választható el a közgondolkozás, a közélet országos szintjétől, a lakóhe­lyi állapotoktól, az emberek szűkebb otthoni környezetének légkörétől. Nincs, nem, létezik légmentesen elzárt termelőegy­ség, s hiba lenne elfeledkezni a kölcsönhatásokról, melyek a külvilág és a vállalati szerve­zet, illetve a fordított irány­ban létrejönnek. Ezek az ál­talánosnak tűnő igazságok na­gyon is lényeges szerepet ját­szanak a Lenfonó valameny- nyi gyára esetében, s érthe­tő, ha egészen más az üze­mi, munkahelyi demokrácia értelmezése — s az igény rá — olyan telephelyeken, ahol kez­detlegesek a munkakörülmé­nyek, ahol a dolgozók na­gyobb része képzetlen, mint ott, ahol gyorsan fejlődő ipa­ri város egyik üzemeként te­vékenykednek INDOKOLT persze a kérdés1 vajon akár a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál, akár másutt megoldható-e valami­féle modell, melyről leolvas­ható, hogy miyen irányban fejlődjék az üzemi, a munka­helyi demokrácia? Sem mo­dell, sem séma nem alakít­ható ki erre, bár olykor föl- fedezhetők ilyesfajta törekvé­sek. Nincs olyan tudós fő, s nincs olyan elektronikus számí­tógép, aki, amely pontos választ adhatna arra, mi az egyformán üdvözítő a válla­lat egymástól távoleső gyárai­ban és telepein, mert a demokratizmusnak éppen az a lényege, hogy nem általá­ban, hanem adott körülmé­nyek között létezik — vagy hiányzik —, célja korántsem egy elvont, idillikus állapot elérése, hanem a meglev c helyzet javítása, a jobb, tö­kéletesebb elérése, a munka Nyársapáton létesülő, 1976. július 1-én üzembe lépő VETŐMAGKISZERELŐ ÜZEMÜNKBE ÉS VETÖMAG-NAGYKERESKEDELMI SZÁLLÍTÓ RAKTÁRUNKBA KERESÜNK FELVÉTELRE: © üzemvezető helyettest © raktárvezető helyettest © villamos-emelőtargoncára vezetőt © vetömagtasakológép-kezelőt © férfi rakodót © női segéd- és betanitott munkást A vezető munkakörbe azok jelentkezhetnek, akik mezőgazdasági (kertészeti) felső-, vagy középfokú iskolai végzettséggel és vezetői gyakorlattal rendelkeznek. Érdeklődni és felvételre jelentkezni lehet: „HEMMES ÁFÉSZ" Vetőmagnagykereskedelmi Alapegység 1390 Budapest XIII., Béke u. 137. Telefon: 408-398. 497-760, 490-784, 47-es mellék, Bedéné. ELTE-PÁDUAI EGYETEM Együttműködési szerződés Tudományos együttműködé­si szerződést kötött az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a páduai egyetem. A szerződési Páduában dr. Mádl Ferenc, az ELTE rektorhelyettese és dr.. L. Merigliano, a páduai egye­tem rektora írta alá. A páduai egyetem a világ egyik legrégibb felsőoktatási intézménye, 55 000 hallgatójá­val az olaszországi felsőfokú szakemberképzés egyik legna­gyobb centruma. Az intézmény kiemelkedő fóruma a magyar nyelv- és irodalom oktatásá­nak. A most aláírt szerződés a nyelv- és irodalomtudományok mellett kiterjed számos más kutatási témára, egyebek kö­zött a nukleáris fizika, az al­kalmazott matematika, a kar­tográfia, és a genetika területé­re.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom