Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-26 / 123. szám
1976. MÁJUS 26., SZERDA srMíllfm Heti jogi tanácsok A szolgálati Idd beszámításáról. Az utóbbi időben több írásunkban foglalkoztunk a nyugdíj megállapítás szempontjából beszámítható szolgálati időkkel. Ügy látjuk érdeklődésre tart számot e téma olvasóink körében, mert a levelekből alig hiányzik egy-egy olyan kérdés, amely ne foglalkozna vélt, vagy jogos sérelmekkel. K. A.-né olvasónk többször felkeresett bennünket személyesen is, és most több oldalas levélben fordult ismét hozzánk. Nem nyugodott bele, hogy panasza nem orvosolható. Mi is véleményt mondtunk már ügyében, és az illetékes ügyészség is megállapította, hogy nem törvénysértő a társadalombiztosítási szervnek a szolgálati idő beszámítása iránti kérelmet elutasító határozata. Ezt a határozatot egyébként mi is láttuk, és véleményünk, hogy a tsz-ben 1968 előtt családtagi minőségben eltöltött évei alapján, mostmár nincs lehetőség a szolgálati idő beszámítására. A rendelet szerint ugyanis, csak termelőszövetkezeti tag és az is csak a szövetkezetbe történt belépéstől számított 2 éven belül kérheti azoknak a naptári éveknek — legfeljebb azonban 5 naptári évnek — szolgálati Időnként való beszámítását, aki korábban, mint családtag a közös munkában részt vett, és az említett rendeletben előírt egyéb feltételeknek (teljesítette a szükséges munkanapokat, ilL munkaegységet) is megfelel. A hozzánk benyújtott iratokból az is megállapítható, hogy olvasónk 1967-ben lett tagja a termelőszövetkezetnek. Tagsági viszonya 1968-ban megszűnt. Ez idő alatt nem kérte a szolgálati idő megállapítását, illetve a családtagi minőségben eltöltött idők beszámítását. A több oldalas levélben foglaltakra rövidesen visszatérünk. Ha esetleg személyesen bent jár a fővárosban, egyik félfogadási napon keressen fel. A leszázalékolásról. I. Z.-né gödöllői olvasónk panaszolja^ sérelmeit. Nem baK eseti, hanem egészségügyi okokból állott be munkaképesség-csökkenése. Ez azonban még nem éri el a 67%-ot. Azt kérdezi, hogy abbahagyhatja-e a munkát, és ha a nyugdíjkorhatárt eléri, kaphat-e öregségi nyugdíjat, vagy mit tegyen mostani egészségi állapotában? Először is az tanácsoljuk, hogy munkaképesség-csökkenésének megállapítása végett forduljon a SZOT Társadalom- biztosítási Főigazgatóságának megyei igazgatósága mellett működő kéttagú elsőfokú orvosi bizottságához. Ide természetesen a körzeti, illetve a felülvizsgáló orvos javaslatával kerülhet. Ha nem helyezik rokkant állományba, mert munka- képeség-csökkenése nem éri el a 67 százalékot, akkor a munka abbahagyását nem tanácsoljuk, mert egyhuzamban 5 évnél hosszabb megszakítás esetén a megszakítást megelőző szolgálati időt akkor lehet figyelembe venni, ha a megszakítás után 5 évi újabb szolgálati időt szerzett. Tehát újból el kell majd helyezkednie, mert még csak 40 éves, és az öregségi korhatár nőknél 55 év (tsz-tag nőnél jelenleg 59 év). Ha viszont rokkant nyugállományba helyezik, akkor nincs probléma, mert az 55. életév I elérésénél kérheti az öregségi nyugdíj megállapítását. Ugyanis az 5 évnél hosszabb megszakítást megelőző szolgálati időt annál lehet figyelembe venni, aki a megszakítás előtt a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte (ez egyébként önnél megvan) és az ezt követő 5 éven felül betölti az öregségi nyugdíjra jogot adó életkort. A munkaképtelenségi járadékról. L. M. gödöllői olvasónk leveléből úgy látjuk, hogy a jogszabályok értelmében nincs lehetősége, hogy munkaképtelenségi járadékot kapjon. Leveléből nem pllapítható meg ugyanis, hogy rendelkezne 3 évi megszakítás nélküli termelőszövetkezeti tagsági idővel. Azt sem közölte, hogy jelenleg részesül-e valamilyen ellátásban és ha igen, annak mennyi 1 az összege, mert ha bármilyen VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Építési tanácsadó A lakások helyiségei fel- használásuk szerint különbözőek. Készülhetnek állandó tartózkodásra, kiegészítő tevékenységek szolgálására és az ezek kapcsolatát biztosító közlekedésre. Minden lakásban szükség van nappali szobára, melynek alapterülete — ha kályhával fűtenek — legkevesebb 18 négyzetméter. A lakások nagyságát a benne lakó személyek száma határozza meg. A lakószobát úgy kell alakítani, hogy abban két fekhely elférjen a fal mellett hosszában. A hálószobák, hálófülkék kisebbek a nappalinál. A lakószobához kapcsolt hálófülke minimális mérete négy négyzetméter. A lakások helyiségeinek kialakításánál célszerű a beépített szekrények felhasználása is. A nagyobb alapterületű lakások közül a kétszinteseknél többnyire a nappali az alsó szinten, a hálók az emeleten helyezkednek el. Ezek kapcsolatát a beépített öltözőn át lehet legügyesebben biztosítani. Nem célszerű azonos méretű és funkciójú szobákat építeni. Gyakori hiba, hogy a ház tájolásától függetlenül az utcai oldalra két egyforma méretű szoba kerül. Az építésügyi hatóság nem engedélyezi az úgynevezett zsákszobák — egy ajtóval nyílnak, s nem az előszobába — építését. Gyakori, hogy a kis alap- területű lakás nappali szobáját hálóhelyiségként használják. Ez kényszermegoldás, de a nagyobb lakásoknál kerülendő. A helyes alaprajzú lakásokban a szobák az előszobára, közlekedő folyosóra nyílnak. Az étkező, a konyha és a nappali közötti kapcsolatot biztosítja. Nagysága nem haladhatja meg a 6 négyzetmétert. Falusias jellegű lakóházakban elterjedt a lakóelőtér is, ahol többnyire ülőbútorokat helyeznek eL Ugyancsak az ülőbútorok helyének megválasztásakor lényeges, hogy a lakás tervezésénél figyelembe vegyék az ajtók nyitásának irányát. A főzőhelyiség mérete a lakástól függően lehet konyha vagy fülke. A főzőfülke minimális alapterülete 2 négyzetméter (legfeljebb másfél szobás lakásban építhető). A konyhát minden esetben külön bejáratú ajtóval kell ellátni, mely az előtérre nyílik. Az előszoba a közlekedést szolgálja, ezért nem lehet keskenyebb 1,3 méternél. A fürdőszoba nagyságát is úgy kell megválasztani, hogy abban elférjen a modern háztartás több kelléke, így a mosógép és a centrifuga is. Kétszobásnál nagyobb lakásokban fontos, hogy külön mellékhelyiség legyen. A kamra, vágy egyéb tárolóhelyiség jó, ha az előszobából vagy a konyhából nyílik. A gazdaságosan és helyesen tervezett épületnél a lakóterület foglalja el a lakás területének nagy részét, s a közlekedést szolgáló terület nem terjengős. A lakás helyiségeinek ' elhelyezését a lakók foglalkozása is befolyásolja. Az értelmiségiek például igénylik a külön dolgozószobát, az ezermesterek a barkácsolószobát. Mindezek a korszerű követelmények természetesen csak. akkor valósulhatnak meg, ha már a lakás tervezése idején ismertetjük _ elképzeléseinket a tervező. el, összehangoljuk igényeinket a lehetőségekkel. Csíki Róbert, építészmérnök, a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának dolgozója kereset vagy keresőfoglalkozásból származó jövedelme az öregségi járadék összegét meghaladja, ismét nem részesülhet munkaképtelenségi járadékban még akkor sem, ha az említett tagsági idővel rendelkezne. A közös vagyon megosztásáról. J. Z. Pest megyei olvasónk kérdéseire az alábbiakat válaszoljuk. Első kérdésére: ha a feleségé az ingatlan és a férj keresetéből történik valamilyen beépítés, ezzel még a tulajdonjogban nem lesz változás, az ingatlan nem válik közszerzeménnyé. Válás esetén az igazolható befektetéseit kártalanítás címén követelheti vissza. Második kérdésére: a házastárs jövedelméből elajándékozott összeget nem lehet beszámítani a közös vagyon megosztásakor. Kétségtelen, a háztartás költségeihez mindkét félnek hozzá kell járulnia, és ha a házasság fennállása alatt egyik vagy másik fél részéről ajándékozás formájában a családi kasszából kikerült a kereset egy része, azt úgy kell tekinteni, hogy ez közös megegyezéssel történt. Ott követett el olvasónk hibát, hogy annak idején beleegyezett abba, hogy felesége rendszeresen rokona segítésére fordítsa keresetét. Harmadik kérdésére: a tartozást jelzálogkölcsön címén a tulajdonos hozzájárulásával, rá lehet terhelni az ingatlanra, vagy pedig keresettel érvényesített kárkövetelését jogerős bírói döntés után, vég rehajtás útján az ingatlanon is érvényesítheti. A bérlő jogairól érdeklődő több olvasónknak. Tanácsi lakásokban, magán házakban lakók közül többen is érdeklődtek, hogy visszatarthatja-e a bérlő a lakbért, ha a bérbeadó nem végzi el a szükséges javításokat? Az ügyben érdekelt olvasóinkat szeretnénk visszatartani az önkényes eljárástól. Akkor te szik jól, ha előzetesen írásban felszólítják a bérbeadót, hogy az őt terhelő hibákat, hiányosságokat szüntesse meg. Az azonnali beavatkozást nem igénylő hibák esetében a lakás tartozékának felújítását vagy cseréjét 30 napon belül, az egyéb munkát egy éven, illetőleg az épület felújításával összefüggésben lévő hiányosságokat két éven belül kell megszüntetni. A bérbeadó a felújítás vagy csere esetén 15 napon belül, azonnali beavatkozást nem igénylő egyéb hi bák esetében pedig 60 napon belül köteles nyilatkozni. A bérlő költségeinek megtérítését ezután a lakásrendeletben foglaltaknak megfelelően követelheti. A jogszabály kimondja, hogy a munka befejezésétől számított 1 éven belül. Ha a bérbeadó a bérlő, illetve a lakó által a lakbérbe beszámítani kívánt összeget nem ismeri el, illetve 15 napon belül sem nyilatkozik, a bérlő a bíróságtól kérheti a beszámítás jogosságának és mértékének megállapítását. Dr. M. J. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a Pest megyei Hírlap szerkesztősége minden héten szerdán, du. 5—7 óráig ingyenes jogi tanácsadást tart olvasói részére a Hírlapkiadó Vállalat (Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3.) földszinti tanácsadó termében. Egymilliót loptak a páncélszekrény-specialisták A rendőrség társadalmi összefogással leplezte le a bűnbandát A Pest megyei Rendőrfőkapitányság nyomozást folytat Gróf Ferenc és négy társa ellen sorozatosan elkövetett betöréses lopás gyanúja, Gazdag István ellen bűnsegédi közreműködés alapos gyanúja miatt, továbbá 28 személy ellen orgazdaság alapos gyanúja miatt. A társaság 1974 második felében látott munkához. Amint az eddigiekben megállapították, ezalatt egymillió 900 ezer forint kánt okoztak. Pest megyében huszonkilencszer Tizenhárom megyében és Budapest peremkerületében tevékenykedtek. Több mint 100 lopásért vonják őket felelősségre. Pest megyében 29 alkalommal törtek be. A gyűli postán, a taksonyi takarékszövetkezetben és a dabasi benzinkútnál fordultak meg, hogy csak a jelentősebb állomásokat említsük a számtalan kalandozásból. A legutóbbiból 97 ezer forint készpénzt vittek eL Mindannyian a fővárosban laknak. Gróf Ferenc és Kol- bányi László jelenleg büntetésüket töltik. Egyformán gépkocsivezetők, de közös vonásuk az is, hogy rajonganak a műszaki cikkekért. Dróbilics Gábor és Ladányi Attila jól megtermett, robusztus fiatalemberek. Szállítómunkások voltak. A társaság ötödik tagja Kenesey Ervin. Grgazdahálózat Gazdag István nem tartó-% zott a betörők közé. A Csepel* Vas- és Fémművek lakatosa nyolc általános iskolai végzettséggel művezetői beosztásban dolgozott. Rendkívüli szakember hírében állt. Munkahelyétől türelmi időt kapott, hogy tovább tanulhasson. A Volkswagen-specialdsta — így nevezték a környéken — tervező-alkotónak adta a fejét, ötleteit azonban meg nem engedett célokra használta fel. Gépkocsi-féltengelyből például különleges feszítővésőt készített, a páncél- szekrény felnyitásához megszerkesztett egy fémvágót, amely 220 voltos áramú motorral működött. Ha a tettesek valamit elvisznek, vevőkre is szükség van. Az orgazdahálózat két főszereplője Bobák József né és idősebb Binder Károly lett. Az asszony Inárcskakucson lakik, Kenesey távoli rokona. Panaszkodott, hogy gázpalackkal fogytáin vannak a háztartásban. A megértő rokon intézkedett. De nemcsak Bo- bákné kérése talált megértésre ... Ugyanakkor egyes italok és cigaretták is hiányozhatnak a vendéglátóipari készletből. Ekkor jött idősebb Binder Károly. Szakmabeli dinasztiából származik. Elvégezte az üzletvezetői tanfolyamot, de hajdani viselt dolgai H Tíz nap rendeletéiből A külkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatban a devizahatásággal szemben fennálló egyes kötelezettségekről az 1/1976. (V. 5.) MNB. rendelkezik. (Magyar Közlöny 37. sz.) A külföldi gazdasági vállalkozások nyilvántartásával, ellenőrzésével és megszűnésével kapcsolatos eljárásról a Pénzintézeti Központ 1/ 1976. szám alatt adott ki fontos szabályozást, amelyet az érdekeltek közvetlenül kapnak meg. (Pénzügyi Közlöny, 11. szám.) A fejlesztési alap pénzeszközeivel kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 30/1973. (IX. 13.) P. M. számú rendelet hatályon kívül helyezéséről intézkedik a 10/1976. (V. 20.) P. M. számú rendelkezés. (Magyar Közlöny, 40. sz.) A házi szociális gondozó- szolgálatról a 4/1976. (IV. 10.) Eü. M. rendelet intézkedik. (Munkaügyi Közlöny, május 20-i száma.) A munkaerő-közvetítésről, szervezetten történő elhelyezéséről és toborzásáról ugyanitt találják áz érdekeltek a munkaügyi miniszter 7/1976. (IV. 10.) Mü. M. rendeletét. Az ifjúság testnevelésének és tömegsportjának fejlesztéséről kiadott 1015/1976. (V. 15.) Mt. határozat a Tanácsok Közlönye 21. számában is megjelent. Hibás szolgáltatás esetén a kötbérezésnél követendő eljárásról ugyanitt olvashatják az érdekeltek (Tan. Közi. 21. sz.) a közérdekű SZOVOSZ- tájékoztatót. miatt csak segédmunkásként dolgozott az Észak-Budai Vendéglátóipard Vállalatnál. Nem szólt a vészcsengő A társaság tagjai huszonhat páncélszekrényhez nyúltak. Tizenhatot bontottak helyben, a többit pedig elvitték, hogy kietlen vidéken meglékeljék. Működésük kezdetén Grófék nagyon primitív eszközökkel dolgoztak. Amitől a legjobban féltek, a riasztócsengőtől, annak vészjelző hangja még akkor is elmaradt, mikor a legjobban lehetett volna rá számítani. Neon. meglepő? Hiányzott a takarékszövetkezetből, és egyéb nagy értéket őrző helyiségekből. Sok fejtörést okozott az is, hogy a páncélszekrényből miként vigyék el a pénzt. De a tabuból — Gazdag találmányának felhasználásával — rövidesen közönséges konzervdoboz lett, amit gyerekjáték volt felnyitni. . A technika másban is kedvezett Gróféknak. Az éjszakai körutazásokat gépkocsival bonyolították le. így például az egyik este a Bakony menti Cseszneken ügyködtek, majd az útirány Budapest volt, s azután Túrán kötöttek ki. Még azon az éjszakán kifosztották a két túrái italboltot. Máskor társasutazásokba illő, zsúfolt programot szerveztek. Sajó- szentpéter, Szikszó, Leninvá- ros, Kisújszállás, Törökszent- miklós volt az útvonal. Természetszerűleg nem a turisztikai kedv vezette őket. Gróf más és más helyre fuvarozott, mint teherautósofőr. Közben kinézett a társaságnak valamilyen reményt keltő helyet, ahová később csoportosan tértek vissza. Egyébként Dróbilics és Ladányi tartotta a terepszemlét. A gázpalackhiány kibővítette a fosztogatók érdeklődési körét. Nemcsak készpénzre vadászták, kéthetente gázpalackokat szállítottak Bo- báknénak. Az asszonynak naiv mesét mondtak beszerzési forrásukról. Bobákné további megrendelőknek jutatta el a várva várt árut. S a láncolat végén az eredetileg 700 forint körüli paladiót már csak 1200—1500-ért lehetett megkapni. Idősebb Binder Károlyihoz futottak he a demizsonos italok és kartoncsomagolású cigaretták. Tudta jól, melyik üzletvezető milyen áruból szorul meg. A vendéglátós összesen 100 ezer forint értékű árut vásárolt Grófék- tóL A dicstelen vég A Pest megyei Rendőrfőkapitányság saéles körű nyomozás során felmérte azon helyeket, ahol várható volt a társaság felbukkanása. Csaknem 200 rendőr, munkásőr, önkéntes társadalmi segítő tartott megfigyelés alatt 71 leginkább veszélyeztetett pontot. Ugyancsak 200 személy vett részt a megszigorított ellenőrzésben. Ennek az áldozatos munkának az eredményeképpen tavaly decemberben sikerült véget- vetni a banda dicstelen ténykedésének. Kamarás Peter Ki fizesse a javítás költségeit? A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA A egyik Pest megyei községben működő vállalat dolgozója a helybeli lakótelepen levő házban bérelt lakást. A ház állami beruházásként létesült, a kezelő szerv a községi tanács lett, a beruházási teendőket pedig a Pest megyei Tanács illetékes szakigazgatási szerve látta el. Egy nap a lakóval közölték: az ingatlant miniszteri rendeletre eladásra kijelölték. Az értékesítéssel az OTP Pest megyei igazgatóságát bízták meg. Az ingatlankezelő vállalat a lakás értékét 100 ezer forintban állapította meg. Az ajánlat szerint a bérlő 50 ezer forintért megvásárolhatja, méghozzá úgy, hogy ötezer forintot, egy összegben kifizet, a hátralékot pedig 25 évi részletben. Ez havi 290 forintot tesz ki/ Ilyen feltételek mellett az OTP az adásvételi szerződést megkötötte. Fél évvel később, a most már háztulajdonos észrevette, hogy a ház főfalain hat-hét helyen repedések keletkeztek, amelyeknek a száma időközben gyarapodott. A jelekből arra következtetett, hogy az épület alapja megsüllyedt. Észrevételét azonnal írásban közölte a községi tanáccsal, majd a Pest vidéki állami közjegyzőnél benyújtott kérelmében előzetes bizonyítási eljárás foganatosítását kérte. Ez megtörtént, s az ennek során meghallgatott igazságügyi szakértő azt állapította meg, hogy az épület falain jelentkező repedések alapozási hibából adódnak. Ilyen előzmények után a tulajdonos a Pestvidéki Járásbírósághoz benyújtott keresetében azt kérte, kötelezzék a községi tanácsot a lakóháznak az igazságügyi szakértő véleményében meghatározott módon történő kijavítására. Amennyiben ez nem/ lehetséges, a vételárat a kijavítási költségeknek megfelelő összeggel csökkentse. A járásbíróság ítéletében a vételárat 31 ezer forintra szállította le. Az ítélet ellen a budai járási ügyészség fellebbezést nyújtott be, amelynek a Pest megyei Bíróság helyt adott, és az elsőfokú ítéletet megváltoztatva a keresetet elutasította. A döntés indoklása szerint a bíróság elfogadta az adásvételi szerződésnek azt a kikötését, amely szerint a vevő az ingatlan esetleges hiányosságai címén később semmiféle igényt sem támaszthat. Figyelembe vette továbbá, hogy a tulajdonos — a forgalmi értékhez viszonyítva — részletfizetési kedvezménnyel és igen méltányos áron szerzett tulajdonjogot. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességióvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság a következő indokolásra adott helyt: — Tévedett a Pest megyei Bíróság. Az adásvételi szerződésben foglaltak nem zárják ki, hogy a vevő szavatossági igényét a községi tanáccsal szemben érvényesítse. Az OTP ugyanis csupán mint az ingatlan értékesítésével megbízott szerv járt el és így a közvetlenül vele szemben támasztható igények érvényesítését kizárhatja. Ebből azonban nem vonható le olyan következtetés, hogy a vevő az esetleges hibák esetén szavatossági jogait nem érvényesítheti. A perben eljáró bíróságok azonban nem derítették fel, hogy a szerződéskötéskor volt-e az ingatlannak, illetve a rajta levő épületnek olyan hibája, vagy hiányossága, ami miatt a vétel tárgyában az átadáskor nem voltak meg a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságok. A rendelkezésre álló szakértői vélemények ugyanis ebben a kérdésben nemcsak, hogy nem egyezöek, hanem egymásnak ellentmondanak. Ezért helyszíni szemlét kell tartani, továbbá a szakértőket együtt meghallgatni és a véleményükben mutatkozó ellentmondásokat tisztázni. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság, mint megalapozatlant, mindkét fokú ítéletet hatályon kívül helyezte es a járásbíróságot új eljárásra és' új határozat hozatalára utasította. 1
