Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-06 / 106. szám

Épülő lakások

Vccscsen jó ütemben épül az OTP-lakótelep. A Monori Építőipari Szövetkezet dolgozóinak keze nyomán újabb épülettömbök nőnek ki a tőidből.

Folyamatosan adják át a már kész lakásokat. A képünkön láthatók is már átadásra várnak.

A községrész városias külsejét még városiasabbá teszik a környékben épülő társasházak. Képünk az Attila utca és a Vöröshadsereg út találkozása közelében tető alá került társasházat ábrázolja.

Ifj. Fekete József felvételei

A P F S T Y E l.vHj

XVIII. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM

1976. MÁJUS 6., CSÜTÖRTÖK

r

Újjáéledtek a régi közösségek

Kommunista szombat —a tornateremért

A hatékonyság növelésében fontos szerepet játszik a szocialista brigádmozgalom, hiszen nagyrészt a munkaverseny lendülete teremti meg a termelési eredmények szubjektív feltételeit a Maglódi Vas- és Fémipari Szövetkezetben is, ahol az utóbbi két évben nem tudták értékelni a száz embert egybefogó, tíz szocialista közösség munkáját, pedig

a színesfémöntöde Május

1. brigádja már a bronzplakettet is elnyerte.

Ekkor jött a nagy lehetőség: megpályázhatnak bizonyos bértámogatást. Valamennyien úgy érezték, hogy ezt nem szabad elmulasztaniuk, újjáéledtek a régi közösségek.

Űj telephelyet építettek a lakatosoknak, de arra már nem maradt elég pénzük, hogy az utat is kiépítsék a műhelyig. Szabó József, a mendei téglagyár vezetője sietett a segítségükre: darabos téglát adott az útépítéshez, melyet a Petőfi és a Dózsa brigád tagjai raktak le. Szereztek sódert, és most azt terítik rá, ugyancsak társadalmi munkában.

A csiszoló-galván üzem

Kossuth brigádja munkahelyét csinosítja.

Ezt tette a műszerészüzem két, nőkből álló közössége, a Hámán Kató és a Dobó Katica brigád is, mely olyan lelkesedéssel gyűjtötte össze a rézhulladékot, hogy a március 5-i jubileumi közgyűlésen egyhetes jugoszláviai jutalomldrán- dulás-t szavazott meg részükre a tagság. Az irodai Béke brigád az irodaház előtti kertet csinosította, de az is bármikor kész, bármilyen társadalmi munkára.

Március végén kommunista szombatot rendezett a KISZ- szervezet, melynek teljes munkabérét átutalták a börzsönyi úttörővasút építésének támogatására. Az első félévben még egy kommunista szombatot szerveznek, mellyel a község épülő tornatermét kívánják tető alá segítem. Két napot már dolgoztak rajta, csatlakozva az Egy nap Maglódért akcióhoz.

Elvállalták a komplett fűtésszerelést, a vízvezeték, valamint az ajtók, ablakok egy részének elkészítését.

Mikor az átadás időpontja felől érdeklődtünk, Raukó János elnök, némi habozás után, csak ennyit válaszolt:

— Mi teljesítjük, amit vállaltunk. Szocialista brigádjaink lelkesen veszik ki részüket az építésből, s biztosan el végzik a rájuk eső munkát, már csak azért is, mert a vállalás számukra a szocialista cím magasabb fokozatának elnyerését jelentheti.

T. Ágoston

Dalostalálkozó

A vecsési József Attila Művelődési Ház május 15-én, délután öt órakor dalostalálkozót rendez a művelődési házban, a községi vegyes kar fennállásának huszadik jubileuma alkalmából. Fellép a taksonyi és a törökbálinti férfikar, valamint a vecsési vegyes kar,

MŰSOR

MOZIK

Gomba: Ha boldog akarsz lenAi. Monor: Magánbeszélgetés. Űri: Próbaidősök. Vecsés: Csínom Palkó.

MŰVELŐDÉSI HAZAK Ecseren, 15-től 18 óráig: az iskolai népi tánccsoport próbája, 17-től 20-ig: az irodalmi szakkör összejövetele. Gyomron, az úttörőházban, 10- től 13-ig: az úttörő képzőművészek megyei kiállítása. Mo- noron, 18-kor: a motorosklub és a művészetbarát kör ösz- szejövetele, 18.30-kor: ismeretterjesztő előadás, A barokk művészet címmel, előadó: Simon Kinga művészettörténész,

18-tól 22-ig: ifjúsági klubfoglalkozás. Péteriben, 18-tól 22- ig: az ifjúsági klub összejövetele, 19-től 20-ig: sportvezetőségi értekezlet.

Letűnt korok nyomában

Kőbalta és királyi oklevél

Adatok Monor és környéke korai történetéhez

MONOR ÉS KÖRNYÉKE a

szórványosan talált és a házépítések alkalmával előkerülő, valamint a néhány tervszerű régebbi ásatás leletei alapján a legkorábbi időszaktól kezdve lakottnak, ember által benépesítettnek tekinthető.

A környéken (Gomba, Monor határa stb.) került már elő újkőkori (időszámítás előtt 4 ezer —2 ezer 500) csiszoltl balta, bronzkori (körülbelül időszámítás előtt 1900—800) ,urna és más cserépedény-töredék, különféle bronz harci eszköz.

E szórványos leletek arra engednek következtetni, hogy az Alföldön széles körben elterjedt, fellelhető műveltség, a Pusztavacs melletti Vatya pusztáról elnevezett kultúra, a vatyai kultúra körébe tartozó népesség élhetett Mo- noron és környékén. Mivel tur

Helycsere az élen

Élesedik a küzdelem a bajnoki címért

A járási labdarúgó-bajnokság eredményei

Elérkezett a járási labdarúgó-bajnokság hajrája. Még négy forduló van hátra a tavaszi idényből, de még semmi sem tisztázódott. A három bajnokjelölt, Maglód, Gyömrő, Üllő közül csupán Gyömrő szenvedett vereséget, méghozzá a vecsésiek otthonában. Maglód kilenc gólt lőtt Vasadnak, Üllő pedig féltucatszor zörgette meg az úriak hálóját. Ezzel a tabella élére Maglód ugrott, Gyömrő a második, Üllő a harmadik. A csapatok további ellenfelei — Maglód: Gyömrő (idegenben), Mende (otthon), Péteri (idegenben), Monor 11. (otthon). Gyömrő: Maglód (otthon),

Üllő (idegenben), Űri (otthon), Vasad (otthon). Üllő: Vasad (otthon), Gyömrő (otthon), Mende (idegenben), Péteri (otthon).

A felsorolásból is kitűnik: a hátralevő fordulókban nagy harcra van kilátás a bajnoki címért. A legnagyobb esélye természetesen Maglódnak van, de az is elképzelhető, hogy Üllő lesz a nevető harmadik.

Mindenesetre a vasárnapi Gyömrő—Maglód mérkőzést nagy várakozás előzi meg já- rásszerte. E találkozóra — jó idő esetén — ezer nézőt várnak.

Döntött a szövetség a félbeszakadt Űri—Maglód mérkőzés ügyében. A találkozót a pályán elért 3:l-es eredmény- nyel igazolta, s az úri pályát június 1-ig betiltotta.

VECSÉS—GYÖMRÖ 3:2 (1:2)

Vecsés, 500 néző, vezette: Semsei (Janoschitz, Izsáki).

A gyömrőiek tartalékosán álltak fel, de ez egyáltalán nem látszott meg a csapat játékán, különösen az első félidőben. A 14. percben Oldal A. kapott jó labdát, s a védők közül kiugorva, biztosan lőtt a hálóba, 0:1. Továbbra is Gyömrő támadott veszélyesebben, Gudra Z. a kapufát találta el, a túloldalon Hartmann is kapufát lőtt. A 26. percben Kele 1. növelte a vendégek előnyét, 0:2. Már- már vége volt a félidőnek, amikor Varga révén szépítettek a hazaiak, 1:2.

Szünet után, a 10. percben egyenlítettek a hazaiak, vitatható góllal: Szécsényi elvihar- zott a balszélen, a iabda elhagyta az oldalvonalat, a gyömrői védelem megállt, de a partjelző továbbot intett, s a beadást Varga a hálóba fejelte, 2:2. Az eset után a gyömrőiek egyik legjobbját, Oldalt, megjegyzésért kiállították. Tíz emberrel is egyenrangú ellenfele volt Gyömrő a vecsésieknek. Egy kapushiba után azonban a hazaiak — ismét Varga volt eredményes — bebiztosították győzelmüket.

Jó iramú, helyenként színvonalas mérkőzést vívott a két csapat. A vendégek Oldal kiválása után vesztették el a mérkőzést. A döntetlen eredmény jobban megfelelt volna a játék képének.

Jó: Varga, Csordás, Hartmann, Szécsényi, illetve Fitos, Leiner, Gudra Z.

NYÁREGYHÁZA—MENDE 1:0 (1:0)

Nyáregyháza, 200 néző. Vezette: Orbán K. (Szuda).

Nagy harcot vívott a két csapat. A hazaiak első félidőbeli jobb játékukkal, Szmórád góljával szerezték meg a győzelmet. A győztes csapatból Szmórád, Pásztor és Fehérvá-t rí nyújtott átlagon felüli teljesítményt.

MAGLÖD—VASAD 9:0

Maglód, 300 néző. Vezette: Farkas (Dézsy).

Csak a gólkülönbség volt kérdéses ezen a találkozón, a két csapat nincs egyforma súlycsoportban.

ÜLLŐ—ŰRI 6:0 (1:0)

Üllő, 300 néző. Vezette: Fehér (P. Szabó).

Az első félidő kiegyenlített küzdelmet hozott, a hazaiak csak egyszer tudták bevenni a vendégek hálóját.

Szünet után már szinte tetszés szerint rúgta a gólokat az üllői csapat.

Góllövő: Tóth B., Tóth L. (2—2), Kriskó, Sáfrány.

Jó: Rakó, Tóth B., Tóth L., Kriskó (a mezőny legjobbja), az úriak közül senkit sem lehet kiemelni.

PÉTERI—ECSER 5:2 (1:2)

Ecser, 200 néző. Vezette: Hídvégi (Lusták).

A forduló legnagyobb meglepetése született Ecseren. A hazaiak már az első félórában 2:0-ás vezetésre tettek szert, a második félidőben a javuló formába lendülő vendégek mégis biztosan szerezték meg a győzelmet, az enerváltan, gyengén játszó hazaiak ellen. a bajnokság Állasa:

1. Maglód 1« 13 1 2 58-13 27

2. Gyömrö 16 12 2 2 47-22 26

3. Üllő 16 12 — 4 50-20 24

4. Vecsés 16 11 — 5 41-21 22

5. Mende 16 9 — 7 33-22 18

6. Monor n. 16 7 — 9 34-44 14

7. Nyáregyháza 17 6 2 9 27-47 14

8. Űrt 17 4 2 11 25-40 10

9. Péteri 16 4 3 9 35-38 11

10. Ecser 17 4 2 11 16-47 10

11. Vasad 17 1 2 14 16-68 4

12. Pilis visszalépett

IFJÚSÁGI EREDMÉNYEK: Vecsés II.—Gyömrö 7:0. Maglód—Vasad 7:0, Mende— Nyáregyháza 1:0, Üllő—Űri 8:0, Ecser—Péteri 3:0. a bajnokság Állasa:

1. Maglód 16 13 2 1 77- 7 28

2. Gyömrö 16 12 1 3 46- 9 25

3. Monor II. 16 10 4 2 43-17 24

4. Vecsés II. 16 10 — 6 40-24 20

5. Üllő 16 9 1 6 44-25 19

6. Űri 17 6 3 8 86-44 15

7. Péteri 16 5 3 8 20-41 13

8. Nyáregyháza 17 5 2 10 18-42 12

9. Mende 16 4 4 8 19-37 10

10. Ecser 17 3 2 12 22-43 10

11. Vasad 17 1 2 14 9-66 4

12. Pilis II. visszalépett

II. OSZTÁLYÚ EREDMÉNYEK: Péteri II.—Ecser II. 3:2, Gomba—Gyömrö II. 2:2, Üllő II.—Maglód' II. 2:2. a bajnokság Állasa:

1. Vecsés II. 4 2 I 1 12- 6 5

2. Maglód II. 5 2 1 2 12- 9 5

3. Gomba 4 2 119-75

4. Gyömrö II. 5 13 19-95

5. Ecser II. 4 2 — 2 9-10 4

6. Üllő II. 4—31 10-14 3

7. Péteri II. 4 112 6-12 3

A VASÁRNAPI FORDULÖ PÁROSÍTÁSA: Gyömrö—

Maglód, Péteri—Nyáregyháza, Monor II.—Ecser, Üllő—Vasad, Mende—Vecsés, Szabadnapos: Űri.

II. OSZTÁLY: Üllő II.—Péteri II., Maglód U.—Gomba, Vecsés II.—Ecser II. Szabadnapos: Gyömrö 11.

G. J.

dományos felkészültségű és igényű ásatás szűkebb hazánkban nem vagy csak csekély mértékben folyt, analógiákra és a szórványos leletekre támaszkodva, csupán feltevésekkel élhetünk községünk régmúltját illetően.

A bronzkori vatyai kultúrát létrehozó etnikum neve természetesen nem ismeretes, elnevezését elsőnek megtalált településének lelőhelyéről kapta.

Földbe ásott, sövényfalú primitív házban élt ez a népesség, lakott telepüket sáncárokkal vették körül. Ilyen hátrahagyott emlékük a mendei Leányvár.

Elsősorban gyűjtögetéssel, vadászattal szerezték meg táplálékukat, de állatokat — szarvasmarhát, kecskét, juhot — szintén tenyésztettek.

CSONTBÓL KÉSZÍTETT,

egyszerű eszközeikkel primitív szintű földművelést is folytattak. Ruházatukat az elejtett vagy tenyésztett állatok bőréből. azok zsígereivel, csonttűk segítségével készítették.

Edényművességük nagyon fejlett volt, művészi kerámiáik évszázadokon keresztül használt nemzetségi temetőikből kerülnek elő.

A Monoron talált edénytöredékek e bronzkori népesség készítményei, illetve általa használt eszközei közé tartoznak, és szorosan kapcsolódnak fejlett halottkultuszához. Halottaikat, ékszereikkel, eszközeikkel együtt, máglyán elégették, majd művészi kivitelű urnákba helyezték hamvaikat, melléje téve az életükben használt fontosabb eszközöket, leborították egy másik cserépedénnyel az urna száját, és azután hántolták el azt.

Ilyen jellegű cserépedény-töredékek kerültek elő Monoron is, szakszerű feltárások révén pedig elsősorban Ceglédről és a már említett Vatya pusztáról ismerhetjük meg ennek a műveltségnek életmódját, rítusait, kultúráját.

E népesség után szkíták, kelták, szarmaták, hunok, gepidák, avarok uralták az Alföldet. sok helyen hagyva ott nyomukat. Albertirsálól délnyugatra, szarmata és avar, Dánszentmiklós * környékén germán leletekre bukkantak, Cegléd vidékén pedig szinte a népvándorlás minden népe megfordult és hagyta az utókorra tárgyi emlékeit. Erre az időszakra — bizonyító leletek nélkül — Monor és környékére vonatkozóan hipotézist is nehezen állíthatunk fel.

Monor első írásos említése az „írásbeliség” bevezetője, az állandó kancellária létrehozója. III. Béla (1172—1196). a bizánci birodalom fővárosában, rokonánál. Mánuel császárnál nevelkedett király uralkodása időszakából származik.

III. Béla francia feleségével

számos francia lovag érkezett hazánkba, köztük, 1186-ban, egy Ainordi-Aynard nevű, aki a királytól jelentős birtokadományokat kapván, megkapta Monort is. Az adományozás pontos ideje nem tekinthető éld öntöttnek.

ANNAK MEGÁLLAPÍTÁSA PEDIG, hogy a község neve Aynard—Enar—Monar—Monor változásokon át alakult-e ki, a történeti nyelvészet feladata volna. Mindenesetre az esetleg hamis útra vezető nyelvészkedés közben figyelembe kell venni azt, hogy a, történeti Magyarországon még jó néhány Monar, Monor helynévvel találkozhatunk, amelyeknek semmi kimutatható kapcsolata nincsen az Avnard- nemzetséggel. Ilyen nevű település volt, illetve van Besz- terce-Naszód vármegyében, Marosvásárhelytől északra; „Monor”, Pozsony vármegyében, Cseklész határában Pozsonytól északkeletre: „Monar”, amelyet 1324-ben oklevél említ, de a XIX. század végére már teljesen elpusztult. (Az előbbi a mai Romániához, az utóbbi a mai Csehszlovákiához tartozó település.) A következő időszak a XIV. század, amikor biztos és hiteles adatunk van a község nevére, létére és földesurára.

Monor akkor Atyai Szár László fia Miklós fia János birtoka, akitől, hűtlensége . miatt, Zsigmond király (1387— 1437) elkobozza és hű emberének. Kükéi Somrakus mesternek adja. Ennek utód nélküli halála után Maróti János (?1366—1435?) macsói bánnak juttatja a királyi kegy a községet, 1401-ben.

Monor egytized része ekkor még Görögmezei Vér László fia Miklós birtokában van, de tőle is, hűtlenség címén hamarosan elkobozza a király, és szintén Marótinak adja, 1403- ban tehát Monor földesura egyedül Maróti János macsói bán, akire a kortársak megállapítása szerint, csak úgy „záporoztak” a királyi adományok.

Maróti János fia László békési birtokai közé ékelődött akkoriban, királyi adomány révén az egri káptalan egy birtokrésze, amelyet 1446-ban, 530 évvel ezelőtt, elcserélt Maróti Lászlóval Monorért, Zsi- gerért. Újfaluért. (Zsiger ma a tápiósági Újfalu vagy Aranyos- Újfalu, a monori-erdei határ része.)

HÁROM TELEPÜLÉS NÉPÉNEK, sorsának története hosszú időre összefonódott, hiszen az egri káptalan Monor földesura maradt 1848-ig, illetve legnagyobb birtokosa volt 1909-ig, a káptalani földek örökeladásáig.

Máté Bertalan

történész-muzeológus • Kossuth Múzeum, Cegléd

i

i