Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-09 / 109. szám

A PESmE&YEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XX. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM 1976. MÁJUS 9., VASÁRNAP Kongresszusra készülve Küldöttértekezlet előtt a városi népfrontbizottság PÁRTNAPOK "V ’ A nemzetközi helyzet, a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseiről Ebben az esztendőben hív­ják össze a Hazafias Népfront VI. kongresszusát. Állásfogla­lásának tervezetét a HNF Or­szágos Tanácsa már megvitat­ta és elfogadta, s ezt nyilvános vitára bocsátották. Azóta már sokfelé, különféle szervezetek­ben, elsősorban természetesen a népfrontbizotttságokban szó­ba került e téma, s a kong­resszusi készülődés egyik fon­tos mozzanata a nyilvános vitán felme­rült észrevételek és javas­latok összegzése. E munka Nagykőrösön is ja­vában folyik, s most, a né­hány nap múlva sorra kerülő városi népfront-küldöttérte­kezleten már érdemben szól­hatnak az állásfoglalás-terve­zetről az aktivisták. Ezen a fórumon fontos szervezeti és személyi kérdé­sekben is döntenek: 60 -tagú városi bizottságot, s tizenöt ta­gú elnökséget választanak. A népfrontmunka megbecsülését jelzi, hogy a megnövekedett felada­tok, a mind szerteágazóbb tevékenység maradéktalan ellátására, ezúttal először, városi függet­lenített titkárt választ a kül­döttgyűlés. — Hogyan készültek fel a kongresszust megelőző városi tanácskozásra? —’ kérdeztük Horváth Leható, a Hazafias Népfront városi 'bizottságának elnökét. — A városi küldöttgyűlés feladata, hogy számot; adjon az 1972-ben tartott, V. kongresz- szus óta eltelt időszak munká­járól, eredményeiről. S hogy ez valóban a teljes tevékeny­séget felölelje, valamennyi bizottságunk, a nőbizottság, a pedagógiai bizottság, a könyv­barát bizottság, az emlékbi­zottság, gondosan sorra vette, miit tett a elmúlt négy esz­tendőben. Összegezte munkáját négy körzeti bizottságunk is, melyek révén a tanyai lakos­ság kap képviseletet a Haza­fias Népfront munkájában. A körzetek tíz-tíz küldötte vesz részt a városi tanácskozáson. — Hogyan alakult a kül- d,öttgyűlés programja? — A városi bizottság mun­kájáról szóló beszámolón kívül az egyes szakbizottságok veze­Március elején nyílt meg a Lőrinc pap utcában a MÉK zöldség-, gyümölcs- és élemi- miszerboltja, a környékbeliek megelégedésére. A korszerű kereskedelmi egységben mindig sok a vá­sárló, akii? a figyelmes, barát- I ságos kiszolgálásért máris megkedvelték Társi Jánosné boltvezetőt. Tőle érdeklődtünk az új üzlet forgalmáról. — A MÉK jól ellát bennün­ket mindenféle áruval. Az árak sem magasak — mondot­ta. — A Desiré burgonyát pél­dául 3,50 forintért áruljuk. A 12 forint 60 filléres hagy­mánk a múlt héten fogyott el, most import hagymát kap­tői is számot adnak munkaterv alapján végzett tevékenysé­gükről, s megbeszéljük a kö­vetkező időszak tennivalóit is. Ezután a választásra kerül sor, melyet gondosan előkészí­tettünk. Üzemek, intézmé­nyek gazdasági, társadalmi vezetőitől kértünk javaslatot az új bizottság tagjaira, s arra törekszünk, hogy a népfront új városi bizott­ságában javuljon a nők és a fiatalok aránya. A városi küldöttgyűlés má­jus 12-én, szerdán délután 4 órakor ül össze, munkój;iról, az ott elhangzottakról, s a vá­lasztások eredményéről la­punkban részletesen beszámo­lunk. tűnik, melynek 20,60 forint az ára. A primőrök közül bőven van saláta, retek, zöldpaprika, új karalábé, sóska és mindig kapunk újabb zöldségféléket. — Az élelmiszerek közül mi a legkelendőbb? — Sokan veszik a frissen vágott csirkét, a mirelitárut és a gombát, sok fogy a füstölt hús- és hentesáruból, s a ve­gyes zöldségcsomagból. Fű­szerárukat és konzerveket is tartunk. — Mekkora a forgalmuk? — Áprilisban 110 ezer fo­rint forgalmat értünk el — mondta Társi Jánosaié. — K — Május 10: Városgazdálkodási Vállalat, 14.30: Bodrogi Imre, a városi pb munkatársa. Május 11: Városi összevont, 16: Makó István, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztályá­nak munkatársa. Május 18: 21-es Volán, 14.30: He­gedűs László, a városi pb titkára. NEFAG, 14.15: Kocsis Jánosné, a városi tanács megbízott elnöke. Május 21: Gépjavító és Faipari Szövetkezet, 14: Káló József, a Mészáros János Tsz párttitkára. Május 24: Kereskedelmi vállala­tok, 10: Tóth Mária kollégium- igazgató. Május 25: Városi tanács, 16: Harsányi Lászlóné, a Nagykőrösi Konzervgyár személyzeti vezetője. Május 26: Konzervgyár, 14: Pász­tor István, a városi pb első tit­kára. Május 28: TRAKIS Tejüzem, 14: Gotzián Lászlóné, a városi pb munkatársa. rösi gazdák is serényen vesz­nek részt a versenyben, me­lyet a tanács termelés- és el­látásfelügyeleti osztálya érté­kel minden negyedévben. Az osztály szakfelügyelője, Kakuk Jánosné kertészmérnök tájékoztatása szerint Nagykő­rösön a tejtermelési verseny­be 65 tehéntartó nevezett be. Az első negyedévi értékelés alapján az első Kucsera Imrei lett, aki összesen 2 ezer 595 li­ter tejet adott át a tejüzem­nek. A második Molnár Imre 2 ezer 567 liter tejet szállított az üzembe, a harmadik Szabó Denes, 2 ezer 238 liter tej be­szállításával. A termelési verseny értéke­lésében jelzik azt is, hogy a városban az első negyedévben összesen 20 ezer liter tejjel többet vittek be a kistermelők, mint az előző év azonos idő­szakában. K. L. A járási és városi győztesek­kel Budakeszin rendezték meg a XII. nyári úttörő-olimpia megyei légpuskás sportlövő­döntőjét. Radeczky Géza (Nk. Rákóczi iskola) a múlt évi győzelem után a 16-os fiú­mezőnyben 40/322-vel ezúttal is megyei bajnok lett és be­jutott az országos döntőbe. A lányoknál tizenhat versenyző közül Bokor Andrea (Nk. Rá­kóczi) 40/236-tal hetedik lett. ★ A Ságvári Kupa lövészver- seny-sorozat fővárosi 2. for­dulóján 20 csapat indult. Az MHSZ Nk. Konzervgyári lö­vészklub fiataljai javuló for­mában versenyeztek, és a kö­zépmezőnyben végeztek. A pontos eredmények és helye­zések még nem ismertek. TERMÉSZETJÁRÓK A Nk. Elektromos SK ter­mészetjárói az idén is rend­szeresen járnak túrákra. Ed­dig több mint 10 helyen for­dultak meg a Rákóczi-emlék- túrák keretében. A harminc tag motorral, személyautóval, vonattal-gyalogosan és önálló- kezdeményezéssel járja ha­zánk szép tájait. vasárnapi sportműsor Asztalitenisz Sportotthon, 9.30: Nk. Kini­zsi—Ferencvárosi VSE, NB III-as férfi csapatbajnoki mér­kőzés. Cegléd: 13—14 évesek megyei seregszemléje. Atlétika Cegléd: megyei SZŐ VOSZ Kupa-viadal. Kézilabda Toldi-pálya, 10 óra: Nk. Tol­di DSK ifi—PENOMAH (Vác) ifi; 11: Nk. Toldi DSK—PE­NOMAH női megyei bajno­ki mérkőzés. Iklad: IM Vasas —Nk. Kinizsi férfi felnőtt és ifjúsági megyei bajnoki mér­kőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 15: Nk. Kinizsi serdülők—Gödöllői SC serdülők; 16.30: Nk. Kinizsi—’ Gödöllő megyei bajnoki mér­kőzés. Sülysáp: S. KSK ifi— NK. Kinizsi megyei. Cegléd- bercel: C. VSC—Nk. Kinizsi II felnőtt és ifjúsági járási bajnoki mérkőzés. Modellezés Nagykáta: a XII. nyári út­törő-olimpia megyei repülő­modellező-döntője. Sakk KlOSZ-székház, 9.30: Nk. KIOSZ—Budakeszi Petőfi ket­A virágok birodalma Jövedelmezi) a cifrakerti üzem A Városgazdálkodási Válla­lat cifrakerti virágkertészete az utóbbi években Lázár Al­bert vezetésével jövedelmező üzemmé fejlődött. A cifra- kerti üvegházakban és a gőz­fürdő melletti termálvízzel fűtött növényházban egész té­len nevelték a pompás szeg­fűket. Termesztették és árul­ták az egyéb virágokat is. A szegfűültetvényekről egy héten át átlagosan 300 szálat tudnak leszedni, bár nőnap­kor, anyák napján és ballagá­sok idején 3 ezer szál is el­kelne. Ezért jó lenne bővíteni a növényházakat. A szegfűn és a muskátlin kívül más nyíló virág most nem sok akad a kertészetben: Fogyóban van a tulipán és a nárcisz, levéi, dísznövény azonban van bőven. Tarcsi Balázsné kertészeti brigádvezetőnek és szorgal­mas munkatársainak, Kaldi Józsefnének és Űjlaki László­ménak most a virágpalánták nevelése adja a legtöbb dol­got. Ezekből az idén nagyon sokat neveltek. A szalviás-, lobeliás-, cineráriás-, petú- niás- és egyéb virágpalántás ládákat most hordják ki a szabadba, hogy a levegőhöz szoktassák a növényeket A cifrakerti kertészetben nevelt virágpalántákkal ülte­tik be a városi parkokat, parksávokat és a vásárlóknak is sok szép palántát adnak el. A kertészet újdonsága a korai rózsa lesz. Egy nagy rózsaültetvény fölé fóliasátrat emeltek, mely alatt már szé­pen bimbóznak és a szabad­földinél hetekkel korábban nyílnak a kedvelt virágok. — O — tős megyei I. osztályú csapat- bajnoki mérkőzés. Sportlövészet Tormási lőtér, 8: az MHSZ Kupa 5. fordulója. Bp.: az If­jú Gárda kongresszusi verse­nyének országos döntője. Természetjárás Nagyerdő, 9: varoßi úttörő Arany János Kupa tájékozó­dási verseny. Telte Kőcser, 8: K. TSZ SK—Vo­lánbusz (Nk.) B, megyei csb- mérkőzés. Torna Cegléd: területi női felnőtt III és ifjúsági II. osztályú csa­patbajnokság. MEGYEI FIÜ DSK-BAJNOKI DÖNTÖ Aszódi Gimnázium—Nk. Toldi 27:13 (15:9). Késői, táv­irati értesítés miatt az 1. mérkőzésen a két csoport- győztes találkozott. Az élel­miszeripariak 3 kezdőcsapat­beli emberüket nélkülözték. Góldobó: Kiss M. (8), Habina (4), Orosz (1). HÉTFŐI MŰSOR Kézilabda TRAKIS-pálya, 16: Város- gazdálkodás—Toldi, 17: Kon­zervgyár—TRAKIS férfi vá­rosi KISZ-es bajnoki mérkő­zés. Cegléd: az úttörő-olim­pia körzeti döntője. Atlétika Dunakeszi: megyei középis­kolás pályabajnokság. MOZIMŰSOR Azonosítás. 7 Színes magyar film. Kísérőműsor: Hevesi Ákos. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. Matiné A sah táncosnője. Előadás kezdete: 10 órakor. HÉTFŐI MŰSOR A rivális. Színes szinkroni­zált francia film. Kísérőmű­sor: Főnix. Előadások kezde­te: 4 és 6 órakor. Filmklub: 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI A HANGÁCSI ÜTI ISKOLÁBAN Tibbs és a szervezet. Ame­rikai film. Előadás kezdete: fél 7-kor. Kiolvasók, mondókák (2.) A nagykőrösi népköltészetből, néphagyományból A gyermekversek, kiolvasók a népi líra tartozékai, az énekes-táncos gyer­mekjátékok a dramatikus hagyományok kincsestárába valók. A monoton elő­adást felváltja a zene, az ének, a mi- mikus mozgás pedig fokozza a hangu­lati hatást. A gyerekek ellepik a fel­nőtt környezet szokásait, beszélgetéseit, és utánozzák azokat akkor Is, amikor a felnőttek rég el is felejtették. így aztán sok ősiség lappang az énekes- t táncos játékokban: elfelejtett szokások, gesztusok, elevenednek meg a játékok során, persze gyakran meglehetősen le­egyszerűsödve. Különösen gazdag mi- mikus tánckészletet fejlesztett ki a ha­dakozás és a szerelem. A lakodalmi szokások ünnepélyessége, mozgalmassá­ga, látványossága mély hatással volt a gyerekekre, s ez tükröződik játé­kaikban is. Ebbe a típusba tartozik az a két nagykőrösi gyermekjáték, ame­lyeket 1874-ben egy önképzőkört dol­gozatban jegyzett le írója: 1. „A gyermekek és leánykák körbe fogózva énekelnek^ Termett a meggy fa, Hajlott az ága. Kender morzsa, Szép kis menyecske Jövel csókold akit szeretsz. Ezt ölelem, ezt csókolom, Adjon Isten lassú esőt Mossa össze mind a kettőt. Szita szita péntek, Szerelem csütörtök, Zab szerda! Ismeretes gyermekjáték! Ezen szavak­nál, „jövel csókold akit szeretsz”, fel­bomlik a kör, minden fiú egy leány­kát húz magához, és amúgy igazán megforgatja.” A leírás alapján tudjuk, hogy kör­táncról van szó, a körtánc pedig két­ségkívül mágikus jelleget, kultikus vo­násokat őriz, akárcsak a felnőttek tán­cában a karikázás. A körtáncot ere­detileg azonos neműek járták, ez te­hát egy későbbi változat lehet. A kul­tikus vonatkozású játékok között fel­lelhető: tűzvivő, bújtató, ivó vagy áldó és házasságszerző játék: a mi játé­kunk ez utóbbi típusba tartozik. Kár, hogy a dallam nem maradt ránk, így a zenére vonatkozó összehasonlítást nem tudjuk megtenni. Ennek a játék­nak a gyökerei időben mélyre nyúlnak vissza. Egy somogyi (Csököly községben lejegyzett) változat közelebb hozza szá­miunkra a megfejtést: „Ejrott a möggy, ejrött, hajlott ága, hajlott, levelibe kis mönyecske: • öleld, akit szerecc! Ezt ötelöm, ezt csoukolom. Ejván dombaján, domborujján Aggyon isten lassú jessöüt, mossa jössze mind a kettöüt, mind a zárán vesszöüt.” Ejván nem más, mint Éván, Iván, te­hát Szent Iván. Maga a vers a szentivá- ni hosszú ének egy része lehetett, így igen ősi, pogánykorí szokásokat őrző, a párokat összeregölő dramatikus hagyo­mányról van szó. Meg kell említenünk még egy változatot, a székely kiháza­sító dalok záradékát: „Szállására, számára, Szálljon a kakas vállára, Lögyön a kijed párja: Marosi Gergő. Aggyon isten egy küs essőt, Mossa essze mind a kettőt.” Érdekes módon mindhárom változat ö-ző vidékről való. Szent Iván napja a nyári napforduló tájára esett (jún. 24.). Keresztelő Szent" János, népies nevén Nyári vagy Virágos Szent János ünnepe volt ez, általában Szent Iván napjának nevezték. Sok különféle ha­gyomány csoportosult e napra. A Rába vidékén „jánoska-eresztés”-nek mond­ták, s ilyenkor hajnalban az öregasszo­nyok meztelenül körülkerülték föld­jüket (a jó termés érdekében), abrosz- szal harmatot szedtek, gyógyfüveket kerestek. De nem ezért üldözték, büntették a hatóságok e szertartás résztvevőit, ha­nem, mert az ünnep igazi célja: a pá- rosodás volt. A Szent Iván-napi tűz, amelyet átugrottak, csak addig világí­tott, ameddig szükség volt rá ... Elein­te Iván dombján zajlottak az esemé­nyek, később a falu közepén rakták meg Szent János tüzét, és mellette fontak. A hatóságok nemtetszése elől végül is a fonóba menekültek. A já­ték harmadik sora: „kender morzsa”, valószínűleg a fonás cselekvésére utal (a kender önmagában a termékenység egyik jelképe). A székely fonók — ahogyan egy református prédikátor 1629-pen megjegyzi — „occasio mali”- vá váltak, azaz a „latorság hajléka”-! lettel*:, ahol a leánynál? az elejtett orsót csókkal kellett a legénytől kiváltania. Ebbő. a témakörből való a másik le­jegyzett nagykőrösi gyermekjáték is. „A kassai rózsafa tetején Két szál vessző. Szőtték fonták Össze Toppantották. Hopp, — ropp, — ropp. „Rop-ropp-rop — mondják, s el­ereszti mindenik párját, s tenyereik­kel csattognak.” Itt vesszőfonásról van ugyan szó,'de a szimbóluma elárulja, hogy ugyancsak .akoc almi szokások lehettek a játék kialakulásának okai. A meggy, cse­resznye. dió megnevezésének, roppan- tásának (pl. Dombon törik a diót) jel­képessége morális gátlás nélkül került ót a gyermekjátékokba, mondókákba. Az első játék három utolsó sorára érdemes még felfigyelnünk. Közismert záradék ez: Szita szita péntek, szere­lem csütörtök, -zab- (más változatban dob) szerda. Solymossy Sándor mutat rá, hogy a szita és a dob együtt emlí­tése a sámán tevékenységére utal. Ez a pogánykorí kuruzsló, varázsló, szel­lemidéző lény ugyanis szitával jósolt, síppá-dobbal, nádihegedűvel (Gólya gó­lya gilice) gyógyított. A napok fordí­tott sorrendje — péntek, csütörtök, szerda — pedig bübájoskodó eljárás, báioló ráolvasás eleme lehetett. Bár az egyház kezdettől fogva igye­kezet: a pogány hagyományokat meg­szelídíteni és saját szokásokat kialakí­tani (betlehemezés, háromkirályok, Gergeilyjárás), mégis — ahogyan ezt a gyermekjátékok is bizonyítják — sok régiség maradt rejtve az utókor szá­mára. A mi feladatunk az, hogy meg­fejtsük, s megbecsüljük hagyományain­kat Szabó Attiláné (Vége) NEGYEDÉVI EREDMÉNY A VERSENYBEN Húszezer literrel több tej A szarvasmarha-tenyésztés­nek, a tehéntartásnak nagy hagyományai vannak váro­sunkban. Évtizedekkel ezelőtt az országos tenyészállatvásá­rokon hosszú esztendőkön ót körösi tenyésztők jószágai nyerték el a nagydíjat. A növekvő tejfogyasztás ér­dekében a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a nagyüzemi gazdaságokon kívül a háztáji kistermelőket is hat­hatós támogatásban részesíti. A tehéntartók egy tehén után évi 1500 forint, a további te­henek után pedig 3—3 ezer fo­rint állami juttatást kaphat­nak. Előhasi üsző tenyésztését pedig 12 ezer forinttal támo­gatják, ha a tenyésztő négy­éves tartási szerződést köt. Az idén a MÉM tejtermelé­si versenyt hirdetett, melyre a kis tehéntartók jelentkezését Is várták. A felhívás eredmé­nyesnek bizonyult, a nagykő­SPORT « Radeciky ismét megyei úttörá-lövészbajnok Beszámoló a KOT munkájáról A jövő héten, május 13-án, csütörtökön délután 2 órakor ülésit tart a Városi Közleke­désbiztonsági Tanács. A tes­tület tagjai megvitatják a KBT elmúlt évi munkájáról szóló beszámolót, majd meg­beszélik idei munkatervüket és a KBT költségvetési ter­vezetét. A tanácskozás ered­ményeiről olvasóin,kait is tá­jékoztatjuk. Új bolt, nagy forgalommal Legkelendőbb a friss csirke, a mélyhűtött áru 4 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom