Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-09 / 109. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM 1976. MÁJUS 9., VASÁRNAP Csarnok a reggelizéshez Telephelyből óvoda, fejbolt Friss festékszag fogadja a látogatót a veresegyhuzi álta­lános iskola szomszédságában. A nagyközségi tanács Költ­ségvetési Üzemének munká­sai mázolnak, szerelnek, jár­dát építenek egykori közpon­ti telephelyük környékén. Ja­nuár elején az üzem a falu szélére új telephelyre költö­zött, s a felszabaduló helyi­ségeket most alakítják, épí­tik át — óvoda, napközi, tej­bolt lesz itt. Zöld műanyag lambéria tar­kítja félig a falakat a most készülő óvoda két belépőjé­ben. A két tágas foglalkozta­tó helyiségben virít a sárgított padló, a mennyezetről tehe­nekkel. lovakkal, kakasokkal, libákkal díszített lámpatestek függnek. — Január végén kezdődött itt el az éoítkezés — mondja Pásztor Béla, a nagyközségi tanács elnöke. — Az iskola mellett két óvodai csooort számára alakítunk ki helyet. Ügy szeretnénk, hogy május 15-ére már ideköltözhetne öt­ven gyermek. Nagyközségünk­ben tíz óvodai csoportba két­száznyolcvan gyerek jár, öröm­mel mondhatom, hogy min­den jelentkezőt fel tudunk venni! De nemcsak az óvodán dol­goznak a Költségvetési Üzem munkásai. Az épület többi ré­szében iskola-napközi céljai­ra alakítanak ki helyiségeket, gyógypedagógiai tanterem is készül. A Költségvetési Üzem valamikori irodájából tejbolt lesz, „fregoli szerepkörrel”. Az utcafronton a lakosokat szolgálják ki, s az udvar fe­lől a gyermekek kaphatnak meleg tejet, kakaót, kávét. — Sok kisebb helyiség van ott. míg a Költségvetési Üze­mé volt az épület; legjobbah egy bagolyvárhoz hasonlított. Mi kap még itt helyet? — Átmeneti szolgálati laká­sok, pontosabban szobák is vannak. Egy-egy tizenhat négyzetméteres alapterületű. Hat ilyen átmeneti lakásunk van itt: most végzett pedagó­gusoknak utaltuk ki. Itt lakik még két tanácsi dolgozó, de ők rövidesen új helyre köl­töznek, s akkor majd teljesen az ifjú pedagógusok otthona lesz. — Mennyibe kerül ez a sok­féle munka, átépítés? — Az előzetes költségvetés szerint félmillió forintot kell kifizetnünk, s várhatóan min­dent ' befejeznek május köze­pére. A gyógypedagógiai te­rem és az iskola-napközi csak szeptemberben, népesedik be, nehéz lenne most- emiatt ót- szervezni a tanítási rendet. Célunk, hogy bővítsük az is­kola járulékos helyiségeit, ezért távlati elképzeléseink kö­zött szerepel, hogy a most át­alakítás alatt levő óvodát az új nagy óvoda felépülése után napközinek rendezzük be. ö. e. PARTNAPOK A nemzetközi helyzet, a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseiről GÖDÖLLŐ VAROS Május 12: Volán Vállalat 1/12 te­lepe, 16: Pokorny Sándor igazgató. Május 18: Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézet, 14.30: dr. Aggód József egyetemi docens. Május 20: Ganz MM Árammérő- gyár, 14: dr. Szabó Imre, az MSZMP Központi Bizottsága alosz­tályvezetője; Humán Intézet, Gyógyért Válla­lat, 15.30: Benedek János, Gödöllő város tanácselnöke. Május 24: MN Gödöllői Gépgyár, 16: Plutzer Miklós, a városi pb első titkára. GÖDÖLLŐI JÄRÄS Május 14: ipari Műszergyár, Ik- lad, 14.15: Arató András, a Pest mgyei pártbizottság titkára. Május 17: Hazai Fésűsfonó, Kis- tarcsa, 14.30: Pécsy Pálné, a nagy­községi pb titkára; Aszód, Tiszti klub, 16: Szabó' Gyula, az IMI pb- titkára. Május 18: Vácszentlászló, 16: An­tal Tivadarné, a járási pb munka­társa. Május 20: Kistarcsa, 16: dr. Ta­kács Éva gyárigazgató. Május 24: Pécel, 15: Járjapka József, a járási pártbizottság tit­kára; isaszeg, 18: Jósvai Lajos, a járási hivatal elnökhelyettese. Május 25: Túra. 16: Dobi Mihály, a túrái tsz párttitkára. Május 27: Rákoskeresztúr, Rá­kosvölgye Tsz, 16 Frankó János, a járási pártbizottság titkára. Jutalmul százezer forint A Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ jó munkát végző dolgozói ré­szére a közelmúltban százezer forint jutalmat fizetett ki. Ugyanekkor osztották ki ti­zenegy alkalmazottnak a szö­vetkezeti kiváló dolgozó ki­tüntetést. Nem adott elsőbbséget Gödöllőn, az Áprilisé, utca és a Semmelweis utca ke reszteződésében Nagyváradi István felsőtoidi lakos GC 24 -—84 forgalmi rendszámú au­tóbuszával nem adott elsőbb­séget Pénzes Sándor mogyo­ródi lakos vezette pótkocsis tehergépkocsinak s azzal öse- szeütközött. Az összeütközés következtében szerencsére személyi sérülés nem történ“, az anyagi kár körülbelül 7 ezer forint. Megfejthetetlen dugótitok Vérségi ügyes emberek AZ ÖNELLÁTÓ PARASZTI i TÁRSADALOM még száza- I 'dunkban is maga készítette használati eszközeinek nagy' részét. A falusi ember értett a kosárfonáshoz, székfaragáshoz, szövőszéklfészítéshez, de eze­ket a tárgyakat nem csupán a célszerű használhatóság jelle­mezte, hanem a sajátos díszí­tés is. Ma már aligha vállalkozna valaki arra — talán még szó­rakozásból sem —, hogy csak baltával és fűrésszel * például szekrényt készítsen, díszeket faragjon rá. Éppen ezért külö­nös értéke van az effajta tár­gyaknak. A valkói Sibak Mi­hály kamrájában fellelhető egy ilyen szekrény, s bizonyá­ra másutt is vannak hasonló érdekes-értékes munkák, me­lyek felkutatása, megőrzése a honismereti szakkörök egyik íonitos feladata. A harmincas években külön­böző “méretű üvegekben álló kálváriák készülitek Versegen. A legkisebbet parfümös üveg­ben helyezték el. A vérségi kálváriák többfélék: mind­egyikben van egy kereszt, te­tején kakassal, a koporsó, s mindazok az eszközök, ame­lyeket a hagyomány szerint a keresztre feszítéskor használ­tak. Van egy olyan sorozat is, amely a máriabesnyői kálvária kicsinyített mása; . valószínű, hogy a besnyői plébános fel­kérésére csinálták, s kegyhe­Bográcsokkal a betyárdíjért Népművelők az ecskendi erdőben Menyasszonyleves húsgom­bóccal, krumpliganca többfé­le változatban, erdész módra nyárson sült óriáscsirke, ha­muba sült pogácsa, és hosszan sorolhatnánk még az étlapot, amelyet a finnyás zsűri ösz- szeírt az ecskendi erdőben. A. gödöllői járás népművelői ál­tal szervezett főző és játszó csapatok — továbbképzés cí­mén — a galgamácsai erdő tisztásán, Rózsa Sándor" egy­kori kútja környékén talál­koztak. Abban vetélkedtek, hogy mely falubeliek tudnak leg­jobb hagyományos népi éte­leket főzni, s Iá a legügyesebb a már csak könyvekben föl­jegyzett népi játékokban. Farmernadrágos, fürdőnad- rágos, atlétatrikós fiatalok, bőszoknyás, fejkendős nénik sürögtek a szabadtüzek körül, s legjobb tudásuk szerint ke­verték a bográcsos ételeket, forgatták a húsokat^ szalon­nát. Változatok — krumpligancára — fessék venni a menyasz- Szonylevesből, finom a hús­gombócunk — kínálta a zsű­rit Szatmári Zoltán, az isa- szegi falumúzeum vezetője. — Olyan is előfordult már isa- szegi lagziban, hogy nem íz­lett a leves, s a vőlegény ott­hagyta jövendőbelijét, mert sok titka van ennek, a varázs­levesnek. — Én tarjából, csontokból csinálom a legszívesebben — magyarázza Hrustinszki Ist­vánná, a főszakács. A friss omlós pogácsát isaszegi motí­vumokkal hímzett kötényben Farkas Istvánné ajánlgatja, s a tréfamester a falubeli híres maskarás, Szalai Gáborné. Az ebédkészítésnél egy igazgató volt a kukta, Cseremin Péter- né a péceli művelődési ház­ból. Az isaszegi múzeum ve­zetője a nagy számú hallga­tóság előtt fölolvasott egy maskarás verset, amely a fa­luban húshagyókedd táján volt szokásos. Idősek és fiatalok egyaránt Szorgoskodtak az aszódi, vérségi, kartali versenyebéd elkészítésében. A krumpligan- cát a vérségi íróasszony, Mar­ton Pálné kavarta, a fiatalok­nak a rablóhús forgatása, s az edények mosogatása maradt. Ganca készült a zsámboki tűzhely körül is. Lapu István­ná múzeumvezető még részle­tes receptet is adott elkészí­téséhez, s mondta, hogy így nem az igazi, mert az utolsó menetben sütőbe kell tenni. — Lánykoromban se szeret­tem a krumpligancát, de meg­tanulni muszáj volt. Meg az­tán nagyon érdekes étel a vízen kullogó kelttészta. Ez úgy készül, hogy a tésztát egy nagy szalvétába kötik, s cso­móval lefelé a lobogó vízbe helyezik. Ha a csomó fölfor­dult, készen van az étel, csak cukorba kell hempergetni. M ácsa iák, citeraszónál Pattogós nótával, zeneszó­val köríti az ebédet a galga­mácsai csoport. Pesti István citerázik, három asszony, Cserháti Józsefné, Fekete Jó- zsefné és Katók Andrásné húszliteres bográcsba meri a marhagulyást. A művelődési ház igazgatója, Gyulai Sándor alapos magyarázatba fog. — Ez a marhagulyás nem olyan, mint ami konyhában készül. A szabadtűzön három­szor fő el a leve, így aztán jó tartalmas, kiadós lesz. A sült csirkénk különleges ele­del. A galgamácsai erdészek­től tanultuk a módját: belülre is szalonnát teszünk, s úgy forgatjuk a nyárson. Az igazán különleges, Íny­csiklandó ételek sora a má- csaiaknál be is fejeződött. A három túrái férfi hosszas ma­gyarázatba kezd: azt mesélik, azért sütöttek csak szalonnát kolbásszal, mert a parasztem­bernek ezen a vidéken nem volt szokása a tábortűzön való főzőcskélés. A hévízgyörkiek és a galgahévíziek együttese csonka csapat, nem érkezett meg Bagról a főszakács, Ba­gó József. De azért a három férfi pirosra sütötte szalonná­ját. zsírjával jól megcsöpög- tette piros hagymával rakott kenyerét. Még szerencse, hogy a zsűri kritikus útja elején jóllakott, mert ugyancsak éhen maradt volna, ha a veresegyháziak és erdőkertesiek ebédjére szá­mít. Fiatal csapat várta az ítélkezőket, akik maguk talál­tak ki „népi ételeket”. A négytagú csoport először egy lábas vízzel kötelezte mosa­kodásra a zsűrit, majd át­nyújtott egy kiló csomagolt sót, egy "kiló kenyérrel, mi­közben Dániel Kornél, a ve­resegyházi művelődési köz­pont igazgatója hangosan kotkodácsolt egy szakajtó hímestojáson. Ezután a ven­dégeket aratóreggelire invi­tálták: a frissen gyűjtött szé­nán néhány karika hagyma díszlett, egy darab szalonna és bizonytalan színű félujjnyi ■pálinka. A fő étel karikára vágott tojás volt tempera kö­rítéssel, mindenki olyan szí­nűre festhette, amilyenre akarta. Volt egy szem hagyma is egészben, temperával je­lezték, hogy fölül piros hagy­ma, alul zöldhagyma. Nagyo­kat öklendezett a zsűri, ami­kor hősiesen megkóstolta a bizalmatlan külsejű fúrt és karikázott krumplit, s nem­igen voltak elragadtatva a hamuba sült pogácsától sem. Bigéztek, csülközfek, pilinckáztak Még a zsűri bíráskodása közben elkezdődött a játék: a bigézés, csülközés, pilinckázás, métázás. A nagydíjat, Rózsa Sándor betyárdíjat a galga- mácsaiak nyerték el. A nép­művelők vendége volt Vezér György, a galgamácsai erdé­szet vezetője, aki elmondotta, hogy ebben a völgyben a nép­hit szerint egy Ecskend nevű török falu állt, és sokszor ita­tott az itteni forrásnál Rózsa Sándor. Az ismeretterjesztés sem maradt el a népművelők kötetlen programjáról, az er­dészet vezetője ugyanis el­mondta, hogy a galgamácsai határtól Kálióig egy három­ezer hektáros területen ügyel­nek az értékes vad- és faál­lományra. Örszigethy Erzsébet A vérségi csapat két tagja, Ádám Imréné és Marton Pálné rablóhúst sütnek nyárson. TSäMmM A Galga menten elterjedt pilinckázást mutatja be Varga Ferencné. A zsűri tagjai, balról jobbra: Polonyi Péter, Vankó Ist­ván és Sárinszki Gabriella a galgamácsaiakat vizsgáztatják. Ifj. Fekete József felvételei lyi emléktárgyként árusították. Aprólékos kidolgozása rendkí­vüli kézügyességre vall. A KÁLVÁRIÁK legnagyobb rejtélye a dugó, amelynek az üvegbe nyúló részén, körlapjá­val párhuzamosan a már meg­halt készítőjük, Kalmár István egy lyukat fúrt, s azon az üveg szájának átmérőjénél kétszer hosszabb pálcikát dugott át, így a dugót nem lehetett ki- venniti. A titok nyitját sokan keresték már, de sikertelenül. Rejtélyes továbbra is, hogy a dugó és az üveg sértetlen. Sajnos, ezekből a kálváriák­ból a vérségi falumúzeumba egy sem került. Ma is akadnak a faluban tehetséges faragóemberek. A legidősebb Mann Lajos, virág- mintálokal díszített képkerete­ket és dobozokat készít. Leg­kedvesebb díszítőeleme a ró­zsa. Az egyik legszebb dobo­zát az egyes hónapok jelképei díszítik, s olyan is van, mely a tizenkét hónap jellegzetes virágait örökíti meg. Szeverényi Gyula is ügyes faragómester. Az utóbbi idő­ben főként emberalakokat és növényeket — domborműként — rótt a fába. Székely kapu­ján román bekecsminták lát­hatók. Paraszitháza szobarész­lete pedig a vérségi paraszthá­zak külső, illetve belső jelleg­zetességeit őrzik. KISS ÁRPÁD ifjü fafa­ragó alig múlt húszéves. Gyermekkorában repülőket készített, ma a helyi modelle­ző szakkör vezetője. Az utóbbi időben művészi értékű faragá­sokat is készít: intarziákat, mellszobrokat, portrékat Mar­ton Pálnéról. Egy faragott ké­pével az ikladi hobbikiállítá- son második helyezést ért el. Nemrégiben Aszódon az Alko­tó ifjúság címmel rendezett kiállításon James Cook neve­zetes hajójának, az Endea- vournak kicsinyített másában gyönyörködhettek a látogatók, melynek elkészítésére Kiss Ár­pád körülbelül ezerkétszáz órát fordított. Jelenleg az érté­kes középkori emlékeket őrző vérségi templom mását farag­ja, az év végére szeretné be­fejezni. A következő években remélhetőleg sorra kerülnek a község más jellegzetes épüle­tei is. Bene Mihály Kerámia parketta Először gyártja a hazai ipar A Kerámia- és Cserépkály- hagyár kerámiaüzemét újabb, több mint 300 millió forintos beruházással fejlesztik. Ezzel az évi - 750 000 négyzetméter falburkoló csempe gyártása mellett megteremtik a színes, mintás padlóburkoló kerámia- gyártás feltételeit. Építőanyagiparunk első íz­ben gyárt és ajánl majd ilyen korszerű burkolóanyagot, amely nemcsak konyha, für­dőszoba, hanem alapanyaga miatt lakószobák padozatának burkolására is alkalmas. Az előzetes számítások szerint a fogyasztói ára azonos lesz a parkettáéval. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom