Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-08 / 108. szám

Kukoricavetés A Nagykőrösi Állami Gazdaságban mintegy 600 hektáron vetnek kukoricát, a gazdaság sertés- és szarvasmarha-állomá­nyának takarmányozására. Képünkön Botos Miklós traktorve­zető ellenőrzi a vetőíejeket. ifj. Fekete József felvétele Küldött a kongresszus előtt MUNKA, TANULÁS, MOZGALOM A KISZ ma kezdődő IX. kongresszusán a Pest megyei küldöttek között foglal majd helyet Farkas Katalin, a kon­zervgyár szakmunkása. Eluta­zása előtt munkahelyén ke­restük, hogy terveiről érdek­lődjünk, de nem találtuk. — Otthon van, vizsgára készül — mondták. — Vizsgára? Ta­lán a kongresszusra? — Mindkettőre. Ugyanis most fog érettségizni. A hirtelenszőke körösi kül­döttet valóban otthon talál­juk. A Damjanich utcai ház tenyérnyi udvarán beszélget­tünk. — Igen, jól mondták ' a gyárban, valóban vizsgára ké­szülök, de még nem az érett­ségire. Az majd csak június­ban lesz. Holnap az osztály­vizsgánkra kerül sor. Dél utálj pedig utazom Pestre, hogy szombaton reggel időben ott lehessek. Közben még átolva­som ismét a kongresszusi fel­szólalásomat. — Nem sok program ez egyszerre? — Kicsit sok, de gondolom, ennyi még nem fog ki rajtam — mondja nevetve. — Miről beszél majd a fel­szólalásában? A szakmunkástanulók hely­zetéről. A helyi 224-es ipari szakmunkásképző intézet diákjai elég mostoha körül­mények között tanulnak Nemcsak az elhelyezésük kedvezőtlen, de például or­szágos szakmai versenyeik sincsenek. — Magának is vannak ilyen gondjai? — Nem, nekem nincsenek. Én a Toldi Miklós Élelmi- szeripari Szakközépiskolában voltam szakmunkástanuló. Most ugyanott vagyok az esti tagozaton végzős szakközépis­kolás. Ha ezen túljutok, akkor technikus minősítő vizsgát te­hetek. Csak a szorgalmamtól függ, hogy sikerül-e. — Alig két éve dolgozik a konzervgyárban. Emellett még tanul is Megszokta-e már, hogy többé mégsem diák, ha­nem felnőtt szakmunkás? — Természetesen. A kon­zerv IV. üzemben dolgozom, nagyon jó közösségben. Az idén felvett tagjai közé a Zója szocialista brigád is, er­re büszke vagyok. — Milyen megbízatása van a KISZ-ben? — A Ho Si Minh alapszer­vezet titkára vagyok január óta. Előzőleg szervező titkár voltam. A KISZ gyári bizott­ságában pedig a társadalmi munkák felelőse vagyok. — Munka, tanulás, mozgal­mi feladatok ... Mennyi a szabad ideje? — Nem sok, de azért vala­mennyi mégis akad. Szívesen olvasom például az iskolai kötelező olvasmányokat, hasz­nos és kellemes időtöltés. Most fejeztem be öreg ha­lász és a tengert Heming- waytől. Nagyon tetszett. Per­sze mást is szívesen olvasok. — Mit vár a tanácskozástól? — Nagyon sokat. A kong­resszusi levélben számos jó javaslat, megoldásra váró fel­adat került a nyilvánosság elé. Ezeket kell okosan, hoz­záértően megvitatni. Nem lesz könnyű, de biztosan sikerül. <—s) PESTME&YEI HÍRLAP KÓLÓIM KIADÁSA XX. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM 1976. MÁJUS 8., SZOMBAT Ä város jobb orvosi Egészségpoiitikai fórumon vitatták mssg a feladatokat Az Arany János Művelődé­si Közipont tanácstermében csütörtök délután megtartott egészségpolitikai fórum célja az egészségügyi törvényből adódó helyi feladatok megvita­tása volt. Az ankétem megje­lenít Pásztor István, a városi pártbizottság első titkára, dr. Belső László megyei főorvos és Kocsis Jánosné megbízott ta­nácselnök. A közönség sorai­ban az érdeklődőkön kívül a város egészségügyi dolgozói, vörösikeresztes aktivistái fog­laltak helyet. A törvény végrehajtása Kocsis Jánosné megnyitó beszédében röviden vázolta a magyar egészségügyi törvé­nyek és rendeletek lényegét, az egészségügyi ellátás szerve­zeteinek fejlődését, és értékel­te az egészségügyről szóló, ma is érvényben levő 1972. évi II. törvényt. Ezt követően dr. Dómján Gyula kandidátus, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője tartott előadásit Az egészségügyi tör­vény megvalósítása minden­napi munkánk során címmel. Ismertette az egészségügyi tör­vény kialakításának alapelveit. Ezt követően részletesen ele­mezte Nagykőrös egészség­ügyének jelenlegi helyzetét, a gyógyító munkával kapcsola­tos gondokat és ezzel összefüg­gő soron következő feladato­kat. Elmondotta, hogy a váro­si kórház 147 ágyán kívül Ceg­léden és a budapesti kórhá­zakban is vannak területi ágyaink. A rendelőintézetben minden szakrendelést meg­tartanak. A felnőtt lakosság orvosi alapellátását nyolc kör­zeti rendelő szolgálja. Egy-egy körzetre átlagosan háromezer­kétszáz lakos jut. Korszerűsítésre van szükség Igen fontos feladat a kon­zervgyár dolgozóinak orvosi ellátása. Az üzemi rendelőben három orvos és egy főorvos te­Dr, Dómján Gyula tartja előadását. Mellette balról jobbra: Pásztor István, Kocsis Jánosné és dr. Belső László. Várkonyi Pál felvétele vékenykedik. A betegek több­sége nemcsak egyszerű orvosi alapellátásban, hanem gyorsan szakellátásban is részesül. Saj­nálatos viszont, hogy az igen jó személyi feltételek ellenére a gyógyító munka tárgyi fel­tételei nem kiedégítőek. Noha a közelmúltban társadalmi összefogással új központi labo­ratórium és korszerű szülészeti osztály épült, és két éve új terhes tanácsadói helyiségünk is van, nagyon indokolt a kö­rülmények további javítása. Alapvető gond az egészség­ügyi intézmények kedvezőtlen elhelyezése is, így a betegek­kel sok, egymástól távol eső helyen foglalkoznak. A korsze­rű betegellátásnak ezzel szem­ben az az alapelve, hogy a kórházi kezelés, a járóbetegek alap- és szakellátása egységes legyen. Ennek megvalósítása — a jelenlegi körülmények kö­zött — igen körültekintő szer­vezést igényel. Végső cél, hogy megteremtsük a gondozássze­rű orvosi munka feltételeit. Dr. Dómján Gyula végezetül airra kérte a lakosságot, hogy támogassák a körzeti orvosok munkáját. — A korszerű szocialista egészségügyhöz nem elegendő csak az egészségügyi ellátó szolgálatot fejlesztem. Szük­ség van a lakosság megértő támogatására is — fejezte be előadását az egészségügyi osz­tály vezetője. Magas színvonalú gyógyító tevékenység Pásztor István hozzászólásá­ban elmondotta, hogy ez az intézmény megyei irányítás alá tartozott, s tartozik ma is Cegléden, ahol lényegesen kedvezőbb feltételek között, eredményesebben is működik. Megszüntetését Nagykőrösön nem a város szorgalmazta. El­mondotta továbbá, hogy a IV. és az V. ötéves tervben is je­lentős összegek jutottak az egészségügyi ágazat fejleszté­siére. A város álliami és tár­sadalmi vezetői jól ismerik a még meglevő hiányosságokat, s mindent megtesznek a hely­zet javítására. A lehetőségek azonban korlátozottak, így tel­jes megoldásra egyelőre nem számíthatunk. Éppen ezért fo­kozott elismerés illeti meg a város egészségügyi dolgozóit helytállásukért, a kedvezőtlen körülmények között nyújtott magas szintű gyógyító mun­kájukért. Kocsis Jánosné zárszavában megköszönte a résztvevők ér­deklődését, s további, igen eredményes munkát kívánt Nagykőrös egészségügyi dol­gozóinak. Farkas Tanácstagjelölt: Kocsis Jánosné Az 52-es választókörzet ta­nácstagja, Vida Vilmosné le­mondott tisztségéről, s így a tanácstörvény értelmében idő­szaki választást írtak ki, má­jus 23-ra. A választást meg­előzően a napokban jelölő gyű­lésre került sor az Arany Já­nos gimnázium dísztermében. A jelölő gyűlés levezető el­nöke Hegedűs László, a váro­si pártbizottság titkára volt, előadója pedig Horváth Lehel, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke. Az el­nökségben helyet foglalt Pásztor István, a városi párt- bizottság első titkára és dr. Csalóczky György, a Pest me­gyei Tanács vb-titlcára. Az üdvözlő szavak után Horváth Lehel a városfejlesz­tésben az elmúlt Időszak alatt elért eredményekről beszélt, valamint szólt az ötödik öt­éves terv idején megvalósuló elképzelésekről, egyebek kö­zött a lakásépítésről, csator­na, víz- és gázvezeték-háló­zat bővítéséről. Arról is szólt, hogy az elmúlt tervidőszak alatt a különböző városfejlesz­tési feladatok végrehajtásához a lakosság, az üzemek és in­tézmények dolgozói összesen 40 millió forint értékű társa­dalmi munkával járultak hoz­zá, s a következő öt esztendő­ben megvalósítandó felada­tokhoz még szélesebb, lelkes társadalmi összefogás szüksé­ges. Horváth Lehel beszámolója végén megköszönte Vida Vil­mosné eddig végzett mun­káját, s egyben javasolta, hogy Kocsis Jánosnét, a vá­rosi tanács megbízott elnökét jelöljék a választókerület ta­nácstagjának. Kocsis Jánosné megköszön­te a jelölő gyűlés és a válasz­tópolgárok bizalmát, s arról a sok mégvalósítandó feladatról beszélt, amely a város előtt áll, így például a lakásépítés ütemének növeléséről. Az óvodai, bölcsődei és általános iskolai helyek számát gyara­pítja, a Ceglédi úton épülő bölcsőde, óvoda, és általánce iskola, valamint a 6 tanter­mes szakmunkásképző intézet is. Megemlítette: megoldásra vár a vendéglátó’ helyek szín­vonalának emelése, így pél­dául az Aranykalász étterem korszerűsítése. A jelölt ígére­tet tett a választókerület fej­lesztésére is, így például a Bállá Gergely utca járdájá­nak, valamint az Ilosvai és a Zrínyi utcai átereszek meg­építésére. Kocsis Jánosnét, a jelölő gyűlés egyhangúlag jelölte ta­nácstagnak. Kiolvasók, mondókák (1.) d nagykőrösi népköltészetből, néphagyományból Gyakran csodálkozunk azon, hogy a gyerekek játék közben mennyire élve­zik az értelmetlen mondatokat, kiszá­molókat. Érdemes egy kissé közelebb­ről szemügyre venni ezeket a versiké­ket, mert a művelődéstörténet becses forrásaiként tartják őket számon a nép­rajzosok. A szóbeli hagyományban igen fontos szerepe volt a ritmusnak, rím­nek. Hogy a felnőttek is kedvelik a rímeket, arra bizonyságul szolgálnak a táncréjják, rigmusok, melyekben az értelmet, a jelentést háttérbe szorítja a szó varázsa, a beszéd játékossága. Kü­lönösen igénylik ezt a gyerekek, hi­szen egészen pici kortól ösztönösen vágynak a ritmikus, csengő-bongó ver­sikékre, dalokra, játékokra. A következő három nagykőrösi kiol­vasó versikét Ballagi Béla 1884-ben a Nyelvőr című folyóiratban tette közzé: 1. Egyedem, begyedem, bökmöcske, Hová való menyecske? Szántóföldre ugrosi, Egérlukba bujdosi, dib-dáb daruláb, ketten fogtunk egy bikát, Neköd attuk a lukát. 2 Ántom titinom, Szívből kafinom, Rokó, rokó, vija, vaja, vöt. 3. Egy, kettő, három, négy, Ökör, bika hová mégy? Kecskemétre lószőrér. Minek az a lószőr? Szitát kötögetni. Minek az a szita? Korpa,t szitálgatni. Minek az a korpa? Disznót hizlalgatni. Minek az a disznó? Hajat szörözgetni. Minek az a háj? Kocsit kenögetni. Minek az a kocsi? Fát hordogatni. Minek az a fa? Házat építeni. Minek az a ház? Szép lányokat, mönyecskéket Bele csalogatni. A harmadik versike talán a legújabb keletű. Találós kérdésekből logikusan felépített, csattanóra kiélezett elemei­ben, nyelvi megformálásában tagadha­tatlan a népi indíték. A kiolvasókban gyakran találkozunk drasztikus elemekkel, ilyen zárósora van az első darabnak is. Ebben már több a számunkra érthetetlen szó (bök. mőcske), nyelvtani forma (ugrosi, buj­dos!). Nagymértékben érvényesül az a játszi szóképzés, ikerítésre való hajlam, amely általában jellemző a mondókák- ra. Az „ántom titinom” kezdetű kiol­vasó szövegében egyetlen szó maradt épségben: a „szívből”. Ám ha fella­pozzuk a Magyarság néprajzának III. kötetét, Solymossy Sándor közlésében így találjuk: An tan tition, Szí ve kafion, Aka raka via véja von. Ez a változat már egyetlen értelmes magyar szót sem tartalmaz, azonban fölfedezhetők benne latin szavak, szó­töredékek, akárcsak egy hasonló kiol­vasóban : An tan ténusz Szóraka ténusz Szóraka tika tuka Aja-vaja bambuszka. A jó nyelvi hangzás a gyerekeknek másodlagossá teszi a jelentést. Csak az érdekesség kedvéért idézem N. Barta Károly ide vonatkozó megjegyzését: „A kiolvasó-verseket, melyekben értelmes szavak értelmetlenekkel vannak kever­ve, sőt némelyiket egészében értelem nélküli hangsor egységek alkotják, kü­lönféle magyarázók minden népnél egyezően vallási szertartásokkal tartják kapcsolatosnak. Utalnak rá, hogy már a babiloniak éltek értelmetlen szóta­gokból álló esküformákkal. A kiolvasó­versek alkalmazásában kisorsolás, sors­vetés dönti el, hogy a játékban ki kap valamit, kinek kell elviselni valami kel­lemetlent, esetleg ki szabadul tőle. Min­den kiolvasó mondóka csattanója: a kisorsolt személy kivetése. Sors útján való döntés dívott már az ókorban is, vallásos szertartásokban is. A kisorso­lásokhoz fűzött mondókákban az ér­telmetlen sorok feltűnően kedvelt al­kalmazása emlékeztet az ösvallás pap­jainak, a későbbi boséorkánymesterek- nek egykori rejtelmes varázsigéire.” A klasszikus példákat kiegészíthet­jük a szanszkrit Rigvéda himnuszgyűj­teménnyel, amelynek a szándékosan homályos stílus mágikus-liturgikus célt szolgált. Valószínűbb azonban, hogy a mi versünk esetében egyszerűbb dolog­ról van szó: az iskolai oktatás latin, német nyelvű verseit ismerték meg az idegen nyelvet nem tudó emberek, s egy kis átköltéssel, csupán a ritmus és a rím megtartásával alakultak így ezek a mondókák. Gyakran a szomszé­dos népek nyelvéből is kerültek át ele­mek, különösen határvidékeken. Érde­mes talán megemlíteni, hogy az Ispi- láng, ispiláng, ispilángi rózsa kezdetű gyermekjáték német eredetű az „Ich spiel ein, Ich spiel ein, Ich spiel eine Rose” kezdetű dal átvétele. Szabó Attiláné (Folytatjuk) SPORT Kézilabda-mérkőzések A legutóbbi héten a kini- zsisek és a gimnazisták a Ki­nizsi-sporttelepen, a toldisok ellenfeleik otthonában mér­kőztek a kézilabda bajnoki pontokért, míg egy barátsá­gos női találkozóra a Toldi- pályán került sor. MEGYEI FÉRFI EGYESÜLETI BAJNOKI Gödöllői EAC—Nk. Kinizsi 28:27 (13:11). Nk.: Kismaréi— Nagy A. (2), Tóth D. (5), Ju­hász Gy„ Dér (6), Varsányi (7), Gál (1); csere: Szabó, Bertalan (6), Simon, M. Szűcs. A nagyon jó színvonalú mér­kőzésen helyenként remekül játszott a Kinizsi, a II. fél­időben 5 gólos hátrányt ho­zott be. A lelkes közönség is dicséretet érdemel, mert vert helyzetben és kritikus idő­szakban is buzdította javuló szellemű csapatát. Az ered­mény bármi lehetett volna. A kézilabdatudás jobban ki­jöhetne, ha a körösi kézilab- dások nemcsak a mérkőzésre jönnének össze ebben az ösz- szeállításban. Váci Híradás ifi—Nk. Ki­nizsi ifi 22:5 (12:1). A múlt évi megyei 3., sokkal kép­zettebb váci ificsapat jobb volt. Góldobók: Nagy J. (4) és Szőke (1). MEGYEI NŐI EGYE­SÜLETI BAJNOKI Gödi TK—Nk. Toldi DSK 16:13 (8:9). Nk.: Ácsbog — Pocker, Ulicska (1), Bató (8), Vikartóczki (3), Csizmazia (1), Szaráka; csere: Csuk. Vé­gig szoros volt a mérkőzés. Néhány perccel a befejezés előtt még a toldisok vezet­tek, de az ellenük ítélt 8 hét­méteres ellen nem győzhettek. Gödi TK ifi—Nk. Toldi DSK ifi 5:4 (2:3). A két egyforma csapatnál döntetlen lett'vol­na a reális. Góldobó: Kolozs­vári (2), Apró M. és Molnár (1—1). SZOMBATI SPORTMŰSOR Kosárlabda Békés: B. ÁFÉSZ—Nk. Pe­dagógus NB III-as férfi bajno­ki mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 15 órá­tól: a konzervgyári kispályás bajnokság 8/b fordulója. S. Z. Mit látunk ma a moziban? Azonosítás. Színes magyar film. Kisérőműsor: Hevesi Ákos. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Éjszakai előadás Anna ezer napja. Előadás kezdete: 22 órakor. 1 A 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom