Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-06 / 106. szám

1976. MÁJUS 6., CSÜTÖRTÖK %ffMan Tököli mozaik Tökölön a negyedik ötéves tervben épült a 75 befogadó- képességű óvoda, két új tan­teremmel gazdagodott az ál­talános iskola, ahová a vízve­zetéket is bevezették. Négy kilométerrel bővült a nagy­község villanyhálózata, héttel a betonjárdák hossza. Tovább folytatták a tököli parkok rendezését: több ezer facse­metét ültettek el. Felújították a tanácsháza épületét; itt két gépkocsigarázs is épült. Meg­tervezték a szemétszállítást, elkészült az új egészségház kivitelezési terve. Modernizál­ták a sportpálya öltözőit és a szertárt Új ABC-áruházat adtak át a lakosságnak, és új burkolatot kapott Tököl főút- ja is. Az egy lakosra eső tár­sadalmi munka értéke éven­ként 160 forint volt. Egyebek közt erről esett szó a legutóbbi tanácsülésen, melyen ott volt és felszólalt Szalai Mihály, a tököli párt- bizottság titkára, Raffay Béla, a ráckevei járási hivatal el­nöke. A tanácsülésen válasz­tották meg Józsa Árpádot, a járási földhivatal munkatár­sát vb-titkárnak. Bundies Péter Tököl Panaszok a postára Takács Gyula budapesti ol­vasónk nemrég furcsa távira­tot kapott. A táviraton a be­tűk halványak, és ezért alig olvashatóle. Aról már nem is szólva, hogy már. kezdő gép- írónőitől sem fogad el az em­m bér ilyen hibás szöveget, me­lyet az alábbiakban szó sze­rint közlünk: „Születés es Válaszol az illetékes Március 11-i Postabontá­sunkban közöltük Lénárt Jó­zsef budaörsi tudósítónk le­velét Balesetveszélyes busz­megálló címmel. Erre kaptunk választ Oroszlán Lászlótól, a budai járási hivatal körzeti útfelügyelőjétől: A cikk alapján a nagyköz­ségi tanács képviselőjének be­vonásával megvizsgáltam a helyszínen jelzett problémát. Kétségtelen tény, hogy egyes autóbuszmegállóknál a járda­sziget állapota rossz, és ugyancsak kifogásolható több helyen a járdaszigetek melletti úttest minősége is. A balesetek megelőzése ér­dekében a nagyközségi tanács levélben felhívta a KPM Bu­dapesti Közúti Igazgatóságá­nak figyelmét a járdaszigetek melletti útszakaszok kijavítá­sára. A közúti igazgatóság tá­jékoztatása szerint május 15-ig orvosolják a problémát! ★ Kelemen János gödöllői ol­vasónk, nemrég arról panasz­kodott, hogy hiányzik a folt­benzin a városban. Erre kap­tunk választ Tornai Józseftől, a Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat áruforgal­mi osztályvezetőjétől: A Szabadság téri háztartási boltot városrendezés miatt kel­lett megszüntetni. Hasonló sorsra jutott az üveg-porce­lán és a papírüzlet is. Az új háztartási, üveg-porcelán és papírboltot tavaly november­ben nyitottuk meg a Sallai Im­re utca 1-ben. A tűzrendé­szeti hatóság sem az üzletben, sem a hozzá tartozó raktárak­ban tűz- és robbanásveszélyes folyadékok tárolását, illetve kimérését nem engedélyezte, üveges folttisztító benzin pe­dig már nincs forgalomban. Kizárólag ez, és nem a kor­szerűsítés az oka annak, hogy nem tudunk ígéretet tenni a lakosság megfelelő benzinel­látására. Szeretnénk viszont felhívni a kedves vásárlók figyelmét, hogy a folttisztításhoz ma már a benzinnél sokkal korszerűbb, hatásosabb és főleg kevésbé veszélyes tisztítószerek állnak rendelkezésre. Szerkesztői üzenetek D. K.-né, Veresegyház: Problé­májára jogtanácsosunk válaszol. L. J., Budaörs: A Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalattól kapott felvilágosítás szerint a nagyközségben levő 127. számú boltot azonnal kinyitják, amint üzletvezetőt találnak. H. J.-né, Táborfalva: Amennyi­ben ismeri a kutya tulajdonosát, azt ajánljuk, tisztázzák egymás között baráti szóval a problémát. D. Sz., Szentendre: Az idevonat­kozó új jogszabályok szerint egy tulajdonos legfeljebb két házőrző ebet tarthat. E. G., Budapest: Miként arról la­punkban már beszámoltunk, Acquincumtól osztott pályán fo­lyik a közlekedés Szentendre felé. A. M., Szentendre: Budapesten a lakott terület végét jelző tábla általában a főváros határán belül található. A határt külön tábla mutatja. Budaörs és Törökbálint közösen oldja meg Bonyodalmak a szeméttelep körül névnapod alkalma bál na- gyonsok boldogságot ivan elxxxxx bela eWxxxxx cs csaladja bela” Jó lenne, ha a posta jobban vigyázna a táviratok küllemé­re és olvashatóságára; a fel­adó nem rejtvénynek szánta jókívánságait. ★ A Pest megyei Hírlap totó­pályázatán a március 28-i for­duló mérkőzéseit olyan jól tippeltem, hogy egyedül én értem el nyolc találatot. Nagy izgalommal vártam ez­után a nyertesnek járó ju­talmat, a 100 darab totószel­vényt. Sőt, szüleimmel és ba­rátaimmal már előre megter­veztük a szelvények kitölté­sét. Erre azonban nem került sor: a nyereményt ugyanis nem kaptam kézhez. Április 23-án, mivel már nem győz­tem tovább várni, postásunk­tól kérdeztem, nem kézbesí­tette-e máshová véletlenül a küldeményt. Ö erre elővette ajánlott küldeményes köny­vét, amelyben meglepődve láttuk, hogy a szelvényeket április 5-én már kézbesítették. Aláírás helyett viszont ez állt: postaládába bedobva. Postásunkat, mint kiderült, azon a napon helyettesítették. Amikor a postára mentünk reklamálni, felemelt hangú választ kaptunk: miért ilyen későn jöttünk, és egyébként is, bizonyítsuk be, hogy nem kaptuk meg. Károly Éva Cegléd Már a római jog is kimond­ja, hogy negatívumot nem le­het bizonyítani. így tehát, ha már bizonyításról van szó, ak­kor ez a posta feladata. Annál is inkább, mert mi bizonyítot­tuk: a posta felvette a külde­ményt. Veszélyes kettős kanyar Bár Budapesten lakom, szí­vesen olvasom a Pest megyei Hírlapot, mert érdekelnek a megye eseményei. Ez elsősor- i ban annak köszönhető, hogy félig szentendrei lakosnak ér­zem magam. Évekkel ezelőtt telket vettünk Szarvashegyen, a mai szabadtéri néprajzi mú­zeum szomszédságában. Az utat az utóbbi években több­ször is javították, szélesítették, és ma már viszonylag bizton­ságos itt a közlekedés, kivéve egy igen veszélyes kettős ka­nyart, ahol az út még emelke­dik is. Éppen ezért arra kér­jük az illetékeseket, hogy he­lyezzenek el ebbe a kanyarba is olyan nagy visszapillantó tükröt, mely a városban már több helyen is igen jó szol­gálatot tesz. D. Eke Gabriella, Budapest Nem égnek a lámpák Számtalanszor olvashattunk már cikket a Pest megyei Hírlapban arról, milyen nagy ütemben bővül a megye 1 Ballag már a vén diák A ráckevei Ady Endre gimnázium idén végző diák­jaitól különösen fájó a bú­csú, annyira szívünkhöz nőt­tek. A négy év alatt nemcsak az iskolai feladatokkal bir­kóztak meg, hanem aktívan részt vettek a közéleti mun­kában is. Sokat segítettek az időseknek. Kívánjuk nekik, hogy ezt a lelkesedést és együttérzést vigyék magukkal az életbe is. Dr. Kováts Mária Ráckeve Sok kicsi sokra megy Gyakran utazom a gödöllői járásban autóbuszon. Az utóbbi időben furcsa tapasz­talatra tettem szert. Azokon az útszakaszokon, ahol nincs külön kalauz, és az autóbusz­vezető a jegyszedő is egyben, gyakran nem adnak vissza tíz-húsz filléreket. Amikor én próbáltam szándékosan ennyivel kevesebbet fizetni, azonnal követelték a hiányzó filléreket. Látszólag nem nagy összegről és ügyről van szó, ám a sok kicsi sokra megy. Vajon hány tíz-húsz fillér vándorol jogtalanul így na­ponta a vezető zsebébe? Gyakran még jegyet sem kap­tunk: így igen nehéz ellen­őrizni a visszaélést Kiss Sándomc Gödöllő Köszönet Ezúton szeretném a Pest megyei Hírlap olvasótábora előtt is megköszönni a Váci Kötöttárugyár segítségét. Hó­napokig kerestem ugyanis mozgásképtelen hozzátarto­zómnak extra méretű tré­ningruhát. Hiába jártam azon­ban az üzleteket, a kívánt árura sehol sem leltem, még a budapesti Extra Áruházban sem. Ekkor jutottam arra a gondolatra, hogy felkeressem a Váci Kötöttárugyárat, hátha tudnak segíteni. Feltételezé­sem nem volt alaptalan: ked­vező választ kaptam, majd a méretek közlése után hozzá­jutottam a kért tréningru­hához. is. Pető Sándomé, Erdőkertes villanyhálózata. Annál lehan­golóbb és bosszantóbb az a tény, hogy ott, ahol már ki­építették a hálózatot, az üze­meltetés hónapok óta szüne­tel. Itt, Maglódon a Darwin utca környékén gyakran nem égnek a közvilágítás lámpái. Az itt lakók közül sokan két sőt három műszakban is dol­goznak és kénytelenek a sö­tétben hazajönni. Varga Katalin ' v .,vf—... . Maglód Új bisztró’ Idén februárban kezdte el építeni a Tápiószele és Vidéke ÁFÉSZ azt a bisztrót, melyet május 1. tiszteletére adtak át ünnepélyesen. Az új vendég­látóipari egység építését a la­kosság állandóan növekvő igé­nye tette szükségessé. Megyes Károlyné, Tápiószele A pátyi emlékek nyomában A hegyekkel, dombokkal kö­rülvett Törökbálint egyik leg­szebb része az úgynevezett Buntoldal. Nem véletlen, hogy a tanács az elmúlt években itt parcelláztatott. Több mint 200 telek talált gazdára és jó né­hány tulajdonos már fel is építette hétvégi házát. Nem túlságosan messze, a község központja felé eső részen épült fel az újligeti lakótelep. Az itt élőket azonban megkeseríti, hogy a Buntoldal és az Anna- hegy közötti völgy a község szeméttelepe. Ott volt és van jelenleg is a községi szemét- lerakó hely. De nemcsák a községbeliek, hanem boldog­boldogtalan odahordja a sze­metet. Nem ritka, hogy éjsza­kánként Budapestről hozzák ki a hulladékot. A tarthatatlan helyzetről már többször is írtunk Posta­bontás rovatunkban. Most újabb panasz érkezett, s ismét felkerestük Garai Gyulámét,^ a nagyközségi tanács elnökét, hogy tájékoztasson a legfris­sebb fejleményekről. Megtud­tuk, hogy tavalyi cikkünk nyo­mán földgyaluval próbáltak rendet teremteni — sikertele­nül. Előbb a téglagyári, majd a Kertészeti Kutató Intézet munkagépének tört bele a foga a szemétbe. Azzal természetesen minden illetékes egyetért, hogy a sze­méttelepet ki kell telepíteni. Csak éppen azt nem tudják, hová. Mivel a szomszédos Bu­daörs is hasonló problémákkal küzd, úgy döntöttek, hogy kö­zösen orvosolják a gondot. A tárgyalások most folynak. Amennyiben a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat vállalja a kivitelezést — erre is a közeljövőben kapnak vá­laszt —, remélik, hogy hama­rosan végleg orvosolható a tö­rökbálintiak panasza. Községünkben mintegy száz előfizetője van a Pest megyei Hírlapnak, de a csaknem ezer bejáró dolgozó közül is sokan megveszik a lapot. Úgy gon­dolom, hogy az alábbi híradás az érdeklődésükre tarthat szá­mot, de remélem, példaként a megye más községeiben is szí­vesen olvasnak a kezdeménye­zésről. A honismereti szakkörről szeretnék szólni, mely nemrég alakult és máris 15 tagja van. A havonta megtartott foglal­kozásokon egyebek közt a köz­ség történetével, a múlt em­lékeivel ismerkedhetnek meg a tagok. Páty község 1988-ban ünnepli majd fennállásának 700 éves évfordulóját. Nevét az oklevelek 1286-ban Paagh alakban említik először. Egy 1311-ben kelt hivatalos levél szerint itt laktak egykor a ki­rály nyeregkészltői. Nyerges nevű családok ma is élnek a községben. Páty egyike azon kevés számú településeknek, amelyek a másfél százados tö­rök hódoltságot, ha megfo­gyatkozva is, de átvészelték. Ugyanakkor például a község nyugati határában fekvő Kö­zút nevű község elpusztult. Nevét az egyik dűlő őrzi. Ennyit röviden a község múltjáról. A szakkör törekvé­se egyebek közt az is, hogy felkutassa, összegyűjtse, és ez­által megmentse a múltnak a községben még fellelhető szel­lemi és tárgyi emlékeit. A gyűjtés már évekkel ezelőtt megkezdődött ifjabb Junek Károly tanár-úttörővezető irá­nyításával. A munkában szí­vesen vettek és vesznek részt az iskolák. Bízunk abban, hogy a 700 éves évfordulóra a szakkör ki­tartó munkája eredményeképp olyan gazdag anyag áll majd rendelkezésünkre, melyet ál­landó kiállításon mutathatunk be a falubelieknek és az ide érkezőknek egyaránt. Ehhez azonban alapvetően szükséges a község valamennyi lakójá­nak további segítése, támoga­tása, együttműködése. Molnár Jenő Páty Ritka évforduló Aranylakodalom Péteriben Postabontás rovatunkhoz gyakran érkeznék ügyes-bajos levelek, és mi igyekszünk íróiknak segíteni, hisz ez a feladatunk. De csak az egyik feladatunk. Mert a mindenna­poknak nemcsak problémái vannak, hanem örömei, szép­ségei, eredményei is. Ezúttal ilyen levél nyomában jártunk. Írója Gergely Péter, ritka ese­ményről számol be: Nagyon kérem a szerkesztő­séget, ha módjuk és idejük van rá, jöjjenek el Péteribe. A József Attila utca 9-ben laknak Tárnok Béláék, ctkik a napokban ünnepelték házas­ságuk 50. évfordulóját. Nagy örömet szereznének ezzel az ünnepeiteknek, s gondolom, hogy az ilyen, cseppet sem gyakori esemény az olvasók számára sem érdektelen. Szí­vességüket előre is köszönöm a gyermekek, unokák és a dédunoka nevében. A levél nyomán Péteribe látogattunk, a monori járás kis községébe. A József Atti­la utca nem esik messze a ta­nácsházától, könnyen meglel­tük a takaros házat. Amint belépünk a kapun, gyepes ud­varon találjuk magunkat. Jobbra a konyhákért, benne elültetve a főzéshez szükséges zöldségek. Gyümölcsfák nyúj­tották a nap felé virágos, lom­bos ágaikat. Mindenütt lát­szott a dolgos tulajdonos ke­ze munkájának nyoma. A gye­pes udvar mögött a tyúkok birodalma, a sertéséből. FtőI a telekrészről került elő a házigazda, aki először — mi­után látta, hogy a kertben már körülnéztünk — az épülettel ismertetett meg. A konyhából az utca felé nyílik a tisztaszo­ba, ellenkező irányban pedig a másik szoba. Mindkettőben masszív bútorok. A ház hátsó részében helyezkedik el a kamra, a műhely, még egy pince is csatlakozik hozzájuk. Itt laknak tehát Támokék, a férj 1919 óta. Akkor' vette ugyanis ezt a házat a jelenle­gi tulajdonos édesapja. — 1901-ben születtem Péte­riben — mondja Tárnok Béla, akiről senki sem mondaná meg, hogy ezek szerint 75 éves. — Hat elemit végeztem, majd következett a három ta- nonc'év, míg 1918-ban lakatos­ként kezdtem el dolgozni Bu­dapesten, a Gyömrői úti mér­leggyárban. A Magyar Tanács­köztársaságban vöröskatona­ként vettem részt. Az Üllői úti 1. számú laktanyában kaptam kiképzést, majd a to- kaj—rakamazi fronton harcol­tam. A Tanácsköztársaság le­verése után újra a mérleg­gyárban dolgoztam 1929-ig, amikor is a Uanz-MAVAu hoz kerültem szerelő lakatos­nak. Huszonöt évet töltöttem ezen a munkahelyen, míg 1954-ben a járási termelőszö­vetkezetek gyömrői gépállo­mására nem hívtak. Nagyon kellett ott a kombájnokhoz, cséplőgépekhez a szakember, és mivel én addigra már ala­posan megismertem ezeknek a szerkezeteknek minden csin- ját-binját, eljöttem ide. A gépállomást később Monorra helyezték, és így engem is. In­nét vonultam nyugdíjba, 1961- ben. —: Feleségem szintén Péte­riben született, 1904-ben. Itt­hon dolgozott: bizony elég munkát adtak számára a gye­rekek, a család, a kert. Hat éve a helyi termelőszövetkezet konyhakertészetébe jár: ül­tet, kapál, palántázik. Most is éppen ezért nincs itthon. — És a gyerekék? — Kiröppentek már régen. Béla ügyész a Pest megyei Ügyészségen. Klára a Taurus Gumigyár helyi egységének könyvelője. Három unokánk van már, sőt, az egyiknek, Editnek is született már kis­lánya: Annus. Dolgos, munkás életút, bol­dog családi együttlét után ér­keztek el Tárnokék a ritka jubileumhoz. Kívánunk nekik még sok örömteli évet és ter­mészetesen további jó egész­séget. D. G. G. * 1 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom